Egészségügyi reform a mesterséges intelligencia segítségével

Világszerte problémákkal küzd az egészségügy

Az egészségügyi ellátórendszerek világszerte túlterheltek és erőforráshiányosak.
Idősödnek a társadalmak, egyre több a krónikus betegséggel küzdő ember és nő a nyugdíjkorhatár.
Magyarország esetében elmondható, hogy a születéskor egészségesen várható élettartam jóval az aktuális nyugdíjkorhatár alatt van (KSH).
Az egészségügyi összkiadások ennek megfelelően meredeken emelkednek (2023-ban globálisan átlagosan közel 10%-kal).
A magyar háztartások egy főre eső összkiadásainak egészségügyre vonatkozó százalékos aránya 5,1%-ról 5,4%-ra nőtt 2019 és 2022 között (KSH).
A magyar háztartások 2022-ben összesen 229 ezer forintot költöttek gyógyszerekre és egészségügyi szolgáltatásokra, ugyanez az összeg 2023-ban már 385 ezer forint volt.

Gyógyír lehet a digitális alapú reform

A generatív mesterséges intelligencia (MI) modellek megjelenése új eszközöket, új lehetőségeket kínál az egészségügy megreformálására.
A természetes nyelvfeldolgozás ötvözve a digitális képfeldolgozással és a már évtizedek óta használt fejlett analitikai megoldásokkal (pl. gépi tanulás, továbbfejlesztett statisztikai módszerek, big data) egyaránt forradalmi előrelépést hozhat a diagnosztika, a terápia vagy a prevenció területén.
Magyarországon állami és magán egészségügyi intézmények bevonásával több ilyen irányú fejlesztési projekt is zajlik. Olyan megoldásokon dolgoznak együtt magyar egészségügyi és informatikai szakemberek, amelyeknek van piaci relevanciája, vagyis ellátási és páciens oldalról is van rájuk igény.
Jó alapot biztosíthat ezekhez a projektekhez a magyar egészségügy meglévő, fejlett informatikai infrastruktúrája és rendszerei. Külön ki kell emelni az európai szinten is előremutató fejlesztést, az EESZT-t, amelynek felhőalapú központi adatbázisára átfogó MI megoldásokat lehet tervezni.

Mit ígér a digitális és adatvezérelt egészségügy?

A mesterséges intelligencia (MI) által támogatott, digitalizált és adatvezérelt egészségügy többek között rövidebb várólistákat, pontosabb diagnózist, színvonalasabb járó- és fekvőbeteg ellátást, valamint fejlett telemedicina és távkonzultációs szolgáltatásokat ígér.
Emellett lehetővé teszi az orvosokat terhelő adminisztráció jelentős csökkentését, orvosi döntéstámogató rendszerek bevezetését, az egyéni betegutak elemzését és társadalmi szintű előrejelző modellek elkészítését.

A kulcs az egészségügyi adatvagyon kiaknázása

Az egészségügy digitális megreformálásának kulcsa a rendelkezésre álló hatalmas és értékes adatvagyon kiaknázása az MI segítségével.
Eltérő szerkezetű, strukturált és strukturálatlan adatokról van szó, amelyek hatékony kiaknázása és szakmai szempontok szerinti értelmezése a generatív MI modellek megjelenésével vált széles körben elérhetővé.
Az egészségügyi adatok forrásai: páciens törzsadatok, IoT eszközök, kórházi információs rendszerek, viselhető eszközök rögzített adatai, egészségbiztosítók adatai, laboratóriumi leletek, gyógyszeres kezelések adatai, radiológiai felvételek, molekuláris diagnosztikai adatok, nyilvános eü adatbázisok, népegészségügyi adatok, valamint országos, regionális és globális statisztikák.
A fentiekkel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy eltérő komplexitású és granularitású adatokról van szó, amelyek konszolidációjához és átfogó elemzéséhez széles analitikai eszköztárra van szükség.
Itt ismét szót kell ejteni az EESZT rendszerről (és annak felhőalapú központi adatbázisáról), amely európai szinten is figyelemre méltó fejlesztés.
A fentiek mellett a háziorvosok, klinikusok és szakellátók szabadszöveges feljegyzései, jegyzetei is idesorolhatók, hiszen az MI segítségével gyorsabbá és automatizálhatóvá vált a feldolgozásuk.

Döntéstámogatás és tehermentesítés

Sok esetben meghatározhatók azok a területek, amelyeken belül jól algoritmizálhatók a feladatok, a megoldandó problémák, és ahol tényleges segítséget nyújthat az MI.
Általánosságban elmondható: a jelenleg is zajló fejlesztési projektek fő célja az orvosi döntések támogatása, az orvosok tehermentesítése (az adatok feldolgozására építve) és a kutatások felgyorsítása.
Fontos kiemelni, hogy az egészségügyi adatok rendkívül érzékenyek. A kiértékelésük és elemzésük alapján hozott döntéseknek komoly következménye van. A fals információ vagy az információ nem kellő pontosságú feldolgozása téves diagnózishoz, helytelen terápiához vagy akár a páciens életminőségének romlásához, halálához vezethet.
Ebből következik, hogy az MI önállóan nem hozhat döntést. A szakorvosnak mind ellenőrző, mind pedig jóváhagyó szerepben is meg kell jelennie a döntéshozási folyamatban, illetve már a fejlesztési folyamatban is szakmai felügyeletet kell biztosítania.

Konkrét példák

KÉPFELDOLGOZÁS: A diagnosztikai képek, radiológiai felvételek kiértékelésének támogatása azáltal, hogy az MI (fejlett képfeldolgozási algoritmusokat alkalmazva) sorba rendezi őket úgy, hogy a gyanúsabb, sürgősebb beavatkozást igénylő eseteket veszi előre. Nagyszámú felvétel esetén ez komoly időmegtakarítást eredményezhet.
BETEGSÉG-ELŐREJELZÉS: A páciens hosszú évekre visszamenően elérhető személyes leleteinek (vér, vizelet, stb.) idősoros vizsgálatával egyes betegségek kialakulási folyamata még a kezdeti fázisban felfedezhető. Tipikus példa erre a 2-es típusú cukorbetegség, ahol a kóros trend sok esetben még az előtt kirajzolódik a releváns értékekből, hogy azok átlépnék a normálisnak számító tartomány határát.
TELEMEDICINA / TÁVKONZULTÁCIÓ: Ilyen jellegű szolgáltatások már évek óta elérhetők, bevezetésükhöz, elterjedésükhöz a Covid-járvány adott nagyobb lendületet. Az egészségügyi adatok MI segítségével történő feldolgozása ezen a téren is jelentős fejlődési ugrást tesz lehetővé, de a generatív MI önmagában is fontos kommunikációs eszköz lehet az egészségügyi ellátórendszer kapacitás-problémáinak megoldásában.
ORSZÁGOS ELEMZÉSEK: Az egészségügyi adatvagyon feldolgozásával és kiaknázásával országos szinten az eddigiekhez képest sokkal átfogóbb és pontosabb elemzések elvégzésére is lehetőség nyílik. Erre építve akár olyan előrejelző modellek is készíthetők, amelyek nagy segítséget nyújtanak a népbetegségek felismerésében, megelőzésében és kezelésében, vagy egy átfogó, hosszabb távú országos egészségügyi stratégia megalapozásában.
ADMINISZTRÁCIÓ: A szakorvosoknak jelenleg rengeteg időt és energiát kell áldozniuk adminisztrációra. Az MI jelentős terheket vehet le a vállukról a kezelési tervek, szakvélemények vagy zárójelentések összeállításánál (azok egészét vagy egyes részeit önállóan is összeállíthatja megírhatja. De ugyanígy felgyorsíthatja akár a legfrissebb szakirodalmi eredmények felkutatását és a kutatásból származó tudományos anyagok előkészítését is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:egészségügy intelligencia mesterséges reform

Up Next

Isiásztól a befagyott vállig – A gyógytorna megoldást jelenthet!

Don't Miss

Az egészséges étkezés akár évekkel meghosszabbíthatja az élettartamot

Fogatlan igazság: Európa egyik legrosszabb szájhigiéniája a miénk

A fogmosás sokak számára csupán gyors napi rutinként él a mindennapokban – ennek következményei pedig jól tükröződnek a világszerte tapasztalható súlyos szájüregi problémákban.

Az Oral-B most újraírta ezt a rutint: idén tavasszal bemutatta az iO2 elektromos fogkefét, amely a legújabb technológiával nemcsak hatékonyabb tisztítást kínál, de intelligens funkciói révén visszajelzést ad, oktat és támogat. Az iO2 célja, hogy a napi fogmosást új szintre emelve, valódi eszközzé váljon a szájüregi egészség hosszú távú megőrzésében.

A WHO legutóbbi jelentése szerint a szájegészségügyi válság riasztó méreteket öltött világszerte, így Európában is. A legfrissebb adatok szerint a világ népességének közel fele – mintegy 3,5 milliárd ember – szenved valamilyen szájüregi betegségben, míg Európában ez az arány meghaladja az 50%-ot. A 60–65 év közötti korosztályban ez az arány már 70–85%, ami példa nélküli közegészségügyi kihívást jelent. Különösen aggasztó, hogy a szájüregi daganatok mára a nyolcadik leggyakoribb rákos megbetegedéssé váltak világszerte, és az Európai Unióban a férfiaknál a tizenkettedik leggyakoribb rákos megbetegedésként tartják számon.

Magyarországon a fogszuvasodás előfordulása az egyik legmagasabb Európában. A 12 éves gyermekek átlagosan 2,3 szuvas, hiányzó vagy tömött foggal rendelkeznek (DMFT index), ami ugyan jelentős javulás az 1985-ös 5,0-hoz képest, de még mindig elmarad a WHO célkitűzéseitől. A 65 év feletti magyar lakosság 30%-a, míg a 75 év felettiek 40%-a teljes fogatlanságban szenved. Emellett hazánkban a legmagasabb a szájüregi rák előfordulási aránya az Európai Unióban, évi mintegy 3 000 új esettel és több mint 1 600 halálesettel. Mindez kiemeli a megfelelő szájhigiénia és a megelőző eszközök – például az innovatív technológiával rendelkező elektromos fogkefék – kritikus fontosságát a lakosság egészségi állapotának javításában.

Az Oral-B filozófiája egyszerű: a szájhigiénia nem csupán esztétikai kérdés, hanem az egész test egészségének egyik legfontosabb alappillére. Tudományos kutatások sora igazolja, hogy a rossz szájhigiénia hozzájárulhat szív- és érrendszeri betegségekhez, krónikus gyulladásokhoz, sőt egyes fertőzésekhez is. E felismerés vezette többek közt a világ egyik leginnovatívabb szájápolási márkáját egy új korszak hajnalához – az Oral-B iO™ technológia megalkotásához.

Technológia, amely tanít – és gondoskodik

Az új Oral-B iO2 elektromos fogkefe egy személyre szabott, intelligens társ a napi szájápolási rutinban. Az új iO2 modell:

100%-kal több lepedéket távolít el, mint a hagyományos Oral-B kézi fogkefék, még a nehezen elérhető helyeken is,
a kerek, fogorvosok által ajánlott fej pontosan és precízen körbeöleli a fogakat,
az új intelligens sörtefej színe teljesen fehérre változik, így egyértelműen jelzi, mikor jött el a csere ideje,
a beépített kétperces időzítő támogatja a fogorvosok által javasolt tisztítási időt,
az intelligens nyomásérzékelő piros fénnyel figyelmeztet, ha túl nagy nyomást alkalmazunk – így védve az íny egészségét.

Az iO2 emellett háromféle csendes tisztítási intenzitással rendelkezik, amelyek közül a legalacsonyabb, „szuperkímélő” mód az alapértelmezett – így azoknak is ideális, akiknek érzékeny az ínyük. Mindez egyetlen gombbal vezérelhető.

Hat év kutatás, 250 szabadalom – és a fogyasztó a középpontban

Az Oral-B iO™ fogkefék fejlesztése több mint hat évnyi kutatómunka eredménye, és 250 szabadalom fémjelzi az innováció jelentőségét. A technológia mögött álló csapat a németországi Kronbergben, a P&G Innovációs Központjában dolgozott, szoros együttműködésben fogorvosokkal és valódi fogyasztókkal.

A Procter & Gamble világszerte több mint 800 millió embert szolgál ki termékeivel, és évente közel 2 milliárd dollárt fektet kutatás-fejlesztésbe, hogy olyan megoldásokat alkosson, amelyek tényleg számítanak a mindennapokban. Az új Oral-B iO2 fogkefe ékes példája ennek az elkötelezettségnek.

Nem találgatnak – figyelnek és megfigyelnek

A P&G innovációs szemlélete nem a véletlenre épül. Minden új fejlesztést alapos viselkedéselemzés, fogyasztói kutatás és tesztelés előz meg. A vállalat szakemberei nemcsak kérdeznek, hanem megfigyelnek, interjúkat készítenek, a vásárlókkal tartanak a boltba és bepillantást nyernek az otthoni használatba is. Ennek köszönhető, hogy az Oral-B iO2 valóban a fogyasztói igényekre ad választ: egyszerű, intuitív, mégis csúcstechnológiás eszköz, amely az árképzésének köszönhetően szélesebb kör számára válik elérhetővé, mint valaha.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

8 hónapos volt a legidősebb kórházban ragadt csecsemő

Felgyorsította a kormány a kórházban hagyott babák örökbeadását, egy részük élete megoldódott.

De mi van azokkal a csecsemőkkel, akiknek nem tudtak családot találni? Az SOS Gyermekfalvak Az első anyák napja című kampányában elsőként számol be erről: az elmúlt fél évben 103 kórházban ragadt csecsemő került a látókörükbe. A legidősebb a megkeresés idején már betöltötte a 8. hónapot.

Drámai történetekkel indult az SOS Gyermekfalvak anyák napi kampánya. Az alapítvány örökbefogadó nők történetein keresztül mutatta be, mit tapasztaltak a hónapokra kórházban hagyott gyerekekkel és kórházi ellátásukkal kapcsolatosan a jogszabályi változások nyomán. A KSH legfrissebb adatai szerint tavaly a nyilvántartott örökbeadható gyerekek száma 2095 fő volt, közülük 1291 gyermeket adtak örökbe. Minden negyedik egy éves kor alatti.

A kórházban maradt gyerekeknek ugyanakkor nagyjából 80 %-a nem örökbe adható. Nem tudni, hányan vannak, hány hónapot töltenek kórházban, milyen az egészségügyi állapotuk, milyen körülmények közül jönnek az anyák. Az anyák napi kampány következő szakaszában az SOS most az ő sorsukat követte nyomon a hozzájuk érkezett kórházi megkeresések alapján.

Az alapítványhoz októbertől március végéig 103 olyan megkeresés érkezett, amikor 12 hónap alatti kisbabának kerestek nevelőszülői családot.

A babák az esetek 80 százalékában kórházban tartózkodtak, néhány esetben különleges gyermekotthonban és pár esetben voltak csak otthon vagy épp családbafogadó gyámnál. Egy esetben fordult elő, hogy a csecsemő édesanyjával börtönben tartózkodott. A legidősebb kórházban tartózkodó csecsemő a megkeresés idején már betöltötte a 8 hónapos kort.

A magyarországi adatokat tekintve minden 12. gyerek koraszülött, a kórházban hagyott babák esetében azonban – vélhetően a gondozatlan terhesség és az anya életkörülményei, életmódja miatt – magasabb az egészségügyi kockázat: minden ötödik baba előbb jön világra. A legkorábban született baba a 27. hétre érkezett, a legkisebb súlyú pedig 1730 gramm. 10 esetben jelölt meg a kórház/gyermekotthon egészségügyi problémát a babáknál, többek között megjelent a légzéstámogatási igény, hallássérülés, nyitott koponya, szifilisz, elvonási tünetek.

A dokumentumok alapján az anyák 7 %-a volt szerfüggő, 7 %-ának voltak pszichiátriai problémái. Az esetek negyedében a baba első gyermeke az anyának, negyedében második vagy harmadik, vagyis az anyák több mint fele négy- vagy többgyerekes szülő, előfordult 12 gyermekes is. A családi létszám növekedésével összefüggésben emelkedik az állami gondoskodásba kerülő gyerekek száma: a nem elsőszülött babák 87,5%-ánál már a testvérekről sem az édesanya gondoskodik, döntő többségben szakellátásban élnek.

A 103 megkeresésből az alapítvány 5 esetben tudott babát fogadni, a drasztikus nevelőszülő hiány miatt a többi gyermeket el kellett utasítania. Országosan több ezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden gyerek családban nőhessen fel.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Itt a tavasz – megújulás kívül-belül zöldségekkel, vadnövényekkel és kirándulással

A tavasz nemcsak a természet újjászületését hozza el, hanem remek lehetőséget kínál arra is, hogy mi magunk is új lendületet vegyünk – testileg és lelkileg egyaránt.

,,A természet bölcsessége az egyik legjobb tanácsadónk, ha egészségünkről van szó, tavasszal pedig különösen bőkezűen kínálja számunkra azokat az ajándékait, amelyek segítenek az emésztés támogatásában, a szervezet tisztításában és a lelki feltöltődésben.”

– mondja Dr. Hámori Lilla életvezetési tanácsadó, akivel ma a tavaszi feltöltődésről beszélgetünk.

Az évszak nem telhet el tavaszi zöldségek nélkül

A tavaszi idényzöldségek, mint a retek, spárga, újhagyma vagy a zsenge salátalevelek nemcsak friss ízekkel kényeztetnek, hanem emésztést serkentő, májműködést támogató hatásuk is kiemelkedő. A spárga például természetes vízhajtóként működik, a retek pedig segíti az epe kiürülését, így hozzájárul a tavaszi tisztuláshoz.

,,De ne csak a piacra menjünk, nézzünk szét a kertben is tavasszal! Két gyakran gyomként kezelt növény – a gyermekláncfű vagy pongyola pitypang és a tyúkhúr – valójában igazi kincsek. A pitypang (Taraxacum officinale) levele kesernyés íze révén serkenti az emésztőnedvek termelését, míg a virága salátákba is kiváló. A tyúkhúr (Stellaria media) enyhe ízű, C-vitaminban gazdag növény, amely szintén remekül illeszthető tavaszi ételeinkbe.”

– mondja Dr. Hámori Lilla, aki nem csak életvezetési tanácsadó, de természetgyógyász is.

Fontos dologra hívja fel figyelmünket a szakember, mégpedig arra, hogy legyünk óvatosak és csak akkor gyűjtsünk fogyasztásra növényeket, ha biztosan felismerjük őket, illetve a gyűjtésnek is megvannak a szabályai, amire figyelni kell, így mindig érdemes először szakember segítségét kérni! Manapság már számos gyógynövény, ehető vadnövény ismereti túrát, előadást tartanak, akár ilyeneken is részt vehetünk!

,,Egy kirándulás a friss, virágillatú levegőn, a madárcsicsergés és a zöldülő táj mind segítenek csökkenteni a stresszt, javítani a hangulatot és új perspektívát adni a mindennapokhoz, így a testi megújulás mellett a tavaszi természet a lelki feltöltődéshez is hozzájárul.”

– teszi hozzá a szakember.

Egy kirándulás csodákra képes

Nagyszerű úti cél lehet a Bakony egyik csodája, a Bakonybéltől nem messze, az erdőrengetegben megbújó Hubertlaki-tó, közismert nevén, a hazai Gyilkos-tó. Gerencepusztáról közelíthetjük meg a tavat, mely mesés látvánnyal vár minket. A túra kellemes, könnyű, szuper családi kikapcsolódás lehet.

,,A tavasz tehát ideális időszak arra, hogy tudatosan visszataláljunk a természethez – egy tányér saláta, egy vadnövény-gyűjtő séta vagy egy erdei túra révén. Testünk és lelkünk egyaránt hálás lesz érte.”

– fejezi be a gondolatot Dr. Hámori Lilla, aki biológusként végzett, dolgozott éveken keresztül, mielőtt életvezetési tanácsadó és természetgyógyász lett.

Bővebben itt (https://bio.site/hamori.lilla) találsz róla és szolgáltatásairól információkat, de Instagramon (@ebredesem) és Facebookon is érdemes követni hasznos, motiváló tartalmakért.