Egészség

A mesterséges intelligencia megmentheti az egészségügy jövőjét

Az EIT Health arra ösztönzi az európai egészségügyi szolgáltatókat, hogy nyissanak a mesterséges intelligencia irányába, hiszen a pandémia alatt kiderült, hogy milyen törékenyek a kontinens egészségügyi rendszerei.

Az EIT Health ezzel párhuzamosan folytatja a mesterséges intelligencia területén indított képzési programját, amelyre idén is várja egészségügyi szakemberek jelentkezését.

  • Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a várható élettartam növekedése miatt 2030-ra akár 40 millió új egészségügyi munkahelyre is szükség lehet, addigra azonban 9,9 millió orvos, ápoló és szülésznő fog hiányozni a szakmából.
  • Az EIT Health legújabb jelentése arra hívja fel a figyelmet, hogy sürgősen nyitni kell a mesterséges intelligencia és a digitális megoldások felé, hogy az egészségügyi rendszerek Európa-szerte fejlődni tudjanak.
  • Az EIT Health üdvözli, hogy megkezdődött az adatmegosztás jogi kereteinek kidolgozása, és arra biztat, hogy ne térjünk le erről az útról, hogy a mesterséges intelligencia minden előnyét kiaknázhassuk.
  • Fiatal magyar egészségügyi szakemberek is jelentkezhetnek a „HelloAI RIS Online” ingyenes digitális képzésre, amely során bővíthetik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismereteiket. A jelentkezés határideje: május 28.

Technológiai forradalomra, szélesebb körű ember-gép interakciókra és alapvető digitális tudás elsajátítására lesz szükség a járvány után, ha el akarjuk kerülni, hogy az európai egészségügyi rendszerek még nehezebb helyzetbe kerüljenek a következő évtizedben – hangsúlyozza az EIT Health egy közelmúltban kiadott, a mesterséges intelligenciáról szóló Think Tank-jelentésben. Átfogó, strukturális átalakítás híján az egészségügyi rendszerek helyzete tarthatatlan lesz, és az egyetemes egészségügyi ellátásról szóló európai ígéret veszélybe kerülhet. A mesterséges intelligencia megmentheti az egészségügyet ettől a jövőképtől, és segíthet az ismétlődő, rutin- és adminisztratív feladatok automatizációjában is, így az egészségügyben dolgozók – adminisztratív ügyekre szánt – idejének akár 70 százaléka is felszabadulhat.

Az EIT Health friss tanulmánya – amelynek alapjául az „A mesterséges intelligencia bevezetésének szervezeti és személyi feltételei az egészségügyben” című kerekasztal beszélgetések szolgáltak – több olyan területet is megnevez, amelyekkel európai és nemzeti szinten is foglalkozni kell, ha szeretnénk maximálisan kihasználni a mesterséges intelligenciában és a technológiában rejlő lehetőségeket.

 Jan-Philipp Beck, az EIT Health vezérigazgatója:

A Think Tank-jelentés eredményei világos útmutatást adnak, hogy miként építsük be a mesterséges intelligenciát és a kapcsolódó technológiai újításokat az európai egészségügyi rendszerekbe. Azt már tudjuk, hogy a mesterséges intelligencia képes átalakítani az egészségügyet, de gyorsan, és egymást segítve kell dolgoznunk azon, hogy ezt a tudást mihamarabb integráljuk. A koronavírus-járvánnyal való küzdelem során is fontos, hogy a mesterséges intelligenciát minél szélesebb körben lehessen adaptálni, hiszen az egészségügyben dolgozóknak a korlátozások miatt is nehezített körülmények között kell elvégezniük a munkájukat, és csak nagy küzdelmek árán tudnak gyors ellátást biztosítani. Ennek ellenére folytatni kell a megkezdett munkát, hogy az egészségügyi fejlesztések által jobban felkészülhessünk a jövő kihívásaira. Ez mindannyiunk érdeke.”

Az EIT Health legfontosabb ajánlásai a következők: az európai országoknak jobban együtt kell működniük, és meg kell osztaniuk egymással a jó gyakorlatokat; a mesterséges intelligencia integrálásához érdemes a már meglévő hálózatokat és infrastruktúrát használni; fejleszteni kell az oktatást és a képzési programokat; fel kell építeni olyan értékalapú finanszírozási modelleket, amelyek nem az elvégzett beavatkozások volumene alapján, hanem az értékteremtés alapján nyújtanak finanszírozást az egészségügyi intézményeknek. Emellett az EIT Health sürgeti, ha mihamarabb jöjjön létre egy európai adatinfrastruktúra, hogy a tagállamok és az egészségügyi rendszerek meg tudják osztani egymással az adatokat, és a szakértők számára nyomonkövethetőek legyenek a megbetegedések, gyorsabb legyen a diagnózisok felállítása, és új, a mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat tudjanak fejleszteni.

Az egészségügyi szakemberek képzése fontosabb, mint valaha

Szakértők és az orvostársadalom egyetért abban, hogy az olyan fontos tantárgyak, mint a mesterséges intelligencia, hiányoznak az orvosi egyetemek oktatási programjaiból, holott a fiatalok részéről van erre igény. Az egészségügyi rendszerek sokat profitálhatnak a mesterséges intelligencia területén zajló fejlesztésekből, valamint a kapcsolódó technológiai újításokból. Általuk a frontvonalban dolgozók is több időt tölthetnének a betegek gyógyításával. A mesterséges intelligencia segítségével elért automatizáció enyhítene a munkaerőhiányon, felgyorsítaná az életmentő kezelésekkel kapcsolatos kutatásokat és fejlesztéseket, és még az adminisztratív terheket is csökkentené – derül ki az EIT Health, a McKinsey és a Company közös, 2020-ban publikált jelentéséből.

„Természetesen nagyon fontos az egészségügyi szakemberek megbecsülése és megtartása, ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy arra fordíthassák az idejüket, ami a legfontosabb: a gyógyításra. A mesterséges intelligenciára épülő megoldások bevezetése és napi szintű alkalmazása azonban újfajta kompetenciákat igényel majd. Az egyik legfontosabb kihívás az lesz, hogy rendelkezésre álljon egy olyan képzett munkaerő, amely ért az új technológiákhoz, és tudja használni a mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat. Új szerepkörök és munkakörök jönnek majd létre az adat- és az orvostudomány metszéspontjában, és szükség lesz olyan egészségügyi dolgozókra, akik az ember-gép interakciókra specializálódnak a klinikai döntéshozatalban. Nekik az is feladatuk lesz, hogy folyamatosan tanítsák az algoritmusokat, hogy azok egyre pontosabbak legyenek. A GE Healthcare-rel és az EIT Health más partnereivel együtt szeretnénk javítani a jelenlegi helyzeten és felkészíteni az egészségügyi szakembereket a közeljövő kihívásaira. Éppen ezért ebben az évben is egészségügyi szakemberek százainak nyújtunk betekintést a legújabb fejlesztésekbe a mesterséges intelligencia területén, és értékes elméleti és gyakorlati tudással vértezzük fel őket. A program azok számára is könnyen követhető, akiknek nincs előképzettségük a programozás vagy a legmodernebb orvosi innovációk területén. Azoknak a jelentkezőknek, akik a régiónból érkeznek, a képzés ingyenes”

– hangsúlyozta Tóth Mónika, az EIT Health InnoStars RIS programmenedzsere.

A HelloAI RIS Online kutatóknak és – orvosi, mérnöki és pénzügyi pályán tanuló – egyetemi hallgatóknak indított képzés. Olyan fiatalok jelentkezését várja a szervezet, akik szeretnének az egészségügyben dolgozni, és készek megismerkedni a mesterséges intelligencia technológiai újításaival. Az elmúlt évben mintegy 800 résztvevő végezte el General Electric egészségügyi üzletága, a GE Healthcare által vezetett programot, amelyet a Stockholmi Királyi Technológiai Intézet, valamint a Leitati Technológiai Intézet támogat. Az idei évtől a Maastrichti és a Debreceni Egyetem, illetve a HealthVentureLab akcelerátor is csatlakozik a programhoz.

A mesterséges intelligencia segíthet a gyorsabb és pontosabb diagnózis felállításában, és az így felszabaduló időt a szakemberek a páciensekre fordíthatják. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy támogassuk az egészségügyi szakemberek új generációját ezen az úton

– mondta Prof. dr. Mathias Goyen, a GE Healthcare egészségügyi főtanácsosa, a program egyik kiemelt előadója és kulcsembere.

Az EIT Health a jövőben is fontos szerepet kíván játszani az egészségügyi dolgozók képzésében. Ehhez elengedhetetlen a transzparencia és az együttműködés előmozdítása az innovációs területen és az ellátásban dolgozó szakemberek között. Ezáltal a mesterséges intelligencia Európa-szerte beépülhet az egészségügyi rendszerekbe, és a döntéshozóknak is irányt mutathat, hogy milyen törvényi módosításokra van szükség.

Ha szeretne többet megtudni az EIT Health Think Tank-ről vagy elolvasná a teljes jelentést,  látogasson el ide: https://thinktank.eithealth.eu/

A HelloAI RIS Online programra az alábbi linkre kattintva jelentkezhet:

https://helloaionline.com/

Egészség

Egészségünk és gazdaságunk jövőképe: berobbant a bionika mérnöki tudománya

A globális gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő tudományága a bionika, a legfrissebb adatok szerint piaca 2024 és 2034 között évente átlagosan 10 %-kal fog növekedni.

Jelentőségét mutatja, hogy idén a fizikai és a kémiai Nobel–díjat is a területhez kapcsolódó szakembereknek ítélték oda. Magyarország oktatási szempontból alakítja a trendeket a bionikában.  Európában ugyanis legrégebb óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hallgatható külön mérnöki szakként a molekuláris bionika, ahol a hallgatók olyan kutatásokban és fejlesztésekben vehetnek részt, amelyek világszerte előremutatónak számítanak. Többek között látássérültek mindennapi életvitelét segítő applikációt, intelligens protéziseket, érzékelő robotikai és orvosdiagnosztikai eszközöket is fejlesztenek. 

A bionika az egyik leggyorsabban növekvő mérnöki tudományterület, a szektor a befektetők szerint is kiemelt profitábilitással rendelkezik. A The Business Research Company 2024. októberében publikált elemzése szerint piaca a 2023-as 12,39 milliárd dollárról 2024-re várhatóan 13,62 milliárd dollárra, míg 2028-ra 19,93 millió dollárra emelkedik, évenkénti átlagos 10 %-os növekedés mellett. Az egyik leginnovatívabbnak számító tudományterületen dolgozó szakemberek az emberek egészségéért és életminőségének javításáért dolgoznak. Idén a fizikai Nobel-díjat John J. Hopfield, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem kutatója nyerte el a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulásos kutatásaikért, míg a kémiait megosztva David Baker az új fehérjék tervezéséért, Demis Hassabis és John Jumper a fehérjék háromdimenziós szerkezetének mesterséges intelligencia alapú meghatározásáért kapták.

„A mesterséges intelligencia és a neurális hálózatok alapjairól nálunk már első évfolyamon tanulnak a hallgatók, később pedig olyan kutatásba is bekapcsolódhatnak, amelyben már két éve azon dolgozunk, hogy az AlphaFold elnevezésű, mesterséges intelligencia alapú rendszer segítségével a fehérjék minél pontosabb neurális hálózatrendszerét építsük föl. Az idei eredmények tükrében már kimondhatom, nálunk a diákok nemcsak az emberek életminőségét javító ismeretekre tehetnek szert, hanem már több mint 20 éve tanítjuk azt, amiért idén két Nobel-díjat is adtak”

– emeli ki Dr. Cserey György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja.

Az egyetemen Európában elsőként 2008-ban kezdték meg a molekuláris bionika alapképzést a Semmelweis Egyetemmel közösen, ahol a hallgatók már az első évfolyamon bekapcsolódhatnak fejlesztésekbe, kutatásokba. Mivel az oktatók külföldi tapasztalattal rendelkeznek – van, aki a Harvardon, a Müncheni Egyetemen vagy éppen Oxfordban tanult –, valóban nemzetközileg jegyzett kutatásokban vesznek részt. Mindvégig támogatják az egyedi ötletek megvalósítását, akár cégalapításig eljuttatva a diákokat. Ezzel a képzés a külföldi egyetemekkel összevetve is kivételesnek számít. A tanulmányok során olyan tudományterületekkel találkozhatnak, mint a számítógéppel segített gyógyszeripar, az orvosi biotechnológia, bioinformatika, bioprotézis-fejlesztés vagy a nanotechnológia.

A biológiai és műszaki tudományokat ötvöző bionika az egyik legfiatalabb, ám leggyorsabban fejlődő tudományterület nagyon erős ipari háttérrel, hiszen a legnagyobb orvosi képalkotó, gyógyszer- és rehabilitációs eszközöket fejlesztő cégek és a robotika is hasznosítják a terület innovációit. A szakemberek olyan eszközöket képesek fejleszteni, amelyek korábban a science fiction filmekben voltak láthatók. A PPKE-ITK hallgatói folyamatosan fejlesztik a már több tízezer ember által használt LetSee applikációt, amely a látássérültek mindennapos problémáira ad hatékony megoldásokat, a kutató-fejlesztői csapat már több nemzetközi technológiai versenyen bizonyította, hogy fejlesztésük a legjobb eszközként javítja a látássérültek életminőségét. Intelligens protéziseken dolgoznak; egykori hallgatójuk, Tasi Benedek például az egyetemi évei alatt kezdte el fejleszteni azt az anatómiailag pontos robotkezet, amely nem a gép, hanem az ember oldaláról közelíti meg a művégtagok kérdéskörét. Saját vállalkozásában mai napig együttműködik az egyetemmel, hallgatónak is gyakorlati helyet adva, és olyan kérdéseken dolgoznak, hogy a robotkéz vezérléséhez hogyan lehet bionikus ember-gép interfészt fejleszteni, milyen szenzorokat lehetséges integrálni a bőrbe, vagy hogyan lehet érzékeny, ám mégis tartós borítást készíteni a protézisre.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

Mini LED kijelzőtechnológiás sebészeti monitort dobott a piacra az LG az endoszkópos és laparoszkópos beavatkozásokhoz

Az LG Electronics (LG) megkezdte új, 31,5 hüvelykes sebészeti monitorjának (32HR734S modell) piaci bevezetését.

A sebészeti endoszkópok, laparoszkópos kamerák és más kompatibilis orvosi képalkotó rendszerek képeinek színes megjelenítésére tervezett LG monitor megkapta az 510(k) engedélyt az amerikai FDA-tól, azaz már az Egyesült Államokban is forgalmazható. A Mini LED technológiájú kijelző pontos színszabályozást garantál széles színtartománnyal és optimalizált tisztaságú képpel.

A 32HR734S monitor egy 31,5 hüvelykes, 4K felbontású (3840 x 2160) Mini-LED kijelző, amely több ezer apró LED-diódát használ háttérvilágításként. Az LG orvosi monitora 2 000 cd/m² csúcsfényerőt és 1 000 000:1 értékű dinamikus kontrasztarányt biztosít, a tiszta, részletes képek és az erős kontraszt érdekében pedig 1536 külön háttérvilágítási zónát kezel. A kijelző megbízható színkonzisztenciát garantál az egész képernyőn, a DCI-P3 színtér 98 százalékos lefedettségével.

A lenyűgöző képi teljesítmény mellett a 32HR734S a sebészeti környezetben szükséges tartósságot és megbízhatóságot is garantálja. Az optikai ragasztás (a kijelző és az előlap közötti közvetlen kötés), és az előlap csillogás-, tükröződés-, valamint ujjlenyomat-gátló bevonatai miatt az LG 32HR734S 4K sebészeti monitoron mindig tökéletesen jól láthatóak a képek, még az erősen megvilágított műtőkben is. A termék elülső és hátsó oldala is víz- és porálló (IP45-, illetve IP32-besorolás), így a monitor a műtétek során esetlegesen a készüléket érő környezeti hatások között is zavartalanul működik.

A 32HR734S az első olyan LG sebészeti monitor, amely tartalmazza az innovatív, ún. Clone Screen funkciót. A Clone Screen-el a felhasználók a 32HR734S-en megjelenő képet megkettőzhetik egy második monitoron (HDMI-n keresztül csatlakoztatva), ami jelentősen megkönnyítheti a műtéti folyamatok hatékonyságát és a kommunikációt olyan helyzetekben, amikor több egészségügyi szakembernek kell ugyanazt a képet látnia.

A kijelző ún. Mirror üzemmódja a képernyőn megjelenő képet vízszintesen tükrözi, míg a Rotation üzemmód 180 fokkal elforgatja a képet a műtéti kamera tájolásának megfelelően. A monitor Picture-in-Picture (PIP) és Picture-by-Picture (PBP) funkciót is biztosít, ez utóbbi akár négy különböző képforrás egyidejű megjelenítését is lehetővé teszi. Az orvosok és egészségügyi szakemberek így egyszerre több – például laparoszkópos és fluoroszkópos – képet nézhetnek, miközben még a beteg életjeleit is figyelemmel kísérhetik ugyanazon a kijelzőn.

„A fejlett Mini LED technológiával rendelkező 32HR734S a sebészeti környezetben szükséges kiváló képminőséget és kényelmi funkciókat kínálja”

– mondta YS Lee, az LG üzleti megoldások divíziójának alelnöke és IT termékekért felelős vezetője.

„Úgy véljük, hogy új modellünk jelentősen hozzájárul majd a műtéteket végző és a műtéteknél segédkező egészségügyi szakemberek munkájának hatékonyságához.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

A modern szájsebészeti eljárások fejlődése

uniklinik szájsebészet
Képek forrása: Freepik

A fogászati technológia elképesztő sebességgel fejlődik, ami számtalan előnnyel jár a  páciensek és a fogorvosok számára is. A csúcstechnológiás képalkotó rendszerektől az innovatív kezelésekig az új fejlesztések teljes mértékben átalakítják a fogászati ellátást, amit ma már a precizitás, a hatékonyság és a betegközpontú megközelítés jellemez. Milyen újdonságok teszik egyre kényelmesebbé és pontosabbá a szájsebészeti eljárásokat?

Digitális képalkotás a diagnosztika precizitásáért

A modern szájsebészet egyik alappillére a digitális képalkotó technológiák integrálása, amelyek forradalmasították a diagnosztikai pontosságot. A kúpnyalábos komputertomográfia (CBCT) kiemelkedik az újítások közül, mivel háromdimenziós, nagy felbontású képeket nyújt a szájüreg, az állkapocs és az arcüreg struktúráiról. Ez a technológia lehetővé teszi a szájsebészek számára, hogy eddig nem látott precizitással állítsanak fel diagnózisokat, ami elősegíti a korábbinál célzottabb kezelési tervek elkészítését.

A digitális képalkotás emellett hozzájárul ahhoz is, hogy a szájsebész más egészségügyi szakemberekkel is hatékonyan együtt tudjon működni a páciens gyógyulásának érdekében. A digitális adatok zökkenőmentes megosztása megkönnyíti a különböző szakterületek közötti konzultációkat, biztosítva ezáltal az összetett fogászati és orvosi igényű betegek átfogó ellátását.

Számítógépes tervezés és gyártás (CAD/CAM)

A számítógépes tervezés során a speciális szoftverek 3D modelleket hoznak létre többek között a protézisekről és az implantátumokról, majd a digitálisan megtervezett fogpótlásokat speciális gépekkel, például 3D nyomtatókkal vagy CNC (számítógépes numerikus vezérlésű) marógépekkel készítik el.

A szájsebészek így ma már személyre szabott megoldásokat hozhatnak létre, optimalizálva mind a formát, mind a funkciót. Az intraorális szkennelés és a digitális lenyomatok pedig felváltják a hagyományos fogászati lenyomatokat, kényelmesebb élményt nyújtva a pácienseknek, miközben a sebészeket rendkívül pontos adatokkal látják el.

Lézeres kezelések és minimál invazív eljárások

A lézertechnológia megjelenése a minimál invazív szájsebészet új korszakát nyitotta meg. A lézeres kezelések precizitást biztosítanak a lágy- és keményszöveti eljárásoknál, lehetővé téve a sebészek számára, hogy az összetett eljárásokat csökkentett vérzés, kisebb fájdalom és gyorsabb gyógyulási idő mellett végezzék el.

A minimál invazív technikák hozzájárulnak az egészséges szövetek megőrzéséhez is, ami összhangban van a betegellátás holisztikus megközelítésével, ahol nemcsak a meglévő problémák kezelésére helyeznek hangsúlyt, hanem a szájüreg általános egészségének megőrzésére is.

uniklinik fogászat

Uniklinik Fogászat: professzionális szolgáltatást nyújtó fogászat Budapesten

Az Uniklinik Fogászat és Implantációs Központ egy profi fogászat Budapest szívében. Elkötelezett orvoscsapatunk tagjai között a fogászat összes ágazatának szakértője megtalálható! Szakorvosaink nemcsak a konzerváló fogászat, valamint a fogpótlástan kiváló szakértői, de az esztétikai fogászat és a fogszabályozás területén is az élen járnak. Nap mint nap azért dolgozunk, hogy ön és családja a lehető legmagasabb színvonalú fogászati szolgáltatásban részesüljön. Keressen fel bennünket, hiszen online bejelentkező rendszerünkkel gyorsan és kényelmesen foglalhat időpontot, így haladéktalanul elkezdhetjük a munkát, hogy javítsunk életminőségén.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss