Egészség
A mesterséges intelligencia megmentheti az egészségügy jövőjét
Az EIT Health arra ösztönzi az európai egészségügyi szolgáltatókat, hogy nyissanak a mesterséges intelligencia irányába, hiszen a pandémia alatt kiderült, hogy milyen törékenyek a kontinens egészségügyi rendszerei.
Az EIT Health ezzel párhuzamosan folytatja a mesterséges intelligencia területén indított képzési programját, amelyre idén is várja egészségügyi szakemberek jelentkezését.
- Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a várható élettartam növekedése miatt 2030-ra akár 40 millió új egészségügyi munkahelyre is szükség lehet, addigra azonban 9,9 millió orvos, ápoló és szülésznő fog hiányozni a szakmából.
- Az EIT Health legújabb jelentése arra hívja fel a figyelmet, hogy sürgősen nyitni kell a mesterséges intelligencia és a digitális megoldások felé, hogy az egészségügyi rendszerek Európa-szerte fejlődni tudjanak.
- Az EIT Health üdvözli, hogy megkezdődött az adatmegosztás jogi kereteinek kidolgozása, és arra biztat, hogy ne térjünk le erről az útról, hogy a mesterséges intelligencia minden előnyét kiaknázhassuk.
- Fiatal magyar egészségügyi szakemberek is jelentkezhetnek a „HelloAI RIS Online” ingyenes digitális képzésre, amely során bővíthetik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismereteiket. A jelentkezés határideje: május 28.
Technológiai forradalomra, szélesebb körű ember-gép interakciókra és alapvető digitális tudás elsajátítására lesz szükség a járvány után, ha el akarjuk kerülni, hogy az európai egészségügyi rendszerek még nehezebb helyzetbe kerüljenek a következő évtizedben – hangsúlyozza az EIT Health egy közelmúltban kiadott, a mesterséges intelligenciáról szóló Think Tank-jelentésben. Átfogó, strukturális átalakítás híján az egészségügyi rendszerek helyzete tarthatatlan lesz, és az egyetemes egészségügyi ellátásról szóló európai ígéret veszélybe kerülhet. A mesterséges intelligencia megmentheti az egészségügyet ettől a jövőképtől, és segíthet az ismétlődő, rutin- és adminisztratív feladatok automatizációjában is, így az egészségügyben dolgozók – adminisztratív ügyekre szánt – idejének akár 70 százaléka is felszabadulhat.
Az EIT Health friss tanulmánya – amelynek alapjául az „A mesterséges intelligencia bevezetésének szervezeti és személyi feltételei az egészségügyben” című kerekasztal beszélgetések szolgáltak – több olyan területet is megnevez, amelyekkel európai és nemzeti szinten is foglalkozni kell, ha szeretnénk maximálisan kihasználni a mesterséges intelligenciában és a technológiában rejlő lehetőségeket.
Jan-Philipp Beck, az EIT Health vezérigazgatója:
“A Think Tank-jelentés eredményei világos útmutatást adnak, hogy miként építsük be a mesterséges intelligenciát és a kapcsolódó technológiai újításokat az európai egészségügyi rendszerekbe. Azt már tudjuk, hogy a mesterséges intelligencia képes átalakítani az egészségügyet, de gyorsan, és egymást segítve kell dolgoznunk azon, hogy ezt a tudást mihamarabb integráljuk. A koronavírus-járvánnyal való küzdelem során is fontos, hogy a mesterséges intelligenciát minél szélesebb körben lehessen adaptálni, hiszen az egészségügyben dolgozóknak a korlátozások miatt is nehezített körülmények között kell elvégezniük a munkájukat, és csak nagy küzdelmek árán tudnak gyors ellátást biztosítani. Ennek ellenére folytatni kell a megkezdett munkát, hogy az egészségügyi fejlesztések által jobban felkészülhessünk a jövő kihívásaira. Ez mindannyiunk érdeke.”
Az EIT Health legfontosabb ajánlásai a következők: az európai országoknak jobban együtt kell működniük, és meg kell osztaniuk egymással a jó gyakorlatokat; a mesterséges intelligencia integrálásához érdemes a már meglévő hálózatokat és infrastruktúrát használni; fejleszteni kell az oktatást és a képzési programokat; fel kell építeni olyan értékalapú finanszírozási modelleket, amelyek nem az elvégzett beavatkozások volumene alapján, hanem az értékteremtés alapján nyújtanak finanszírozást az egészségügyi intézményeknek. Emellett az EIT Health sürgeti, ha mihamarabb jöjjön létre egy európai adatinfrastruktúra, hogy a tagállamok és az egészségügyi rendszerek meg tudják osztani egymással az adatokat, és a szakértők számára nyomonkövethetőek legyenek a megbetegedések, gyorsabb legyen a diagnózisok felállítása, és új, a mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat tudjanak fejleszteni.
Az egészségügyi szakemberek képzése fontosabb, mint valaha
Szakértők és az orvostársadalom egyetért abban, hogy az olyan fontos tantárgyak, mint a mesterséges intelligencia, hiányoznak az orvosi egyetemek oktatási programjaiból, holott a fiatalok részéről van erre igény. Az egészségügyi rendszerek sokat profitálhatnak a mesterséges intelligencia területén zajló fejlesztésekből, valamint a kapcsolódó technológiai újításokból. Általuk a frontvonalban dolgozók is több időt tölthetnének a betegek gyógyításával. A mesterséges intelligencia segítségével elért automatizáció enyhítene a munkaerőhiányon, felgyorsítaná az életmentő kezelésekkel kapcsolatos kutatásokat és fejlesztéseket, és még az adminisztratív terheket is csökkentené – derül ki az EIT Health, a McKinsey és a Company közös, 2020-ban publikált jelentéséből.
„Természetesen nagyon fontos az egészségügyi szakemberek megbecsülése és megtartása, ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy arra fordíthassák az idejüket, ami a legfontosabb: a gyógyításra. A mesterséges intelligenciára épülő megoldások bevezetése és napi szintű alkalmazása azonban újfajta kompetenciákat igényel majd. Az egyik legfontosabb kihívás az lesz, hogy rendelkezésre álljon egy olyan képzett munkaerő, amely ért az új technológiákhoz, és tudja használni a mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat. Új szerepkörök és munkakörök jönnek majd létre az adat- és az orvostudomány metszéspontjában, és szükség lesz olyan egészségügyi dolgozókra, akik az ember-gép interakciókra specializálódnak a klinikai döntéshozatalban. Nekik az is feladatuk lesz, hogy folyamatosan tanítsák az algoritmusokat, hogy azok egyre pontosabbak legyenek. A GE Healthcare-rel és az EIT Health más partnereivel együtt szeretnénk javítani a jelenlegi helyzeten és felkészíteni az egészségügyi szakembereket a közeljövő kihívásaira. Éppen ezért ebben az évben is egészségügyi szakemberek százainak nyújtunk betekintést a legújabb fejlesztésekbe a mesterséges intelligencia területén, és értékes elméleti és gyakorlati tudással vértezzük fel őket. A program azok számára is könnyen követhető, akiknek nincs előképzettségük a programozás vagy a legmodernebb orvosi innovációk területén. Azoknak a jelentkezőknek, akik a régiónból érkeznek, a képzés ingyenes”
– hangsúlyozta Tóth Mónika, az EIT Health InnoStars RIS programmenedzsere.
A HelloAI RIS Online kutatóknak és – orvosi, mérnöki és pénzügyi pályán tanuló – egyetemi hallgatóknak indított képzés. Olyan fiatalok jelentkezését várja a szervezet, akik szeretnének az egészségügyben dolgozni, és készek megismerkedni a mesterséges intelligencia technológiai újításaival. Az elmúlt évben mintegy 800 résztvevő végezte el General Electric egészségügyi üzletága, a GE Healthcare által vezetett programot, amelyet a Stockholmi Királyi Technológiai Intézet, valamint a Leitati Technológiai Intézet támogat. Az idei évtől a Maastrichti és a Debreceni Egyetem, illetve a HealthVentureLab akcelerátor is csatlakozik a programhoz.
„A mesterséges intelligencia segíthet a gyorsabb és pontosabb diagnózis felállításában, és az így felszabaduló időt a szakemberek a páciensekre fordíthatják. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy támogassuk az egészségügyi szakemberek új generációját ezen az úton”
– mondta Prof. dr. Mathias Goyen, a GE Healthcare egészségügyi főtanácsosa, a program egyik kiemelt előadója és kulcsembere.
Az EIT Health a jövőben is fontos szerepet kíván játszani az egészségügyi dolgozók képzésében. Ehhez elengedhetetlen a transzparencia és az együttműködés előmozdítása az innovációs területen és az ellátásban dolgozó szakemberek között. Ezáltal a mesterséges intelligencia Európa-szerte beépülhet az egészségügyi rendszerekbe, és a döntéshozóknak is irányt mutathat, hogy milyen törvényi módosításokra van szükség.
Ha szeretne többet megtudni az EIT Health Think Tank-ről vagy elolvasná a teljes jelentést, látogasson el ide: https://thinktank.eithealth.eu/
A HelloAI RIS Online programra az alábbi linkre kattintva jelentkezhet:
Egészség
Ettől szenvedünk leginkább a munkahelyen
Általános fáradtságra, fej- és szemfájásra, stresszre, valamint csont-, ízületi, illetve izomproblémákra panaszkodnak leginkább a dolgozók a munkahelyen, ahogy egyre több digitális eszközt használnak – mutat rá a 30 európai országban, köztük Magyarországon is végzett uniós kutatás.
Az ismétlődő kar- és kézmozdulatok szinte bármely szektorban okozhatnak mozgásszervi megbetegedéseket a Dr. Czigléczki Központ tapasztalatai szerint, ahová egyre gyakrabban érkeznek kézzsibbadással és tenyérfájással járó kéztőalagút-szindrómával a páciensek. A sofőrtől az adminisztrátoron át az informatikusig szinte minden munkakörben feltűnik a betegség. A tünetek a mindennapi tevékenységekben, így a vezetésben, gépelésben és a telefonálásban is gondot okozhatnak, amik akár az érintettek állását is veszélyeztethetik.
Európában ma már tízből kilenc dolgozó használ valamilyen online digitális eszközt, például laptopot vagy okostelefont az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) felmérése szerint. A kutatás során megkérdezett több mint 28 000 európai, köztük 1000 magyar alkalmazott közel fele (48%) arról számolt be, hogy a munkahelyén használt digitális technológiák meghatározzák a feladatvégzés tempóját. Tízből három munkavállaló úgy véli a digitális megoldások miatt elszigetelten dolgozik, több mint negyedük (28%) szerint ezen eszközök használata növeli a munkaterhelésüket. A munkával járó leggyakoribb egészségügyi problémák között említették az általános fáradtságot, a fej- és szemfájást, a stresszt és a depressziót, valamint a csont-, ízületi, illetve izomproblémákat is.
Az EU-OSHA egy korábbi elemzése már kimutatta, hogy a mozgásszervi megbetegedések kiemelt munkahelyi kockázatot jelentenek Európában különösen az ismétlődő kéz- és karmozdulatok okozta megterhelés miatt.
„A kezüket folyamatosan munkaeszközként használó dolgozóknál, mint a fizikai munkások, varrónők, sofőrök, adminisztrátorok vagy informatikai szakembereknél egyre gyakoribb az úgynevezett kéztőalagút-szindróma”
– hívja fel a figyelmet dr. Czigléczki Gábor, idegsebész.
Ilyenkor a csukló tenyéri oldalán futó „alagútban” a középső ideg nyomás alá kerül. Tipikus tünete, amikor a páciensnek éjszaka zsibbad a keze, fáj a tenyere, és a mindennapi tevékenységek, mint az írás, a telefon használata, vagy akár egy egyszerű tárgy megfogása is nehézséget okoz. A világszerte több százmillió ember életét megnehezítő betegség elsősorban a 40–60 éves korosztályban fordul elő, és a tünetek jóval gyakoribbak a nők körében. A betegségre hajlamosíthat a túlsúly, a cukor- és pajzsmirigybetegség, a terhesség és az egyéni anatómiai adottságok is.
A kéztőalagút-szindróma kezelése műtét nélkül is lehetséges, de a krémek, gyógyszerek és gyógytorna gyakorlatok sokszor csupán a tünetek enyhítésére alkalmasak. Előrehaladott vagy tartós panaszok esetén a bevett megoldás a kéztőalagút felszabadítása, amelyet hagyományosan nyílt műtéttel, a tenyér/csukló területén ejtett metszésből végeznek. A sebgyógyulás és a kéz terhelhetőségének visszatérése egyénenként eltér, de sokan a műtéttől és a kieséstől tartva halogatják a kivizsgálást, pedig elhúzódó idegnyomásnál nő annak esélye, hogy a tünetek tartósan fennmaradnak. Hazánkban évek óta elérhető a kéztőalagút-szindróma gyógyítása ultrahangvezérelt műtéti módszerrel is, ami lehetővé teszi, hogy a betegek gyorsabban és kevesebb fájdalommal épüljenek fel a tenyér felvágása nélkül, minimalizálva a hegesedést, jelentősen felgyorsítva a gyógyulást és a munkához való visszatérést. A praxisa során több száz ilyen típusú műtétet elvégzett dr. Czigléczki Gábor tapasztalatai is azt mutatják, hogy a páciensek döntő többségénél már rövid időn belül jelentősen csökken a zsibbadás és a tenyérfájdalom, és a mindennapi tevékenységekhez is gyorsabban, biztonságosabban tudnak visszatérni.

Ultrahangos vs hagyományos műtéti heg
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai alapján idehaza évente több mint 700 kéztőalagút-felszabadító műtétet végeznek el, ami nem tartalmazza a magánegészségügyben kezelt esetek számát. Dr. Czigléczki Gábor szerint a teljes műtéti szám ennek sokszorosa lehet. A nemzetközi adatok alapján a kéztőalagút-felszabadító műtétek aránya látványosan növekszik világszerte. A Precedence Research elemzése szerint a tavaly globálisan 980 millió dollárra becsült terület értéke idén meghaladhatja az egymilliárd dollárt és 2034-re elérheti az 1,74 milliárd dollárt is, ami átlagosan évi több mint 6 százalékos bővülést jelent. Az emelkedés oka, hogy egyre többen keresik a kíméletesebb (minimálisan invazív) beavatkozásokat, és közben folyamatosan jelennek meg új, fejlettebb műtéti eszközök és technológiák.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Megújult csomagolással érkeznek a SPAR „mentes” termékei
Befejeződött a SPAR free from termékcsalád csomagolásának megújítása, amely modernebb, átláthatóbb vizualitással támogatja a speciális étrendet követő vásárlók gyors eligazodását.
Az új design egységesíti a több mint 55 terméket magában foglaló portfóliót, és erősíti a márka piaci pozícióját a dinamikusan növekvő „mentes” kategóriában.
A SPAR free from termékcsalád 2009 óta érhető el Magyarországon, kifejezetten a glutén- és laktózérzékeny vásárlók igényeire szabva. A márka az egyik első saját márkás „mentes” portfólióként jelent meg a hazai piacon. A kezdeti 25 féle cikkből álló kínálat mára több mint 55 terméket foglal magában, és szinte minden árucsoportban jelen van: a laktózmentes tejtermékektől a gluténmentes pékárukon és tésztákon át az édességekig, snackekig, mirelit termékekig és kényelmi megoldásokig. A portfólió folyamatosan bővül, a SPAR polcain már megjelentek a kombinált „glutén- és laktózmentes” termékeket egyaránt kínáló innovációk is.
A fogyasztói trendek világosan mutatják a speciális étrendek és az ételintoleranciák – különösen a glutén- és laktózérzékenység – előfordulásának növekedését. A vásárlók tudatosabban keresik a biztonságos, könnyen beazonosítható, megbízható összetételű termékeket, ezért a SPAR dinamikus forgalomnövekedést tapasztal a saját márkás SPAR free from glutén- és laktózmentes kínálatban. A fejlesztések során figyelembe veszik a fogyasztói visszajelzéseket, amelyek részben meghatározzák az új cikkek vagy receptúrák kialakítását.
A termékek megbízhatóságát több szintű minősítés garantálja. A gluténmentes cikkeket a LÉOE védjegye és az áthúzott gabona szimbóluma jelöli, a védjegyhez tartozó egyedi regisztrációs számmal együtt – ez igazolja, hogy a termékek megfelelnek az érvényes jogszabályoknak és az AOECS Szabványának, az Európai Coeliakiás Egyesületek Szövetsége által kidolgozott szigorú előírásoknak. A SPAR Magyarország minőségirányítási rendszerei és a rendszeres laborvizsgálatok pedig további garanciát jelentenek a stabil és magas minőségre.
Az új csomagolás letisztult és modern, a piktogramok egyértelműen jelzik a laktóz- és gluténmentességet, a színvilág és a grafikák pedig kifejezetten a speciális igényű fogyasztók elvárásaira reflektálnak. A cél az volt, hogy a termékek első pillantásra felismerhetők és könnyen beazonosíthatók legyenek az üzletek polcain.
„A népszerű termékcsaládunk vizuális megújítása fontos mérföldkő, mert az ezen termékeket preferáló vásárlók számára kiemelten lényeges a gyors és biztos eligazodás. Az új design modern, letisztult és könnyen áttekinthető, így egyszerre támogatja a tudatos vásárlói döntéseket és erősíti a termékcsalád egységes megjelenését”
– mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.
A csomagolások cseréje ütemezetten zajlik: egyes termékek már most az új grafikával érhetők el, más cikkeknél a meglévő csomagolóanyag-készletek kifutása után jelenik meg az új arculat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Innováció a női egészségért: mesterséges intelligencia alapú ultrahang megoldás fejlesztése indul a meddőséget okozó elváltozások korai felismeréséért
A GE HealthCare a Semmelweis Egyetemmel együttműködve új, közös kutatási projektet indít, amely mesterséges intelligencia-alapú diagnosztikai megoldások fejlesztését célozza ultrahangkészülékekhez.
A Nemzeti Kutatásfejlesztési és Innovációs Hivatal (NKIFH) támogatásával mintegy 2,3 milliárd forint összköltségből megvalósuló, 4 évet felölelő program célja, hogy lehetővé tegye a meddőséget okozó elváltozások, kiemelve az endometriózis és az adenomiózis betegségek korai felismerését és pontosabb diagnosztizálását a fogamzóképes korú nők körében.
Projekt megnevezése: „Innováció a női egészségért: a mesterséges intelligencia integrációja a reproduktív medicina ultrahang diagnosztikájába”; Projekt azonosító: 2024-1.1.2-NAGYVÁLL_FÓKUSZ-2025-00006;
Számos nőgyógyászati betegség észrevétlen marad, a tüneteket gyakran félreértik és a téves elképzelések, panaszok gyakori bagatellizálása – például sok nő még mindig úgy gondolja, hogy a fájdalmas menstruáció természetes – megnehezítik a korai diagnózist. Az endometriózis és az adenomiózis diagnosztizálása különösen problémás és gyakran ezek a betegségek állnak a meddőség hátterében: Magyarországon az érintettek mintegy 40%-a1 küzd termékenységi problémákkal.
Az endometriózis egy krónikus, gyakran kínzó nőgyógyászati betegség, amellyel a WHO2 adatai szerint nagyságrendben a fogamzóképes korban lévő nők mintegy 5-15%-a szembesül világszerte és a meddőség miatt vizsgált páciensek 50%-át érinti. Hazánkban több mint 200 ezer nő él endometriózissal. Az adenomiózis tüneteit leginkább a 30–50 éves nők között diagnosztizálják, és ultrahangos vizsgálatok alapján a reproduktív korú nők 20–34 %-ánál kimutatható ez az állapot.
„Az endometriózis és az adenomiózis diagnosztikája nagy kihívást jelent, hiszen a tünetek változatosak, súlyosságuk nem feltétlenül tükrözi a betegség előrehaladottságát és felismerésük nehézségekbe ütközik még a gyakorlott egészségügyi szakember számára is. A GE HealthCare és a Semmelweis Egyetem most induló kutatásának célja egy olyan alkalmazás fejlesztése, amely ultrahang készülékbe integrálható mesterséges intelligencia (MI) alapú megoldással elősegítheti a meddőséget okozó elváltozások korai felismerését, különböző tapasztalati szinttel rendelkező szakértő vizsgáló számára is. Szakorvosi vizsgálat esetén a megoldás a pontosabb, precízebb diagnózist és a legoptimálisabb kezelés tervezését is szolgálja.”
– mondta Ferenczi Lehel, adat és analitikai igazgató, GE HealthCare.
A mesterséges intellingencia alkalmazása az egészségügyben az elmúlt években intenzív kutatás tárgyává vált. Biztató eredményeket közöltek a hüvelyi ultrahang vizsgálat, illetve hozzáadott MR vizsgálat együttes használata során nyert diagnosztikai képeken az endometriózis felismerésében is. Az adenomiózis tekintetében egyelőre kevés vizsgálat készül ezen a területen.
Ha a tünetek vagy az anamnézis alapján felmerül az endometriózis vagy adenomiózis gyanúja, a páciens ultrahangvizsgálaton esik át, amelynek során képi dokumentáció készül. Emellett rögzítik a beteg kórtörténetét, panaszait és a vizsgálati eredményeket egy kérdőívben, ami kulcsfontosságú a pontos diagnózis felállításához. Ha műtétre is sor kerül, a kérdőív tartalmazza a beavatkozás során talált elváltozásokat is, a szakmai előírásoknak megfelelően.
„A Semmelweis Egyetem örömmel támogatja ezt az innovatív projektet és kulcsszerepet játszik a kutatásba bevont betegek ellátásában, betegút tervezésében, illetve a magas minőségű adatgyűjtésben. Szakorvosaink továbbá részt vesznek az adatgyűjtési és annotációs protokollok kidolgozásában, a kifejlesztett módszer validációjában is, pontos visszajelzéseket eladva a fejlesztők részére az alkalmazás teljesítményéről.”
– tette hozzá Dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója.
A diagnosztikai megoldások és az adatok feldolgozása mesterséges intelligencia támogatásával valósul meg, melyet a GE HealthCare magyarországi szoftverfejlesztő csapatai, adattudósai fejlesztenek.
A projekt MI-alapú ultrahang alkalmazásai nemcsak a szakorvosi diagnosztikát támogathatják a jövőben, hanem különböző tapasztalati szinttel rendelkező vizsgálók számára is segítséget nyújthatnak a betegség korai felismerésében. Ennek köszönhetően hamarabb megkezdhető a megfelelő kezelés, csökkentve az egészségügyi ellátó rendszerre nehezedő terhet. Az időben elvégzett beavatkozások csökkentik a fájdalmat, megelőzik a szövődmények kialakulását, támogatják a gyermekvállalási terveket és javítják a páciensek életminőségét.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Közel 700 milliós beruházással indítja az évet az Sz. Variáns
-
Gazdaság2 hét ago
A Telekom 2G forgalma a Yettel hálózatára költözik
-
Zöld2 hét ago
Március 1-jén ismét jön a Nemzeti Faültetés Napja!
-
Ipar2 hét ago
Az energia-technológia közös fejlesztésére szólítja fel a davosi találkozó résztvevőit a Schneider Electric
-
Gazdaság2 hét ago
A vendégek készen állnak az AI-ra – de vajon a szállodaipar is?
-
Szórakozás1 hét ago
Exkluzív termékekkel indul a KitKat és a Formula-1 első közös szezonja
-
Gazdaság2 hét ago
2026: az év, amikor végleg búcsút inthetünk a jelszavaknak?
-
Mozgásban1 hét ago
Sivatagi misszió és önzetlen segítség: A St. Hubertus gyógynövénylikőr támogatásával vág neki Afrikának a Heves vármegyei csapat







