Egészség

Mesterséges Intelligenciával automatizálják az orvosi szövegek kódolását

A Fujitsu Laboratories of Europe innovatív MI-alapú technológiája automatizálja a strukturálatlan orvosi szövegek kódolását

A Fujitsu Laboratories of Europe bemutatta az elektronikus egészségügyi adatok (EHR) kezelését és a strukturálatlan (szabadszöveges) orvosi feljegyzések feldolgozását automatizáló megoldását.

Az új MI-technológia a nagyobb pontosságának köszönhetően több mint 90%-kal mérsékli a folyamathoz szükséges időt. A kötelező egészségügyi osztályozásoknak megfelelő, új automatikus kódolási megoldás jellemzően kevesebb mint 1 perc alatt kivonatolja a feljegyzéseket, szemben a manuális klinikai feldolgozás 15 perces időigényével. A korábbi megoldásokkal ellentétben a Fujitsu MI-alapú szövegbányászati technológiája a szemantikai tudást természetes nyelvfeldolgozással (Natural Language Processing, NLP) és mélytanulási képességekkel ötvözve elemzi az orvosi feljegyzéseket és kivonatolja a fontos adatokat.

A Fujitsu Laboratories of Europe több innovációs partnerrel – köztük Madrid vezető egészségügyi intézményével, a San Carlos klinikai kórházzal – bonyolított le sikeres klinikai projekteket az elmúlt 4 évben. A kórház orvosigazgatója, dr. Julio Mayol, szakmai szempontból így magyarázza a Fujitsu által alkalmazott „co-creation” szemlélet jelentőségét:

„Folyamatosan keressük a klinikai döntéshozás továbbfejlesztésére alkalmas, új módszereket. A Fujitsu Laboratories of Europe-pal folytatott közös munka lehetővé teszi, hogy fontos fejlesztéseket vegyünk igénybe a hatékonyság javítására. A ma elérhető elektronikus egészségügyi adatfeldolgozó rendszerek többsége nem elégíti ki az orvos-beteg kapcsolat követelményeit. Sőt, az ilyen rendszerek használatát több vizsgálat is közvetlen összefüggésbe hozta a klinikai dolgozók kiégésének jelenségével. A Fujitsu új MI-alapú szövegbányászati technológiája segítségével közvetlenül tudjuk kezelni ezt a problémát, és kézzelfogható javulást érhetünk el a klinikai döntéshozási folyamat hatékonyságában.”

A Fujitsu Laboratories of Europe vezérigazgatója, dr. Adel Rouz, így folytatja:

„A San Carlos klinikai kórházhoz  hasonló partnerek esetében követett co-creation stratégia lehetővé tette, hogy betekintsünk az egészségügyi ágazat kihívásaiba, különös tekintettel a klinikai döntéshozás nehézségeire. Több olyan fontos innovációval is sikerült előállnunk, amelyek megváltoztatják az egészségügyi személyzet által követett munkafolyamatot. Ez újabb lépést jelent a klinikai adatok pontosságának növelése és digitalizálásuk automatizálása felé a kórházak, az egészségbiztosító társaságok és a kormányzati szervek számára. Úgy gondoljuk, hogy technológiánk szélesebb körben is alkalmazható, és más területek (pl. biztosítás, jog vagy megfelelés) hasonló kihívásainak legyőzésére is jól adaptálható.”

A strukturált információk kulcsszerepet játszanak az orvosi döntéshozásban és az egészségügyi ellátás színvonalának javításában. A klinikai szakembereknek azonban egyre kevesebb idejük van a betegekkel foglalkozni, és terhelésüket tovább fokozza, hogy az adatokat kötelesek azonnal bevinni az elektronikus adatkezelő rendszerekbe. A rugalmasabb adatbeviteli módszerek (pl. a betegekről készített jelentések szabadszöveges narratívája) csökkentik az időigényt, és hasznosabb, relevánsabb betegadatok rögzítését teszik lehetővé.

A Fujitsu Laboratories és a Fujitsu Laboratories of Europe közös megoldásának bevált természetes nyelvfeldolgozási technikái közvetlenül reagálnak erre a szükségletre azzal, hogy automatikusan kivonatolják az adatfeldolgozó rendszerek számára szükséges strukturált információt a klinikai személyzet beszámolóiból. A szakemberek egyéni igényeire mélytanulási technikával felkészíthető megoldás a más kódoló rendszerek által alkalmazott komplex nyelvészeti szabályokhoz képest nagyobb rugalmasságot nyújt a szabad szöveg megfelelő kifejezéseinek azonosításához. Ebből eredően nagyfokú pontosságot biztosít, és a kezelés megfelelőségére vagy a beteg társadalmi hátterére vonatkozóan többféle kifejezést képes kivonatolni, mint ami a betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozásában (ICD) szerepel.

A Fujitsu MI-alapú megoldása a szövegbányászatot mélytanulási technikákkal ötvözi az egészségügyi kódolási munkafolyamat konkrét lépései során, így nem igényel előre feldolgozott óriási adatsorokat a működéshez. A Fujitsu megoldásának két fő komponense:

  • tudásbázis létrehozása: a rendszer tudásgráfot alakít ki az egészségügyi osztályozások leképezéséhez, amelyeket szemantikailag külső forrásokkal is kiegészít. A szemantikai kiegészítés további kontextust biztosít az egészségügyi osztályozásokhoz, ami a folyamat egymást követő szakaszai során jobb eredmények elérését teszi lehetővé. A szemantikai kiegészítés eszközei között ontológiák és szóbeágyazási technikák is szerepelnek.
  • felismerés és hozzárendelés: az orvosi kifejezések mélytanulásra épülő felismerési folyamata, ami után a rendszer súlyozott pontszámok szerint rangsorolt képletek definiálásával kiszámítja a bevitt klinikai jegyzetek potenciális kódolását.

untitled

KLINIKAI FELJEGYZÉSEK

 

Orvosi kifejezések felismerése

(mélytanulás)

 

légúti distressz (betegség)

demencia (betegség)

asztma (betegség) májzsugor (betegség)

hasi fájdalom (betegség)

szívelégtelenség (betegség) mellkasi fájdalom (betegség)

ORVOSI KIFEJEZÉSEK

Kód hozzárendelése

(természetes nyelvi feldolgozás)

HOZZÁRENDELT KÓDOK pontszámmal

 

Asztma

 

J45 Asztma

Pontszám: 40,0

 

Nyilvános adatok Szavak beágyazása (neurális hálózat) Szemantikai kiegészítés (tudásgráf) SZEMANTIKAILAG KIEGÉSZÍTETT TUDÁSGRÁF Újszülöttkori légúti distressz  
ORVOSI KUTATÁSI JELENTÉSEK          
        Status asthmaticus J46 Status asthmaticus Pontszám: 18,44
MI-technika

Köztes termék

Folyamat

Ontológiák Egészségügyi osztályozások      
  ORVOSI TUDÁS    

Ábra: A Fujitsu automatikus kódolást támogató, MI-alapú egészségügyi szövegbányászati folyamata

A Fujitsu MI-technológiáját két angol nyelvű adatsoron értékelték. Ezek 200 anonimizált privát klinikai feljegyzést és 5000 zárójelentést tartalmaztak egy MIMIC-III forrásból kivonatolva. A Fujitsu technológiájának további előnye, hogy könnyen adaptálható bármilyen egészségügyi osztályozásra vagy más nyelvekre, és nem igényel óriási előre feldolgozott adatsorokat.

 

Egészség

Egészségünk és gazdaságunk jövőképe: berobbant a bionika mérnöki tudománya

A globális gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő tudományága a bionika, a legfrissebb adatok szerint piaca 2024 és 2034 között évente átlagosan 10 %-kal fog növekedni.

Jelentőségét mutatja, hogy idén a fizikai és a kémiai Nobel–díjat is a területhez kapcsolódó szakembereknek ítélték oda. Magyarország oktatási szempontból alakítja a trendeket a bionikában.  Európában ugyanis legrégebb óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hallgatható külön mérnöki szakként a molekuláris bionika, ahol a hallgatók olyan kutatásokban és fejlesztésekben vehetnek részt, amelyek világszerte előremutatónak számítanak. Többek között látássérültek mindennapi életvitelét segítő applikációt, intelligens protéziseket, érzékelő robotikai és orvosdiagnosztikai eszközöket is fejlesztenek. 

A bionika az egyik leggyorsabban növekvő mérnöki tudományterület, a szektor a befektetők szerint is kiemelt profitábilitással rendelkezik. A The Business Research Company 2024. októberében publikált elemzése szerint piaca a 2023-as 12,39 milliárd dollárról 2024-re várhatóan 13,62 milliárd dollárra, míg 2028-ra 19,93 millió dollárra emelkedik, évenkénti átlagos 10 %-os növekedés mellett. Az egyik leginnovatívabbnak számító tudományterületen dolgozó szakemberek az emberek egészségéért és életminőségének javításáért dolgoznak. Idén a fizikai Nobel-díjat John J. Hopfield, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem kutatója nyerte el a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulásos kutatásaikért, míg a kémiait megosztva David Baker az új fehérjék tervezéséért, Demis Hassabis és John Jumper a fehérjék háromdimenziós szerkezetének mesterséges intelligencia alapú meghatározásáért kapták.

„A mesterséges intelligencia és a neurális hálózatok alapjairól nálunk már első évfolyamon tanulnak a hallgatók, később pedig olyan kutatásba is bekapcsolódhatnak, amelyben már két éve azon dolgozunk, hogy az AlphaFold elnevezésű, mesterséges intelligencia alapú rendszer segítségével a fehérjék minél pontosabb neurális hálózatrendszerét építsük föl. Az idei eredmények tükrében már kimondhatom, nálunk a diákok nemcsak az emberek életminőségét javító ismeretekre tehetnek szert, hanem már több mint 20 éve tanítjuk azt, amiért idén két Nobel-díjat is adtak”

– emeli ki Dr. Cserey György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja.

Az egyetemen Európában elsőként 2008-ban kezdték meg a molekuláris bionika alapképzést a Semmelweis Egyetemmel közösen, ahol a hallgatók már az első évfolyamon bekapcsolódhatnak fejlesztésekbe, kutatásokba. Mivel az oktatók külföldi tapasztalattal rendelkeznek – van, aki a Harvardon, a Müncheni Egyetemen vagy éppen Oxfordban tanult –, valóban nemzetközileg jegyzett kutatásokban vesznek részt. Mindvégig támogatják az egyedi ötletek megvalósítását, akár cégalapításig eljuttatva a diákokat. Ezzel a képzés a külföldi egyetemekkel összevetve is kivételesnek számít. A tanulmányok során olyan tudományterületekkel találkozhatnak, mint a számítógéppel segített gyógyszeripar, az orvosi biotechnológia, bioinformatika, bioprotézis-fejlesztés vagy a nanotechnológia.

A biológiai és műszaki tudományokat ötvöző bionika az egyik legfiatalabb, ám leggyorsabban fejlődő tudományterület nagyon erős ipari háttérrel, hiszen a legnagyobb orvosi képalkotó, gyógyszer- és rehabilitációs eszközöket fejlesztő cégek és a robotika is hasznosítják a terület innovációit. A szakemberek olyan eszközöket képesek fejleszteni, amelyek korábban a science fiction filmekben voltak láthatók. A PPKE-ITK hallgatói folyamatosan fejlesztik a már több tízezer ember által használt LetSee applikációt, amely a látássérültek mindennapos problémáira ad hatékony megoldásokat, a kutató-fejlesztői csapat már több nemzetközi technológiai versenyen bizonyította, hogy fejlesztésük a legjobb eszközként javítja a látássérültek életminőségét. Intelligens protéziseken dolgoznak; egykori hallgatójuk, Tasi Benedek például az egyetemi évei alatt kezdte el fejleszteni azt az anatómiailag pontos robotkezet, amely nem a gép, hanem az ember oldaláról közelíti meg a művégtagok kérdéskörét. Saját vállalkozásában mai napig együttműködik az egyetemmel, hallgatónak is gyakorlati helyet adva, és olyan kérdéseken dolgoznak, hogy a robotkéz vezérléséhez hogyan lehet bionikus ember-gép interfészt fejleszteni, milyen szenzorokat lehetséges integrálni a bőrbe, vagy hogyan lehet érzékeny, ám mégis tartós borítást készíteni a protézisre.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

Mini LED kijelzőtechnológiás sebészeti monitort dobott a piacra az LG az endoszkópos és laparoszkópos beavatkozásokhoz

Az LG Electronics (LG) megkezdte új, 31,5 hüvelykes sebészeti monitorjának (32HR734S modell) piaci bevezetését.

A sebészeti endoszkópok, laparoszkópos kamerák és más kompatibilis orvosi képalkotó rendszerek képeinek színes megjelenítésére tervezett LG monitor megkapta az 510(k) engedélyt az amerikai FDA-tól, azaz már az Egyesült Államokban is forgalmazható. A Mini LED technológiájú kijelző pontos színszabályozást garantál széles színtartománnyal és optimalizált tisztaságú képpel.

A 32HR734S monitor egy 31,5 hüvelykes, 4K felbontású (3840 x 2160) Mini-LED kijelző, amely több ezer apró LED-diódát használ háttérvilágításként. Az LG orvosi monitora 2 000 cd/m² csúcsfényerőt és 1 000 000:1 értékű dinamikus kontrasztarányt biztosít, a tiszta, részletes képek és az erős kontraszt érdekében pedig 1536 külön háttérvilágítási zónát kezel. A kijelző megbízható színkonzisztenciát garantál az egész képernyőn, a DCI-P3 színtér 98 százalékos lefedettségével.

A lenyűgöző képi teljesítmény mellett a 32HR734S a sebészeti környezetben szükséges tartósságot és megbízhatóságot is garantálja. Az optikai ragasztás (a kijelző és az előlap közötti közvetlen kötés), és az előlap csillogás-, tükröződés-, valamint ujjlenyomat-gátló bevonatai miatt az LG 32HR734S 4K sebészeti monitoron mindig tökéletesen jól láthatóak a képek, még az erősen megvilágított műtőkben is. A termék elülső és hátsó oldala is víz- és porálló (IP45-, illetve IP32-besorolás), így a monitor a műtétek során esetlegesen a készüléket érő környezeti hatások között is zavartalanul működik.

A 32HR734S az első olyan LG sebészeti monitor, amely tartalmazza az innovatív, ún. Clone Screen funkciót. A Clone Screen-el a felhasználók a 32HR734S-en megjelenő képet megkettőzhetik egy második monitoron (HDMI-n keresztül csatlakoztatva), ami jelentősen megkönnyítheti a műtéti folyamatok hatékonyságát és a kommunikációt olyan helyzetekben, amikor több egészségügyi szakembernek kell ugyanazt a képet látnia.

A kijelző ún. Mirror üzemmódja a képernyőn megjelenő képet vízszintesen tükrözi, míg a Rotation üzemmód 180 fokkal elforgatja a képet a műtéti kamera tájolásának megfelelően. A monitor Picture-in-Picture (PIP) és Picture-by-Picture (PBP) funkciót is biztosít, ez utóbbi akár négy különböző képforrás egyidejű megjelenítését is lehetővé teszi. Az orvosok és egészségügyi szakemberek így egyszerre több – például laparoszkópos és fluoroszkópos – képet nézhetnek, miközben még a beteg életjeleit is figyelemmel kísérhetik ugyanazon a kijelzőn.

„A fejlett Mini LED technológiával rendelkező 32HR734S a sebészeti környezetben szükséges kiváló képminőséget és kényelmi funkciókat kínálja”

– mondta YS Lee, az LG üzleti megoldások divíziójának alelnöke és IT termékekért felelős vezetője.

„Úgy véljük, hogy új modellünk jelentősen hozzájárul majd a műtéteket végző és a műtéteknél segédkező egészségügyi szakemberek munkájának hatékonyságához.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

A modern szájsebészeti eljárások fejlődése

uniklinik szájsebészet
Képek forrása: Freepik

A fogászati technológia elképesztő sebességgel fejlődik, ami számtalan előnnyel jár a  páciensek és a fogorvosok számára is. A csúcstechnológiás képalkotó rendszerektől az innovatív kezelésekig az új fejlesztések teljes mértékben átalakítják a fogászati ellátást, amit ma már a precizitás, a hatékonyság és a betegközpontú megközelítés jellemez. Milyen újdonságok teszik egyre kényelmesebbé és pontosabbá a szájsebészeti eljárásokat?

Digitális képalkotás a diagnosztika precizitásáért

A modern szájsebészet egyik alappillére a digitális képalkotó technológiák integrálása, amelyek forradalmasították a diagnosztikai pontosságot. A kúpnyalábos komputertomográfia (CBCT) kiemelkedik az újítások közül, mivel háromdimenziós, nagy felbontású képeket nyújt a szájüreg, az állkapocs és az arcüreg struktúráiról. Ez a technológia lehetővé teszi a szájsebészek számára, hogy eddig nem látott precizitással állítsanak fel diagnózisokat, ami elősegíti a korábbinál célzottabb kezelési tervek elkészítését.

A digitális képalkotás emellett hozzájárul ahhoz is, hogy a szájsebész más egészségügyi szakemberekkel is hatékonyan együtt tudjon működni a páciens gyógyulásának érdekében. A digitális adatok zökkenőmentes megosztása megkönnyíti a különböző szakterületek közötti konzultációkat, biztosítva ezáltal az összetett fogászati és orvosi igényű betegek átfogó ellátását.

Számítógépes tervezés és gyártás (CAD/CAM)

A számítógépes tervezés során a speciális szoftverek 3D modelleket hoznak létre többek között a protézisekről és az implantátumokról, majd a digitálisan megtervezett fogpótlásokat speciális gépekkel, például 3D nyomtatókkal vagy CNC (számítógépes numerikus vezérlésű) marógépekkel készítik el.

A szájsebészek így ma már személyre szabott megoldásokat hozhatnak létre, optimalizálva mind a formát, mind a funkciót. Az intraorális szkennelés és a digitális lenyomatok pedig felváltják a hagyományos fogászati lenyomatokat, kényelmesebb élményt nyújtva a pácienseknek, miközben a sebészeket rendkívül pontos adatokkal látják el.

Lézeres kezelések és minimál invazív eljárások

A lézertechnológia megjelenése a minimál invazív szájsebészet új korszakát nyitotta meg. A lézeres kezelések precizitást biztosítanak a lágy- és keményszöveti eljárásoknál, lehetővé téve a sebészek számára, hogy az összetett eljárásokat csökkentett vérzés, kisebb fájdalom és gyorsabb gyógyulási idő mellett végezzék el.

A minimál invazív technikák hozzájárulnak az egészséges szövetek megőrzéséhez is, ami összhangban van a betegellátás holisztikus megközelítésével, ahol nemcsak a meglévő problémák kezelésére helyeznek hangsúlyt, hanem a szájüreg általános egészségének megőrzésére is.

uniklinik fogászat

Uniklinik Fogászat: professzionális szolgáltatást nyújtó fogászat Budapesten

Az Uniklinik Fogászat és Implantációs Központ egy profi fogászat Budapest szívében. Elkötelezett orvoscsapatunk tagjai között a fogászat összes ágazatának szakértője megtalálható! Szakorvosaink nemcsak a konzerváló fogászat, valamint a fogpótlástan kiváló szakértői, de az esztétikai fogászat és a fogszabályozás területén is az élen járnak. Nap mint nap azért dolgozunk, hogy ön és családja a lehető legmagasabb színvonalú fogászati szolgáltatásban részesüljön. Keressen fel bennünket, hiszen online bejelentkező rendszerünkkel gyorsan és kényelmesen foglalhat időpontot, így haladéktalanul elkezdhetjük a munkát, hogy javítsunk életminőségén.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss