Connect with us

Gazdaság

Ilyeneket fog fogyasztani a kedves fogyasztó 2019-ben az Ericsson szerint

A fogyasztók szerint az okoshangszórók rövidesen, a családtagokhoz hasonlóan, résztvesznek a családi vitákban

Az Ericsson friss ConsumerLab jelentésé 2019 legfontosabb fogyasztói trendjeiről szól a szórakozató elektronikában, illetve az infokommunikációban. A jelentés nyolcadik kiadása a technológiai újítások átvételében élen járó 34 millió fogyasztót reprezentálva, az ő várakozásaik alapján határozza meg 2019 legfontosabb 10 fogyasztói trendjét.

 

Az idei jelentés a közeljövő technológiai vívmányaival – így többek közt a mesterséges intelligenciával, virtuális valósággal, 5G hálózatokkal és automatizálással – kapcsolatos fogyasztói véleményeket és várakozásokat foglalja össze. A jelentés tanúsága szerint az autonóm és hangulat-előrejelző technológiák szerepe a közeljövőben nőni fog az emberek életében.

Dr. Michael Björn, az Ericsson Consumer & IndustryLab kutatási vezetője, a jelentés fő szerzője a következőket mondta:

„Képzeljünk el egy okostelefont, amely nem csak azt tudja, hogy mit csinálunk, de azt is, hogy kik vagyunk. A mesterséges intelligencia már ma is képes arra, hogy mindössze a szemünkbe nézve megértse személyiségünket. Nem meglepő hát, hogy a technológiai vívmányok átvételében élen járó fogyasztók szerint a jövőben a készülékeink jobban fognak ismerni minket, mint mi őket.”

A 10 legfontosabb fogyasztói trend 2019-re és az azt követő időszakra:

  1. Hangulatfigyelő eszközök

A virtuális asszisztens használók több mint 60 százaléka szerint, három éven belül elterjedtek lesznek az olyan eszközök, amelyek képesek hangulatunkat értelmezni.

  1. Intelligens viták

A virtuális asszisztens használók több mint 65 százaléka szerint az okoshangszórók három éven belül már a családtagokhoz hasonlóan vesznek részt a családi vitákban.

  1. Kémalkalmazások

A fogyasztók több mint 45 százaléka szerint az alkalmazások akkor is gyűjtenek rólunk adatokat, amikor nem használjuk őket.

  1. Kötelező sütihasználati hozzájárulás

A fogyasztók 51 százalékát bosszantja, hogy mindig hozzá kell járulniuk az adatgyűjtő sütik használatához.

  1. Készségek internete (Internet of skills)

A kiterjesztett valóság (AR) és virtuális valóság (VR) felhasználók több mint 50 százaléka szívesen használna olyan alkalmazást, szemüveget vagy kesztyűt, amellyel hétköznapi, praktikus dolgokhoz (például főzés, otthoni javítások) kaphatnának virtuális segítséget.

  1. Beavatkozás nélküli (zero-touch) fogyasztás

A virtuális asszisztens használók mintegy fele szeretne automatizált számlákat és előfizetéseket, valamint önbevásárló háztartást.

  1. Szellemi tunyaság

A fogyasztók 31 százaléka szerint rövidesen „intellektuális edzőtermekbe” fogunk járni, ahol gyakorolhatjuk a gondolkodást, mivel a mindennapi döntéshozatal egyre inkább automatizálttá válik.

  1. Ökotudatosság

A fogyasztók 39 százaléka szeretne olyan öko-órát, amely méri viselője szénlábnyomát.

  1. Digitális ikertestvér

A kiterjesztett valóság (AR) és virtuális valóság (VR) felhasználók 48 százaléka szeretne magának digitális/online hasonmást, aki pontosan utánozza őket, így egyszerre két helyen lehetnének.

  1. Az 5G automatizálja a társadalmat

Az okostelefon használók mintegy 20 százaléka úgy gondolja, hogy az 5G hatékonyabban kapcsolja majd össze az IoT eszközöket, mint például a háztartási berendezéseket vagy a fogyasztásmérőket.

 Arra a kérdésre, hogy a fenti technológiákat fenyegetésként vagy lehetőségként kell-e megélnünk, Dr. Pernilla Jonsson, a Consumer & IndustryLab vezetője a következőket mondta:

„Beléptünk abba a korszakba, amikor az emberek és az intelligens gépek között interakció zajlik, együttműködnek egymással. Eddig még csak apró lépéseket tettünk a jövő felé. Az automatizált (zero-touch) jövő technológiájának nagy része még kifejlesztésre vár – és még mindig a mi kezünkben van a döntés arról, milyen legyen ez a jövő.”

A jelentés következtetései az Ericsson ConsumerLab több mint 23 éves globális kutatási tapasztalatinak felhasználásával, a világ 10 vezető nagyvárosában élő, haladó internethasználók körében, 2018 októberében készített online felmérés eredményein alapulnak.

Gazdaság

175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében

Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.

Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.

A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.

Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.

„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”

– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.

„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”

– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.

„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”

– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.

„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”

– emelte ki Nagy Elek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

  • az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
  • a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss