Connect with us
Hirdetés

Egészség

A stroke diagnosztizálását segíti a Széchenyi István Egyetem formatervezési díjas fejlesztése

stroke

A győri Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központja olyan szemvizsgáló eszközt fejleszt, amely jelentősen hozzájárulhat a stroke hatékony diagnosztizálásához. Bár a műszer még nem készült teljesen, egy rangos elismerést máris bezsebelt.

A fejlesztés fizikai megjelenése az egyetem Design Tanszékének hallgatója, Rovó Balázs munkáját dicséri, aki elnyerte a Magyar Formatervezési Tanács különdíját.

A Széchenyi István Egyetem fókuszában olyan technológiai fejlesztések állnak, amelyek hozzájárulnak egy-egy terület fenntarthatóbb, eredményesebb működéséhez. E tevékenységébe a hallgatókat is bevonja, akik így már tanulmányaik alatt részt vehetnek az intézmény jelentős kutatási projektjeiben. Ezek közül több az orvostudomány területét érinti, a hatékonyabb gyógyítást szolgálja.

Az egyetem Digitális Fejlesztési Központja a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházzal együttműködve végzi egy speciális szemvizsgáló eszköz fejlesztését, amely az agyi katasztrófák pontosabb diagnosztikájához járul hozzá. Ennek háttere, hogy a sürgősségi osztályon heveny szédüléssel jelentkező betegeknél az elvégzett CT-vizsgálatok egy része álnegatív eredményt ad. Az egyetem szakemberei ezért olyan eszközt fejlesztettek, amely segít kimutatni a kóros szemmozgásokat. Szemmozgási zavarok gyakran kísérik az akut szédüléssel jelentkező stroke betegséget, de jelezhetik a belsőfül károsodását is. Így az eszköz segítséget nyújthat a veszélyes (stroke) és a kevésbé veszélyes (belsőfül) eredetű heveny szédüléssel járó kórképek elkülönítésében.

„Ezek a szemmozgások csak akkor fedezhetők fel, ha az eszközünk teljes sötétséget biztosít viselője számára, hiszen akkor nem érvényesül a látószerv természetes korrekciója. Az általunk fejlesztett alkalmazás egy kamera segítségével képes meghatározni a pupilla közepét, és folyamatosan kiszámítja annak helyzetét, végül grafikonra is rajzolja azt. Így válik láthatóvá az orvos számára a stroke-ra jellemző szemmozgás”

– részletezte a fejlesztés lényegét Szlovák Zoltán, aki a Széchenyi-egyetem harmadéves mérnökinformatikus, duális képzésben tanuló hallgatójaként vesz részt a Digitális Fejlesztési Központ munkájában. A Komárom-Esztergom vármegyei Lábatlanból érkezett fiatalember szoftverfejlesztőként dolgozik a projektben.

A találmány hardvere esetében a fejlesztők kihasználták a Széchenyi István Egyetem multidiszciplináris jellegének előnyeit, hiszen az eszköz fizikai megjelenése az intézmény Design Tanszékének együttműködésével véglegesedett. Rovó Balázs harmadéves formatervező hallgató olyan külsőt alkotott, amely nemcsak ellenálló felépítést biztosít, de letisztult megjelenésével a páciensben is bizalmat kelt. A tervezésnél elengedhetetlen volt, hogy flexibilis kialakítású legyen az eszköz, amely minden arcra, fejre kényelmesen igazítható. A megvalósítás olyan jól sikerült, hogy Rovó Balázs elnyerte a Magyar Formatervezési Tanács megosztott különdíját, amit a Kulturális és Innovációs Minisztérium Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága ajánlott fel.

A díjat az októberi Budapest Design Weeken adták át, amelyen maga a találmány is bemutatkozott.

„Fejlesztésünket önálló előadás keretében ismertettük, természetesen az esemény szempontjából relevánsabb formatervezés kiemelésével. A kerekasztal-beszélgetés során példánkkal is erősítettük az egyetem szerepét a jövő szakembereinek gyakorlati felkészítésében, valamint a különböző tudományágak és szakterületek együttműködésében”

– emelte ki Szlovák Zoltán. Végezetül elmondta, a munkát tovább folytatják, hogy az alkalmazás újabb funkciókkal gyarapodjon, az eszköz pedig hasznos optimalizálásokon menjen keresztül.

„A Design Tanszék formatetvezés szakvezetője, Lepsényi Imre keresett meg a fejlesztésben való részvétel lehetőségével. Rögtön igent mondtam, hiszen ez volt az első nagyobb szabású projekt, amiben részt vehettem”

– mesélt a kezdetekről Rovó Balázs, aki a győri egyetem formatervező szakára a Szeged melletti Sándorfalváról érkezett. Elmondta, az eszköz megismerése után a tokozás formatervezéséhez olyan alapvető szempontokat határozott meg, mint az ergonómia, a higiénia és a páciensorientált lélektani hatás.

„Folyamatosan konzultáltam a Digitális Fejlesztési Központtal, hiszen a tervezés során újabb és újabb kihívások merültek fel mind technikai, mind pedig designszempontból. Az irányvonalak közös meghatározása után jött a részlettervezés, a konstrukció kialakítása”

– emelte ki.

Mint mondta, hatalmas motivációval vetette bele magát az alkotás folyamatába, amit szakmai fejlődése szempontjából is jelentős lehetőségnek érzett.

„Ezért is nagy megtiszteltetés, hogy munkámat szakmai elismeréssel illették. A Széchenyi-egyetem rendkívül sokat adott a számomra, hiszen ez alatt a lassan két és fél év alatt óriási mértékben megváltozott a világnézetem, teljesen más szemmel nézek a minden nap használatos tárgyakra. Remek mentoroktól és szakemberektől tanulhatok, akik hatalmas odaadással igyekeznek átadni szakmai tudásukat. Rengeteg új kortárs technológiával foglalkozhatunk, ami mindig is nagy álmom volt, és amelyek ismerete elengedhetetlen a tervezői pályán”

– emelte ki a harmadéves hallgató. Hozzátette, az alapképzés után szeretne mesterképzésre is jelentkezni, hogy minél jobb, alaposabb és sokoldalúbb designerré válhasson.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Az okosotthon mint egészségvédelmi eszköz: új korszak a lakókörnyezetben

okosotthon egészség
Kép: Unsplash

Az okosotthon-technológia sokáig elsősorban kényelmi funkcióival került a figyelem középpontjába: távolról vezérelhető világítás, automatikusan szabályozott fűtés vagy hangvezérlésű eszközök tették egyszerűbbé a mindennapokat. Az elmúlt években azonban egyre világosabbá vált, hogy az intelligens otthoni rendszerek nem csupán komfortot nyújtanak, hanem az egészségmegőrzésben is fontos szerepet tölthetnek be.

A modern életmód jelentősen megváltoztatta a környezeti terhelés jellegét. Ma az emberek idejük túlnyomó részét zárt térben töltik – otthon, irodában vagy egyéb beltéri környezetben. Ez azt jelenti, hogy az otthoni körülmények, például a levegő minősége, a hőmérséklet vagy a páratartalom közvetlenül befolyásolják a közérzetet, a koncentrációt, az alvás minőségét és hosszabb távon az általános egészségi állapotot is.

Az okosotthon egyik legfontosabb előnye, hogy folyamatosan képes monitorozni és optimalizálni ezeket a környezeti tényezőket, gyakran a felhasználó aktív beavatkozása nélkül. Az érzékelők és automatizált rendszerek valós időben reagálnak a változásokra, így segítenek fenntartani egy kiegyensúlyozott, egészségesebb beltéri környezetet.

Ez különösen fontos lehet az alábbi csoportok számára:

  • azoknak, akik home office-ban dolgoznak, és napi 8–10 órát töltenek otthon,
  • kisgyermekes családoknak, ahol a fejlődő szervezet érzékenyebb a környezeti hatásokra,
  • idősebb embereknek, akik több időt töltenek zárt térben,
  • valamint mindazoknak, akik tudatosan szeretnék csökkenteni a környezeti kockázatokat.

Fontos hangsúlyozni, hogy az okosotthon nem helyettesíti az orvosi ellátást vagy az egészséges életmódot, ugyanakkor hatékony támogató eszközként hozzájárulhat a megelőzéshez és az egészségtudatos környezet kialakításához. A technológia segítségével az otthon már nem csupán lakótér, hanem aktívan működő, az egészséget támogató környezet lehet.

A levegő minősége és az egészség közötti láthatatlan kapcsolat

A beltéri levegő minősége az egyik legkevésbé érzékelhető, mégis legnagyobb hatású tényező az egészség szempontjából. Mivel a levegő szennyezettsége gyakran nem látható és nem is érezhető azonnal, sokan nem tulajdonítanak neki jelentőséget – pedig a nem megfelelő beltéri környezet rövid és hosszú távon is hatással lehet a szervezetre.

A zárt térben felhalmozódó szennyező anyagok több forrásból származhatnak. Ilyenek például:

  • a kilélegzett szén-dioxid (CO₂), amely rossz szellőzés esetén gyorsan felhalmozódhat,
  • a bútorokból, festékekből és tisztítószerekből származó illékony szerves vegyületek (VOC-k),
  • a por, pollen és egyéb allergének,
  • valamint a túl magas vagy túl alacsony páratartalom következményei, például a penészgombák megjelenése vagy a nyálkahártya kiszáradása.

Ezek a tényezők nem feltétlenül okoznak azonnali, egyértelmű tüneteket, azonban gyakran hozzájárulhatnak olyan panaszokhoz, mint a fejfájás, a fáradékonyság, a koncentráció romlása, a szem- és torokirritáció, illetve az alvásminőség csökkenése. Hosszabb távon a nem megfelelő beltéri környezet a légzőrendszerre és az általános közérzetre is kedvezőtlen hatással lehet.

A korszerű okosotthon-rendszerek egyik fontos eleme a levegőminőség objektív mérése. Ennek egyik összesített mutatója a beltéri levegőminőség index, amely több környezeti paraméter – például a szén-dioxid-szint, a páratartalom és a szennyező anyagok koncentrációja – alapján ad átfogó képet a beltéri levegő állapotáról. Ez az információ segíthet felismerni azokat a helyzeteket, amikor a környezet már nem optimális az egészség és a komfort szempontjából.

Különösen fontos ez azok számára, akik hosszabb ideig tartózkodnak zárt térben, például otthoni munkavégzés során. A nem megfelelő levegőminőség ugyanis nemcsak a fizikai közérzetet befolyásolhatja, hanem a mentális teljesítményt és a napi energiaszintet is.

Az okos érzékelők és automatizált rendszerek lehetővé teszik, hogy a felhasználók ne csupán utólag reagáljanak a problémákra, hanem időben értesüljenek a változásokról, és szükség esetén javítsák a beltéri környezet minőségét. Ez a proaktív megközelítés fontos lépést jelent az egészségtudatos otthoni környezet kialakításában.

Okos érzékelők: amikor az otthon folyamatosan figyel

Az okosotthon egyik legfontosabb egészségvédelmi elemei az érzékelők. Ezek a diszkréten működő eszközök folyamatosan figyelik a lakás környezeti paramétereit, és olyan információkat szolgáltatnak, amelyek alapján időben felismerhetők az egészségre kedvezőtlen változások. A modern szenzorok előnye, hogy automatizáltan, objektív adatok alapján működnek, így nem a szubjektív érzékelésre kell hagyatkozni.

Valós idejű adatok a beltéri környezetről

A korszerű érzékelők többféle környezeti tényezőt képesek mérni egyszerre, és az adatokat egy központi alkalmazásban jelenítik meg. Ez lehetővé teszi, hogy a felhasználó átfogó képet kapjon az otthoni környezet aktuális állapotáról.

A leggyakrabban monitorozott paraméterek közé tartoznak:

  • a szén-dioxid-szint, amely magas koncentráció esetén fáradtságot és koncentrációcsökkenést okozhat,
  • a levegő hőmérséklete, amely befolyásolja a komfortérzetet és az alvás minőségét,
  • a relatív páratartalom, amely túl magas érték esetén elősegítheti a penész kialakulását, túl alacsony szinten pedig irritálhatja a légutakat,
  • valamint a levegőben található szennyező anyagok jelenléte, amelyek hosszabb távon hatással lehetnek a légzőrendszerre.

Az adatok folyamatos gyűjtése lehetővé teszi a trendek felismerését is, így nemcsak az aktuális állapot, hanem a hosszabb távú változások is nyomon követhetők.

Automatikus értesítések és azonnali visszajelzés

Az okosotthon-rendszerek egyik legnagyobb előnye, hogy nemcsak mérnek, hanem értesítik is a felhasználót, ha egy adott paraméter kilép az optimális tartományból. Ez különösen hasznos olyan helyzetekben, amikor a környezeti változás nem észlelhető azonnal.

Például a rendszer figyelmeztetést küldhet, ha:

  • a levegő szén-dioxid-szintje tartósan emelkedik,
  • a páratartalom eléri a penészesedés szempontjából kockázatos szintet,
  • vagy a hőmérséklet eltér az egészséges tartománytól.

Az ilyen jelzések lehetővé teszik, hogy a felhasználó gyorsan reagáljon, például szellőztetéssel vagy a klímarendszer beállításával, még mielőtt a kedvezőtlen körülmények tartósan fennállnának.

Automatizált beavatkozás a felhasználó helyett

Az intelligens rendszerek nemcsak figyelmeztetni képesek, hanem bizonyos esetekben automatikusan be is avatkoznak. Ez különösen fontos akkor, amikor a felhasználó nincs otthon, vagy nem veszi észre azonnal a változást.

Az automatizált működés például az alábbi formákban valósulhat meg:

  • a szellőztetőrendszer automatikusan aktiválódik, ha romlik a levegő minősége,
  • a párásító vagy páramentesítő bekapcsol, ha a páratartalom eltér az optimális szinttől,
  • a klímarendszer módosítja a hőmérsékletet a komfortos és egészséges tartomány fenntartása érdekében.

Ez a folyamatos, háttérben zajló optimalizálás hozzájárulhat ahhoz, hogy a lakás környezete stabil és kiegyensúlyozott maradjon, ami különösen fontos a mindennapi közérzet és a hosszú távú egészség szempontjából.

Objektív adatok az egészségtudatos döntésekhez

Az érzékelők által gyűjtött információk nemcsak az azonnali beavatkozást segítik, hanem hosszabb távon is támogatják a tudatosabb döntéshozatalt. A felhasználók pontosabban megérthetik, hogyan változik a lakás környezete különböző tevékenységek – például főzés, alvás vagy munkavégzés – során.

Ez az átláthatóság lehetőséget ad arra, hogy az otthoni környezet ne csupán kényelmes, hanem tudatosan optimalizált és egészséget támogató élettérré váljon, amely aktívan alkalmazkodik a lakók igényeihez.

Automatikus szellőztetés és klímaszabályozás az egészséges környezetért

A megfelelő beltéri környezet fenntartása nemcsak az érzékelésen, hanem a gyors és hatékony beavatkozáson is múlik. Az okosotthon-rendszerek egyik legnagyobb előnye, hogy képesek automatikusan szabályozni a levegő minőségét, a hőmérsékletet és a páratartalmat, így folyamatosan optimális körülményeket biztosítanak a lakók számára.

Ez különösen fontos a modern, jól szigetelt épületek esetében, ahol a természetes légcsere korlátozottabb, és a szennyező anyagok könnyebben felhalmozódhatnak.

Intelligens szellőztetés a friss levegő fenntartásáért

A hagyományos szellőztetés gyakran esetleges, és sokszor csak akkor történik meg, amikor már érezhető a levegő romlása. Az okos szellőztetőrendszerek ezzel szemben folyamatosan figyelik a környezeti paramétereket, és szükség esetén automatikusan friss levegőt juttatnak a helyiségbe.

Ez több szempontból is előnyös lehet:

  • csökkentheti a szén-dioxid koncentrációját, ami hozzájárulhat a jobb koncentrációhoz és a szellemi teljesítmény fenntartásához,
  • segíthet eltávolítani a levegőben felhalmozódó szennyező anyagokat,
  • valamint hozzájárulhat az általános komfortérzet javításához.

Az automatizált működés különösen hasznos éjszaka vagy munkavégzés közben, amikor a felhasználó nem feltétlenül figyel a levegő minőségére.

Optimális hőmérséklet az egészség és a komfort érdekében

A hőmérséklet jelentős hatással van a szervezet működésére, az alvás minőségére és az általános közérzetre. A túl magas hőmérséklet nyugtalanságot és fáradtságot okozhat, míg a túl alacsony hőmérséklet kellemetlenséget és fokozott energiafelhasználást eredményezhet a szervezet számára.

Az intelligens fűtési és hűtési rendszerek képesek:

  • automatikusan alkalmazkodni a napszakhoz és a felhasználói szokásokhoz,
  • fenntartani az egyenletes hőmérsékletet,
  • valamint elkerülni a hirtelen ingadozásokat, amelyek megterhelhetik a szervezetet.

Ez különösen fontos alvás közben, amikor a stabil környezet hozzájárulhat a pihentető regenerációhoz.

A megfelelő páratartalom szerepe a légutak védelmében

A páratartalom gyakran alábecsült tényező, pedig közvetlen hatással van a légutak állapotára és a komfortérzetre. A túl száraz levegő irritálhatja a nyálkahártyát, míg a túl magas páratartalom elősegítheti a penész és a mikroorganizmusok elszaporodását.

Az okosotthon-rendszerek képesek automatikusan szabályozni a páratartalmat, például:

  • párásító vagy páramentesítő eszközök vezérlésével,
  • a szellőztetés optimalizálásával,
  • valamint a környezeti változásokhoz való folyamatos alkalmazkodással.

Ez segíthet fenntartani azt az optimális tartományt, amely támogatja a légutak egészségét és csökkenti a kellemetlen tünetek kialakulásának esélyét.

Automatizált környezet, kevesebb terhelés a mindennapokban

Az automatizált klíma- és szellőztetőrendszerek egyik legnagyobb előnye, hogy leveszik a folyamatos ellenőrzés terhét a felhasználóról. A rendszer önállóan reagál a környezeti változásokra, így a lakás környezete stabilabbá válik.

Ez a stabilitás hozzájárulhat:

  • a kiegyensúlyozottabb közérzethez,
  • a jobb alvásminőséghez,
  • valamint a mindennapi fizikai és mentális teljesítmény fenntartásához.

Az intelligens szabályozás révén az otthon nemcsak kényelmesebb, hanem aktívan támogatja az egészségesebb életkörnyezet kialakítását.

Az alvásminőség javítása okos megoldásokkal

Az alvás az egyik legfontosabb regenerációs folyamat, amely alapvetően befolyásolja a fizikai és mentális egészséget. A nem megfelelő minőségű alvás rövid távon fáradtsághoz, koncentrációcsökkenéshez és ingerlékenységhez vezethet, hosszabb távon pedig hatással lehet az immunrendszer működésére és az általános életminőségre is. Az okosotthon-technológia ebben a folyamatban is fontos támogató szerepet tölthet be az optimális alvási környezet fenntartásával.

Stabil hőmérséklet a pihentető alvásért

A hálószoba hőmérséklete közvetlenül befolyásolja az elalvás sebességét és az alvás mélységét. A túl meleg környezet nyugtalanságot és gyakori felébredést okozhat, míg a túl hideg levegő kellemetlenséget eredményezhet.

Az intelligens fűtési és hűtési rendszerek képesek automatikusan:

  • a lefekvés idejére beállítani az optimális hőmérsékletet,
  • fenntartani az egyenletes környezetet az éjszaka folyamán,
  • majd a reggeli órákban fokozatosan alkalmazkodni a napi ritmushoz.

Ez a fokozatos és automatizált szabályozás hozzájárulhat a természetesebb alvási ciklus fenntartásához.

Friss levegő és megfelelő oxigénszint éjszaka is

Éjszaka, zárt ablakok mellett a levegő minősége fokozatosan romolhat, különösen kisebb vagy rosszabbul szellőző helyiségekben. A magasabb szén-dioxid-szint hozzájárulhat a nyugtalan alváshoz és a reggeli fáradtságérzethez.

Az okosotthon-rendszerek képesek felismerni ezeket a változásokat, és szükség esetén:

  • aktiválni a szellőztetőrendszert,
  • optimalizálni a légcserét,
  • valamint fenntartani a kiegyensúlyozott levegőminőséget az alvás teljes időtartama alatt.

Ez segíthet abban, hogy a szervezet zavartalanul végezhesse a regenerációs folyamatait.

Automatizált környezet a zavartalan pihenés támogatására

Az alvás minőségét nemcsak egyetlen tényező, hanem a teljes környezet stabilitása befolyásolja. Az okosotthon egyik legnagyobb előnye, hogy több rendszert képes összehangoltan vezérelni.

Ez magában foglalhatja:

  • a hőmérséklet automatikus szabályozását,
  • a levegő minőségének folyamatos optimalizálását,
  • valamint a környezet stabilitásának fenntartását az éjszaka folyamán.

Az automatizált működés csökkenti annak esélyét, hogy a környezeti változások megzavarják az alvást, így hozzájárulhat a mélyebb és pihentetőbb regenerációhoz.

Hosszabb távú hatások a közérzetre és a teljesítményre

A megfelelő alvási környezet nemcsak az éjszakai pihenést javíthatja, hanem a nappali működésre is pozitív hatással lehet. A kiegyensúlyozott alvás hozzájárulhat:

  • a jobb koncentrációhoz és mentális teljesítményhez,
  • a stabilabb hangulathoz,
  • valamint az általános energiaszint fenntartásához.

Az okosotthon-technológia ebben az összefüggésben nem közvetlenül az alvást „kezeli”, hanem olyan környezetet biztosít, amely támogatja a szervezet természetes regenerációs folyamatait.

Az egészségtudatos otthon a jövő alapja

Az okosotthon-technológia fejlődése egyértelműen abba az irányba mutat, hogy az otthon többé nem csupán passzív élettér, hanem aktív szereplője lehet az egészségmegőrzésnek. Az intelligens érzékelők és automatizált rendszerek segítségével a lakók pontosabb képet kaphatnak a környezetük állapotáról, és lehetőségük nyílik arra, hogy tudatosabban alakítsák ki a mindennapi élet feltételeit.

Fontos hangsúlyozni, hogy az okosotthon nem helyettesíti az egészséges életmód alapjait, például a rendszeres testmozgást, a kiegyensúlyozott táplálkozást vagy az orvosi ellenőrzéseket. Ugyanakkor jelentős támogatást nyújthat azáltal, hogy segít csökkenteni azokat a környezeti kockázatokat, amelyek hosszabb távon befolyásolhatják a közérzetet és az életminőséget.

Az egészségtudatos otthoni környezet kialakítása több szempontból is előnyös lehet:

  • növelheti a mindennapi komfortérzetet, mivel a környezet folyamatosan alkalmazkodik a lakók igényeihez,
  • hozzájárulhat a jobb alvásminőséghez és koncentrációhoz, ami pozitívan hat a teljesítményre és a közérzetre,
  • segíthet a kedvezőtlen környezeti tényezők korai felismerésében, így lehetőség nyílik a megelőző lépések megtételére,
  • valamint támogathatja a hosszú távú egészségtudatos életmódot, azáltal hogy stabil és kiegyensúlyozott lakókörnyezetet biztosít.

A technológia fejlődésével egyre több otthon válik képessé arra, hogy intelligensen reagáljon a környezeti változásokra. Ez a tendencia különösen fontos lehet a jövőben, amikor az emberek egyre több időt töltenek zárt térben, és felértékelődik az egészséget támogató lakókörnyezet szerepe.

Az okosotthon így már nem csupán kényelmi megoldás, hanem egy olyan eszköz, amely hozzájárulhat egy tudatosabb, kiegyensúlyozottabb és egészségesebb életvitel kialakításához.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Egy évtizeden belül megduplázódhat az info-bionika piaca

Az info-bionika az egyik legfiatalabb, ám leggyorsabban fejlődő tudományterület, amely nagyon erős ipari háttérrel rendelkezik. A legnagyobb orvosi képalkotó, gyógyszer- és rehabilitációs eszközöket fejlesztő cégek és a robotika is hasznosítja a terület innovációit. A szakemberek a biológiai rendszerek elveit használják fel technológiai eszközök, például mesterséges érzékszervek vagy idegi interfészek fejlesztésére.

A terület ma már nem csupán az agy–gép interfészekről vagy futurisztikus protézisekről szól, hanem arról is, miként lehet az emberi test működését – az idegrendszertől az izmokon át a mozgásig és az érzékelésig – mérni, értelmezni és technológiával kiegészíteni. Iparági elemzések szerint a globális bionika piac mérete 2025-ben 8,2 milliárd dollár, ami 2033-ra akár 17,5 milliárd dollárra duzzadhat. Ebben a folyamatban, kiemelten fontosak azok a szakemberek, akik a biológiai rendszereket és a mérnöki folyamatokat egyaránt értik. A magyarok szakértelme és a területhez kapcsolódó, hazánkban folyó oktatás a 2000-es évek óta úttörőnek számít. 

A világon mintegy 1,3 milliárd ember, vagyis a Föld népességének kb. 16 százaléka él valamilyen fogyatékossággal a WHO becslése szerint. Előrejelzések szerint 2040-re a népesség 4,5 százaléka figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban (ADHD), 3,8 százaléka pedig súlyos depresszióban lesz érintett. Ezek a számok világosan jelzik, hogy a következő évtizedekben az idegrendszeri és pszichiátriai kórképek, a rehabilitáció, valamint az emberi képességek helyreállítását célzó technológiák a globális innováció egyik legfontosabb területévé válnak.

A világ vezető gazdaságai milliárdokat fektetnek bionikus végtagokba, intelligens szenzorokba és a neurális adatfeldolgozásba. Iparági elemzések szerint a globális bionika piac mérete 2025-ben 8,2 milliárd dollár, ami 2033-ra akár 17,5 milliárddá duzzadhat. Észak-Amerika vezető szerepét mára Kína és a Távol-Kelet vette át a területhez kapcsolódó fejlesztésekben és kutatásokban. Európában a helyzet ambivalens: a bionikai és info-bionikai rendszerekre épülő piac erős mérnöki és orvostechnológiai bázissal rendelkezik, az európai országok (például Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság) jelentős részt vállalnak a klinikai alkalmazásban, azonban a kutatási-fejlesztési kapacitás nagyon korlátozott a szabályozási kötöttségek, valamint a befektetési lehetőségek miatt. Az emberig jutó fejlesztések egyik utolsó kutatási-oktatási intézménye azonban épp Magyarországon található.

„A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán foglalkozunk a biológia mérnöki művelésével, ami, az emberig eljuttatható fejlesztésekben is testet ölt. Kutatásainkat nemzetközi együttműködésekben is láthatóvá tudjuk tenni. Óráimon arra törekszem, hogy a hallgatókat a klinikai valósággal is megismertessem. Mivel egyre inkább szükséges mérnöki szempontokat is érvényesíteni a mindennapi orvoslásban, fontos, hogy az orvosok és mérnökök megtanulják egymás munkamenetét, gondolkodását.”

– emeli ki dr. Hillier Dániel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar egyetemi adjunktusa, a HUN-REN TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézete Látás Rendszerszintű Neurobiológiája Kutatócsoportjának vezetője.

A neurális technológiák, az idegrendszerrel való gépi kapcsolatlétesítés – akár a jelek kiolvasása, akár a stimulációs jelbevitel – ma a tudomány egyik legnehezebb mérnöki kihívása.

„Ezek mind nagyon-nagyon nehéz feladatok, hiszen a biológia máshogy működik, mint az elektronika. A terület fejlődésének egyik legnagyobb akadálya éppen az, hogy a két világ – az élő rendszerek komplexitása és a digitális eszközök precizitása – csak akkor kapcsolható össze, ha olyan szakemberek dolgoznak rajta, akik mindkét oldal működésének alapelveit értik.”

– hangsúlyozza dr. Iván Kristóf, egyetemi docens, az info-bionika mérnöki mesterképzés szakfelelőse.

„Nem csupán mérnöki vagy biológiai tudást adunk át, hanem személetet, amelyben ez a két fajta gondolkodás nem párhuzamosan működik, hanem szervesen egyesül. Igyekszünk már diplomamunkáknál, doktori témáknál is olyan problémákat adni, amelyeknél a hasznosítás és a piaci igény kézzelfogható.”

– teszi hozzá a szakember.

A képzésben részt vevők olyan eszközök és rendszerek fejlesztésével ismerkednek meg, amelyek képesek idegi interfészeket kezelni, valós idejű biológiai adatokat elemezni és mérni, vagy új generációs rehabilitációs technológiákat létrehozni, ideértve az agy-gép interfészeket, a szenzoros robotikát, a bionikus protéziseket és más, a klinikai gyakorlatban használható megoldásokat. Az egykori hallgatók ma már olyan cégeknél dolgoznak, mint a Richter, a 77 Elektronika, a Philips, General Electric vagy az OnCompass.

Ezen felül olyan startupok kötődnek hozzájuk, mint az adatbázisok számítógépes modellbe integrálásával sejtszimulációs szoftvert fejlesztő Cytocast, valamint az emberi anatómiát szövetről-szövetre leképező, bionikus robotok és protézisek gyártástechnológiájának fejlesztésével foglalkozó Allonic.

A Pázmány ITK-n lévő kutatási központok a hazai medtech és egészségipari ökoszisztémát erősítik, és nemcsak a szakemberek képzését szolgálják, hanem hosszú távon globális versenyképességet is építhetnek Magyarország számára egy gyorsan növekvő, stratégiai területen.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Jól-létből épülő jövő: technológiai újítások a mentális egészség szolgálatában

A technológia jelenléte a mindennapjaikban megkerülhetetlen, a gyerekek életére és mentális egészségére azonban akár negatív hatással is lehet, ha nem megfelelően használják. A február 7. és 13. közötti Gyermek Lelki Egészség Hetének éppen ezért fontos témája a digitális világ fiatalokra gyakorolt hatása is.

A Samsung Electronics és az EdisonKids közös programja azt mutatja meg, hogy a technológia és annak tudatos és értő használata valódi segítséget jelenthet a lelki egyensúly megőrzésében. A Megoldások a holnapért rávilágít: stabil lelki alapokon a jövő innovációi is könnyebben megszülethetnek.

Az UNICEF adatai[1] szerint világszerte minden hetedik 10 és 19 év közötti fiatal diagnosztizált mentális zavarral él, a program egyik hosszú távú célja, hogy a technológia ne csak eszköz, hanem pajzs is legyen a fiatalok mentális egészségéért vívott harcban. A kutatások szerint az 5–9. osztály között jelentősen emelkedik a több gyakori tünetről beszámolók aránya; a leggyakoribb pszichés tünet a fáradtság, a testi panaszok közül pedig a fejfájás dominál. Különösen aggasztó tendencia, hogy 2018 és 2022 között közel 15 százalékkal emelkedett a több tünetet gyakran tapasztaló fiatalok aránya2. Ez nem csupán statisztika; a fizikai tünetekkel is járó stressz naponta meríti le a diákok érzelmi akkumulátorait, ami közvetlen hatással lehet a kreativitásukra és tanulási képességeikre is.

Digitális pajzs a szorongás ellen: A Z generáció maga fejlesztheti ki a jövő terápiáját

A fiatalok azonban nem passzív szemlélői a folyamatnak, hanem aktív megoldáskeresők. Ezt bizonyítja, hogy a Megoldások a holnapért kihívás legjobb 50 csapata közül 21-en az Egészség jövője kategóriában jutottak tovább, olyan diákok, akiket láthatóan mélyen foglalkoztat saját és kortársaik jólléte. Az idei évben a pályamunkák fókuszában a mentális jóllét és a diákok érzelmi biztonsága állt. A versenyzők olyan égető problémákra kerestek válaszokat, mint a középiskolásokat érő folyamatos teljesítménykényszer, a társas nyomás vagy az elszigeteltség érzése. A koncepciók közös vonása, hogy a mesterséges intelligenciát és az innovatív eszközöket hívják segítségül, hogy a tanulók számára azonnali, diszkrét támogatást nyújtsanak a stresszkezelésben és a motiváció fenntartásában az iskola falai között és azon kívül is.

Pető Dorina a Mélylevegő Projekt társalapító pszichológusa, a Roche Magyarország egészségpolitikai partnere hangsúlyozza:

„Elképesztő látni, hogy amíg a szakterületek szabályozásokon dolgoznak, a diákok már aktívan alakítják azt, amit majd a jövő mentális egészségügyének hívunk. Amikor egy fiatal saját belső feszültségéből merítve mások számára is hasznos eszközt alkot, akkor egy olyan közpolitikát előlegez meg, ami érzékeny, gyors és a célcsoporthoz a saját nyelven szól. Méghozzá az általuk fejlesztett megoldások sokszor későbbi zavarok megelőzésére szolgálnak, így a prevenciós szemlélet is az első pillanattól kezdve érvényesül.”

Technológiai mankó a mindennapokhoz

A Samsung Electronics ebben a küzdelemben módszertani és technológiai segítséget is nyújt. A Samsung Health alkalmazás és a különböző viselhető eszközök – mint a Galaxy Watch – mindenki számára elérhetővé teszik a stresszszint monitorozását és a vezetett légzőgyakorlatokat. A Megoldások a holnapért program azonban nemcsak az eszközökről szól: a fiatalok ezen keresztül egy támogató közösséghez csatlakozhatnak és új, értékes kapcsolatokat építhetnek.

A program a részt vevő diákok számára olyan fejlesztő foglalkozásokat biztosít – például az iskolai zaklatás megelőzésének (anti-bullying) témakörében –, amelyek célja a „mindennapi hősök” szerepének megismerése. Így a fiatalok megtanulhatják felismerni a segítségnyújtás fontosságát, és elsajátíthatják azokat a készségeket, amelyekkel hatékonyan támogathatják társaikat és környezetüket. Emellett a tanárok is külön képzéseken vehetnek részt, amely segít nekik utat találni és könnyebben kapcsolódni a diákokhoz, ami hosszú távon szintén a tanulók mentális jóllétét támogatja.

Samu Zsófia, a Samsung Electronics kommunikációs vezetője elmondta:

„Hiszünk abban, hogy a mentális egészség megőrzése elengedhetetlen egy jól működő társadalom és egy élhetőbb jövő szempontjából. A Samsung Electronics célja, hogy technológiáival a mindennapokat ne csak egyszerűbbé, de nyugodtabbá, kiegyensúlyozottabbá is tegye – olyan platformokat teremtve, ahol a fiatalok valódi hatást gyakorolhatnak saját életükre”.

„A mentális jóllét nem extra, hanem alapfeltétele annak, hogy a gyerekek élni tudjanak a technológia adta lehetőségekkel

– mondta Borsos Dorottya, az Edisonplatform és az EdisonKids programvezetője.

– Programjainkban azt látjuk, hogy a fiatalok nemcsak használni akarják a digitális eszközöket, hanem felelősen alakítani is a világukat. Ha megkapják a szükséges szuperkompetenciákat és a támogató közeget, a technológia valóban a jóllétet erősítő eszközzé válhat a kezükben.”

A Gyermek Lelki Egészség Hetének üzenete egyértelmű: a jövő megoldásaihoz kiegyensúlyozott, motivált és lelkileg is erős fiatalokra van szükség. A Megoldások a holnapért program célja éppen ezért az, hogy a technológiai tudás mellé olyan mentális eszköztárat is adjon a diákok kezébe, amellyel nemcsak magabiztosan kezelik a 21. század kihívásait, hanem aktív és tudatos formálóivá válnak annak.

A diákok január 31-én már személyesen is találkozhattak a szakértőkkel és egymással is, így első kézből tapasztalhatták meg, milyen megtartó ereje lehet egy ilyen közösségnek. A jelenlegi forduló február 13-ig tart: addig a csapatok folyamatosan fejleszthetik megoldási javaslataikat, amelyeket a szakmai zsűri értékel majd, hogy március 4-én kiderüljön: kik kerültek be a legjobb 8 közé.

[1] UNICEF: The State of world’s Children 2021 – On My Mind: promoting, protecting and caring for children’s mental health


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss