Gazdaság

Milyen helyzetben vannak a magyar kkv-k Európában?

A kis- és középvállalkozások az Európai Unió összes vállalatának 99%-át teszik ki, a munkahelyek 2/3-át biztosítják, ezzel a régió gazdaságának hajtóerejének tekinthetők

A PayPal Kisvállalkozások növekedése Európában című fehér könyve az Európai Unió 28 tagállamában bejegyzett 157.636 olyan kisvállalkozás adatait elemzi, amelyek a PayPal használatával fogadnak digitális fizetéseket.

A tanulmány szerint az Európai Unióban a PayPal-es fizetést fogadó vállalkozások székhelytől függetlenül közel azonos növekedési rátával rendelkeznek (a városi cégeknél 14%, a vidéki területeken található PayPal cégek esetében pedig 12%). Mindez elsősorban a digitális gazdaságban, az exportban és az online fizetési megoldásokban rejlő lehetőségeknek köszönhető. Vajon kihasználják-e a vállalkozók ezeket a gyökeres változásokat?

Magyarországon – miközben az e-kereskedelem globálisan évente 27%-kal bővül, és a várakozások szerint 2020-ra összértéke meghaladja majd az 1 billió dollárt – 13%-kal a 28 EU tagállam 17%-os átlaga alatt marad azoknak a kis- és középvállalkozásoknak az aránya, amelyek élnek a termékek és szolgáltatások online értékesítésének lehetőségével.

Nagyváros vagy vidék – a vállalkozás bárhonnan működhet

A digitális kereskedelem lehetővé teszi a helyi vállalkozások számára, hogy kiterjesszék tevékenységüket az Európai Unió országaira, vagy akár további piacokra is. Azok a cégek, amelyek élnek a lehetőséggekkel, jelentős bővüléssel számolhatnak, ugyanis az elemzés szerint az Európában exporttevékenységet folytató, PayPal-es fizetést elfogadó kereskedők 14,3%-os növekedési üteme jóval meghaladja a hagyományos offline vállalkozások 2%-os növekedését. A kis- és középvállalkozások sikere fontos a gazdaság számára hiszen mind Magyarországon, mind az EU-ban ezek teszik ki az összes vállalkozás 99%-át, és a munkaerő kétharmadát foglalkoztatják. Az elmúlt öt évben az európai kis- és középvállalkozások hozták létre az új munkahelyek mintegy 85%-át.

Az online eszközök alkalmazásával a globális terjeszkedés minden üzleti vállalkozás számára elérhető, ennek megfelelően a magyar kis- és középvállalkozások is folyamatosan terjeszkednek: a kutatási adatok szerint a magyar PayPal kereskedők teljes fizetési mennyiségének 39,8%-a keletkezik EU-n kívüli országokba irányuló exportból. Ezzel a magyar KKV szektor az európai országok középmezőnyéhez tartozik: bár megelőzzük Franciaországot (36,2%), vagy Németországot (34,4%), még távol vagyunk attól, hogy utolérjük az EU-n kívüli export három vezető országát, az Egyesült Királyságot (59%), Norvégiát (57,1%) vagy Csehországot (53%).

„A kisvállalkozások mindig a magyar és az európai gazdaság szíve és motorja voltak. Az EU-ban a kis- és középvállalkozások adják a növekedés gerincét, a teljes unióban létrehozott hozzáadott érték 57%-át állítják elő, és a nagyobb KKV szektorral rendelkező uniós országokban a gazdaság növekedése is magasabb” „A KKV-k szerepe a magyar gazdaságban is jelentős, ugyanis a pénzügyi szektort leszámítva ezek a vállalkozások állítják elő a hozzáadott érték 54%-át és adják a foglalkoztatottság 69%-át. Mindeközben általánosságban a hagyományos pénzügyi rendszerek hiányosan szolgálják ki a kis- és középvállalkozások igényeit. A PayPal-nél tudatában vagyunk a KKV-k jelentőségének, ezért fejlesztünk folyamatosan új eszközöket, amelyek támogatják növekedésüket. Szolgáltatásaikkal már több mint 20 millió vállakozást szolgálunk ki világszerte.”

– mondja Marcin Glogowski, a PayPal közép- és kelet-európai ügyvezető igazgatója.

A mikrovállalkozások hajtják a makrogazdaságot

Az internet lehetővé teszi, hogy minden KKV elérhesse a világ hozzávetőleg 4,1 milliárd fogyasztóját, ami jelentős növekedési potenciált jelent, hiszen a statisztikák szerint az EU-ban a határon túli kereskedelmet folytató kis- és középvállalkozások kétszer olyan gyorsan nőnek, mint azok, amelyek kizárólag belföldi piacra értékesítenek.

„A konnektivitás korában a technológiai eszközök megtöbbszörözik a vállalkozások kezében lévő lehetőségeket, és már a világ bármely pontján elérhetik leendő ügyfeleiket. Ezek kihasználása alapvető fontosságú az értékesítésekért folytatott állandó csatában. Egy átlagos magyar KKV a PayPal-en keresztül 22 külföldi piacra értékesít, ami a kutatott országok körében a legmagasabb szám, magasabb például mint az Egyesült Királyságban (13 piac) vagy Németországban (11 piac).”

– mondja Marcin Glogowski.

A PayPal-t használó vállalatok nemzetközi szinten aktívabbak, mint a hagyományos offline vállalkozások. Az EU tagállamokban a PayPal használatával exportáló cégek értékesítésének közel felét (41,4% -át) teszik ki az EU-n kívüli, míg 58%-át az EU-n belüli értékesítések. Ezzel szemben az EU-ban a hagyományos kis- és középvállalkozásoknak csak 28%-a értékesít az európai belső piacon kívüli országban. Az adatok továbbá azt is mutatják, hogy az EU-n kívüli kereskedelemmel foglalkozó PayPal vállalkozások esetében jelentősebb növekedés (15%) tapasztalható, mint a csak EU-n belül értékesítő vállakozásoknál (10%). A PayPal belső adatai szerint Magyarországon a KKV export 60,2%-a irányul EU-n belüli, és 39,8%-a EU-n kívüli országokba.

A fehér könyv angol nyelven ezen a linken érhető el.

Related Topics:digitalizáció helyzet kis-közép kkv magyarország paypal vállalkozás

Up Next

Kiberbűnözés a dark weben

Don't Miss

A Huawei-é a második legtöbb szabadalom Európában

Advertisement Booking.com

Gazdaság

7 kritikus pont ingatlanjogász szemmel az Otthon Start hitellel kapcsolatban

Megjelent az Otthon Start hitel feltételeiről szóló rendelet, ami azon túl, hogy számos helyen pontosította a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet, újdonságokat is tartalmaz.

A hatályos jogszabály szerint azonban sokan nem örülhetnek majd. Tóth Renáta ingatlanjogász szerint például osztatlan közös tulajdonú ingatlan nem lesz megvásárolható a konstrukcióval, mint ahogy arra sem lesz lehetőség, hogy a családtagok kivásárolják egymást tulajdonrészét egy örökölt ingatlanból.

1. Nagyon sok ház jogviszonya rendezetlen

Nem kifejezetten az Otthon Start hitelhez kapcsolódó, ám nagyon gyakori probléma, hogy sok családi háznak – egylakásos lakóház ezek hivatalos megnevezése – rendezetlen a jogi státusza. Ez leginkább a 70-es, 80-as és 90-es években épült házaknál fordul elő, amelyek sok esetben családi összefogással épültek.

Előfordul például, hogy nem volt rájuk építési engedély, vagy ha volt is, végül nem az épült meg, mint ami az engedélyben szerepelt. Szintén gyakori, hogy volt építési engedély, maga az épület is rendben van, ám nem tüntették fel a tulajdoni laphoz tartozó térképszelvényen.

Azért jelenthetnek ezek problémát hiteligényléskor, mert az értékbecslőnek meg kell győződnie arról, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett adatok megegyeznek a valós állapottal. Amennyiben ez nem teljesül, akkor a bank vagy elutasítja az igénylést, vagy a forgalmi értékhez képest csak kisebb hitelösszeget ad. Vagyis 10 százalék önerő ebben az esetben biztosan nem lesz elegendő.

Ugyancsak gyakori, hogy a közművek a szomszédon keresztül jönnek be, ám nem kapcsolódik ehhez szolgalmi jog. Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint ráadásul sok ingatlannak nincs főmérője, csak almérője, ami ugyancsak nehézséget okozhat.

2. Nem feltétlenül hitelezik a bankok a korszerűtlen ingatlanokat

Bár az Otthon Start rendelet mindössze annyit köt ki, hogy a megvásárolt vagy megépített ingatlannak lakhatónak kell lennie, a gyakorlatban a bankok ennél szigorúbbak.

Az ingatlanjogász szerint a CSOK Plusz esetében a bankok például nem hitelezik a “H” vagy ennél alacsonyabb energetikai besorolású ingatlanokat, amelyekből vidéken még mindig sok van. A Lechner Tudásközpont adatai szerint például 2020-ban a kiállított energetikai tanúsítványok több mint negyede HH, II vagy JJ minősítésű volt.

3. Nem hitelezhető egy osztatlan közös tulajdon

Az, hogy a jogszabály nem teszi lehetővé a tulajdonrész vásárlást, az Tóth Renáta szerint egyben azt is jelenti, hogy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatant sem lehet majd vásárolni az Otthon Start hitellel. Akkor sem, ha használati megosztási szerződése van a tulajdonosoknak, ami egyébként piaci hitel igényléséhez elegendő lehet. A szakember szerint ez sok ingatlant kizár a lehetőségből.

4. Nem lehet az örökölt ingatlanból kivásárolni egy családtagot

Gyakori élethelyzet, hogy például testvérek örökölnek meg egy ingatlant, így abban többüknek is tulajdonrésze van. Innen úgy tudnak továbblépni, ha eladják az ingatlant, majd osztoznak a vételáron, vagy egyikük kivásárolja a másikat. Az előbbit követően jogosultak lehetnek majd az Otthon Start hitelre, ám arra nem igényelhető a konstrukció, hogy egyikük kivásárolja a másikat. Ugyanis az eladó nem lehet a vevőnek közeli hozzátartozója.

5. Garázsra és tárolóra nem igényelhető az olcsó hitel

Amennyiben a lakáshoz olyan garázs, tároló vagy más olyan helyiség tartozik, ami külön helyrajzi számon van, akkor az nem finanszírozható az Otthon Start hitellel. Ezt vagy saját megtakarításból kell kifizetni, vagy piaci hitelt kell igényelnie a vevőnek.

6. A tanya megvétele megfinanszírozható, de a hozzá tartozó földterület már nem

Az Otthon Start hitel szabályait rögzítő rendelet szerint tanya is vásárolható a 3 százalékos hitellel, ám itt is van egy kis csavar. A tanyákhoz ugyanis sok esetben tartozik földterület is, mégpedig rendszerint külön helyrajzi számon, szántóként vagy erdőként. Ebben az esetben a tanya megvásárlására fordítható a Start hitel, ám a földterületet már piaci hitelből lehet csak megfinanszírozni.

7. Ellentmondás a 10 százalékos önerővel kapcsolatban

Az Otthon Start hitel akár 10 százalékos önerővel is igényelhető, ám a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet egyelőre ellentmond ennek. Itt ugyanis az szerepel, hogy kizárólag abban az esetben elegendő a 10 százalék önerő, ha az igénylő nem töltötte még be a 41. életévét, valamint nincs és korábban sem volt lakóingatlanban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada. Ezért Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint a két rendelet összehangolására mindenképpen szükség lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!