Egészség

Sztróktúlélőként lett segítő, most az érzelmi bántalmazás elszenvedőit támogatja Dr. Szántó Szilvia

Nárcisz-trilógiájának befejező része május 8-án jelent meg

Igaz történet ihlette Dr. Szántó Szilvia regényeit, amelynek befejező része ma jelent meg. A Nárcisz-trilógia és az ehhez kapcsolódó szakkönyv azoknak nyújthat segítséget, akik szeretnének összhangba kerülni magukkal egy érzelmi bántalmazás után. A mentálhigiénés szakember fiatalkori sztrókja után kezdett segítőként dolgozni, azóta pedig már közel kétezer kliens fordult hozzá tanácsért.

Nem egyszerű életutat tudhat maga mögött Dr. Szántó Szilvia, aki fiatalon, a húszas évei végén esett át egy sztrókon. Az akkor főiskolai tanárként dolgozó Szilvia sokáig kereste az okokat, miért maradt életben, míg végül rájött: az a célja, hogy segítsen az érzelmi bántalmazás feldolgozásában azoknak, akik nyitottak erre. A mentálhigiénés tanácsadó szerint ma Magyarországon rengetett ember érintett az érzelmi bántalmazásban, gyakran úgy, hogy nem is tud róla.

„Új életet kaptam, mert 20 éve, nagyon fiatalon volt egy kisagyi sztrókom, szó szerint a halál torkából jöttem vissza és kezdtem új életet. Számomra nem létezik a már késő fogalma, ez ugyanis legtöbbször kifogás arra, hogy valamit ne kezdjünk el. Közben amíg ezen dilemmázunk is telik az idő: már rég benne lehetnénk egy úgy egyetem elvégzésében, szakma megtanulásában vagy hobbi kipróbálásában. „A már késő”-ben benne van egyfajta tanult tehetetlenségérzet, amelynek a gyökerei gyerekkorba nyúlnak vissza”

– kezdte Dr. Szántó Szilvia, a Budapesti Gazdasági Egyetem mentálhigiénés tanácsadója.

Sokan nem is tudják, hogy érzelmi bántalmazás elszenvedői

A szakember szerint sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy érzelmi bántalmazás érte őket. Az írónő főhőse, Jázmin történetén és kapcsolatain keresztül mutatja be az érzelmi bántalmazás sokféleségét és ennek hatásait, valamint a gyógyulás útját. A regény valós történeten alapul és hiánypótló, szókimondó, izgalmas olvasmány.

„A Nárcisz-trilógia és az ehhez kapcsolódó szakkönyv nem a nárcisztikusokról szól, sokkal inkább arról, hogy akik kapcsolatban vannak egy nárcisztikus személyiségvonásokkal rendelkező emberrel, hogyan tudnak kilépni a kapcsolatból, majd mit tudnak tenni azért, hogy ne legyenek fogékonyak egy nárcisztikus emberre, valamint meg tudják húzni a határaikat. Az, hogy valaki hosszabb ideig bántalmazó kapcsolatban él, annak a gyökere általában a gyerekkorba nyúlik vissza. A trilógia rámutat arra is, hogy ez milyen módot történhetett. Sokan nem is gondolják, hogy érzelmi bántalmazáson estek át, pedig a sokszor jó szándékba burkolt kéretlen tanácsok és minősítések is ártó hatással lehetnek arra, aki kapja őket.”

Dr. Szántó Szilvia szerint a szülőkkel való kapcsolat gyerekkorban kihat a későbbi, felnőtt életre és a magunkkal való viszonyra.

„Gyerekkorunkban a szüleink viselkedését, például, ha nem töltenek velünk minőségi időt, nem figyelnek ránk, a traumáik vagy éppen szenvedélybetegség rabjai, ha érzelmileg elérhetetlenek, ezt mind magunkra vesszük és azt hisszük, hogy nem vagyunk elég jók, nem vagyunk szerethetőek, nem visszük semmire. Ezt a szülő olykor mondja is a gyermekének: „Te lusta/semmirekellő/szerencsétlen vagy!”, „Nem viszed majd semmire!”, „Kinek fogsz te kelleni?!” stb. Ez odavezet, hogy felnőttként azt érezzük, nem vagyunk elég jók, jobb bele sem vágni a dolgokba, mert úgysem vezet sehova. A másik véglet az lehet, ha a szülő elkényezteti a gyermekét, megtesz helyette olyan dolgokat, amelyekre az életkora alapján képes lenne, és a gyermek nem tapasztalja meg, hogy képes egyedül is megküzdeni a céljaiért, hanem azt érzi, hogy ő nem elég jó vagy éppen túlértékeli önmagát azáltal, hogy minden körülötte forog.”

Gyógyulást támogató feladatokkal segít

Az író szerint a kulcs az önmagunkon való munka, ebben nyújt segítséget a Nárcisz-trilógia befejező regénykötete, A nárcisztikuson túl – Igaz történet alapján, Vannak kapcsolatok, amelyekkel önmagad bántalmazod és az új szakkönyve, a Napocska-projekt, Szabadulás és gyógyulás az érzelmi bántalmazásból – Gyakorlati útmutató.

„Ez utóbbi esetében olyan szakkönyvről van szó, amely nemcsak szakmai összefoglalókat, az érzelmi bántalmazásból szabadulást és gyógyulást megtámogató feladatokat és kérdéseket tartalmaz, hanem megoldásokat is: ugyanis mindegyik kérdést kidolgoztam a Nárcisz-trilógia főhősnőjére, Jázminra is. Az olvasó így abban is segítséget kap, hogy Jázmin válaszai alapján lássa, hogy az adott kérdésnél milyen irányba érdemes elindulnia a válaszadásban. A szakkönyvben először feltérképezzük a problémás területeket – például érzelmi sebeket, gyermekkorból hozott hiedelmeket, viselkedésmintákat -, majd feltárjuk, hogy milyen erőforrásainkra tudunk támaszkodni, aztán elvégezzük az átalakítást egy új, gyógyult ént létrehozva. A szakkönyv legalább félévnyi önismereti munkához ad iránymutatást”

– fejtette ki a szerző.

A Nárcisz-trilógiában és a most megjelent szakkönyvben az írónő azt is pontosan kifejti, milyen technikákat alkalmazhatunk, hogy a gyerekkori traumákat feldolgozhassuk.

„Önismereti munkával lehet dolgozni az alaphiedelmeinken, sémáinkon, gyermekkori érzelmi sebeinken. Ebben segít a Napocska-projekt is, de akár segítő szakemberrel is dolgozhatunk rajta. Fontos, hogy felvállaljuk a felelősséget az életünkért, mert akkor kijövünk az áldozatszerepből és megtapasztaljuk, hogy van ráhatásunk a dolgokra. Cselekedjünk filozofálgatás helyett. Keressünk támogató közeget, a mérgező embereket, ahogy lehetséges, iktassuk ki az életünkből. Nézzük meg, hogy milyen erőforrásaink, jó tulajdonságaink, eredményeink vannak az életben, és merítsünk erőt belőlük. Keressünk minden nap 3 dolgot, amelyért hálásak lehetünk, hogy érezzük, milyen jó élni”

– tanácsolta Dr. Szántó Szilvia.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:bántalmazás dr szántó szilvia egészség segítség stroke támogatás túlélő

Up Next

A biztonságos munkakörnyezethez és fenntarthatósághoz járulnak hozzá a vizsgálólaborok

Don't Miss

Egy ártalmatlannak tűnő anyajegy is veszélyes lehet

Egészség

Hűs menedék vagy látszatmegoldás? – Az irodai munkavégzés láthatatlan nyári veszélyei

A WHO adatai szerint a munkahelyi hőstressznek gyakran kitett dolgozók 30%-a számol be produktivitásvesztésről, a szervezet pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy a beltéri munkavállalók sincsenek automatikusan biztonságban, ha a munkahelyi környezet nem biztosít megfelelő hűtést vagy szellőzést.¹

A magas hőmérséklet nemcsak kellemetlen közérzetet okozhat: ronthatja a koncentrációt, fokozhatja az álmosságot, csökkentheti a döntéshozatali képességet, és hosszabb távon hozzájárulhat a munkavállalók kimerüléséhez is.

A hűs iroda sem menedék?

Sokan a mai napig úgy gondolnak az irodára, mint a nyári hőség elől teljes mértékben védett térre: a légkondicionált, zárt, kényelmes székekkel teli munkakörnyezet sokak szemében valódi menedék a hőségben. Egy rosszul hűtött, túlmelegedő vagy éppen túl hidegre klimatizált iroda azonban ugyanúgy megterhelheti a szervezetet, mint a folyamatos digitális készenlét vagy az alváshiány. Ráadásul a rosszul légkondicionált irodákban a fejfájás, fáradtság, szem-, torok- és légúti panaszok előfordulása 30–200%-kal magasabb lehetett, mint természetes szellőzés, vagy helyesen beállított, tisztított klíma mellett.²

Egy 2024-ben megjelent Ergonomics-kutatás kontrollált irodai környezetben vizsgálta, hogy hogyan hat a beltéri hőmérséklet az irodai dolgozók teljesítményére.³A résztvevők teszteket végeztek, miközben a kutatók többek között a testhőmérsékletüket, vérnyomásukat, pulzusukat és szubjektív hőérzetüket is mérték. Az eredmények szerint a munkateljesítmény szorosan összefüggött a hőkomforttal, miközben az álmosság intenzitása negatív kapcsolatot mutatott a teljesítménnyel. Vagyis a nem megfelelő beltéri hőmérséklet nem látványos összeomlást okoz, hanem sokszor csendesebb tüneteken keresztül hat: fáradtabbak, lassabbak, szétszórtabbak leszünk.

„A hőség nem csak kényelmi kérdés, hanem mérhető egészségi, biztonsági és gazdasági kockázat. Az a vállalat, amely nem méri a hőterhelés hatását a teljesítményre, a hibákra, a kieső munkaidőre és a balesetekre, valójában nem tudja, mennyit veszít, csak utólag szembesül a következményekkel.”

– emelte ki Nagy Márta wellbeing szakértő.

A hőség nem csak a testet terheli, hanem a figyelmet is

A nyári kimerülés sokszor nem egyik napról a másikra jelenik meg. Először csak nehezebben indul el a nap, lassabban megy a fókuszált munka, több hibát vétünk, gyakrabban nyúlunk kávé vagy cukros ital után, délutánra pedig szinte teljesen elfogy a mentális energiánk. A hőség azért különösen alattomos, mert nem mindig fájdalom vagy betegség formájában jelentkezik, hanem teljesítményromlást, ingerlékenységet, tompaságot vagy motivációvesztést okoz. A munkahelyi sérülés és a baleseti kockázat ráadásul hőhullám idején 17,4%-al nő, ami szintén veszélyforrást jelenthet az irodai munkát végzőkre is.⁴

Ez a szellemi munkát végzőknél különösen aggasztó, hiszen az irodai teljesítmény sokszor nem fizikai erőkifejtésen, hanem koncentráción, memórián, döntéshozatalon, kommunikáción és problémamegoldáson múlik. Ha ezek a funkciók romlanak, annak következménye nem feltétlenül azonnal látványos: elcsúsznak a határidők, romlik a meetingek minősége, több lesz a félreértés, csökken a kreativitás, és nő az apró, de költséges hibák esélye.

A nyári kihívásokhoz való alkalmazkodás stratégiai kérdés is

A hőhullámok egyre gyakoribbá válásával a nyári munkavégzést is újra kell gondolni. A munkavállalói energia, koncentráció és regeneráció ma már nem egy másodlagos vállalati téma, hanem a teljesítőképesség alapfeltétele. Egy szervezet akkor tud jól működni a nyári időszakban is, ha nem ugyanazt a tempót és terhelést várja el változatlan körülmények között, hanem figyelembe veszi, hogy a hőség önmagában is stresszfaktor. Ez jelenthet rugalmasabb munkakezdést, home office lehetőséget a legmelegebb napokon, jobb árnyékolást és szellőzést, tudatosabb folyadékpótlást, rövidebb, fókuszáltabb meetingeket, valamint olyan munkaszervezést, amely a legnagyobb koncentrációt igénylő feladatokat nem automatikusan a délutáni hőcsúcs idejére teszi. A hőségre tehát nemcsak munkavédelmi, hanem wellbeing- és teljesítménystratégiai kérdésként is érdemes tekinteni. Annak ellenére, hogy az irodai dolgozó látszólag csak ül, a szervezete közben folyamatosan alkalmazkodik. Ha pedig ezt a láthatatlan terhelést nem vesszük komolyan, annak ára előbb-utóbb megjelenik: fáradtságban, hibázásban, motivációvesztésben és csökkenő mentális kapacitásban.

Források:

1: https://www.who.int/news-room/questions-and-answers/item/workplace-heat-stress

2: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12216473/

3: https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/00140139.2023.2231181

4: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33472088/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Mit (t)egyek, hogy jól (l)egyek? – Egészséges étkezés a táplálkozási trendek bűvkörében

Ma már szinte lehetetlen úgy végigmenni egy üzlet sorain, hogy ne találkozzunk „fehérjedús”, „rostban gazdag” vagy „támogatja az emésztést” feliratú, hívogató termékekkel. Fehérjével dúsított pudingok, proteinszeletek, rostos kekszek és bélflórát támogató italok sorakoznak a polcokon, miközben a közösségi médiában is egyre többet hallunk arról, mit kellene ennünk ahhoz, hogy energikusabbak, fittebbek és egészségesebbek legyünk.

A rost és a fehérje valóban alapvető részei a tudatos táplálkozásnak, de nem a trendek miatt; elengedhetetlen, hogy a testünk egyéni igényeit figyelembe véve építsük be őket az étkezésünkbe. A WHO ajánlásai is megerősítik, az egészséges étrend nem egyetlen kiemelt tápanyagon múlik: a megfelelő mennyiség, az egyensúly, a mértékletesség és a változatosság együtt határozzák meg, mennyire támogatja az étrendünk az egészségünket.¹

A cikk tartalmából:

Az átlagos felnőtt fehérjeigénye 0.83 g/testsúlykilogram/nap, ez az érték az európai társadalomban divatos címkék nélkül is bevihető.
Napi 400 gramm zöldség elfogyasztása nagyban hozzájárulhat az egészségünk megtartásához.
Ha egészségesebben szeretnénk étkezni, tartsuk szem előtt a fokozatosságot! A hirtelen jött változás sokszor többet árt, mint használ.

A fehérjedús az új cukormentes

Az elmúlt években a fehérje népszerűsége látványosan nőni kezdett. Míg korábban erről a tápanyagról automatikusan a sportolókra asszociáltunk, ma már azok számára is prioritássá vált akik fogyni szeretnének, tudatosabban étkeznének, vagy egyszerűen csak érzékenyek a trendekre. Ipsits Anita, a Szafi tulajdonos ügyvezetője szerint ez önmagában nem probléma, hiszen a fehérje valóban nélkülözhetetlen tápanyag: részt vesz az izmok, a szervek, a hormonok, az enzimek és az immunrendszer működésében is. A gond sokkal inkább abban rejlik, hogy a fehérje egyfajta fogyasztói varázsszóvá vált. Fontos kiemelni azonban, hogy nem kizárólag a magasabb fehérjefogyasztás dönti el, hogy valaki egészségesen étkezik-e, hanem az, hogy az étrend egészében mennyire kiegyensúlyozott, milyen forrásokból visszük be a tápanyagokat, és közben megjelennek-e a rostok, a jó minőségű szénhidrátok és az egészséges zsiradékok is. Érdekesség, hogy az EFSA adatai szerint már tíz évvel ezelőtt, azaz a jelenlegi táplálkozási divatok megjelenése előtt is megfelelő mennyiségű volt az európai lakosság fehérjebevitele, amely egy átlagos felnőttnél 0.83 g/testsúlykilogram/nap.²

Valóban a rost az egészség forrása?

A rostok tudatos fogyasztása sokaknak a mai napig csak akkor jut eszükbe, amikor puffadást, lassú emésztést vagy rendszertelen bélműködést tapasztalnak. A rost azonban sokkal több, mint egy emésztést támogató eszköz, hiszen a bélrendszerben élő hasznos baktériumok is ebből táplálkoznak, emellett segítheti a jóllakottságérzetet és támogathatja a kiegyensúlyozottabb vércukorválaszt is. 10 éves kor felett legalább 25 gramm természetes élelmi rostra és 400 gramm zöldségre, valamint gyümölcsre van szükségünk, a WHO ajánlása pedig egyértelművé teszi a valódi tápanyagok fontosságát.¹ Ha több rostot szeretnénk bevinni, nincs szükség csodadiétákra: együnk minél többféle zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest, olajos magvakat, teljes értékű gabonát! Mielőtt olyan termékeket vásárolunk, amik azt ígérik, hogy varázsütésre egészségesebbé teszik az emésztésünket, nézzük meg, hogy kerül-e elég színes zöldség és gyümölcs a tányérunkra! Ha pedig úgy ítéljük meg, hogy nem, mindenképpen fokozatosan változtassunk az életmódunkon: a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége hangsúlyozza, hogy rostszegény életmód után egy éles váltás még egészséges embereknél is panaszokat okozhat.³

„A fehérje és a rost fontos tápanyagok, de önmagukban nem tesznek kiegyensúlyozottá egy étrendet. A vásárló ma rengeteg ígérettel találkozik a boltok polcain, ezért különösen fontos, hogy ne csak a címkéket nézze, hanem azt is, hogyan illeszkedik az adott termék a mindennapi étkezéseibe. A tudatosabb táplálkozás nálam nem szigorú szabályokkal kezdődik, hanem apró, tartható döntésekkel: több zöldség, változatos fehérjeforrások, megfelelő rostbevitel, és olyan alternatívák, amelyeket valóban be tudunk építeni a hétköznapokba. A Szafinál mi is ebben gondolkodunk: nem trendeket szeretnénk kiszolgálni, hanem valódi élethelyzetekre adni használható megoldásokat.”

– emelte ki Ipsits Anita, a Szafi tulajdonos ügyvezetője.

Értsük meg a testünket!

A mai táplálkozási trendek egyik veszélye, hogy könnyen felesleges megfelelési kényszert teremtenek. Az egyik héten a fehérje kerül fókuszba, a következőn a rost, aztán a vércukorszint, a bélflóra vagy éppen valamelyik ételcsoport, allergén indokolatlan elhagyása. Az egészségesebb étkezés valójában szinte soha nem gyökeres változással kezdődik, hanem azzal, hogy a reggeli mellé kerül gyümölcs vagy mag, az ebédben van zöldség, a vacsora nem csak gyors szénhidrátból áll, és a fehérjeforrások változatosan jelennek meg. Nincs egyetlen mindenkire érvényes tökéletes recept, hiszen az életkor, az aktivitás, az egészségi állapot és az életmód is befolyásolja, kinek mire van szüksége. Az egészséges táplálkozás kulcsa nem az, hogy minden trendet és szakértői tanácsot kövessünk, hanem hogy a rostot, a fehérjét és a többi tápanyagot a mindennapi élet részeként kezeljük.

Források:

1: https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/healthy-diet

2: https://www.efsa.europa.eu/en/press/news/120209

3: https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2021/11/mdosz-taplalkozasi-akademia-hirlevel-2021-11-elelmirostok.pdf

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

A puffadás nem normális állapot – különösen nyáron érdemes odafigyelni rá

A nyári időszak több okból is kedvezhet az emésztőrendszeri panaszoknak. Gyakrabban fogyasztunk fagylaltot, cukros italokat, alkoholt, több nyers zöldséget és gyümölcsöt, miközben a folyadékbevitel és a napi rutin is megváltozik.

A hőség önmagában is lassíthatja az emésztést, ezért ilyenkor sokaknál jelentkezik fokozott teltségérzet vagy puffadás. Dr. Hámori Lillával, biológussal (PhD), táplálkozási és életmód-tanácsadóval beszélgettünk a puffadásról, melyről sokan azt gondolják, hogy természetes folyamat.

,,Az alkalmi puffadás előfordulhat bárkinél, de ha rendszeresen visszatér, fájdalommal, fokozott gázképződéssel vagy hasi feszüléssel jár, akkor érdemes utánajárni az okának”

– mondja a szakértő.

,,A puffadás egy tünet, amely mögött nagyon sokféle eltérés állhat – az étrendi hibáktól kezdve az ételintoleranciákon, a bélflóra egyensúlyának felborulásán és a stresszen át egészen hormonális vagy emésztőrendszeri betegségekig”

– teszi hozzá.

Az első lépés tehát mindig az okok felderítése. Emellett néhány egyszerű szokás is sokat segíthet:

lassabb étkezés és alapos rágás,
megfelelő folyadékbevitel,
a cukros üdítők és szénsavas italok mérséklése,
rendszeres séta étkezések után,
az egyéni érzékenységet kiváltó élelmiszerek felismerése,
valamint a bélmikrobiom támogatása rostokban gazdag, változatos étrenddel.

A szakértő azt is elárulja, hogy nem mindenkinél ugyanaz az élelmiszer okoz panaszt, ezért a személyre szabott megközelítés kiemelten fontos.

Mikor érdemes szakemberhez fordulni?

,,Ha a puffadás hetek óta fennáll, rendszeresen visszatér, jelentősen rontja az életminőséget, vagy más tünetek – például hasi fájdalom, hasmenés, székrekedés, indokolatlan fogyás vagy vérszegénység – is társulnak hozzá, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni. A cél nem a tünetek elfedése, hanem a kiváltó ok megtalálása.”

Dr. Hámori Lilla elmondja, hogy a konzultáció során nem csupán azt vizsgála meg, hogy mit eszik valaki, hanem azt is, hogyan működik az emésztése, milyen életmódbeli tényezők befolyásolják a panaszait, illetve szükség lehet-e további kivizsgálásra.

,,A legtöbb esetben apró, de jól célzott változtatásokkal jelentős javulás érhető el.”

–teszi hozzá a szakértő.

Dr. Hámori Lilla

Dr. Hámori Lilla biológusként (PhD), fitoterapeutaként és táplálkozási, valamint életmód-tanácsadóként tudományos szemlélettel segíti a hozzá fordulókat. Kiemelt szakterülete az emésztőrendszer egészsége, a bélmikrobiom támogatása, a hormonális egyensúly és a női egészség. Célja, hogy a tünetek mögött meghúzódó okokat feltárva, személyre szabott, hosszú távon is fenntartható megoldásokat nyújtson a hozzá fordulóknak. További információk itt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!