Egyéb kategória

Az eltűnés ellen küzdenek a Maldív-szigetek lakosai

Mindent megtesznek azért, hogy a térképen maradjanak

A globális felmelegedés minden kontinenst érint. Napról napra érkeznek hírek olvadó északi-sarki jégtömbökről, szélsőségesen tomboló viharokról vagy éppen a tengerszint emelkedéséről. Ez utóbbi miatt időről időre felvetődik a kérdés, hogy valóban eltűnhet-e a térképről a Maldív-szigetek csodálatos világa. És bár a maldívok karbon-kibocsátása elenyésző, mégis sokat tesznek a fenntarthatóságért, és persze azért, hogy országukat ne lepje el az Indiai-óceán.

A globális felmelegedés egyik következménye, hogy a tengerek és az óceánok szintje folyamatosan emelkedik. Ez pedig egy olyan ország számára, mint a Maldív-szigetek, amelynek legmagasabb pontja mindössze 2,3 méterrel van a tengerszint fölött, igencsak tragikus jelenség, ugyanis így az ország mind a közel 1200 szigetét ellepheti az Indiai-óceán. Persze a szakemberek és a kormány mindezt nem nézi karba tett kézzel, megpróbálnak mindent megtenni, hogy a tragédia ne következzen be.

„Az éghajlatváltozás hatásaival nap, mint nap együtt kell élnünk, de minden tőlünk telhetőt megteszünk a problémák megelőzése érdekében. Ilyen például a part menti védelem kiépítése a szigetek körül. Közben pedig korszerű technológiával vizsgáljuk, hogy a klímaváltozás hogyan hat a korallzátonyainkra. A drónokkal vagy éppen műholdas technológiával gyűjtött adatokat összehasonlítjuk a már rendelkezésünkre álló adatokkal. Próbáljuk tehát megfejteni, hogy az éghajlatváltozás hogyan hat a zátonyainkra.”

– mondta Aminath Shauna, a Maldív-szigetek környezetvédelmi, klímaváltozási és technológiai minisztere.

De a kormány mellett az ország luxusszállodái is igyekeznek mindent megtenni a környezetvédelemért. Az egyik legnagyobb szállodalánc például külön programot dolgozott ki annak érdekében, hogy minél fenntarthatóbb legyen a működésük.

„Van egy fenntarthatósági programunk, amely a Sun Siyam Cares nevet kapta. Ennek keretén belül kidolgoztunk egy környezetvédelmi tervet. A tervnek 360 teljesítendő pontja van, köztük olyan vállalások például, hogy az élelmiszer alapanyagokat, amit csak lehet, nem külföldről, hanem helyi termelőktől szerezzük be, mint például a zöldségeket vagy a kókuszdiót. De nincs egyetlen műanyag palackunk sem, üvegben szervírozzuk a vizet.”

– meséli Erkaiym Tabyldieva, a Sun Siyam Iru Fushi környezetvédelmi referense.

A szállodalánc egyébként a vendégek számára is szervez programokat a fenntarthatóság jegyében. Az Iru Fushi nevű szigeten például fát is ültethetünk a hotel dolgozóival közösen, amit emléktáblával is megörökítenek. De szervez turistautakat a szomszédos szigetekre, ahol a helyi lakosok életébe tekinthetünk bele és láthatjuk az ültetvényeket, ahonnan származnak a helyi élelmiszer alapanyagok, de ezeken a szigeteken akár a helyi szelektív hulladékgyűjtő telephelyeket is meglátogathatjuk. Ezek egyébként arról híresek, hogy az itt gyűjtött műanyagot az Adidas használja fel az általuk gyártott cipőkhöz és mezekhez. A szállodalánc legnagyobb szigetén, a Siyam World-on egyébként – méretéből adódóan – be kellett vezetni valamiféle „tömegközlekedést”. Szintén a fenntarthatóság jegyében nem benzines, hanem elektromos kisbuszokkal élvezhetjük a sokszor dzsungelszerű kis utakat. Nem olyan régen pedig az étkezés kapcsán is új rendszert alakított ki a szállodalánc a nagymértékű pazarlás miatt.

„A régi rendszerben sajnos jellemző volt, hogy ketten-hárman rendeltek tíz előételt, nyolc főételt, és mivel ezek egyenként is olyan adagok, hogy az ember nem tudja elfogyasztani az egészet, elég sok étel a kukában végezte. A szálloda vezetősége emiatt új rendszert dolgozott ki, aminek a lényege, hogy minden vendég egy előételt, egy levest, egy főételt, és egy desszertet, tehát 4 fogást ehet vacsorára és ebédre. Az új rendszer senkinek nem okozott gondot, eddig még mindig, mindenki elégedetten távozott, senki nem maradt éhen.”

– meséli Gálberki Bianka, a Siyam World egyik étteremvezetője.

A szálloda dolgozói mindezekről a törekvésekről egyébként egy bizottságban döntenek, amelynek tagjai a vezetőséggel közösen dolgoznak ki újabb és újabb programokat a fenntarthatóság jegyében. Mint minden másra, erre a feladatra is modern gondolkodású, fiatal csapat áll rendelkezésre.

„Sok helyi fiatal tehetség dolgozik nálunk. A Siyam World vezetője például minden idők legfiatalabb szállodavezetője. Ő is helyi, mindannyian helyiek vagyunk, akik rendszeresen összeülünk és megosztjuk egymással őrült ötleteinket. Ilyenkor visszagondolok arra a napra, amikor elkezdtük. Azt mondták, túl fiatal vagy, nem fogod tudni, mit és hogyan csinálj. De úgy döntöttünk, hogy a Siyam Worldben esélyt adunk a fiatalokat, és hagyjuk őket, hagy ötleteljenek. És így jött létre valami csodálatos dolog, amit különböző emberek különböző ötletei alapján raktunk össze.”

– meséli Sara Siyam, a Sun Siyam Resorts kreatív igazgatója.

A jó csapatmunkára pedig szükség van, hiszen egy egész világ bánná, ha 100 év múlva eltűnne ez a gyönyörű, fehér homokos, a kék minden árnyalatát felvonultató csodálatos szigetvilág. Így nem csoda, hogy a Maldív-szigetek legnagyobb szállodaláncainak is célja, hogy gyerekekből és felnőttekből egyaránt környezetvédelmi nagykövetek váljanak, hogy ez a földi paradicsom még sokáig, sokak örömére lehessen.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Kapcsolódó cikkek:eltűnés maldív őslakosok szigete

Következő hírünk

Újra megnyílt a Digitális Felzárkóztatási Alap!

Előző hírünk

A Szöuli Egyetem Urbanisztikai Intézetével lépett partnerségre a Széchenyi István Egyetem

Tovább

Hirdetés

Egyéb kategória

Gerillaakcióval lepte meg hétfő reggelre a fővárost az SOS Gyermekfalvak

Mit keres egy baba hordozókendőben a Nagymező utcai Radnóti-szoborra, Hofi-szoborra, a Széll Kálmán-szoborra vagy a Madách téren álló Táncosnőre kötve?

Hogy kerül egy rácsos babaágy a Blaha Lujza térre? Az SOS Gyermekfalvak utcai gerillaakciójával a kórházban hagyott több száz csecsemő ügyére hívta fel a figyelmet.

Közel 300 kisbaba tölti élete első hónapjait kórházban, mert szülei elhagyták, vagy nem tudják hazavinni.
Az SOS Gyermekfalvak október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján az elhagyott csecsemőkre és a drasztikus nevelőszülő hiányra hívta fel a figyelmet kreatív utcai gerillaakciók keretében.

A főváros számos közterét lepték el a hordozókendős szobrok, a Blaha Lujza téren és a Nyugati téren pedig felállított rácsos ágyak fogadták a járókelőket. A kampányhoz csatlakozott többek között a budapesti Radnóti Miklós Színház és számos ismert ember is, mint Dallos Bogi, Puskás Peti, Tapasztó Orsi, Ábel Anita, Ördög Nóra, Kiss Ramóna, Szabó Győző, Szabó Erika, Sena, Nádai Anikó.

Közel 24 000 gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, 30%-uk gyermekotthonban, 300 baba pedig kórházakban, mert nincs elég nevelőszülő. Az alapítvány azért küzd, hogy minden szülők nélkül élő gyerek családba kerülhessen és megoldódjon a kórházban ragadt kisbabák helyzete.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül

Az internet ugyanúgy kell, de másképpen használják a generációk.

Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.

Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.

Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)

100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.

A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.

Még mindig a Facebook és az Instagram vezet

A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.

Így üzenünk a neten

Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.

Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.

Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.

Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.

A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Biohackingtől a kibernetikus implantátumokig

Hány évvel élhetnek tovább a jövő nemzedékei? Milyen izgalmas technológiai újítások vezethetnek a hosszú élethez? Hol tart most a tudomány a különböző testimplantátumok fejlesztése terén? A jövő tényleg a transzhumánoké?

Az idei MVM Future Talks az emberi élet meghosszabításának témáját járja körül nagyköveteinek nemzetközi dokumentumfilmjeivel, tech innovátorok megszólaltatásával, tudományos fejlesztések bemutatásával. A három részből álló sorozat idén is az online közvetített budapesti talk showban zárul.

Fél évtizede indult útjára az MVM Future Talks tudományos sorozata, azzal a határozott céllal, hogy sztárszakértők segítségével – bárki számára könnyen fogyasztható és szórakoztató módon – keresse a választ az emberiséget leginkább lázban tartó kérdésekre. Az idei talk show a mindenkit ősidők óta foglalkoztató kérdést állította a középpontba: miként dacolhatunk az idővel, és hosszabbíthatjuk meg jelentősen az emberi életet?

A sorozat két sztárnagykövete a világ különböző országaiban készített egy-egy dokumentumfilmet. Az egyórás videókban betekintést adnak a tudományos élet élvonalába tartozó fejlesztésekbe, megszólaltatják a tech-világ jövőjének formálóit, és időnként saját bőrükön is megtapasztalják a ma még csak szűk körben ismert kísérleti megoldásokat.

Wossala Rozina, vendéglátóipari szakember és médiaszemélyiség, a műsor történetében másodszor vállalta az MVM Future Talks nagyköveti szerepét. Budapest mellett Helsinkit és Los Angeles-t is érintő utazása során forgatott filmjében a tudomány, a kultúra és az emberi történetek közös pontjait kutatja. Azokat, amelyek aktívan formálják az emberi élet meghosszabbítására irányuló törekvéseket. A legmodernebb biotechnológiai laboratóriumoktól a jól bevált wellness tradíciókig világhírű szakértőkkel és mindennapi emberekkel találkozik, akik azért feszegetik a határokat, hogy hosszabb és egészségesebb életet élhessünk.

Szirmai Gergely, YouTuber, filmkritikus és utazó riporter, az MVM Future Talks korábbi műsorvezetője, idén is visszatér a produkcióba nagykövetként. Dokumentumfilmjében egy izgalmas utazásra invitál, ahol a neurológia, a bionika és a robotika legújabb technológiai vívmányait tárja a nézők elé. Látványos megoldásokkal és izgalmas beszélgetésekkel mutatja be az ember és a gép fúziójának jövőjét, a kiborglétet és a transzhumán világ nyújtotta lehetőségeket. A film középpontjában egyetlen kérdés áll: hogyan formálhatja át a technológiai forradalom a mindennapi életünket, és mikor érkezik el a transzhumánok ideje?

A sorozat az elmúlt évadokban körüljárta a technológia jövőjét, az adatvezértelt jövőt, a mesterséges intelligenciát és Földet veszélyeztető legégetőbb globális kihívásokat A mindenkit érintő témákat rendre nemzetközi sztárszakértők vitatják meg a budapesti talk show-ban. Az esemény világhírű vendége volt többek között Neil deGrasse Tyson asztrofizikus, Michio Kaku fizikus professzor, Kevin Kelly, a Wired magazin alapítója, techguru, futurista, Hayley Arceneaux orvosi asszisztens, űrhajós és Andy Weir amerikai regényíró.

A 2024-es MVM Future Talks-nagykövetek dokumentumfilmjeit és az októberi talk show-t az mvmfuturetalks.hu oldalon hamarosan ingyenesen bárki megtekintheti.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább