Egészség

A mesterséges intelligencia megmentheti az egészségügy jövőjét

Az EIT Health arra ösztönzi az európai egészségügyi szolgáltatókat, hogy nyissanak a mesterséges intelligencia irányába, hiszen a pandémia alatt kiderült, hogy milyen törékenyek a kontinens egészségügyi rendszerei.

Az EIT Health ezzel párhuzamosan folytatja a mesterséges intelligencia területén indított képzési programját, amelyre idén is várja egészségügyi szakemberek jelentkezését.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a várható élettartam növekedése miatt 2030-ra akár 40 millió új egészségügyi munkahelyre is szükség lehet, addigra azonban 9,9 millió orvos, ápoló és szülésznő fog hiányozni a szakmából.
Az EIT Health legújabb jelentése arra hívja fel a figyelmet, hogy sürgősen nyitni kell a mesterséges intelligencia és a digitális megoldások felé, hogy az egészségügyi rendszerek Európa-szerte fejlődni tudjanak.
Az EIT Health üdvözli, hogy megkezdődött az adatmegosztás jogi kereteinek kidolgozása, és arra biztat, hogy ne térjünk le erről az útról, hogy a mesterséges intelligencia minden előnyét kiaknázhassuk.
Fiatal magyar egészségügyi szakemberek is jelentkezhetnek a „HelloAI RIS Online” ingyenes digitális képzésre, amely során bővíthetik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismereteiket. A jelentkezés határideje: május 28.

Technológiai forradalomra, szélesebb körű ember-gép interakciókra és alapvető digitális tudás elsajátítására lesz szükség a járvány után, ha el akarjuk kerülni, hogy az európai egészségügyi rendszerek még nehezebb helyzetbe kerüljenek a következő évtizedben – hangsúlyozza az EIT Health egy közelmúltban kiadott, a mesterséges intelligenciáról szóló Think Tank-jelentésben. Átfogó, strukturális átalakítás híján az egészségügyi rendszerek helyzete tarthatatlan lesz, és az egyetemes egészségügyi ellátásról szóló európai ígéret veszélybe kerülhet. A mesterséges intelligencia megmentheti az egészségügyet ettől a jövőképtől, és segíthet az ismétlődő, rutin- és adminisztratív feladatok automatizációjában is, így az egészségügyben dolgozók – adminisztratív ügyekre szánt – idejének akár 70 százaléka is felszabadulhat.

Az EIT Health friss tanulmánya – amelynek alapjául az „A mesterséges intelligencia bevezetésének szervezeti és személyi feltételei az egészségügyben” című kerekasztal beszélgetések szolgáltak – több olyan területet is megnevez, amelyekkel európai és nemzeti szinten is foglalkozni kell, ha szeretnénk maximálisan kihasználni a mesterséges intelligenciában és a technológiában rejlő lehetőségeket.

Jan-Philipp Beck, az EIT Health vezérigazgatója:

“A Think Tank-jelentés eredményei világos útmutatást adnak, hogy miként építsük be a mesterséges intelligenciát és a kapcsolódó technológiai újításokat az európai egészségügyi rendszerekbe. Azt már tudjuk, hogy a mesterséges intelligencia képes átalakítani az egészségügyet, de gyorsan, és egymást segítve kell dolgoznunk azon, hogy ezt a tudást mihamarabb integráljuk. A koronavírus-járvánnyal való küzdelem során is fontos, hogy a mesterséges intelligenciát minél szélesebb körben lehessen adaptálni, hiszen az egészségügyben dolgozóknak a korlátozások miatt is nehezített körülmények között kell elvégezniük a munkájukat, és csak nagy küzdelmek árán tudnak gyors ellátást biztosítani. Ennek ellenére folytatni kell a megkezdett munkát, hogy az egészségügyi fejlesztések által jobban felkészülhessünk a jövő kihívásaira. Ez mindannyiunk érdeke.”

Az EIT Health legfontosabb ajánlásai a következők: az európai országoknak jobban együtt kell működniük, és meg kell osztaniuk egymással a jó gyakorlatokat; a mesterséges intelligencia integrálásához érdemes a már meglévő hálózatokat és infrastruktúrát használni; fejleszteni kell az oktatást és a képzési programokat; fel kell építeni olyan értékalapú finanszírozási modelleket, amelyek nem az elvégzett beavatkozások volumene alapján, hanem az értékteremtés alapján nyújtanak finanszírozást az egészségügyi intézményeknek. Emellett az EIT Health sürgeti, ha mihamarabb jöjjön létre egy európai adatinfrastruktúra, hogy a tagállamok és az egészségügyi rendszerek meg tudják osztani egymással az adatokat, és a szakértők számára nyomonkövethetőek legyenek a megbetegedések, gyorsabb legyen a diagnózisok felállítása, és új, a mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat tudjanak fejleszteni.

Az egészségügyi szakemberek képzése fontosabb, mint valaha

Szakértők és az orvostársadalom egyetért abban, hogy az olyan fontos tantárgyak, mint a mesterséges intelligencia, hiányoznak az orvosi egyetemek oktatási programjaiból, holott a fiatalok részéről van erre igény. Az egészségügyi rendszerek sokat profitálhatnak a mesterséges intelligencia területén zajló fejlesztésekből, valamint a kapcsolódó technológiai újításokból. Általuk a frontvonalban dolgozók is több időt tölthetnének a betegek gyógyításával. A mesterséges intelligencia segítségével elért automatizáció enyhítene a munkaerőhiányon, felgyorsítaná az életmentő kezelésekkel kapcsolatos kutatásokat és fejlesztéseket, és még az adminisztratív terheket is csökkentené – derül ki az EIT Health, a McKinsey és a Company közös, 2020-ban publikált jelentéséből.

„Természetesen nagyon fontos az egészségügyi szakemberek megbecsülése és megtartása, ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy arra fordíthassák az idejüket, ami a legfontosabb: a gyógyításra. A mesterséges intelligenciára épülő megoldások bevezetése és napi szintű alkalmazása azonban újfajta kompetenciákat igényel majd. Az egyik legfontosabb kihívás az lesz, hogy rendelkezésre álljon egy olyan képzett munkaerő, amely ért az új technológiákhoz, és tudja használni a mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat. Új szerepkörök és munkakörök jönnek majd létre az adat- és az orvostudomány metszéspontjában, és szükség lesz olyan egészségügyi dolgozókra, akik az ember-gép interakciókra specializálódnak a klinikai döntéshozatalban. Nekik az is feladatuk lesz, hogy folyamatosan tanítsák az algoritmusokat, hogy azok egyre pontosabbak legyenek. A GE Healthcare-rel és az EIT Health más partnereivel együtt szeretnénk javítani a jelenlegi helyzeten és felkészíteni az egészségügyi szakembereket a közeljövő kihívásaira. Éppen ezért ebben az évben is egészségügyi szakemberek százainak nyújtunk betekintést a legújabb fejlesztésekbe a mesterséges intelligencia területén, és értékes elméleti és gyakorlati tudással vértezzük fel őket. A program azok számára is könnyen követhető, akiknek nincs előképzettségük a programozás vagy a legmodernebb orvosi innovációk területén. Azoknak a jelentkezőknek, akik a régiónból érkeznek, a képzés ingyenes”

– hangsúlyozta Tóth Mónika, az EIT Health InnoStars RIS programmenedzsere.

A HelloAI RIS Online kutatóknak és – orvosi, mérnöki és pénzügyi pályán tanuló – egyetemi hallgatóknak indított képzés. Olyan fiatalok jelentkezését várja a szervezet, akik szeretnének az egészségügyben dolgozni, és készek megismerkedni a mesterséges intelligencia technológiai újításaival. Az elmúlt évben mintegy 800 résztvevő végezte el General Electric egészségügyi üzletága, a GE Healthcare által vezetett programot, amelyet a Stockholmi Királyi Technológiai Intézet, valamint a Leitati Technológiai Intézet támogat. Az idei évtől a Maastrichti és a Debreceni Egyetem, illetve a HealthVentureLab akcelerátor is csatlakozik a programhoz.

„A mesterséges intelligencia segíthet a gyorsabb és pontosabb diagnózis felállításában, és az így felszabaduló időt a szakemberek a páciensekre fordíthatják. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy támogassuk az egészségügyi szakemberek új generációját ezen az úton”

– mondta Prof. dr. Mathias Goyen, a GE Healthcare egészségügyi főtanácsosa, a program egyik kiemelt előadója és kulcsembere.

Az EIT Health a jövőben is fontos szerepet kíván játszani az egészségügyi dolgozók képzésében. Ehhez elengedhetetlen a transzparencia és az együttműködés előmozdítása az innovációs területen és az ellátásban dolgozó szakemberek között. Ezáltal a mesterséges intelligencia Európa-szerte beépülhet az egészségügyi rendszerekbe, és a döntéshozóknak is irányt mutathat, hogy milyen törvényi módosításokra van szükség.

Ha szeretne többet megtudni az EIT Health Think Tank-ről vagy elolvasná a teljes jelentést, látogasson el ide: https://thinktank.eithealth.eu/

A HelloAI RIS Online programra az alábbi linkre kattintva jelentkezhet:

https://helloaionline.com/

Related Topics:AI digitalizáció egészségügy eit GE health healthcare helloai innostars inteligencia megmentés mesterséges ris

Up Next

Digitális adatforradalommal az életmódorvoslásért

Don't Miss

Elkészült a tömeg-lélegeztetőrendszer prototípusa az Óbudai Egyetemen

Egészség

Az olimpiai bajnokok lassabban öregszenek

Az olimpiai bajnokok biológiai öregedése lassabb tempót diktál azoknál, akik nem élsportolók – derült ki abból a Springer Nature Link folyóiratban publikált tanulmányból, amin a HUN-REN SZTAKI öregedéskutatással foglalkozó kutatói is dolgoztak.

A „Slowed epigenetic aging in Olympic champions compared to non-champions” című tanulmányban a mesterséges intelligencia eljárásokon alapuló epigenetikai óráknak is fontos szerep jutott.

Az élsportolók életmódja rendkívül fegyelmezett, szigorú edzésprogramokkal, táplálkozási tervekkel és mentális felkészüléssel jellemezhető, és gyakran már fiatal korban elkezdődik. Korábban kimutatták, hogy a fizikailag aktív egyének lassabb epigenetikai öregedést mutatnak. A tanulmányban, melyet Prof. Radák Zsolt (TF) vezetett és amelyben Dr. Kerepesi Csaba (HUN-REN SZTAKI) és Fejes Iván (HUN-REN SZTAKI) végezte a bioinformatikai adatelemzést, azt vizsgálták, hogy az olimpiai bajnokok extrém intenzitású fizikai aktivitása vajon még mindig jótékony hatással van-e az epigenetikai öregedésre

A hipotézis tesztelésére 59 magyar olimpiai bajnok és 332 kontrollszemély (azaz nem olimpiai bajnok) epigenetikai öregedését vizsgálták. Megfigyelték, hogy az olimpiai bajnokok lassabb epigenetikai öregedést mutatnak a mesterséges intelligencia-alapú öregedés óra modellek szerint. Továbbá, azok a férfi olimpiai bajnokok, akik az elmúlt 10 évben bármilyen érmet nyertek, lassabb epigenetikai öregedést mutattak, mint a többi férfi bajnok. A női bajnokoknál ezzel ellentétes tendencia volt megfigyelhető.

Azt is találták, hogy a birkózóknál nagyobb volt az öregedés gyorsulása a tornászokhoz, vívókhoz és vízilabdázókhoz képest. Azonosították továbbá azt a 20 gént, amelyek a legjelentősebb különbséget mutatták a promóter-metilációban az olimpiai bajnokok és a nem bajnokok között. Ezek között találhatóak olyan gének, amelyek összefüggésbe hozhatók a szinaptikus egészséggel, az erőkifejtéssel és rákos megbetegedésekkel.

Összefoglalva, az adatok arra utalnak, hogy a serdülőkortól a felnőttkorig tartó szigorú és hosszú távú testmozgás jótékony hatással van az epigenetikai öregedésre. A tanulmány ide kattintva olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Idén a nem betartott fogadalmak helyett inkább életvezetési tanácsadó segítségével indítsd az évet!

Sokan kezdik nagy elhatározásokkal az új esztendőt. Egészséges életmódra váltás, több mozgás, táplálkozás megváltoztatása – ezek általában sok ember fogalma között szerepelnek.

Vannak, akik ennél nagyobb változásokat céloznak meg, karrierváltás vagy párkapcsolati problémák megoldása, de az sem ritka, hogy saját lelki egészségük ápolását kezdenénk el ilyenkor. Azonban tény, hogy a szilveszteri fogadalmak nagyrészéért már a második héten nem teszünk semmit, a kezdeti nagy lendület után, a hónap végére pedig már azt is elfelejtjük, hogy volt fogadalmunk.

„Az igazság az, hogy bár januárban egyrészt nagy a társadalmi nyomás a változásra, valójában a természetben ilyenkor még a tél uralkodik. Lassúság, befelé fordulás jellemzi, ilyenkor szervezetünk még pihenésre vágyik. Az igazi megújulás majd csak tavasszal fog megérkezni, addig feleleges testünket durva diétákkal és megterhelő edzésekkel terhelni. Az egészséges ételek fogyasztása, a mozgás (séta, jóga), azonban ekkor is fontos, akár csak az év minden időszakában. Ha életünk teljes megváltoztatását tűztük ki célul szilveszter éjszaka, akkor arra is igaz lesz, hogy ne a következő két hónapban próbáljuk meg megváltani a világot. Kezdjük lassan, legyünk magunkkal türelmesek, haladjunk lépésről lépésre. Ez sokszor nem egyszerű, hiszen, ha egyszerre több életterületen is változást szeretnénk elérni, akkor már a cél meghatározása is nehéz lehet, a rossz cél kudarcélményhez vezet és végső soron feladjuk, mielőtt elkezdtük volna.”

– mondta Dr. Hámori Lilla életvezetési tanácsadó

„Az életvezetési tanácsadás, vagy life coaching pontosan ebben tud nekünk segíteni. Szakember segítségével kideríthetjük melyik életterületen érdemes először dolgoznunk, meghatározhatunk egy okos (SMART) célt, amit aztán erőforrásaink felismerésével és használatával könnyen el is érünk. A folyamat során megtanuljuk ennek a technikáját, magabiztosabbak leszünk, így később, egyedül is sikerrel érhetjük el a kívánt eredményt.”

– folytatta a gondolatot Dr. Hámori Lilla

Napjainkban egyre több életvezetési tanácsadó dolgozik holisztikus szemlélettel

Ez röviden azt jelenti, hogy az embert testi, lelki, szellemi egységként kezeli, társadalmi, kulturális környezetét, kapcsolatait, nézeteit, hitrendszerét is figyelembe veszi, ez pedig egy sokkal hatékonyabb, személyre szabottabb folyamatot eredményez.

Megfigyelhető az is, hogy az elmúlt években sokan választják a life coach szakmát olyan szakemberek közül, akik teljesen más területről érkeznek. Karrierváltóként, korábbi szakmai tapasztalataikat is képesek beépíteni munkájukba, így magas színvonalon, komplex, egyedi tudással várják az ügyfeleiket.

Dr. Hámori Lilla biológusként végzett, molekuláris orvostudományokból szerzett doktori fokozatot, majd kutatóként dolgozott éveken keresztül, mielőtt életvezetési tanácsadó lett. Jelenleg természetgyógyásznak tanul, hogy az alternatív, komplementer medicinát is megismerje és alkalmazni tudja a későbbiekben. Jelenleg holisztikus szemléletű életvezetési tanácsadóként dolgozik, célja, hogy a testi, lelki egészség fenntartásában, visszaszerzésében támogassa az embereket, elsősorban a nőket.

Bővebben itt (https://bio.site/hamori.lilla) találsz róla és szolgáltatásairól információkat, de instagramon és Facebookon is érdemes követni hasznos, motiváló tartalmakért.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Mi a különbség a TM és a mindfulness között?

Transzcendentális TM Meditáció mindfulness

A nagy információs zajban időnként hajlamosak vagyunk elveszni, és túlpörgetni magunkat. Éppen ezért fontos, hogy képesek legyünk néha egy kicsit megállni és elcsendesedni, hogy visszataláljunk önmagunkhoz.

Ebben a cikkünkben arról írunk kicsit bővebben, hogy mi a különbség két népszerű technika, a Transzcendentális Meditáció (TM) és a mindfulness között, hogy segítséget nyújtsunk azoknak, akik a számukra megfelelő meditációs technikát keresik. A MEDITALAS.HU weboldalon sok hasznos információt találhatunk a TM meditációról, így érdemes ellátogatni a felületre.

Különböző alapok, eltérő célok

A mindfulness buddhista eredetű, és önmagunk megfigyelésére alapoz. Arra ösztönöz, hogy a jelen pillanatot figyeljük meg anélkül, hogy bármit is megítélnénk vagy véleményeznénk. A módszer lényege, hogy elfogadóan és tudatosan legyünk jelen, megfigyelve érzéseinket és gondolatainkat anélkül, hogy irányítanánk azokat. Ez egyfajta tudatos koncentrációt igényel.

A TM meditáció ezzel szemben egy teljes belső csendhez, kikapcsoláshoz vezet, amikor a meditáló megpihen a létezés nyugalmában. Ez a meditáció megtanít transzcendálni, vagyis túllépni az elmét, és elérni azt az állapotot, amikor nincsenek gondolataink, csak egy mély csendet és pihenést tapasztalunk. Ez a módszer az indiai védikus tradícióból származik, és egyedi abban, hogy könnyű megtanulni, és nem igényel koncentrációt vagy tudatos erőfeszítést.

A klinikai szakpszichológus tapasztalatai

Donna Rockwell klinikai szakpszichológus 20 évig gyakorolta és oktatta is a mindfulness technikát. Ahogy egy könyvben leírja (Bob Roth: A belső csend ereje), szerinte a mindfulness gyakorlása olyan, mint egy „kiképzőtábor”: intenzív figyelmet követel, és az elme tréningjére épül. Kiemeli, hogy egy mindfulness elvonulás például megerőltető abban az értelemben, hogy folyamatos figyelmet követel, és naponta sokszori 40 perces ülésekből áll.

A TM lényegesen eltérő élményt ad ehhez képest. Rockwell egy „meleg gyógyfürdőhöz” hasonlítja, amely azonnali belső nyugalmat képes nyújtani. Ilyenkor egy egyszerű, személyre szabott mantrát ismétel a gyakorló, amely segíti az elmét az elcsendesedésben. A 20 perces meditáció, amely széken ülve, kényelmes testtartásban történik, nem követel erőfeszítést vagy koncentrációt. Az elme természetesen, erőlködés nélkül ér el egy csendes, pihenő állapotot, ahol energiával töltődik fel.

Kezdők számára is gyorsan hoz változást

A TM meditáció egyik legnagyobb előnye tehát az egyszerűsége. Sok más technikával ellentétben itt nincs szükség hosszas gyakorlásra vagy előképzettségre ahhoz, hogy megtapasztaljuk a pozitív eredményeket. Egy kezdő számára is azonnal nyújthat belső békét és energiát, ugyanakkor a tapasztalatok szerint azoknak is sokat ad, akik régóta járják az önismereti utat. A MEDITALAS.HU honlapon számos TM-gyakorló nevét és foglalkozását felvállalva nyíltan osztja meg személyes tapasztalatait a TM-gyakorlásról, ezeket érdemes átolvasni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar1 hét ago

Az ABB és a Környezettudatos Építési Egyesületek Világtanácsa egész Európában együttműködik a fenntartható, energiahatékony épületek létesítésének ösztönzése érdekében

Okoseszközök2 hét ago

Samsung Vision AI és további újítások a CES 2025 First Look eseményén