Gazdaság
Az autonóm mobil robotok biztonságossá teszik a belső logisztikát
A robotgyártó vállalatok nagy sikerekről számolnak be mind a tesztelési, mind a gyártási környezetet illetően, azonban egyesek még mindig kételkednek abban, hogy biztonságos-e, ha az emberi alkalmazottak együtt dolgoznak ezekkel a robotokkal. Eláruljuk, hogy nem nekik van igazuk!
Az önálló mobil robotok (AMR-ek) piaca egyre nagyobb mértékben növekszik, miközben a multinacionális gyártóvállalatok az ellátási lánc különböző területein integrálnak rugalmas és együttműködő robotokat, az általános raktár-automatizációs stratégiájuk részeként.
Biztonság és tájékozódás
A múltban az önvezető járművek (AGV-k) jelentették az egyetlen megoldást a belső szállítási feladatok automatizálására. Mára már az autonóm mobil robotok (AMR-ek) hihetetlen rugalmasságot, költséghatékonyságot és biztonságot képesek nyújtani. Az AMR-ek és az AGV-k közötti legnagyobb különbség az emberek és akadályok közötti biztonságos közlekedésben és kiemelkedően jó tájékozódási képességükben rejlik. Az AGV-k egy kötött „sínpálya” mentén haladnak (pl. a padlóba ágyazott mágnesszalagok vagy drótok), és nem tudnak letérni erről az útról. Így, ha egy ember, vagy egy tárgy elállja ezt az utat, az AGV-nek meg kell állnia és meg kell várnia, hogy az akadály megszűnjön, – csak ezután képes továbbhaladni.
„Az AMR-ek ugyanakkor érzékelőket és szoftvert használnak, melyek segítségével az autós navigációs rendszerekhez hasonlóan tervezik újra útvonalaikat eltérés esetén. Mivel a robot már alapvetően rendelkezik az üzemterület térképével, könnyedén tolathat, vagy utat változtathat annak érdekében, hogy kikerülje az akadályt és hatékonyan befejezze küldetését.”
– mondja Jesper Sonne Thimsen, az autonóm mobil robotok területén piacvezető Mobile Industrial Robots (MiR) Közép- és Kelet-európai régiójának értékesítési igazgatója.
Dinamikus környezet
A robotok érzékelő-rendszereiknek és biztonsági algoritmusaiknak köszönhetően anélkül is képesek maguktól tájékozódni mozgalmas, dinamikus környezetben, hogy a gyártóüzemek infrastruktúráját módosítani kellene. A MiR robotok fejlett, hármas kategóriájú, „D” biztonsági minősítéssel rendelkeznek. A MiR AMR-ek, például 360 fokos biztonsági lefedettséggel bírnak, így már méterekkel előre észreveszik az akadályt. Ezek a védelmi zónák határozzák meg a robot sebességét is. Így a robot biztonságosan és lassan kerüli ki az akadályt, valamint automatikusan leáll, ha egy ember vagy akadály pár centire megközelíti. Amennyiben véletlenül egy ember, vagy tárgy az AMR útjába kerül, a szabványszerű biztonsági lézeres szkennelőrendszer elég gyorsan értelmezi az akadályt ahhoz, hogy a robot vagy letérjen az útról, vagy teljesen megálljon az ütközés elkerülésének érdekében. Az AMR a kameráiból, beépített érzékelőiből és lézeres szkennereiből érkező adatokból szerzi az információkat, és fejlett szoftvere segítségével ismeri fel a környezetét, majd választja ki a leghatékonyabb utat a végcélhoz.
Átveszi az emberi munkásoktól a fárasztó szállítási feladatokat
A MiR robotok számos különböző szállítási feladatot el tudnak látni, amelyek fárasztóak és potenciális veszélyt jelentenek az emberek számára. A mobil robotot a munkás egy okostelefonon, tableten vagy PC-n keresztül tudja irányítani, és magához hívni, amely így önállóan elvezet hozzá. Így máris csökken a kocsik A-ból B-be való mozgatásába fektetett energia a dolgozók részéről. A robotok akár 500 kg-ot (a robot típusától függően) is képesek mozgatni megfelelő sebességgel. Képzelje el azt, hogy ezt egy ember végezné! Mivel a robot át tudja venni majdnem az összes, nagy súlyok mozgatásával járó feladatot, csökken a munkásokat érő sérülések veszélye is.
„Az áru, a selejt, illetve bármilyen más anyag a robotra helyezhető, sőt szállítószalaggal rendelkező modullal is el lehet látni, így az AMR-ek közvetlenül és önállóan helyezhetik a gyártósorra a termékeket, illetve el is tudják venni onnan őket, anélkül hogy az alkalmazottaknak bármekkora súlyt kellene cipelnie.”
– mondja Jesper Sonne Thimsen. A MiR100 akár 100 kg-ot képes szállítani, valamint 300 kg-ot vontatni, a MiR200 akár 200 kg-ot szállít, a MiR 500 pedig akár 500 kg-ot is emel. Mindemellett az egyik legfontosabb tényező az, hogy ezek az önálló mobil robotok képesek emberek számára nem ajánlott környezetben is mozogni, mint például nagyon hangos, vagy szennyezett területeken.
A MiR robotok akár 15 km-t is képesek vezetni anélkül, hogy fel kellene tölteni őket, így rendelkeznek azzal a potenciállal, hogy felszabadítsák az emberi munkatársaikat az alól, hogy nap mint nap órákat töltsenek árumozgatással. A robot egész nap, egész héten képes a munkavégzésre. A robotoknak köszönhetően csökken a forgalom a gyárterületen, így kevesebb targoncára van szükség, ami a dolgozók számára egy biztonságosabb munkakörnyezethez vezet. Továbbá arról sem szabad megfeledkezni, hogy az alkalmazottak kevesebb és kevésbé megterhelő fizikai munkának vannak kitéve, ami ugyancsak hozzájárul az egészségük megtartásához.
Gazdaság
Csökken a kereskedelem jövedelmezősége
Érdemi forrásokat nyit meg a kormány
Május 28-án tartották a Laurel Számítástechnikai Kft. sorrendben 12. Retail Konferenciáját. Az ezúttal a fővárosban rendezett esemény köszöntőjében Bessenyei Attila, a cég ügyvezetője lényegében korszakváltást jelentett be a kiskereskedelem világában és számos, a digitalizáció következő lépcsőjének tekinthető eszközre felhívta a figyelmet. Ilyenek voltak a hibrid okosbolt, az árufelismerő mérlegek, az AI vezérelt beléptetőrendszerek, az illetéktelen bolti tevékenységeket felismerő kamerafelügyelet és számos más, a kereskedelem hatékonyságát jelentősen javító, részben saját fejlesztésű megoldás.
Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is előadást tartott az eseményen. A politikus áttekintette a kormányzat különböző támogatási programjait és felhívta a figyelmet a kereskedelmi egységek számára is elérhető támogatási formákra, melyeket a szektor szereplői megfelelő, a GDP-részesedését meghaladó arányban használnak fel. Mint rámutatott, új, kifejezetten a tőkeemelésre felhasználható külső források állnak rendelkezésre hamarosan, melyek természetesen az ágazat képviselőinek is elérhetőek lesznek. Szabados Richárd külön felhívta a figyelmet a jelenségre, mely szerint a hazai KKV szektor egy dolgozóra jutó hatékonysága különösen alacsony, nagy a különbség e tekintetben a nagyvállalati szféra és a kisvállalkozások között, miközben hazánk lényegében a kisvállalkozások országa. Ez a lemaradás, ennek csökkentése meghatározó lesz a kormányzati politikában.
dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára összefoglalójában rámutatott, hogy a kiskereskedelem jövedelmezősége évek óta csökken Magyarországon, elsősorban éppen a szakpolitikai döntések hatására. Eközben a szektorban dolgozók termelékenysége, hatékonysága már ma is nagyon jelentősen meghaladja az országos átlagot, elsősorban a magas fokú digitalizáció, automatizálás hatására, épp az olyan újításoknak köszönhetően, amelyeket bevezetőjében Bessenyei Attila is említett.
Ennek ellenére, a profitkorlátozások és más körülmények miatt egyre több a veszteséges bolt, miközben a kereskedelmi forgalom volumene lényegében a 2021-es szinten van, e tekintetben is lemaradva a környező országok többségétől. A működő cégekre vonatkozó adminisztratív korlátozások európai összevetésben nálunk különösen magasak, a kereskedelmet ezen belül pedig plusz előírások sújtják. Mint kifejtette, a készpénzhasználat mesterséges élénkítése, az élőerős kiszolgálás tervezett forszírozása minden tekintetben szembe megy a trendekkel, és további versenyhátrányt okozhat a szektornak. Mint hangsúlyozta, akinek van igénye egy élő pénztárossal beszélgetni, annak nem kötelező önkiszolgáló boltban vásárolnia, ez egy lehetőség. Ugyanakkor a néhány száz fős kistelepülések bezáró élelmiszerboltjait például kiválóan lehet automata boltokkal helyettesíteni, ha a jogszabályok lehetővé teszik. Mint elmondta, az OKSZ kidolgozott egy szakpolitikai ajánláscsomagot, melyet örömmel megvitatnának, ha a kormányzat részéről meglenne az ágazattal az egyeztetési szándék.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Magyar nyertes a nemzetközi médiaversenyen
Kilenc ország pályázói közül Kis Judit, a Forbes újságírója kapta a Siemens Media Award regionális fődíját.
Igazán különleges helyszínen, a bécsi repülőtér irányítótornyában adták át május 23-án a Siemens Media Award regionális díjait. A nemzetközi szakmai zsűri kilenc ország pályázói és pályaműi közül a legjobbnak az idén a hazai fődíjat másodjára is elnyerő Kis Judit, a Forbes újságírójának Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkét választotta.
A riport a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatja be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.
Kis Judit ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.
A médiaverseny további két díját a cseh Hospodářské noviny lap újságírója, Jan Brož és a Spider’s Web lengyel technológiai portál újságírója, Rafał Pikuła vehette át. Brož a villamosenergia-piacok működését és az algoritmikus villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó cseh Second Foundation céget bemutató cikkéért kapott elismerést, míg Pikuła a mesterséges intelligencia keresőmotorokra gyakorolt hatását elemezte díjnyertes cikkében.
A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia a mindennapi életben betöltött szerepét. Magyarországon 17 nevező 42 pályaművét értékelte a független zsűri, és öt pályázatot díjaztak, akik egyúttal tovább is jutottak a nemzetközi versenybe.
Itt a nemzetközi zsűri, – amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is, – kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) több mint 100 pályamű közül választotta ki a legjobbakat. A shortlistre került pályázók az átadó után a nagymúltú bécsi újságíró rendezvényen, a Concordia Ball-on részt véve ünnepelhettek.
A korábbi években is volt már példa hazai sikerre a Siemens régiós versenyén: 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” c. cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” c. cikkével.
Kis Judit 2008 és 2019 között az MTI Gazdasági Szerkesztőségének újságírója volt, ahol elsősorban a munka világával, illetve környezetvédelmi témákkal foglalkozott. 2010-ben elnyerte a Junior Prima díjat. MTI-s pályafutása után szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság Kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új tranzakciós igazgató a PwC Magyarországnál
Májustól ismét a PwC csapatát erősíti Herodek Róbert. A szakember sokéves PwC-s tapasztalat birtokában tér vissza a vállalathoz a pénzügyi tanácsadás üzletág Executive Directoraként.
Róbert több mint 25 éves hazai és nemzetközi vállalati akvizíciós szakértelemmel rendelkezik. Korábban tíz évet töltött a PwC-nél, először a könyvvizsgálati, majd a tranzakciós tanácsadási üzletágban.
Tapasztalatainak egy részét külföldön szerezte: három évig a frankfurti irodában dolgozott, majd két évig vezette a tanácsadási szolgáltatási területet Belgrádban. Ezt követően 14 évig a közép-európai régió egyik meghatározó magánegészségügyi szolgáltatója, az Affidea csoport régiós üzletfejlesztési és befektetési igazgatójaként tevékenykedett. Inorganikus növekedési stratégiáért felelős vezetőként több mint 50 sikeres akvizíciót és zöldmezős beruházást irányított, így átfogó rálátása van az európai egészségügyi piacra. Közvetlenül a PwC-hez való visszatérését megelőzően egy magyar tranzakciós tanácsadó cégnél kamatoztatta tudását.
A szakember Executive Director pozícióban a PwC pénzügyi tanácsadási területét erősíti, és az általános magyarországi tanácsadási munkák mellett kiemelt fókusza a dinamikus fejlődés és konszolidáció előtt álló regionális magánegészségügyi szektor.
Róbert közgazdászként végzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, ACCA-képesítéssel rendelkezik, valamint Executive MBA-diplomát szerzett a CEU-n.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Pénzügyi hullámvasúton navigál a vállalati treasury
-
Okoseszközök6 nap ago
A HONOR 6 éves Android-támogatást vállal a napokban megjelent HONOR 400 szériához
-
Okoseszközök3 nap ago
HONOR 400 vagy 400 Pro? Összehasonlítottuk
-
Ipar3 nap ago
Energiaköltség-csökkentés pályázatok nélkül? – PPA, tárolók és innovatív finanszírozási megoldások cégek számára
-
Mozgásban2 hét ago
Világklasszis kerékpáros, Tadej Pogačar hosszú távú partnerséget kötött a Continental-lal
-
Gazdaság2 hét ago
A mesterséges intelligencia agráralkalmazásairól egyeztetett Palkovics László és Gyuricza Csaba
-
Ipar1 hét ago
30 éves hazánk legkomplexebb építőipari szolgáltatásokat nyújtó cégcsoportja, a DVM group
-
Egészség1 hét ago
A Huawei bemutatta legújabb innovációit Berlinben: fókuszban az egészség, a stílus és a hatékonyság