Connect with us
Hirdetés

Egészség

Egészségügyi reform a mesterséges intelligencia segítségével

Világszerte problémákkal küzd az egészségügy

  • Az egészségügyi ellátórendszerek világszerte túlterheltek és erőforráshiányosak.
  • Idősödnek a társadalmak, egyre több a krónikus betegséggel küzdő ember és nő a nyugdíjkorhatár.
  • Magyarország esetében elmondható, hogy a születéskor egészségesen várható élettartam jóval az aktuális nyugdíjkorhatár alatt van (KSH).
  • Az egészségügyi összkiadások ennek megfelelően meredeken emelkednek (2023-ban globálisan átlagosan közel 10%-kal).
  • A magyar háztartások egy főre eső összkiadásainak egészségügyre vonatkozó százalékos aránya 5,1%-ról 5,4%-ra nőtt 2019 és 2022 között (KSH).
  • A magyar háztartások 2022-ben összesen 229 ezer forintot költöttek gyógyszerekre és egészségügyi szolgáltatásokra, ugyanez az összeg 2023-ban már 385 ezer forint volt.

Gyógyír lehet a digitális alapú reform

  • A generatív mesterséges intelligencia (MI) modellek megjelenése új eszközöket, új lehetőségeket kínál az egészségügy megreformálására.
  • A természetes nyelvfeldolgozás ötvözve a digitális képfeldolgozással és a már évtizedek óta használt fejlett analitikai megoldásokkal (pl. gépi tanulás, továbbfejlesztett statisztikai módszerek, big data) egyaránt forradalmi előrelépést hozhat a diagnosztika, a terápia vagy a prevenció területén.
  • Magyarországon állami és magán egészségügyi intézmények bevonásával több ilyen irányú fejlesztési projekt is zajlik. Olyan megoldásokon dolgoznak együtt magyar egészségügyi és informatikai szakemberek, amelyeknek van piaci relevanciája, vagyis ellátási és páciens oldalról is van rájuk igény.
  • Jó alapot biztosíthat ezekhez a projektekhez a magyar egészségügy meglévő, fejlett informatikai infrastruktúrája és rendszerei. Külön ki kell emelni az európai szinten is előremutató fejlesztést, az EESZT-t, amelynek felhőalapú központi adatbázisára átfogó MI megoldásokat lehet tervezni.

Mit ígér a digitális és adatvezérelt egészségügy?

  • A mesterséges intelligencia (MI) által támogatott, digitalizált és adatvezérelt egészségügy többek között rövidebb várólistákat, pontosabb diagnózist, színvonalasabb járó- és fekvőbeteg ellátást, valamint fejlett telemedicina és távkonzultációs szolgáltatásokat ígér.
  • Emellett lehetővé teszi az orvosokat terhelő adminisztráció jelentős csökkentését, orvosi döntéstámogató rendszerek bevezetését, az egyéni betegutak elemzését és társadalmi szintű előrejelző modellek elkészítését.

A kulcs az egészségügyi adatvagyon kiaknázása

  • Az egészségügy digitális megreformálásának kulcsa a rendelkezésre álló hatalmas és értékes adatvagyon kiaknázása az MI segítségével.
  • Eltérő szerkezetű, strukturált és strukturálatlan adatokról van szó, amelyek hatékony kiaknázása és szakmai szempontok szerinti értelmezése a generatív MI modellek megjelenésével vált széles körben elérhetővé.
  • Az egészségügyi adatok forrásai: páciens törzsadatok, IoT eszközök, kórházi információs rendszerek, viselhető eszközök rögzített adatai, egészségbiztosítók adatai, laboratóriumi leletek, gyógyszeres kezelések adatai, radiológiai felvételek, molekuláris diagnosztikai adatok, nyilvános eü adatbázisok, népegészségügyi adatok, valamint országos, regionális és globális statisztikák.
  • A fentiekkel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy eltérő komplexitású és granularitású adatokról van szó, amelyek konszolidációjához és átfogó elemzéséhez széles analitikai eszköztárra van szükség.
  • Itt ismét szót kell ejteni az EESZT rendszerről (és annak felhőalapú központi adatbázisáról), amely európai szinten is figyelemre méltó fejlesztés.
  • A fentiek mellett a háziorvosok, klinikusok és szakellátók szabadszöveges feljegyzései, jegyzetei is idesorolhatók, hiszen az MI segítségével gyorsabbá és automatizálhatóvá vált a feldolgozásuk.

Döntéstámogatás és tehermentesítés

  • Sok esetben meghatározhatók azok a területek, amelyeken belül jól algoritmizálhatók a feladatok, a megoldandó problémák, és ahol tényleges segítséget nyújthat az MI.
  • Általánosságban elmondható: a jelenleg is zajló fejlesztési projektek fő célja az orvosi döntések támogatása, az orvosok tehermentesítése (az adatok feldolgozására építve) és a kutatások felgyorsítása.
  • Fontos kiemelni, hogy az egészségügyi adatok rendkívül érzékenyek. A kiértékelésük és elemzésük alapján hozott döntéseknek komoly következménye van. A fals információ vagy az információ nem kellő pontosságú feldolgozása téves diagnózishoz, helytelen terápiához vagy akár a páciens életminőségének romlásához, halálához vezethet.
  • Ebből következik, hogy az MI önállóan nem hozhat döntést. A szakorvosnak mind ellenőrző, mind pedig jóváhagyó szerepben is meg kell jelennie a döntéshozási folyamatban, illetve már a fejlesztési folyamatban is szakmai felügyeletet kell biztosítania.

Konkrét példák

  • KÉPFELDOLGOZÁS: A diagnosztikai képek, radiológiai felvételek kiértékelésének támogatása azáltal, hogy az MI (fejlett képfeldolgozási algoritmusokat alkalmazva) sorba rendezi őket úgy, hogy a gyanúsabb, sürgősebb beavatkozást igénylő eseteket veszi előre. Nagyszámú felvétel esetén ez komoly időmegtakarítást eredményezhet.
  • BETEGSÉG-ELŐREJELZÉS: A páciens hosszú évekre visszamenően elérhető személyes leleteinek (vér, vizelet, stb.) idősoros vizsgálatával egyes betegségek kialakulási folyamata még a kezdeti fázisban felfedezhető. Tipikus példa erre a 2-es típusú cukorbetegség, ahol a kóros trend sok esetben még az előtt kirajzolódik a releváns értékekből, hogy azok átlépnék a normálisnak számító tartomány határát.
  • TELEMEDICINA / TÁVKONZULTÁCIÓ: Ilyen jellegű szolgáltatások már évek óta elérhetők, bevezetésükhöz, elterjedésükhöz a Covid-járvány adott nagyobb lendületet. Az egészségügyi adatok MI segítségével történő feldolgozása ezen a téren is jelentős fejlődési ugrást tesz lehetővé, de a generatív MI önmagában is fontos kommunikációs eszköz lehet az egészségügyi ellátórendszer kapacitás-problémáinak megoldásában.
  • ORSZÁGOS ELEMZÉSEK: Az egészségügyi adatvagyon feldolgozásával és kiaknázásával országos szinten az eddigiekhez képest sokkal átfogóbb és pontosabb elemzések elvégzésére is lehetőség nyílik. Erre építve akár olyan előrejelző modellek is készíthetők, amelyek nagy segítséget nyújtanak a népbetegségek felismerésében, megelőzésében és kezelésében, vagy egy átfogó, hosszabb távú országos egészségügyi stratégia megalapozásában.
  • ADMINISZTRÁCIÓ: A szakorvosoknak jelenleg rengeteg időt és energiát kell áldozniuk adminisztrációra. Az MI jelentős terheket vehet le a vállukról a kezelési tervek, szakvélemények vagy zárójelentések összeállításánál (azok egészét vagy egyes részeit önállóan is összeállíthatja megírhatja. De ugyanígy felgyorsíthatja akár a legfrissebb szakirodalmi eredmények felkutatását és a kutatásból származó tudományos anyagok előkészítését is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Ettől szenvedünk leginkább a munkahelyen

Általános fáradtságra, fej- és szemfájásra, stresszre, valamint csont-, ízületi, illetve izomproblémákra panaszkodnak leginkább a dolgozók a munkahelyen, ahogy egyre több digitális eszközt használnak – mutat rá a 30 európai országban, köztük Magyarországon is végzett uniós kutatás.

Az ismétlődő kar- és kézmozdulatok szinte bármely szektorban okozhatnak mozgásszervi megbetegedéseket a Dr. Czigléczki Központ tapasztalatai szerint, ahová egyre gyakrabban érkeznek kézzsibbadással és tenyérfájással járó kéztőalagút-szindrómával a páciensek. A sofőrtől az adminisztrátoron át az informatikusig szinte minden munkakörben feltűnik a betegség. A tünetek a mindennapi tevékenységekben, így a vezetésben, gépelésben és a telefonálásban is gondot okozhatnak, amik akár az érintettek állását is veszélyeztethetik.

Európában ma már tízből kilenc dolgozó használ valamilyen online digitális eszközt, például laptopot vagy okostelefont az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) felmérése szerint. A kutatás során megkérdezett több mint 28 000 európai, köztük 1000 magyar alkalmazott közel fele (48%) arról számolt be, hogy a munkahelyén használt digitális technológiák meghatározzák a feladatvégzés tempóját. Tízből három munkavállaló úgy véli a digitális megoldások miatt elszigetelten dolgozik, több mint negyedük (28%) szerint ezen eszközök használata növeli a munkaterhelésüket. A munkával járó leggyakoribb egészségügyi problémák között említették az általános fáradtságot, a fej- és szemfájást, a stresszt és a depressziót, valamint a csont-, ízületi, illetve izomproblémákat is.

Az EU-OSHA egy korábbi elemzése már kimutatta, hogy a mozgásszervi megbetegedések kiemelt munkahelyi kockázatot jelentenek Európában különösen az ismétlődő kéz- és karmozdulatok okozta megterhelés miatt.

„A kezüket folyamatosan munkaeszközként használó dolgozóknál, mint a fizikai munkások, varrónők, sofőrök, adminisztrátorok vagy informatikai szakembereknél egyre gyakoribb az úgynevezett kéztőalagút-szindróma”

– hívja fel a figyelmet dr. Czigléczki Gábor, idegsebész.

Ilyenkor a csukló tenyéri oldalán futó „alagútban” a középső ideg nyomás alá kerül. Tipikus tünete, amikor a páciensnek éjszaka zsibbad a keze, fáj a tenyere, és a mindennapi tevékenységek, mint az írás, a telefon használata, vagy akár egy egyszerű tárgy megfogása is nehézséget okoz. A világszerte több százmillió ember életét megnehezítő betegség elsősorban a 40–60 éves korosztályban fordul elő, és a tünetek jóval gyakoribbak a nők körében. A betegségre hajlamosíthat a túlsúly, a cukor- és pajzsmirigybetegség, a terhesség és az egyéni anatómiai adottságok is.

A kéztőalagút-szindróma kezelése műtét nélkül is lehetséges, de a krémek, gyógyszerek és gyógytorna gyakorlatok sokszor csupán a tünetek enyhítésére alkalmasak. Előrehaladott vagy tartós panaszok esetén a bevett megoldás a kéztőalagút felszabadítása, amelyet hagyományosan nyílt műtéttel, a tenyér/csukló területén ejtett metszésből végeznek. A sebgyógyulás és a kéz terhelhetőségének visszatérése egyénenként eltér, de sokan a műtéttől és a kieséstől tartva halogatják a kivizsgálást, pedig elhúzódó idegnyomásnál nő annak esélye, hogy a tünetek tartósan fennmaradnak. Hazánkban évek óta elérhető a kéztőalagút-szindróma gyógyítása ultrahangvezérelt műtéti módszerrel is, ami lehetővé teszi, hogy a betegek gyorsabban és kevesebb fájdalommal épüljenek fel a tenyér felvágása nélkül, minimalizálva a hegesedést, jelentősen felgyorsítva a gyógyulást és a munkához való visszatérést. A praxisa során több száz ilyen típusú műtétet elvégzett dr. Czigléczki Gábor tapasztalatai is azt mutatják, hogy a páciensek döntő többségénél már rövid időn belül jelentősen csökken a zsibbadás és a tenyérfájdalom, és a mindennapi tevékenységekhez is gyorsabban, biztonságosabban tudnak visszatérni.

Ultrahangos vs hagyományos műtéti heg

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai alapján idehaza évente több mint 700 kéztőalagút-felszabadító műtétet végeznek el, ami nem tartalmazza a magánegészségügyben kezelt esetek számát. Dr. Czigléczki Gábor szerint a teljes műtéti szám ennek sokszorosa lehet. A nemzetközi adatok alapján a kéztőalagút-felszabadító műtétek aránya látványosan növekszik világszerte. A Precedence Research elemzése szerint a tavaly globálisan 980 millió dollárra becsült terület értéke idén meghaladhatja az egymilliárd dollárt és 2034-re elérheti az 1,74 milliárd dollárt is, ami átlagosan évi több mint 6 százalékos bővülést jelent. Az emelkedés oka, hogy egyre többen keresik a kíméletesebb (minimálisan invazív) beavatkozásokat, és közben folyamatosan jelennek meg új, fejlettebb műtéti eszközök és technológiák.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Megújult csomagolással érkeznek a SPAR „mentes” termékei

Befejeződött a SPAR free from termékcsalád csomagolásának megújítása, amely modernebb, átláthatóbb vizualitással támogatja a speciális étrendet követő vásárlók gyors eligazodását.

Az új design egységesíti a több mint 55 terméket magában foglaló portfóliót, és erősíti a márka piaci pozícióját a dinamikusan növekvő „mentes” kategóriában.

A SPAR free from termékcsalád 2009 óta érhető el Magyarországon, kifejezetten a glutén- és laktózérzékeny vásárlók igényeire szabva. A márka az egyik első saját márkás „mentes” portfólióként jelent meg a hazai piacon. A kezdeti 25 féle cikkből álló kínálat mára több mint 55 terméket foglal magában, és szinte minden árucsoportban jelen van: a laktózmentes tejtermékektől a gluténmentes pékárukon és tésztákon át az édességekig, snackekig, mirelit termékekig és kényelmi megoldásokig. A portfólió folyamatosan bővül, a SPAR polcain már megjelentek a kombinált „glutén- és laktózmentes” termékeket egyaránt kínáló innovációk is.

A fogyasztói trendek világosan mutatják a speciális étrendek és az ételintoleranciák – különösen a glutén- és laktózérzékenység – előfordulásának növekedését. A vásárlók tudatosabban keresik a biztonságos, könnyen beazonosítható, megbízható összetételű termékeket, ezért a SPAR dinamikus forgalomnövekedést tapasztal a saját márkás SPAR free from glutén- és laktózmentes kínálatban. A fejlesztések során figyelembe veszik a fogyasztói visszajelzéseket, amelyek részben meghatározzák az új cikkek vagy receptúrák kialakítását.

A termékek megbízhatóságát több szintű minősítés garantálja. A gluténmentes cikkeket a LÉOE védjegye és az áthúzott gabona szimbóluma jelöli, a védjegyhez tartozó egyedi regisztrációs számmal együtt – ez igazolja, hogy a termékek megfelelnek az érvényes jogszabályoknak és az AOECS Szabványának, az Európai Coeliakiás Egyesületek Szövetsége által kidolgozott szigorú előírásoknak. A SPAR Magyarország minőségirányítási rendszerei és a rendszeres laborvizsgálatok pedig további garanciát jelentenek a stabil és magas minőségre.

Az új csomagolás letisztult és modern, a piktogramok egyértelműen jelzik a laktóz- és gluténmentességet, a színvilág és a grafikák pedig kifejezetten a speciális igényű fogyasztók elvárásaira reflektálnak. A cél az volt, hogy a termékek első pillantásra felismerhetők és könnyen beazonosíthatók legyenek az üzletek polcain.

„A népszerű termékcsaládunk vizuális megújítása fontos mérföldkő, mert az ezen termékeket preferáló vásárlók számára kiemelten lényeges a gyors és biztos eligazodás. Az új design modern, letisztult és könnyen áttekinthető, így egyszerre támogatja a tudatos vásárlói döntéseket és erősíti a termékcsalád egységes megjelenését”

– mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

A csomagolások cseréje ütemezetten zajlik: egyes termékek már most az új grafikával érhetők el, más cikkeknél a meglévő csomagolóanyag-készletek kifutása után jelenik meg az új arculat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Innováció a női egészségért: mesterséges intelligencia alapú ultrahang megoldás fejlesztése indul a meddőséget okozó elváltozások korai felismeréséért

A GE HealthCare a Semmelweis Egyetemmel együttműködve új, közös kutatási projektet indít, amely mesterséges intelligencia-alapú diagnosztikai megoldások fejlesztését célozza ultrahangkészülékekhez.

A Nemzeti Kutatásfejlesztési és Innovációs Hivatal (NKIFH) támogatásával mintegy 2,3 milliárd forint összköltségből megvalósuló, 4 évet felölelő program célja, hogy lehetővé tegye a meddőséget okozó elváltozások, kiemelve az endometriózis és az adenomiózis betegségek korai felismerését és pontosabb diagnosztizálását a fogamzóképes korú nők körében.

Projekt megnevezése: „Innováció a női egészségért: a mesterséges intelligencia integrációja a reproduktív medicina ultrahang diagnosztikájába”; Projekt azonosító: 2024-1.1.2-NAGYVÁLL_FÓKUSZ-2025-00006;

Számos nőgyógyászati betegség észrevétlen marad, a tüneteket gyakran félreértik és a téves elképzelések, panaszok gyakori bagatellizálása – például sok nő még mindig úgy gondolja, hogy a fájdalmas menstruáció természetes – megnehezítik a korai diagnózist. Az endometriózis és az adenomiózis diagnosztizálása különösen problémás és gyakran ezek a betegségek állnak a meddőség hátterében: Magyarországon az érintettek mintegy 40%-a1 küzd termékenységi problémákkal.

Az endometriózis egy krónikus, gyakran kínzó nőgyógyászati betegség, amellyel a WHO2 adatai szerint nagyságrendben a fogamzóképes korban lévő nők mintegy 5-15%-a szembesül világszerte és a meddőség miatt vizsgált páciensek 50%-át érinti. Hazánkban több mint 200 ezer nő él endometriózissal. Az adenomiózis tüneteit leginkább a 30–50 éves nők között diagnosztizálják, és ultrahangos vizsgálatok alapján a reproduktív korú nők 20–34 %-ánál kimutatható ez az állapot.

„Az endometriózis és az adenomiózis diagnosztikája nagy kihívást jelent, hiszen a tünetek változatosak, súlyosságuk nem feltétlenül tükrözi a betegség előrehaladottságát és felismerésük nehézségekbe ütközik még a gyakorlott egészségügyi szakember számára is. A GE HealthCare és a Semmelweis Egyetem most induló kutatásának célja egy olyan alkalmazás fejlesztése, amely ultrahang készülékbe integrálható mesterséges intelligencia (MI) alapú megoldással elősegítheti a meddőséget okozó elváltozások korai felismerését, különböző tapasztalati szinttel rendelkező szakértő vizsgáló számára is. Szakorvosi vizsgálat esetén a megoldás a pontosabb, precízebb diagnózist és a legoptimálisabb kezelés tervezését is szolgálja.”

– mondta Ferenczi Lehel, adat és analitikai igazgató, GE HealthCare.

A mesterséges intellingencia alkalmazása az egészségügyben az elmúlt években intenzív kutatás tárgyává vált. Biztató eredményeket közöltek a hüvelyi ultrahang vizsgálat, illetve hozzáadott MR vizsgálat együttes használata során nyert diagnosztikai képeken az endometriózis felismerésében is. Az adenomiózis tekintetében egyelőre kevés vizsgálat készül ezen a területen.

Ha a tünetek vagy az anamnézis alapján felmerül az endometriózis vagy adenomiózis gyanúja, a páciens ultrahangvizsgálaton esik át, amelynek során képi dokumentáció készül. Emellett rögzítik a beteg kórtörténetét, panaszait és a vizsgálati eredményeket egy kérdőívben, ami kulcsfontosságú a pontos diagnózis felállításához. Ha műtétre is sor kerül, a kérdőív tartalmazza a beavatkozás során talált elváltozásokat is, a szakmai előírásoknak megfelelően.

„A Semmelweis Egyetem örömmel támogatja ezt az innovatív projektet és kulcsszerepet játszik a kutatásba bevont betegek ellátásában, betegút tervezésében, illetve a magas minőségű adatgyűjtésben. Szakorvosaink továbbá részt vesznek az adatgyűjtési és annotációs protokollok kidolgozásában, a kifejlesztett módszer validációjában is, pontos visszajelzéseket eladva a fejlesztők részére az alkalmazás teljesítményéről.”

– tette hozzá Dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem  Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója.

A diagnosztikai megoldások és az adatok feldolgozása mesterséges intelligencia támogatásával valósul meg, melyet a GE HealthCare magyarországi szoftverfejlesztő csapatai, adattudósai fejlesztenek.

A projekt MI-alapú ultrahang alkalmazásai nemcsak a szakorvosi diagnosztikát támogathatják a jövőben, hanem különböző tapasztalati szinttel rendelkező vizsgálók számára is segítséget nyújthatnak a betegség korai felismerésében. Ennek köszönhetően hamarabb megkezdhető a megfelelő kezelés, csökkentve az egészségügyi ellátó rendszerre nehezedő terhet. Az időben elvégzett beavatkozások csökkentik a fájdalmat, megelőzik a szövődmények kialakulását, támogatják a gyermekvállalási terveket és javítják a páciensek életminőségét.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss