Egyéb kategória

K&H HACK3: Közel 7 millió forintos összdíjért csaptak össze fiatal kódolók a maratoni versenyen

Mesterséges jogi asszisztens, parkolóapp és esport fejlesztés is született a versenyen.

Közel 450 fiatal IT fejlesztő mérte össze tudását a hétvégén Budapesten és az online térben, hogy alig 3 nap alatt végigvigyenek egy teljes projektet az ötlettől egészen a kész fejlesztés bemutatásáig. A szervező CraftHub-hoz ezúttal a K&H, mint főtámogató partner, illetve a MetaPlayers és az IMK Consulting csatlakozott, hogy olyan kihívásokra keressék a legjobb megoldásokat, melyek a legtrendibb technológiák – mesterséges intelligencia, blokklánc, kriptovaluták – felhasználásával hoznak formabontó újításokat a web 3.0 világába. A győztesek a közel 20 ezer eurós összdíjazás mellett azzal a lehetőséggel térhettek haza, hogy nyertes ötleteiket a partnercégek a gyakorlatban is megvalósíthatják. A K&H HACK3 egyik legfontosabb célja éppen ez: közösen keresni az inspiráló technológiai innovációkat, hogy azok a mindennapi életben is változást hozzanak az emberek életébe.

Izgalmas hétvégén van túl a nemzetközi techközösség, a péntektől vasárnapig tartó K&H HACK3 hackathonon közel fele-fele arányban vettek részt a lelkes hazai és külföldi fejlesztők a mintegy 450 fős mezőnyben. Száz szerencsés jelentkező személyesen, Budapesten csaphatott össze, míg a többi induló az online térben dolgozhatott a 48 órás kihívásokon – önállóan vagy néhány fős csapatokban. A tét nagy volt, hiszen a szakmai elismerés mellett az egyes – támogató partnerek által biztosított – kihívások nyertesei 3000 euróval és akár a további 5000 eurós fődíjjal távozhattak, ráadásként pedig még ennél is értékesebb kapcsolatokkal. „A HACK3 kiváló csapat- és kapcsolatépítési lehetőség, és az egyik fő célja az, hogy összeadjuk az ötleteket és az értékes tudást olyan megoldások létrehozására, melyek a gyakorlatban is segíthetnek a kihívásokat hozó cégeknek. Itt nem számít a végzettség vagy a tapasztalat, csak a formabontó ötletek” – hangsúlyozta Varga Károly, a szervező CraftHub egyik alapítója és ügyvezetője.

„A web 3.0 technológiák ma már egyre szélesebb körben elérhetőek, ám a legnagyobb kihívás az, hogyan tudjuk ezeket olyan módon felhasználni, hogy az a felhasználók számára valódi, használható, kézzel fogható érték lehessen. Ahogyan mi magunk is erre törekszünk az innovatív megoldásaink fejlesztésekor, így itt is ez volt a számunkra az egyik legfontosabb értékelési szempont, az új ötletek mellett”

– tette hozzá Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

48 óra munka és szórakozás – remekeltek a tinik a hackathonon

A háromnapos megmérettetés komoly koncentrációt kívánt meg az indulóktól. A rájuk váró kihívásokat mindössze egy nappal a rendezvény előtt ismerhették meg és péntek éjfélig már be is kellett nyújtaniuk a projektmunkájuk első verzióját, hogy aztán a szombati napot az ötletek tökéletesítésével tölthessék, vasárnap pedig már a végső zsűrizést várják. A partnerek által adott kihívások ezúttal a web 3.0, vagyis a decentralizált internet megoldásaira koncentráltak a legújabb technológiák felhasználásával: a K&H a saját irodaháza parkolórendszerének optimálisabb kihasználtságát biztosító alkalmazást kereste az IMK Consulting egy mesterséges intelligencia-alapú jogi gyakornokot, míg a MetaPlayers a saját esport platformját szerette volna fejleszteni egy mobilapp, valamint egy ELO rendszer segítségével, mely a játékosok eredményeit és rangsorának felállítását újítaná meg.

A munkához, illetve a kihívások helyes értelmezéséhez és teljesítéséhez a partnercégek mentorálást, valamint technológiai szakértelmet is nyújtottak. A projekteket értékelő zsűri pedig szintén neves, a web 3.0-hoz kapcsolódó megoldások terén nemzetközileg is elismert bírálókból állt össze – az indulókat segítette például Silur, vagyis Ábrahám Endre, világhírű etikus hekker és kriptográfus.

„A K&H HACK3 nem csak bemutatkozási lehetőség a fiatal ötletgazdáknak és jövőbeli szakembereknek, de egyúttal egyedülálló alkalom is a tanulásra és fejlődésre. A mentorálás az egyik kiemelt eleme ennek a versenynek, és úgy látjuk, hogy ez nagyon vonzó lehetőség a legifjabb tehetségek számára, hiszen idén ismét rekordot döntött a még csupán középiskolás korosztályból kikerülő indulók száma”

– mondta Varga Károly.

Mesterséges jogi asszisztens, parkolási app és esport-újítás is született

A versenyzők a 48 óra elteltével a fejlesztésük forráskódját tartalmazó GitHub repository mellett egy maximum 2 perces pitch videó formájában mutathatták be a projektjeiket, hogy meggyőzzék a zsűrit, az ő megoldásuk érdemli az első helyet az adott kihívásban. Idén is taroltak a magyar fiatalok, a négy kategóriagyőztes közül ugyanis három csapat csupa hazai indulóból állt össze, a legjobbak pedig már élőben, a nagyközönség előtt csaphattak össze a fődíjért. Az 5000 euróval járó K&H Innovációs Fődíjat is a parK&H készítői nyerték meg: mobilalkalmazásukkal hatékonnyá és környezetbaráttá válhat a bank irodaházának parkolórendszere, miközben a beépített telekocsi és chatfunkció, valamint a jutalompontok gyűjtésének lehetősége még belső kommunikációs eszközként is kiválóan funkcionálhat.

Az IMK Consulting tetszését a JoGPTár névre keresztelt, gépi tanulás-alapú fejlesztés nyerte el leginkább, amely az elérhető legnaprakészebb és leghitelesebb jogtárral és dokumentumokkal felvértezve képes magyar nyelven is válaszolni kérdezőjének, így óriási segítséget jelenthet a mindennapi jogi kutatómunkában. A fiatal indulók között nagy népszerűségnek örvendett a MetaPlayers két kihívása, melyekhez szintén kiváló projektek készültek. A nyertes ‘; DROP TABLE projects; — fejlesztése a mesterséges intelligencia felhasználásával segíti a csapatokban versenyző esportolókat, hogy egyéni teljesítményüket is megfelelően figyelembe vegyék és a megérdemelt helyen szerepelhessenek a rangsorokban, ha pedig sportolótársat keresnek, könnyedén rátalálhatnak új partnerükre ezzel az innovatív funkcióval. Az ESport Manager Mobile App alkalmazás az esportmanager.com platformot egészíti ki mobilos funkciókkal, például megkönnyíti a játékosok számára versenyeik élő közvetítésének megosztását a közösségi médiában.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Kapcsolódó cikkek:fiatalok hack3 kh kódolás összecsapás verseny

Következő hírünk

Dinamikus adathalászat, smishing és a DNS-infrastrúktúrával való visszaélés – nem sci-fi, hanem a valóság

Előző hírünk

A Fujitsu megnyitotta első digitális átalakulást támogató központjait Európában

Tovább

Hirdetés

Egyéb kategória

Gerillaakcióval lepte meg hétfő reggelre a fővárost az SOS Gyermekfalvak

Mit keres egy baba hordozókendőben a Nagymező utcai Radnóti-szoborra, Hofi-szoborra, a Széll Kálmán-szoborra vagy a Madách téren álló Táncosnőre kötve?

Hogy kerül egy rácsos babaágy a Blaha Lujza térre? Az SOS Gyermekfalvak utcai gerillaakciójával a kórházban hagyott több száz csecsemő ügyére hívta fel a figyelmet.

Közel 300 kisbaba tölti élete első hónapjait kórházban, mert szülei elhagyták, vagy nem tudják hazavinni.
Az SOS Gyermekfalvak október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján az elhagyott csecsemőkre és a drasztikus nevelőszülő hiányra hívta fel a figyelmet kreatív utcai gerillaakciók keretében.

A főváros számos közterét lepték el a hordozókendős szobrok, a Blaha Lujza téren és a Nyugati téren pedig felállított rácsos ágyak fogadták a járókelőket. A kampányhoz csatlakozott többek között a budapesti Radnóti Miklós Színház és számos ismert ember is, mint Dallos Bogi, Puskás Peti, Tapasztó Orsi, Ábel Anita, Ördög Nóra, Kiss Ramóna, Szabó Győző, Szabó Erika, Sena, Nádai Anikó.

Közel 24 000 gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, 30%-uk gyermekotthonban, 300 baba pedig kórházakban, mert nincs elég nevelőszülő. Az alapítvány azért küzd, hogy minden szülők nélkül élő gyerek családba kerülhessen és megoldódjon a kórházban ragadt kisbabák helyzete.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül

Az internet ugyanúgy kell, de másképpen használják a generációk.

Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.

Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.

Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)

100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.

A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.

Még mindig a Facebook és az Instagram vezet

A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.

Így üzenünk a neten

Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.

Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.

Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.

Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.

A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Biohackingtől a kibernetikus implantátumokig

Hány évvel élhetnek tovább a jövő nemzedékei? Milyen izgalmas technológiai újítások vezethetnek a hosszú élethez? Hol tart most a tudomány a különböző testimplantátumok fejlesztése terén? A jövő tényleg a transzhumánoké?

Az idei MVM Future Talks az emberi élet meghosszabításának témáját járja körül nagyköveteinek nemzetközi dokumentumfilmjeivel, tech innovátorok megszólaltatásával, tudományos fejlesztések bemutatásával. A három részből álló sorozat idén is az online közvetített budapesti talk showban zárul.

Fél évtizede indult útjára az MVM Future Talks tudományos sorozata, azzal a határozott céllal, hogy sztárszakértők segítségével – bárki számára könnyen fogyasztható és szórakoztató módon – keresse a választ az emberiséget leginkább lázban tartó kérdésekre. Az idei talk show a mindenkit ősidők óta foglalkoztató kérdést állította a középpontba: miként dacolhatunk az idővel, és hosszabbíthatjuk meg jelentősen az emberi életet?

A sorozat két sztárnagykövete a világ különböző országaiban készített egy-egy dokumentumfilmet. Az egyórás videókban betekintést adnak a tudományos élet élvonalába tartozó fejlesztésekbe, megszólaltatják a tech-világ jövőjének formálóit, és időnként saját bőrükön is megtapasztalják a ma még csak szűk körben ismert kísérleti megoldásokat.

Wossala Rozina, vendéglátóipari szakember és médiaszemélyiség, a műsor történetében másodszor vállalta az MVM Future Talks nagyköveti szerepét. Budapest mellett Helsinkit és Los Angeles-t is érintő utazása során forgatott filmjében a tudomány, a kultúra és az emberi történetek közös pontjait kutatja. Azokat, amelyek aktívan formálják az emberi élet meghosszabbítására irányuló törekvéseket. A legmodernebb biotechnológiai laboratóriumoktól a jól bevált wellness tradíciókig világhírű szakértőkkel és mindennapi emberekkel találkozik, akik azért feszegetik a határokat, hogy hosszabb és egészségesebb életet élhessünk.

Szirmai Gergely, YouTuber, filmkritikus és utazó riporter, az MVM Future Talks korábbi műsorvezetője, idén is visszatér a produkcióba nagykövetként. Dokumentumfilmjében egy izgalmas utazásra invitál, ahol a neurológia, a bionika és a robotika legújabb technológiai vívmányait tárja a nézők elé. Látványos megoldásokkal és izgalmas beszélgetésekkel mutatja be az ember és a gép fúziójának jövőjét, a kiborglétet és a transzhumán világ nyújtotta lehetőségeket. A film középpontjában egyetlen kérdés áll: hogyan formálhatja át a technológiai forradalom a mindennapi életünket, és mikor érkezik el a transzhumánok ideje?

A sorozat az elmúlt évadokban körüljárta a technológia jövőjét, az adatvezértelt jövőt, a mesterséges intelligenciát és Földet veszélyeztető legégetőbb globális kihívásokat A mindenkit érintő témákat rendre nemzetközi sztárszakértők vitatják meg a budapesti talk show-ban. Az esemény világhírű vendége volt többek között Neil deGrasse Tyson asztrofizikus, Michio Kaku fizikus professzor, Kevin Kelly, a Wired magazin alapítója, techguru, futurista, Hayley Arceneaux orvosi asszisztens, űrhajós és Andy Weir amerikai regényíró.

A 2024-es MVM Future Talks-nagykövetek dokumentumfilmjeit és az októberi talk show-t az mvmfuturetalks.hu oldalon hamarosan ingyenesen bárki megtekintheti.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább