Egészség

Home office és online játék: az ülő életmód a trombózis 21. századi katalizátora

A hosszan tartó ülő munkával kapcsolatos mozdulatlanság megnöveli a vénás trombózis kockázatát.

A magyar lakosság körülbelül fele 8-10-12 órákat ül vagy áll egy helyben munkája során. Több mint 60 % pedig még napi 10 percet sem sportol. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerinti, heti legalább 150 perc fizikai aktivitás a magyar lakosság mindössze nyolcadára lehet jellemző. A mozgásszegény életmód és az extrém hosszú ülő és állómunka kifejezetten veszélyes lehet a trombózis szempontjából. Hasonló fontosságú az elhízottság magas részaránya a magyar népességben, ami jelentősen fokozza a trombózis rizikót.

Miért fontos, hogy munkaadóként foglalkozzunk a trombózissal?

Fontos, hogy a téli hónapok közeledtével, amikor nem csak a szociális távolságtartás kényszerít az otthon falai közé, hanem amúgy is hajlamosabbak vagyunk a lakásban maradni, a home office-ban töltött munkát törjük meg mozgással. A munkáltatók sokat tehetnek az egészséges életmód népszerűsítése érdekében.

A Trombózis- és Hematológiai Központ 500 fős reprezentatív kérdőíves kutatást készített a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft.-vel együttműködésben a Trombózis Világnapja alkalmából, hogy felhívja a figyelmet a véralvadási zavar veszélyeire és a trombózis megelőző életmódváltás eredményességére. A magyar lakosság az életvitel és a trombózis veszély közötti főbb kapcsolatokat ismeri, de keveset tud a különböző rizikószűrési lehetőségekről. A válaszadók többsége tisztában van vele, hogy a megelőzésben fontos szerepe lenne a rendszeres testmozgásnak és az egészséges étkezésnek. A magyarok életmódja a gyakorlatban viszont nem tükröz ilyen szintű tudatosságot. Munkavégzés közben sokan hajlamosak a saját egészségüket háttérbe szorítani, amit most a világjárvány miatti munkaerőpiaci trendek még jobban felerősítenek.

Sokkal nagyobb fizikai és lelki energiát von el egy mélyvénás trombózis kezelése, mint amennyit az egészséges életmód támogatásába kellene fektetünk. A kezelés ellenére a mélyvénás trombózisban szenvedő betegek körülbelül 10-20 százalékánál súlyos poszttrombotikus szindróma alakul ki, amely krónikus rendellenesség csökkenti az életminőséget, és csökkenti a járás és a munkavégzés képességét. A legsúlyosabb esetekben a betegeknél vénás fekélyek alakulhatnak ki, amelyek lassan javulnak, vagy egyáltalán nem gyógyulnak és költségesek a munkaadó és az egészségügyi rendszer számára. Egy másik fontos tényező a betegséget követő maradandó lelki teher, egy újabb trombózistól való szorongás, amely megfelelő lelki segítségnyújtás hiányában képes poszttraumás stressz betegséggé fokozódni.

A napunk nagy részét egy helyben töltjük

A legutóbb publikált Európai Egészségfelmérés szerint a magyar lakosságnak csaknem fele többnyire egy helyben ül vagy áll a munkája során. A passzivitás a nőket nagyobb mértékben jellemzi, mint a férfiakat, míg a tényleges fizikai megerőltetést jelentő munkavégzés csak a lakosság minimális hányadát érinti. A vizsgálat szerint a kifejezetten sport jellegű testmozgás is ritka és tartalmát tekintve is szegényes. A felnőtt népesség harmada végez legalább heti rendszerességgel valamilyen sporttevékenységet. A lakosság kétharmada viszont nem sportol még napi 10 percet sem. A korcsoportok mentén előre haladva egyre csökken a sportolók aránya: a 65 éves és idősebbek közül csak minden hetedik sportol. A magyarok körülbelül felénél a gyaloglással töltött idő egy átlagos napon nem haladja meg a fél órát. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerinti, heti legalább 150 perc fizikai aktivitás javasolt, de 8 magyarból mindössze egy tesz ennek eleget (a férfiak 15, a nők 10%-a).

Orvosi esetleírásokból tudjuk, hogy az elmúlt két évtizedben a serdülőkorúak körében nőtt a vénás tromboembólia aránya, ami összefüggésbe hozható az elhízással és a hormontartalmú fogamzásgátlókkal. Ugyanakkor a mai technikákkal már korán ki lehetne mutatni az örökletes trombózis hajlamot (trombofília), aminek idejében történő mérése főleg a sportolóknál lenne fontos. A serdülők és a fiatal felnőttek életmódjára egyre nagyobb hatással vannak az online játékok. Egyre hosszabb a képernyő előtt töltött idő, és nem ritka az extrém hosszú mozdulatlanság.

Rizikó-vizsgálatokkal és a megfelelő életmóddal jelentősen csökkenthető a veszély

A magyaroknak csupán 3 százaléka jár rizikófelmérő vizsgálatokra, derül ki a Prima Medica Egészségközpontok hálózatába tartozó Trombózis- és Hematológiai Központ felméréséből. A trombózis kialakulásának hajlamosító tényezői közé tartozik a családi előfordulás, az öröklődés, a hormonális fogamzásgátlók szedése, a műtét utáni és az egyéb hosszú ideig tartó mozgásszegény állapotok, valamint a dohányzás. Ezen kívül számos belgyógyászati betegség fokozza a trombózis rizikót. A családi kórtörténetben előforduló trombózis kockázati jellegével a megkérdezettek közel kétharmada van tisztában. Ugyanez mondható el a trombózis kialakulásának helyéről is, és a sikeres kezelés utáni kiújulás kockázatának ismereteiről is. Nincs szignifikáns különbség a nők és a férfiak ismeretei között, kivéve a családi kórtörténet hatása, ahol a nők ismeretei messze meghaladják a férfiakét. Az olyan speciális, kifejezetten a trombózissal kapcsolatba hozható gyakorlat, mint a rendszeres hideg, meleg váltózuhany, (finn szauna) már kevésbé ismert, mindössze a válaszadók 42 százaléka ismeri ennek jótékony hatásait. A megkérdezett nők kétharmada szed fogamzásgátló gyógyszert és 78 százalékuk tisztában van vele, hogy a hormontartalmú szer hozzájárulhat a vérrögképződéshez. Ezért fontos például az első fogamzásgátló tabletta használata előtti laborvizsgálatok elvégzése, melyek segítségével kiszűrhetőek a trombotikus szövődmények. A megkérdezettek 55 százaléka tekinti trombózis szempontjából kockázatos csoportnak az élsportolókat. Viszont arról már mindössze a válaszadók negyede hallott, hogy egy sport-karrierre készülő fiatalnak érdemes trombózis rizikó vizsgálatot végeznie.

A trombózis kialakulása soktényezős folyamat, de a megfelelő mozgás, az elegendő folyadék fogyasztása, a kiegyensúlyozott étkezés, a megfelelő stressz-menedzsment és a dohányzás elhagyása jelentősen csökkenti a betegség előfordulását.

Hét éve, hogy a Trombózis és Haemostasis Nemzetközi Társasága (ISTH) október 13-át a Trombózis Világnapjává nyilvánította, ezzel is tisztelegve Rudolf Virchow (1821–1902) trombózis-úttörő munkássága előtt.

Kapcsolódó cikkek:2020 home játék konzol munka Office otthon számítógép trombózis ülő veszély

Következő hírünk

Az EIT Health több mint egymillió eurót szán 2021-ben fejlesztésre

Előző hírünk

A Bethesda Gyermekkórház nagylelkű adománnyal támogatja az oktatási intézményeket

Tovább

Hirdetés

Egészség

Egészségünk és gazdaságunk jövőképe: berobbant a bionika mérnöki tudománya

A globális gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő tudományága a bionika, a legfrissebb adatok szerint piaca 2024 és 2034 között évente átlagosan 10 %-kal fog növekedni.

Jelentőségét mutatja, hogy idén a fizikai és a kémiai Nobel–díjat is a területhez kapcsolódó szakembereknek ítélték oda. Magyarország oktatási szempontból alakítja a trendeket a bionikában. Európában ugyanis legrégebb óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hallgatható külön mérnöki szakként a molekuláris bionika, ahol a hallgatók olyan kutatásokban és fejlesztésekben vehetnek részt, amelyek világszerte előremutatónak számítanak. Többek között látássérültek mindennapi életvitelét segítő applikációt, intelligens protéziseket, érzékelő robotikai és orvosdiagnosztikai eszközöket is fejlesztenek.

A bionika az egyik leggyorsabban növekvő mérnöki tudományterület, a szektor a befektetők szerint is kiemelt profitábilitással rendelkezik. A The Business Research Company 2024. októberében publikált elemzése szerint piaca a 2023-as 12,39 milliárd dollárról 2024-re várhatóan 13,62 milliárd dollárra, míg 2028-ra 19,93 millió dollárra emelkedik, évenkénti átlagos 10 %-os növekedés mellett. Az egyik leginnovatívabbnak számító tudományterületen dolgozó szakemberek az emberek egészségéért és életminőségének javításáért dolgoznak. Idén a fizikai Nobel-díjat John J. Hopfield, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem kutatója nyerte el a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulásos kutatásaikért, míg a kémiait megosztva David Baker az új fehérjék tervezéséért, Demis Hassabis és John Jumper a fehérjék háromdimenziós szerkezetének mesterséges intelligencia alapú meghatározásáért kapták.

„A mesterséges intelligencia és a neurális hálózatok alapjairól nálunk már első évfolyamon tanulnak a hallgatók, később pedig olyan kutatásba is bekapcsolódhatnak, amelyben már két éve azon dolgozunk, hogy az AlphaFold elnevezésű, mesterséges intelligencia alapú rendszer segítségével a fehérjék minél pontosabb neurális hálózatrendszerét építsük föl. Az idei eredmények tükrében már kimondhatom, nálunk a diákok nemcsak az emberek életminőségét javító ismeretekre tehetnek szert, hanem már több mint 20 éve tanítjuk azt, amiért idén két Nobel-díjat is adtak”

– emeli ki Dr. Cserey György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja.

Az egyetemen Európában elsőként 2008-ban kezdték meg a molekuláris bionika alapképzést a Semmelweis Egyetemmel közösen, ahol a hallgatók már az első évfolyamon bekapcsolódhatnak fejlesztésekbe, kutatásokba. Mivel az oktatók külföldi tapasztalattal rendelkeznek – van, aki a Harvardon, a Müncheni Egyetemen vagy éppen Oxfordban tanult –, valóban nemzetközileg jegyzett kutatásokban vesznek részt. Mindvégig támogatják az egyedi ötletek megvalósítását, akár cégalapításig eljuttatva a diákokat. Ezzel a képzés a külföldi egyetemekkel összevetve is kivételesnek számít. A tanulmányok során olyan tudományterületekkel találkozhatnak, mint a számítógéppel segített gyógyszeripar, az orvosi biotechnológia, bioinformatika, bioprotézis-fejlesztés vagy a nanotechnológia.

A biológiai és műszaki tudományokat ötvöző bionika az egyik legfiatalabb, ám leggyorsabban fejlődő tudományterület nagyon erős ipari háttérrel, hiszen a legnagyobb orvosi képalkotó, gyógyszer- és rehabilitációs eszközöket fejlesztő cégek és a robotika is hasznosítják a terület innovációit. A szakemberek olyan eszközöket képesek fejleszteni, amelyek korábban a science fiction filmekben voltak láthatók. A PPKE-ITK hallgatói folyamatosan fejlesztik a már több tízezer ember által használt LetSee applikációt, amely a látássérültek mindennapos problémáira ad hatékony megoldásokat, a kutató-fejlesztői csapat már több nemzetközi technológiai versenyen bizonyította, hogy fejlesztésük a legjobb eszközként javítja a látássérültek életminőségét. Intelligens protéziseken dolgoznak; egykori hallgatójuk, Tasi Benedek például az egyetemi évei alatt kezdte el fejleszteni azt az anatómiailag pontos robotkezet, amely nem a gép, hanem az ember oldaláról közelíti meg a művégtagok kérdéskörét. Saját vállalkozásában mai napig együttműködik az egyetemmel, hallgatónak is gyakorlati helyet adva, és olyan kérdéseken dolgoznak, hogy a robotkéz vezérléséhez hogyan lehet bionikus ember-gép interfészt fejleszteni, milyen szenzorokat lehetséges integrálni a bőrbe, vagy hogyan lehet érzékeny, ám mégis tartós borítást készíteni a protézisre.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

Mini LED kijelzőtechnológiás sebészeti monitort dobott a piacra az LG az endoszkópos és laparoszkópos beavatkozásokhoz

Az LG Electronics (LG) megkezdte új, 31,5 hüvelykes sebészeti monitorjának (32HR734S modell) piaci bevezetését.

A sebészeti endoszkópok, laparoszkópos kamerák és más kompatibilis orvosi képalkotó rendszerek képeinek színes megjelenítésére tervezett LG monitor megkapta az 510(k) engedélyt az amerikai FDA-tól, azaz már az Egyesült Államokban is forgalmazható. A Mini LED technológiájú kijelző pontos színszabályozást garantál széles színtartománnyal és optimalizált tisztaságú képpel.

A 32HR734S monitor egy 31,5 hüvelykes, 4K felbontású (3840 x 2160) Mini-LED kijelző, amely több ezer apró LED-diódát használ háttérvilágításként. Az LG orvosi monitora 2 000 cd/m² csúcsfényerőt és 1 000 000:1 értékű dinamikus kontrasztarányt biztosít, a tiszta, részletes képek és az erős kontraszt érdekében pedig 1536 külön háttérvilágítási zónát kezel. A kijelző megbízható színkonzisztenciát garantál az egész képernyőn, a DCI-P3 színtér 98 százalékos lefedettségével.

A lenyűgöző képi teljesítmény mellett a 32HR734S a sebészeti környezetben szükséges tartósságot és megbízhatóságot is garantálja. Az optikai ragasztás (a kijelző és az előlap közötti közvetlen kötés), és az előlap csillogás-, tükröződés-, valamint ujjlenyomat-gátló bevonatai miatt az LG 32HR734S 4K sebészeti monitoron mindig tökéletesen jól láthatóak a képek, még az erősen megvilágított műtőkben is. A termék elülső és hátsó oldala is víz- és porálló (IP45-, illetve IP32-besorolás), így a monitor a műtétek során esetlegesen a készüléket érő környezeti hatások között is zavartalanul működik.

A 32HR734S az első olyan LG sebészeti monitor, amely tartalmazza az innovatív, ún. Clone Screen funkciót. A Clone Screen-el a felhasználók a 32HR734S-en megjelenő képet megkettőzhetik egy második monitoron (HDMI-n keresztül csatlakoztatva), ami jelentősen megkönnyítheti a műtéti folyamatok hatékonyságát és a kommunikációt olyan helyzetekben, amikor több egészségügyi szakembernek kell ugyanazt a képet látnia.

A kijelző ún. Mirror üzemmódja a képernyőn megjelenő képet vízszintesen tükrözi, míg a Rotation üzemmód 180 fokkal elforgatja a képet a műtéti kamera tájolásának megfelelően. A monitor Picture-in-Picture (PIP) és Picture-by-Picture (PBP) funkciót is biztosít, ez utóbbi akár négy különböző képforrás egyidejű megjelenítését is lehetővé teszi. Az orvosok és egészségügyi szakemberek így egyszerre több – például laparoszkópos és fluoroszkópos – képet nézhetnek, miközben még a beteg életjeleit is figyelemmel kísérhetik ugyanazon a kijelzőn.

„A fejlett Mini LED technológiával rendelkező 32HR734S a sebészeti környezetben szükséges kiváló képminőséget és kényelmi funkciókat kínálja”

– mondta YS Lee, az LG üzleti megoldások divíziójának alelnöke és IT termékekért felelős vezetője.

„Úgy véljük, hogy új modellünk jelentősen hozzájárul majd a műtéteket végző és a műtéteknél segédkező egészségügyi szakemberek munkájának hatékonyságához.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

A modern szájsebészeti eljárások fejlődése

Képek forrása: Freepik

A fogászati technológia elképesztő sebességgel fejlődik, ami számtalan előnnyel jár a páciensek és a fogorvosok számára is. A csúcstechnológiás képalkotó rendszerektől az innovatív kezelésekig az új fejlesztések teljes mértékben átalakítják a fogászati ellátást, amit ma már a precizitás, a hatékonyság és a betegközpontú megközelítés jellemez. Milyen újdonságok teszik egyre kényelmesebbé és pontosabbá a szájsebészeti eljárásokat?

Digitális képalkotás a diagnosztika precizitásáért

A modern szájsebészet egyik alappillére a digitális képalkotó technológiák integrálása, amelyek forradalmasították a diagnosztikai pontosságot. A kúpnyalábos komputertomográfia (CBCT) kiemelkedik az újítások közül, mivel háromdimenziós, nagy felbontású képeket nyújt a szájüreg, az állkapocs és az arcüreg struktúráiról. Ez a technológia lehetővé teszi a szájsebészek számára, hogy eddig nem látott precizitással állítsanak fel diagnózisokat, ami elősegíti a korábbinál célzottabb kezelési tervek elkészítését.

A digitális képalkotás emellett hozzájárul ahhoz is, hogy a szájsebész más egészségügyi szakemberekkel is hatékonyan együtt tudjon működni a páciens gyógyulásának érdekében. A digitális adatok zökkenőmentes megosztása megkönnyíti a különböző szakterületek közötti konzultációkat, biztosítva ezáltal az összetett fogászati és orvosi igényű betegek átfogó ellátását.

Számítógépes tervezés és gyártás (CAD/CAM)

A számítógépes tervezés során a speciális szoftverek 3D modelleket hoznak létre többek között a protézisekről és az implantátumokról, majd a digitálisan megtervezett fogpótlásokat speciális gépekkel, például 3D nyomtatókkal vagy CNC (számítógépes numerikus vezérlésű) marógépekkel készítik el.

A szájsebészek így ma már személyre szabott megoldásokat hozhatnak létre, optimalizálva mind a formát, mind a funkciót. Az intraorális szkennelés és a digitális lenyomatok pedig felváltják a hagyományos fogászati lenyomatokat, kényelmesebb élményt nyújtva a pácienseknek, miközben a sebészeket rendkívül pontos adatokkal látják el.

Lézeres kezelések és minimál invazív eljárások

A lézertechnológia megjelenése a minimál invazív szájsebészet új korszakát nyitotta meg. A lézeres kezelések precizitást biztosítanak a lágy- és keményszöveti eljárásoknál, lehetővé téve a sebészek számára, hogy az összetett eljárásokat csökkentett vérzés, kisebb fájdalom és gyorsabb gyógyulási idő mellett végezzék el.

A minimál invazív technikák hozzájárulnak az egészséges szövetek megőrzéséhez is, ami összhangban van a betegellátás holisztikus megközelítésével, ahol nemcsak a meglévő problémák kezelésére helyeznek hangsúlyt, hanem a szájüreg általános egészségének megőrzésére is.

Uniklinik Fogászat: professzionális szolgáltatást nyújtó fogászat Budapesten

Az Uniklinik Fogászat és Implantációs Központ egy profi fogászat Budapest szívében. Elkötelezett orvoscsapatunk tagjai között a fogászat összes ágazatának szakértője megtalálható! Szakorvosaink nemcsak a konzerváló fogászat, valamint a fogpótlástan kiváló szakértői, de az esztétikai fogászat és a fogszabályozás területén is az élen járnak. Nap mint nap azért dolgozunk, hogy ön és családja a lehető legmagasabb színvonalú fogászati szolgáltatásban részesüljön. Keressen fel bennünket, hiszen online bejelentkező rendszerünkkel gyorsan és kényelmesen foglalhat időpontot, így haladéktalanul elkezdhetjük a munkát, hogy javítsunk életminőségén.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább