Connect with us

Egészség

A jövő egészségügyének motorjai? Egyéni felelősség és digitalizáció

Egy világjárvány kellett ahhoz, hogy felgyorsuljanak olyan folyamatok az egészségügyben, amelyek hatékonyabbá és személyre szabottá teszik a 21. századi orvoslást.

A digitalizáció mellett sokkal nagyobb szerep hárul a jövőben az egyén felelősségére, emellett megjelenhetnek olyan módszerek, amelyek újraírják az egészségügy korábban kőbe vésett szabályait.

Már három évvel ezelőtt azt prognosztizálták a szakemberek, hogy a technika fejlődésével néhány éven belül robbanásszerű globális változás áll be az egészségügyben. Az elmúlt év bizonyította, mekkora lehetőségek rejlenek a technológia egyes vívmányaiban és már az sem törvényszerű, hogy a páciens és az orvos személyesen egyeztessen a panaszokról. A digitalizáció megkönnyíti és hatékonyabbá teszi, a robotika és a mesterséges intelligencia pedig személyre szabottá teszi a jövő egészségügyét. Magyarország bár sokat költött az elmúlt években egészségügyi fejlesztésekre – elég csak az EESZT-re gondolni, illetve a magán szektorban számos technikai újdonság jelent meg -, még számos feladat vár ránk a fejlesztések terén. Egy jól kidolgozott digitális stratégia egyes számítások szerint évi több százmilliárd forint forrást szabadíthatna fel az egészségügyben.

A beteg, mint a gyógyítás aktív résztvevője

A digitalizációra egyébként is nagy szüksége van az egészségügynek, különösen az öregedő társadalmakban, mint amilyen Magyarország is. Nagy a szakember hiány, egyre több a krónikus beteg. Hazánkban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint 2.652.905 krónikus beteg él, a halálesetek 86%-a ilyen típusú betegségre vezethető vissza, és a 15 évnél idősebb magyarok 59%-a szenved orvos által megállapított tartós betegségben. A daganatos betegekre a NEAK évente 175,6 milliárd forintot, a szív- és érrendszeri kórban szenvedőkre évi 158,9 milliárdot költ.

„Az egészségügyi kapacitások végesek, elkerülhetetlen a betegek involválása, aktívabb szerepvállalása, éppen ezért a jövőben minél jobban be kell vonni a pácienseket a gyógyításba. Az egészségügy átalakulása megkívánja, hogy a betegek aktívabb szerepet vállaljanak saját maguk gyógyításában, ezáltal a beteg-orvos szerepkör nagyobb összemosódása valósulhat meg. Ennek érdekében minél több digitális lehetőséget és információs bázist kell elérhetővé tenni”

– tette hozzá Dr. Babai László, a Prima Medica Egészséghálózat alapító-igazgatója.

Ma az egészségügyi-, tudományos és szakmai információk, beleértve az orvosokkal kapcsolatos adatokat is mindenki számára hozzáférhetők: ma három betegből kettő először az internethez fordul, ha valamilyen egészségügyi problémával kapcsolatban információhoz szeretne jutni. Sajnos az online térben fellelhető egészségügyi információk nagy része ugyanakkor megbízhatatlan és gyakran félrevezeti a betegeket. A szolgáltatóknak éppen ezért elemi érdekük minél részletesebb információkkal ellátni a betegeket.

“A szakmaiság az orvoslás legfontosabb vezérelve, ezért folyamatosan kutatjuk a legújabb technológiákat és fejlesztéseket. Fontosnak tartom, hogy reflektáljunk az orvosaink igényeire, amikor javasolnak valamilyen egyedi eszközt, anyagot, eljárást, azt mi beszerezzük, kidolgozzuk, elindítjuk. Így indítottuk útjára például az allergénspecifikus immunterápiát dr. Balogh Katalinnal együttműködve, aki később a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (MAKIT) Immunterápiás Szekciójának alapítója és elnöke is volt. Számos innovációt fel lehetne még sorolni, a legutóbbi fejlesztéseink közé tartozik a hétnapos EKG, az ergospirométer, a kapillármikroszkóp, vagy a multiplex allergia tesztek beszerzése is”

– összegezte az innováció jelentőségét Dr. Babai László.

AI: a jövő katalizátora

Az egészségügyben tapasztalható változások egyik fő katalizátora a mesterséges intelligencia lesz, ami ma már nem egy távoli, megfoghatatlan jelenség. A vezető startupok új gyógyszerek felfedezéséhez, a betegek távfelügyeletéhez, a betegadatok biztonságos továbbításához és az értékalapú ellátáshoz is használják az AI-t. Az Anyajegyszűrő Központban például már elérhető olyan eszköz, amely a teljes test feltérképezése mellett mesterséges intelligenciával segíti a rosszindulatú anyajegyek felismerését. Műtétek közben már egyre gyakoribb, hogy öntanuló beszédleíró szoftver segíti az orvosokat a dokumentálásban. Világszerte egyre több tanuló algoritmus klinikai tesztelését végzik. A mesterséges intelligencia várhatóan már a következő néhány évben forradalmasítja az orvostudományt és teljesen átalakítja az egészségügyet. Attól nem kell félni, hogy elveszi az orvosok megélhetését, de lényegesen megváltoztatja a tevékenységüket. Ugyanakkor ez a terület rendkívül költséges: az adatoknak a tárolása, illetve a technológia működtetéséhez szükséges, speciális szaktudást elsajátító személyzet bérköltsége jelentősen megemeli a kiadások mértékét.

“A mesterséges intelligencia leveheti az ismétlődő, monoton munkák terhét az egészségügyi dolgozók válláról, felgyorsítja a diagnosztikát, ezáltal több idő marad a megfelelő terápia kiválasztására, az empatikus kommunikációra és a koncentrált gyógyító munkára. Emellett szigorúan le kell fektetni a szabályokat, akár az állami-, akár a magán ellátásról beszélünk, hogy mely szereplőnek, mikor, mit és hogyan kell elvégeznie. A szabályozás és az egyértelmű minőségirányítási rendszer tiszta viszonyokat teremtene a hazai egészségügyben”

– tette hozzá dr. Babai László.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Egészség

Július 24-én van az Öngondoskodás Világnapja

Az Öngondoskodás Világnapját (International Self-Care Day) először 2011-ben tartották meg, és azóta minden évben július 24-én emlékeztet arra, hogy az öngondoskodásra a hét minden napján, a nap 24 órájában érdemes figyelni (24/7).

Ez a tudatosság manapaság különösen fontos volna, hiszen a magyar lakosság több mint 40 százaléka már 50 év feletti. Az, hogy miként gondoskodunk testi-lelki egészségünkről ötvenesként, alapvetően határozza meg, milyen minőségű időskor vár ránk. 

Magyarországon az öngondoskodás fogalmát gyakran a pénzügyekhez és a nyugdíjaskorhoz kötjük, pedig ennél sokkal többről van szó. Az önmagunkról való tudatos gondoskodás a jóllét alapja, nemcsak anyagi, hanem testi, lelki és társas szinten is. Az egészség terén ez a megelőzésre, a kisebb egészségügyi problémák kezelésére és a jó közérzet fenntartására tett aktív lépéseket jelenti. Mindez az X generáció számára különösen aktuálissá vált az elmúlt években. Ebben az életszakaszban sokan először tapasztalják meg az öregedés első jeleit, miközben szüleik és gyermekeik felé is felelősséggel tartoznak. A testi-lelki egészség megőrzéséhez ilyenkor fontos felismerni, mely területeken van valódi befolyásunk: az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, az emberi kapcsolatok ápolása vagy az új dolgokra való nyitottság terén.

Nem akarunk idősek lenni

A magyar társadalom egyre öregszik, az 50 év felettiek aránya már most meghaladja a 40 százalékot. A magyar lakosság öregedéssel kapcsolatos attitűdjét és az életkorral kapcsolatos negatív előítéletek hatásait a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) és a Haleon egészségügyi vállalat reprezentatív felmérése vizsgálta.

Manapság, amikor a fiatalság és a tökéletes külső idealizálása mindennapos jelenség, különösen nehéz elfogadni a testünk korral együtt járó változásait. A válaszokból egyértelművé vált, hogy az emberek nem szívesen tekintenek magukra „idősként”. A 60 év felettieknek csupán 22%-a, a 70 év felettieknek is csak 46%-a véli magát idősnek. A magyarok átlagosan 3,1 évvel érzik fiatalabbnak magukat a valós életkoruknál, a 70 felettiek esetében ez az eltérés már 7,7 év.

Van hova fejlődni az öngondoskodás terén

Az, hogy miként gondoskodunk testi-lelki egészségünkről ötvenesként, alapvetően határozza meg, milyen minőségű időskor vár ránk. Bár az ötvenes éveikben járó magyarokat zavarják az öregedés fizikai jelei, a felmérés ellentmondásos képet fest arról, hogyan vélekednek fizikai állapotuk megőrzéséről. A válaszadók 80%-a állítja, hogy „rendszeresen sportol”, ugyanakkor más kutatások szerint a magyar társadalom fele egyáltalán nem végez testmozgást. A válaszadók 60%-a szerint „rendszeresen jár fogorvoshoz”, azonban célzott kutatások azt mutatják, hogy nagyon kevesen mennek el félévente fogászati ellenőrzésre, ahogyan azt a szakértők ajánlják. Van tehát hova fejlődni a valódi öngondoskodás terén.

Közös gondolkodás a tudatos öregedésért

Az Öngondoskodás Világnapja alkalmából arra is lehetőség nyílik, hogy a társadalom szereplői, intézmények, cégek, civilek, egyének közösen gondolkozzunk arról, hogy a jelen korunk változó kihívásaira, öregedő társadalmunkban milyen megoldásokat és kereteket szükséges létrehoznunk. Mindezt annak érdekében, hogy az emberek minél jobban és hatékonyabban tudjanak saját magukról, szeretteikről és közösségeikről gondoskodni”

– tette hozzá Milánkovics Kinga, a Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítója.

Az alapítvány és a Haleon egészségügyi vállalat közösen indított szemléletformáló kampányt azzal a céllal, hogy a magyar lakosság pozitívabban viszonyuljon az öregedéshez, felismerje az öngondoskodás jelentőségét, és eloszlassa az öregedéssel kapcsolatos sztereotípiákat. A két szervezet arra ösztönöz, hogy kortól függetlenül aktívan, magabiztosan és örömmel éljünk, hiszen a kor nem határ, hanem lehetőség. A kampányról az alábbi oldalakon található bővebb információ:


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Így készíthetsz isteni pisztáciás dubai fagyit otthon

A dubai pisztáciás csokoládé népszerűsége 2022 óta folyamatosan nő, de igazán közkedveltté 2024 végén vált a TikTok-ra feltöltött videóknak köszönhetően.

Ha valaki szeretné, akkor akár otthon is elkészítheti hűsítő változatban.

„A pisztáciás fagylalt igazi luxus lehet az ízlelőbimbóknak. Számos közel-keleti kultúrában a diófélék, különösen a pisztácia felszolgálása a vendégszeretet és nagylelkűség jelképe”

– emelte ki Fazekas Imre, a Sage termékmenedzsere. Hozzátette:

„mindez annak is köszönhető, hogy egy pisztácia fának legalább 5-8 évig kell fejlődnie, hogy termőre forduljon.”

Ez a dióféle már régóta ismert az emberiség előtt. Történészek szerint eredetileg Ázsiából származik, de időszámtásunk előtt hétezer évvel már a mai Irán területén is termesztették. Ez a növény alapvetően nagyon érzékeny a fagyra, de három évvel ezelőtt Magyarországon is elindult a pisztácia hazai termesztése. Megjelenése izgalmas lehetőségeket rejt a hazai mezőgazdaság számára.

Minőségi alapanyagokból

A pisztáciás fagylalt titka a minőségi hozzávalókban rejlik. „A szicíliai pisztáciát az élénk színe és gazdag íze miatt gyakran tartják arany sztenderdnek. Akár nyers, akár pirított pisztáciára esik a választás, mindenképpen érdemes sótlan változatot felhasználni” – hangsúlyozta a Sage termékmenedzsere.

Ehhez a fagylalthoz alapvetően pisztáciamasszára, tehéntejre, tejszínre, vaníliára, egy tojásra, cukorra sóra, apróra vágott pisztáciára és reszelt csokoládéra van szükség. A fagylaltos alap elkészítéséhez először közepes hőmérsékleten fel kell melegíteni a tejet, majd egy kis időre félre kell húzni és hozzá kell adni a tojássárgáját, a tejszínt, a vaníliát és a cukrot. Ez követően vissza helyezzük a főzőlapra, majd lassú kevergetés mellett hozzáadjuk a pisztácia masszát.

„Ezután belehelyezzük a masszát a fagylaltgépbe, majd körülbelül 30-35 percen át keverjük a gépben. Fontos kiemelni, hogy olyan fagylaltoknál, ahol az alapanyagok melegítésére van szükség, a Sage azt javasolja, hogy felszolgálás előtt legalább egy nappal készítsük el az alapmasszát, tegyük hűtőbe, majd a tálalás napján helyezzük be a fagylalt gépbe”

– tette hozzá Fazekas Imre.

A Sage BCI 600 tizenkét programmal rendelkezik (fagylalt, sorbet, gelato, fagyasztott joghurt), emellett automatikusan felismeri a fagylalt sűrűségét és azt a felszolgálásig a kívánt konzisztencián tartja.

„A pisztáciás fagyit csoki-, valamint pisztácia reszelékkel díszítjük, a gyerekek pedig biztosan örülni fognak egy-egy roládnak is”

– tette hozzá a Sage termékmenedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Rekordon létszám az egészségpénztáraknál

Új csúcsra emelkedett, és már stabilan meghaladta az 1,2 milliót az első negyedév végére a hazai egészség- és önsegélyező pénztárak taglétszáma.

A közelmúltban elfogadott jogszabály-módosítások, és az új szolgáltatások bevezetése nyomán egyre vonzóbbak az egészségpénztárak, miközben fontos pillért jelentenek az öngondoskodásban is – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. 

Soha nem volt még ennyi tagjuk az egészség- és önsegélyező pénztáraknak, mint az első negyedév végén: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a taglétszám márciusban elérte az 1,214 milliót a kasszáknál, ami három hónap leforgása alatt közel 26,5 ezres növekményt jelent. Hosszabb időtávon vizsgálva a helyzetet pedig még látványosabb az emelkedés: 2020. végén még 1,025 millió egészségpénztári tagot tartott nyilván az MNB, tehát bő négy év alatt csaknem 200 ezerrel nőtt a számuk. 

A jegybank adatai szerint az idei első negyedévben közel 20,5 milliárd forintnyi tagdíjbevétel érkezett az egészségpénztárakhoz, amelyből 18,1 milliárdot a tagok fizettek be, nagyjából 2,4 milliárd forint pedig munkáltatói hozzájárulásként érkezett a számlákra. 

A szolgáltatási kiadások – vagyis az egészségpénztári számlákról elköltött pénz – megoszlásánál viszont nem látszik nagyobb elmozdulás. A legnagyobb, 39,7 százalékos részt ezen a téren a magánegészségügyi ellátásra fordított költések adták az első negyedévben, de majdnem ekkora 39,1 százalékos szeletet képviseltek a gyógyszerekre fordított kiadások is. Jóval kisebb, de így is jelentős – 13,4 százalékos – volt 2024-ben a gyógyászati segédeszközökre fordított kiadások aránya.  

Az önsegélyező szolgáltatások közül a lakáshitel törlesztésének támogatását érdemes kiemelni: ezen a címen tavaly már több mint 3 milliárd, az idei első negyedévben pedig 840 millió forintot költöttek el az egészségpénztári tagok.  

Gyorsan emelkednek a bevételek az egészségpénztáraknál 

„Az éves statisztikákat vizsgálva jól látszik, hogy a tagdíjbevételek a taglétszámnál is jóval gyorsabb ütemben emelkednek a kasszáknál”

– emlékeztetett Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Hozzátette: az MNB adatai szerint a 2024-ben elért, összes tagdíjbevétel meghaladta a 84,6 milliárd forintot az egészségpénztáraknál, ami erőteljes, 21,4 százalékos emelkedést tükröz az egy évvel korábbihoz képest. 

A bevétel túlnyomó részét pedig változatlanul a tagok utalják a számlákra: az általuk befizetett összeg tavaly 22,9 százalékkal, 74,6 milliárd forintra nőtt.

„A gyors ütemben növekvő tagdíjbevételek egyértelműen arra utalnak, hogy az egészségpénztári tagok egyre nagyobb összeget hajlandók az egészségük megőrzésére, illetve önsegélyező szolgáltatásokra félretenni, és egyre fontosabbnak gondolják az öngondoskodásnak ezt a pillérét is”

– hívta fel a figyelmet Gergely Péter.  

Előnyére változott a szabályozás, de fejlesztenek a pénztárak is

Gergely Péter emlékeztetett arra: az egészség- és önsegélyező pénztárakra vonatkozó szabályozás több ponton is változott a közelmúltban, ami mind a kasszák, mind a tagjaik számára előnyös. A legfontosabb módosítás az önsegélyező szolgáltatásoknál lépett életbe: megszűnik ugyanis az a korlátozás, amelynek értelmében ezekre csak a pénztárban már legalább fél éve tartott összegből lehetett költeni. Szintén jelentősen bővültek a beiskolázási támogatás felhasználásának a lehetőségei, és megszűntek a számlák kiállítására vonatkozó időszaki korlátok is. 

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint ugyanakkor az elmúlt időszakban maguk a pénztárak is sokat tettek azért, hogy a szolgáltatásaik még vonzóbbak legyenek: így több helyen elérhetővé vált a teljesen online belépés, a bankkártyával összeköthető egészségpénztári kártya, illetve megjelentek a piacon a nagyon alacsony havidíj mellett elérhető, alapszintű egészségbiztosítási csomagok is. 

Az OTP Egészségpénztárnál az egészségpénztári kártya összeköthető a bankkártyával, így akkor is lehetséges az egészségkártyás fizetés, ha alacsonyabb az egyenleg a kelleténél. A pénztár alacsony díjas egészségbiztosítási csomagot is kínál tagjainak: a Helló Egészség Bázis nevű csomag havi díja mindössze 119 forint.

Az MBH Gondoskodás Egészségpénztárnál adott az online belépés lehetősége is, miközben az első egészségkártya, és a hozzá kapcsolódó társkártya ingyenes elektronikus ügyintézés esetén. A pénztár többféle, választható egészségbiztosítási csomagot kínál, de 118 forintos havi díjért elérhető alacsony díjas változat is a tagjainak. 

A Patika Egészségpénztárnál hűségprogram működik, ahol az egészségpénztárban igénybe vett szolgáltatásokkal egészségforintokra váltható hűségpontokat gyűjthetnek a pénztár tagjai. A pénztár tagjai Patikakártyájuk felmutatásával 10 százalékos kedvezménnyel vehetik igénybe a szakorvosi, diagnosztikai, laboratóriumi és szűrővizsgálati szolgáltatásokat valamennyi Affidea magánegészségügyi központban. A pénztárnál biztosított az online belépés lehetősége, a pénztári kártya pedig automatikusan feltölthető. 

A Prémium Egészségpénztár nem csak bankkártyával összeköthető egészségkártyát és egészségbiztosítást kínál, de online foglalórendszert is működtet, ahol kiválasztható a szakorvos, de előre kifizethető a vizsgált ára is. A pénztárnál az év végéig nyereményjáték is fut, ahol a meghatározott feltételeket teljesítő – új és meglévő – tagok vehetnek részt: a nyeremény egy Mini Cooper E személyautó. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss