Egészség

Sztróktúlélőként lett segítő, most az érzelmi bántalmazás elszenvedőit támogatja Dr. Szántó Szilvia

Nárcisz-trilógiájának befejező része május 8-án jelent meg

Igaz történet ihlette Dr. Szántó Szilvia regényeit, amelynek befejező része ma jelent meg. A Nárcisz-trilógia és az ehhez kapcsolódó szakkönyv azoknak nyújthat segítséget, akik szeretnének összhangba kerülni magukkal egy érzelmi bántalmazás után. A mentálhigiénés szakember fiatalkori sztrókja után kezdett segítőként dolgozni, azóta pedig már közel kétezer kliens fordult hozzá tanácsért.

Nem egyszerű életutat tudhat maga mögött Dr. Szántó Szilvia, aki fiatalon, a húszas évei végén esett át egy sztrókon. Az akkor főiskolai tanárként dolgozó Szilvia sokáig kereste az okokat, miért maradt életben, míg végül rájött: az a célja, hogy segítsen az érzelmi bántalmazás feldolgozásában azoknak, akik nyitottak erre. A mentálhigiénés tanácsadó szerint ma Magyarországon rengetett ember érintett az érzelmi bántalmazásban, gyakran úgy, hogy nem is tud róla.

„Új életet kaptam, mert 20 éve, nagyon fiatalon volt egy kisagyi sztrókom, szó szerint a halál torkából jöttem vissza és kezdtem új életet. Számomra nem létezik a már késő fogalma, ez ugyanis legtöbbször kifogás arra, hogy valamit ne kezdjünk el. Közben amíg ezen dilemmázunk is telik az idő: már rég benne lehetnénk egy úgy egyetem elvégzésében, szakma megtanulásában vagy hobbi kipróbálásában. „A már késő”-ben benne van egyfajta tanult tehetetlenségérzet, amelynek a gyökerei gyerekkorba nyúlnak vissza”

– kezdte Dr. Szántó Szilvia, a Budapesti Gazdasági Egyetem mentálhigiénés tanácsadója.

Sokan nem is tudják, hogy érzelmi bántalmazás elszenvedői

A szakember szerint sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy érzelmi bántalmazás érte őket. Az írónő főhőse, Jázmin történetén és kapcsolatain keresztül mutatja be az érzelmi bántalmazás sokféleségét és ennek hatásait, valamint a gyógyulás útját. A regény valós történeten alapul és hiánypótló, szókimondó, izgalmas olvasmány.

„A Nárcisz-trilógia és az ehhez kapcsolódó szakkönyv nem a nárcisztikusokról szól, sokkal inkább arról, hogy akik kapcsolatban vannak egy nárcisztikus személyiségvonásokkal rendelkező emberrel, hogyan tudnak kilépni a kapcsolatból, majd mit tudnak tenni azért, hogy ne legyenek fogékonyak egy nárcisztikus emberre, valamint meg tudják húzni a határaikat. Az, hogy valaki hosszabb ideig bántalmazó kapcsolatban él, annak a gyökere általában a gyerekkorba nyúlik vissza. A trilógia rámutat arra is, hogy ez milyen módot történhetett. Sokan nem is gondolják, hogy érzelmi bántalmazáson estek át, pedig a sokszor jó szándékba burkolt kéretlen tanácsok és minősítések is ártó hatással lehetnek arra, aki kapja őket.”

Dr. Szántó Szilvia szerint a szülőkkel való kapcsolat gyerekkorban kihat a későbbi, felnőtt életre és a magunkkal való viszonyra.

„Gyerekkorunkban a szüleink viselkedését, például, ha nem töltenek velünk minőségi időt, nem figyelnek ránk, a traumáik vagy éppen szenvedélybetegség rabjai, ha érzelmileg elérhetetlenek, ezt mind magunkra vesszük és azt hisszük, hogy nem vagyunk elég jók, nem vagyunk szerethetőek, nem visszük semmire. Ezt a szülő olykor mondja is a gyermekének: „Te lusta/semmirekellő/szerencsétlen vagy!”, „Nem viszed majd semmire!”, „Kinek fogsz te kelleni?!” stb. Ez odavezet, hogy felnőttként azt érezzük, nem vagyunk elég jók, jobb bele sem vágni a dolgokba, mert úgysem vezet sehova. A másik véglet az lehet, ha a szülő elkényezteti a gyermekét, megtesz helyette olyan dolgokat, amelyekre az életkora alapján képes lenne, és a gyermek nem tapasztalja meg, hogy képes egyedül is megküzdeni a céljaiért, hanem azt érzi, hogy ő nem elég jó vagy éppen túlértékeli önmagát azáltal, hogy minden körülötte forog.”

Gyógyulást támogató feladatokkal segít

Az író szerint a kulcs az önmagunkon való munka, ebben nyújt segítséget a Nárcisz-trilógia befejező regénykötete, A nárcisztikuson túl – Igaz történet alapján, Vannak kapcsolatok, amelyekkel önmagad bántalmazod és az új szakkönyve, a Napocska-projekt, Szabadulás és gyógyulás az érzelmi bántalmazásból – Gyakorlati útmutató.

„Ez utóbbi esetében olyan szakkönyvről van szó, amely nemcsak szakmai összefoglalókat, az érzelmi bántalmazásból szabadulást és gyógyulást megtámogató feladatokat és kérdéseket tartalmaz, hanem megoldásokat is: ugyanis mindegyik kérdést kidolgoztam a Nárcisz-trilógia főhősnőjére, Jázminra is. Az olvasó így abban is segítséget kap, hogy Jázmin válaszai alapján lássa, hogy az adott kérdésnél milyen irányba érdemes elindulnia a válaszadásban. A szakkönyvben először feltérképezzük a problémás területeket – például érzelmi sebeket, gyermekkorból hozott hiedelmeket, viselkedésmintákat -, majd feltárjuk, hogy milyen erőforrásainkra tudunk támaszkodni, aztán elvégezzük az átalakítást egy új, gyógyult ént létrehozva. A szakkönyv legalább félévnyi önismereti munkához ad iránymutatást”

– fejtette ki a szerző.

A Nárcisz-trilógiában és a most megjelent szakkönyvben az írónő azt is pontosan kifejti, milyen technikákat alkalmazhatunk, hogy a gyerekkori traumákat feldolgozhassuk.

„Önismereti munkával lehet dolgozni az alaphiedelmeinken, sémáinkon, gyermekkori érzelmi sebeinken. Ebben segít a Napocska-projekt is, de akár segítő szakemberrel is dolgozhatunk rajta. Fontos, hogy felvállaljuk a felelősséget az életünkért, mert akkor kijövünk az áldozatszerepből és megtapasztaljuk, hogy van ráhatásunk a dolgokra. Cselekedjünk filozofálgatás helyett. Keressünk támogató közeget, a mérgező embereket, ahogy lehetséges, iktassuk ki az életünkből. Nézzük meg, hogy milyen erőforrásaink, jó tulajdonságaink, eredményeink vannak az életben, és merítsünk erőt belőlük. Keressünk minden nap 3 dolgot, amelyért hálásak lehetünk, hogy érezzük, milyen jó élni”

– tanácsolta Dr. Szántó Szilvia.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Kapcsolódó cikkek:bántalmazás dr szántó szilvia egészség segítség stroke támogatás túlélő

Következő hírünk

A biztonságos munkakörnyezethez és fenntarthatósághoz járulnak hozzá a vizsgálólaborok

Előző hírünk

Egy ártalmatlannak tűnő anyajegy is veszélyes lehet

Tovább

Hirdetés

Egészség

Egészségünk és gazdaságunk jövőképe: berobbant a bionika mérnöki tudománya

A globális gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő tudományága a bionika, a legfrissebb adatok szerint piaca 2024 és 2034 között évente átlagosan 10 %-kal fog növekedni.

Jelentőségét mutatja, hogy idén a fizikai és a kémiai Nobel–díjat is a területhez kapcsolódó szakembereknek ítélték oda. Magyarország oktatási szempontból alakítja a trendeket a bionikában. Európában ugyanis legrégebb óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hallgatható külön mérnöki szakként a molekuláris bionika, ahol a hallgatók olyan kutatásokban és fejlesztésekben vehetnek részt, amelyek világszerte előremutatónak számítanak. Többek között látássérültek mindennapi életvitelét segítő applikációt, intelligens protéziseket, érzékelő robotikai és orvosdiagnosztikai eszközöket is fejlesztenek.

A bionika az egyik leggyorsabban növekvő mérnöki tudományterület, a szektor a befektetők szerint is kiemelt profitábilitással rendelkezik. A The Business Research Company 2024. októberében publikált elemzése szerint piaca a 2023-as 12,39 milliárd dollárról 2024-re várhatóan 13,62 milliárd dollárra, míg 2028-ra 19,93 millió dollárra emelkedik, évenkénti átlagos 10 %-os növekedés mellett. Az egyik leginnovatívabbnak számító tudományterületen dolgozó szakemberek az emberek egészségéért és életminőségének javításáért dolgoznak. Idén a fizikai Nobel-díjat John J. Hopfield, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem kutatója nyerte el a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulásos kutatásaikért, míg a kémiait megosztva David Baker az új fehérjék tervezéséért, Demis Hassabis és John Jumper a fehérjék háromdimenziós szerkezetének mesterséges intelligencia alapú meghatározásáért kapták.

„A mesterséges intelligencia és a neurális hálózatok alapjairól nálunk már első évfolyamon tanulnak a hallgatók, később pedig olyan kutatásba is bekapcsolódhatnak, amelyben már két éve azon dolgozunk, hogy az AlphaFold elnevezésű, mesterséges intelligencia alapú rendszer segítségével a fehérjék minél pontosabb neurális hálózatrendszerét építsük föl. Az idei eredmények tükrében már kimondhatom, nálunk a diákok nemcsak az emberek életminőségét javító ismeretekre tehetnek szert, hanem már több mint 20 éve tanítjuk azt, amiért idén két Nobel-díjat is adtak”

– emeli ki Dr. Cserey György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja.

Az egyetemen Európában elsőként 2008-ban kezdték meg a molekuláris bionika alapképzést a Semmelweis Egyetemmel közösen, ahol a hallgatók már az első évfolyamon bekapcsolódhatnak fejlesztésekbe, kutatásokba. Mivel az oktatók külföldi tapasztalattal rendelkeznek – van, aki a Harvardon, a Müncheni Egyetemen vagy éppen Oxfordban tanult –, valóban nemzetközileg jegyzett kutatásokban vesznek részt. Mindvégig támogatják az egyedi ötletek megvalósítását, akár cégalapításig eljuttatva a diákokat. Ezzel a képzés a külföldi egyetemekkel összevetve is kivételesnek számít. A tanulmányok során olyan tudományterületekkel találkozhatnak, mint a számítógéppel segített gyógyszeripar, az orvosi biotechnológia, bioinformatika, bioprotézis-fejlesztés vagy a nanotechnológia.

A biológiai és műszaki tudományokat ötvöző bionika az egyik legfiatalabb, ám leggyorsabban fejlődő tudományterület nagyon erős ipari háttérrel, hiszen a legnagyobb orvosi képalkotó, gyógyszer- és rehabilitációs eszközöket fejlesztő cégek és a robotika is hasznosítják a terület innovációit. A szakemberek olyan eszközöket képesek fejleszteni, amelyek korábban a science fiction filmekben voltak láthatók. A PPKE-ITK hallgatói folyamatosan fejlesztik a már több tízezer ember által használt LetSee applikációt, amely a látássérültek mindennapos problémáira ad hatékony megoldásokat, a kutató-fejlesztői csapat már több nemzetközi technológiai versenyen bizonyította, hogy fejlesztésük a legjobb eszközként javítja a látássérültek életminőségét. Intelligens protéziseken dolgoznak; egykori hallgatójuk, Tasi Benedek például az egyetemi évei alatt kezdte el fejleszteni azt az anatómiailag pontos robotkezet, amely nem a gép, hanem az ember oldaláról közelíti meg a művégtagok kérdéskörét. Saját vállalkozásában mai napig együttműködik az egyetemmel, hallgatónak is gyakorlati helyet adva, és olyan kérdéseken dolgoznak, hogy a robotkéz vezérléséhez hogyan lehet bionikus ember-gép interfészt fejleszteni, milyen szenzorokat lehetséges integrálni a bőrbe, vagy hogyan lehet érzékeny, ám mégis tartós borítást készíteni a protézisre.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

Mini LED kijelzőtechnológiás sebészeti monitort dobott a piacra az LG az endoszkópos és laparoszkópos beavatkozásokhoz

Az LG Electronics (LG) megkezdte új, 31,5 hüvelykes sebészeti monitorjának (32HR734S modell) piaci bevezetését.

A sebészeti endoszkópok, laparoszkópos kamerák és más kompatibilis orvosi képalkotó rendszerek képeinek színes megjelenítésére tervezett LG monitor megkapta az 510(k) engedélyt az amerikai FDA-tól, azaz már az Egyesült Államokban is forgalmazható. A Mini LED technológiájú kijelző pontos színszabályozást garantál széles színtartománnyal és optimalizált tisztaságú képpel.

A 32HR734S monitor egy 31,5 hüvelykes, 4K felbontású (3840 x 2160) Mini-LED kijelző, amely több ezer apró LED-diódát használ háttérvilágításként. Az LG orvosi monitora 2 000 cd/m² csúcsfényerőt és 1 000 000:1 értékű dinamikus kontrasztarányt biztosít, a tiszta, részletes képek és az erős kontraszt érdekében pedig 1536 külön háttérvilágítási zónát kezel. A kijelző megbízható színkonzisztenciát garantál az egész képernyőn, a DCI-P3 színtér 98 százalékos lefedettségével.

A lenyűgöző képi teljesítmény mellett a 32HR734S a sebészeti környezetben szükséges tartósságot és megbízhatóságot is garantálja. Az optikai ragasztás (a kijelző és az előlap közötti közvetlen kötés), és az előlap csillogás-, tükröződés-, valamint ujjlenyomat-gátló bevonatai miatt az LG 32HR734S 4K sebészeti monitoron mindig tökéletesen jól láthatóak a képek, még az erősen megvilágított műtőkben is. A termék elülső és hátsó oldala is víz- és porálló (IP45-, illetve IP32-besorolás), így a monitor a műtétek során esetlegesen a készüléket érő környezeti hatások között is zavartalanul működik.

A 32HR734S az első olyan LG sebészeti monitor, amely tartalmazza az innovatív, ún. Clone Screen funkciót. A Clone Screen-el a felhasználók a 32HR734S-en megjelenő képet megkettőzhetik egy második monitoron (HDMI-n keresztül csatlakoztatva), ami jelentősen megkönnyítheti a műtéti folyamatok hatékonyságát és a kommunikációt olyan helyzetekben, amikor több egészségügyi szakembernek kell ugyanazt a képet látnia.

A kijelző ún. Mirror üzemmódja a képernyőn megjelenő képet vízszintesen tükrözi, míg a Rotation üzemmód 180 fokkal elforgatja a képet a műtéti kamera tájolásának megfelelően. A monitor Picture-in-Picture (PIP) és Picture-by-Picture (PBP) funkciót is biztosít, ez utóbbi akár négy különböző képforrás egyidejű megjelenítését is lehetővé teszi. Az orvosok és egészségügyi szakemberek így egyszerre több – például laparoszkópos és fluoroszkópos – képet nézhetnek, miközben még a beteg életjeleit is figyelemmel kísérhetik ugyanazon a kijelzőn.

„A fejlett Mini LED technológiával rendelkező 32HR734S a sebészeti környezetben szükséges kiváló képminőséget és kényelmi funkciókat kínálja”

– mondta YS Lee, az LG üzleti megoldások divíziójának alelnöke és IT termékekért felelős vezetője.

„Úgy véljük, hogy új modellünk jelentősen hozzájárul majd a műtéteket végző és a műtéteknél segédkező egészségügyi szakemberek munkájának hatékonyságához.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

A modern szájsebészeti eljárások fejlődése

Képek forrása: Freepik

A fogászati technológia elképesztő sebességgel fejlődik, ami számtalan előnnyel jár a páciensek és a fogorvosok számára is. A csúcstechnológiás képalkotó rendszerektől az innovatív kezelésekig az új fejlesztések teljes mértékben átalakítják a fogászati ellátást, amit ma már a precizitás, a hatékonyság és a betegközpontú megközelítés jellemez. Milyen újdonságok teszik egyre kényelmesebbé és pontosabbá a szájsebészeti eljárásokat?

Digitális képalkotás a diagnosztika precizitásáért

A modern szájsebészet egyik alappillére a digitális képalkotó technológiák integrálása, amelyek forradalmasították a diagnosztikai pontosságot. A kúpnyalábos komputertomográfia (CBCT) kiemelkedik az újítások közül, mivel háromdimenziós, nagy felbontású képeket nyújt a szájüreg, az állkapocs és az arcüreg struktúráiról. Ez a technológia lehetővé teszi a szájsebészek számára, hogy eddig nem látott precizitással állítsanak fel diagnózisokat, ami elősegíti a korábbinál célzottabb kezelési tervek elkészítését.

A digitális képalkotás emellett hozzájárul ahhoz is, hogy a szájsebész más egészségügyi szakemberekkel is hatékonyan együtt tudjon működni a páciens gyógyulásának érdekében. A digitális adatok zökkenőmentes megosztása megkönnyíti a különböző szakterületek közötti konzultációkat, biztosítva ezáltal az összetett fogászati és orvosi igényű betegek átfogó ellátását.

Számítógépes tervezés és gyártás (CAD/CAM)

A számítógépes tervezés során a speciális szoftverek 3D modelleket hoznak létre többek között a protézisekről és az implantátumokról, majd a digitálisan megtervezett fogpótlásokat speciális gépekkel, például 3D nyomtatókkal vagy CNC (számítógépes numerikus vezérlésű) marógépekkel készítik el.

A szájsebészek így ma már személyre szabott megoldásokat hozhatnak létre, optimalizálva mind a formát, mind a funkciót. Az intraorális szkennelés és a digitális lenyomatok pedig felváltják a hagyományos fogászati lenyomatokat, kényelmesebb élményt nyújtva a pácienseknek, miközben a sebészeket rendkívül pontos adatokkal látják el.

Lézeres kezelések és minimál invazív eljárások

A lézertechnológia megjelenése a minimál invazív szájsebészet új korszakát nyitotta meg. A lézeres kezelések precizitást biztosítanak a lágy- és keményszöveti eljárásoknál, lehetővé téve a sebészek számára, hogy az összetett eljárásokat csökkentett vérzés, kisebb fájdalom és gyorsabb gyógyulási idő mellett végezzék el.

A minimál invazív technikák hozzájárulnak az egészséges szövetek megőrzéséhez is, ami összhangban van a betegellátás holisztikus megközelítésével, ahol nemcsak a meglévő problémák kezelésére helyeznek hangsúlyt, hanem a szájüreg általános egészségének megőrzésére is.

Uniklinik Fogászat: professzionális szolgáltatást nyújtó fogászat Budapesten

Az Uniklinik Fogászat és Implantációs Központ egy profi fogászat Budapest szívében. Elkötelezett orvoscsapatunk tagjai között a fogászat összes ágazatának szakértője megtalálható! Szakorvosaink nemcsak a konzerváló fogászat, valamint a fogpótlástan kiváló szakértői, de az esztétikai fogászat és a fogszabályozás területén is az élen járnak. Nap mint nap azért dolgozunk, hogy ön és családja a lehető legmagasabb színvonalú fogászati szolgáltatásban részesüljön. Keressen fel bennünket, hiszen online bejelentkező rendszerünkkel gyorsan és kényelmesen foglalhat időpontot, így haladéktalanul elkezdhetjük a munkát, hogy javítsunk életminőségén.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább