Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Ilyen lesz 2019 első állásbörzéje az Óbudai Egyetemen

Az év első hazai állásbörzéjét rendezi az Óbudai Egyetem február 27-én Óbudán és 28-án Józsefvárosban.

A két campus ismét megtelik ismert hazai és nemzetközi cégek standjaival, képviselőivel, akik szakmai gyakorlati-, és szabad álláshelyek kínálatával várják a hallgatókat.

 

Február 27-én Óbudán, a Bécsi út 96/B szám alatt, február 28-án pedig a józsefvárosi Tavaszmező utca  15-17. alatt található G épület aulájában és alagsorában fogadja majd csaknem 30 cég és vállalat az érdeklődő hallgatókat. A korábbi évekhez hasonlóan az Óbudai Egyetem duális partnerei mellett valamennyi munkaerő-piaci szektor képviselteti magát, így a világ vezető multinacionális cégei, valamint a hazai KKV és állami szektor is jelen lesz az eseményen.

A hallgatók ezúttal is szakterületek széles kínálatából válogathatnak, így képviselteti magát az autóipar, az informatika, a telekommunikáció, a bank és biztosítási szektor, a kiskereskedelem, az elektronikai és energetikai ipar, a gyártás és termelés, a szállítmányozás, a logisztika, a könyvelés, a könyvvizsgálat, valamint a közszféra is. Az állami és közszolgáltatók közül például az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, az Budapesti Elektromos Művek és a MÁV-csoport várja az állásbörzén az érdeklődőket.

A regisztrált vállalatok között a Harman Becker, az ExxonMobil, az Elektro Profi, az Accenture, az Industrial Technologies Kft., a PCB Design, az ANY Biztonsági Nyomda, a Verba Technologies, az United Consult, a Prolan Power, a Zoltek, a Citibank Europe PLC Magyarországi Fióktelepe, a DORSUM, az Infineon Technologies, valamint a Wienerberger is jelen lesz.

A világ vezető nagyvállalatai is részt vesznek az Óbudai Egyetem állásbörzéjén, így többek közt az Audi Hungaria Zrt., a Robert Bosch Kft., a Deloitte Kft., az ABB Kft., a Nokia Solutions and Networks Kft., a P&G, az SAP Hungary Kft., a Morgan Stanley Magyarország Elemző Kft., a Magyar Suzuki Zrt., az OBO Bettermann Hungary Kft. és a Thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft. is kitelepül standjával.

Az óbudai campuson elsősorban a mérnökinformatikusok, a villamos-, a könnyűipari-, a környezetmérnökök, az ipari formatervező hallgatók találhatnak majd ajánlatokat. A józsefvárosi campuson pedig a gépész-, a mechatronikai-, a biztonságtechnikai- és a villamosmérnök, a műszaki menedzser, a kereskedelem és marketing, a gazdálkodás és menedzsment szakon tanulók kereshetnek gyakorlati helyet, álláslehetőséget.

A naponta 9:00 és 16:00 óra között zajló állásbörze kiváló alkalom mind az új munkaerő, mind a leendő munkahely feltérképezésére. A személyes találkozás lehetőséget ad a közvetlenebb kapcsolat kialakítására a hallgatók és a majdani munkaadók között. A résztvevő cégek felmérhetik a diploma előtt álló hallgatók szakmai felkészültségét, tapasztalatát és a munkavállalással kapcsolatos elképzeléseiket, miközben bemutathatják cégüket az érdeklődő fiataloknak. A hallgatók a rendezvényen tájékozódhatnak a cégek által nyújtott lehetőségekről, a pályakezdőkkel, frissdiplomásokkal szemben támasztott elvárásaikról.

Az Óbudai Egyetem állásbörzéje nemcsak a záróvizsga előtt álló végzősöknek nyújt hasznos segítséget, hanem az alsóbb évfolyamos hallgatóknak is. Megismerkedhetnek a kiállító cégek profiljával, követelményrendszerével, gyakornoki programjaival, az együttműködési lehetőségekkel, illetve a szakmai gyakorlati helyeket, diplomakészítéshez partnerlehetőségeket találhatnak. Idén a szervezők a hallgatók mellett a partner középiskolák végzőseit is várják a helyszíneken.

A kétnapos börzén az Óbudai Egyetem saját standdal is megjelenik, ahol az intézmény a BSc diploma megszerzését követő lehetőségekről nyújt tájékoztatást az érdeklődőknek, bemutatva a mester-, a posztgraduális- és a doktori képzéseket, ismertetve az Egyetem karrierlehetőségeit.

Sok éves tapasztalat bizonyítja, hogy mind a rendezvényen megjelenő gazdasági partnerek, mind pedig az ide látogató hallgatók számára hasznos ismereteket és információkat nyújt az Óbudai Egyetem Állásbörzéje.

További információ: http://allasborze.uni-obuda.hu/

Gazdaság

Új fejezet a vállalati digitális fenntarthatóságban – Az SBTi Net Zero V2.0 előrevetíti a következő évek szabályozásait

A Science Based Targets initiative Net Zero Standard v2.0 új szemléletet hoz a vállalati kibocsátás kezelésébe. A szabvány nem csupán a kibocsátások volumenére koncentrál, hanem arra is, hogy egy adott tevékenység mennyire kritikus üzletileg. Ez különösen fontos üzenet a digitális felületekre építő vállalatok számára, ahol a weboldalak, alkalmazások és digitális platformok a működés alapját jelentik, így a továbbiakban nem hagyhatóak figyelmen kívül a Scope 3 kibocsátások kezelésében.

SBTi: A nemzetközi szabályozások előszobája

A Science Based Targets initiative egy nemzetközi, tudományos alapú klíma keretrendszer, amelyhez ma már több mint tízezer nagyvállalat csatlakozott világszerte. Bár az SBTi nem jogszabály, de facto iránytűként szolgál a vállalati kibocsátás-csökkentési elvárások számára, és gyakran előrevetíti a későbbi szabályozói és jelentéstételi követelményeket. Az SBTi logikája szerint ha egy tevékenység az üzleti modell alapját képezi, akkor azt a Scope 3 ban értékelni, mérni és kezelni kell. Digitális bankok, e-kereskedelmi szereplők, médiavállalatok és SaaS szolgáltatók esetében a digitális felületek ilyen üzletileg kritikus elemek, melyek az értékelés alapján  a felmérési és dekarbonizációs körbe kerülhetnek.

A digitális kibocsátás kezelése nem adminisztrációs teher, hanem működési optimalizálás

Az SBTi v2.0 megjelenése szemlélet- és paradigmaváltást vetít elő. A digitális lábnyom csökkentése ugyanis kéz a kézben jár az adatforgalom optimalizálásával: A digitális karbonlábnyom a digitális eszközök használatához szükséges energia karbonlábnyomát jelenti, amelyet az adatmozgás mértéke és az energia előállításának CO2e kibocsátása határoz meg. A Carbon.Crane mérései szerint a weboldalak esetében jelentős csökkentési potenciál azonosítható már az alapvető optimalizálási lépésekkel is. A képek méretének és formátumának optimalizálása önmagában 30 százalék feletti hatékonyság javulást eredményezhet, miközben a felhasználó számára nem okoz észlelhető különbséget a képminőségben. Ez közvetlenül csökkenti a tároláshoz, adattranszformációhoz és megjelenítéshez szükséges energiaigényt, ezáltal pedig a hatékonyságot is.

“A digitális esetében a fenntarthatóság egyúttal hatékonyságot is jelent. Az optimális videó- és képformátum, vagy betűtípus választása, a kód tisztítása mind segít abban, hogy az adott weboldal mérete kisebb legyen, így nem csak az energián, de a betöltési időn is spórolhatunk. Az Amazon sokat hivatkozott mérése szerint 100 ms-dal lassabban töltődő oldal 1%-os revenue csökkenést eredményezhet, a Shopify statisztikái pedig akár háromszoros konverzió növekedést és lényegesen kisebb lemorzsolódást mutatnak a rövidebb ha kevesebbet kell várni az adott oldal betöltődésére.”

– hívta fel a figyelmet Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója.

Üzleti szempontból is megéri

A jelentéstétel célja nem önmagában a megfelelés, hanem a minél kisebb lábnyom elérése. A vállalatok előtt két út áll: vagy csökkentik a kibocsátást, vagy karbon krediteket vásárolnak. Amit sikerül csökkenteni, azt nem kell ellentételezni, így nemcsak a fel nem használt energiamennyiség költsége takarítható meg, hanem a meg nem vásárolt karbon kreditek ára is. Kis odafigyeléssel kétszeresen spórolhatunk, ahelyett, hogy duplán költenénk.

Egy olyan időszakban, amikor a digitális szolgáltatások további robbanásszerű felfutása várható, ez az áramvonalasítás nemcsak a környezet számára előnyös, hanem kézzelfogható versenyelőnyt is biztosít. A halogatás nem jelent megoldást, attól nem lesz hatékonyabb a digitális eszközpark, ha nem mérjük és nem értjük, hogy mennyire nem az.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Globális trend: a vállalati mobilitás a megvalósítható megoldások irányába tolódik

A vállalatok egyre pragmatikusabban közelítik meg a mobilitást, és az ambiciózus stratégiai célok helyett a ténylegesen működő, üzletileg is fenntartható megoldásokra helyezik a hangsúlyt – derül ki az Arval Mobility Observatory éves felméréséből. A négy kontinens 33 országában, több mint 10 ezer döntéshozó bevonásával készült kutatás alapján a mobilitási döntések ma már elsősorban a gyakorlati megvalósíthatóság mentén születnek.


Megjelent az Arval Fleet and Mobility Barometer 2026[1] iparági felmérés, amely átfogó képet ad a vállalati flottakezelési és mobilitási trendekről. Az eredmények szerint a szervezetek ma már a változó gazdasági és technológiai környezethez igazodva alakítják stratégiáikat, és a költséghatékony, stabilan működtethető megoldásokat helyezik előtérbe.

Az elektromos átállás továbbra is meghatározó irány: a vállalatok 66%-a prioritásként kezeli az alternatív hajtásokat, és a cégek közel fele már aktívan alkalmaz ilyen járműveket. A bevezetés ütemét ugyanakkor egyre inkább gyakorlati tényezők határozzák meg: a cégek 68%-a a töltőinfrastruktúra hiányát jelöli meg fő akadályként, miközben a magas beszerzési költségek és a korlátozott modellkínálat is lassítja az átállást.

A mobilitási döntésekben felértékelődött a költségek kezelése és a működés kiszámíthatósága. A teljes tulajdonlási költség (TCO) kezelése a vállalatok 31%-ánál már a következő három év három legnagyobb kihívása között szerepel, miközben a digitális és integrált megoldások valós idejű adatokkal támogatják az optimalizálást és a költségek kontrollját.

A mobilitás mára túlmutat a hagyományos flottakezelésen. A vállalatok egyre szélesebb eszköztárral dolgoznak: a válaszadók 30%-a mobilitási költségkeretet (mobility budget) alkalmaz, míg az autómegosztási és telekocsi-megoldások egyaránt a cégek 26%-ánál jelennek meg. Emellett a private lease és a salary sacrifice konstrukciók (25%), valamint a saját jármű vagy tömegközlekedés használatának költségtérítése is széles körben elérhető. Ezek a megoldások a munkavállalói igényekhez jobban igazodó, rugalmas mobilitási rendszerek irányába mutatnak.

Ezzel párhuzamosan erősödik a járművek életciklusának tudatosabb kezelése: a válaszadók 45%-a használt járműveket is integrál flottájába, ami a költséghatékonyság és a fenntarthatóság szempontjainak együttes megjelenését jelzi.

„A vállalatok egyre tudatosabban közelítik meg a mobilitási döntéseket: miközben az elektromos átállás továbbra is stratégiai irány, a gyakorlatban egyre nagyobb szerepet kapnak a gazdasági és működési szempontok. A kérdés ma már nem az, hogy elinduljanak-e ezen az úton, hanem az, hogy milyen feltételek mellett és milyen költségszinten tudják fenntarthatóan működtetni ezeket a megoldásokat. Ez a szemléletváltás Magyarországon is jól érzékelhető”

– mondta Agárdi Marianna, az Arval Magyarország ügyvezető igazgatója.

A globális trendek Magyarországon is visszaköszönnek: a vállalatok a költségek kontrolljára és a működés kiszámíthatóságára helyezik a hangsúlyt. Bár az elektromos átállás iránya adott, a gyakorlati megvalósítást hazai szinten elsősorban az infrastruktúra elérhetősége és a beruházási költségek határozzák meg. Emellett kulcskérdéssé válik, hogy a mobilitási megoldások rugalmasan illeszkedjenek a szervezetek működéséhez és a munkavállalói elvárásokhoz.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Magyar fejlesztésű kasszarendszerrel nyitotta meg első koszovói üzletét a Decathlon

Április elején megnyitotta első koszovói áruházát a Decathlon, amellyel egyben a nyugat-balkáni régió piacát is teszteli. A mintegy 3000 négyzetméteres új üzlet kasszarendszerét a magyar Laurel Kft. szállította. Ezzel Koszovó már a nyolcadik ország, ahol a világ egyik legnagyobb sportszerkereskedője a székesfehérvári vállalat megoldásaira támaszkodik.

A Laurel fejlesztéseit Magyarország mellett Ausztriában, Horvátországban, Lettországban, Szerbiában, Szlovákiában és Szlovéniában is alkalmazza a Decathlon, most pedig Koszovó is csatlakozott ehhez a körhöz. Az új áruházban 2 hagyományos és 4 önkiszolgáló pénztár működik a Laurel új generációs kasszaszoftverével. A szükséges fiskális implementációt és a bankterminálok integrációját szintén a magyar cég végezte.

„A koszovói nyitás jól mutatja, hogy egy Magyarországon fejlesztett kereskedelmi-informatikai megoldás különböző piaci és szabályozási környezetben is sikeresen alkalmazható. Ez korántsem magától értetődő, hiszen a nagy multinacionális vállalatok gyakran egységes, központilag előírt szoftverhasználatot várnak el leányvállalataiktól és partnereiktől. Az, hogy a Decathlon immár a nyolcadik országban választotta a Laurel fejlesztéseit, komoly visszaigazolása a közös munkának”

– mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője. Hozzátette: a projekt előkészítése során a Laurel szorosan együttműködött a magyar és a francia Decathlon csapataival is.

„Első koszovói áruházunk megnyitása fontos mérföldkő regionális terjeszkedésünkben. Célunk, hogy ebben az országban is minél több ember számára tegyük elérhetővé a sportot, a minőségi termékeket és a korszerű vásárlási élményt. Örülünk, hogy ebben a Laurel személyében erős technológiai partnerre találtunk”

– mondta Gojart Shaqiri társtulajdonos és ügyvezető igazgató a Decathlon Koszovó képviseletében.

A prishtinai üzlet nyitása a környező országokban is figyelmet kapott. A Decathlonnál megerősítették, hogy a koszovói tapasztalatok fontos szerepet játszhatnak a régiós terjeszkedés további lépéseinek értékelésében.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss