Egyéb kategória

A logisztika digitalizációja a fejlett adatkezelésen alapul

Kép: Wall Street Journal

Az online vásárlási lavina hatására a csomagküldő szolgáltatások egy hirtelen megugró, majd viszonylag állandósuló csúcsidőszakkal szembesültek a tavalyi év elején.

A Liferay Hungary tudásmegosztó, különböző iparágak digitalizációs trendjeit bemutató videó sorozatának legújabb adásában a logisztika terület pandémia alatti és az ezt követő digitalizációs kihívásait ismerteti a német DPD Group csomagküldő szolgálat példáján keresztül.

A kiugró ciklusokat a korábban bevett gyakorlat ellenére is csak megfelelően fejlett informatikai infrastruktúrával lehetett ellátni. A Liferay Hungary által kínált felhőmegoldások, az automatizáció, a micro-zoning eljárás, illetve a track-and-trace felületek segítettek abban, hogy a megnövekedett vásárlói igények ellenére kevesebb reklamáció és telefonos megkeresés érkezzen az ügyfélszolgálatra.

Duplázódó megrendelések, állandósuló csúcsidőszak

A világjárvány hatására mintegy megkétszereződtek a rendelési volumenek, emiatt a logisztikai folyamatoknak hirtelen és tartósan kellett helytállniuk a kiscsomag-szállításban. Ez azt jelentette, hogy általában már a hét minden napján csúcsidő szerinti teljesítést vártak el a csomagszállító cégtől. Komoly kihívást jelentett az is, hogy a COVID-19-hez kapcsolódó korlátozások miatt a korábban 3-5 éves távlatra időzített digitális terveket pár hét leforgása alatt kellett megvalósítaniuk. Az iparág szerencséjének tudható be, hogy kapacitásban már felkészültek voltak a bizonyos szezonális időszakokra, mint például a Black Friday vagy a karácsony.

Ha egy ilyen jellegű krízishelyzet – azaz a megnövekedett és állandóan magas rendelésszám időszaka – minden évben megjelenik egy vállalat gyakorlatában, logisztikai szervezetben, akkor sokkal rugalmasabban tud reagálni egy megváltozott helyzetre, mint akkor, ha először szembesül a megugró igényekkel.

Felhő- és automatizált megoldások a hatékony adatkezeléshez

A B2B megrendelések mellett erőteljesen megnövekedett a B2C rendelések száma a Liferay Hungary-nál. Úgy tűnhet, hogy a logisztikai szektor ezen ága a csomagok szállításáról szól, pedig igazából a precíz adatkezelésről. Az igazi kihívást mindig a stabil informatikai háttérrendszer jelenti, hiszen akkora mennyiségű adatot kell kezelni biztonságosan és természetesen ügyfélbarát módon, amelynek az ugrásszerű növekedését komoly infrastrukturális háttér nélkül nem lehetne megvalósítani.

A költséges, decentralizált, fizikai informatikai infrastruktúra helyett jelenleg alkalmasabb módszert jelentenek a felhő megoldások. A felhő technológiának köszönhetően – optimális költségek mellett – felgyorsulhat a vállalat működése, sokkal biztonságosabbá válhat a rendelkezésre állás, illetve elérhetővé válnak a földrajzilag is georedundáns backup funkciók is, amelyek a biztonságos üzletmenetért felelősek.

A modernizált adatkezelés mellett továbbá az automatizálásnak is főszerep jutott. Ugyanis a transzport vállalatok régiók és irányítószámok alapján rendszerezik a csomagokat és küldeményeket. Magyarország irányítószám-rendszere – más országokéhoz hasonlóan – azonban nem eléggé szofisztikált ahhoz, hogy az irányítószámok alapján az elosztó-rendszerek automatikusan elkészítsék az útitervet és túratervezést.

Az ilyen jellegű nehézségek elhárítására a Liferay egy olyan digitális módszer nyújtott megoldást, amelyet ún. “micro-zoning” folyamatnak hívnak. A megoldás egy háttéradatbázist jelent, amely kifinomult pontossággal kezeli az utca-házszámra lebontott régiókat, illetve képes a GPS koordináták szerinti útvonaltervezést automatizáltan elvégezni.

Az ügyfélélmény kritikus pontja az ügyfélszolgálat

A lezárásoknak köszönhetően rengeteg új ügyfél fordult az online szolgáltatások felé, akik egyre bátrabb vásárlói szokásokat alakítottak ki. Ez abból is látszik, hogy gyakrabban használják a track-and-trace online nyomkövetési felületeket, amelyek abban segítenek, hogy az ügyfél tisztában legyen vele, hol tartózkodik éppen a csomagja.

Egy csomagküldő vállalat szempontjából a rendelkezésre állás biztosítása is kiemelten fontos tényezővé vált. Ez részben technikai, részben pedig a megfelelő humánerőforrás létszám kérdése. Egy logisztikai területen tevékenykedő szervezetnek olyan biztos kapacitás-háttérrel kell rendelkeznie, hogy ne okozzon gondot például, ha egyszerre 2-3 ezer ügyfél hívja fel az ügyfélszolgálatot. A call centereknek is tehát olyan informatikai kiszolgáló háttérrel kell rendelkezniük, amelyek biztosítják, többek között az automatizált hívás-megoldásokat vagy a regisztrációt, illetve az ügyfél visszahívásának lehetőségét is.

„Minden szolgáltatónál előfordulhatnak hibák. Mi sem szoktunk 100%-ot ígérni, mert a logisztikai piacon ez nem lenne hiteles, hiszen annyira sok paraméter befolyásolja a szállítási minőség alakulását. Arra fókuszálunk inkább, ha esetleg valamit egyszer nem jól csinálunk, akkor a problémáról és a megoldásról az ügyfélnek elegendő információja legyen. Szerintem, ebben rejlik a valós idejű ügyfélélmény ereje, és ez magyarázza azt is, hogy az adatkezelés miért a legfontosabb területe a logisztikának”

– foglalja össze Czifrik Szabolcs, a DPD ügyvezető igazgatója.

Kapcsolódó cikkek:adatkezelés digitalizáció fejlett fejlődés Liferay logisztika

Következő hírünk

Mindennapjaink része ma már a mesterséges intelligencia

Előző hírünk

Folyamatosan bővül a Vodafone 5G hálózata

Tovább

Hirdetés

Egyéb kategória

Gerillaakcióval lepte meg hétfő reggelre a fővárost az SOS Gyermekfalvak

Mit keres egy baba hordozókendőben a Nagymező utcai Radnóti-szoborra, Hofi-szoborra, a Széll Kálmán-szoborra vagy a Madách téren álló Táncosnőre kötve?

Hogy kerül egy rácsos babaágy a Blaha Lujza térre? Az SOS Gyermekfalvak utcai gerillaakciójával a kórházban hagyott több száz csecsemő ügyére hívta fel a figyelmet.

Közel 300 kisbaba tölti élete első hónapjait kórházban, mert szülei elhagyták, vagy nem tudják hazavinni.
Az SOS Gyermekfalvak október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján az elhagyott csecsemőkre és a drasztikus nevelőszülő hiányra hívta fel a figyelmet kreatív utcai gerillaakciók keretében.

A főváros számos közterét lepték el a hordozókendős szobrok, a Blaha Lujza téren és a Nyugati téren pedig felállított rácsos ágyak fogadták a járókelőket. A kampányhoz csatlakozott többek között a budapesti Radnóti Miklós Színház és számos ismert ember is, mint Dallos Bogi, Puskás Peti, Tapasztó Orsi, Ábel Anita, Ördög Nóra, Kiss Ramóna, Szabó Győző, Szabó Erika, Sena, Nádai Anikó.

Közel 24 000 gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, 30%-uk gyermekotthonban, 300 baba pedig kórházakban, mert nincs elég nevelőszülő. Az alapítvány azért küzd, hogy minden szülők nélkül élő gyerek családba kerülhessen és megoldódjon a kórházban ragadt kisbabák helyzete.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül

Az internet ugyanúgy kell, de másképpen használják a generációk.

Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.

Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.

Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)

100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.

A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.

Még mindig a Facebook és az Instagram vezet

A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.

Így üzenünk a neten

Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.

Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.

Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.

Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.

A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Biohackingtől a kibernetikus implantátumokig

Hány évvel élhetnek tovább a jövő nemzedékei? Milyen izgalmas technológiai újítások vezethetnek a hosszú élethez? Hol tart most a tudomány a különböző testimplantátumok fejlesztése terén? A jövő tényleg a transzhumánoké?

Az idei MVM Future Talks az emberi élet meghosszabításának témáját járja körül nagyköveteinek nemzetközi dokumentumfilmjeivel, tech innovátorok megszólaltatásával, tudományos fejlesztések bemutatásával. A három részből álló sorozat idén is az online közvetített budapesti talk showban zárul.

Fél évtizede indult útjára az MVM Future Talks tudományos sorozata, azzal a határozott céllal, hogy sztárszakértők segítségével – bárki számára könnyen fogyasztható és szórakoztató módon – keresse a választ az emberiséget leginkább lázban tartó kérdésekre. Az idei talk show a mindenkit ősidők óta foglalkoztató kérdést állította a középpontba: miként dacolhatunk az idővel, és hosszabbíthatjuk meg jelentősen az emberi életet?

A sorozat két sztárnagykövete a világ különböző országaiban készített egy-egy dokumentumfilmet. Az egyórás videókban betekintést adnak a tudományos élet élvonalába tartozó fejlesztésekbe, megszólaltatják a tech-világ jövőjének formálóit, és időnként saját bőrükön is megtapasztalják a ma még csak szűk körben ismert kísérleti megoldásokat.

Wossala Rozina, vendéglátóipari szakember és médiaszemélyiség, a műsor történetében másodszor vállalta az MVM Future Talks nagyköveti szerepét. Budapest mellett Helsinkit és Los Angeles-t is érintő utazása során forgatott filmjében a tudomány, a kultúra és az emberi történetek közös pontjait kutatja. Azokat, amelyek aktívan formálják az emberi élet meghosszabbítására irányuló törekvéseket. A legmodernebb biotechnológiai laboratóriumoktól a jól bevált wellness tradíciókig világhírű szakértőkkel és mindennapi emberekkel találkozik, akik azért feszegetik a határokat, hogy hosszabb és egészségesebb életet élhessünk.

Szirmai Gergely, YouTuber, filmkritikus és utazó riporter, az MVM Future Talks korábbi műsorvezetője, idén is visszatér a produkcióba nagykövetként. Dokumentumfilmjében egy izgalmas utazásra invitál, ahol a neurológia, a bionika és a robotika legújabb technológiai vívmányait tárja a nézők elé. Látványos megoldásokkal és izgalmas beszélgetésekkel mutatja be az ember és a gép fúziójának jövőjét, a kiborglétet és a transzhumán világ nyújtotta lehetőségeket. A film középpontjában egyetlen kérdés áll: hogyan formálhatja át a technológiai forradalom a mindennapi életünket, és mikor érkezik el a transzhumánok ideje?

A sorozat az elmúlt évadokban körüljárta a technológia jövőjét, az adatvezértelt jövőt, a mesterséges intelligenciát és Földet veszélyeztető legégetőbb globális kihívásokat A mindenkit érintő témákat rendre nemzetközi sztárszakértők vitatják meg a budapesti talk show-ban. Az esemény világhírű vendége volt többek között Neil deGrasse Tyson asztrofizikus, Michio Kaku fizikus professzor, Kevin Kelly, a Wired magazin alapítója, techguru, futurista, Hayley Arceneaux orvosi asszisztens, űrhajós és Andy Weir amerikai regényíró.

A 2024-es MVM Future Talks-nagykövetek dokumentumfilmjeit és az októberi talk show-t az mvmfuturetalks.hu oldalon hamarosan ingyenesen bárki megtekintheti.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább