Egészség
Szinte mindenki felszedett pár kilót a pandémia alatt
Számottevően, hét százalékkal emelkedett a túlsúlyosak aránya a felnőtt lakosság körében Magyarországon, a koronavírus-járvány kitörése óta.
A nők átlagosan négy, a férfiak három kilogramm karatén-túlsúlyt szedtek magukra 2019. óta. Ma a felnőtt lakosság 62 százaléka túlsúlyos vagy elhízott – állapítja meg a PeakShop.hu reprezentatív kutatása. Ekkora változás, ilyen rövid idő alatt, önmagában is aggasztó, ám különösen nyugtalanító annak tükrében, hogy a túlsúly jelentős kockázati tényező a koronavírusos betegeknél.
A PeakShop.hu 2021. júliusában készült kutatása a testtömeg-indexet (BMI) használta az összehasonlítás alapjául, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott testsúlyosztályozás szerint összehasonlításra került a 2019. évi európai lakossági egészségfelmérés adataival.
Idén júliusban a 18 év feletti felnőtt lakosság 62 százaléka volt túlsúlyos vagy elhízott. A normál testalkatúak aránya 35 százalék, a soványaké 3 volt. Az elhízottak aránya 7 százalékkal magasabb most, mint a koronavírus-járvány kitörése előtt, 2019-ben mért adatok szerint. A túlsúlyosak aránya alig emelkedett, a normál testalkatúaké 8 százalékkal csökkent. Bár a sovány felnőtt lakosság aránya nagyon alacsony, 2019. óta ötven százalékkal emelkedett az arányuk.
Több nőt érint a karantén-túlsúly, de a férfiak így is elhízottabbak
Amíg a nők között számottevően nőtt, addig a férfiak körében nem változott a túlsúlyosak és elhízottak aránya. A túlsúlyosak hányada a nők körében 33 százalék, ami 3 százalékponttal több, mint 2019-ban volt. Az elhízottak aránya 2 százalékponttal emelkedett, 25 százalék. A férfiak között 2 százalékponttal csökkent a túlsúlyosak aránya (39 százalék), miközben az elhízottaké ugyanennyivel nőtt (28 százalék). Bár a nők körében jobban emelkedett az elhízottak és túlsúlyosak aránya, azonban a férfiak között még így is lényegesen, közel 10 százalékponttal magasabb ez az arány.
A nők között 15 százalékkal csökkent a normál testalkatúak aránya, a férfiaknál pedig 2 százalékot. A sovány testalkatúak hányada megkétszereződött a férfiak körében, 0,7 százalékról 1,38 százalékra emelkedett. A nők között jóval kisebb 37 százalékos volt a soványak arányának a növekedése.
Mező Mónika étrendkiegészítő szakértő, a kutatást végző PeakShop.hu vezetője szerint, a nyilvánvaló tényezők mellett, mint a kevesebb fizikai aktivitás és a beszűkült sportolási lehetőségek, két alapvető ok húzódik a karantén-túlsúly mögött. Egyrészt énképünk társas képződmény, attól függ, ahogyan mások néznek ránk. Ezért, ha nem lehet közösségbe menni, párkapcsolatot létesíteni, óhatatlanul hanyatlik a motivációnk. Emiatt nehezebben vesszük rá magunkat a mozgásra és kevésbé tartunk mértéket. Másrészről, mivel az emberi viselkedés leginkább a gyönyör kereséséről és a fájdalom kerüléséről szól, a karantén alatt sokak számára az evés volt az első számú stresszcsökkenetés és örömforrás is egyben.
A korral jár az elhízás
A korábbi kutatásokhoz hasonlóan, az életkor egyértelmű kapcsolatot mutat az elhízással. A kor előrehaladtával mind a férfiak, mind a nők testtömegindexe egyre magasabb értéket mutat. A 18-49 éves nők átlagos testtömegindexe 25, a 40-59 éves korcsoportban 27, a 60 év felettiek körében 29. A férfiak esetében a 18-49 éves férfiak testtömegindexe 25, a 40-59 éveseknek 29, a 60 év felettieknek 30.
A korral nő a túlsúlyosak és elhízottak aránya is az egyes korcsoportokban. Míg a 18-39 éves korosztály 27 százaléka túlsúlyos és 15 százaléka elhízott, addig a 40-59 éveseknek már 37 százaléka túlsúlyos és 31 százaléka elhízott. A 60 év felettiek körében már 44 százalék a túlsúlyosak aránya, az elhízottaké pedig 34 százalék.
Bár a nemek között nem találtunk különbséget, de ha már a korral együtt nézzük, akkor jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. A férfiak 40 év fölött jelentősen elkezdenek hízni, mind a túlsúlyosak, mind pedig az elhízottak aránya lényegesen nagyobb a körükben, mint a nők között. Érdekes módon azonban a 18-39 évesek körében jóval több, 17 százalék az elhízott nő, mint férfi, akik aránya 13 százalék.
Mindent összevetve koronavírus-járvány kitörése óta romlott a magyar felnőtt népesség elhízottsági állapota. Mivel küszöbön a koronavírus-járvány negyedik hulláma és a túlsúly jelentős egészségügyi kockázatot jelent, törekedjünk a túlsúly csökkentésére, valamint az optimális testsúly megőrzésére – vonta le a PeakShop.hu kutatásának tanulságait Mező Mónika.
A szakértő szerint a karantén-túlsúly apró szokások kialakításával adható le, vagy előzhető meg eredményesen. Egyetlen apró szokás tartós megváltoztatása, mint például a csoki lecserélése cukormentes fehérjeszeletre, jobb mint bármilyen diéta, mert könnyebb elkezdeni és betartani. Egyszerre csak egy szokást változtassunk, csak miután ez rutinná vált, akkor változtassunk meg egy másikat. Így szinte erőfeszítés nélkül érhetünk el látványos eredményeket.
Egészség
Iskolakezdés, új rutinok, új célok – de megfigyeled valójában, mit üzen a tested?
Szeptember sokak számára egyfajta új kezdet. Visszatérünk a munkába, az iskolába, új napirendet alakítunk ki, és ilyenkor gyakran egészségügyi célokat is kitűzünk magunk elé. Többet mozgunk, tudatosabban étkezünk, megpróbálunk változtatni a korábbi szokásainkon.
Mégis van egy lépés, amelyről a legtöbben megfeledkeznek: mielőtt változtatnánk, érdemes megfigyelni, hogyan működik a saját szervezetünk. Dr. Hámori Lilla biológussal (PhD), táplálkozási és életmód-tanácsadóval beszélgettünk arról, miért lehet a tudatos megfigyelés az egyik leghasznosabb eszköz, ha valaki emésztőrendszeri panaszokkal – például visszatérő puffadással – küzd.
„Sokan már az első kellemetlen tünetnél elkezdenek élelmiszereket elhagyni vagy új étrendet követni. Pedig az első kérdés nem az, hogy mit kellene megváltoztatni, hanem az, hogy pontosan mi történik a szervezetünkben.”
– mondja a szakértő.
A tested minden nap információt ad
A puffadás sokaknál kiszámíthatatlannak tűnik. Egyik nap jelentkezik, másnap nem. Van, aki egyetlen ételt okol, más pedig úgy érzi, „szinte mindentől” puffad. A valóság azonban gyakran összetettebb. Nemcsak az számít, mit ettünk, hanem az is, milyen gyorsan ettünk, mennyit aludtunk, milyen stressz ért bennünket, hol tartunk a menstruációs ciklusban, mennyit mozogtunk, vagy éppen mennyi idő telt el az előző étkezés óta.
„A szervezetünk ritkán működik véletlenszerűen. Sokszor vannak visszatérő mintázatok, csak a rohanó hétköznapokban nem vesszük észre őket.”
Egy egyszerű napló többet mutathat, mint gondolnánk
A szakember szerint már néhány hét tudatos megfigyelés is értékes információkat adhat. Nem csupán az elfogyasztott ételek feljegyzése lehet hasznos, hanem az is, hogy mikor jelentkeztek a tünetek, milyen erősek voltak, hogyan alakult a széklet, mennyit mozogtunk, mennyit aludtunk, vagy éppen mennyire volt stresszes a napunk. Így sokkal könnyebben kirajzolódhatnak azok az összefüggések, amelyek elsőre nem is tűnnek fel.
„A megfigyelés nem önmagában gyógyít. Viszont segít abban, hogy ne találgassunk, hanem valódi információk alapján hozzunk döntéseket.”
– teszi hozzá.
Nem a tökéletes étrend a cél. Az interneten ma már szinte minden élelmiszerről találunk olyan véleményt, amely szerint egészséges – és olyat is, amely szerint kerülni kellene. Ez könnyen bizonytalansághoz vezethet, különösen azoknál, akik rendszeresen puffadnak.
„Nincs olyan étrend, amely minden embernek egyformán megfelelő lenne. Éppen ezért fontos először megérteni a saját szervezetünk működését, és csak ezután alakítani az étkezésen.”
Egy új rutin szeptemberben
Az iskolakezdés és a munkába való visszatérés sokaknak új napirendet jelent. Ez egyben lehetőség is arra, hogy ne csak új szokásokat vezessünk be, hanem tudatosabban figyeljünk a testünk jelzéseire. Már napi néhány perc elegendő lehet arra, hogy feljegyezzük az étkezéseinket, a közérzetünket és az emésztőrendszeri tüneteinket. Ezek az apró megfigyelések később sokkal értékesebb információt adhatnak, mint egyetlen internetes lista a „puffasztó ételekről”.
Dr. Hámori Lilla biológusként (PhD), táplálkozási és életmód-tanácsadóként, fitoterapeuta szakvizsgával rendelkező természetgyógyászként tudományos szemlélettel segíti a hozzá fordulókat. Munkájában kiemelt szerepet kap a rendszerszintű gondolkodás, az emésztőrendszer egészsége, a bélmikrobiom támogatása és a női egészség. Hisz abban, hogy a tartós életmódváltás első lépése a saját testünk működésének megértése. A puffadás lehetséges okairól, a tünetek rendszerszintű megközelítéséről, valamint a témában készült részletes útmutatóról további információ Dr. Hámori Lilla weboldalán található.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Egy séf trükkjei a rohanós hétköznapokra
Egy magyar ember háztartásában évente átlagosan 60,7 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik, amelyből 20,8 kilogramm elkerülhető lenne – derül ki a Nébih friss felméréséből.
A szeptemberi rohanásban ezért nemcsak a napirendünket, hanem a konyhai rutinunkat is érdemes újragondolnunk. Az LG Electronics Magyarország (LG) és Tóth Szilárd, Michelin-csillagos séf azt mutatja meg, hogyan tehetjük egyszerűbbé a hétköznapi főzést tudatos tervezéssel és a konyhai technológia okos használatával – úgy, hogy közben kevesebb élelmiszer menjen veszendőbe.
A „mit főzzek ma?” kérdésnél kezdődhet a pazarlás
A Nébih kutatása szerint a magyar háztartásokban legnagyobb mennyiségben a készételek, a friss zöldségek és gyümölcsök, valamint a pékáruk mennek kárba: ez a három kategória adja az összes elkerülhető élelmiszerhulladék több mint háromnegyedét. A leggyakoribb okok között évek óta ugyanazok szerepelnek: a túlvásárlás, a túl nagy adagok és az otthon lévő, korábban beszerzett, de fel nem használt élelmiszerekről való megfeledkezés.
Szeptemberben, a nyaralások után és az iskola kezdetével újra sűrűbbé válnak a hétköznapok. Ilyenkor különösen sokat számíthat, ha nem minden este a nulláról próbáljuk megoldani a vacsorát. Tóth Szilárd szerint érdemes inkább olyan, jól variálható hozzávalókkal készülni, amelyekből a hét során többféle fogás is gyorsan összeállítható.
Augusztus végén ehhez még bőségesen válogathatunk a szezonális zöldségekből. „Egy fárasztó munkanap után mindenképpen egy egyszerű salátát javasolnék frissen sült hússal vagy sajttal. Ha pedig maradt még bennünk egy kis energia, a sütő Air Fry funkcióját kihasználva készíthetünk hozzá ropogós csirkecombfilét, vagy az összevonható főzőzónán akár egyszerre a család több tagjának is piríthatunk spenótot friss fűszerekkel” – mondja Tóth Szilárd, az LG-vel együttműködő séf.
Az LG beépíthető sütőiben elérhető Air Fry funkcióval külön készülék nélkül is készíthetünk ropogós fogásokat, így egy újabb eszköz sem foglal helyet a konyhapulton, a tágas sütőtérben pedig egyszerre nagyobb adag is elkészíthető. Az indukciós főzőlapok összekapcsolható zónái eközben nagyobb felületet biztosítanak például méretesebb edények vagy grill-lap használatához.
Nem kell vasárnap eldönteni, mit eszünk pénteken
A meal prepping lényege nem feltétlenül az, hogy már hétvégén öt doboz készételt sorakoztassunk fel a hűtőben. Szilárd inkább olyan alapokban gondolkodik, amelyekből később, az adott naphoz és a kedvünkhöz igazodva többféle fogás születhet.
„Mindig legyen otthon sokféle zöldség és fűszer” – tanácsolja a séf. Ha ezek mellé néhány húsféléről vagy más, jól kombinálható hozzávalóról is előre gondoskodunk, ugyanaz az alap más körettel, fűszerezéssel vagy zöldséggel egészen új étellé válhat. Így nem kell napokkal korábban eldöntenünk, pontosan mi kerüljön az asztalra, mégsem minden este az üres hűtő előtt állva kezdődik a vacsorakészítés.
A szakember például többféle húst is elkészítene a hétre az LG prémium beépíthető sütőiben megtalálható Air Sous-Vide funkcióval. Az eljárás alacsony hőmérsékletű sütéssel és szabályozott légáramlással járul hozzá az egyenletes eredményhez, hagyományos sous-vide vízfürdő nélkül.
„Ha sous-vide-oljuk a húsokat, azok napokkal később is felhasználhatók, miközben remek marad a minőségük” – mondja Szilárd. Így a hosszabb hőkezelést elvégezhetjük egy nyugodtabb időszakban, a sűrűbb napokon pedig már csak azt kell eldöntenünk, milyen fogás készüljön az előkészített hozzávalókból.
A vasárnapi ebéd már szombat este elkezdődhet
Szilárd egyik kedvenc példája erre az egészben sült sertéstarja. „Ha egész sertéstarját szeretnénk készíteni, 85 Celsius-fokon, 12 óra alatt elkészíthetjük. Ezt akár este is betehetjük a sütőbe, és ha reggelre időzítjük a program végét, mire felkelünk, gyakorlatilag 95 százalékban kész is egy finom vasárnapi sült.”
Az LG prémium beépíthető sütőiben található Air Sous-Vide funkció szabályozott hőmérséklettel és légáramlással dolgozik, egyes beépíthető sütőkön pedig időzített sütés is beállítható. Így a hosszú elkészülési idő nem egyenlő a konyhában töltött idővel.
Reggelre már csak az utolsó lépések maradnak: a séf a tarját kevés fűszerrel vagy visszaredukált jus-vel dörzsölné be, majd 220 Celsius-fokon nagyjából húsz perc alatt sütné készre. Mellé néhány fej gomba és friss gyökérzöldség kerülhet, így viszonylag kevés aktív munkával komplett fogás kerülhet az asztalra.
Ez jól példázza Szilárd meal prephez való hozzáállását is: nem kész menüsorokat kell napokkal korábban legyártani, hanem olyan kiindulópontokat teremteni, amelyekből a megfelelő pillanatban kevés munkával kész étel születhet.
A séf „vésztartaléka” a fagyasztóban lapul
A tudatos tervezés a maradékoknak is új szerepet adhat. Szilárd egyik kedvenc praktikája például a jus, amelyet kis adagokban lefagyaszt, majd akkor vesz elő, amikor egy hosszú nap végén már nincs kedve komolyabb főzésbe kezdeni.
„Egy hosszú és fárasztó napot gyakran egy brutál forró levessel zárok. Ehhez nem kell más, mint két-három jus-kocka a fagyasztóból, amit rengetegféleképpen lehet ízesíteni” – meséli.
Forró vízzel, vékonyra vágott friss zöldségekkel és tésztával néhány kéznél lévő összetevőből rövid idő alatt meleg vacsora születhet. A praktika jól illeszkedik ahhoz a szemlélethez, amelyre a Nébih is felhívja a figyelmet: a megfelelő tárolás, a maradékok felhasználása és a tudatosabb bevásárlás egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb étel végezze a szemétben. 1
A gépnek nem kell tudnia, mit szeretnénk vacsorázni
Tóth Szilárd szerint a korszerű konyhai eszközök igazi előnye nem az, hogy átveszik tőlünk a főzést, hanem hogy bizonyos időigényes vagy nagyobb odafigyelést kívánó munkafázisokat egyszerűbbé tehetnek.
„A »mit főzzünk« kérdésben nem segít egy gép, azt nekünk kell eldöntenünk. De a »hogyan«-ban biztosan nagy segítség” – foglalja össze.
Az LG beépíthető prémium sütőiben az Air Fry és az Air Sous-Vide mellett a ProBake légkeverés az egyenletes hőelosztást támogatja, míg az LG ThinQ alkalmazással egyes modelleken távolról is nyomon követhető a hátralévő sütési idő. És mivel egy hosszú nap után a munka nem ér véget azzal, hogy elkészült a vacsora, bizonyos modellek a sütő tisztán tartását is megkönnyítik: az EasyClean™ technológia víz és a sütő speciális belső bevonatának segítségével fellazítja a sütőtérben lévő szennyeződéseket, amelyek ezután könnyebben letörölhetők.
A főzőlapnál Szilárd az összevonható zónákat emeli ki. „Gyorsabban és könnyedén grillezhetek akár több fő részére is egy időben” – mondja. Az LG Flex Zone megoldásával a zónák páronként összekapcsolhatók, így nagyobb főzőfelület alakítható ki, ami például méretesebb edények használatakor ad nagyobb szabadságot.
„Gyakorlatilag rengeteg lehetőség áll a rendelkezésünkre az LG beépíthető konyhai gépei által, így csak a kreativitásunk és az időnk szab határt annak, mi kerül végül az asztalra” – teszi hozzá a séf.
Három szabály, ami megkönnyítheti a szeptemberi hétköznapokat
Tóth Szilárd szerint három egyszerű alapelvvel kevesebb lehet a kapkodás a konyhában. Először is ismerjük meg, mire képesek az otthoni konyhai eszközeink, mert sokszor olyan lehetőségeket sem használunk ki, amelyek éppen a sűrű napokon lennének hasznosak. Másodszor a nyugodtabb időszakokban dolgozzunk a nehezebb napokra: egy adag alaplé, jus vagy néhány előkészített hozzávaló később értékes perceket jelenthet. Harmadszor pedig nem kell mindenáron minden este főzni. Ha előre tudjuk, hogy egy adott napon erre nem lesz időnk vagy energiánk, jobb ehhez igazítani a bevásárlást is, mint olyan élelmiszereket hazavinni, amelyek végül felhasználatlanul maradnak.
A Nébih adatai szerint az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal mérséklődött a magyar háztartások élelmiszer-pazarlása, vagyis egyre tudatosabban bánunk azzal, ami a kosarunkba kerül. 1 A következő lépéshez pedig nem feltétlenül kell több időt töltenünk a konyhában. Sokszor éppen az jelenthet megoldást, ha előre átgondoljuk, mit mikor érdemes megcsinálnunk – a többit pedig, ahol lehet, rábízzuk a konyhai eszközeinkre.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
A fenntartható nyár a szervezetünket is védi
Az idei nyár ismét emlékeztetett bennünket arra, hogy a szélsőséges hőség már nem kivétel, hanem egyre inkább a mindennapjaink része. A tartósan alacsony dunai vízállás, a megnövekedett energiaigény és a víztakarékossági felhívások sokakat arra ösztönöznek, hogy tudatosabban használják az erőforrásokat.
Kevesebbet használni a klímát, spórolni a vízzel vagy természetesebb anyagokat választani elsőre elsősorban környezetvédelmi kérdésnek tűnik. Pedig ezek közül számos döntés a saját egészségünkre is kedvező hatással lehet. Dr. Hámori Lilla biológussal (PhD), táplálkozási és életmód-tanácsadóval beszélgettünk arról, hogyan találkozik a fenntarthatóság és az egészségtudatos életmód a nyári hónapokban.
„A természethez való alkalmazkodás nemcsak környezetvédelmi szempontból fontos. Az emberi szervezet is akkor működik a legjobban, ha nem folyamatosan extrém körülmények között próbáljuk fenntartani a komfortérzetünket.”
– mondja a szakértő.
Valóban jó ötlet 21 fokra hűteni a lakást?
A légkondicionáló ma már sok helyen nélkülözhetetlen, különösen a legmelegebb napokon. A probléma azonban nem maga a klíma, hanem a túl nagy hőmérséklet-különbség. Ha odakint 37–38 °C van, bent pedig 21–22 °C, a szervezetnek folyamatosan alkalmazkodnia kell a jelentős hőmérséklet-változásokhoz. Ez fokozott terhelést jelenthet a hőszabályozás számára, ráadásul a túl hideg, száraz levegő kiszáríthatja a nyálkahártyákat és kellemetlen izomfeszülést is okozhat.
„Általában elegendő, ha a lakás hőmérséklete 25–27 °C körül marad. Ez még kellemesebb környezetet biztosít, miközben kisebb terhelést jelent a szervezetnek és jelentősen csökkentheti az energiafelhasználást is.”
A természetes anyagok nemcsak kényelmesebbek
Nyáron sokan választanak műszálas sportruházatot vagy divatruhát, pedig ezek nem mindig ideálisak a mindennapokban. A pamut, a len vagy a kender jobban szellőzik, segíti a verejték elpárolgását és kevésbé akadályozza a szervezet természetes hőleadását.
„A bőrünk a legnagyobb szervünk, és hőségben kiemelt szerepet játszik a test hűtésében. Ha ezt túl vastag vagy rosszul szellőző anyagokkal akadályozzuk, az a komfortérzetünket is rontja.”
– teszi hozzá Dr. Hámori Lilla.

Dr. Hámori Lilla
A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a természetes alapanyagok választása egy másik szempontból is előnyös lehet. Számos szintetikus textília tartalmazhat olyan vegyi anyagokat vagy kikészítő anyagokat, amelyek érzékeny bőrűeknél irritációt okozhatnak. Emellett mosás közben mikroműanyagok is kerülhetnek a környezetbe.
A hűsölésnek nem mindig a klíma a legjobb módja
Sok olyan egyszerű megoldás létezik, amely egyszerre csökkentheti a lakás felmelegedését és az energiafogyasztást. A reggeli és esti kereszthuzat, a nappali árnyékolás, a redőny használata sok esetben hatékonyabban előzi meg a felmelegedést, mint amikor már délután próbáljuk lehűteni a forró lakást.
A nyári étrend is lehet fenntartható
A szezonális zöldségek és gyümölcsök nemcsak környezetvédelmi szempontból kedvezőbb választások. Frissen szedve általában ízletesebbek, kevesebb szállítást igényelnek, és természetes módon illeszkednek a nyári időszak igényeihez. Uborka, paradicsom, cukkini, paprika, őszibarack, sárgabarack vagy görögdinnye – ezek egyszerre járulnak hozzá a folyadékbevitelhez és értékes vitaminokat, ásványi anyagokat is biztosítanak.
„A természet mindig évszakhoz igazodva kínálja azt, amire a szervezetünknek leginkább szüksége van. Érdemes ezt kihasználni, és minél több szezonális alapanyagot választani.”
Kevesebb pazarlás, nagyobb odafigyelés
A hőségben különösen könnyen romlanak az élelmiszerek, ezért a tudatos bevásárlásnak is nagy jelentősége van. Kisebb mennyiségek vásárlása, a maradékok kreatív felhasználása vagy a heti menütervezés nemcsak az élelmiszer-pazarlást csökkentheti, hanem azt is segíti, hogy frissebb alapanyagok kerüljenek az asztalra.
Az egészség és a fenntarthatóság nem egymással versenyez
Dr. Hámori Lilla szerint sokan úgy tekintenek a fenntarthatóságra, mint egy újabb szabályrendszerre, pedig valójában számos környezettudatos döntés az egészségünket is szolgálja.
„Nem kell tökéletesnek lennünk. Már néhány apró változtatás – egy kicsit magasabbra állított klíma, természetes ruhák választása, szezonális alapanyagok előnyben részesítése vagy a tudatosabb vízhasználat – egyszerre támogatja a saját szervezetünket és a környezetünket is. A kettő sokkal szorosabban összefügg, mint elsőre gondolnánk. És ha ez nem lenne elég, ezek a tudatos döntések legtöbb esetben még a pénztárcánkat is kímélik.”
Dr. Hámori Lilla biológusként (PhD), táplálkozási és életmód-tanácsadóként, fitoterapeuta szakvizsgával rendelkező természetgyógyászként tudományos szemlélettel segíti a hozzá fordulókat. Munkájában ötvözi a modern kutatások eredményeit a természetközeli, fenntartható életmód szemléletével. Kiemelt célja, hogy olyan gyakorlati megoldásokat mutasson, amelyek hosszú távon egyszerre támogatják az egészséget és a környezetet. További információk a honalpon: https://drhamorililla.hu
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Ipari 3D nyomtatás versenykörnyezetben
-
Gazdaság2 hét ago
Még mindig vannak 8%-os betéti kamatok a piacon
-
Gazdaság2 hét ago
Elindult a SMARTTABLE ENERGY energetikai platform
-
Gazdaság1 hét ago
Autót a tévék mellől: új korszak jöhet a magyar autókereskedelemben
-
Zöld6 nap ago
Kiszáradó Velencei-tó: nem vízhiány van, hanem alkalmazkodási válság
-
Gazdaság1 hét ago
Ilyen sem volt még: már naponta kétezer személyi kölcsönt szórnak ki a bankok
-
Szórakozás1 hét ago
Kiderült, mennyi mindent jelenthet: itt az első országos mémkutatás
-
Okoseszközök1 hét ago
A rezsiről már nem csak télen érdemes beszélni






