Connect with us

Egyéb kategória

Egyre sürgetőbb probléma az arcfelismerés a globalizált világban

arcfelismerés

Több országban is bevetnek mesterséges intelligenciával támogatott felügyeleti eszközöket a lakosok megfigyelésére biztonsági okokból, melyek közül az automatizált arcfelismerés az egyik legvitatottabb eljárás.

Miközben sok kritika éri az elnyomó Kínát a demokratikusabb értékeket valló oldalról, közben a nyugati országok is használnak ilyen eszközöket, és a nemzetközi exportok kapcsán is egyre sürgetőbb a fékeket és gátakat szabó jogi környezet kialakítása. A koronavírus-járvánnyal járó járványügyi intézkedések újabb löketet adtak a terület virágzásának, egyben további kérdéseket vetnek fel.

„Kína saját autokráciáját exportálja”

– nyilatkozta 2017-ben Marco Rubio amerikai republikánus szenátor, aki szerint a szinte totális megfigyelőállammá váló Kína rájött arra, hogy számtalan fejlesztése mellett magát az elnyomást is egyre több helyen tudja eladni. A fejlett technológiákkal támogatott megfigyelőállamok kapcsán értelemszerűen rögtön Kínát lehet említeni, ahol az algoritmusok szüntelenül dolgoznak a közterületeken használt arcfelismerő rendszerekben, a kísérleti telepként használt Hszincsiang tartományban pedig az üldözött kisebbségeken tesztelik a legújabb fejlesztéseket.

Az MI felügyeleti eszközök azonban nem állnak meg az elnyomó hatalmak határainál – az említett szélsőséges példánál jellemzően visszafogottabban – de globálisan is terjednek. A nyugati kormányok nincsenek egyszerű helyzetben: ezen rendszerek hatékonysága meggyőző, ha bűnüldözési célokról van szó, de a törékenyebb demokráciák kezében veszélyessé válhatnak, mivel a felhasználásukat össze kell egyeztetni olyan értékekkel, mint a privátszféra és az emberi jogok védelme.

Az 2019-ben készített, átfogó AI Global Surveillance (AIGS) Index szerint a megfigyelési (surveillance) technológiák gyorsabb ütemben terjednek, mint ahogy a szakértők gondolnák. Az akkori adatok szerint világszerte 176 országból legalább 64 használt arcfelismeréses kamerákat felügyeleti célokra, akár okosváros-platformok révén (56 ország), vagy bűnüldözési okokból. Az előnyök többrétűek: említhető a költséghatékonyság, az emberi munkaerőnek való kitettség csökkentése, a precízebb adatelemzések. Az emberek nyomon követését valós idejű videófeldolgozás támogatja, ami elemzi és azonosítja azokat a gyanús eseményeket vagy viselkedéseket, amelyek biztonsági fenyegetést jelenthetnek a vállalatok/lakosok számára.

Az exportképes rendszerek olyan funkciókat foglalnak magukba, mint a tömeges megfigyelés és arcfelismerés, illetve olyan integrált közös műveleti platformok, melyek big datát és mesterséges intelligenciát használnak prediktív rendfenntartásra, amiket nem csak az autokratikus államok vetik be, hanem a liberális demokráciák is. Természetesen ez nem jelenti rögtön azt, hogy mindenhol visszaélésekre használnák fel a felügyeleti technológiákat, értelemszerűen az autokratikus és fél-autokratikus országok kormányai hajlamosabbak rá. Azonban minden környezetben fennáll annak a veszélye, hogy bizonyos politikai célok elérése érdekében jogtalanul használják ki a technológiában rejlő lehetőségeket.  Vitatott kérdés régiótól függően, hogy mik a technológia jogos és indokolt felhasználási területei, amihez másként áll Kína, az Egyesült Államok és az Európai Unió.

A koronavírus-járvány egyik hatása, hogy számos biometrikus adatgyűjtési eszköz használata felgyorsult és jellemző gyakorlattá vált – például a hőmérséklet ellenőrzése belépéskor, a hőkamerák telepítése és az arcszkennelés. Tavaly szeptemberben Ausztrália két legnépesebb államában olyan arcfelismerő szoftvereket teszteltek, amelyek segítségével a rendőrség ellenőrizheti, hogy az emberek otthon vannak-e a COVID-19 karantén ideje alatt, kiterjesztve a kísérleteket, amelyek az ország lakosságának túlnyomó többségében vitákat váltottak ki. A maszkviselet magával hozta az algoritmusok fejlődését is, lévén az eltakart arcokkal is meg kell tudni birkózni a rendszereknek. A járványkezelésben nem csak Dél-Korea alkalmaz arcfelismerést, de Kína, Oroszország, Lengyelország és India is, a görbe laposításának egyik fontos eszközévé vált az ilyen rendszerek telepítése, mely éppenséggel azt mutatja, hogy ilyen téren kimondottan hasznosak ezek a megoldások.

A kínai surveillance átfolyik a világba

Kína több külföldi ország számára exportálja termékeit, ami által az ország gazdasági és politikai befolyása is erősödik. Számos afrikai, közel-keleti, dél-amerikai és ázsiai állam használ kizárólag kínai megfigyelő technológiát. Hogy miért Kína jár élen a fejlesztésben, felhasználásban és exportban, több dologgal magyarázható: a kormány régóta törekszik a technológiai szupremáciára és a saját ökoszisztémája kiépítésére, illetve rengeteg pénzt fordít kutatás-fejlesztésre.

Az olyan nagy nevek, mint a Huawei, a Hikvision, a Dahua vagy a ZTE is különböző formákban fejleszti ezeket a technológiákat, az MI-alapú videós megfigyeléstől kezdve a komplexebb okosváros-rendszerekig. A SenseTime, a Megvii, a CloudWalk és a Yitu startupok globálisan is meghatározó szereplőkké váltak az évek során, becslések szerint a kínai cégek 2023 végére 44,59 százalékot tudhatnak magukénak az arcfelismerés globális piacán. A fejlődést hajtja továbbá, hogy Kína elkötelezte magát a még fejlesztés alatt álló társadalmi kreditrendszer szélesebb körű bevezetése mellett. Összességében az ország MI köré felépített technológiai szektora, a tekintélyelvű kormányzás, a termelés és kutatás kormányzati támogatása, a laza adatvédelmi törvények, és a hatalmas népesség tökéletes környezetet teremtenek együtt ahhoz, hogy egy ilyen megfigyelési rendszer élesben is kiépüljön.

A 2019-es adatok alapján nemzetközi exportban Kína vezette a listát, 63 külföldi országba szállított MI-technológiákat, jelentős része a Huawei, a Hikvision, a Dahua és a ZTE cégekhez fűződik. Ezeket az eszközöket többféle módon kamatoztatják a hatóságok: a CloudWalk például 2018 óta szállít arcfelismerő szoftvert Zimbabwébe, ahol az autoriter kormány arcfelismerős- térfigyelő-rendszert épített ki, saját nemzeti arcadatbázissal. A kormány cserébe megengedte a kínaiaknak, hogy használhassák a több millió zimbabwei arcképét a technológiájuk fejlesztésére. Zimbabwe negyedik legnagyobb városa, Mutare egyben kísérleti terepe a Hikvision okosváros koncepciójának is. 2019-ben a Fülöp-szigeteken belügyminisztérium elindította a „Safe Philippines” névre hallgató megfigyelő-rendszert a Manila nemzeti fővárosi régióban, melynek keretén belül több ezer mesterséges intelligenciát felhasználó megfigyelő kamerát építetettek a Huawei-jel és a China International Telecommunication and Construction Corporation-nel (CITCC) szoros együttműködésben. De ez csak pár példa a sok közül.

Fokozódó feszültség az USA-val

De nyugati államok is adtak el a múltban technológiákat Kínának, bár azóta az exportra vonatkozó szabályok átalakultak. Az Egyesült Államok képviselőházának albizottsága 2006-ban azért vizsgálta a Ciscót, mert a cég Kínának szállított megfigyelési technológiákat, ezt a vállalat azzal védte, hogy joga van a nemzetközi kereskedelemhez és a technológiai semlegességhez. Mint kiderült, az Oracle-nek is voltak hasonló szálai, a kritikák szerint így a nyugati vállalatok is hozzájárulnak a kínai elnyomó rendszer épüléséhez.

Az amerikai cégek által biztosított MI felügyeleti-technológia harminckét országban volt jelen 2019-ben. A legjelentősebb amerikai vállalatok az IBM (11), a Palantir (9) és a Cisco (6). Más liberális demokráciákban működő vállalatok – Franciaország, Németország, Izrael, Japán – szintén fontos szerepet játszanak e technológia elterjedésében. A kritikák szerint a probléma, hogy a demokráciák nem tesznek megfelelő lépéseket a jogsértésekre lehetőséget adó, kifinomult technológiák terjedésének nyomon követésére és ellenőrzésére.

A kínai export tovább fokozta az USA és a Kína közti feszültséget technológiai téren, ami egyre markánsabb intézkedéseket hívott életre. Az amerikai kereskedelmi minisztérium 2019 júliusában nyolc kínai céget és 20 kormányzati ügynökséget tett feketelistára emberi jogok megsértésére hivatkozva, ezzel reagálva az ujgurukon és a muszlim kisebbségeken elkövetett visszaélésekre hivatkozva. Ezután az amerikai cégek számára tiltottá vált, hogy fejlett technológiai felszereléseket szállítsanak a listázott kínai szereplőknek, köztük az arcfelismeréssel foglalkozó SenseTime, Megvii és Yitu cégeknek, továbbá a Dahua és a Hikvision kameragyártóknak. Ezen cégek közül néhány kiskapukon keresztül viszont továbbra is folytatta az exportot nyugatra.

Joe Biden amerikai elnök tavaly novemberben zárta be az utolsó kiskaput is a Huawei és más, az amerikaiak szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelentő (kémkedéssel vádolt) kínai cégek előtt a saját irányukba, amikor aláírta a Képviselőház és a Kongresszus elsöprő többsége által támogatott Secure Equipment Act nevű törvényt, mely az utolsó lehetőséget is elveszi a kínai technológiai multiktól, így elsősorban a Huawei Technologiestől, a Hikvision és Dahua IP-kameragyártóktól és a ZTE-től, hogy amerikai hálózatokba kerülhessen bármilyen berendezésük.

Az USA feketelistáján szereplő cégeknek 2019. óta eleve nem volt könnyű dolguk, ha az országban működő távközlési cégek számára kívántak eladni bármit, az illetékes hatóság, a Federal Communications Commission (FCC) ugyanakkor külön kérvényre engedélyezhette az eszközök használatát – kizárólag abban az esetben, ha a beszerzésük során állami pénz nem kerül felhasználásra. Ez utóbbi kitételt változtatta meg a Secure Equipment Act, mely már nem ad lehetőséget a hatóságoknak semmilyen licenc kiadására a feketelistán szereplő cégek részére, függetlenül attól, hogy az eszközöket milyen pénzből vásárolják és hol akarják felhasználni az Egyesült Államokon belül.

Az Egyesült Államok szövetségi és állami hatóságai eltérően gondolkodnak a mesterséges intelligencia-felügyeleti telepítések szabályozásáról, különösen az arcfelismerésről, így különböző mértékű korlátozások és ellenőrzések vannak érvényben az USA-ban. San Franciscóban, San Diegóban és Oaklandben a városi hivatalok számára tiltott az arcfelismerő technológiák használata, míg más városokban, például Detroitban, a rendőrség egy bizonyos mértékig használhatja. A portlandi városi tanács teljesen megtiltotta az arcfelismerő technológia használatát.

Maguk az amerikai techcégek is intézkedni kezdtek az arcfelismerés körüli etikai kérdések viharában: 2020-ban az IBM volt az első cég, amely bejelentette, hogy nem fejleszt, gyárt és kínál eladásra több arcfelismerő technológiát. A döntés részeként a technológiai óriás nem biztosít semmilyen szoftveres algoritmust, mely AI segítségével végzi tömegek megfigyelését és (faji alapú) profilozását, illetve határozottan ellenzi ezen technológiai megoldások kiterjedt használatát. Arvind Krishna cégvezető akkor azt mondta: elérkezett az idő arra, hogy nemzeti párbeszéd kezdődjön arról, hogy ezeket az eszközöket hogyan használják a jövőben a helyi rendvédelmi szervek.

A Microsoft és az Amazon szintén hasonló intézkedéseket jelentett be, és szüneteltetni kezdte a rendőrség számára a hasonló technológiák értékesítését. Mindkét technológiai óriás nyilvánosan kijelentette, hogy nem kínálnak arcfelismerő technológiát az állami és a helyi rendőrségnek mindaddig, amíg meg nem születik az emberi jogok tiszteletben tartásáról szóló megfelelő nemzeti törvény, és mindkét vállalat megsürgette a törvényhozókat a szükséges szabályozások kialakítására. Mint kiderül, ennek eredménye az lett, hogy más, kisebb szereplők kezdték betölteni a helyüket.

A témához kapcsolódóan nagy port kavart az is, amikor a The New York Times 2020-ban felfedte, hogy a New York-i Clearview AI, az egyik legnagyobb arcfelismerő-adatbázist szállító cég több milliárd képet kapart le közösségi oldalakról, és összeállította azokat egy arcfelismerő adatbázisba. A cég szoftvereket kínál cégeknek, bűnüldöző szerveknek, egyetemeknek és magánszemélyeknek, algoritmusa illeszti az arcokat az internetről indexelt, több mint hárommilliárd képet tartalmazó adatbázishoz, beleértve a közösségimédia-alkalmazásokat is. A sorozatos adatvédelmi aggályok és bírságok dacára a ClearView rendkívül dinamikus növekedést jelzett előre idénre, így a cégnek a tervek szerint év végéig már százmilliárd fotóból felépülő adatbázisa lehet.

Európának sem tetszik

Közelmúltbeli példa, hogy Olaszország meg is bírságolta idén márciusban a ClearView-t, melynek mondhatni a működésébe vannak kódolva a hasonló afférok: a New York-i székhelyű céget hasonló okból büntették tavaly novemberben Nagy-Britanniában 17 millió angol fontra, emellett a cég működése több országban is kifejezetten tiltott. Többek közt Svédország, Franciaország és Ausztrália már korábban megtiltotta a ClearView számára, hogy a helyi lakosok képmásait bármilyen formában kezelje.

A mesterséges intelligenciával és úgy általánosságban a digitális térrel kapcsolatban az Európai Unió egy emberközelibb, privátszféra központú megközelítést alkalmaz. Margrethe Vestager, az Európai Bizottság digitális ügyekért felelős ügyvezető alelnöke 2020-ban úgy nyilatkozott, hogy az automatizált arcfelismerés sérti az EU általános adatvédelmi rendeletét, a GDPR-t. A biztos azt hozta fel elsődleges problémaként, hogy az érzékeny személyes információk rögzítéséhez azok tulajdonosainak beleegyezésére is szükség van, ami értelemszerűen nem adott az automatizált rendszerek esetében.

Az Európai Bizottság tavaly áprilisban előterjesztett egy rendelettervezetet, mely alapján az arcfelismerő rendszerek nyilvánosan hozzáférhető helyeken történő, valós idejű, bűnüldözési célú felhasználásuk főszabály szerint tilos lesz. Ez alól néhány szigorúan meghatározott, korlátozott és szabályozott kivételt határozott meg a Bizottság (például amikor eltűnt gyermek felkutatásához, konkrét és közvetlen terrorfenyegetés megelőzéséhez, vagy egy egy súlyos bűncselekmény elkövetőjének vagy gyanúsítottjának felderítéséhez, felkutatásához, azonosításához vagy büntetőeljárás alá vonásához az MI feltétlenül szükséges). Az ilyen felhasználást bírói vagy más független szervnek kell engedélyeznie, és az időtartam, a földrajzi hatókör és a lekérdezett adatbázisok tekintetében bizonyos korlátozások vonatkoznak rá.

A szervezetek álláspontja szerint az általános tiltásnak az arcfelismerésen kívül minden, biometrikus adat feldolgozására ki kell terjednie, így többek közt az ujjlenyomat- és hangfelismerésre is. Az EDPB és az EDPS emellett azt javasolta, hogy a nemi, etnikai, politikai és nemi irányultságot feltérképező, illetve ezen szempontok szerinti bárminemű automatikus kategorizálást végző MI-rendszerek használatára is vonatkoznia kell a tiltásnak.

Tavaly októberben több uniós szakmai és jogvédő szervezet után az Európai Parlament is kifejtette álláspontját a mesterséges intelligencia szerepét illetően a közterületeken használt arcfelismerő rendszerekben. Az uniós törvényhozás úgynevezett nem kötelező érvényű nyilatkozatát 377-248 arányban, 62 tartózkodás mellett támogatták az EP-képviselők. A kiadott nyilatkozat többek közt arra hívja fel a Bizottság és a tagállamok figyelmét, hogy a mesterséges intelligencia algoritmusaiban kódolva van a tévedés, így az csak szigorú felügyelet mellett, megfelelő jogi biztosítékokkal használható fel a kamerás megfigyelőrendszerek által rögzített képek elemzésére. A képviselők szerint számos esetben bebizonyosodott, hogy ezek az algoritmusok távolról sem tévedhetetlenek, ugyanakkor a tévesztések aránya többek közt demográfiai csoporttól és nemzetségtől függően eltérő lehet, ami egyenes úton vezet a diszkriminációhoz.

A képviselői állásfoglalás alapján csak a bűncselekmények gyanúsítottjaival szemben lehet jogszerű az ilyen eszközök használata, a privát adatbázisokat és a korábbi viselkedési minták alapján működő következtetési rendszereket és a mesterséges intelligencia által végzett profilozást pedig teljes mértékben tabuként kell kezelni az Európai Parlament szerint.

Forrás: HWSW

Egyéb kategória

Az AI-ban rejlő lehetőségek feldolgozása hozta idén a médiadíjakat

Kihirdették a technológiai újságírók és tartalomgyártók számára kiírt díj nyerteseit.

Elsősorban a mesterséges intelligencia hasznosítási és alkalmazási lehetőségei álltak az idei Siemens Media Award pályázatok középpontjában. A sajtódíj hazai díjátadóját ezúttal március 25-én este rendezték meg, ahol a technológia területén különösen magas színvonalon alkotó újságírók és tartalomkészítők munkáját ismerték el.

A „Célszerű technológia” címmel kiírt pályázatra most is olyan, 2024. február 1. és 2025. február 28. között publikált médiaanyagok nevezését várták, amelyek rámutatnak, hogyan segíti a technológia a fenntarthatóságot, vagy a gazdaság, illetve a társadalom fejlődését. A nemzetközi vállalat éves sajtódíját, hazánk mellett, nyolc további, közép- és kelet-európai ország (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) osztja ki.

Idén 17 nevezőtől összesen 42 pályamű érkezett, amiket ezúttal is független szakmai zsűri értékelt. Ők a többszörösen díjazott Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu tulajdonosa és főszerkesztője, valamint a szintén több újságírói elismeréssel rendelkező Vass Enikő, kommunikációs szakember, illetve Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője. A zsűri tagjai a tartalmak relevanciája, újszerűsége, stílusa és a szerző által a témához való hozzáadott érték alapján is bírálták el a tartalmakat.

Az első helyezettnek járó díjat, tavalyi sikerét ezzel duplázva, idén is Kis Judit nyerte el. A Forbes.hu-n megjelent Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikke a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatta be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.

A másik két Media Award elismerést is hasonló témák hozták a készítőiknek. Fülöp István A precíziós gazdálkodás bizonyos mértékig visszalépés az időben – mit tud ma az agráriumban az MI? című, a HVG360 felületén megjelenő cikke szintén az AI algoritmusok mezőgazdasági funkcióira koncentrált. Gyetván Csaba pedig a saját YouTube-csatornáján közzétett, Az ételmaradékunkból így lesz fűtés, áram és orchidea című videóban a biohulladék újrahasznosítási lehetőségeit és a bioenergia-előállítás folyamatát járta körül.

További két különdíjat is kiosztott a zsűri: Radó Nóra a Qubit+ felületén publikált, Olyan jót beszélgettünk Chandler Binggel, hogy rossz megállónál szálltam le a villamosról című cikke a pár éve még sci-finek számító virtuális karakterekkel való társalgási élményt dolgozta fel. A másik elismerésben pedig a GLAMOUR BOOK – Techkorszak című, 2024. márciusában publikált különszám részesült, amit Juhász Edina, a GLAMOUR szerkesztője, techújságíró vett át.

Az öt díjazott munka egyúttal tovább is jutott a Siemens régiós versenyére, ahol a további nyolc ország sajtódíjának kiválasztottjaival méri össze őket a nemzetközi zsűri. A régió így kiválasztott legjobb öt jelentkezője meghívást kap a Concordia Ball bécsi újságírói rendezvényre, és ahol kihirdetik a győztes pályamunka benyújtóját, akit egy kétfős Salzburgi Ünnepi Játékokra szóló belépővel is megjutalmaznak.

A díjazottakról:

Kis Judit több mint 10 éven keresztül az MTI tudósítójaként dolgozott, ezt követően szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.

Fülöp István az ELTE média szakának elvégzése után közvetlenül, több mint 11 évet töltött a Kreatív Magazinnál előbb újságíróként, majd szerkesztőként és szenior szerkesztőként. Három éve a HVG hetilap gazdasági újságírója.

Gyetván Csaba televíziós host és tartalomkészítő. 2019 óta a Discovery Chanelen futó Made In Gyetván Csabával televíziós ismeretterjesztő sorozat arca, műsorvezetője és producere. 2012 óta Hogyan készül? néven saját blogot és vlogot működtet, YouTube-on közel 100 ezer, Facebookon majdnem 150 ezer feliratkozó követi a tartalmait.

Radó Nóra egészségügyi és technológiai újságíró, a Qubit.hu külsős munkatársa. Újságírói pályafutása során, többek között, az MTI külpolitikai tudósítójaként és a The Medical Futurist lap szerzőjeként is dolgozott. Jelenleg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tudományos kutatója és a Semmelweis Egyetem doktorandusz hallgatója. Fő kutatási területe, hogy a digitális egészségügy miként alkalmazható sérülékeny csoportoknál, például hajléktalanoknál, hogy jobb ellátáshoz jussanak.

A GLAMOUR magazin 2004-es indulása óta a magyar média meghatározó szereplője, alapítása óta Maróy Krisztina látja el a főszerkesztői feladatokat. 2021-ben jelent meg először a GLAMOUR BOOK, azóta a kiadvány témái között szó volt a fenntarthatóságról és környezetvédelemről, a test különböző aspektusairól, a mentális egészségről és a technológia mindennapi életünkre gyakorolt hatásáról. Ezzel a technológiai, tematikus kiadvánnyal úttörőnek számítanak a kifejezetten a női olvasókat megszólító médiapiacon.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egyéb kategória

Saját stúdióval és megújuló formátummal tér vissza a Yettel videó- és podcastsorozata

Új koncepcióval tér vissza a Kibontó, a Yettel mostantól már podcast formátumban is elérhető videósorozata.

A március 26-debütáló sorozat első epizódja már a mobilszolgáltató irodaházában megépített saját stúdióban készült. A nézők és hallgatók egyaránt találkozhatnak technológiai trendekkel, üzleti megoldásokkal és betekintést nyerhetnek egyes fejlesztések kulisszái mögé is.

Megújult tartalommal és formátumban tér vissza a négy éve indult Kibontó sorozat. A frissebb, lendületesebb formában érkező műsor már nemcsak a technológiai fejlődésről szól, hanem arról is, hogyan tud egy vállalat az emberek technológiai partnereként értéket teremteni a digitális térben.

A tartalomgyártás aranykorát éljük. Az értékes történetek megalkotása már nem csupán a médiavállalatok és influenszerek kiváltsága: a márkák és vállalatok sorra fedezik fel a saját tartalomgyártásban – videósorozatokban, podcastokban – a saját célcsoportjukat megszólító üzenetekben rejlő értékeket.

„A márkakommunikációt többé már nem az egyirányú reklámozói dömping dominálja, hanem a képesség és a készség, hogy proaktívan és reaktívan is tudjunk párbeszédet folytatni a közösségünkkel. Büszke vagyok arra, hogy csapatunk kezdeményezésére új stúdiónkban podcastokat, vodcastokat és még magasabb minőségű belső kommunikációs tartalmakat fejleszthetünk majd

– mondta el Kovács András Péter, a Yettel márka-és marketingkommunikációs igazgatója.

Ahol a technológia és a történetmesélés találkozik

A Yettel irodaházában kialakított stúdió több mint kreatív tér. Olyan inspiráló, dinamikus alkotóműhely, ahol a technológia és a történetmesélés találkozik. A legfrissebb technológiai megoldásokat használja, kialakítása ötvözi a márka vizuális keretrendszerét és a tartalomfogyasztói igényeknek megfelelő látványt. A YouTube-on és a Spotify-on futó sorozat házigazdái Lenzsér Olivér YouTuber és riporter, valamint Szénási Tamás, a Yettel munkatársa és a korábbi Kibontó évadok egyik házigazdája. Nem csak a Kibontó készül majd a stúdióban: azt a tartalomgyártás területén dolgozó yetteles kollégák is használhatják munkájukhoz.

A megújult Kibontó első részének fókuszában a saját igények szerint összeállítható Full szolgáltatáscsomag áll. A második epizód törzse a digitálisan elérhető, hűségidő nélküli és korlátlan belföldi adatkeretet biztosító előfizetés, a Yepp, amelyben a két házigazda a szolgáltatás alkalmazásának fejlesztési hátteréről beszélget Tar Balázs Digital Solution Managerrel.

Az első epizód – amely március 26-án 16 órakor debütál a Yettel YouTube oldalán – készítéséről kulisszák mögötti werkfilm is készült, amelyen keresztül képet kaphatunk a megújult sorozat tartalmi- és látványvilágáról.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egyéb kategória

51 új termékkel bővült a SPAR saját gyártású kínálata

Ötvenegy új, magas minőségű élelmiszerrel bővült a SPAR Magyarország bicskei, perbáli és üllői üzemeiben készülő termékek köre.

Emellett igazi különlegességként az üzletlánc kifejezetten gyermekek számára készített, saját gyártású finomságokat vezetett be a SPAR és INTERSPAR áruházak kínálatába.

„A SPAR Magyarország három stratégiai fontosságú üzemet működtet Magyarországon: vállalatunk huszonegy évvel ezelőtt indította el Bicskén saját tulajdonú Regnum húsüzemét, amelyhez 2020-ban csatlakozott a perbáli egység is. A SPAR enjoy. convenience üzem pedig 2018 óta készít kényelmi termékeket Üllőn. A három üzemünk jelentős szerepet tölt be a SPAR és INTERSPAR üzletek minőségi, saját gyártású termékekkel történő ellátásában. A fogyasztói igényeket figyelembe véve munkatársaink évről-évre új termékekkel jelentkeznek, így történt ez 2024-ben és az idei év első hónapjaiban is, amikor termékfejlesztéseink révén összesen 51 új árucikkel bővült az üzleteink kínálata”

– ismertette Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

Természetes ízekben érkeznek a termékek a SPAR húsüzemeiből

A SPAR Magyarország saját tulajdonú Regnum húsüzemeiben Bicskén és Perbálon az elmúlt évben több mint 37 millió kg saját márkás hústermék készült. A Regnum Közép-Európa legkorszerűbb húsüzemei közé tartozik: itt a modern technológia, a szigorú higiéniai elvárások és a kiválóan képzett munkatársak szakértelme együtt garantálják a kitűnő minőséget. Az itt készülő hústermékek pedig laktóz-, glutén- és szójamentesek.

A Regnum húsüzemek előre szeletelt, védőgázas termékei Regnum és S-BUDGET márkanév alatt, új megjelenéssel érhetők el 2024-től. Újdonságként a Regnum Bicskén előre csomagolt kiszerelésben is gyártja az ízletes S-BUDGET löncs szendvicsfeltétet, Perbálon pedig egy disznósajt termék bővíti a kínálatot. A perbáli húsüzem S-BUDGET csípős és csemege snack készítményei eddig 100 grammos kiszerelésben kerültek az üzletekbe, azonban a nagy érdeklődésre való tekintettel immár a kiszolgálópultokban is megvásárolhatóak Regnum márkanév alatt. A termékek ízét a kellemes fűszerezés mellett a bükkfával füstölés határozza meg, valamint ezen snack termékek hústartalma is kimagasló.

Az üzem 27-féle saját márkás húskészítménye tavaly november óta új, vonzóbb csomagolásban érhető el a SPAR és INTERSPAR áruházak hűtőpultjaiban. Ezek a finomságok a csemegepultban kaphatóakkal megegyező minőségűek, előre csomagolva a vásárlók gyorsabban ki tudják választani, hogy mi kerüljön a kosarukba. További előnyük, hogy jelentősen hosszabb a fogyaszthatósági idejük a csomagolásuknak köszönhetően.

Környezettudatos csomagolást kapott az egyik legnépszerűbb termék

A Regnum húsüzemek legkedveltebb terméke az új, 70%-kal kevesebb műanyagot tartalmazó csomagolásba zárt 500 grammos S-BUDGET sertés darálthús, amely több rangos díjat is elnyert bevezetése óta. A pozitív vevői visszajelzések hatására a SPAR 2024 májusától a teljes hálózatban bevezette a műanyag tálcát leváltó flowpack csomagolást.

Új saláták és szendvicsek érkeztek a SPAR-üzletekbe

A 2018-ban átadott, legmagasabb élelmiszerbiztonsági követelményeknek megfelelő, 1500 négyzetméteres SPAR enjoy. convenience üzemben 80-féle termék készül. A vállalat Üllőről 23-féle szendviccsel, 19-féle kis kiszerelésű salátával és 16-féle lédig salátával, valamint 22-féle készétellel látja el a SPAR és INTERSPAR üzleteket.

A speciális táplálkozási igényeket 5 termék elégíti ki jelenleg: a sajttal töltött csirkemell vegán káposztával, a vegán szendvics, a gluténmentes sonkás szendvics, a vegán kukorica saláta és a vegán káposztasaláta.

A SPAR enjoy. convenience üzemből 2024-ben 10 új termék került a választékba: újdonság a rántott csirkemelles bagett, ezen kívül pedig a régóta várt, közkedvelt téliszalámis bagett is megjelent a kínálatban. A savanyított káposztával, csípős almapaprikával és karikázott, füstölt frankfurti sertésvirslivel készülő korhelysaláta tavaly ősztől pedig már kisebb, 180 grammos kiszerelésben is elérhető az áruházakban.

Új készételek és gyerekmenü a SPAR kínálatában

A SPAR-készételeknél a krémes pikáns jalapenós tészta, valamint a spenótos tejszínnel töltött csirkemellhús csemegekukoricával, zöldborsós főtt jázminrizzsel jelent újdonságot. A fogyasztói trendeket követve a termékfejlesztési csapat ebben a kategóriában is bővítette a kínálatot: megjelent a magyaros ízesítésű szósszal és parázsburgonyával kínált sült csirkemellfilé és a kukoricás jázminrizzsel párosított mediterrán csirkemellfilé. Múlt év végén került az üzletek hűtőpultjaiba a SPAR enjoy. gyerekmenü, amely igazi különlegességet jelent a hazai kereskedelmi szektorban. A dínó alakúra formázott csirkemellfiléből készült panírozott készterméket és kukoricás jázminrizst tartalmazó étel hamar a gyermekek és szüleik kedvencévé vált.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss