Egészség

Mesterséges intelligenciával felszerelt MR készüléket adtak át a Városmajorban

Csúcskategóriájú, mesterséges intelligenciával felszerelt MR készülékkel vizsgálják mostantól a betegeket a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán.

A Siemens MAGNETOM Aera készüléknél a legmodernebb technika felgyorsítja az adatgyűjtést, emiatt a mérések és az egész vizsgálati idő rövidül, továbbá lehetővé válik olyan ritmuszavaros betegek vizsgálata is, akiknél erre eddig nem volt lehetőség. Az eszközt sajtótájékoztató keretében adták át.

siemens-3460

Dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár gratulált a saját forrásokból megvalósult beszerzéshez. Hangsúlyozta, hogy a Semmelweis Egyetem nemcsak Magyarország, hanem Közép-Kelet-Európa meghatározó egészségügyi intézménye, amely csúcsellátóként a magyar lakosság számára kiemelkedő ellátást biztosít. Ezt a tevékenységet támogatja a kormány a Semmelweis XXI. fejlesztési projekttel – emlékeztetett az államtitkár. Kiemelte, hogy a Szent Rókus Kórház integrációja és oktató kórházzá válása, valamint a Kútvölgyi Klinikai Tömb szervezeti egységei és a Pulmonológiai Klinika átköltözése az egyetem Üllői út vonzáskörzetében található telephelyeire segítik az egyetem „kampuszosodását” Pesten. Reményét fejezte ki, hogy az együttműködés a Siemensszel az oktatást, kutatást, betegellátást és innovációt is szolgálni fogja.

„Az ország és Közép-Európa legnagyobb, magas progresszivitású kardiológiai központjában mindenfajta szív- és érgyógyászati műtétet el tudunk végezni.”

– mondta Dr. Merkely Béla rektor, hozzátéve:

„Ehhez a megfelelő diagnosztika is elengedhetetlen, a klinikán évente kétezer szív MR vizsgálatot végeznek el. A most vásárolt készüléknél mesterséges intelligencia segíti a vizsgálatok tervezését, a legmodernebb technika felgyorsítja az adatgyűjtést, emiatt a mérések és az egész vizsgálati idő rövidül, ráadásul a gép a használat során egyre jobb lesz az adatok begyűjtésének köszönhetően.”

– ismertette a berendezés tulajdonságait a rektor.

siemens-3473

Hozzátette, hogy:

„Az eszközzel lehetővé válik olyan ritmuszavaros betegek vizsgálata is, akiknél erre eddig nem volt lehetőség. A klinikán rendelkezésre álló speciális lélegeztetőgép- és monitorrendszernek köszönhetően az altatásban lévő vagy újraélesztésen átesett betegek, továbbá csecsemők, illetve fogyatékkal élők vizsgálatát is el lehet végezni a készülékkel. Egy kiegészítő audiovizuális rendszernek köszönhetően pedig a gyerekek rajzfilmet nézhetnek, vagy zenét hallgathatnak vizsgálat közben.”

– sorolta a rektor.

Az új MR berendezésnek az oktatásban, az orvostanhallgatók és asszisztensek képzésében is fontos szerep jut, emellett például a Nemzeti Szívprogram keretében futó kutatásokhoz is használni fogják. Dr. Merkely Béla hozzátette, hogy a Siemensszel közösen olyan eszközöket kívánnak fejleszteni a továbbiakban, amelyek például katéteres műtétek elvégzéséhez is alkalmasak. A Semmelweis Egyetem saját forrásból – a 2018-as központi Fejlesztési Alap, valamint a Nemzeti Szívprogram pénzügyi forrásai terhére – biztosította a csúcskategóriájú Siemens MR berendezést.

„A MAGNETOM Aera 1,5T fejlesztése során a Siemens Healthineers szakemberei kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a beteg a lehető legkomfortosabban érezze magát vizsgálat közben. Éppen ezért a gép nagyobb, 70 cm átmérőjű, rövid vizsgálóalagúttal rendelkezik, mely csökkenti a vizsgált személy bezártság érzetét.”

– ismertette Oroszné Vincze Rita, a Siemens Healthcare Kft. ügyvezető igazgatója.

„A szakorvosok munkájának elősegítése érdekében a Siemens mérnökei további innovatív funkciókkal bővítették a gépet, mint például a vizsgálói helyiségből kitolható és állítható magasságú betegvizsgálói asztal, vagy a betegmonitorozó kamera – tette hozzá. Az orvosi képalkotási technológia piacvezető szereplőjeként a Siemens Healthineers számára fontos az innováció, ezért Magyarországon meghatározó bázissal rendelkezik a cég CT-MR diagnosztika terén, melyet képzett mérnöki gárda szolgál ki.”

– mondta az ügyvezető igazgató.

Az eseményen a felek egy hosszú távú tudományos együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot is aláírtak. Az együttműködésről szólva Oroszné Vincze Rita elmondta, hogy a közös munka lehetőséget teremt arra, hogy új kardiovaszkuláris beavatkozásokat tudjanak a gyakorlatba ültetni, és olyan új eljárásokat fejlesszenek, amelyeket nemzetközi viszonylatban is használhatnak majd az egészségügyben.

Egészség

Egészségünk és gazdaságunk jövőképe: berobbant a bionika mérnöki tudománya

A globális gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő tudományága a bionika, a legfrissebb adatok szerint piaca 2024 és 2034 között évente átlagosan 10 %-kal fog növekedni.

Jelentőségét mutatja, hogy idén a fizikai és a kémiai Nobel–díjat is a területhez kapcsolódó szakembereknek ítélték oda. Magyarország oktatási szempontból alakítja a trendeket a bionikában.  Európában ugyanis legrégebb óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hallgatható külön mérnöki szakként a molekuláris bionika, ahol a hallgatók olyan kutatásokban és fejlesztésekben vehetnek részt, amelyek világszerte előremutatónak számítanak. Többek között látássérültek mindennapi életvitelét segítő applikációt, intelligens protéziseket, érzékelő robotikai és orvosdiagnosztikai eszközöket is fejlesztenek. 

A bionika az egyik leggyorsabban növekvő mérnöki tudományterület, a szektor a befektetők szerint is kiemelt profitábilitással rendelkezik. A The Business Research Company 2024. októberében publikált elemzése szerint piaca a 2023-as 12,39 milliárd dollárról 2024-re várhatóan 13,62 milliárd dollárra, míg 2028-ra 19,93 millió dollárra emelkedik, évenkénti átlagos 10 %-os növekedés mellett. Az egyik leginnovatívabbnak számító tudományterületen dolgozó szakemberek az emberek egészségéért és életminőségének javításáért dolgoznak. Idén a fizikai Nobel-díjat John J. Hopfield, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem kutatója nyerte el a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulásos kutatásaikért, míg a kémiait megosztva David Baker az új fehérjék tervezéséért, Demis Hassabis és John Jumper a fehérjék háromdimenziós szerkezetének mesterséges intelligencia alapú meghatározásáért kapták.

„A mesterséges intelligencia és a neurális hálózatok alapjairól nálunk már első évfolyamon tanulnak a hallgatók, később pedig olyan kutatásba is bekapcsolódhatnak, amelyben már két éve azon dolgozunk, hogy az AlphaFold elnevezésű, mesterséges intelligencia alapú rendszer segítségével a fehérjék minél pontosabb neurális hálózatrendszerét építsük föl. Az idei eredmények tükrében már kimondhatom, nálunk a diákok nemcsak az emberek életminőségét javító ismeretekre tehetnek szert, hanem már több mint 20 éve tanítjuk azt, amiért idén két Nobel-díjat is adtak”

– emeli ki Dr. Cserey György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja.

Az egyetemen Európában elsőként 2008-ban kezdték meg a molekuláris bionika alapképzést a Semmelweis Egyetemmel közösen, ahol a hallgatók már az első évfolyamon bekapcsolódhatnak fejlesztésekbe, kutatásokba. Mivel az oktatók külföldi tapasztalattal rendelkeznek – van, aki a Harvardon, a Müncheni Egyetemen vagy éppen Oxfordban tanult –, valóban nemzetközileg jegyzett kutatásokban vesznek részt. Mindvégig támogatják az egyedi ötletek megvalósítását, akár cégalapításig eljuttatva a diákokat. Ezzel a képzés a külföldi egyetemekkel összevetve is kivételesnek számít. A tanulmányok során olyan tudományterületekkel találkozhatnak, mint a számítógéppel segített gyógyszeripar, az orvosi biotechnológia, bioinformatika, bioprotézis-fejlesztés vagy a nanotechnológia.

A biológiai és műszaki tudományokat ötvöző bionika az egyik legfiatalabb, ám leggyorsabban fejlődő tudományterület nagyon erős ipari háttérrel, hiszen a legnagyobb orvosi képalkotó, gyógyszer- és rehabilitációs eszközöket fejlesztő cégek és a robotika is hasznosítják a terület innovációit. A szakemberek olyan eszközöket képesek fejleszteni, amelyek korábban a science fiction filmekben voltak láthatók. A PPKE-ITK hallgatói folyamatosan fejlesztik a már több tízezer ember által használt LetSee applikációt, amely a látássérültek mindennapos problémáira ad hatékony megoldásokat, a kutató-fejlesztői csapat már több nemzetközi technológiai versenyen bizonyította, hogy fejlesztésük a legjobb eszközként javítja a látássérültek életminőségét. Intelligens protéziseken dolgoznak; egykori hallgatójuk, Tasi Benedek például az egyetemi évei alatt kezdte el fejleszteni azt az anatómiailag pontos robotkezet, amely nem a gép, hanem az ember oldaláról közelíti meg a művégtagok kérdéskörét. Saját vállalkozásában mai napig együttműködik az egyetemmel, hallgatónak is gyakorlati helyet adva, és olyan kérdéseken dolgoznak, hogy a robotkéz vezérléséhez hogyan lehet bionikus ember-gép interfészt fejleszteni, milyen szenzorokat lehetséges integrálni a bőrbe, vagy hogyan lehet érzékeny, ám mégis tartós borítást készíteni a protézisre.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

Mini LED kijelzőtechnológiás sebészeti monitort dobott a piacra az LG az endoszkópos és laparoszkópos beavatkozásokhoz

Az LG Electronics (LG) megkezdte új, 31,5 hüvelykes sebészeti monitorjának (32HR734S modell) piaci bevezetését.

A sebészeti endoszkópok, laparoszkópos kamerák és más kompatibilis orvosi képalkotó rendszerek képeinek színes megjelenítésére tervezett LG monitor megkapta az 510(k) engedélyt az amerikai FDA-tól, azaz már az Egyesült Államokban is forgalmazható. A Mini LED technológiájú kijelző pontos színszabályozást garantál széles színtartománnyal és optimalizált tisztaságú képpel.

A 32HR734S monitor egy 31,5 hüvelykes, 4K felbontású (3840 x 2160) Mini-LED kijelző, amely több ezer apró LED-diódát használ háttérvilágításként. Az LG orvosi monitora 2 000 cd/m² csúcsfényerőt és 1 000 000:1 értékű dinamikus kontrasztarányt biztosít, a tiszta, részletes képek és az erős kontraszt érdekében pedig 1536 külön háttérvilágítási zónát kezel. A kijelző megbízható színkonzisztenciát garantál az egész képernyőn, a DCI-P3 színtér 98 százalékos lefedettségével.

A lenyűgöző képi teljesítmény mellett a 32HR734S a sebészeti környezetben szükséges tartósságot és megbízhatóságot is garantálja. Az optikai ragasztás (a kijelző és az előlap közötti közvetlen kötés), és az előlap csillogás-, tükröződés-, valamint ujjlenyomat-gátló bevonatai miatt az LG 32HR734S 4K sebészeti monitoron mindig tökéletesen jól láthatóak a képek, még az erősen megvilágított műtőkben is. A termék elülső és hátsó oldala is víz- és porálló (IP45-, illetve IP32-besorolás), így a monitor a műtétek során esetlegesen a készüléket érő környezeti hatások között is zavartalanul működik.

A 32HR734S az első olyan LG sebészeti monitor, amely tartalmazza az innovatív, ún. Clone Screen funkciót. A Clone Screen-el a felhasználók a 32HR734S-en megjelenő képet megkettőzhetik egy második monitoron (HDMI-n keresztül csatlakoztatva), ami jelentősen megkönnyítheti a műtéti folyamatok hatékonyságát és a kommunikációt olyan helyzetekben, amikor több egészségügyi szakembernek kell ugyanazt a képet látnia.

A kijelző ún. Mirror üzemmódja a képernyőn megjelenő képet vízszintesen tükrözi, míg a Rotation üzemmód 180 fokkal elforgatja a képet a műtéti kamera tájolásának megfelelően. A monitor Picture-in-Picture (PIP) és Picture-by-Picture (PBP) funkciót is biztosít, ez utóbbi akár négy különböző képforrás egyidejű megjelenítését is lehetővé teszi. Az orvosok és egészségügyi szakemberek így egyszerre több – például laparoszkópos és fluoroszkópos – képet nézhetnek, miközben még a beteg életjeleit is figyelemmel kísérhetik ugyanazon a kijelzőn.

„A fejlett Mini LED technológiával rendelkező 32HR734S a sebészeti környezetben szükséges kiváló képminőséget és kényelmi funkciókat kínálja”

– mondta YS Lee, az LG üzleti megoldások divíziójának alelnöke és IT termékekért felelős vezetője.

„Úgy véljük, hogy új modellünk jelentősen hozzájárul majd a műtéteket végző és a műtéteknél segédkező egészségügyi szakemberek munkájának hatékonyságához.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

A modern szájsebészeti eljárások fejlődése

uniklinik szájsebészet
Képek forrása: Freepik

A fogászati technológia elképesztő sebességgel fejlődik, ami számtalan előnnyel jár a  páciensek és a fogorvosok számára is. A csúcstechnológiás képalkotó rendszerektől az innovatív kezelésekig az új fejlesztések teljes mértékben átalakítják a fogászati ellátást, amit ma már a precizitás, a hatékonyság és a betegközpontú megközelítés jellemez. Milyen újdonságok teszik egyre kényelmesebbé és pontosabbá a szájsebészeti eljárásokat?

Digitális képalkotás a diagnosztika precizitásáért

A modern szájsebészet egyik alappillére a digitális képalkotó technológiák integrálása, amelyek forradalmasították a diagnosztikai pontosságot. A kúpnyalábos komputertomográfia (CBCT) kiemelkedik az újítások közül, mivel háromdimenziós, nagy felbontású képeket nyújt a szájüreg, az állkapocs és az arcüreg struktúráiról. Ez a technológia lehetővé teszi a szájsebészek számára, hogy eddig nem látott precizitással állítsanak fel diagnózisokat, ami elősegíti a korábbinál célzottabb kezelési tervek elkészítését.

A digitális képalkotás emellett hozzájárul ahhoz is, hogy a szájsebész más egészségügyi szakemberekkel is hatékonyan együtt tudjon működni a páciens gyógyulásának érdekében. A digitális adatok zökkenőmentes megosztása megkönnyíti a különböző szakterületek közötti konzultációkat, biztosítva ezáltal az összetett fogászati és orvosi igényű betegek átfogó ellátását.

Számítógépes tervezés és gyártás (CAD/CAM)

A számítógépes tervezés során a speciális szoftverek 3D modelleket hoznak létre többek között a protézisekről és az implantátumokról, majd a digitálisan megtervezett fogpótlásokat speciális gépekkel, például 3D nyomtatókkal vagy CNC (számítógépes numerikus vezérlésű) marógépekkel készítik el.

A szájsebészek így ma már személyre szabott megoldásokat hozhatnak létre, optimalizálva mind a formát, mind a funkciót. Az intraorális szkennelés és a digitális lenyomatok pedig felváltják a hagyományos fogászati lenyomatokat, kényelmesebb élményt nyújtva a pácienseknek, miközben a sebészeket rendkívül pontos adatokkal látják el.

Lézeres kezelések és minimál invazív eljárások

A lézertechnológia megjelenése a minimál invazív szájsebészet új korszakát nyitotta meg. A lézeres kezelések precizitást biztosítanak a lágy- és keményszöveti eljárásoknál, lehetővé téve a sebészek számára, hogy az összetett eljárásokat csökkentett vérzés, kisebb fájdalom és gyorsabb gyógyulási idő mellett végezzék el.

A minimál invazív technikák hozzájárulnak az egészséges szövetek megőrzéséhez is, ami összhangban van a betegellátás holisztikus megközelítésével, ahol nemcsak a meglévő problémák kezelésére helyeznek hangsúlyt, hanem a szájüreg általános egészségének megőrzésére is.

uniklinik fogászat

Uniklinik Fogászat: professzionális szolgáltatást nyújtó fogászat Budapesten

Az Uniklinik Fogászat és Implantációs Központ egy profi fogászat Budapest szívében. Elkötelezett orvoscsapatunk tagjai között a fogászat összes ágazatának szakértője megtalálható! Szakorvosaink nemcsak a konzerváló fogászat, valamint a fogpótlástan kiváló szakértői, de az esztétikai fogászat és a fogszabályozás területén is az élen járnak. Nap mint nap azért dolgozunk, hogy ön és családja a lehető legmagasabb színvonalú fogászati szolgáltatásban részesüljön. Keressen fel bennünket, hiszen online bejelentkező rendszerünkkel gyorsan és kényelmesen foglalhat időpontot, így haladéktalanul elkezdhetjük a munkát, hogy javítsunk életminőségén.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss