Egészség
Home office és online játék: az ülő életmód a trombózis 21. századi katalizátora
A hosszan tartó ülő munkával kapcsolatos mozdulatlanság megnöveli a vénás trombózis kockázatát.
A magyar lakosság körülbelül fele 8-10-12 órákat ül vagy áll egy helyben munkája során. Több mint 60 % pedig még napi 10 percet sem sportol. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerinti, heti legalább 150 perc fizikai aktivitás a magyar lakosság mindössze nyolcadára lehet jellemző. A mozgásszegény életmód és az extrém hosszú ülő és állómunka kifejezetten veszélyes lehet a trombózis szempontjából. Hasonló fontosságú az elhízottság magas részaránya a magyar népességben, ami jelentősen fokozza a trombózis rizikót.
Miért fontos, hogy munkaadóként foglalkozzunk a trombózissal?
Fontos, hogy a téli hónapok közeledtével, amikor nem csak a szociális távolságtartás kényszerít az otthon falai közé, hanem amúgy is hajlamosabbak vagyunk a lakásban maradni, a home office-ban töltött munkát törjük meg mozgással. A munkáltatók sokat tehetnek az egészséges életmód népszerűsítése érdekében.
A Trombózis- és Hematológiai Központ 500 fős reprezentatív kérdőíves kutatást készített a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft.-vel együttműködésben a Trombózis Világnapja alkalmából, hogy felhívja a figyelmet a véralvadási zavar veszélyeire és a trombózis megelőző életmódváltás eredményességére. A magyar lakosság az életvitel és a trombózis veszély közötti főbb kapcsolatokat ismeri, de keveset tud a különböző rizikószűrési lehetőségekről. A válaszadók többsége tisztában van vele, hogy a megelőzésben fontos szerepe lenne a rendszeres testmozgásnak és az egészséges étkezésnek. A magyarok életmódja a gyakorlatban viszont nem tükröz ilyen szintű tudatosságot. Munkavégzés közben sokan hajlamosak a saját egészségüket háttérbe szorítani, amit most a világjárvány miatti munkaerőpiaci trendek még jobban felerősítenek.
Sokkal nagyobb fizikai és lelki energiát von el egy mélyvénás trombózis kezelése, mint amennyit az egészséges életmód támogatásába kellene fektetünk. A kezelés ellenére a mélyvénás trombózisban szenvedő betegek körülbelül 10-20 százalékánál súlyos poszttrombotikus szindróma alakul ki, amely krónikus rendellenesség csökkenti az életminőséget, és csökkenti a járás és a munkavégzés képességét. A legsúlyosabb esetekben a betegeknél vénás fekélyek alakulhatnak ki, amelyek lassan javulnak, vagy egyáltalán nem gyógyulnak és költségesek a munkaadó és az egészségügyi rendszer számára. Egy másik fontos tényező a betegséget követő maradandó lelki teher, egy újabb trombózistól való szorongás, amely megfelelő lelki segítségnyújtás hiányában képes poszttraumás stressz betegséggé fokozódni.
A napunk nagy részét egy helyben töltjük
A legutóbb publikált Európai Egészségfelmérés szerint a magyar lakosságnak csaknem fele többnyire egy helyben ül vagy áll a munkája során. A passzivitás a nőket nagyobb mértékben jellemzi, mint a férfiakat, míg a tényleges fizikai megerőltetést jelentő munkavégzés csak a lakosság minimális hányadát érinti. A vizsgálat szerint a kifejezetten sport jellegű testmozgás is ritka és tartalmát tekintve is szegényes. A felnőtt népesség harmada végez legalább heti rendszerességgel valamilyen sporttevékenységet. A lakosság kétharmada viszont nem sportol még napi 10 percet sem. A korcsoportok mentén előre haladva egyre csökken a sportolók aránya: a 65 éves és idősebbek közül csak minden hetedik sportol. A magyarok körülbelül felénél a gyaloglással töltött idő egy átlagos napon nem haladja meg a fél órát. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerinti, heti legalább 150 perc fizikai aktivitás javasolt, de 8 magyarból mindössze egy tesz ennek eleget (a férfiak 15, a nők 10%-a).
Orvosi esetleírásokból tudjuk, hogy az elmúlt két évtizedben a serdülőkorúak körében nőtt a vénás tromboembólia aránya, ami összefüggésbe hozható az elhízással és a hormontartalmú fogamzásgátlókkal. Ugyanakkor a mai technikákkal már korán ki lehetne mutatni az örökletes trombózis hajlamot (trombofília), aminek idejében történő mérése főleg a sportolóknál lenne fontos. A serdülők és a fiatal felnőttek életmódjára egyre nagyobb hatással vannak az online játékok. Egyre hosszabb a képernyő előtt töltött idő, és nem ritka az extrém hosszú mozdulatlanság.
Rizikó-vizsgálatokkal és a megfelelő életmóddal jelentősen csökkenthető a veszély
A magyaroknak csupán 3 százaléka jár rizikófelmérő vizsgálatokra, derül ki a Prima Medica Egészségközpontok hálózatába tartozó Trombózis- és Hematológiai Központ felméréséből. A trombózis kialakulásának hajlamosító tényezői közé tartozik a családi előfordulás, az öröklődés, a hormonális fogamzásgátlók szedése, a műtét utáni és az egyéb hosszú ideig tartó mozgásszegény állapotok, valamint a dohányzás. Ezen kívül számos belgyógyászati betegség fokozza a trombózis rizikót. A családi kórtörténetben előforduló trombózis kockázati jellegével a megkérdezettek közel kétharmada van tisztában. Ugyanez mondható el a trombózis kialakulásának helyéről is, és a sikeres kezelés utáni kiújulás kockázatának ismereteiről is. Nincs szignifikáns különbség a nők és a férfiak ismeretei között, kivéve a családi kórtörténet hatása, ahol a nők ismeretei messze meghaladják a férfiakét. Az olyan speciális, kifejezetten a trombózissal kapcsolatba hozható gyakorlat, mint a rendszeres hideg, meleg váltózuhany, (finn szauna) már kevésbé ismert, mindössze a válaszadók 42 százaléka ismeri ennek jótékony hatásait. A megkérdezett nők kétharmada szed fogamzásgátló gyógyszert és 78 százalékuk tisztában van vele, hogy a hormontartalmú szer hozzájárulhat a vérrögképződéshez. Ezért fontos például az első fogamzásgátló tabletta használata előtti laborvizsgálatok elvégzése, melyek segítségével kiszűrhetőek a trombotikus szövődmények. A megkérdezettek 55 százaléka tekinti trombózis szempontjából kockázatos csoportnak az élsportolókat. Viszont arról már mindössze a válaszadók negyede hallott, hogy egy sport-karrierre készülő fiatalnak érdemes trombózis rizikó vizsgálatot végeznie.
A trombózis kialakulása soktényezős folyamat, de a megfelelő mozgás, az elegendő folyadék fogyasztása, a kiegyensúlyozott étkezés, a megfelelő stressz-menedzsment és a dohányzás elhagyása jelentősen csökkenti a betegség előfordulását.
Hét éve, hogy a Trombózis és Haemostasis Nemzetközi Társasága (ISTH) október 13-át a Trombózis Világnapjává nyilvánította, ezzel is tisztelegve Rudolf Virchow (1821–1902) trombózis-úttörő munkássága előtt.
Egészség
Minden harmadik budapesti egyedül érzi magát mások társaságában is
Bár sosem volt ennyi digitális kapcsolódási pontunk, a belső elszigeteltség tömeges jelenség maradt. A Hedepy online mentális egészségügyi platform megbízásából a Forecast Marketingkutató Kft. által készített reprezentatív kutatás rávilágított: a magyarok jelentős része érzi magát magányosnak akkor is, amikor mások veszik körül. A Hedepy – Európa egyik leggyorsabban növekvő mentális egészségügyi platformja – most egy köztéri installációval és szakértői párbeszéddel hívja fel a figyelmet a láthatatlan érzelmi falakra.
A Hedepy küldetése a szakszerű segítségnyújtás széleskörű elérhetővé tétele. A szolgáltatás egy technológia-alapú illesztési rendszeren keresztül segíti a klienseket a hozzájuk illő pszichológus vagy pszichoterapeuta megtalálásában, a konzultációk pedig személyesen, online videóhívás formájában vagy hibrid formában is megvalósulhatnak. A 2026 márciusában végzett országos, 18-65 év közötti lakosságra reprezentatív, telefonos megkérdezésen alapuló kutatás a magyarok magányhoz való viszonyát és a segítségkérési hajlandóságukat térképezte fel.
Magány a tömegben: a nagyvárosi fiatalok a legérintettebbek
A kutatás rávilágított, hogy a magány nem csupán az egyedüllétet jelenti: a válaszadók közel 40%-a érzi magát magányosnak akkor is, ha mások veszik körül. Ez a „társas magány” leginkább a budapestieket sújtja: a fővárosiak 57,6%-a vallotta azt, hogy valamilyen gyakorisággal átéli ezt az érzést, míg a falun élők körében ez az arány sokkal alacsonyabb (35,3%). A korcsoportokat vizsgálva a 18-30 évesek a legsebezhetőbbek: körükben minden második fiatal (51,3%) érzi úgy, hogy ritkán, néha vagy akár gyakran is elszigeteltnek marad a gondolataival mások társaságában is.
„A legfiatalabb generáció tagjai, bár digitálisan folyamatosan kapcsolódnak egymáshoz, gyakran maradnak magukra belső vívódásaikkal a nagyvárosi forgatagban, ahol a felszínes interakciók mellett a mély kapcsolódás lehetőségei beszűkülnek”
– mutat rá a jelenség hátterére Temesvári Eszter pszichológus, a Hedepy magyarországi community managere.
Ugyanakkor a kutatás egy fontos kapaszkodót is azonosított: a negatív trendek ellenére a magyarok közel háromnegyede (74,7%) érzi úgy, hogy van az életében legalább egy olyan személy, aki valóban meghallgatja és megérti őt. Ez a támogató háttér kulcsfontosságú lehet a lelki egyensúly megőrzésében, mégis sokan tapasztalják úgy, hogy a tágabb közösségi hálóik lazulnak.
Lazuló kötelékek: Már nem a szomszédhoz fordulunk segítségért
A Hedepy kutatása rávilágított egy aggasztó társadalmi folyamatra is: a válaszadók döntő többsége szerint a valódi, megtartó erejű közösségek – mint a szomszédság vagy a munkahelyi barátságok – fokozatosan eltűnnek. Mindössze a megkérdezettek 16,8%-a véli úgy, hogy a közösségek ereje nem csökkent a korábbiakhoz képest. Ezzel párhuzamosan a bizalom szintje is romlik: a magyarok jelentős része érzi úgy, hogy ma nehezebb megbízni másokban, mint korábban.
A digitális világ sem feltétlenül kínál megoldást: a válaszadók több mint 70%-a szerint a közösségi média platformok összességében inkább eltávolítják egymástól az embereket, mintsem közelebb hoznák őket.
,,A valódi közösségek hiánya és a bizalomvesztés közvetlenül hozzájárul a társas magány kialakulásához. Ha nem érezzük a környezetünk megtartó erejét, hajlamosabbak vagyunk a mindennapokban elrejteni a valódi érzéseinket mások elől”
– teszi hozzá Temesvári Eszter.
A terápia már nem tabu: minden hatodik fiatal tervez segítséget kérni
A kutatás egyik legpozitívabb eredménye, hogy a mentális egészséggel kapcsolatos társadalmi gátak dőlni látszanak: a megkérdezettek többsége (közel 61%-a) szerint a terápiára járás ma már teljesen természetes dolog. Különösen igaz ez a 18-30 éves korosztályra, ahol a válaszadók több mint kétharmada (68,3%) vélekedik így.
A nyitottság a szándék szintjén is megjelenik: a legfiatalabbak körében minden hatodik válaszadó (16,4%) tervezi, hogy a közeljövőben szakember segítségét kéri. Érdekes generációs különbség, hogy míg a 18-30 évesek még inkább a tervezési fázisban vannak, a 31-40 éves korosztály tagjai közül már kétszer annyian (13,2%) vallották azt, hogy jelenleg is járnak terápiára. „Azt látjuk, hogy a lelki és érzelmi biztonságra való törekvés ma már ugyanolyan tudatos döntés kezd lenni, mint az egészséges táplálkozás. Ugyanakkor a szándék és a tényleges bejelentkezés között gyakran láthatatlan gátak feszülnek: a megfelelő szakember megtalálása vagy a hosszú várólisták sokakat megállítanak a folyamatban” – magyarázza a számokat Temesvári Eszter.
Személyre szabott segítség, várólisták nélkül
A Hedepy küldetése, hogy lebontsa a szándék és a tényleges segítségkérés közötti akadályokat. Hiszünk abban, hogy a gyógyulás kulcsa a szakemberrel kialakított valódi, bizalmi kapcsolat, ezért a merev „klinikai” formalitás helyett a személyes illeszkedésre helyezzük a fókuszt. A platform egy tudományos alapú illeszkedési teszt segítségével könnyíti meg a választást a több mint 200 minősített szakember közül. A rendszer rugalmasságának köszönhetően akár már másnapra foglalható időpont, így elkerülhetők a hetekig tartó várólisták. A folyamat során a legmagasabb szintű diszkréció biztosított, a szolgáltatás pedig online, személyes, sőt hibrid formában is elérhető.
JÓL VAGY? – Interaktív pad az Erzsébet téren
A Hedepy kezdeményezése kapcsán Budapesten az Erzsébet téri Akvárium Klub teraszán egy JÓL VAGY? felirattal ellátott, speciális pad került kihelyezésre, amely két hónapig használható. Az installáció egyszerre funkcionál vizuális metaforaként és közösségi térként, amely megállásra és csendes jelenlétre ösztönzi a járókelőket. A leülésre alkalmas köztéri alkotás interaktív felületén bárki névtelen mikro-üzeneteket hagyhat, megmutatva az érzelmi álarcok mögötti valódi gondolatokat.
„A mentális egészségünk megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy legyen egy terünk, ahol nem kell szerepeket játszanunk. Ez az installáció lehetőséget ad arra, hogy kimondjuk a valóságot. Pszichológiai szempontból az első lépés az elszigeteltség ellen az, ha felismerjük: nem vagyunk egyedül az érzéseinkkel. A padon hagyott üzenetek közösséget teremtenek a sebezhetőségben”
– emeli ki Temesvári Eszter. Az installáció célja, hogy fizikai teret adjon az őszinteségnek, és láthatóvá tegye a mindannyiunkban közös megéléseket.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Magyarul is beszélő vércukormérő segíti a látássérült és gyermek diabéteszes betegeket
Új, beszédfunkcióval ellátott vércukormérő rendszer segíti a vak és súlyosan látássérült cukorbetegek, valamint az olvasni még nem tudó gyermekek mindennapi önellenőrzését. A száz százalékban magyar tulajdonú, idén 40 éves 77 Elektronika Kft. fejlesztése szóban, több nyelven is képes szövegfelolvasásra, ezzel könnyebbé és biztonságosabbá téve a vércukorszint ellenőrzését.
A fejlesztés különösen nagy segítséget jelenthet a hazai diabéteszes betegek számára: Magyarországon több mint 1,1 millió felnőtt és mintegy 5 ezer gyermek él cukorbetegséggel, közülük pedig több mint 32 ezren vakok vagy súlyosan látássérültek.
Világszerte milliókat érint, és akár vakságot is okozhat
A cukorbetegség ma már az egyik leggyakoribb krónikus betegség: jelenleg világszerte 560–580 millió ember él diabétesszel, és a szakértők becslései alapján ez a szám 2050-re akár 882 millióra is emelkedhet. A KSH adatai szerint Magyarországon több mint 1,1 millió felnőttnél és mintegy 5 ezer gyermeknél diagnosztizáltak cukorbetegséget, többségük 2-es típusú diabéteszben szenved.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy a megfelelően beállított vércukorszint, a rendszeres ellenőrzés és a tudatos életmód alapvető szerepet játszik az olyan súlyos szövődmények megelőzésében, mint a diabéteszes retinopátia, vagyis a cukorbetegség okozta szemfenéki károsodás. Az érintettek körülbelül egyharmadát érintő elváltozás Magyarországon is a vakság egyik vezető oka. A magyar cukorbetegek közül több mint 32 ezer ember vak vagy súlyos látássérült. Különösen aggasztó, hogy a diabéteszesek körében a vakság előfordulása jóval magasabb: körülbelül 25-ször gyakoribb, mint az átlagos népességben.
A biztonság és a kiszámíthatóság eszköze a beszélő vércukormérő
A mindennapi önellenőrzés – különösen a vércukorszint mérése – kulcsfontosságú, ugyanakkor az idősebb, gyengénlátó vagy vak betegek számára már egy egyszerű mérési folyamat is komoly kihívást jelenthet. A hagyományos eszközök vizuális visszajelzései, az apró számok, ikonok vagy hibajelzések leolvasása sok esetben nem értelmezhetők számukra.
Erre a problémára nyújt megoldást a száz százalékban magyar tulajdonú 77 Elektronika Kft. legújabb vércukormérője, amit a vállalat 40 éves fennállásának évében mutattak be. Az eszköz szóban kommunikál a beteggel, többek közt hangosan kimondja a mért vércukorértéket. A magyar, angol és német nyelven is „beszélő” Dcont® Roll az olvashatóságot segítő inverz kijelzővel, állítható hangerővel és szövegfelolvasás opcióval segíti a vércukorszint ellenőrzését.
Hangos segítség a cukorbeteg kisgyermekek mindennapjaiban
A beszélő vércukormérőnek hasonlóan nagy jelentősége lehet az olvasni még nem tudó gyermekeknél is. A cukorbeteg kisgyermekek számára a vércukormérés gyakran félelmetes vagy nehezen érthető folyamat. A hangos visszajelzés azonban egyszerűbbé és „érthetőbbé” teheti ezt a rutint. A készülék reakciói, hangutasításai és követhető jelzései segíthetnek abban, hogy a gyermek fokozatosan megismerje saját állapotának kezelését, és ne kizárólag passzív szereplője legyen a gondozásnak.
„A beszédfunkcióval ellátott vércukormérő fejlesztésével az volt a célunk, hogy a vércukorszint ellenőrzése minél több érintett számára egyszerűbbé és biztonságosabbá váljon. A vak és súlyosan látássérült betegek, valamint a kisgyermekek számára valódi segítséget jelenthet. A 77 Elektronika Kft. által fejlesztett készülék, ahogyan a Dcont® vércukormérő család minden eszköze, megfelel az Európai Unió szigorú in vitro diagnosztikai előírásainak. A minősítés garantálja a megbízhatóságot és a biztonságos használatot. A rendszer emellett összekapcsolható a Dcont® eNAPLÓ platformmal, amely lehetővé teszi a vércukorértékek, inzulinadagolási adatok és egyéb egészségügyi információk rögzítését, valamint azok megosztását a kezelőorvossal”
– mondta Zettwitz Sándor, a 77 Elektronika Kft. ügyvezető-tulajdonosa.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Sématerápia és párkapcsolati tanácsadás – Hogyan segíthetnek a visszatérő kapcsolati minták felismerésében?
A sématerápia és a párkapcsolati tanácsadás akkor válik különösen fontossá, amikor egy kapcsolatban nem egyszerűen alkalmi vitákról, hanem újra és újra ismétlődő párkapcsolati konfliktusokról van szó.
Sokan érzik azt, hogy ugyanazokat a köröket futják: az egyik fél közeledne, a másik visszahúzódik; az egyik számonkér, a másik védekezik; az egyik biztonságot keres, a másik szabadságot. Ilyenkor a felszínen kommunikációs probléma látszik, a mélyben azonban gyakran gyermekkori sémák, kötődési sérülések, korábbi családi minták, bizalmatlanság, elhagyatottságtól való félelem vagy érzelmi elhanyagolásból fakadó érzékenység működik.
A sématerápia abban segíthet, hogy felismerjük ezeket a mélyebb érzelmi mintákat, míg a párkapcsolati tanácsadás olyan biztonságos keretet adhat, ahol a felek nem egymás ellen, hanem a kapcsolatért kezdenek dolgozni. A kettő együtt különösen hatékony szemléletet adhat azoknak, akik nemcsak azt szeretnék megtanulni, hogyan vitázzanak kevesebbet, hanem azt is meg akarják érteni, miért ugyanazok a helyzetek fájnak nekik újra és újra. A sématerápia központi fogalma a korai maladaptív séma, amely a nemzetközi sématerápiás szakirodalom szerint olyan átfogó, visszatérő érzelmi és gondolkodási mintázat, amely gyermekkorban kezd kialakulni, majd felnőttkorban is hatással lehet arra, hogyan látjuk önmagunkat, másokat és a kapcsolatainkat.
Sématerápia
A sématerápia egyik legnagyobb ereje, hogy nem csupán a jelenlegi viselkedést vizsgálja, hanem azt is, milyen belső érzelmi logika húzódik meg mögötte. Egy párkapcsolati vita például kívülről szólhat arról, hogy ki mosogatott el, ki késett haza, ki nézte túl sokáig a telefonját, vagy ki nem válaszolt elég melegen egy üzenetre. A sématerápia szemlélete szerint azonban ezek a látszólag hétköznapi helyzetek gyakran mélyebb érzéseket aktiválnak: „nem vagyok fontos”, „úgyis elhagynak”, „nem számíthatok senkire”, „ha megmutatom, mire vágyom, megszégyenítenek”, „nekem kell alkalmazkodnom, különben elveszítem a másikat”. Amikor a párkapcsolati tanácsadás sématerápiás szemlélettel dolgozik, ezek a rejtett mondatok fokozatosan kimondhatóvá és megérthetővé válnak.
A sématerápia nem azt kérdezi elsőként, hogy „kinek van igaza”, hanem azt, hogy „melyik régi érzelmi seb aktiválódott ebben a helyzetben”. Ez a szemlélet különösen fontos a párkapcsolati tanácsadás során, mert a legtöbb tartós kapcsolatban nem az egyetlen nagy vita okozza a legnagyobb távolságot, hanem a sok apró, ismétlődő félreértés és sérülés. Ha valakinek például erős elhagyatottság sémája van, akkor a partner átmeneti fáradtságát vagy csöndességét is könnyen úgy élheti meg, mintha a kapcsolat veszélybe került volna. Ha valakiben a bizalmatlanság séma aktív, akkor egy ártatlan helyzetet is fenyegetőnek értelmezhet. Ha pedig az érzelmi depriváció, vagyis az érzelmi hiány sémája működik, akkor a partner szeretete akkor sem feltétlenül érezhető biztonságosnak, ha objektíven jelen van.
A sématerápia nem pusztán gondolkodási mintákról beszél, hanem érzelmekről, testérzetekről, emléknyomokról és megküzdési módokról is. Ez azért lényeges, mert a párkapcsolati tanácsadás során a párok gyakran azt tapasztalják, hogy „fejben értik” egymást, mégsem tudnak másképp reagálni. A sématerápia éppen ebben adhat mélyebb segítséget: megmutatja, hogy a túlzott védekezés, a támadás, a visszahúzódás, a túlalkalmazkodás vagy a kontrollálás nem egyszerűen rossz szokás, hanem gyakran régi túlélési stratégia. A Psychology Tools szakmai összefoglalója szerint a sématerápia integratív megközelítés, amely a korai maladaptív sémák felismerésére és átdolgozására fókuszál, különösen olyan tartós problémáknál, amelyek mélyen beépültek az érzelmi és kapcsolati működésbe.
Párkapcsolati tanácsadás
A párkapcsolati tanácsadás célja nem az, hogy egy szakember eldöntse, melyik félnek van igaza, hanem az, hogy a pár biztonságosabb, őszintébb és megértőbb módon tudjon beszélni a kapcsolat fájdalmas pontjairól. Ha a sématerápia szemlélete is megjelenik a folyamatban, akkor a beszélgetés nem ragad le a felszíni vitatémáknál, hanem eljut azokhoz a belső mintákhoz, amelyek újra és újra beindítják a konfliktust. A párkapcsolati tanácsadás ilyenkor nem egyszerű kommunikációs tréning, hanem mélyebb kapcsolati önismereti munka.
A párkapcsolati tanácsadás különösen hasznos lehet akkor, ha a felek már sokszor megfogadták, hogy másképp fognak reagálni, mégis ugyanoda jutnak vissza. Ez gyakori például féltékenység, bizalomvesztés, érzelmi eltávolodás, intimitási problémák, gyakori kritika, sértődött hallgatás, robbanékony viták vagy szakításközeli állapot esetén. A sématerápia ezekben a helyzetekben abban segíthet, hogy a felek ne csak a másik viselkedését lássák, hanem saját belső aktiválódásukat is felismerjék. Ez sokszor már önmagában csökkenti a hibáztatást, mert a konfliktus többé nem kizárólag arról szól, hogy „te bántasz engem”, hanem arról is, hogy „valami bennem nagyon régi módon reagál erre”.
A korszerű párterápiás és párkapcsolati szakirodalom szerint a párkapcsolati munka ma már önálló, kutatásokkal támogatott terület, amely különböző módszertani irányokból építkezhet, például érzelemfókuszú, kognitív-viselkedésterápiás, rendszerszemléletű vagy integratív megközelítésből. A sématerápia ezekhez úgy kapcsolódhat, hogy nagy hangsúlyt helyez a gyermekkori érzelmi szükségletekre, a kötődési mintákra és a jelenben aktiválódó séma-módokra. A 2020-as évek párterápiás áttekintései szerint a párterápia jelentős empirikus háttérrel rendelkező beavatkozási terület, amely a kapcsolati distressz, a kommunikációs nehézségek és a működési elakadások kezelésében is szerepet kaphat.
A sématerápia és a párkapcsolati tanácsadás kapcsolata
A sématerápia és a párkapcsolati tanácsadás azért kapcsolódik természetesen egymáshoz, mert a párkapcsolat az egyik legerősebb „aktiváló tér”. A legmélyebb sémáink ritkán egy semleges munkahelyi beszélgetésben mutatkoznak meg igazán; sokkal inkább akkor, amikor szeretnénk fontosak lenni valakinek, amikor félünk az elvesztésétől, amikor csalódunk benne, amikor közelségre vágyunk, vagy amikor éppen túl soknak érezzük a közelséget. A párkapcsolatban ezért nemcsak két felnőtt ember találkozik, hanem két élettörténet, két kötődési tapasztalat, két családi minta és sokszor két sérülékeny belső gyermek is.
A párkapcsolati tanácsadás sématerápiás szemléletben segíthet megmutatni, hogy a konfliktusban melyik fél milyen szerepbe kerül. Az egyik partner például beléphet a sérült, elhagyatott gyermek módjába, és kétségbeesetten követelhet figyelmet. A másik partner eközben elkerülő megküzdésbe kapcsolhat, bezárkózhat, hallgathat vagy távolságot tarthat. Kívülről ez úgy néz ki, mintha az egyik „túl sok” lenne, a másik pedig „túl hideg”. A sématerápia azonban finomabban látja ezt: mindkét reakció mögött lehet félelem, szégyen, tehetetlenség vagy korábbi érzelmi tapasztalat.
A kapcsolatban gyakran nem az okozza a legnagyobb fájdalmat, amit a másik ténylegesen mond, hanem az, amit a séma ezen keresztül hall. Egy rövid válaszból az elhagyatottság séma azt hallhatja: „nem vagyok fontos”. Egy kritikus megjegyzésből a szégyen séma azt hallhatja: „velem baj van”. Egy kérésből a behódolás sémája azt hallhatja: „megint nekem kell lemondanom magamról”. A sématerápia és a párkapcsolati tanácsadás közös munkája abban áll, hogy ezek a belső fordítások láthatóvá váljanak, és a felek megtanuljanak nem automatikusan a séma alapján reagálni.
Gyermekkori sémák és felnőtt párkapcsolati problémák
A sématerápia szerint a gyermekkori sémák akkor alakulhatnak ki, amikor a gyermek alapvető érzelmi szükségletei tartósan vagy ismétlődően nem kapnak megfelelő választ. Ilyen szükséglet lehet a biztonságos kötődés, az elfogadás, a kiszámíthatóság, az autonómia, az érzelmek szabad kifejezése, a játékosság és a reális határok megtapasztalása. A párkapcsolati tanácsadás során azért fontos ezekről beszélni, mert a felnőtt kapcsolatban gyakran éppen ezek a szükségletek térnek vissza: vágyunk arra, hogy meghalljanak, komolyan vegyenek, ne hagyjanak magunkra, ne szégyenítsenek meg, ne kontrolláljanak, és ne kelljen állandóan bizonyítanunk a szerethetőségünket.
A gyermekkori sémák nem azt jelentik, hogy valaki „a múltban él”, hanem azt, hogy az idegrendszer és az érzelmi emlékezet a jelenben is felismerni véli a régi veszélyt. Ha valakit korábban sokszor elutasítottak, akkor a párja fáradt arca is elutasításnak tűnhet. Ha valaki gyermekként sok kritikát kapott, akkor a partner óvatos visszajelzése is támadásként hathat. Ha valaki érzelmileg kiszámíthatatlan közegben nőtt fel, akkor a párkapcsolati bizonytalanság különösen erős szorongást indíthat be. Ilyenkor a sématerápia nem hibáztat, hanem összefüggést keres, a párkapcsolati tanácsadás pedig segíthet abban, hogy a partner ne ellenségként, hanem szövetségesként legyen jelen ebben a felismerési folyamatban.
A 2024-ben megjelent, romantikus kapcsolatokkal foglalkozó kutatás szerint a korai maladaptív sémák összefüggésben állhatnak a párkapcsolati elégedettséggel, és a partnerek sémái kölcsönösen is befolyásolhatják a kapcsolat megélését. Ez különösen fontos a sématerápia és a párkapcsolati tanácsadás szempontjából, mert megerősíti azt a klinikai tapasztalatot, hogy a párkapcsolati problémák nem mindig csak kommunikációs hibák, hanem mélyebb és kölcsönösen aktiválódó belső mintákból is táplálkozhatnak.
Kommunikációs problémák a párkapcsolatban
A párkapcsolati tanácsadás egyik leggyakoribb témája a kommunikációs probléma, de a sématerápia szemszögéből a kommunikáció nem csupán technika. Természetesen fontos, hogy a felek megtanuljanak én-üzenetekben beszélni, ne minősítsék egymást, ne szakítsák félbe a másikat, és ne a vita hevében próbáljanak mindent megoldani. Mégis, ha csak a kommunikáció felszínét javítjuk, miközben a mélyben továbbra is aktív az elhagyatottság, a bizalmatlanság, a szégyen, a kudarc vagy az érzelmi elhanyagolás sémája, akkor a pár könnyen visszacsúszhat a régi mintába.
A sématerápiás szemléletű párkapcsolati tanácsadás ezért azt is vizsgálja, hogy egy-egy kommunikációs helyzetben mi történik belül. Amikor valaki felemeli a hangját, lehet, hogy valójában kétségbeesetten kapcsolódni szeretne. Amikor valaki hallgat, lehet, hogy nem közönyös, hanem fél attól, hogy bármit mond, abból újabb bántás lesz. Amikor valaki kritikussá válik, lehet, hogy saját belső elégedetlenségét, szégyenét vagy kontrollvesztéstől való félelmét vetíti ki. A sématerápia ezekben a helyzetekben segít különválasztani a valódi szükségletet és a maladaptív reakciót.
A kommunikációs problémák gyakran azért válnak makaccsá, mert a pár tagjai nem ugyanarra reagálnak. Az egyik fél a konkrét mondatot hallja, a másik a mögöttes hangsúlytól sérül meg. Az egyik megoldást keresne, a másik érzelmi megértést. Az egyik gyorsan lezárná a vitát, a másik attól fél, hogy a lezárás elkerülés. A párkapcsolati tanácsadás ilyen esetekben abban segíthet, hogy a beszélgetések ne újabb sebeket okozzanak, hanem a sématerápia segítségével lassan biztonságosabb érzelmi találkozásokká váljanak.
Kötődési minták és párkapcsolati elakadások
A sématerápia és a párkapcsolati tanácsadás közös metszéspontja a kötődés. A kötődési minták azt befolyásolják, hogyan közeledünk, hogyan kérünk segítséget, hogyan viseljük a távolságot, mit kezdünk a konfliktussal, és mennyire hisszük el, hogy szerethetőek vagyunk. A biztonságos kötődésű ember általában könnyebben tud kapcsolódni és különállni is, míg a szorongó kötődés gyakran fokozott megerősítéskereséssel, az elkerülő kötődés pedig érzelmi távolságtartással járhat. A valóságban ezek nem merev kategóriák, hanem mintázatok, amelyek helyzettől, életszakasztól és kapcsolati tapasztalattól is függhetnek.
A párkapcsolati tanácsadás során gyakori dinamika, hogy az egyik fél szorongóan közeledik, a másik elkerülően távolodik. Minél inkább követeli az egyik a közelséget, annál inkább hátrál a másik; minél inkább hátrál a másik, annál kétségbeesettebbé válik az első. A sématerápia ezt nem erkölcsi hibaként, hanem kölcsönösen aktiválódó védelmi rendszerként értelmezi. Ilyenkor nem az a kérdés, hogy ki „rontja el” a kapcsolatot, hanem az, hogyan tudják felismerni a közös táncot, amelyben mindketten szenvednek.
A kötődési elakadásokban a sématerápia segíthet megnevezni azokat a belső félelmeket, amelyekről a felek sokszor csak támadás vagy védekezés formájában tudnak beszélni. A „sosem figyelsz rám” mögött lehet az a fájdalom, hogy „félek, hogy nem vagyok fontos”. A „hagyj már békén” mögött lehet az a szorongás, hogy „félek, hogy elveszítem önmagam”. A párkapcsolati tanácsadás akkor válik gyógyítóbbá, amikor ezek a mondatok nem vádként, hanem sebezhető, őszinte szükségletként tudnak megjelenni.
Visszatérő párkapcsolati konfliktusok: miért ismételjük ugyanazokat a mintákat?
A sématerápia egyik alapfelismerése, hogy az ember sokszor nem azért ismétel mintákat, mert nem akar változni, hanem mert a régi működés ismerős. A párkapcsolati tanácsadás során gyakran kiderül, hogy egy pár nem véletlenül kerül újra és újra ugyanabba a vitába. A séma olyan, mint egy belső forgatókönyv: előre megmondja, mit fog jelenteni a másik viselkedése, milyen veszélytől kell tartani, és milyen reakcióval lehet túlélni a helyzetet. A probléma az, hogy ami régen túlélés volt, felnőtt kapcsolatban már távolságot, sérülést és magányt okozhat.
A visszatérő párkapcsolati konfliktusok gyakran három tipikus megküzdési mód köré szerveződnek. Az egyik az alárendelődés vagy behódolás, amikor valaki inkább lenyeli a saját igényeit, nehogy elveszítse a másikat. A másik az elkerülés, amikor valaki nem beszél, nem érez, nem kér, nem konfrontálódik, mert így védi magát a fájdalomtól. A harmadik a túlkompenzálás, amikor valaki támad, kontrollál, bizonygat, fölénybe kerül, mert belül kiszolgáltatottnak érzi magát. A sématerápia ezeket a stratégiákat nem megbélyegzi, hanem segít megérteni és fokozatosan egészségesebb válaszokra cserélni.
A párkapcsolati tanácsadás akkor tud előrelépést hozni, ha a felek nem csak azt mondják ki, hogy „ezt ne csináld”, hanem azt is, hogy „amikor ezt teszed, bennem ez a régi félelem kapcsol be”. Ez a mondat már nem támadás, hanem kapcsolatépítő önfeltárás. A sématerápia éppen ezt támogatja: a régi automatikus reakciók helyett tudatosabb, felnőttebb, együttérzőbb válaszokat keres. Így a párkapcsolati konfliktus nem feltétlenül romboló erő marad, hanem lehetőség arra, hogy a felek jobban megértsék egymás érzékeny pontjait.
Mikor érdemes sématerápiás szemléletű párkapcsolati tanácsadást választani?
A sématerápia és a párkapcsolati tanácsadás különösen akkor lehet jó választás, ha a pár azt érzi, hogy a problémák mélyebbek annál, mint hogy néhány kommunikációs tipp önmagában megoldaná őket. Ilyen helyzet lehet, amikor a kapcsolatban gyakori a féltékenység, a bizalomvesztés, az érzelmi eltávolodás, a szeretetlenség érzése, a visszatérő szakítási fenyegetés, a túlzott alkalmazkodás, az intimitástól való félelem vagy az állandó kritika. A sématerápiás szemlélet abban segít, hogy a pár ne csak tünetként lássa ezeket, hanem mintázatként.
A párkapcsolati tanácsadás akkor is indokolt lehet, ha a felek külön-külön már sokat dolgoztak magukon, mégsem tudják a kapcsolatban megélni a változást. Egyéni önismeretben valaki felismerheti, hogy erős elhagyatottság sémája van, de amikor a párja későn válaszol, a régi fájdalom ugyanúgy beindulhat. Más felismerheti, hogy hajlamos az elkerülésre, de egy élő párkapcsolati konfliktusban még mindig lefagy vagy visszavonul. Ilyenkor a sématerápia és a párkapcsolati tanácsadás közös ereje abban áll, hogy a felismerés nem marad elmélet, hanem a kapcsolat konkrét helyzeteiben is gyakorolhatóvá válik.
Fontos ugyanakkor, hogy a párkapcsolati tanácsadás nem minden helyzetben az elsődleges vagy legbiztonságosabb út. Ha a kapcsolatban aktív bántalmazás, kényszerítő kontroll, súlyos megfélemlítés vagy fizikai veszély van jelen, akkor a közös párkapcsolati munka helyett a biztonság, az egyéni segítség és a megfelelő szakmai támogatás az első. Az Amerikai Pszichológiai Társaság 2023-as összefoglalója szerint a párterápiás beavatkozások csak bizonyos, úgynevezett szituatív partneri erőszak esetén mutathatnak kedvező eredményt; súlyos vagy kontrolláló erőszak esetén különösen fontos az óvatosság és a biztonsági szempont.
Hogyan zajlik a párkapcsolati tanácsadás sématerápiás szemléletben?
A párkapcsolati tanácsadás sématerápiás szemléletben általában azzal kezdődik, hogy a szakember megismeri a pár történetét, a jelenlegi konfliktusokat, a kapcsolat erőforrásait és azokat a visszatérő helyzeteket, amelyekben a felek elakadnak. A sématerápia ebben a folyamatban segít feltárni, hogy mely sémák aktiválódnak, milyen megküzdési módok jelennek meg, és hogyan hatnak ezek egymásra. A cél nem az, hogy a pár mindenáron együtt maradjon, hanem az, hogy tudatosabban, őszintébben és felelősebben lássák a kapcsolat működését.
A folyamatban gyakran szerepet kap a konfliktushelyzetek lassítása. Ez azt jelenti, hogy a pár nem csupán elmeséli, min vitatkozott, hanem lépésről lépésre megvizsgálja, mi történt. Ki mit mondott? Ki mit hallott ki belőle? Melyik ponton jelent meg szégyen, félelem, düh vagy tehetetlenség? Melyik séma kapcsolhatott be? Ki hogyan próbálta védeni magát? A sématerápia ilyenkor segít abban, hogy a pár felismerje: a látható veszekedés alatt gyakran két sérülékeny szükséglet próbál szóhoz jutni.
A párkapcsolati tanácsadás része lehet új kommunikációs minták gyakorlása is. A felek megtanulhatják világosabban megfogalmazni a szükségleteiket, kevésbé vádló módon beszélni a fájdalmukról, észrevenni a másik sérülékenységét, és megállítani a régi automatikus spirált. A sématerápia szemlélete abban segít, hogy ez ne felszínes udvariassági technika legyen, hanem valódi belső átdolgozás: nem csak szebben mondom ugyanazt a vádat, hanem megértem, miért fáj, és felnőttebb módon tudok kapcsolódni.
Egyéni munka vagy közös párkapcsolati tanácsadás?
A sématerápia egyéni folyamatként is sokat segíthet, a párkapcsolati tanácsadás pedig közös térben dolgozik a kapcsolat dinamikájával. Hogy melyikre van szükség, az attól függ, hol van a legfontosabb elakadás. Ha valaki azt tapasztalja, hogy kapcsolatról kapcsolatra hasonló mintákat ismétel, például mindig érzelmileg elérhetetlen partnert választ, folyton túlalkalmazkodik, nehezen bízik, vagy túl erősen fél az elhagyástól, akkor az egyéni sématerápia különösen hasznos lehet. Ilyenkor a hangsúly a saját sémák, séma-módok és megküzdési stratégiák feltárásán van.
Ha viszont a probléma elsősorban a két fél között aktiválódó ismétlődő kör, akkor a párkapcsolati tanácsadás adhat fontosabb keretet. Ilyenkor nem elég, hogy mindkét fél külön-külön dolgozik magán, mert a kapcsolatban megjelenő kölcsönhatás maga a kulcs. A sématerápia itt abban segít, hogy a pár ne csak két külön személy önismereti történetét lássa, hanem azt is, hogyan kapcsolódnak össze ezek a történetek egy közös konfliktusmintában.
Sok esetben a kettő kombinációja a legtermékenyebb: egyéni sématerápia a mélyebb személyes minták megértésére, és párkapcsolati tanácsadás a közös működés átalakítására. Ez különösen akkor lehet hasznos, ha az egyik vagy mindkét fél erős gyermekkori sérülésekkel, kötődési nehézségekkel, bizalomvesztéssel vagy tartós önértékelési problémákkal küzd. A cél nem az, hogy a múltat hibáztassuk a jelenért, hanem az, hogy a múltból hozott minták ne irányítsák láthatatlanul a jelent.
Fontos szakmai megjegyzés: ez a cikk ismeretterjesztő céllal készült, és nem helyettesíti a személyre szabott pszichológiai, pszichoterápiás, pszichiátriai vagy krízisintervenciós segítséget. Bántalmazás, önveszélyeztetés, súlyos mentális állapotromlás vagy közvetlen veszély esetén elsőként biztonsági és sürgősségi segítségre van szükség.
Forrás és további szakmai információk: Pszi.hu
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
SZÉP kártya-láz a boltokban: milliárdok mentek élelmiszerre
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkezett Magyarországra a HUAWEI WATCH FIT 5 széria
-
Gazdaság2 hét ago
Fél évre lefagyhat az ipari ingatlanpiac a kormányváltás után
-
Zöld2 hét ago
Okos technológiával az élelmiszerhulladék ellen
-
Gazdaság2 hét ago
Amikor a föld és az űr együtt segíti a gazdálkodókat – fiatal fejlesztő megoldása a vízpazarlásra
-
Mozgásban2 hét ago
A számok alapján továbbra is nagy a baj az utakon
-
Gazdaság2 hét ago
Az új korszak elvárásAI: a vas már nem elég, stabil háttérre is szükség van
-
Gazdaság2 hét ago
Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv









