Gazdaság

Így lettek milliárdosok a Bitcoin üzletből

Ez az egyre terjedő digitális pénz nemcsak azonnali pénzmozgást generál, de a használói között teljesen díjtalan is. Gyors terjedése ellenére mindinkább megosztja a befektetőket és a spekulánsokat. Nagy kérdés továbbra is, hogy vajon a Bitcoin valóban képes lesz-e egy teljesen új pénzügyi szektort létrehozására. Tény, ami tény már eddig is sokan meggazdagodtak belőle, egyesek pedig a szó szoros értelmében milliárdosokká váltak.

A napjainkban már egyre közismertebbé váló, Bitcoin névre hallgató virtuális devizát 2009 elején hozták létre Szatosi Nakamoto név alatt, illetve publikálták nyílt forráskódú szoftverként.

Így juthatsz hozzá

A Bitcoinhoz napjainkban gyakorlatilag továbbra is három módon lehet hozzájutni. Szakszóval élve nemcsak „bányászható”, illetve pénzért megvásárolható, de ellenértékként is elfogadható bármilyen termékért vagy szolgáltatásért cserébe. Ma már Magyarországon is létezik bitcoin váltó, sőt a Lurdy házban már ATM is üzemel. Hozzá kell tenni azt is, hogy egy-egy bitcoin-utalás költsége napjainkban az egekben van, azt mondhatjuk, gyakorlatilag a spekulánsokon kívül nem nagyon éri ilyen tranzakcióval valakinek pénzt küldeni. A szó szoros értelmében eufória övezi jelenleg az árfolyamot.

Az első kriptovaluta milliomosok

Nem kellett sokat várni, a 2017-es és 2018-as év szinte teljesen arról szólt, hogy kezdtek megjelenni, illetve kik lettek az első a bitcoin, kriptovaluta milliomosok, természetesen dollárban. Mint fentebb is utaltunk már rá, az árfolyam egy ideig az egekben volt, a piacokat elérte az eufória, és aki időben lépett, sokat nyert. Bár az is igaz, hogy itt is azok jártak a legjobban, akik a kriptopiac kiszolgálására építettek üzletet. Érdekes módon a leggazdagabb kriptovaluta tulajdonosok nem a már régóta bitcoinba fektető, kriptotőzsdét birtokló Winklevoss fivérek.

Bitcoin milliomosok, akik piacot is bedönthetnek

Angol nyelven a közelmúltban látott napvilágot az a cikk, amely az első 20 leggazdagabb kirptovaluta tulajdonost mutatta be. A jelenleg leggazdagabb virtuális deviza tulajdonos jelenleg már több mint 8 milliárd dollár vagyonnal rendelkezi, míg a 20 tulajdonos között az utolsó leggazdagabb személy nagyjából 400-500 millió dollárral. Említhetjük Gavin Andersen programozó nevét, Tony Gallippit, aki egyike azoknak az embereknek akik létrehozták a bitcoin fizetéshez szükséges infrastruktúrát, vagy éppen  Wikileaks és botrányokról híres alapítójának Julian Assange-nek a nevét, aki sokakkal együtt szintén a bitcoin korai követői közé tartozik. Tény ellenben az is, hogy a legtöbbjük a birtokolt bitcoin értékének megfelelő összeggel rendelkezik, melyek természetesen jelen formájukban csupán virtuálisak, vagyis árfolyamuk pillanatról pillanatra változik.

Kriptodeviza befektetés – avagy nem mindig kifizetődő?

A Bitcoin fizetés egyik legnagyobb előnye, hogy transzparens, teljesen nyomon követhetők a tranzakciók. Teljesen átlátható és a tranzakciók nyilvánosak. Mivel a fizetőeszköz hálózatnak nincs központi helye vagy ügyintézője, ily módon egy igazi értelemben vett decentralizált digitális valutának tekinthető. A Bitcoin az egész világon érvényes fizetési módszerként kezd terjedni, ellenben nem egy olyan esetről tudunk, akik pórul jártak a machinációikkal. Egy évvel ezelőtt konkrétan Indiában kriptodevizapiaci befektetők százezreinek küldött adóbevallási íveket a helyi hatóság, mivel másfél év alatt csaknem 3,5 milliárd dollár értékű tranzakciókat hajtottak végre virtuális devizákkal. Utóbbiak ellenére természetesen Indiában sem korlátozták a kriptodeviza kereskedést.

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

A munkavállalók véleménye alapján idén a Lufthansa Systems Hungária lett a hazai IT szektor legvonzóbb munkaadója

A magyar munkavállalók körében készített átfogó felmérés alapján az idei évben a Lufthansa Systems Hungária Kft-t választották hazánk legvonzóbb munkaadójának az IT kategóriában.

A nagy presztízsű elismeréssel idén tizenegyedik alkalommal díjazták Magyarország legnépszerűbb munkáltatóit. A kapcsolódó felmérésből az is kiderült, hogy az IT szektor a dolgozók megítélése alapján továbbra is a legattraktívabb iparág Magyarországon.

A Randstad Hungary idén is díjazta az ország legvonzóbb munkahelyeit. A Randstad Employer Brand kutatás keretében a legnépszerűbb munkáltatók mellett számos izgalmas, a munkavállalók attitűdjeit, motivációit felmérő kérdésre is választ keresett a vállalat.

A Randstad a legfontosabb iparágakra lebontva külön is vizsgálta, hogy melyek hazánk legvonzóbb munkahelyei. A budapesti és szegedi irodáiban immár több mint 770 magasan képzett IT szakembert foglalkoztató Lufthansa Systems Hungária a munkavállalók véleménye alapján 2024-ben elnyerte a Magyarország legvonzóbb munkaadója díjat az IT kategóriában. A Randstad kutatásából továbbá az is kiderült, hogy a munkavállalók szerint 2024-ben is az IT a legvonzóbb szektor Magyarországon.

A Lufthansa Csoporthoz tartozó Lufthansa Systems légiipari szoftverek fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozik, innovatív szoftvertermékeinek köszönhetően a légiközlekedési informatika egyik meghatározó szereplője.

„Rendkívül megtisztelő számunkra, hogy elnyertük a legvonzóbb munkahelyeknek odaítélt Randstad-különdíjat az IT kategóriában. Az elismerés kiváló visszaigazolás a munkavállalók részéről, mely azt jelzi, hogy az izgalmas és sokszínű szakmai munka mellett támogató vállalati kultúrát és inspiráló munkahelyi légkört biztosítunk kollégáink számára. Az IT szektor világszinten az egyik leggyorsabban fejlődő és egyre nagyobb súllyal bíró iparág, nagy verseny folyik a tehetségek bevonzásáért és megtartásért is. Éppen ezért folyamatosan törekszünk arra, hogy attraktív és támogató munkahelyet alakítsunk ki, segítve a kollégák szakmai fejlődését és a munka-magánélet egyensúly fenntartását”

– mondta el Turcsikné Gáspár Georgina, a Lufthansa Systems Hungária HR vezetője.

A Randstad friss Employer Brand kutatása rávilágított, hogy 2024-ben a magyar munkavállalók továbbra is a vonzó munkabért és juttatási csomagot tartják a legfontosabb tényezőnek munkahelyválasztáskor. Emellett kiemelkedő jelentőséggel bír a munkahelyi légkör minősége, beleértve a kollégákkal és a vezetőkkel való kapcsolatot. Szintén fontos szempont a munkáltató pénzügyi stabilitása, és az, hogy lehetőséget biztosít-e a munka és magánélet megfelelő egyensúlyának megteremtésére.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss