Július első hetében négy magyar diák képviselte hazánkat a Huawei Technologies Seeds for the Future globális egyetemi programjának európai válogatásán Rómában.

Benke Bálint, Bárdonicsek András, Bognár Lili és Rejtő Olivér hallgatók fejlett technológiákról tanulhattak, mint az 5G, a mesterséges intelligencia és a felhőalapú számítástechnika, valamint a sikeres vállalkozáshoz szükséges ismeretekkel is gyarapodhattak. A sokszínűség és fenntarthatóság témáit előtérbe helyező program során a hallgatók betekintést nyerhettek a Huawei vállalati működésébe is. A római Seeds for the Future tréninget a Covid óta először tartották meg jelenléti formában. Magyarországon 2021 óta több mint 150 diákot segített hozzá online a legújabb infokommunikációs ismeretek elsajátításához.

Július első hetében négy magyar hallgató vehetett részt Rómában a Huawei Technologies Seeds for the Future egyetemi programjában, amely a sokszínűség és a fenntarthatóság témakörét tűzte zászlajára. Az ötnapos, technológiai workshopokat és panelbeszélgetéseket magába foglaló programsorozaton több mint húsz európai országból érkező diákok válogatott csoportja vett részt, s a tréninghét végére saját „startup” ötleteiket kellett egy rövid pitch formájában bemutatni.

Technológiai tudás, vállalkozói szemlélet és csapatszintű gondolkodás

Magyarországot Rejtő Olivér, Bárdonicsek András és Bognár Lili, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának mérnökinformatikus hallgatói, valamint Benke Bálint, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiberbiztonsági mesterképzésének hallgatója képviselték. A résztvevők a tréning során olyan készségeket és tudást szereztek, amelyeket mind a jelenlegi tanulmányaik során, mind a jövőbeli karrierjük során hasznosítani tudnak. A technológiai ismeretek mellett nagy hangsúlyt kapott a csapatmunka, a marketing és a problémamegoldás képességeinek fejlesztése, valamint a vállalkozói szemlélet erősítése. Emellett betekintést nyerhettek abba is, miként zajlik egy projekt vagy termék életútjának vezetése, vagy hogy milyen lehetőségek rejlenek a modern telekommunikációs technológiákban a mindennapi élet jobbá tételére.

A hallgatók az ötnapos program során olyan fejlett technológiákról tanultak, mint az 5G, a mesterséges intelligencia és a felhőalapú számítástechnika. Az új technológiai ismeretek mellett értékes betekintést nyertek egy vezető globális technológiai vállalat működésébe is:

„A római tréning számomra rendkívül hasznos volt, különösen az új emberekkel való találkozások, a csapatszintű gondolkodás és a kreatív gondolkodás elősegítése miatt”

– mondta el Bognár Lili.

„Rengeteget tanultam arról, hogyan kell megközelíteni egy problémát, hogyan lehet a semmiből létrehozni egy terméket, majd azt értékesíteni. Az itt szerzett tudást a jövőben is kamatoztatni tudom, hiszen mérnökinformatikusként csapatban kell új dolgokat alkotnunk.”

Lokális támogatás, globális hatás

A Huawei Seeds for the Future társadalmi felelősségvállalási program több pillérből – ösztöndíjakból és képzési platformokból – áll. Célja a tehetséges hallgatók támogatása az informatikai és a mérnöki területeken, valamint a digitális közösségek fejlődésének előmozdítása. 2008-as elindítása óta a programban közel 140 ország több mint 500 egyetemének több mint 15.000 hallgatója vett részt kínai tanulmányutak formájában, köztük közel 80 magyar. A Covid-járvány miatt azonban online platformra tértek át a szervezők, Magyarországról 150 hallgató bevonásával. Azóta idén először rendezték meg újra jelenléti formában, ezúttal Olaszországban. Itthon a vállalat négy vezető egyetemmel – Széchenyi István Egyetem, Óbudai Egyetem, Pécsi Tudományegyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) – áll stratégiai együttműködésben, s ezúttal az NKE-ről és Pécsről kerültek be hallgatók a programba.

„A digitális készségek kulcsfontosságúak a digitális gazdaság fejlődése szempontjából, és egy erős digitális tehetségbázis a digitális átalakulás és a gazdasági növekedés meghatározó hajtóereje”

– mondta el Gecse Mariann, a Huawei Technologies Hungary kormányzati kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatója.

„A Seeds for the Future program a Huawei azon törekvéseinek része, hogy a tehetséges diákokat felvértezze azokkal a digitális készségekkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak, piacképes ötleteik és megvalósítási elképzeléseik legyenek, és támogassák a gazdaság és a társadalom fejlődését.”

A program záróünnepségén a legkiemelkedőbb eredményeket elért hallgatók elismerésben részesültek; az ír és a holland csapat elnyerték a lehetőséget, hogy részt vegyenek a vállalat által jövőre megrendezendő nemzetközi Tech4Good versenyen Kínában, míg a közönségdíjat a finn csapat érdemelte ki.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Oktatási, kutatási és kulturális területen tervez együttműködést kialakítani a győri Széchenyi István Egyetem és a kínai Hszücsoui Műszaki Egyetem. A két intézmény képviselői szándéknyilatkozatban kötelezték el magukat a partnerség mellett.

A Széchenyi István Egyetem számára kiemelten fontosak a nemzetközi kapcsolatok, s azon belül is szoros együttműködést igyekszik kialakítani az ázsiai országokkal, ahonnan jelentős számú fiatal érkezett az elmúlt években a győri campusra. A Hszücsoui Műszaki Egyetem delegációjának napokban tett látogatása egy újabb kapcsolat elmélyítését szolgálta.

A kínai intézmény elnöke, Zhang Nong gazdag történelmi és kulturális örökséggel rendelkező városként mutatta be a mintegy 10 millió lakosú Hszücsout (angol átírással: Xuzhou), amelynek gazdasága a berendezések gyártására, az élelmiszeriparra, az energetikára, a logisztikára és a turizmusra épül. Kifejtette: multidiszciplináris egyetemük több mint 22 ezer hallgatóval és mintegy 1800 oktatóval, munkatárssal rendelkezik. Az intézménynek 39 külföldi egyetemmel van együttműködése, többek között az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Oroszországban és Dél-Koreában. Az elnök hozzátette: elkötelezettek aziránt, hogy közös projekteket alakítsanak ki a Széchenyi István Egyetemmel például informatikai, építőmérnöki, logisztikai mérnöki, környezetmérnöki és mesterséges intelligenciával kapcsolatos területeken.

„A két egyetem együttműködésében még több potenciál rejlik a magyarországi kínai befektetésekre és a két ország jó kapcsolatára alapozva”

– hangsúlyozta. Kiemelte: a kooperáció oktatók és hallgatók cseréjére, közös kutatásokra és kulturális programokra terjedhet ki.

A Széchenyi István Egyetemet dr. Lukács Eszter nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettes mutatta be a vendégeknek. Elmondta: az élhető és Európában az egyik legbiztonságosabb város Budapest, Bécs és Pozsony közelében helyezkedik el. Aláhúzta, hogy a technológiai és mérnöki területeken nagy hagyományokkal és jelentős tudással rendelkező intézmény Győrön kívül Mosonmagyaróváron, Budapesten és Zalaegerszegen is jelen van, s az utóbbi megyeszékhelyen a Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozik a világ egyik legkorszerűbb járműipari tesztpályája, a ZalaZone. A fontos adatok között említette, hogy a 14 ezer hallgató ma már a világ csaknem nyolcvan országából érkezik, az angol nyelvű képzések száma pedig meghaladja a negyvenet. A két legnagyobb nemzetközi felsőoktatási minősítő szervezet, a Quacquarelli Symonds és a Times Higher Education összesen hét ranglistáján szereplő egyetem öt külföldi partnerrel kínál kettős képzéseket, köztük építőmérnöki területen a kínai Jiaxing Egyetemmel. Dr. Lukács Eszter beszélt arról is, hogy az intézmény szorosan kapcsolódik a gazdasághoz: összesen háromezer vállalattal működik együtt, amelyek között megtalálható a kínai Huawei is.

Prof. dr. Horváth Zoltán, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar dékánja azon véleményének adott hangot, hogy a tudományos kutatások terén számos lehetőség nyílhat a kooperációra. Részletesen beszélt az angol nyelvű programtervező informatikus mesterképzésről, amely nemzetközi kutatásokra is felkészíti a hallgatókat. E szak kapcsán német, francia és görög egyetemekkel működnek együtt.

Prof. dr. Dogossy Gábor, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja és dr. Németh Péter, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék egyetemi docense az angol nyelvű logisztikai mérnök képzést ismertette.

„Nálunk működik Közép-Európa legnagyobb csomagolás és környezetállósági vizsgálólaboratóriuma, így hallgatóink a legmagasabb szintű tudásra tesznek szert a tesztelések terén is”

– hangzott el.

A látogatás során a két egyetem nevében dr. Lukács Eszter és Zhang Nong együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá, amely a szorosabb kapcsolat alapja lehet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A szolgáltató országos hálózatfejlesztési programja újabb mérföldkőhöz érkezett.

A Vodafone Magyarország hálózatfejlesztési stratégiájának részeként 2024 végéig országosan az állomások 40 százalékán végez kapacitásbővítést, ami a hívásminőséget és a letöltési sebességet is jelentősen javítja. A hálózatfejlesztési programnak köszönhetően többek között Debrecenben, Miskolcon, Veszprémben, Székesfehérváron és Nyíregyházán élvezhetik a szolgáltató ügyfelei a gyorsabb mobilinternetet.

A Vodafone Magyarország hálózatfejlesztési projektjének első szakasza lezárult, melynek eredményeképp elsőként Debrecenben, majd további négy vidéki nagyvárosban, Miskolcon, Nyíregyházán, Veszprémben és Székesfehérváron bővítette a vállalat a meglévő tornyok kapacitását. A közel 150 bázisállomás fejlesztésével ezekben a városokban már 800 Mbit/s maximális elméleti letöltési sebességet érhetnek el mobilinternetezés során a Vodafone Magyarország ügyfelei.

Az országos hálózatfejlesztési programrészeként 2024 december végéig a Vodafone Magyarország összesen több, mint 1500 telephelyen létesít hálózatbővítést és új bázisállomásokat.

„Miközben a digitális eszközök és szolgáltatások használata továbbra is gyorsan növekszik, a hálózatunk fejlesztése kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy ne csak kiszolgáljuk a fogyasztói igényeket, de továbbra is élen járjunk, és jövőbe mutató megoldásokat kínáljunk előfizetőink számára. A jelenleg is zajló kapacitásbővítéssel a Vodafone jelentősen hozzájárul az ország digitalizációjához, és további lépéseket tesz afelé, hogy mindenkihez eljusson a nagy sebességű, stabil internetezés élménye”

– mondta Bányai Tamás, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója.

A Vodafone Magyarország számára stratégiai fontosságú a hálózat folyamatos fejlesztése és az országos szintű digitalizáció, ezért a következő években a kisebb településeken is kiemelt figyelmet fordít a hálózat és a bázisállomások fejlesztésére. 2024. decemberig a szolgáltató országszerte több száz bázisállomás építését, valamint bővítését tűzte ki célul – a hálózatfejlesztési projekt a kisebb és nagyobb településeket egyaránt érinti.

Az elkövetkező négy évben felgyorsulnak a beruházások

A fejlődés az elkövetkező években sem áll meg, 2028-ig a 4iG csoport jelentős beruházásokat tervez a hazai optikai és 5G hálózatok területén. Ezek eredményeként 2023 novemberétől 2028 decemberéig a cégcsoport további 1,1 millió háztartásban teszi majd elérhetővé a gigabit képes hálózatot vezetékes vagy nagykapacitású 5G vezeték nélküli technológiák használatával, továbbá közel a teljes lakosság számára elérhetővé válik a szélessávú internet és nagy felbontású televíziós szolgáltatások használata. Budapesten és vonzáskörzetében, a vármegyeszékhelyeken, továbbá a főbb közlekedési útvonalak mentén folytatódik az 5G hálózat kiépítése, amelynek eredményeként legalább 1000 bázisállomáson telepítik az 5G technológiát.

5.5G mobiladat átvitel 6 GHz-es frekvenciasávon

A Vodafone Magyarország a 4iG Csoport tagjaként kiemelten fontosnak tartja, hogy a hálózatfejlesztés tekintetében is megismerje az új technológiai spektrumok adta lehetőségeket, valamint, hogy készen álljon ezek gyakorlati alkalmazására is. 2024 áprilisában a 4iG Csoport és a Vodafone Magyarország munkatársai a kelet-közép európai régióban elsőként mutatták be működés közben a mobilhálózati sebességben új távlatokat nyitó, 6 GHz-es frekvenciát használó 5.5G technológiát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karával közösen. Az új antenna technológia legnagyobb előnye, hogy a jelenlegi bázisállomásokra épülve akár tízszeres letöltési sebességet kínálhat a jelenleg használatos leggyorsabb, 3,5 GHz-es megoldáshoz képest.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!