Egyéb kategória

Nemsokára kigördül a Windows 10 22H2

windows 10 22h2

A csomag felhasználói szemmel észrevehető fejlesztéseket nem hoz a Windows 10 működésébe, mindössze megnöveli annak verziószámát.

A múlt hét folyamán menetrendszerűen megérkezett a Windows 11 operációs rendszer első, nagy frissítéscsomagja, mely a Microsoft vadonatúj felhasználói felülettel ellátott operációs rendszerét javarészt az egyébként is új külső alatt finomította.

A redmondi cég egyben megerősítette, hogy a tervek szerint októberben válik letölthetővé a Windows 10 22H2 is, de akik friss funkciók özönére számítanak, azoknak csalódniuk kell. A fejlesztők közlésük szerint már nem bővítik jelentősebb új fejlesztésekkel a 10-es Windows-t, inkább a Windows 11-re csoportosítják erőforrásaikat, így az operációs rendszer előző verziójának ráncfelvarrása hibajavításokat és kisebb finomításokat hoz csak. A Microsoft még 2025-ig támogatja a Windows 10-et, de már csak javítások érkeznek hozzá.

A Windows 11 frissítése már kicsit átgondoltabban zajlik, minden eddigi hasonló frissítésnél kisebb csomagban érkezik, illetve ennek megfelelően gyorsabban is települ. Ez alapvetően összehangban van a Microsoft idén év elején bejelentett törekvésével, miszerint a jövőben a fontosabb új funkciókat gyorsabban és problémamentesebben igyekszik majd eljuttatni a felhasználókhoz.

Forrás: HWSW


Windows 10 frissítése

Ha a Windows 10 2021. novemberi frissítés készen áll az eszközére, a Windows Update lapról tölthető le. Válassza ki az Önnek leginkább megfelelő időpontot a frissítés letöltéséhez. Ezután újra kell indítania az eszközt, és el kell végeznie a telepítést. Ezt követően az eszköz 21H2-es verziójú Windows 10 fog futni. (Ha ellenőrizni szeretné, hogy a 2021. novemberi frissítés már fut-e, válassza a Frissítési előzmények megtekintése lehetőséget a Windows Update beállítások lapján.) További segítség a Microsoft oldalán itt olvasható.

Windows 11 frissítése

A Windows 11 funkcióit folyamatosan bővítik és frissítik, és ezek mindegyike (beleértve a főbb frissítéseket is) az eszközre a Beállítások Windows Update oldaláról érkezik. A Windows tudatja Önnel, ha újra kell indítania az eszközt a frissítés befejezéséhez, és kiválaszthatja, hogy melyik időpont a legmegfelelőbb a frissítés befejezéséhez.

A legújabb Windows-frissítés Windows 11 22H2 -es verzió, más néven a Windows 11 2022 -es frissítés. További segítség a Microsoft oldalán itt olvasható.

Egyéb kategória

Ezüstérem és ötödik helyezés a WRO Robotolimpia Világdöntőn

Kiemelkedő sikerekkel zárta a magyar delegáció a 2022. november 17-19. között a németországi Dortmundban megrendezett XIX. World Robot Olympiad robotépítési és -programozási Világdöntőt.

A magyarországi hivatalos nemzeti szervező, az Edutus Egyetem által a nyár elején megrendezett nemzeti döntőből 5 csapat kvalifikálta magát a Világdöntőre, három kategóriában és négy korosztályban.

A kimagasló második helyezést a Hevesi Körzeti Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola diákjaiból álló AREA5 nevű magyar csapat szerezte meg a Világdöntőn RoboMission kategória, Elementary korosztályban, ahol 8-12 év közötti fiatalok mérik össze tudásukat.

Csapatvezető: Simon Zoltán | Tagok: Balassa Dávid, Magyar Zoltán Nimród, Kis Balázs.

Az idei szezonban debütált először a RoboSports kategóriában, ahol a csapatoknak két robotot is meg kellett építeniük, a BODA csapat az ötödik helyezést érte el.

Csapatvezető: Bácsi Sándor és Koren Balázs | Csapattagok: Gonda Benedek, Gonda Botond, Koren Dániel.

A WRO Világdöntő magyar eredményei:

Helyezés/ össz. csapat Kategória / Korosztály Csapatnév Csapattagok Csapatvezető Város
2. / 81 RoboMission / Elementary

(8-12 év)

AREA5 Balassa Dávid, Magyar Zoltán Nimród, Kis Balázs Simon Zoltán Heves
16. / 78 RoboMission / Junior

(11-15 év)

STORMS Molnár Boglárka, Molnár Veronika, Molnár Levente Molnár Zsolt Sóskút
40. / 71 RoboMission / Senior

(14-19 év)

Maros Robo Team Czoch Levente, Zoller Dávid, Zoller Máté Czoch András Nagymaros
5./23 RoboSport (11-19 év) BoDa Gonda Benedek, Gonda Botond, Koren Dániel Bácsi Sándor, Koren Balázs Budaörs
18. / 32 Future Innovators / Senior (14-19 év) Bánki Robot Prill Gábor, Sisa László, Zsigó Dalma Zsigó Zsolt Nyíregyháza

A világdöntő összes kategóriájának eredménytáblázata ide kattintva érhető el.

A verseny a csapattagokon és csapatvezetőkön kívül 6 nemzetközi tapasztalattal rendelkező bíró is képviselte Magyarországot.

  • Flieber Ádám (magyarországi főbíró, nemzetközi RoboSport főbíró)
  • Jámbor Kornél (magyarországi főbíró, RoboMission kategória bíró)
  • Bognár Pál (RoboMission kategória bíró)
  • Horváth Ádám (Future Innovators kategória bíró)
  • Koren Balázs (Future Innovators kategória bíró)
  • Szilasi Péter Tamás (Future Innovators kategória bíró)

A 2023-as WRO Világdöntő szervezési jogát Panama nyerte el. Az ország delegációját alkotta a dortmundi világdöntőn Yazmín Colón de Cortizo, Panama First Lady-je, aki a magyar szervezőknek elmondta, a 2019-es győri Világdöntőt látva döntöttek arról, hogy 2023-ban náluk kerüljön megrendezésre ez a prominens rendezvény és megköszönte a magyar szervezőknek a kiváló szervezést és lebonyolítást, továbbá kérte a magyar delegációt tanácsát a szervezés és a Kelet-Közép Európai hálózat kialakítása kapcsán.

A World Robot Olympiad egy nemzetközi oktatási program, amely azzal a céllal jött létre, hogy megkönnyítse a fiatalok hozzáférését a természettudományos tárgyakhoz és motiválja őket mérnöki vagy informatikai szakma választására. A WRO™ versenyek ötvözik egy sportesemény izgalmát a LEGO Mindstorms és Spike robotok tervezésének, építésének és programozásának kihívásával. A WRO nemzetközi szinten 19. éve szervezi meg a tudomány, a technológia és az oktatásnak ezt a seregszemléjét. Ezzel egyesíti és segíti a fiatalokat a világ minden tájáról kreativitásuk és problémamegoldó készségük fejlesztésében a MTMI (műszaki, természettudományi, matematikai és informatikai) területén.

A versenyszabályt az aktuális év januárjában hirdeti meg a Világdöntőt szervező ország a WRO nemzetközi szervezetével közösen. A 2022-es év magyar nyelvű szabályzatai és versenypályái elérhetők a www.wro.hu oldalon. Az idei szezon témája a “My robot, my friend” volt, ahol a csapatoknak a különböző kategóriákban segítő robotokat kellett megépíteniük, akik az előre összeállított versenyfeladatot hajtják végre vagy egy, a témára épített projektet prezentálnak a zsűrinek. Az egyes korosztályokban különböző altémák vannak.

Az Edutus Egyetem 2014 óta szervezi Magyarországon a WRO versenyeket. A versenyen résztvevő csapatok száma évről-évre növekszik. A pandémia alatt sem állt le a verseny, így idén is több mint 100 csapat regisztrált a hazai versenyekre.

Robotprogramozási versenyeken a jövő mérnökei, informatikai szakemberei mérhetik össze tudásukat. A versenyek tematikusak, a feladatok világszerte azonosak, évente változnak, és olyan témákat ölelnek fel, amelyek a vállalkozások, illetve a társadalom számára nagy jelentőségűek (például környezetvédelem, oktatási innováció stb.). A robotok tervezése, programozása és a folyamatos tesztelések során a diákok megtanulnak csapatként együtt dolgozni, hogy a szórakoztató együttműködésben a tanulás olyan természetességű igény és folyamat legyen, mint a levegővétel.

A versenyeken résztvevő diákok 85%-a műszaki, természettudományos vagy informatikai területen tanul tovább, helyezkedik el. A LEGO Robotok programozási nyelve a PLC programozáshoz hasonló, alapul szolgálhat a későbbi PLC ismeretek könnyebb elsajátításához, alkalmazásához.

Tovább

Egyéb kategória

A válság ellenére is száguldani fog jövőre az 5G

5g

49 ezren mondták el véleményüket világszerte.

A gazdasági nehézségek dacára jövőre ugrásszerűen megnőhet azoknak az előfizetőknek a száma, akik már 5G-képes telefonnal és mobilos díjcsomaggal is rendelkeznek. Az újonnan csatlakozó tömegek elvárásai azonban máshogy alakulnak majd, mint a technológiát elsőként „befogadó” felhasználóké – erre hívja fel a figyelmet az Ericsson eddigi legnagyobb szabású, fogyasztók körében elvégzett kutatása.

Több mint három év telt el a kereskedelmi 5G hálózatok globális elindulása óta, az iparág pedig mostanra éles választóvonalhoz érkezett, miután az új generációs mobilhálózatokat a technológiai vívmányok iránt fogékonyabb „úttörő” felhasználók után a tömegek is kezdik elfoglalni.

Az újonnan csatlakozó felhasználók igényeinek, illetve a szegmens jövőre várható teljesítményének feltérképezésére vállalkozott az eddigi talán legátfogóbb kutatásában az Ericsson ConsumerLab, mely idén április és július között 37 ország 49 100 felhasználójának véleményét kérte ki online kérdőívében.

A kutatás – amely itt tölthető le teljes terjedelmében – azonosít hat kulcsfontosságú trendet is, melyek meghatározzák majd az 5G-s mobilkommunikáció rövid- és középtávú jövőjét.

  1. Az 5G válságálló

A minden régióba, minden országba begyűrűző infláció, az élelmiszer- és energiaárak növekedése, valamint a kamatemelkedés a technológiai ipart sem hagyta idén érintetlenül. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az előfizetők egy jelentős része a nehézségek ellenére is lecserélné 2023-ban 4G-s készülékét és előfizetését egy 5G képes megoldásra. Ez az felmérés szerint az okostelefon-felhasználók mintegy 30%-át, azaz globálisan több mint 510 millió ügyfelet jelenthet, jóllehet ezek eloszlása a válsághelyzet hatásaitól függően régiónként egyenleten lehet.

Fontos szempont, hogy az előfizetők 82%-a nem kíván a nehézségek dacára sem lemondani a gyors szolgáltatáselérést biztosító mobilinternetről, tízből nyolc előfizető pedig még a spórolás miatt sem váltana vissza 4G-s elérésre, miután huzamosabb ideig megtapasztalta az 5G-s hálózatok előnyeit.

  1. Növekvő elvárások

Ahogy az 5G fokozatosan a tömegek hálózatává válik, úgy változnak meg a felhasználók igényei is az új generációs technológiával kapcsolatban. Az újonnan csatlakozó előfizetők számára – a korábbi felhasználókhoz képest – átlagban kétszer fontosabb szempont a szolgáltatáslefedettség, míg az 5G-s úttörők elsősorban az innovatív szolgáltatások és új készülékek miatt váltottak technológiát.

  1. Tényleges 5G-elérés, ez az új elégedettségi mutató

Ha egy előfizető 5G-képes készülékkel és 5G-s díjcsomaggal egyaránt rendelkezik, akkor joggal várja el, hogy azokat megfelelően ki is tudja használni, és minél nagyobb területen, minél gyakrabban teheti ezt meg, annál magasabb értéket majd a fogyasztói elégedettség. Azaz nem elegendőek – főleg az újonnan csatlakozó felhasználók számára – a lakossági szolgáltatáslefedettségre vonatkozó, olykor hangzatos ígéretek, az ügyfelek tényleges tapasztalatai a mérvadóak – derül ki a válaszokból.

A ConsumerLab felmérése szerint bár a legtöbb piacon a lakosságra levetített 5G-s lefedettség aránya eléri a 60%-ot, az 5G-s készülékekkel és díjcsomagokkal rendelkezők csupán harmada csatlakozik az esetek többségében ténylegesen 5G-s hálózathoz. A kutatás szering a tényleges hálózatelérés növelése az egyik legmeghatározóbb ügyfélelégedettség-növelő hatás lehet, amelyre érdemes lesz figyelni a távközlési- és mobil szolgáltatóknak.

  1. Út az audiovizualitás jövőjéhez

Az 5G-s felhasználók lényegesen több digitális tartalmat fogyasztanak, mint a 4G-előfizetők, amit jól mutat, hogy 2020-hoz képest – a 4G-s előfizetőkhöz viszonyítva – mostanra kétszer annyi 5G-s ügyfél fizet elő legalább három digitális szolgáltatásra. A legnagyobb növekedés a kiterjesztett valóság (AR) és HD/4K-s tartalmak fogyasztásában volt érzékelhető az 5G-s előfizetők körében.

  1. Változó igények, változó ajánlatok

Az 5G-vel a mobilszolgáltatások monetizációja is átformálódhat, még ha teljesen nem is alakul át. A kutatás szerint tízből hat előfizető pusztán a plusz gigabájtoknál többet vár el egy 5G-s díjcsomagtól. A megkérdezettek negyede szerint szükség lenne olyan lehetőségre is, hogy az 5G-s elérések esetén igény szerint – akár ideiglenesen – gyorsabb hálózati elérést használhassanak, míg 88%-uk szerint a díjcsomagoknak vonzó és széles körű extra szolgálásokat is tartalmaznia kellene, mint amilyenek a már említett AR vagy a virtuális valóság (VR), esetleg a cloud gaming (játékok streamelése a felhőből).

  1. AZ 5G megágyazhat a metaverzumnak

Korunk egyik meghatározó technológiai fejlődési iránya a metaverzumok megjelenése, melyre az 5G-s felhasználók nyitottabbak, legalábbis erre utal, hogy azokkal a tevékenységekkel – például játék, vásárlás, virtuális valóság – , melyek a metaverzum alappilléreit jelenthetik, egy 5G-s előfizető hetente átlagosan egy órával több időt tölt, mint egy 4G-s felhasználó. Ez a percepció az előfizetők számára is egyre nyilvánvalóbbá válik, legalábbis a felmérésben megkérdezettek 60%-a szerint ahhoz, hogy a metaverzum valósággá váljon, mindenképpen szükség van az 5G-re.

„A kutatási adatainkból úgy tűnik, hogy az 5G-s hálózatok elterjedése a kedvezőtlen gazdasági környezet dacára jövőre sem torpan meg, sőt, az új generációs infrastruktúra éppen ebben az időszakban érhet el egy fontos fejlődési szakaszába, mely után kritikus tömegek számára is hozzáférhetővé válhat – mondta el Jasmeet Singh Sethi, az Ericsson ConsumerLab vezetője. – A jövő év végére az újonnan csatlakozókkal együtt az Ericsson a korábbi előrejelzéseknek megfelelően 1,6 milliárd 5G-s felhasználóval számol. Idén év végére a teljes 5G-s felhasználói bázis átlépheti az egymilliárdos határt, arányaiban többségében az Ázsiában és az Egyesült Államokban élő előfizetőkből összeállva.”

Tovább

Egyéb kategória

Az internet atyja nincs elájulva a Web3-tól

web3

Sőt úgy látja, hogy az egyelőre elég homályos koncepciónak nincs túl sok köze sem a világhálóhoz, sem a webes alkalmazások decentralizált működéséhez.

Az 1993-ban megnyitott és azóta szabadon felhasználható World Wide Web technológiák kidolgozója, Tim Berners-Lee, akit az internet atyjaként is emlegetnek, a decentralizációban látja annak jövőjét. Az ő nevéhez fűződik mások mellett az Inrupt nevű startup cég és az általa gondozott Solid (Social Linked Data) keretrendszer is, melynek célja, hogy megváltoztassa a mai webes alkalmazások működését. A dolog nagyon leegyszerűsítve arra épülne, hogy az adatok tulajdonosainak nem kell átadniuk az adataikat más entitásoknak az online szolgáltatások igénybevételéhez, hanem azokat személyes tárolóikban (personal online data store) kezelnék, és a külső alkalmazásoknak csak kedvük szerint megadnák vagy visszavonnák az ehhez való hozzáféréseket.

Decentralizáció ide vagy oda, Berners-Lee mégis úgy gondolja, hogy annak egyik homályosan meghatározott formáját, Web3 néven ismert koncepciót figyelmen kívül kell hagynunk, amikor a web megújításáról van szó. A Web3 körüli hírverést sokan tekintik egyfajta utópiának, amelyben az internetes szolgáltatások blokklánc-protokollokra, kriptovalutákra és NFT-kre épülnek, kizárva a folyamatokból az olyan monopolista vállalatokat, mint amilyen például a Google, a Microsoft vagy az Amazon. A lisszaboni Web Summit rendezvényen felszólaló Berners-Lee azonban koránt nincs meggyőződve minderről, sőt szerinte a legtöbb ember nem is érti, hogy valójában mit jelent a sokat emlegetett Web3 kifejezés.

Az biztos, hogy nem teljesen azt jelenti

CNBC beszámolója alapján Berners-Lee már azt is nagy blamának nevezte, hogy az elnevezést kisajátították az “ethereumos emberek” a blokklánccal kapcsolatos dolgaikra, miközben ennek a Web3-nak semmi köze a Web 3.0-hoz, a szemantikus web koncepciójához. Szerinte ezek a protokollok jók lehetnek bizonyos dolgokra, de azoknak a céloknak a megvalósítására éppenséggel alkalmatlanok, amelyeket a Solid projekt is célul tűzött ki: “túl lassúak, túl drágák és túl nyilvánosak”, miközben a személyes adattárolóknak “gyorsnak, olcsónak és teljesen privátnak” kell lenniük. Berners-Lee ezért a blokkláncra épített Web3-as eszközök összevisszaságának a figyelmen kívül hagyását tanácsolja, amelyek egyébként a Solid ökoszisztémának sem lennének a részei.

Ahogy arra a beszámolókban is felhívják a figyelmet, a Web3-nak megvannak ugyan az elkötelezett támogatói, de a technológiai szcéna legfontosabb szereplői közül egyáltalán nem mindenki tartozik közéjük. Az újabban webes közösségi tényezőként is fellépő Elon Musk például tavaly ilyenkor arról tweetelt, hogy a Web3-at inkább tartja marketinges kifejezésnek, mint valóságos dolognak. A Twittert alapítója, a decentralizált közösségi hálózatot fejlesztő Jack Dorsey pedig úgy vélekedett, hogy a Web3 végül is egy ugyanannyira központosított entitás lenne, amit csak átcímkéznek, hogy ne a Google vagy a Facebook, hanem más befektetők és azok csendestársainak irányítása alatt működjön tovább.

Forrás: Bitport

Tovább
Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés

Friss