Gazdaság

Milyen helyzetben vannak a magyar kkv-k Európában?

A kis- és középvállalkozások az Európai Unió összes vállalatának 99%-át teszik ki, a munkahelyek 2/3-át biztosítják, ezzel a régió gazdaságának hajtóerejének tekinthetők

A PayPal Kisvállalkozások növekedése Európában című fehér könyve az Európai Unió 28 tagállamában bejegyzett 157.636 olyan kisvállalkozás adatait elemzi, amelyek a PayPal használatával fogadnak digitális fizetéseket.

A tanulmány szerint az Európai Unióban a PayPal-es fizetést fogadó vállalkozások székhelytől függetlenül közel azonos növekedési rátával rendelkeznek (a városi cégeknél 14%, a vidéki területeken található PayPal cégek esetében pedig 12%). Mindez elsősorban a digitális gazdaságban, az exportban és az online fizetési megoldásokban rejlő lehetőségeknek köszönhető. Vajon kihasználják-e a vállalkozók ezeket a gyökeres változásokat?

Magyarországon – miközben az e-kereskedelem globálisan évente 27%-kal bővül, és a várakozások szerint 2020-ra összértéke meghaladja majd az 1 billió dollárt – 13%-kal a 28 EU tagállam 17%-os átlaga alatt marad azoknak a kis- és középvállalkozásoknak az aránya, amelyek élnek a termékek és szolgáltatások online értékesítésének lehetőségével.

Nagyváros vagy vidék – a vállalkozás bárhonnan működhet

A digitális kereskedelem lehetővé teszi a helyi vállalkozások számára, hogy kiterjesszék tevékenységüket az Európai Unió országaira, vagy akár további piacokra is. Azok a cégek, amelyek élnek a lehetőséggekkel, jelentős bővüléssel számolhatnak, ugyanis az elemzés szerint az Európában exporttevékenységet folytató, PayPal-es fizetést elfogadó kereskedők 14,3%-os növekedési üteme jóval meghaladja a hagyományos offline vállalkozások 2%-os növekedését. A kis- és középvállalkozások sikere fontos a gazdaság számára hiszen mind Magyarországon, mind az EU-ban ezek teszik ki az összes vállalkozás 99%-át, és a munkaerő kétharmadát foglalkoztatják. Az elmúlt öt évben az európai kis- és középvállalkozások hozták létre az új munkahelyek mintegy 85%-át.

Az online eszközök alkalmazásával a globális terjeszkedés minden üzleti vállalkozás számára elérhető, ennek megfelelően a magyar kis- és középvállalkozások is folyamatosan terjeszkednek: a kutatási adatok szerint a magyar PayPal kereskedők teljes fizetési mennyiségének 39,8%-a keletkezik EU-n kívüli országokba irányuló exportból. Ezzel a magyar KKV szektor az európai országok középmezőnyéhez tartozik: bár megelőzzük Franciaországot (36,2%), vagy Németországot (34,4%), még távol vagyunk attól, hogy utolérjük az EU-n kívüli export három vezető országát, az Egyesült Királyságot (59%), Norvégiát (57,1%) vagy Csehországot (53%).

„A kisvállalkozások mindig a magyar és az európai gazdaság szíve és motorja voltak. Az EU-ban a kis- és középvállalkozások adják a növekedés gerincét, a teljes unióban létrehozott hozzáadott érték 57%-át állítják elő, és a nagyobb KKV szektorral rendelkező uniós országokban a gazdaság növekedése is magasabb” „A KKV-k szerepe a magyar gazdaságban is jelentős, ugyanis a pénzügyi szektort leszámítva ezek a vállalkozások állítják elő a hozzáadott érték 54%-át és adják a foglalkoztatottság 69%-át. Mindeközben általánosságban a hagyományos pénzügyi rendszerek hiányosan szolgálják ki a kis- és középvállalkozások igényeit. A PayPal-nél tudatában vagyunk a KKV-k jelentőségének, ezért fejlesztünk folyamatosan új eszközöket, amelyek támogatják növekedésüket. Szolgáltatásaikkal már több mint 20 millió vállakozást szolgálunk ki világszerte.”

– mondja Marcin Glogowski, a PayPal közép- és kelet-európai ügyvezető igazgatója.

A mikrovállalkozások hajtják a makrogazdaságot

Az internet lehetővé teszi, hogy minden KKV elérhesse a világ hozzávetőleg 4,1 milliárd fogyasztóját, ami jelentős növekedési potenciált jelent, hiszen a statisztikák szerint az EU-ban a határon túli kereskedelmet folytató kis- és középvállalkozások kétszer olyan gyorsan nőnek, mint azok, amelyek kizárólag belföldi piacra értékesítenek.

„A konnektivitás korában a technológiai eszközök megtöbbszörözik a vállalkozások kezében lévő lehetőségeket, és már a világ bármely pontján elérhetik leendő ügyfeleiket. Ezek kihasználása alapvető fontosságú az értékesítésekért folytatott állandó csatában. Egy átlagos magyar KKV a PayPal-en keresztül 22 külföldi piacra értékesít, ami a kutatott országok körében a legmagasabb szám, magasabb például mint az Egyesült Királyságban (13 piac) vagy Németországban (11 piac).”

– mondja Marcin Glogowski.

A PayPal-t használó vállalatok nemzetközi szinten aktívabbak, mint a hagyományos offline vállalkozások. Az EU tagállamokban a PayPal használatával exportáló cégek értékesítésének közel felét (41,4% -át) teszik ki az EU-n kívüli, míg 58%-át az EU-n belüli értékesítések. Ezzel szemben az EU-ban a hagyományos kis- és középvállalkozásoknak csak 28%-a értékesít az európai belső piacon kívüli országban. Az adatok továbbá azt is mutatják, hogy az EU-n kívüli kereskedelemmel foglalkozó PayPal vállalkozások esetében jelentősebb növekedés (15%) tapasztalható, mint a csak EU-n belül értékesítő vállakozásoknál (10%). A PayPal belső adatai szerint Magyarországon a KKV export 60,2%-a irányul EU-n belüli, és 39,8%-a EU-n kívüli országokba.

A fehér könyv angol nyelven ezen a linken érhető el.

Related Topics:digitalizáció helyzet kis-közép kkv magyarország paypal vállalkozás

Up Next

Kiberbűnözés a dark weben

Don't Miss

A Huawei-é a második legtöbb szabadalom Európában

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!