Egészség

Home office és online játék: az ülő életmód a trombózis 21. századi katalizátora

A hosszan tartó ülő munkával kapcsolatos mozdulatlanság megnöveli a vénás trombózis kockázatát.

A magyar lakosság körülbelül fele 8-10-12 órákat ül vagy áll egy helyben munkája során. Több mint 60 % pedig még napi 10 percet sem sportol. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerinti, heti legalább 150 perc fizikai aktivitás a magyar lakosság mindössze nyolcadára lehet jellemző. A mozgásszegény életmód és az extrém hosszú ülő és állómunka kifejezetten veszélyes lehet a trombózis szempontjából. Hasonló fontosságú az elhízottság magas részaránya a magyar népességben, ami jelentősen fokozza a trombózis rizikót.

Miért fontos, hogy munkaadóként foglalkozzunk a trombózissal?

Fontos, hogy a téli hónapok közeledtével, amikor nem csak a szociális távolságtartás kényszerít az otthon falai közé, hanem amúgy is hajlamosabbak vagyunk a lakásban maradni, a home office-ban töltött munkát törjük meg mozgással. A munkáltatók sokat tehetnek az egészséges életmód népszerűsítése érdekében.

A Trombózis- és Hematológiai Központ 500 fős reprezentatív kérdőíves kutatást készített a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft.-vel együttműködésben a Trombózis Világnapja alkalmából, hogy felhívja a figyelmet a véralvadási zavar veszélyeire és a trombózis megelőző életmódváltás eredményességére. A magyar lakosság az életvitel és a trombózis veszély közötti főbb kapcsolatokat ismeri, de keveset tud a különböző rizikószűrési lehetőségekről. A válaszadók többsége tisztában van vele, hogy a megelőzésben fontos szerepe lenne a rendszeres testmozgásnak és az egészséges étkezésnek. A magyarok életmódja a gyakorlatban viszont nem tükröz ilyen szintű tudatosságot. Munkavégzés közben sokan hajlamosak a saját egészségüket háttérbe szorítani, amit most a világjárvány miatti munkaerőpiaci trendek még jobban felerősítenek.

Sokkal nagyobb fizikai és lelki energiát von el egy mélyvénás trombózis kezelése, mint amennyit az egészséges életmód támogatásába kellene fektetünk. A kezelés ellenére a mélyvénás trombózisban szenvedő betegek körülbelül 10-20 százalékánál súlyos poszttrombotikus szindróma alakul ki, amely krónikus rendellenesség csökkenti az életminőséget, és csökkenti a járás és a munkavégzés képességét. A legsúlyosabb esetekben a betegeknél vénás fekélyek alakulhatnak ki, amelyek lassan javulnak, vagy egyáltalán nem gyógyulnak és költségesek a munkaadó és az egészségügyi rendszer számára. Egy másik fontos tényező a betegséget követő maradandó lelki teher, egy újabb trombózistól való szorongás, amely megfelelő lelki segítségnyújtás hiányában képes poszttraumás stressz betegséggé fokozódni.

A napunk nagy részét egy helyben töltjük

A legutóbb publikált Európai Egészségfelmérés szerint a magyar lakosságnak csaknem fele többnyire egy helyben ül vagy áll a munkája során. A passzivitás a nőket nagyobb mértékben jellemzi, mint a férfiakat, míg a tényleges fizikai megerőltetést jelentő munkavégzés csak a lakosság minimális hányadát érinti. A vizsgálat szerint a kifejezetten sport jellegű testmozgás is ritka és tartalmát tekintve is szegényes. A felnőtt népesség harmada végez legalább heti rendszerességgel valamilyen sporttevékenységet. A lakosság kétharmada viszont nem sportol még napi 10 percet sem. A korcsoportok mentén előre haladva egyre csökken a sportolók aránya: a 65 éves és idősebbek közül csak minden hetedik sportol. A magyarok körülbelül felénél a gyaloglással töltött idő egy átlagos napon nem haladja meg a fél órát. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerinti, heti legalább 150 perc fizikai aktivitás javasolt, de 8 magyarból mindössze egy tesz ennek eleget (a férfiak 15, a nők 10%-a).

Orvosi esetleírásokból tudjuk, hogy az elmúlt két évtizedben a serdülőkorúak körében nőtt a vénás tromboembólia aránya, ami összefüggésbe hozható az elhízással és a hormontartalmú fogamzásgátlókkal. Ugyanakkor a mai technikákkal már korán ki lehetne mutatni az örökletes trombózis hajlamot (trombofília), aminek idejében történő mérése főleg a sportolóknál lenne fontos. A serdülők és a fiatal felnőttek életmódjára egyre nagyobb hatással vannak az online játékok. Egyre hosszabb a képernyő előtt töltött idő, és nem ritka az extrém hosszú mozdulatlanság.

Rizikó-vizsgálatokkal és a megfelelő életmóddal jelentősen csökkenthető a veszély

A magyaroknak csupán 3 százaléka jár rizikófelmérő vizsgálatokra, derül ki a Prima Medica Egészségközpontok hálózatába tartozó Trombózis- és Hematológiai Központ felméréséből. A trombózis kialakulásának hajlamosító tényezői közé tartozik a családi előfordulás, az öröklődés, a hormonális fogamzásgátlók szedése, a műtét utáni és az egyéb hosszú ideig tartó mozgásszegény állapotok, valamint a dohányzás. Ezen kívül számos belgyógyászati betegség fokozza a trombózis rizikót. A családi kórtörténetben előforduló trombózis kockázati jellegével a megkérdezettek közel kétharmada van tisztában. Ugyanez mondható el a trombózis kialakulásának helyéről is, és a sikeres kezelés utáni kiújulás kockázatának ismereteiről is. Nincs szignifikáns különbség a nők és a férfiak ismeretei között, kivéve a családi kórtörténet hatása, ahol a nők ismeretei messze meghaladják a férfiakét. Az olyan speciális, kifejezetten a trombózissal kapcsolatba hozható gyakorlat, mint a rendszeres hideg, meleg váltózuhany, (finn szauna) már kevésbé ismert, mindössze a válaszadók 42 százaléka ismeri ennek jótékony hatásait. A megkérdezett nők kétharmada szed fogamzásgátló gyógyszert és 78 százalékuk tisztában van vele, hogy a hormontartalmú szer hozzájárulhat a vérrögképződéshez. Ezért fontos például az első fogamzásgátló tabletta használata előtti laborvizsgálatok elvégzése, melyek segítségével kiszűrhetőek a trombotikus szövődmények. A megkérdezettek 55 százaléka tekinti trombózis szempontjából kockázatos csoportnak az élsportolókat. Viszont arról már mindössze a válaszadók negyede hallott, hogy egy sport-karrierre készülő fiatalnak érdemes trombózis rizikó vizsgálatot végeznie.

A trombózis kialakulása soktényezős folyamat, de a megfelelő mozgás, az elegendő folyadék fogyasztása, a kiegyensúlyozott étkezés, a megfelelő stressz-menedzsment és a dohányzás elhagyása jelentősen csökkenti a betegség előfordulását.

Hét éve, hogy a Trombózis és Haemostasis Nemzetközi Társasága (ISTH) október 13-át a Trombózis Világnapjává nyilvánította, ezzel is tisztelegve Rudolf Virchow (1821–1902) trombózis-úttörő munkássága előtt.

Related Topics:2020 home játék konzol munka Office otthon számítógép trombózis ülő veszély

Up Next

Az EIT Health több mint egymillió eurót szán 2021-ben fejlesztésre

Don't Miss

A Bethesda Gyermekkórház nagylelkű adománnyal támogatja az oktatási intézményeket

Egészség

A wellness-életkor mutathatja meg a valóságot?

A köztudatban széles körben elterjedt a gondolat, hogy nem az számít, hogy hány éves valaki, hanem az, hogy mennyinek érzi magát. Viszont most már nem csak az érzéseinkre hagyatkozhatunk, hanem mindezt pontos adatok és mérések is alátámaszthatják.

„A motorsportokban sok minden fejben dől el. Ehhez kell a rutin, kell a rátermettség, és tudni kell hideg fejjel gondolkodni bizonyos helyzetekben. A sikerhez azonban elengedhetetlen a megfelelő állóképesség”

– hangsúlyozta Talmácsi Gábor a MotoGP 125 cm³-es kategóriájának világbajnoka a Technogym Sand Stone kollekció bemutatásán.

A budapesti Technogym Boutique bemutatóteremben nemrég számos újságíró és meghívott vendég gyűlt össze, hogy megismerje a világ vezető fitnesztechnológiai vállalatának legújabb kollekcióját. Talmácsi Gábor, aki tevékeny részt vállal az utánpótlás-nevelésben, személyesen osztotta meg tapasztalatait a Technogym megoldásaival kapcsolatban.

„Szerintem minden ember arra törekszik, hogy egészségesen, energikusan és boldogan éljen. Ezt testmozgás nélkül nehéz megvalósítani”

– hívta fel a figyelmet Talmácsi Gábor, aki személyesen is felkereste a Technogym olaszországi központját, a cesena-i Technogym Village-t. A világbajnok kiemelte, hogy napjainkban már a technológia kiemelten hozzá tud járulni céljaink eléréséhez. Ezzel kapcsolatban a Technogym Checkup berendezést hozta fel példaként, amely többek között olyan fontos paramétereket vizsgál, mint például a testösszetétel, az ízületi mobilitás, vagy épp a kognitív képességek.

A Technogym Checkup ellenőrzi a fittséget is.

„Én bár 44 éves vagyok, de a felmérés szerint a wellness életkorom csak 42 év. Ez persze lehetne jobb is, de mindenképpen bíztató ahhoz képest, hogy milyen sérüléseim vannak”

– jegyezte meg Talmácsi Gábor. Kiemelte: a Technogym Checkup a mért adatokból részletes elemzést készít, edzés- és életmódjavaslatokat ad, automatikusan generál egy személyre szabott edzésprogramot a Technogym AI Coach segítségével, és minden eredményt szinkronizál a Technogym App-ba.

„A Technogym fejlesztő- és kutató központjában lehetőségem nyílt számos megoldást kipróbálni, és megdöbbentő volt látni, hogy miután elkészült a személyes digitális útlevelem a felmérés után, már minden berendezés tisztában volt azzal, hogy hol járok az edzésprogramomban, valamint azonnal a testreszabott beállításaimmal fogadott minden állomás. Mindez azért fontos, mert ilyen kontrollált körülmények között könnyebben elkerülhetőek a sérülések”

– emelte ki Talmácsi Gábor.

A Sand Stone kínálat a természetből merít inspirációt. Az új, lenyűgöző esztétikai élményt nyújtó fitneszberendezések a kecsesen ívelt lágy dizájnt ötvözik a páratlan anyaghasználattal. Az olasz márka újdonságai mediterrán homokkő árnyalatokban pompáznak. Kifinomult szín- és anyagpalettájuk harmonikusan egyesíti a teljesítményt, a fenntarthatóságot, valamint az időtlen eleganciát. Az új kollekcióban olyan intelligens prémium berendezések kaptak helyet, mint a Technogym Checkup, az Artis Cardio és Artis Strength termékcsalád, a Biostrength, a Personal Tools és a Technogym Reform.

„A fejlődés szempontjából kiemelten fontos, hogy mérések, adatok álljanak rendelkezésre. Ez a motorsportok terén sincs másképpen. A Technogym-nek köszönhetően immáron a versenyzőim is sokkal tudatosabban készülhetnek a szezonra, hiszen tisztában lehetünk szervezetünk jelenlegi valós állapotával, és ennek köszönhetően van lehetőségünk azt tudatosan fejleszteni”

– zárta gondolatait Talmácsi Gábor, majd ki is próbálta a Sand Stone kollekció legikonikusabb darabjait a Technogym Boutique-ban

A Technogym Sand Stone kollekció tehát már a magyar közönség számára is elérhető, a további információk pedig folyamatosan érkeznek az újdonsággal kapcsolatban a Technogym csatornáin.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Digitális gyógyír a magány ellen: a technológia humánus arcát mutatják meg a jövő magyar innovátorai

Érdemes felfedezni, hogyan válhat a technológia a mindennapjaink segítőjévé – a Samsung Electronics és az EdisonKids közös kihívása, a Megoldások a holnapért Top 8 csapata épp erre használná a digitalizációt: a résztvevő fiatalok közösséget építenek és ötleteikkel mentális védőhálót húznának társaik köré. A döntős projektek elemzése alapján kirajzolódik a technológiai empátia trendje, ahol az innováció a jóllétet és az emberi kapcsolódást támogathatja.

A döntőbe jutott projektek rávilágítanak, hogy a legfiatalabb generáció számára a technológia már nem cél, hanem eszköz a gondoskodásra. Megoldásaikkal a diákok a mentális egyensúlyt és a közösségi kohéziót támogathatják: a palettán éppúgy szerepel mesterséges intelligenciával támogatott időmenedzsment és zajcsökkentett iskolai pihenőhelyszín, mint az idősek elmagányosodását gátló történetmesélő eszköz vagy a cukorbetegséggel kapcsolatosan érzékenyítő közösségi játék. A technológiai gondoskodás a biztonságban és a fenntarthatóságban is megjelenik, legyen szó a biztonságos közlekedést segítő applikációról vagy a termőföldeket óvó okosmegoldásokról.

Technológia mint mentális kapaszkodó

A döntősök több mint fele a mentális jóllétre fókuszált, ami a Mélylevegő Projekt alapító pszichológusa – egyben a kihívás zsűritagja –,Pető Dorina szerint egyértelmű jelzés: a fiatalok a saját környezetükben tapasztalható stresszre és kontrollvesztettségre keresnek válaszokat. A technológia és a mesterséges intelligencia ezen a téren három meghatározó előnyt nyújthat: gyorsíthat, közelebb hozhat és személyre szabhat.

Az algoritmusok képesek olyan mintázatokat észlelni a felhasználók jóllétében, amelyeket emberként csak később vennénk észre, és akkor is képesek első kapaszkodót nyújtani, amikor szakemberhez fordulni még túl nagy lépésnek tűnik. A szakértők szerint a „one size fits all”, azaz hogy mindenkinek megfelelő ugyanaz a megoldás, szemléletmód kora lejárt; a jövő innovációi már képesek valódi, egyéni szükségletekre hangolódni.

Emberi kapcsolódás a gép mögött

Bár a digitalizáció fejlődése megállíthatatlan, a program egyik idei tanulsága az, hogy a technológiára nem varázseszközként, hanem támogató ökoszisztémaként érdemes tekinteni.

„A kérdés nem az, hogy a technológia jó vagy rossz, hanem hogy milyen szerepet adunk neki. Akkor működik jól, ha nem kiváltani akarja az emberi kapcsolódást és döntéseket, hanem támogatja őket”

– hangsúlyozza a Mélylevegő Projekt szakembere.

A fiatalok innovációi éppen ezt teszik: a technológia segítségével próbálják visszaadni a kontroll érzését a felhasználók kezébe, csökkentve a mindennapi stresszt és erősítve a társadalmi megtartó erőt.

Gőzerővel a döntő felé

A finalisták március eleje óta egy rendkívül intenzív fejlődési folyamat részesei, amely során minden csapat mellett dedikált szakmai segítők állnak: az EdisonKids hálózatából érkező üzleti, innovációs és civil szakértők, valamint a Samsung Electronics tapasztalt munkatársai kísérik végig a diákokat az ötletcsiszolás fináléjában. A fiatalok online képzéseken mélyültek el a design thinking módszertanában, valamint Szerémi Péter kommunikációs tréningjein tökéletesíthették prezentációs készségeiket, hogy megoldásaikat a lehető legprofibb módon mutathassák be.

A program az április 17-i döntőjében dől el, melyik az a három legkiemelkedőbb projekt, amelynek tagjai és oktatási intézményeik osztozhatnak a Samsung által felajánlott, összesen 6 millió forint értékű digitális eszközparkon. Ugyanakkor a verseny igazi értéke túlmutat a tárgyi nyereményeken: a diákok olyan támogató közösségre és mentális eszköztárra lelhettek az elmúlt hónapokban, amely a jövőben is belső iránytűként szolgálhat a mindennapi kihívásokkal szemben.

További információk: www.samsung.com/hu/solvefortomorrow és www.edisonkids.org

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Életeket menthet a fejlesztés – fiatal magyar egyetemi hallgató innovációja nyerte a K&H STEM pályázatát

Az egészségügy és a mesterséges intelligencia határterületén született magyar innováció hívta fel magára az IT-szektor figyelmét: egy fiatal mérnökinformatikus hallgató olyan automatizált képfeldolgozási megoldást fejlesztett, amely CT-felvételeken képes az érfalak korai, gyulladásos elváltozásainak azonosítására.

A projekt nemcsak az orvosi diagnosztika jövőjére lehet hatással, hanem jól példázza azt is, hogyan formálja át az AI az adatvezérelt egészségügyi technológiákat. A fejlesztést a K&H STEM pályázat idei nyerteseként ismerték el.

A magyar egészségügy egyik legkritikusabb, mégis technológiailag aluldetektált területére világít rá egy új hazai fejlesztés: miközben évente több tízezer stroke-eset és kiemelkedően magas halálozási arányú érrendszeri kórkép terheli a rendszert, a háttérben meghúzódó, sokáig tünetmentes mikroszkopikus érfalgyulladások továbbra is komoly diagnosztikai kihívást jelentenek. Erre a „láthatatlan” problémára kínál adatvezérelt, AI-alapú megközelítést Kovács Nóra Anna, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökinformatikus hallgatója, akinek kutatása a 2025-ös K&H STEM pályázat egyik kiemelt innovációjaként az orvosi képalkotás és a mesterséges intelligencia metszetében hozhat áttörést. A projekt a mesterséges intelligencia és az úgynevezett fotonszámláló CT-technológia (Photon-counting CT) kombinációjára épül. A fejlesztett algoritmus képes automatikusan azonosítani az érrendszer struktúráit a CT-felvételeken, majd adaptív képfeldolgozási módszerekkel elkülöníteni az érfalat a környező szövetektől. Ez lehetővé teszi a gyulladás okozta falmegvastagodás objektív, számszerűsíthető mérését, és akár a kezelés hatásának nyomonkövetését is.

A mesterséges intelligencia már régen kilépett a nagy technológiai vállalatok zárt kutatólaborjaiból: ma egyre inkább az egészségügyi innováció és a diagnosztikai rendszerek egyik meghatározó technológiai pillérévé válik. Különösen figyelemre méltó, hogy az AI-alapú megoldások fejlesztése már az egyetemi szinten is felgyorsult – a fiatal mérnökök és kutatók ma olyan adatvezérelt, gépi tanulásra épülő rendszereken dolgoznak, amelyek néhány éve még kizárólag a globális techcégek privilégiumának számítottak. Ez a trend nemcsak az innováció demokratizálódását jelzi, hanem azt is, hogy a jövő egészségügyi technológiái egyre inkább az akadémiai és startup ökoszisztémákból érkeznek.

„A K&H IT-területe egyfajta szakmai műhelyként működik: nyitott, ötlet vezérelt környezetet biztosítunk, ahol a kollégák aktívan formálhatják a projekteket és a technológia a bankolási problémák valódi megoldását szolgálja. Ezt a szemléletet szeretnénk a fiatal generáció felé is közvetíteni, ezért hoztuk létre a K&H STEM pályázatot. Célunk, hogy teret adjunk azoknak az innovatív ötleteknek, amelyek képesek kézzel fogható társadalmi értéket teremteni, legyen szó akár egyészségügyi technológiai vagy más területekről. Hiszünk abban, hogy az adatvezérelt objektív megközelítések, egyre nagyobb szerepet kapnak a jövő technológiai megoldásaiban és fontosnak tartjuk, hogy már a pályakezdők is ebben a szemléletben gondolkodjanak. A pályázat, így nemcsak tehetségeket támogat, hanem azt az innovációs kultúrát is erősíti, amely a saját működésünket is meghatározza. A képzési lehetőségek, karrierutak és projektváltások révén saját kollégáink folyamatosan fejlődhetnek és új megoldásokon dolgozhatnak és ezt a szemléletet követjük a K&H STEM pályázat esetében is évről évre”

– mondta Ozorai Dénes a K&H IT-vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!