Dohos pincékből a felhőbe kerülhetnének a kórházi iratok
A digitalizáció segíthet a gyógyításban is, hatékonyabbá, gyorsabbá és olcsóbbá téve a kórházak működését – több 10 milliónyi irat kerülhetne át papírról a digitális térbe.
Az egészségügyi intézmények több 10 millió oldalnyi dokumentumot tárolnak dohos pincékben, sötét alagsorokban, középkori körülmények között. Mindez nemcsak sokba kerül és jelentős logisztikai feladatot jelent, de a legtöbb esetben az iratok hatékony és szakszerű tárolása sincs megoldva.
A digitalizálással időt és pénzt takaríthatnának meg az intézmények, miközben lényegesen gyorsabbá tehetnék a papírmunkát és a jogszabályoknak is hatékonyabban felelhetnének meg, a korábban keletkező iratok pedig gombnyomásra elérhetővé válnának a digitális adatbázisokból.
„Tapasztalataink azt mutatják, hogy már egy közepes méretű egészségügyi intézményben is évi 1-2 millió oldalnyi papíralapú dokumentum keletkezik, ezek jelentős része olyan kórlap, lelet vagy jelentés, amelyet utána akár 50 évig is meg kell őrizni. A nyomtatás és a raktározás már önmagában is hatalmas költséget jelent, de a dokumentumok szakszerű és GDPR szerinti kezelése, tárolása vagy megsemmisítése is óriási feladat, miközben lenne sokkal költséghatékonyabb és egyszerűbb mód is minderre”
– mondta el Somkuti András a Docler Csoport elnöke, az e-aláírás-specialista NETLOCK ügyvezetője.
„Jól jellemzi a probléma súlyát, hogy van olyan – vidéki városban működő – intézmény, amely már a környező falvakban, kistelepüléseken fellelhető pincék, garázsok, raktárhelységek többségét is kibérelte, felvásárolta dokumentumtárolásra. Ez kényszerű és nem szakszerű megoldás”
– tette hozzá.
Több 10 millió oldalnyi kórlap kerülhetne át digitális tárolókba
Megoldást jelenthet a problémára a digitalizálás, az e-aláírás kiterjesztett bevezetése az egészségügyben. A meglévő iratok digitalizálása biztosítható akkor, ha joghiteles digitális másolat készül a dokumentumról. Amennyiben egy újonnan keletkező dokumentumot a páciensnek is alá kell írnia – és így a kinyomtatás nem kerülhető el – a további tárolásra már megoldást adhat a joghiteles archiválás, digitalizálás.
„Könnyen belátható, hogy milyen hatalmas mennyiségű irat kerülhetne át intézményi oldalon a digitális térbe. Az ehhez szükséges informatikai beruházás költsége nem összehasonlítható azzal a hatékonyságjavulással és fejlődéssel, amit egy ilyen rendszer már néhány év alatt is biztosít a dolgozóknak, orvosoknak és ápolóknak. Az e-aláíró és digitális hitelesítést biztosító megoldások bármely kórházi rendszerhez integrálhatóak, akár néhány hét alatt üzembe állíthatóak”
– foglalta össze Somkuti András, aki hozzátette ma már adott a rugalmasan elérhető technológia és az egységes uniós (eIDAS) jogi háttér is, hogy a digitalizálási folyamatok felgyorsuljanak az egészségügyben is.
Automata adatbázis-építés: azonnal hozzárendelhető a szkennelt irat a beteg TB-számához, nevéhez és adataihoz
Egy meglévő irat digitalizálásakor megoldható, hogy a szoftver képes legyen felismerni a beteg társadalombiztosítási számát a szkennelt lapokon, és a dokumentumot azonnal hozzárendelje a páciens nevéhez vagy más adatbázisokban szereplő egyéb adataihoz. Így a szkennelési folyamat azonnal adatbázist is létrehoz, a beszkennelt dokumentum automatikusan mentésre kerül az adott páciens profiljához. A kórházi adatbázis így rendkívül gyorsan felépíthető minimális emberi erőforrás bevonásával.
Így lehet joghitelesen digitalizálni egy kórházi dokumentumot!
Tévhit, hogy egy dokumentum beszkennelésével létrehoztunk egy jogilag is az eredetivel egyenértékű dokumentumot, ugyanis ehhez szükség van a dokumentumok ún. hiteles e-konverziójára. Azaz annak biztosítására és törvény előtti bizonyíthatóságára, hogy a dokumentumot a digitalizálás után senki nem módosította. Erre az elektronikus aláírás és elektronikus időbélyegzés ad megoldást. Például egy műtéti beleegyező nyilatkozat esetében, a páciens aláírását követően elegendő beszkennelni és a jogszabályok szerint hitelesíteni a dokumentumot, hogy a papíralapú dokumentummal egyező hiteles másolatot kapjunk.
Egészségünk és gazdaságunk jövőképe: berobbant a bionika mérnöki tudománya
A globális gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő tudományága a bionika, a legfrissebb adatok szerint piaca 2024 és 2034 között évente átlagosan 10 %-kal fog növekedni.
Jelentőségét mutatja, hogy idén a fizikai és a kémiai Nobel–díjat is a területhez kapcsolódó szakembereknek ítélték oda. Magyarország oktatási szempontból alakítja a trendeket a bionikában. Európában ugyanis legrégebb óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hallgatható külön mérnöki szakként a molekuláris bionika, ahol a hallgatók olyan kutatásokban és fejlesztésekben vehetnek részt, amelyek világszerte előremutatónak számítanak. Többek között látássérültek mindennapi életvitelét segítő applikációt, intelligens protéziseket, érzékelő robotikai és orvosdiagnosztikai eszközöket is fejlesztenek.
A bionika az egyik leggyorsabban növekvő mérnöki tudományterület, a szektor a befektetők szerint is kiemelt profitábilitással rendelkezik. A The Business Research Company 2024. októberében publikált elemzése szerint piaca a 2023-as 12,39 milliárd dollárról 2024-re várhatóan 13,62 milliárd dollárra, míg 2028-ra 19,93 millió dollárra emelkedik, évenkénti átlagos 10 %-os növekedés mellett. Az egyik leginnovatívabbnak számító tudományterületen dolgozó szakemberek az emberek egészségéért és életminőségének javításáért dolgoznak. Idén a fizikai Nobel-díjat John J. Hopfield, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem kutatója nyerte el a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulásos kutatásaikért, míg a kémiait megosztva David Baker az új fehérjék tervezéséért, Demis Hassabis és John Jumper a fehérjék háromdimenziós szerkezetének mesterséges intelligencia alapú meghatározásáért kapták.
„A mesterséges intelligencia és a neurális hálózatok alapjairól nálunk már első évfolyamon tanulnak a hallgatók, később pedig olyan kutatásba is bekapcsolódhatnak, amelyben már két éve azon dolgozunk, hogy az AlphaFold elnevezésű, mesterséges intelligencia alapú rendszer segítségével a fehérjék minél pontosabb neurális hálózatrendszerét építsük föl. Az idei eredmények tükrében már kimondhatom, nálunk a diákok nemcsak az emberek életminőségét javító ismeretekre tehetnek szert, hanem már több mint 20 éve tanítjuk azt, amiért idén két Nobel-díjat is adtak”
– emeli ki Dr. Cserey György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja.
Az egyetemen Európában elsőként 2008-ban kezdték meg a molekuláris bionika alapképzést a Semmelweis Egyetemmel közösen, ahol a hallgatók már az első évfolyamon bekapcsolódhatnak fejlesztésekbe, kutatásokba. Mivel az oktatók külföldi tapasztalattal rendelkeznek – van, aki a Harvardon, a Müncheni Egyetemen vagy éppen Oxfordban tanult –, valóban nemzetközileg jegyzett kutatásokban vesznek részt. Mindvégig támogatják az egyedi ötletek megvalósítását, akár cégalapításig eljuttatva a diákokat. Ezzel a képzés a külföldi egyetemekkel összevetve is kivételesnek számít. A tanulmányok során olyan tudományterületekkel találkozhatnak, mint a számítógéppel segített gyógyszeripar, az orvosi biotechnológia, bioinformatika, bioprotézis-fejlesztés vagy a nanotechnológia.
A biológiai és műszaki tudományokat ötvöző bionika az egyik legfiatalabb, ám leggyorsabban fejlődő tudományterület nagyon erős ipari háttérrel, hiszen a legnagyobb orvosi képalkotó, gyógyszer- és rehabilitációs eszközöket fejlesztő cégek és a robotika is hasznosítják a terület innovációit. A szakemberek olyan eszközöket képesek fejleszteni, amelyek korábban a science fiction filmekben voltak láthatók. A PPKE-ITK hallgatói folyamatosan fejlesztik a már több tízezer ember által használt LetSee applikációt, amely a látássérültek mindennapos problémáira ad hatékony megoldásokat, a kutató-fejlesztői csapat már több nemzetközi technológiai versenyen bizonyította, hogy fejlesztésük a legjobb eszközként javítja a látássérültek életminőségét. Intelligens protéziseken dolgoznak; egykori hallgatójuk, Tasi Benedek például az egyetemi évei alatt kezdte el fejleszteni azt az anatómiailag pontos robotkezet, amely nem a gép, hanem az ember oldaláról közelíti meg a művégtagok kérdéskörét. Saját vállalkozásában mai napig együttműködik az egyetemmel, hallgatónak is gyakorlati helyet adva, és olyan kérdéseken dolgoznak, hogy a robotkéz vezérléséhez hogyan lehet bionikus ember-gép interfészt fejleszteni, milyen szenzorokat lehetséges integrálni a bőrbe, vagy hogyan lehet érzékeny, ám mégis tartós borítást készíteni a protézisre.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Mini LED kijelzőtechnológiás sebészeti monitort dobott a piacra az LG az endoszkópos és laparoszkópos beavatkozásokhoz
Az LG Electronics (LG) megkezdte új, 31,5 hüvelykes sebészeti monitorjának (32HR734S modell) piaci bevezetését.
A sebészeti endoszkópok, laparoszkópos kamerák és más kompatibilis orvosi képalkotó rendszerek képeinek színes megjelenítésére tervezett LG monitor megkapta az 510(k) engedélyt az amerikai FDA-tól, azaz már az Egyesült Államokban is forgalmazható. A Mini LED technológiájú kijelző pontos színszabályozást garantál széles színtartománnyal és optimalizált tisztaságú képpel.
A 32HR734S monitor egy 31,5 hüvelykes, 4K felbontású (3840 x 2160) Mini-LED kijelző, amely több ezer apró LED-diódát használ háttérvilágításként. Az LG orvosi monitora 2 000 cd/m² csúcsfényerőt és 1 000 000:1 értékű dinamikus kontrasztarányt biztosít, a tiszta, részletes képek és az erős kontraszt érdekében pedig 1536 külön háttérvilágítási zónát kezel. A kijelző megbízható színkonzisztenciát garantál az egész képernyőn, a DCI-P3 színtér 98 százalékos lefedettségével.
A lenyűgöző képi teljesítmény mellett a 32HR734S a sebészeti környezetben szükséges tartósságot és megbízhatóságot is garantálja. Az optikai ragasztás (a kijelző és az előlap közötti közvetlen kötés), és az előlap csillogás-, tükröződés-, valamint ujjlenyomat-gátló bevonatai miatt az LG 32HR734S 4K sebészeti monitoron mindig tökéletesen jól láthatóak a képek, még az erősen megvilágított műtőkben is. A termék elülső és hátsó oldala is víz- és porálló (IP45-, illetve IP32-besorolás), így a monitor a műtétek során esetlegesen a készüléket érő környezeti hatások között is zavartalanul működik.
A 32HR734S az első olyan LG sebészeti monitor, amely tartalmazza az innovatív, ún. Clone Screen funkciót. A Clone Screen-el a felhasználók a 32HR734S-en megjelenő képet megkettőzhetik egy második monitoron (HDMI-n keresztül csatlakoztatva), ami jelentősen megkönnyítheti a műtéti folyamatok hatékonyságát és a kommunikációt olyan helyzetekben, amikor több egészségügyi szakembernek kell ugyanazt a képet látnia.
A kijelző ún. Mirror üzemmódja a képernyőn megjelenő képet vízszintesen tükrözi, míg a Rotation üzemmód 180 fokkal elforgatja a képet a műtéti kamera tájolásának megfelelően. A monitor Picture-in-Picture (PIP) és Picture-by-Picture (PBP) funkciót is biztosít, ez utóbbi akár négy különböző képforrás egyidejű megjelenítését is lehetővé teszi. Az orvosok és egészségügyi szakemberek így egyszerre több – például laparoszkópos és fluoroszkópos – képet nézhetnek, miközben még a beteg életjeleit is figyelemmel kísérhetik ugyanazon a kijelzőn.
„A fejlett Mini LED technológiával rendelkező 32HR734S a sebészeti környezetben szükséges kiváló képminőséget és kényelmi funkciókat kínálja”
– mondta YS Lee, az LG üzleti megoldások divíziójának alelnöke és IT termékekért felelős vezetője.
„Úgy véljük, hogy új modellünk jelentősen hozzájárul majd a műtéteket végző és a műtéteknél segédkező egészségügyi szakemberek munkájának hatékonyságához.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A fogászati technológia elképesztő sebességgel fejlődik, ami számtalan előnnyel jár a páciensek és a fogorvosok számára is. A csúcstechnológiás képalkotó rendszerektől az innovatív kezelésekig az új fejlesztések teljes mértékben átalakítják a fogászati ellátást, amit ma már a precizitás, a hatékonyság és a betegközpontú megközelítés jellemez. Milyen újdonságok teszik egyre kényelmesebbé és pontosabbá a szájsebészeti eljárásokat?
Digitális képalkotás a diagnosztika precizitásáért
A modern szájsebészet egyik alappillére a digitális képalkotó technológiák integrálása, amelyek forradalmasították a diagnosztikai pontosságot. A kúpnyalábos komputertomográfia (CBCT) kiemelkedik az újítások közül, mivel háromdimenziós, nagy felbontású képeket nyújt a szájüreg, az állkapocs és az arcüreg struktúráiról. Ez a technológia lehetővé teszi a szájsebészek számára, hogy eddig nem látott precizitással állítsanak fel diagnózisokat, ami elősegíti a korábbinál célzottabb kezelési tervek elkészítését.
A digitális képalkotás emellett hozzájárul ahhoz is, hogy a szájsebész más egészségügyi szakemberekkel is hatékonyan együtt tudjon működni a páciens gyógyulásának érdekében. A digitális adatok zökkenőmentes megosztása megkönnyíti a különböző szakterületek közötti konzultációkat, biztosítva ezáltal az összetett fogászati és orvosi igényű betegek átfogó ellátását.
Számítógépes tervezés és gyártás (CAD/CAM)
A számítógépes tervezés során a speciális szoftverek 3D modelleket hoznak létre többek között a protézisekről és az implantátumokról, majd a digitálisan megtervezett fogpótlásokat speciális gépekkel, például 3D nyomtatókkal vagy CNC (számítógépes numerikus vezérlésű) marógépekkel készítik el.
A szájsebészek így ma már személyre szabott megoldásokat hozhatnak létre, optimalizálva mind a formát, mind a funkciót. Az intraorális szkennelés és a digitális lenyomatok pedig felváltják a hagyományos fogászati lenyomatokat, kényelmesebb élményt nyújtva a pácienseknek, miközben a sebészeket rendkívül pontos adatokkal látják el.
Lézeres kezelések és minimál invazív eljárások
A lézertechnológia megjelenése a minimál invazív szájsebészet új korszakát nyitotta meg. A lézeres kezelések precizitást biztosítanak a lágy- és keményszöveti eljárásoknál, lehetővé téve a sebészek számára, hogy az összetett eljárásokat csökkentett vérzés, kisebb fájdalom és gyorsabb gyógyulási idő mellett végezzék el.
A minimál invazív technikák hozzájárulnak az egészséges szövetek megőrzéséhez is, ami összhangban van a betegellátás holisztikus megközelítésével, ahol nemcsak a meglévő problémák kezelésére helyeznek hangsúlyt, hanem a szájüreg általános egészségének megőrzésére is.
Uniklinik Fogászat: professzionális szolgáltatást nyújtó fogászat Budapesten
Az Uniklinik Fogászat és Implantációs Központ egy profi fogászat Budapest szívében. Elkötelezett orvoscsapatunk tagjai között a fogászat összes ágazatának szakértője megtalálható! Szakorvosaink nemcsak a konzerváló fogászat, valamint a fogpótlástan kiváló szakértői, de az esztétikai fogászat és a fogszabályozás területén is az élen járnak. Nap mint nap azért dolgozunk, hogy ön és családja a lehető legmagasabb színvonalú fogászati szolgáltatásban részesüljön. Keressen fel bennünket, hiszen online bejelentkező rendszerünkkel gyorsan és kényelmesen foglalhat időpontot, így haladéktalanul elkezdhetjük a munkát, hogy javítsunk életminőségén.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!