Egészség
Home office és online játék: az ülő életmód a trombózis 21. századi katalizátora
A hosszan tartó ülő munkával kapcsolatos mozdulatlanság megnöveli a vénás trombózis kockázatát.
A magyar lakosság körülbelül fele 8-10-12 órákat ül vagy áll egy helyben munkája során. Több mint 60 % pedig még napi 10 percet sem sportol. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerinti, heti legalább 150 perc fizikai aktivitás a magyar lakosság mindössze nyolcadára lehet jellemző. A mozgásszegény életmód és az extrém hosszú ülő és állómunka kifejezetten veszélyes lehet a trombózis szempontjából. Hasonló fontosságú az elhízottság magas részaránya a magyar népességben, ami jelentősen fokozza a trombózis rizikót.
Miért fontos, hogy munkaadóként foglalkozzunk a trombózissal?
Fontos, hogy a téli hónapok közeledtével, amikor nem csak a szociális távolságtartás kényszerít az otthon falai közé, hanem amúgy is hajlamosabbak vagyunk a lakásban maradni, a home office-ban töltött munkát törjük meg mozgással. A munkáltatók sokat tehetnek az egészséges életmód népszerűsítése érdekében.
A Trombózis- és Hematológiai Központ 500 fős reprezentatív kérdőíves kutatást készített a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft.-vel együttműködésben a Trombózis Világnapja alkalmából, hogy felhívja a figyelmet a véralvadási zavar veszélyeire és a trombózis megelőző életmódváltás eredményességére. A magyar lakosság az életvitel és a trombózis veszély közötti főbb kapcsolatokat ismeri, de keveset tud a különböző rizikószűrési lehetőségekről. A válaszadók többsége tisztában van vele, hogy a megelőzésben fontos szerepe lenne a rendszeres testmozgásnak és az egészséges étkezésnek. A magyarok életmódja a gyakorlatban viszont nem tükröz ilyen szintű tudatosságot. Munkavégzés közben sokan hajlamosak a saját egészségüket háttérbe szorítani, amit most a világjárvány miatti munkaerőpiaci trendek még jobban felerősítenek.
Sokkal nagyobb fizikai és lelki energiát von el egy mélyvénás trombózis kezelése, mint amennyit az egészséges életmód támogatásába kellene fektetünk. A kezelés ellenére a mélyvénás trombózisban szenvedő betegek körülbelül 10-20 százalékánál súlyos poszttrombotikus szindróma alakul ki, amely krónikus rendellenesség csökkenti az életminőséget, és csökkenti a járás és a munkavégzés képességét. A legsúlyosabb esetekben a betegeknél vénás fekélyek alakulhatnak ki, amelyek lassan javulnak, vagy egyáltalán nem gyógyulnak és költségesek a munkaadó és az egészségügyi rendszer számára. Egy másik fontos tényező a betegséget követő maradandó lelki teher, egy újabb trombózistól való szorongás, amely megfelelő lelki segítségnyújtás hiányában képes poszttraumás stressz betegséggé fokozódni.
A napunk nagy részét egy helyben töltjük
A legutóbb publikált Európai Egészségfelmérés szerint a magyar lakosságnak csaknem fele többnyire egy helyben ül vagy áll a munkája során. A passzivitás a nőket nagyobb mértékben jellemzi, mint a férfiakat, míg a tényleges fizikai megerőltetést jelentő munkavégzés csak a lakosság minimális hányadát érinti. A vizsgálat szerint a kifejezetten sport jellegű testmozgás is ritka és tartalmát tekintve is szegényes. A felnőtt népesség harmada végez legalább heti rendszerességgel valamilyen sporttevékenységet. A lakosság kétharmada viszont nem sportol még napi 10 percet sem. A korcsoportok mentén előre haladva egyre csökken a sportolók aránya: a 65 éves és idősebbek közül csak minden hetedik sportol. A magyarok körülbelül felénél a gyaloglással töltött idő egy átlagos napon nem haladja meg a fél órát. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerinti, heti legalább 150 perc fizikai aktivitás javasolt, de 8 magyarból mindössze egy tesz ennek eleget (a férfiak 15, a nők 10%-a).
Orvosi esetleírásokból tudjuk, hogy az elmúlt két évtizedben a serdülőkorúak körében nőtt a vénás tromboembólia aránya, ami összefüggésbe hozható az elhízással és a hormontartalmú fogamzásgátlókkal. Ugyanakkor a mai technikákkal már korán ki lehetne mutatni az örökletes trombózis hajlamot (trombofília), aminek idejében történő mérése főleg a sportolóknál lenne fontos. A serdülők és a fiatal felnőttek életmódjára egyre nagyobb hatással vannak az online játékok. Egyre hosszabb a képernyő előtt töltött idő, és nem ritka az extrém hosszú mozdulatlanság.
Rizikó-vizsgálatokkal és a megfelelő életmóddal jelentősen csökkenthető a veszély
A magyaroknak csupán 3 százaléka jár rizikófelmérő vizsgálatokra, derül ki a Prima Medica Egészségközpontok hálózatába tartozó Trombózis- és Hematológiai Központ felméréséből. A trombózis kialakulásának hajlamosító tényezői közé tartozik a családi előfordulás, az öröklődés, a hormonális fogamzásgátlók szedése, a műtét utáni és az egyéb hosszú ideig tartó mozgásszegény állapotok, valamint a dohányzás. Ezen kívül számos belgyógyászati betegség fokozza a trombózis rizikót. A családi kórtörténetben előforduló trombózis kockázati jellegével a megkérdezettek közel kétharmada van tisztában. Ugyanez mondható el a trombózis kialakulásának helyéről is, és a sikeres kezelés utáni kiújulás kockázatának ismereteiről is. Nincs szignifikáns különbség a nők és a férfiak ismeretei között, kivéve a családi kórtörténet hatása, ahol a nők ismeretei messze meghaladják a férfiakét. Az olyan speciális, kifejezetten a trombózissal kapcsolatba hozható gyakorlat, mint a rendszeres hideg, meleg váltózuhany, (finn szauna) már kevésbé ismert, mindössze a válaszadók 42 százaléka ismeri ennek jótékony hatásait. A megkérdezett nők kétharmada szed fogamzásgátló gyógyszert és 78 százalékuk tisztában van vele, hogy a hormontartalmú szer hozzájárulhat a vérrögképződéshez. Ezért fontos például az első fogamzásgátló tabletta használata előtti laborvizsgálatok elvégzése, melyek segítségével kiszűrhetőek a trombotikus szövődmények. A megkérdezettek 55 százaléka tekinti trombózis szempontjából kockázatos csoportnak az élsportolókat. Viszont arról már mindössze a válaszadók negyede hallott, hogy egy sport-karrierre készülő fiatalnak érdemes trombózis rizikó vizsgálatot végeznie.
A trombózis kialakulása soktényezős folyamat, de a megfelelő mozgás, az elegendő folyadék fogyasztása, a kiegyensúlyozott étkezés, a megfelelő stressz-menedzsment és a dohányzás elhagyása jelentősen csökkenti a betegség előfordulását.
Hét éve, hogy a Trombózis és Haemostasis Nemzetközi Társasága (ISTH) október 13-át a Trombózis Világnapjává nyilvánította, ezzel is tisztelegve Rudolf Virchow (1821–1902) trombózis-úttörő munkássága előtt.
Egészség
Okoseszközök az orvosi rutinban: alvásfigyelőtől a sebészetig
Az okosórák, fitneszkarkötők és egészségügyi appok mára természetes részei lettek a mindennapjainknak. A technológia nemcsak az edzéseinket vagy az alvásminőségünket követi, hanem egyre komolyabb szerepet kap az orvosi diagnosztikában és kezelésekben is. Az IoT – azaz az internetre kapcsolt eszközök világa – csendben forradalmasítja az egészségügyi rutinokat, sokszor úgy, hogy észre sem vesszük.
A fogorvostól a sebészetig – mindenhol ott vannak
Aki járt mostanában fogorvosnál, valószínűleg találkozott már a digitális képalkotás valamelyik formájával. A fogászati CT segítségével például részletes, háromdimenziós képet kapnak az orvosok a fogakról és az állcsontról. Ez különösen hasznos lehet egy bölcsességfog eltávolítás előtt, hiszen pontosan látható, hogyan helyezkednek el a fogak, és mekkora kockázattal jár a beavatkozás. Mindez nemcsak gyorsabbá, de jóval biztonságosabbá is teszi az eljárást, és ebben nagy szerepe van a technológiai háttérnek.
Alvásfigyelő szenzorokkal az egészség nyomában
Nem kell azonban fogorvoshoz mennünk ahhoz, hogy az IoT jelenlétét megtapasztaljuk. Az éjszakai alvásunkat monitorozó okoseszközök szinte már mindennaposak. Ezek a kis kütyük nemcsak azt tudják megmondani, hány órát aludtunk, hanem azt is, hogy mennyi időt töltöttünk mélyalvásban, mikor ébredtünk fel, sőt azt is jelzik, ha valamilyen rendellenességet észlelnek. Egy jól beállított rendszer akár azt is megjósolhatja, hogy milyen napunk lesz – legalábbis energiaszint tekintetében.
Digitális orvos a zsebünkben
Egyre több egészségügyi alkalmazás képes alapadatok (vérnyomás, pulzus, légzés) alapján megmutatni, mikor érdemes orvoshoz fordulni. Az adatokat sok esetben az okoseszköz automatikusan gyűjti, és az alkalmazás figyelmeztet, ha valami eltér az átlagtól. Nemcsak a pácienseknek könnyebbség ez, hanem az orvosoknak is, hiszen már az első találkozás előtt rengeteg információval rendelkezhetnek, amik segítik a gyorsabb és pontosabb diagnózist.
Okoseszközökkel támogatott műtétek
A sebészet világába is begyűrűzött az IoT. Egyes robotsebészeti rendszerek már képesek arra, hogy az interneten keresztül frissítsék a működésüket, vagy éppen megosszák az adatokat más rendszerekkel. Egy-egy összetettebb beavatkozás előtt a sebész már előre végig tudja „gyakorolni” a műtétet egy szimulációs eszközön, ami a beteg testének pontos digitális másolata alapján működik. Ez a fajta előkészület új szintre emeli a biztonságot és a pontosságot.
A jövő már itt van – csak természetesnek vesszük
Bár sokszor észre sem vesszük, mennyi technológiai eszköz vesz körül minket az egészségügyben, a változás érezhető. Az orvosi rutinok egyre inkább adatvezéreltek, személyre szabottak és előre tervezhetők – mindezt az IoT eszközök és rendszerek teszik lehetővé. Legközelebb, ha csak egy fogászati vizsgálatra vagy alvásmonitorozásra kerül sor, érdemes egy pillanatra belegondolni, hogy a háttérben egy teljes digitális ökoszisztéma dolgozik értünk.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Még nem késő: itt az idő felkészülni a Balaton-átúszásra!
A hazai nyári sportprogramok elmaradhatatlan része a Balaton-átúszás, ami évente több mint tízezer embert mozgat meg.
Bár elsőre ijesztőnek tűnhet az 5,2 kilométeres távot úszva megtenni, nem kell versenysportolónak lenni ahhoz, hogy teljesítsük. De milyen vízitapasztalat szükséges hozzá, mikor érdemes elkezdeni az edzést és egyáltalán hogyan álljunk neki? Hogyan tarthatjuk meg a motivációnkat hónapokon keresztül? Még nem késő, hogy felkészüljünk az idei megmérettetésre: most megosztunk néhány hasznos tippet a tudatos tervezéshez.
Július 26., amikor megrendezik a 43. LIDL Balaton-átúszást, még távolinak tűnik, de az arra való felkészülést érdemes időben elkezdeni. Az átúszás teljes hossza 5200 méter, amit átlagosan 2-3 óra alatt tesznek meg a versenyzők. Ahhoz, hogy ezt a távot teljesítsük, a szervező Budapest Sportiroda szakértője szerint a nyár elejére el kell jutni arra a szintre, amikor magabiztosan le tudunk úszni legalább 3 kilométer távolságot. A felkészülést érdemes már tavasszal, először medencében elkezdeni, de idővel nyílt vízen (tó, tenger) is próbáljuk ki magunkat, mert nagyon más érzés, mint a medencében úszás – például a hullámzás, a látótávolság, a tájékozódás nehézségei miatt. A nagy Balaton-átúszásra jó felkészülés, ha addig rövidebb távú versenyen szerzünk tapasztalatokat, erre jó lehetőség például a június 21-i MOL Campus Öbölúszás, ami 4 különböző távban is teljesíthető.
Mennyi vízitapasztalat szükséges és hogyan álljunk neki a felkészülésnek?
- A Balaton-átúszáshoz nem kell vízi élsportolónak lenni, de a magabiztos úszástudás elengedhetetlen.
- Ha eldöntöttük, hogy nekivágunk, forduljunk rá a felkészülésre! Első lépésként döntsük el, hogy a fél (azaz 2,6 km) vagy a teljes távot (5,2 km) tűzzük ki célnak, ugyanis a felkészülés intenzitása is ettől függ.
- Az edzést bármilyen úszásnemben el lehet kezdeni, sőt, azt akár idő közben lehet váltogatni is. Érdemes úgy választani, hogy melyik az a típus, amit hosszú távon is hatékonyan ki tudunk tartani, hiszen a megmérettetés során több órán keresztül fogunk úszni.
- A kezdeti lépések részeként szerezzünk be olyan felszereléseket, amiben hosszabb távon is kényelmesen tudunk úszni: stabil tartású fürdőruhát, fürdőnadrágot, valamint kényelmes úszószemüveget. Ez utóbbinál válasszunk olyan verziót, ami kültéri úszáshoz is alkalmas, így például nem lesz zavaró az erősebb napsütés sem.
- Az úszást egy pár perces szárazföldi bemelegítéssel kezdjük és a végén nem szabad elfeledkezni a lenyújtásról sem. Emellett a felkészülést támogathatja heti egy-két alkalommal egy erősítő vagy kardió edzés is. Jó iránymutatás lehet, ha egy kész edzéstervet követünk. Ehhez a Balaton-átúszás szervezői összeállítottak olyan ingyenesen, digitálisan elérhető edzésterveket, amik sorvezetők lehetnek ahhoz, hogy könnyedén felkészülhessünk a megmérettetésre.
Hogyan tartson ki a motivációnk?
Egy hosszabb munkanap, izgalmasabb programok vagy akár esős időjárás: gyakori tapasztalat, hogy a kezdeti lelkesedést hamar felváltja a demotiváltság, főleg akkor, ha még több hónap van hátra az átúszásig. Pedig a folyamatos felkészülés azért is fontos, hogy fokozatosan hozzászoktassuk a szervezetünket a hosszabb távok leúszásához, ezzel is csökkentve annak az esélyét, hogy túlzottan kimerüljünk vagy akár ennek következtében megsérüljünk.
Sokszor az is eltántorító lehet, ha egy-egy nap nem tudjuk teljesíteni az előre kitűzött célt. Érdemes folyamatosan figyelni és naplózni a teljesítményünket, így egy kevésbé sikeres nap esetén is láthatjuk a több héthez viszonyított folyamatos fejlődést. A naplózásban és a motiváció fenntartásában segíthetnek a digitális eszközök és alkalmazások is. A Yettel kínálatában is elérhető több olyan úszáshoz használható okosóra és sportóra is, amelyeken beállíthatjuk a medence hosszát, és automatikusan számolja a megtett távolságot. A legtöbb ilyen eszköz már felismeri az úszásnemet, emellett tudja mérni a tempót, a karcsapásszámot és a pulzust víz alatt is. A mérés segítségével könnyen követhetjük hétről hétre a fejlődésünket, és ez is segít a motiváció hosszú távú megtartásában, ráadásul megoszthatjuk az eredményeket a családtagjainkkal, barátainkkal is.
A 43. LIDL Balaton-átúszás kiemelt partnere a Yettel. A mobilszolgáltató egész évben fejleszti Balaton környéki hálózatát, a verseny idején pedig kiemelt készültséggel is biztosítja a gyors mobilhálózatot, hogy így mindenki azonnal elérhesse szeretteit, amint teljesítette a versenytávot.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Kalóriaszükséglet: az étkezés tudománya a hétköznapokban
Állandóan felmerülő kérdés, hogy hogyan határozzuk meg a napi kalóriaszükségletünket, különösen akkor, ha szeretnénk egészségesen élni. A kalóriaszámolás világában azonban nem könnyű eligazodni, hiszen személyre szabott étrendre van szükség, amely figyelembe veszi életmódunkat, anyagcserénket és céljainkat. Most nézzük meg közelebbről, mit is jelent pontosan a kalóriaszükséglet, és hogyan kalkulálhatjuk ki azt a mindennapokban.
A kalória nem más, mint az ételekből származó energia, amelyet testünk az életfunkciók fenntartásához használ fel. Mindenkinek megvan a saját egyéni kalóriaszükséglete, amely a testsúly, életkor, nem és fizikai aktivitás alapján változhat. Egyszerű kérdésnek tűnhet, de valójában számos tényező befolyásolja. Az Egészségpajzs oldalán megfelelő ételeket találhatunk a diétánkhoz.
Mitől függ a kalóriaszükséglet?
A legegyszerűbb módja annak, hogy megértsük a kalóriaszükséglet fogalmát, ha tudomásul vesszük, hogy az szervezetünk energiamérlege alapján került meghatározásra. Ez azt jelenti, hogy az elfogyasztott kalóriák számát vetjük össze az elégetett kalóriákkal: ha az előbbi több, akkor hízni fogunk, ha kevesebb, akkor fogyni.
A képlet nem ennyire egyszerű azonban, hiszen több tényező, például az anyagcsere is nagy szerepet játszik. Ez az az energia, amelyet testünk nyugalomban használ, csak hogy életben tartson minket. Számos kalkulátor létezik, amelyek segítenek meghatározni a napi kalóriaszükségletet, de fontos hangsúlyozni, hogy ezek csak kiindulópontok, és személyes szükségleteink szerint változhatnak.
Testre szabott étrend tervezése
Hogyan alakítsuk ki az étrendünket a pontos kalóriaszükséglet alapján? Először is, érdemes megérteni, hogy a minőségi kalóriabevitel elengedhetetlen. Az alacsony kalóriatartalmú, de tápanyagban gazdag ételek – például zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák és sovány fehérjék – a legjobb választások.
Sokan tapasztalták már, hogy a változatos étrend hosszú távon fenntarthatóbb, ezért érdemes különböző ételekkel kísérletezni, hogy megtaláljuk a számunkra leginkább kedvező kombinációkat. Az Egészségpajzs például olyan menüket kínál, amelyek segítenek egyszerre elérni kalóriaszükségletünket, és kielégíteni az ízvilág iránti igényünket.
Az aktív élet és a kalóriaszükséglet kapcsolata
A fizikai aktivitás természetesen jelentősen befolyásolja, hogy mennyi kalóriára van szükségünk. Legyen szó egy sétáról, egy kiadós edzésről vagy akár egy háztartási munkáról, minden mozgás számít. Gondolt már arra, hogy egyetlen óra kerékpározás mennyi energiát igényel? Az aktivitási szint növelése az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy növeljük az elégetett kalóriák számát és javítsuk az anyagcserénket.
Azon emberek, akik rendszeresen sportolnak, jellemzően magasabb energiaszükséglettel rendelkeznek, így több kalóriát kell bevinniük a szervezetük egészséges működéséhez. Ez azt is jelenti, hogy azon napokon, amikor kevesebb a mozgás, ezt is mérlegelnünk kell, és ennek megfelelően alakítanunk az étrendünket.
Az Egészségpajzs kínálatában számos olyan étel található, amely segíthet abban, hogy a testmozgáshoz igazodó megfelelő energiaszintet elérjük.
A kalóriaszükséglet tehát nem csupán egy számszerű adat, hanem egy útikönyv is a tudatos táplálkozáshoz. Ha megtanuljuk, hogyan határozzuk meg magunk számára a legmegfelelőbb kalóriamennyiséget, és hogyan integráljuk azt mindennapi életünkbe, váratlan egészségügyi előnyökre tehetünk szert. Az Egészségpajzs szívesen áll rendelkezésre, hogy segítsen ebben az életre szóló kalandozásban a gasztronómia világában.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban2 hét ago
Amit a négyévszakos gumikról tudnod kell
-
Egészség2 hét ago
Kalóriaszükséglet: az étkezés tudománya a hétköznapokban
-
Okoseszközök1 hét ago
Professzionális portrék és lehengerlő teljesítmény Megérkezett a vivo V50 széria
-
Ipar1 hét ago
Kiberbiztonsági ellenőrzés CNC gépekhez
-
Okoseszközök5 nap ago
A SPAR új JBL hűségpromóciójával ismét veled mozdul a zene
-
Egészség2 hét ago
Még nem késő: itt az idő felkészülni a Balaton-átúszásra!
-
Okoseszközök1 hét ago
A Sony a globális szupersztár Post Malone-nal együttműködve bemutatja az ULT POWER SOUND három új hangszóróját
-
Ipar2 hét ago
A Volvo FH Aero nyerte a Green Truck 2025 díjat