A hosszan tartó ülő munkával kapcsolatos mozdulatlanság megnöveli a vénás trombózis kockázatát.
A magyar lakosság körülbelül fele 8-10-12 órákat ül vagy áll egy helyben munkája során. Több mint 60 % pedig még napi 10 percet sem sportol. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerinti, heti legalább 150 perc fizikai aktivitás a magyar lakosság mindössze nyolcadára lehet jellemző. A mozgásszegény életmód és az extrém hosszú ülő és állómunka kifejezetten veszélyes lehet a trombózis szempontjából. Hasonló fontosságú az elhízottság magas részaránya a magyar népességben, ami jelentősen fokozza a trombózis rizikót.
Miért fontos, hogy munkaadóként foglalkozzunk a trombózissal?
Fontos, hogy a téli hónapok közeledtével, amikor nem csak a szociális távolságtartás kényszerít az otthon falai közé, hanem amúgy is hajlamosabbak vagyunk a lakásban maradni, a home office-ban töltött munkát törjük meg mozgással. A munkáltatók sokat tehetnek az egészséges életmód népszerűsítése érdekében.
A Trombózis- és Hematológiai Központ 500 fős reprezentatív kérdőíves kutatást készített a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft.-vel együttműködésben a Trombózis Világnapja alkalmából, hogy felhívja a figyelmet a véralvadási zavar veszélyeire és a trombózis megelőző életmódváltás eredményességére. A magyar lakosság az életvitel és a trombózis veszély közötti főbb kapcsolatokat ismeri, de keveset tud a különböző rizikószűrési lehetőségekről. A válaszadók többsége tisztában van vele, hogy a megelőzésben fontos szerepe lenne a rendszeres testmozgásnak és az egészséges étkezésnek. A magyarok életmódja a gyakorlatban viszont nem tükröz ilyen szintű tudatosságot. Munkavégzés közben sokan hajlamosak a saját egészségüket háttérbe szorítani, amit most a világjárvány miatti munkaerőpiaci trendek még jobban felerősítenek.
Sokkal nagyobb fizikai és lelki energiát von el egy mélyvénás trombózis kezelése, mint amennyit az egészséges életmód támogatásába kellene fektetünk. A kezelés ellenére a mélyvénás trombózisban szenvedő betegek körülbelül 10-20 százalékánál súlyos poszttrombotikus szindróma alakul ki, amely krónikus rendellenesség csökkenti az életminőséget, és csökkenti a járás és a munkavégzés képességét. A legsúlyosabb esetekben a betegeknél vénás fekélyek alakulhatnak ki, amelyek lassan javulnak, vagy egyáltalán nem gyógyulnak és költségesek a munkaadó és az egészségügyi rendszer számára. Egy másik fontos tényező a betegséget követő maradandó lelki teher, egy újabb trombózistól való szorongás, amely megfelelő lelki segítségnyújtás hiányában képes poszttraumás stressz betegséggé fokozódni.
A napunk nagy részét egy helyben töltjük
A legutóbb publikált Európai Egészségfelmérés szerint a magyar lakosságnak csaknem fele többnyire egy helyben ül vagy áll a munkája során. A passzivitás a nőket nagyobb mértékben jellemzi, mint a férfiakat, míg a tényleges fizikai megerőltetést jelentő munkavégzés csak a lakosság minimális hányadát érinti. A vizsgálat szerint a kifejezetten sport jellegű testmozgás is ritka és tartalmát tekintve is szegényes. A felnőtt népesség harmada végez legalább heti rendszerességgel valamilyen sporttevékenységet. A lakosság kétharmada viszont nem sportol még napi 10 percet sem. A korcsoportok mentén előre haladva egyre csökken a sportolók aránya: a 65 éves és idősebbek közül csak minden hetedik sportol. A magyarok körülbelül felénél a gyaloglással töltött idő egy átlagos napon nem haladja meg a fél órát. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerinti, heti legalább 150 perc fizikai aktivitás javasolt, de 8 magyarból mindössze egy tesz ennek eleget (a férfiak 15, a nők 10%-a).
Orvosi esetleírásokból tudjuk, hogy az elmúlt két évtizedben a serdülőkorúak körében nőtt a vénás tromboembólia aránya, ami összefüggésbe hozható az elhízással és a hormontartalmú fogamzásgátlókkal. Ugyanakkor a mai technikákkal már korán ki lehetne mutatni az örökletes trombózis hajlamot (trombofília), aminek idejében történő mérése főleg a sportolóknál lenne fontos. A serdülők és a fiatal felnőttek életmódjára egyre nagyobb hatással vannak az online játékok. Egyre hosszabb a képernyő előtt töltött idő, és nem ritka az extrém hosszú mozdulatlanság.
Rizikó-vizsgálatokkal és a megfelelő életmóddal jelentősen csökkenthető a veszély
A magyaroknak csupán 3 százaléka jár rizikófelmérő vizsgálatokra, derül ki a Prima Medica Egészségközpontok hálózatába tartozó Trombózis- és Hematológiai Központ felméréséből. A trombózis kialakulásának hajlamosító tényezői közé tartozik a családi előfordulás, az öröklődés, a hormonális fogamzásgátlók szedése, a műtét utáni és az egyéb hosszú ideig tartó mozgásszegény állapotok, valamint a dohányzás. Ezen kívül számos belgyógyászati betegség fokozza a trombózis rizikót. A családi kórtörténetben előforduló trombózis kockázati jellegével a megkérdezettek közel kétharmada van tisztában. Ugyanez mondható el a trombózis kialakulásának helyéről is, és a sikeres kezelés utáni kiújulás kockázatának ismereteiről is. Nincs szignifikáns különbség a nők és a férfiak ismeretei között, kivéve a családi kórtörténet hatása, ahol a nők ismeretei messze meghaladják a férfiakét. Az olyan speciális, kifejezetten a trombózissal kapcsolatba hozható gyakorlat, mint a rendszeres hideg, meleg váltózuhany, (finn szauna) már kevésbé ismert, mindössze a válaszadók 42 százaléka ismeri ennek jótékony hatásait. A megkérdezett nők kétharmada szed fogamzásgátló gyógyszert és 78 százalékuk tisztában van vele, hogy a hormontartalmú szer hozzájárulhat a vérrögképződéshez. Ezért fontos például az első fogamzásgátló tabletta használata előtti laborvizsgálatok elvégzése, melyek segítségével kiszűrhetőek a trombotikus szövődmények. A megkérdezettek 55 százaléka tekinti trombózis szempontjából kockázatos csoportnak az élsportolókat. Viszont arról már mindössze a válaszadók negyede hallott, hogy egy sport-karrierre készülő fiatalnak érdemes trombózis rizikó vizsgálatot végeznie.
A trombózis kialakulása soktényezős folyamat, de a megfelelő mozgás, az elegendő folyadék fogyasztása, a kiegyensúlyozott étkezés, a megfelelő stressz-menedzsment és a dohányzás elhagyása jelentősen csökkenti a betegség előfordulását.
Hét éve, hogy a Trombózis és Haemostasis Nemzetközi Társasága (ISTH) október 13-át a Trombózis Világnapjává nyilvánította, ezzel is tisztelegve Rudolf Virchow (1821–1902) trombózis-úttörő munkássága előtt.
Az olimpiai bajnokok biológiai öregedése lassabb tempót diktál azoknál, akik nem élsportolók – derült ki abból a Springer Nature Link folyóiratban publikált tanulmányból, amin a HUN-REN SZTAKI öregedéskutatással foglalkozó kutatói is dolgoztak.
A „Slowed epigenetic aging in Olympic champions compared to non-champions” című tanulmányban a mesterséges intelligencia eljárásokon alapuló epigenetikai óráknak is fontos szerep jutott.
Az élsportolók életmódja rendkívül fegyelmezett, szigorú edzésprogramokkal, táplálkozási tervekkel és mentális felkészüléssel jellemezhető, és gyakran már fiatal korban elkezdődik. Korábban kimutatták, hogy a fizikailag aktív egyének lassabb epigenetikai öregedést mutatnak. A tanulmányban, melyet Prof. Radák Zsolt (TF) vezetett és amelyben Dr. Kerepesi Csaba (HUN-REN SZTAKI) és Fejes Iván (HUN-REN SZTAKI) végezte a bioinformatikai adatelemzést, azt vizsgálták, hogy az olimpiai bajnokok extrém intenzitású fizikai aktivitása vajon még mindig jótékony hatással van-e az epigenetikai öregedésre
A hipotézis tesztelésére 59 magyar olimpiai bajnok és 332 kontrollszemély (azaz nem olimpiai bajnok) epigenetikai öregedését vizsgálták. Megfigyelték, hogy az olimpiai bajnokok lassabb epigenetikai öregedést mutatnak a mesterséges intelligencia-alapú öregedés óra modellek szerint. Továbbá, azok a férfi olimpiai bajnokok, akik az elmúlt 10 évben bármilyen érmet nyertek, lassabb epigenetikai öregedést mutattak, mint a többi férfi bajnok. A női bajnokoknál ezzel ellentétes tendencia volt megfigyelhető.
Azt is találták, hogy a birkózóknál nagyobb volt az öregedés gyorsulása a tornászokhoz, vívókhoz és vízilabdázókhoz képest. Azonosították továbbá azt a 20 gént, amelyek a legjelentősebb különbséget mutatták a promóter-metilációban az olimpiai bajnokok és a nem bajnokok között. Ezek között találhatóak olyan gének, amelyek összefüggésbe hozhatók a szinaptikus egészséggel, az erőkifejtéssel és rákos megbetegedésekkel.
Összefoglalva, az adatok arra utalnak, hogy a serdülőkortól a felnőttkorig tartó szigorú és hosszú távú testmozgás jótékony hatással van az epigenetikai öregedésre. A tanulmány ide kattintva olvasható.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Idén a nem betartott fogadalmak helyett inkább életvezetési tanácsadó segítségével indítsd az évet!
Sokan kezdik nagy elhatározásokkal az új esztendőt. Egészséges életmódra váltás, több mozgás, táplálkozás megváltoztatása – ezek általában sok ember fogalma között szerepelnek.
Vannak, akik ennél nagyobb változásokat céloznak meg, karrierváltás vagy párkapcsolati problémák megoldása, de az sem ritka, hogy saját lelki egészségük ápolását kezdenénk el ilyenkor. Azonban tény, hogy a szilveszteri fogadalmak nagyrészéért már a második héten nem teszünk semmit, a kezdeti nagy lendület után, a hónap végére pedig már azt is elfelejtjük, hogy volt fogadalmunk.
„Az igazság az, hogy bár januárban egyrészt nagy a társadalmi nyomás a változásra, valójában a természetben ilyenkor még a tél uralkodik. Lassúság, befelé fordulás jellemzi, ilyenkor szervezetünk még pihenésre vágyik. Az igazi megújulás majd csak tavasszal fog megérkezni, addig feleleges testünket durva diétákkal és megterhelő edzésekkel terhelni. Az egészséges ételek fogyasztása, a mozgás (séta, jóga), azonban ekkor is fontos, akár csak az év minden időszakában. Ha életünk teljes megváltoztatását tűztük ki célul szilveszter éjszaka, akkor arra is igaz lesz, hogy ne a következő két hónapban próbáljuk meg megváltani a világot. Kezdjük lassan, legyünk magunkkal türelmesek, haladjunk lépésről lépésre. Ez sokszor nem egyszerű, hiszen, ha egyszerre több életterületen is változást szeretnénk elérni, akkor már a cél meghatározása is nehéz lehet, a rossz cél kudarcélményhez vezet és végső soron feladjuk, mielőtt elkezdtük volna.”
– mondta Dr. Hámori Lilla életvezetési tanácsadó
„Az életvezetési tanácsadás, vagy life coaching pontosan ebben tud nekünk segíteni. Szakember segítségével kideríthetjük melyik életterületen érdemes először dolgoznunk, meghatározhatunk egy okos (SMART) célt, amit aztán erőforrásaink felismerésével és használatával könnyen el is érünk. A folyamat során megtanuljuk ennek a technikáját, magabiztosabbak leszünk, így később, egyedül is sikerrel érhetjük el a kívánt eredményt.”
– folytatta a gondolatot Dr. Hámori Lilla
Napjainkban egyre több életvezetési tanácsadó dolgozik holisztikus szemlélettel
Ez röviden azt jelenti, hogy az embert testi, lelki, szellemi egységként kezeli, társadalmi, kulturális környezetét, kapcsolatait, nézeteit, hitrendszerét is figyelembe veszi, ez pedig egy sokkal hatékonyabb, személyre szabottabb folyamatot eredményez.
Megfigyelhető az is, hogy az elmúlt években sokan választják a life coach szakmát olyan szakemberek közül, akik teljesen más területről érkeznek. Karrierváltóként, korábbi szakmai tapasztalataikat is képesek beépíteni munkájukba, így magas színvonalon, komplex, egyedi tudással várják az ügyfeleiket.
Dr. Hámori Lilla biológusként végzett, molekuláris orvostudományokból szerzett doktori fokozatot, majd kutatóként dolgozott éveken keresztül, mielőtt életvezetési tanácsadó lett. Jelenleg természetgyógyásznak tanul, hogy az alternatív, komplementer medicinát is megismerje és alkalmazni tudja a későbbiekben. Jelenleg holisztikus szemléletű életvezetési tanácsadóként dolgozik, célja, hogy a testi, lelki egészség fenntartásában, visszaszerzésében támogassa az embereket, elsősorban a nőket.
A nagy információs zajban időnként hajlamosak vagyunk elveszni, és túlpörgetni magunkat. Éppen ezért fontos, hogy képesek legyünk néha egy kicsit megállni és elcsendesedni, hogy visszataláljunk önmagunkhoz.
Ebben a cikkünkben arról írunk kicsit bővebben, hogy mi a különbség két népszerű technika, a Transzcendentális Meditáció (TM) és a mindfulness között, hogy segítséget nyújtsunk azoknak, akik a számukra megfelelő meditációs technikát keresik. A MEDITALAS.HU weboldalon sok hasznos információt találhatunk a TM meditációról, így érdemes ellátogatni a felületre.
Különböző alapok, eltérő célok
A mindfulness buddhista eredetű, és önmagunk megfigyelésére alapoz. Arra ösztönöz, hogy a jelen pillanatot figyeljük meg anélkül, hogy bármit is megítélnénk vagy véleményeznénk. A módszer lényege, hogy elfogadóan és tudatosan legyünk jelen, megfigyelve érzéseinket és gondolatainkat anélkül, hogy irányítanánk azokat. Ez egyfajta tudatos koncentrációt igényel.
A TM meditáció ezzel szemben egy teljes belső csendhez, kikapcsoláshoz vezet, amikor a meditáló megpihen a létezés nyugalmában. Ez a meditáció megtanít transzcendálni, vagyis túllépni az elmét, és elérni azt az állapotot, amikor nincsenek gondolataink, csak egy mély csendet és pihenést tapasztalunk. Ez a módszer az indiai védikus tradícióból származik, és egyedi abban, hogy könnyű megtanulni, és nem igényel koncentrációt vagy tudatos erőfeszítést.
A klinikai szakpszichológus tapasztalatai
Donna Rockwell klinikai szakpszichológus 20 évig gyakorolta és oktatta is a mindfulness technikát. Ahogy egy könyvben leírja (Bob Roth: A belső csend ereje), szerinte a mindfulness gyakorlása olyan, mint egy „kiképzőtábor”: intenzív figyelmet követel, és az elme tréningjére épül. Kiemeli, hogy egy mindfulness elvonulás például megerőltető abban az értelemben, hogy folyamatos figyelmet követel, és naponta sokszori 40 perces ülésekből áll.
A TM lényegesen eltérő élményt ad ehhez képest. Rockwell egy „meleg gyógyfürdőhöz” hasonlítja, amely azonnali belső nyugalmat képes nyújtani. Ilyenkor egy egyszerű, személyre szabott mantrát ismétel a gyakorló, amely segíti az elmét az elcsendesedésben. A 20 perces meditáció, amely széken ülve, kényelmes testtartásban történik, nem követel erőfeszítést vagy koncentrációt. Az elme természetesen, erőlködés nélkül ér el egy csendes, pihenő állapotot, ahol energiával töltődik fel.
Kezdők számára is gyorsan hoz változást
A TM meditáció egyik legnagyobb előnye tehát az egyszerűsége. Sok más technikával ellentétben itt nincs szükség hosszas gyakorlásra vagy előképzettségre ahhoz, hogy megtapasztaljuk a pozitív eredményeket. Egy kezdő számára is azonnal nyújthat belső békét és energiát, ugyanakkor a tapasztalatok szerint azoknak is sokat ad, akik régóta járják az önismereti utat. A MEDITALAS.HU honlapon számos TM-gyakorló nevét és foglalkozását felvállalva nyíltan osztja meg személyes tapasztalatait a TM-gyakorlásról, ezeket érdemes átolvasni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!