Gazdaság

Mesterséges intelligenciával küzdenek az önkiszolgáló pénztáraknál elkövetett csalások ellen

A nagy európai szupermarket-lánccal közösen kidolgozott, új megoldás MI segítségével ellenőrzi az árucikkek vonalkódjait az önkiszolgáló pénztáraknál

A Fujitsu új megoldása mesterséges intelligencia (MI) segítségével mérsékli a szupermarketek önkiszolgáló pénztárainál elkövetett csalásokat – amelyek összege általában a normál pénztárakra jellemző érték duplája. A Fujitsu egy piacvezető európai hipermarketlánccal közösen fejlesztette ki és tesztelte a technológiát, amely komoly előrelépést jelent a pénztárosok nélkül is zökkenőmentesen üzemelő üzletek kialakítása felé.

A megoldás kisköltségű kamerával egészíti ki a meglévő önkiszolgáló pénztárgépet, és MI segítségével ellenőrzi a beolvasott tételeket a visszaélések észlelése és megelőzése céljából. Az egyesült királyságbeli Leicesteri Egyetem által végzett nagyszabású vizsgálatból kiderült, hogy Európa és az USA kiskereskedelmi vállalatainál kétszer olyan gyakran fordul elő bolti lopás az önkiszolgáló pénztárgépeknél, mint hagyományos, személyzet által üzemeltetett pénztárgépek használata esetén. A Fujitsu technológiáját alkalmazó kiskereskedelmi cégek évi több tízmilliárd eurót takaríthatnak meg az önkiszolgáló pénztáraknál elkövetett csalások visszaszorításával.

A Fujitsu Franciaországban, Paris-Saclayban működő MI-kiválóságközpontban³ fejlesztette ki az új MI-alapú csalásmegelőző megoldást, amely a vállalat Zinrai megoldásportfóliójának része. A technológia a meglévő önkiszolgáló pénztárgépeket kiegészítve, összeveti a vevők által leolvasott vonalkódokat a leolvasókhoz rögzített kamerák képével. Az új technológia a grafikus processzorok (GPU-k) telepítésének költsége és komplexitása nélkül azonosítja a nem egyező tételeket minden pénztárnál, jelentősen mérsékelve ezzel a teljes élettartamra vetített összköltséget (TCO-t) és rendkívüli mértékben növelve a beruházás megtérülését.

A vezető európai hipermarketlánccal közösen szervezett, 2018. decemberi fejlesztési workshopok után 2019 januárjában indul a megoldás próbaüzeme. A rendszer először a gépi tanulási szakaszban megtanulja felismerni a pénztárnál megjelenő cikkek fő vizuális jellemzőit, és ezután már akkor is észleli a különbséget egy drága és egy olcsóbb tétel között, ha a súlyuk azonos, vagy a vonalkódot áttették az egyikről a másikra. Ha a termék várt megjelenése nem felel meg a beolvasott vonalkódnak, az önkiszolgáló pénztárgép manuális beavatkozást és ellenőrzést kér.

Bruno Sirletti, a Fujitsu EMEIA-régió alelnöke és kiskereskedelmi és vendéglátóipari szegmensért felelős vezetője elmondta:

„A Fujitsu az MI körüli felhajtáson túllépve valódi üzleti eredményeket ér el ezzel az ígéretes technológiával. A csalásmegelőző megoldás a párizsi MI-kiválóságközpont által fejlesztett első kereskedelmi alkalmazások egyike. Különösen aktuális ez a kérdés napjainkban az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok számára, hiszen náluk közel kétszerannyi visszaélés történik az önkiszolgáló pénztáraknál, mint a hagyományos rendszerben. Áttörő jelentőségű technológiánk azonban visszaszorítja ezt a csalási módot, mert rendkívül megnehezíti a rendszer kijátszását, ráadásul anélkül, hogy bármilyen kényelmetlenséget okozna a tisztességes vevőknek. Az önkiszolgáló pénztáraknál elkövetett csalások visszaszorításával az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok továbbléphetnek a pénztárosok nélkül is problémamentesen üzemelő szupermarket koncepciójának megvalósítása felé, és a maximumot hozhatják ki a beolvasásra használt rendszerekből.”

A Fujitsu arra számít, hogy az MI jövőbeni alkalmazása még hatékonyabbá teszi a kiskereskedelmi ellátási lánc működését. A vonalkódok a későbbiekben nem csupán az egyszerű SKU-adatokat, hanem jóval részletesebb információt fognak tartalmazni (pl. logisztikai adatokat és lejárati dátumokat). Az adatok kinyerésével és elemzésével a kiskereskedelmi cégek hatékonyabban követhetik az áru útját, lerövidíthetik az ellátási láncot, eredményesebbé tehetik az ellátási lánc működését, és csökkenthetik a romlott élelmiszercikkek miatt felmerülő veszteséget.

Ár és piaci bevezetés

A Fujitsu megoldása már jelenleg is világszerte megvásárolható közvetlenül a Fujitsutól. Listaára régiótól, modelltől és konfigurációtól függ.

Related Topics:2019 AI csalás intelligencia küzdelem mesterséges pénztár

Up Next

Figyelem innovátorok: megindult a jelentkezés a Sparklab laborjába

Don't Miss

Nemzetközi terjeszkedés küszöbén a trekhunt névre hallgató magyar technológiai startup

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!