Connect with us
Hirdetés

Egészség

Mennyit képes befogadni maximálisan az emberi agy?

agy

„Az emberek azt akarták, hogy gyermekeik tudjanak olvasni és számolni – ez éppen elég. […] Annyi számtani tudás, hogy fel tudjon mérni egy darab földet és egy köböl fát, és el tudja végezni a gazdasági számvetést – annyi tollforgató képesség, hogy árut tudjon rendelni és levelet írni a rokonoknak – annyi betűismeret, hogy elolvashassa a napilapokat, a gazdasági szaklapokat meg a kalendáriumot – annyi zene, amennyi vallási és hazafias célokra szükséges: éppen elég volt egy fiúnak, hogy elősegítse az életben, és ne vezesse tévutakra”

– írta John Steinbeck 1952-es regényében (Édentől keletre), visszaemlékezve rá, hogy az 1900-as évek elején mit gondoltak Amerikában erről a lifelong learning nevű hülyeségről. A könyvben Steinbeck a 120 évvel ezelőtti állapotokról írt; akkortájt 3-4 tanév alatt elsajátítható volt az életben maradáshoz szükséges tudásanyag. A farmereknek ennél többre nem volt szükségük, de a ma megoldásra váró tudományos problémák megoldásához több ezer fizikus több évtizednyi töprengése sem volt elég és amiben mind egyetértenek, az agy nincs kihasználva.

Az elmúlt száz évben elképesztő tudás- és információmennyiséget halmoztunk föl. Sosem látott tempóban bukkantak fel új ismeretek, új szakmák, új tudományterületek és új találmányok. Mára az egész világ az állandósult FOMO-ban (fear of missing out) él. Aggódunk, hogy a megszerzett tudásunk nemcsak a világ megértéséhez, de még a tisztességes élethez sem lesz elég; és aggódunk, hogy a fejlődés a megszerzett tudásunk gyors elavulásához vezet.

Megválaszol(hat)atlan kérdések

Az eddigiekből logikusan következik a kérdés: vajon elértük-e már a kognitív teljesítőképességünk határait? És ha igen, vajon átléphetjük-e ezt a határt?

Nehéz ügy; az ember évezredek óta gondolkozik a lét titkain, test és lélek kapcsolatán, illetve a saját gondolkodása korlátain. Bár a civilizációnk több ezer éves fejlődéstörténete ékes példája annak, hogy mi mindenre képes az emberi elme (rád nézek, Nemzetközi Űrállomás), azt is egyre jobban tudjuk, hogy mi mindent nem tudunk. Nem tudjuk, hogy van-e élet a halál után, hogy miből áll a sötét anyag, vagy hogy milyen a kvantumvilág valódi természete.

Lehet, hogy ezek a rejtélyek örökre megoldatlanok maradnak. Lehet, hogy az evolúció nem arra készítette föl az agyunkat, hogy ezekre választ tudjon adni. Valamin gondolkodni és valamit megválaszolni nagyon nem ugyanaz. Ahogy a filozófus Jerry Fodor i írta 1983-as könyvében (The Modularity of Mind): bizonyára léteznek olyan gondolatok, amiket emberi ésszel képtelenek vagyunk kigondolni.

Fodor kollégája, Colin McGinn is foglalkozott az emberi elme és a megismerés korlátaival. McGinn szerint minden elmére jellemző, hogy bizonyos problémákra kognitív lezárással (cognitive closure) reagál. A papagájok nem értik a Brown-mozgást, és a macskának sem egyértelmű, hogy az a hülye Schrödinger miért akarta dobozba zárni. Ki tudja, talán mi, emberek is azért értünk olyan keveset a világból, mert ennyire futja az agykapacitásunkból. (V.ö.: ha az emberi agy olyan egyszerű lenne, hogy megértsük a működését, akkor olyan buták lennénk, hogy mégsem értenénk.)

Ha rövid az agyad, toldd meg egy eszközzel

Ami a határfeszegetés kérdését illeti, arra két, egymásnak ellentmondó válasz is adható. Az egyik, hogy ezt a határt már réges-régen átléptük, és ez – figyelembe véve, hogy mekkora információmennyiséget halmozott fel az emberiség – nem is alaptalan feltételezés. A másik válasz az, hogy a határ nem is létezik, ugyanis amióta a tudás átadhatóvá vált, az új ismereteket már nem egy embernek kell feldolgoznia.

Az együttműködés fontosabb, mint az egyéni teljesítmények fokozása; jobb ma száz okos ember, mint holnap egy ihletett zseni. Az emberi agy önmagában képtelen lenne megismerni a saját fejlődéstörténetét, de több tízezer agykutató több évtizedes munkájának köszönhetően pontos ismereteink vannak az agy evolúciójáról. A kozmosz titkait sem csak egy tudós fürkészi, hanem több ezer, akik az együttműködésük során fokozatosan tágíthatják ki a világról alkotott képünket. A kvantumvilág megismerhetőségének helyzete is hasonló. Bár a jelenségcsoport emberi ésszel alig-alig fölfogható, a kvantummechanika több elméleti állítását kísérletekkel igazolták, és vannak ígéretes, a kvantumelmélet gyakorlati felhasználást kutató tanulmányok is.

Az, hogy idáig eljuthattunk, részben az eszközhasználat érdeme, ami segített benne, hogy a tudás megőrizhetővé, sokszorosíthatóvá és átadhatóvá váljon. Az agy korlátos kapacitását az elmúlt évezredekben számtalanszor bővítettük ilyen-olyan eszközökkel. Ahogy a brit filozófus, Andy Clark fogalmaz: az agy teljesítménye a jegyzettömbök, a térképek, az irattartók és a számítógépek képernyői révén túlléphet a bőrünk és a koponyánk határain.

Az ismeretszerzésünk részben percepciós szinten zajlik: az öt érzékszervünk által begyűjtött információk alapján áll össze a világról alkotott képünk. Az érzékszerveink által közvetített benyomások megbízhatatlanságáról Descartes értekezett egy sort az Elmélkedésekben – ugyan honnan tudhatnánk, hogy amit mi fizikai valóságnak hiszünk, valójában nem álom-e? –, de a tudomány eszközeivel a percepciós szint is meghaladható. A homo sapiens az eszközeivel nemcsak a valóságról alkotott ismereteit, hanem a kognitív képességeit is bővítheti. És hiába, hogy nem érzékeljük az UV-sugárzást, az ultrahangot, a röntgensugarat és a gravitációs hullámokat, a megfelelő technológiákkal ezek is észlelhetővé válnak.

Processzor legyél, ne merevlemez

Van egy másik, a valóság megismerésére szolgáló eszközünk, ami a földi halandók számára feldolgozhatatlanul komplex rendszereket is reprezentálhat: a matematika. A klímaváltozás összes tényezőjének és változójának ismerete például meghaladná a képességeinket, de a komplex matematikai modellek elvégezhetik a tehermentesítést.

A matematika azért fontos segédtudomány, mert nem egyszerűen a valóság leírását célozza, hanem logikai gondolkodásra is késztet – és ezt jóval fontosabb elsajátítani, mint adatokat memorizálni.

Amikor Albert Einstein 1918-ban Bostonba látogatott, a Hotel Copley Plazában adtak neki egy példányt Edison kérdőívéből, hogy lássák, tud-e válaszolni rájuk. Miután Einstein felolvasta a „milyen sebességgel terjed a hang?” kérdést, a fizikus így válaszolt:

„Nem tudom. Nem terhelem az agyamat olyan tényekkel, amiknek könnyen utánanézhetek bármelyik szakkönyvben.”

Einstein megengedhette magának ezt a kis könnyelműséget; tudós volt, és jóformán az egész életét (szak)könyvek között töltötte. Bár felismerte a szakkönyvek fontosságát, Edisonnal ellentétben az oktatás fontosságát sem söpörte félre.

„Nem sokat számít, ha valaki bemagolja a tényeket. Ezért nem érdemes főiskolára menni; ezt a könyvekből is megtanulhatja. Egy bölcsészettudományi képzésnek nem az az értelme, hogy sok új ismeretet szerezhetünk, hanem hogy arra trenírozzuk az agyunkat, hogy olyan dolgokat tudjunk kigondolni, amiket a szakkönyvekből nem tanulhatunk meg.”

Okosabb vagy, mint egy amerikai farmer?

Einstein ezzel az állításával megjósolta, hogy milyen gondolkodással lehet majd boldogulni a XXI. században: az információhoz való korlátlan hozzáférés biztosításával, és az információk kezeléséhez szükséges gondolkodás elsajátításával.

Az előbbi mostanra megvalósult. A mobilhálózatok fejlesztéséből és a technológia miniatürizálásából kifolyólag ma egy, a zsebünkben hordott okostelefonnal több információhoz férhetünk hozzá, mint maga Einstein. De az információ nem tanít meg gondolkodni. A gondolkodás elsajátítására épp az információk helyes értelmezése miatt van szükség. Az emberek azonban rászoktak, hogy a saját agyuk helyett a Google-t használják, és nem a gondolkozás mellett, hanem helyette. És nem jut eszükbe, hogy összekeverik a hozzáférés kényelmét a valódi tudással.

Száz éve az élethez szükséges ismereteket rövid idő alatt össze lehetett szedni, az így megszerzett tudás elég is volt az életben maradáshoz. Az amerikai farmerek a gazdálkodáson kívül tudtak lovat patkolni, házat építtetni, követ bányászni, dohányt szárítani, sütni, kutat ásni, fegyvert használni és whiskyt főzni. Neked melyik menne ezek közül? Ugyan már; értem én, hogy utánanézhetsz a Google-ben, de ettől még nem leszel a téma szakértője.

Ha láttál már mérhetetlen önbizalommal kommentelő trollokat az interneten, alighanem ismered azt a jelenséget, amit a pszichológia a magyarázó mélység illúziójának (illusion of explanatory depth) nevez. A fogalom Leonid Rozenblit és Frank Keil, a Yale Egyetem kutatóinak nevéhez fűződik.

2002-es tanulmányukban (The Misunderstood Limits of Folk Science: An Illusion of Explanatory Depth) Rozenblit és Klein kifejtették, hogy bár szeretjük azt hinni, hogy átlátunk olyan komplex rendszereket, mint a nemzetközi politikai döntéshozatal – és ennek a szakértelmünknek szeretünk hangot is adni –, valójában az olyan egyszerű használati tárgyak működési mechanizmusát sem látjuk át, mint a beltéri vízöblítéses vécé, a cipzár vagy a varrógép. Hiába látjuk és használjuk őket mindennap, nem gondolkodunk el rajta, hogy hogyan működnek.

„– Sam Hamilton látta, hogy a fejlődés merre vezet. Azt mondta, univerzális tudósok maholnap már elképzelhetetlenek. Az ismeretek mennyisége túlságosan nagy ahhoz, hogy egyetlen elme befogadhassa. Előre látta az időt, amikor egy ember már csak egy kis töredéket tudhat belőle, de azt legalább jól.

[…]

– Lehet, hogy a tudomány lett óriási – mondta Lee –, de az is lehet, hogy az ember vált törpévé. Talán, miközben letérdel az atomokhoz, az ember lelke is atomnyivá törpül. A specialista talán gyáva csupán, aki nem mer kitekinteni szűk kalitkájából. És gondolják csak meg, mit mulaszt el minden specialista… korlátain túl az egész világot!”

– írta Steinbeck (ugyanabban a könyvben, csak pár száz oldallal később).

A száz évvel ezelőtt élt amerikai farmerek valószínűleg kevesebbszer találkoztak magyarázó mélység illúziójával, mint ma egy átlagos internetező. A farmerek tudták, hogy mi mire és hova való. Tudták, hogy hány láb mélyre kell ásni a kerti budi emésztőgödrét; hogy mit kell csinálni a nyikorgó pajtaajtóval; vagy hogy hány fát kell kivágni egy rönkkunyhó építéséhez. Ez a valóságészlelés percepciós szintje: nincs benne se kvantummechanika, se Gödel-tétel, se Erdős-sejtés, de tudni lehet, hogy melyik szög mivel lett beverve a falba.

A agy felfogásának korlátai

Az agy több ezer milliárd szinapszisban képes információkat tárolni. Bár a befogadóképessége nem végtelen, elég nagy ahhoz, hogy a tanulási folyamatban ne a tárolókapacitás legyen a szűk keresztmetszet. Hogy milyen információkat őrzünk meg emlékként az agyunkban, azt több tényező is befolyásolja:

  • Korlátozott figyelem. Egyszerre csak néhány dologra tudunk odafigyelni, márpedig a figyelem elengedhetetlen az új emlékek létrehozásához. A tárolásukhoz alvásra is szükség van, márpedig az információk felvételét maga az alvás is korlátozza.
  • Nem mindegy, milyen sorrendben tanulunk. Ökölszabály: minél korábban tanulunk meg valamit, annál erősebbek lesznek az erről szerzett benyomásaink. Ha például rettegünk a kígyóktól, nehéz lesz felülkerekedni a félelmünkön. Bár ez pszichoterápiával csillapítható, a félelem később jó eséllyel visszatér.
  • Nem mindegy, mit mikor tanulunk meg. Korábbi kutatások szerint egyes információkat csak bizonyos életkorban tudjuk befogadni: a beszédhangokat például az első életévünkben sajátítjuk el. (Ezért van, hogy amikor később új nyelvet tanulunk, nehézséget okozhat egyes hangzók kiejtése. A japánok például az r és az l hangokat keverik össze nyelvtanulás közben.)

Nemcsak tanulni, felejteni is fontos

Annak, hogy látszólag nem érjük el a szellemi befogadóképességünk határát, talán az az oka, hogy a tanulási sebességünk nem érheti el a mnemonikus kapacitásunk határát – túl lassan tudjuk befogadni az információkat ahhoz, hogy beteljen az agyunk. Mintha lenne egy tíz terabájtos merevlemezünk, amit modemes kapcsolattal, 3 kilobájtos másodpercenkénti sebességgel töltenénk fel – nagyjából egy évtized kéne hozzá, hogy elérjük a tárkapacitás határát.

Ez a számítás csak akkor állja meg a helyét, ha folyamatosan szívjuk magunkba az információt. De az agy nemcsak tanul, hanem pihen, illetve felejt is. A lassú tanulás és a feledés kombinációja garantálja, hogy mindig maradjon hely az új információknak – már ha ez az analógia egyáltalán megállja a helyét.

Az információelméleti összehasonlítás kézenfekvő, de nem biztos, hogy alkalmazható az agyműködésre. Egy számítógép nem úgy emlékszik, mint az ember: a merevlemezen tárolt adat vagy létezik, vagy nem. Az agyunkban tárolt emlékek és információk máshogy működnek: elhalványulnak, felfrissülnek, vagy meghatározott külső behatások hatására újra felvillannak.

Van olyan elképzelés, amely szerint az emlékeink megfakulásának folyamata – amikor az új emlékek megnehezítik a régebbiek felidézését – a megtanult új információk típusától is függhet. A különböző típusú emlékek könnyebben megkülönböztethetők és megjegyezhetők, mint a hasonlók. A gyerekkorunkban kóstolt paradicsom ízét nem fogjuk összekeverni a másodfokú egyenlet megoldóképletével, de a hasonló jellegű információk felidézése jóval nehezebb. A francia és spanyol nyelv igeragozási szabályait könnyebb összekeverni, mint a kémiai és művészettörténeti emlékeinket; és ugyancsak más az egymást kiegészítő, például matematikai és fizikai ismereteink felidézésének folyamata is.

Az agyunk ezenfelül megkülönböztetni a rövid és hosszú távú memóriát is. A pszichológus George Miller 1956-os tanulmánya (The Magical Number Seven, Plus or Minus Two: Some Limits on Our Capacity for Processing Information) szerint a rövid távú memória legfeljebb 5-9 egységnyi információt képes tárolni. A hosszú távú memóriának nagyobbak a tartalékai, de csak homályos ismereteink vannak arra vonatkozóan, hogy mekkora lehet az agy tárkapacitása, és hogy hol lehetnek a korlátai.

Forrás. Qubit

Egészség

Glükózszintkövetés, pszichológiai tanácsadás és 50%-os nevezési kedvezmény a 2027-es telekom Vivicittá fesztiváljára

A cukorbetegség világnapjához kapcsolódva több egészségügyi területet érintő funkciókkal és kedvezményekkel jelentkezik a Telekom Egészség.

Az alkalmazásban már elérhető a LinX CGM folyamatos glükózmonitorozó szenzorhoz kapcsolódó Vércukor funkció, amely automatikusan készülő kétheti riportokkal, a glükózszint változását értékelő mutatóval és orvosi konzultációs lehetőséggel segíti a felhasználókat mérési eredményeik jobb megértésében. A Telekom Egészség szolgáltatás telefonos pszichológiai tanácsadással is bővült, emellett a szolgáltatás felhasználói 50%-os kedvezménnyel nevezhetnek a 2027-es Telekom Vivicittá meghatározott fesztiváltávjaira.

Magyarországon népbetegségnek számít a cukorbetegség: a felnőtt népesség egytizedét érinti. Számukra kiemelten fontos, hogy folyamatosan követni tudják a glükózszintjük alakulását, ami most a Telekom Egészség új funkciójával sokkal egyszerűbbé válik. A vér glükóztartalmát számos tényező – többek között az étkezés, a testmozgás és a napi aktivitás – befolyásolhatja: a folyamatos glükózmonitorozás lehetőséget ad arra, hogy a felhasználók ne csupán egy-egy mérési eredményt lássanak, hanem a glükózszintjük változását is és szükség esetén orvosi konzultációt kezdeményezzenek telefonos, online üzenet vagy chat formában. A Telekom kínálatában már elérhető LinX folyamatos glükózmonitorozó (CGM) szenzor a Telekom Egészség alkalmazás új, Vércukor elnevezésű funkciójához is kapcsolódik. 

A szenzor és a Vércukor funkció alkalmazás integrációja az érzékelőeszköz gyártói alkalmazásában elérhető adatokon túl további elemzéseket és egészségügyi támogatást kínál. Az új funkció része a glükózdinamika-pontszám (EWS), amely a glükózszint változásának értékelését segíti. Az alkalmazás a mért adatok és a felhasználó által rögzített mindennapi események alapján kéthetente automatikusan részletes riportot is készít, amely áttekinthetőbbé teszi a glükózszint alakulását és az egyes életmódbeli tényezők lehetséges összefüggéseit.

A digitális adatok értelmezéséhez orvosi segítség is igénybe vehető: a felhasználók telefonon vagy e-mailben konzultálhatnak a Telekom Egészség orvosaival a mérési eredményekről, valamint olyan egészségügyi mutatókról, mint a céltartományban töltött idő (TIR), vagy a Glucose Management Indicator (GMI), amely megmutatja a glükózátlagból becsült HbA1c értéket. A LinX szenzor a Telekom Cyber ajánlatának keretében jelenleg 20%-os kedvezménnyel, 17 590 forintért vásárolható meg novemberben a készlet erejéig.

Az egészségmegőrzéshez a testi egészség mellett a mentális jóllét is hozzátartozik. A Telekom Egészség ezért mentális egészség funkcióval bővült, amelynek keretében a felhasználók szakképzett pszichológustól kérhetnek telefonos iránymutatást. A szolgáltatás magánéleti vagy munkahelyi nehézségek, konfliktusok és krízishelyzetek esetén nyújthat támogatást. A felhasználók havonta legfeljebb öt alkalommal, alkalmanként 15 perces telefonos tanácsadást vehetnek igénybe. A konzultációk célja az adott helyzet átbeszélése és a lehetséges továbblépési irányok azonosítása, nem pedig a hosszabb távú terápiás, tanácsadási folyamat helyettesítése.

A rendszeres mozgás ugyancsak az egészségmegőrzés egyik fontos eleme, amelyhez a Telekom Egészség egy új kedvezménnyel is szeretne hozzájárulni. A szolgáltatással rendelkező Telekom-ügyfelek 2026. december 15-ig 50%-os kedvezménnyel nevezhetnek a 2027-es Telekom Vivicittá négy fesztiváltáv-kategóriájára: a Telekom Vivicittá Családi Futásra, a Telekom Minicittára, a Telekom Vivicittá Gyaloglásra, valamint a Telekom Vivicittá Városi Túrákra. A kedvezmény igénybevételéhez a Telekom Egészség alkalmazás Profil menüpontjában található, nyolc karakterből álló egyedi Telekom Egészség azonosítóra van szükség, amelyet a https://nevezes.futanet.hu/ oldalon, a nevezési folyamat végén kell megadni. Minden azonosító egyszer használható fel, a szolgáltatásban regisztrált hozzátartozók pedig külön azonosítóval rendelkeznek. A kedvezményes nevezési lehetőség az egyes távok hivatalos létszámlimitjének eléréséig érvényes.

„A digitális technológia az egészségmegőrzés egyre több területén kínál új lehetőségeket. A Telekom célja, hogy ezeket a megoldásokat minél szélesebb körben könnyen hozzáférhetővé tegye ügyfelei számára, és segítségükkel egyszerűbbé váljon a mindennapi egészségtudatosság.”

– mondta el Pereszlényi Zoltán, a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.

A Telekom Egészség szolgáltatásról, az elérhető funkciókról és az igénybevétel feltételeiről további információ a Telekom honlapján érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

A Panasonic tesztjei szerint a nanoe™ X technológia segíthet csökkenteni egyes pollenallergének aktivitását

A 12 Európában előforduló pollentípuson végzett vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a Panasonic nanoe™ X technológiával felszerelt légkondicionáló berendezései hozzájárulhatnak a beltéri levegő minőségének javításához.

A Panasonic a 2026-os Chillventa szakkiállításon mutatta be legújabb laboratóriumi vizsgálatainak eredményeit, amelyek szerint a vállalat nanoe™ X technológiája ellenőrzött tesztkörülmények között képes lehet gátolni egyes, Európában gyakran előforduló pollentípusok allergiás reakciókat kiváltó fehérjéinek aktivitását. A technológia a Panasonic számos lakossági és kereskedelmi légkondicionáló berendezésében megtalálható.

A kutatás Dr. Lorenzo Cecchi, a pollenallergiák területén kiemelkedő szakértelemmel rendelkező, nemzetközileg elismert európai allergológus és klinikai immunológus közreműködésével készült. A vizsgálat a beltéri pollenterhelésre, a nanoe™ X technológia működésére, valamint a laboratóriumi tesztek során tett megfigyelésekre összpontosított.

Egyre nagyobb kihívást jelent a pollenterhelés Európában

A pollenterhelés egyre komolyabb népegészségügyi kihívást jelent Európában. Az Európai Éghajlat- és Egészségügyi Megfigyelőközpont becslései szerint az európai lakosság mintegy 40%-át érinti a pollenallergia, miközben az éghajlatváltozás hatására a pollenszezon egyre korábban kezdődik és hosszabb ideig tart, emelkedik a levegő pollenkoncentrációja, valamint fokozódik a pollenek allergén hatása. Ezek a változások a légszennyezéssel együtt súlyosbíthatják az allergiás és légúti megbetegedéseket, ronthatják az életminőséget és a munkavégzés hatékonyságát, valamint további terhet róhatnak az egészségügyi ellátórendszerekre. A pollenterhelés ráadásul a beltéri környezetben is problémát jelenthet, hiszen a pollenszemcsék a nyitott ablakokon keresztül, illetve a ruházaton és a hajon megtapadva is bejuthatnak az épületekbe, így a zárt terekben is tartósan jelen lehetnek.

„A beltéri levegő minőségének javítása továbbra is kutatásaink egyik kiemelt területe. A mostani eredmények újabb fontos lépést jelentenek annak megértésében, hogy a nanoe™ X technológia milyen lehetőségeket kínál bizonyos pollenallergének aktivitásának gátlására. A jövőben is szorosan együttműködünk a szakértőkkel, hogy további tudományos bizonyítékokkal támasszuk alá az eddigi eredményeket, és feltárjuk, hogyan járulhat hozzá a technológia a beltéri levegő minőségének javításához és a komfortosabb beltéri környezet megteremtéséhez”

– mondta el Enrique Vilamitjana, a Panasonic Heating & Cooling Europe ügyvezető igazgatója az eredmények kapcsán. 

Magyarországon is jelentős népegészségügyi problémát jelentenek az allergiás megbetegedések. Az Egészségvonal tájékoztatása szerint hazánkban közel 3 millió ember érintett valamilyen allergiás megbetegedésben, az allergiások csaknem fele pedig pollenérzékeny. A parlagfű különösen komoly problémát jelent: becslések szerint mintegy 1,5 millió ember szenvedhet a növény pollenje által kiváltott allergiás tünetektől. A pollenterhelés az év jelentős részében jelen van, hiszen a tavaszi fapollenszezont a pázsitfűfélék, majd a nyári és őszi hónapokban a gyomnövények virágzása követi. Mindez különösen fontossá teszi a beltéri levegő minőségének javítását célzó kutatásokat, hiszen a pollenszemcsék a lakásokba és munkahelyekre is bejuthatnak.

Új kutatási eredmények a nanoe™ X technológia hatásáról a fűfélék, fák és gyomnövények pollenjeire

A vizsgálatok 12, Európában jellemző, allergiás reakciókat kiváltó pollentípusra terjedtek ki, amelyek különböző fűféléktől, fáktól és gyomnövényektől származnak. A teszteket egy megközelítőleg 23 m³ térfogatú, szobaméretű tesztkamrában végezték, nanoe™ X technológiával felszerelt Panasonic légkondicionáló berendezés segítségével. A pollenmintákat a közvetlen légáramláson kívül helyezték el. A kutatók a pollenek allergén fehérjéit gélelektroforézissel vizsgálták. Ez a laboratóriumi eljárás a fehérjéket molekulaméretük alapján választja szét, így azok jól látható sávok formájában jelennek meg, lehetővé téve az esetleges változások megfigyelését.

A vizsgált pollentípusok esetében a laboratóriumi elemzések azt mutatták, hogy a nanoe™ X technológiának való kitettséget követően egyes allergén fehérjékhez kapcsolódó sávok halványabbá váltak. A kezelt mintákban 24 óra elteltével csökkent a fehérjesávok intenzitása, míg a kezeletlen mintában továbbra is jól láthatóak maradtak. Az eredmények arra utalnak, hogy a nanoe™ X technológia képes lehet gátolni bizonyos pollenallergének aktivitását.

„A nanoe™ X ígéretes technológia, amely hozzájárulhat a beltéri levegő minőségének javításához. A vizsgálatok alapján a technológia alkalmas lehet a helyiségben jelen lévő pollenek allergén hatásának csökkentésére. A további kutatások segíthetnek abban, hogy az eddigi eredményeket még szélesebb körű tudományos bizonyítékokkal támasszuk alá”

– mondta el Dr. Lorenzo Cecchi allergológus és klinikai immunológus az eredmények kapcsán. 

A beltéri pollenterhelés csökkentésének lehetőségei

A beltérbe jutó pollenszemcsék hosszabb ideig a levegőben maradhatnak, vagy megtapadhatnak a különböző textíliákon, például a függönyökön, kanapékon, szőnyegeken és ágyneműkön, így tartós allergénterhelést okozhatnak.

A Panasonic nanoe™ X technológiája a levegőben természetesen jelen lévő nedvességet felhasználva hidroxilgyököket hoz létre, amelyeket nanoméretű vízrészecskék tartalmaznak. Ezek a részecskék szétoszlanak a beltéri levegőben, így a levegőben lebegő, valamint a textíliákon és más felületeken megtapadt pollenszemcséket is elérhetik. Amikor a hidroxilgyökök érintkezésbe kerülnek a pollenekkel, megváltoztathatják a hozzájuk kapcsolódó fehérjék szerkezetét. A laboratóriumi vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a nanoe™ X technológia képes lehet bizonyos pollenallergén fehérjék aktivitásának gátlására.

A kutatás eredményei az épületgépészeti ágazat számára is jelentőséggel bírnak, hiszen a technológia számos lakossági és kereskedelmi alkalmazási területen hasznosítható. A Panasonic a nanoe™ X technológiát lakossági légkondicionáló berendezéseinek jelentős részében, valamint egyes kereskedelmi célú levegő-levegő rendszerek beltéri egységeiben és fan-coil berendezéseiben is alkalmazza. Ezáltal a tervezők, a kivitelezők és az épületüzemeltetők számára is lehetőséget kínál arra, hogy a technológiát otthonokban, irodákban és más, rendszeresen használt kereskedelmi terekben is alkalmazzák. 

A nanoe™ X technológiáról további információk a Panasonic weboldalán érhetők el. A Panasonic fűtési és hűtési megoldásainak teljes kínálatáról pedig a https://aircon.panasonic.eu/ oldalon tájékozódhat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Modern boszorkányok laborleteket értelmeznek és életmódváltást javasolnak

Halloween közeledtével előkerülnek a boszorkánykalapok, a varázsitalok és a titokzatos főzetek. De vajon mit jelent boszorkánynak lenni a 21. században? Lehet valaki egyszerre a tudomány embere, a természet ismerője és a női test működésének szakértője?

Dr. Hámori Lilla biológus (PhD), táplálkozási és életmód-tanácsadó szerint nagyon is. Ő modern boszorkányként tekint magára, akinek a legfontosabb eszközei nem a varázspálca és a kristálygömb, hanem a biológiai ismeretek, a gyógynövények és a holisztikus szemlélet.

Nem minden hormonális panaszra varázsital a megoldás

Puffadás, rendszertelen menstruáció, fájdalmas ciklus, állandó fáradtság, hangulatingadozás vagy visszatérő emésztési problémák. Sok nő él együtt olyan panaszokkal, amelyeket idővel egyszerűen természetesnek fogad el. Pedig a tünetek hátterében gyakran több, egymással összefüggő tényező is állhat. A táplálkozás, az alvás, a stressz, a bélmikrobiom és a hormonrendszer működése mind befolyásolhatják a közérzetünket.

„Sokszor úgy kezeljük a szervezetünket, mintha különálló alkatrészekből állna. A puffadással foglalkozunk, de nem nézzük az alvást. A menstruációs panaszokat vizsgáljuk, de nem beszélünk a stresszről. Pedig a testünk egy összetett rendszer, amelyben minden mindennel kapcsolatban állhat.”

– magyarázza Dr. Hámori Lilla.

A szakemberhez ezért nemcsak azok fordulhatnak, akik konkrét emésztési vagy hormonális panaszokkal küzdenek. Azokat is támogatja, akik szeretnének tudatosabban táplálkozni, jobban megérteni a menstruációs ciklusukat, változtatni az életmódjukon, vagy egyszerűen elvesztették az egyensúlyt a mindennapokban.

Gyógynövények, tudomány és egy csipetnyi boszorkányság

A modern fitoterápia sok szempontból a hagyományos növényismeret és a tudomány találkozása. A gyógynövények hatóanyagai valódi élettani hatásokkal rendelkezhetnek, ezért alkalmazásuk szakértelmet is igényel.

„A gyógynövények nem attól működnek, hogy természetesek, hanem mert hatóanyagokat tartalmaznak. Éppen ezért mellékhatásaik és gyógyszerkölcsönhatásaik is lehetnek. A természet tisztelete számomra nem azt jelenti, hogy mindent kritikátlanul elfogadunk, hanem hogy megtanuljuk felelősen használni a lehetőségeit.”

A szakértő munkájában a modern biológiai ismeretek mellett helyet kap a fitoterápia, a ciklustudatosság és az önismeret is. A különböző megközelítések azonban nem helyettesítik egymást: a tudományosan igazolt módszerek, a hagyományos tapasztalatok és a lelki támogatás eltérő szerepet töltenek be.

Mi van akkor, ha nem is az étrendünkkel kell kezdeni?

Az egészségünkkel kapcsolatos nehézségek nem mindig egy konkrét betegségből indulnak. Előfordul, hogy valaki folyamatosan mások elvárásaihoz alkalmazkodik, túlterhelt, elveszítette a kapcsolatot a saját szükségleteivel, vagy egyszerűen szeretne új irányt találni az életében.

Dr. Hámori Lilla szerint ilyenkor sem feltétlenül egy újabb szigorú étrend vagy tökéletes napirend jelenti a megoldást.

„Van, aki azért érkezik hozzám, mert szeretne változtatni a táplálkozásán. Más a ciklusát szeretné jobban megérteni, vagy a stressz és a mindennapi szokások összefüggéseire kíváncsi. És olyan is van, akinek elsősorban arra van szüksége, hogy végre saját magára figyeljen. Nem mindenkinek ugyanott kezdődik az életmódváltás.”

A tanácsadás során ezért az étkezési szokások mellett az élethelyzet, a lelki terhelés, az alvás, a mozgás és az egyéni célok is szerepet kapnak. Amennyiben a panaszok orvosi vagy pszichológiai ellátást igényelnek, a megfelelő szakember bevonása is fontos része a felelős megközelítésnek.

Az igazi varázslat talán a szemléletváltás

A modern világban szinte végtelen mennyiségű egészségügyi tanács érhető el. Egyik nap egy élelmiszer számít csodaszernek, másnap már kerülendőként emlegetik. Nem csoda, hogy sokan elvesznek az egymásnak ellentmondó információk között. A szakértő szerint a cél nem az, hogy újabb szabályokat adjunk az emberek kezébe, hanem hogy megtanulják megérteni a saját testük működését.

„Számomra az alkímia a változás jelképe. Amikor a tudást, a tapasztalatainkat és az önismeretet valami új minőséggé alakítjuk. Nem az a célom, hogy valaki élete végéig tanácsokra szoruljon, hanem hogy megtanuljon önállóan, tudatosan dönteni a saját egészségéről.”

És hogy szükség van-e ehhez boszorkánykalapra?

Valószínűleg nem. Egy kis kíváncsiság, nyitottság és némi tudományos gondolkodás azonban biztosan nem árt.

A személyre szabott konzultációkról és életmódprogramokról további információ Dr. Hámori Lilla weboldalán érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss