Connect with us

Egészség

Az ABB Robotika a jövő kórházához fejleszt megoldásokat

Az ABB ez év októberében orvosi laboratóriumok és kórházak számára kifejlesztett modern, együttműködő robotika központot telepít a Texas Medical Center Houstonban létesítendő új egészségügyi központjában

Az ABB bejelentette, hogy innovációs központot nyit a Texas állambéli Houstonban működő Texas Medical Center (TMC) innovációs kampuszában, amelyben együttműködő robotokat kíván telepíteni.

A tervek szerint 2019 októberében megnyíló létesítmény lesz az ABB első innovációs célokat szolgáló egészségügyi kutatóközpontja. A TMC-kampuszban az ABB kutatócsapata orvosokkal, kutatókkal és mérnökökkel együtt dolgozik majd a nem sebészeti célú orvosi robotikai rendszerek fejlesztésén.  A fejlesztések kiterjednek a logisztikára és a következő generációs automatizált laboratóriumi technológiákra is.

Sami Atiya, az ABB Robotika és Gyártásautomatizálás divíziójának vezetője így nyilatkozott:

„A Houstonban fejlesztendő, következő generációs laboratóriumi technológiák felgyorsítják a manuális laboratóriumi folyamatokat, megszüntetik a laboratóriumi munkában meglévő szűk keresztmetszeteket, továbbá javítják a biztonságot és a következetességet. Az új technológiák különösen a legmodernebb kezeléseknél, így például a Texasban kutatott rákterápiák terén kínálnak jelentős előnyöket. A rákterápiás kutatások jelenleg manuális és időigényes teszteljárásokat igényelnek.”      

Napjaink gyógyászatában, a nagyszámú beteg kezelésében az egyik szűk keresztmetszetet a magasan képzett egészségügyi szakemberek korlátozott száma jelenti, mivel e szakemberek munkaidejük jelentős részét ismétlődő és rutinszerű feladatokkal, így például tárgylemezek előkészítésével és centrifugák feltöltésével töltik. E feladatok robotokkal történő automatizálásával az egészségügyi szakemberek a magas szintű tudást igénylő, produktív munkára összpontosíthatnak, és a vizsgálati eljárások jelentős felgyorsításával lehetővé teszik, hogy egyre több ember részesülhessen orvosi ellátásában.

Az ABB a jelenleg kézzel végzett orvosi laboratóriumi folyamatok széles körének elemzése alapján úgy véli, hogy az automatizálás alkalmazásával évente 50%-kal több tesztet lehetne elvégezni, míg az ismétlődő folyamatokra betanított robotokkal csökkenteni lehet azon feladatok munkaerő-szükségletét, amelyek az ismétlődő megterhelés miatt sérülést (RSI) okozhatnak.

A világ lakosságának elöregedésével párhuzamosan az országok a GDP-jük egyre nagyobb hányadát fordítják az egészségügyre. Az automatizálás egészségügyi ellátásban történő alkalmazása javítja a betegellátás színvonalát és növeli az egészségügyi ellátás hatékonyságát, s ezáltal könnyebbé teheti a kapcsolódó társadalmi, politikai és pénzügyi kihívások kezelését. Az ABB saját kutatásai azt jelzik, hogy 2025-re az egészségügyben közel 60 000 nem sebészeti kiszolgáló robotra lesz szükség, azaz e robotok piaca a 2018. évi szinthez képest négyszeresére bővül.

Az ABB-nek az élelmiszeripari laboratóriumokban már világszerte alkalmazott kollaboratív robotjai kiválóan alkalmazhatók az orvosi létesítményekben is, mivel ezek a robotok biztonsági elkerítések nélkül képesek hatékonyan együtt dolgozni az emberekkel. A robotok számos ismétlődő jellegű, precizitást követelő és időigényes feladatot, így például az adagolást, a keverést, a pipettázást, a sterilizált készülék-készletek összeállítását, valamint a centrifugák be- és kirakodását is képesek elvégezni.

Az orvosi technológiai kutatások terén globális központnak számító Houston és a TCM innovációs ökoszisztémája ideális helyszín az ABB új egészségügyi kutatóközpontja számára. Az ABB Robotika 20 főből álló csapata egy 500 m2 alapterületű kutatási létesítményben dolgozik majd. A létesítményben automatizálási labor, robotprogramozási részleg, valamint olyan egységek is helyet kapnak, ahol az innovációs partnerekkel közösen fejlesztenek új megoldásokat.

„Ezzel az új partneri együttműködéssel a Texas Medical Center egyrészt folytatja azt az utat, amelynek célja, hogy vezető ipari partnerek bevonásával kitolja az innovációs együttműködés határait, másrészt lehetőséget ad arra is, hogy az ABB Robotika belépjen az egészségügyi ellátás területére”

– mondta Bill McKeon, a Texas Medical Center elnök-vezérigazgatója.

„Az évente 10 millió beteget ellátó, nagyvárosnyi területű TCM működtetésében alapvető fontosságú a hatékonyság és a pontosság. Itt olyan folyamatokat kell kifejlesztenünk, amelyek a természetben könnyen megismételhetők. Azáltal, hogy bevonja az ABB-t az első ilyen típusú, az egészségügyi robotikai megoldások alkalmazását szolgáló kutatás-fejlesztésbe, a TCM bizonyítja elkötelezettségét a robotika egészségügyi ellátásban történő alkalmazása mellett.”      

„Büszkék vagyunk, hogy a világ élvonalába tartozó partnerekkel együttműködve robotikai rendszereket fejleszthetünk ki a jövő kórháza számára. A kifejlesztett rendszerek és megoldások valós laboratóriumi környezetben történő tesztelésével biztosítani tudjuk, hogy az új rendszerek értéket teremtsenek az egészségügyi szakemberek számára, innovatívak legyenek, és elősegítsék az orvosi laboratóriumokban végzett munka átalakítását,”

– tette hozzá Atiya.

„Az ABB hosszú távú növekedési stratégiájával összhangban az a célunk, hogy folytassuk befektetéseinket a kiszolgáló robotok fejlesztésébe, a robotika terén meglévő automatizálási szaktudásunkkal hozzájáruljunk új területek, így például az egészségügy fejlesztéséhez, és tovább erősítsük pozícióinkat a gépjárműiparban és az elektronikában.”   

Egészség

Újabb magyar város kerülhet fel az egészségügyi innováció térképére

A héten először adott otthont a Debreceni Egyetem az EIT Health Európa-szerte népszerű diákinnovációs versenyének: az i-Days for Life Debrecen hackathon keretében a világ minden részét képviselő mintegy 120 fiatal mutatta be ötleteit az egészségügy jövőjének alakítására.

A versenyt kísérő konferencián pedig már sikeres orvostechnológiai startupok képviselőitől hallhattak tanulságokat a sikerre vezető út buktatóiról és lehetőségeiről.

Az i-Days az EIT Health által támogatott innovációs programsorozat, amely arra ösztönzi az európai egyetemek hallgatóit, hogy hogy az EIT Health, helyi szervezetek, magánvállalkozások vagy start-up cégek által felvetett valós egészségügyi kihívásokkal keressenek megoldásokat. A versenyeken a diákok tapasztalt mentoroktól kaphatnak tanácsokat, és gyakorolhatják a csapatmunkát, valamint az innovatív ötletek zsűri előtti előadását, pitchelését. Az első debreceni i-Days-t az egyetem Innovációs Központjában rendezték meg, a városban kiépülő Science Park szívében, ahol 27 csapatban 120 diák indult el Közép-Európa különböző egyetemeiről. A csapatok többek között a mentális egészség, az adatvezérelt diagnosztika és a hordható eszközök területén rukkoltak elő újító ötletekkel, számos projekt a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) egészségügyi felhasználására irányult.

Az i-Days végül „hazai” győzelemmel végződött: a zsűri a Debreceni Egyetem öt hallgatójából és a Portói Egyetem vendéghallgatójából álló, HIT (Health-activist International Team) nevű csapat ötletét értékelte a legmagasabbra. A magyar, marokkói, kenyai, brazil és bangladesi diákok orvosi, üzleti és műszaki területen végeznek különböző képzési programokat az intézményben, és bár jelenleg mindannyian Debrecenben élnek és tanulnak, a verseny kezdetén találkoztak először. A csapat innovációja, a HITpod nevű automatizált, fájdalommentes gyógyszeradagoló rendszer, a mesterséges megtermékenyítésben részesülő nők hormonterápiájának könnyítésére nyújt megoldást. Az i-Day győztes csapata részt vehet a Winners’ Event-en, az európai diákokat összefogó döntő versenyen, amelyet idén november 28-29-én rendeznek meg Budapesten.

Hosszú távú együttműködés Debrecenben

„A Debrecenben vetélkedő hallgatók rátermettsége igazolta, hogy a városban komoly potenciál rejlik ahhoz, hogy az egészségügyi innováció Európa-szerte jegyzett központjává váljon – mondta el Maurizio Ferrari, a SYNLAB Italia orvosi igazgatója, a zsűri elnöke. – „Az EIT Health partnerhálózatának tagjaként számos startuppal működtünk együtt az elmúlt években, és a sikerük gyakran azon múlik, hogy képesek-e stratégiai partnerségeket építeni, amelyeken keresztül külső kritikának vethetik alá termékeiket a további fejlődéshez, vagy épp reálisan fel tudják mérni a piaci igényeket. Az EIT Health hálózat hozzáférést biztosít ehhez a szakértelemhez, a szükséges erőforrásokhoz és befektetőkhöz, így katalizálhatja, hogy a tudományos ötletekből piacra kész megoldások váljanak. Debrecen pedig kiváló ökoszisztémát kínál ehhez.”

Pongrácz Ferenc, az EIT Health InnoStars helyettes ügyvezető igazgatója hozzátette: „Az i-Days hackathonok arra ösztönzik a fiatalokat, hogy ne csak megálmodják, hanem meg is valósítsák innovatív ötleteiket az egészségügy területén. Az EIT Health InnoStars számára fontos, hogy támogassa az ilyen kezdeményezéseket, hiszen a tehetséges hallgatók és kutatók friss szemléletet hoznak a gyakorlatba. Az innovációs folyamat első lépése a bátorság, hogy ötleteiket megosszák a világgal, és Debrecen olyan ökoszisztémát teremtett, amely platformot biztosít ehhez. Ennek fényében remélem, a mostani esemény csak az első jelentősebb mérföldkő a Debreceni Egyetem és az EIT Health InnoStars hosszú távú, produktív együttműködésében.”

„Az Innovációs Ökoszisztéma Központot azzal a céllal hoztuk létre, hogy megtalálja azokat a kutatói és hallgatói ötleteket, amelyekkel érdemes tovább dolgozni. Az innovációs folyamat magában foglalja, hogy első lépésként merjük felvállalni és megmutatni ötleteinket, erről szól az i-Days for Life Debrecen hackathon” – fogalmazott Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja.

Jutkusz Lilla, az eseményt megszervező és lebonyolító Innovációs Központ igazgatója elmondta: a Debreceni Egyetem az Innovációs Ökoszisztéma Központ által számos olyan programot működtet, melyek erősítik a hallgatók és kutatók innovációs szemléletét és támogatják ötleteik kidolgozását. Emellett az EIT Health és az annak keretében működő EIT Health InnoStars komplex hálózata és támogatási rendszere szintén nagy segítség lehet az ötletgazdáknak. Hosszútávú együttműködésünk első állomásaként rendeztük meg az i-Dayst és a Start-Ups & Downs konferenciát, amelyen az EIT Health InnoStars szakértői mellett a hálózat különböző intézményeinek kimagasló szakmai tapasztalattal rendelkező vezetői vettek részt mentorként, előadóként és zsűritagként, kiemelten a TU Delft, a Coimbrai Egyetem, a Łódźi Egyetem, az Utrechti Science Park és több inkubátor, köztük a portugál IPN.

A startuplét buktatói és az egyetemi partnerségek fontossága

A hackathon kísérőrendezvényén, a „Start-ups & Downs” című konferencián már működő vállalkozások, illetve szakértők képviselői beszéltek a startupok életének buktatóiról és tanulságairól a White Unicorn nevű magyar egészségügyi inkubátor szervezésében. A Syreon Kutatóintézet képviselői például arról beszéltek, milyen hasznos eszköz lehet egy egészségügyi startup számára az early Health Technology Assessment (eHTA) nevű módszertan, ami már a korai fázisban reális képet adhat egy-egy újítás potenciális piaci értékéről. A QTICS Medical szakértői pedig az orvosi eszközök sikeres megfelelőségértékeléséhez kínáltak értékes tanácsokat.

A konferenciát lezáró kerekasztal-beszélgetés során Ferenczi Lehel, a GE HealthCare adat- és analitika igazgatója az egyetemek és vállalatok közötti együttműködés fontosságáról beszélt. „Az ilyen partnerségek az innovációs ökoszisztéma hajtóerejét jelentik, és a Debreceni Egyetem ebben kivételes partner: nemcsak világszínvonalú kutatási infrastruktúrával és szakértelemmel rendelkezik, hanem támogatja a gyakorlati alkalmazások fejlesztését is. A GE HealthCare számára különösen értékes, hogy olyan kezdeményezésekben dolgozhatunk együtt, mint a sugárterápiás megoldásaink klinikai validációja vagy az AI-alapú onkológiai döntéstámogató rendszerek fejlesztése” – mondta el a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

A Duchenne-féle izomsorvadás – amely az idővel való harcot is jelenti

A Duchenne-féle izomsorvadás (DMD) egy súlyos, öröklődő izombetegség, amely elsősorban fiúgyermekeket érint.

A betegség a disztrofin nevű fehérje hiányából adódik, amely az izmok védelmében játszik kulcsfontosságú szerepet. A disztrofin hiánya következtében az izomsejtek fokozatosan leépülnek, ami mozgásképtelenséghez és akár halálhoz vezethet.

A betegség hatásai:

A DMD tünetei általában 2-3 éves kor körül jelentkeznek, és fokozatosan súlyosbodnak. A beteg gyermekek gyakran később kezdenek járni, nehezen kelnek fel, és ügyetlenek. Az izomgyengeség a végtagoktól a törzs felé haladva érinti az egész izomzatot, beleértve a szívizmot és a légzőizmokat is. A betegség következtében a betegek kerekesszékbe kényszerületnek, és végül akár légzési elégtelenség is felléphet.

A DMD előfordulása:

A DMD egy ritka betegség, amely világszerte átlagosan 3500-5000 újszülött fiúból egyet érint. Magyarországon a pontos előfordulási adatok nem ismertek.

A kezelés lehetőségei:

Jelenleg a DMD-nek nincs gyógyírja, de a kutatók folyamatosan dolgoznak új terápiák kifejlesztésén. Az elmúlt években jelentős előrelépés történt a génterápiában, amely a betegség genetikai okát célozza. Az Egyesült Államokban már engedélyeztek néhány génterápiás kezelést, amelyek ígéretes eredményeket mutatnak.

Micskó Benji

A magyarországi Micskó Benji is a DMD-ben szenved. A kisfiú és családja példája jól mutatja, hogy ez a betegség milyen mértékben korlátozza a betegek életét. Benji szülei minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy gyermekük a lehető legjobb ellátást kapja, és támogatják a DMD-kutatásokat.
Amerikában kifejlesztettek egy innovatív génterápiát, amely megállíthatja a betegség előrehaladását, és akár vissza is fordíthatja a károsodásokat. Ez a kezelés azonban rendkívül költséges, és sajnos Magyarországon még nem elérhető.

Benji szülei mindent megtesznek, hogy gyermeküknek a legjobb ellátást biztosítsák!
Egy alapítványt hoztak létre, hogy összegyűjtsék a szükséges összeget a génterápiás kezeléshez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Egy meglepő tény a kollagénről, amit nem biztos, hogy tudtál

kollagén

Nagyon szerencsés az, akinek a technológia jelenti a hobbit és az érdeklődési területet, ugyanis ez egy kézzelfogható, adatokkal könnyen alátámasztható terület. Ezek által könnyebb megérteni, miért jobb például egy új szériás számítógép a réginél, és ez a tendencia a többi részterületre is tökéletesen igaz.

Azok, akik inkább az egészség és szépségápolás iránt érdeklődnek, kissé nehezebb helyzetben vannak, ugyanis itt több utánajárás szükséges ahhoz, hogy megértsük az összefüggéseket. Az egyik sztárhatóanyag manapság a kollagén, ám kevesen tudják, hogy nem minden készítmény működik olyan hatékonyan, mint azt elsőre gondolnánk. A QMS Medicosmetics Hungary kollagénes termékeinek előnyeire is fényt derítünk, tarts te is velünk!

Mitől olyan népszerű a kollagén?

A téma részletes tárgyalása előtt érdemes tisztáznunk, mire is jó igazából a kollagén, ugyanis ez az anyag nem csak szépségápolás szempontjából fontos.

A kollagén egy strukturális fehérje, mely a szöveteink egyik fontos építőkövét jelenti: különböző formái jelen vannak a bőr szöveteiben, hajban, ízületekben és csontokban, továbbá a kötőszövetek szerkezetében is.

Különleges tulajdonsága, hogy képes az adott szövetet szilárdabbá tenni úgy, hogy közben mégis biztosít bizonyos mértékű rugalmasságot – ez a kombináció elengedhetetlen az ellenállósághoz. Kollagén hiányában a szövetek merevek, sérülékenyek lesznek, és a regenerációs folyamatok sem működnek kellő hatékonysággal.

A kollagén szerepe a szépségápolásban

A kollagén segít visszanyerni a szövetek rugalmasságát, feszességét, valamint rendkívül hatékony a meglévő ráncok láthatóságának csökkentésében, és az újabb barázdák kialakulását is segít megelőzni.

A bőrápolásban rendkívül elterjedtté vált ez a hatóanyag, ami nem is csoda, hiszen külsőleges alkalmazással célzottan a kezelni kívánt területre juttathatjuk, ahol rendkívül látványos hatást érhetünk el vele.

Kevesen tudják viszont, hogy számos kozmetikum nem a megfelelő formában tartalmazza a kollagént, ugyanis ez a molekula alapvetően túl nagy ahhoz, hogy hatékonyan felszívódjon a hámrétegen keresztül.

Látványos eredményeket csakis minőségi kozmetikumokkal érhetünk el

Ahogy fentebb is írtuk, sajnos nem minden kollagénes termék alkalmas arra, hogy megfiatalítsa bőrünket, ugyanis a mélyebb rétegekbe csakis speciális formában juthat el.

Az igazán magas színvonalat képviselő kozmetikumokban például a kollagénmolekula triplahelikális szerkezetét szálakra bontják, ugyanis így a méret nem jelent akadályt a felszívódás során. Az alkotóelemek a bőrben újra összeállnak, így pontosan oda sikerülhet bejuttatni vele a kollagént, ahol a legnagyobb szükség van rá.

Ez a tény csupán egy kevésbé elterjedt információ volt a szépségápolás, egészségmegőrzés kapcsán, pedig számtalan ilyen létezik még. Ebből is látszik, hogy sokkal könnyebb dolguk van azoknak, akik a technológiai háttérrel is szívesen foglalkoznak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss