Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

A Schneider Electric tudja mi a dörgés a jövőt illetően!

A vállalat és a BME hiánypótló tantárgyi projekteket indít a műszaki hallgatók számára

A Schneider Electric és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) tegnap hosszú távú együttműködési megállapodást írt alá.

schneider_electric_bme_egyuttmukodes_2

Ennek keretében az oktatási intézmény 2019 őszétől, illetve 2020 elejétől a motorindítás és a daruvezérlés területén indít hallgatói projekteket a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszékén, a Schneider Electrickel együttműködve. A partnerség célja, hogy a mérnökhallgatók már az egyetemen a lehető legkorszerűbb eszközökön tanuljanak, hasznos tudásra tegyenek szert, és így az ipari automatizálásban jártas szakemberekké váljanak. Szaktudásán felül a Schneider Electric 7 millió forint értékű eszközökkel, valamint gyakornoki és ösztöndíjprogrammal is támogatja a BME-t és a tanulókat.

Szaktudás az iskolapadból

A KSH adatai szerint tavaly október és december között több mint 80 ezer munkavállaló hiányzott a magyar gazdaságból, a Portfolio becslése alapján viszont ez a szám akár a 300 ezret is elérheti. A Schneider Electric tapasztalatai azt mutatják, hogy a szakemberhiány jelentősen érinti az energetikai és az ipari szektort is, ami komoly fejtörést okoz a cégek számára. Ezért egyre inkább jellemző, hogy a vállalatok az egyetemekkel együtt képeznek olyan szakembereket, akik az intézményből kikerülve egyből érdemi munkát tudnak végezni. A leendő mérnökök így már az oktatás során szert tesznek azokra az ismeretekre, melyek elengedhetetlenek az adott területen végzendő munkához.

„Technológiai vállalatként a Schneider Electric számára kiemelten fontos az innováció, amelyet a jövő mérnökeinek képzésébe is szeretnénk beépíteni. Ezért is léptünk partnerségre a BME-vel, amely a legrangosabb hazai felsőoktatási intézmény ezen a területen. Az innovatív megközelítést a tervezett projektek kidolgozási folyamatába is beépítjük azzal, hogy a diákokat is bevonjuk, akik így egy úttörő kezdeményezés aktív részeseivé válnak. Az együttműködés keretében összesen 7 millió forint értékben berendezésekkel – két motorindító panellel, valamint frekvenciaváltókkal, programozható logikai vezérlőkkel (PLC), kijelzőkkel, érzékelőkkel, kapcsolóberendezésekkel és teljesítménymérőkkel –, továbbá évi 2,5 millió forintos gyakornoki és ösztöndíjprogrammal támogatjuk a hallgatókat”

– mondta Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

„A BME-n szoros kapcsolatot ápolunk a szakterületükön élen járó vállalatokkal, így az együttműködések új szintjét jelenti számunkra az energiamenedzsment, az automatizálás és az épületinformatika területén vezető szerepet betöltő Schneider Electrickel aláírt megállapodás. A partnerséget erősíti, hogy a Villamos Energetika Tanszék kompetenciái – köztük a villamos berendezések és -hajtások, valamint a nagyfeszültségű technológiák – szoros összhangban vannak a Schneider Electric szakértelmével, a közös munkával pedig a hagyományosnak tekinthető szakterületeink kiegészülnek az automatizálással és a digitális megoldásokkal. Az újonnan induló motorindítás és daruvezérlés két olyan terület, amelyre a tapasztalatok szerint óriási szükség van az iparágban, de jelenleg még hiányoznak a felsőoktatási képzésből. Az oktatás során a villamosmérnök hallgatók valós ipari környezetben ismerkedhetnek meg valós problémák megoldásával, így fejlesztik gyakorlati és elméleti ismereteiket, és elsajátítják az ipari vezérléstechnika alapjait”

– mondta Józsa János, a BME rektora.

Kézzelfogható ismeretek

Az iparban az áramfogyasztás 80 százalékát villamos motorok teszik ki, amelyek számtalan berendezésben, például nagyteljesítményű keverőgépekben, szállítószalagoknál, darukban, valamint kompresszor- és ventilátorvezérlő eszközökben is megtalálhatók. Az ipari megoldásokban működő motorok kapcsolási és vezérlési módja azonban technológiai szempontból eltérő. Az elektrotechnika tantárgy keretén belül 2019 őszétől induló motorindítás projektfeladat alkalmával a hallgatók ezeket a különféle vezérlési elveket tanulhatják meg, az alapismereteket pedig a Schneider Electric által felépített motorindító demópanelekkel ültethetik át hatékonyan a gyakorlatba, amelyeken különféle méréseket végezhetnek.

A villamos laboratórium tantárgy részeként 2020 elejére tervezett daruvezérlési projekt a gép-biztonságtechnikától a programozás- és hajtástechnikán át több területet is lefed, amelyekkel szintén számos helyen találkozhatunk az iparban. A hallgatók egy 3D-ben mozgatható, súlyok emelésére is alkalmas darun próbálhatják ki a komplex vezérlési feladatokat, amelyhez a vezérlési rendszerelemeket a Schneider Electric biztosítja. Ezáltal a darukat munkájuk során már magabiztosan tudják majd irányítani.

Szolgáltatásközpontú szemlélet

A Schneider Electric számára kiemelten fontos, hogy a diákok az eszközök és a műszaki megoldások megismerésén túl az azokra épülő gyakorlati alkalmazásokat is átfogóan elsajátítsák. A mérnökhallgatók a projektfeladatok alkalmával így azt is megtanulják, hogy az elméletben és a gyakorlati órákon megszerzett tudás hogyan működik egy komplett rendszer részeként. Például, hogy milyen szolgáltatások épülnek az egyes eszközökre, hogyan illeszkednek egy automatizálási folyamatba a különféle berendezések által generált adatok, vagy hogy az eszközök karbantartását milyen innovatív technológiákkal – pl. kiterjesztett valósággal – tudják hatékonyabbá tenni.

Karrierlehetőségek tárháza

A partnerség keretében évente egy gyakornok és négy ösztöndíjas hallgató dolgozhat a Schneider Electricnél, 6 hónapon át. A kiválasztást a vállalat és az egyetem közösen végzi a hallgatók érdeklődési köre alapján, de az is fontos szempont, hogy az általuk végzett szak mennyire egyezik a szervezet szakmai irányaival, és hogy a személyiségük mennyire illik a cégkultúrába. A Schneider Electric minden hozzá érkező fiatalt az ajánlatkészítő vagy az EcoStruxure stratégiai csapatban alkalmaz majd. Előbbiben a partnerek műszaki igényeire készítenek majd ajánlatokat a vállalat teljes kínálatából, utóbbiban pedig az lesz a feladatuk, hogy megismertessék a piaccal az EcoStruxure rendszert, főként az okosépületek és az energiaellátás területén. Minden BSc hallgató szakmai mentort kap maga mellé, aki segít a munkához szükséges tudás, valamint a szervezeti kultúra gyors és hatékony elsajátításában, és akivel rendszeresen konzultálhat bármilyen felmerülő kérdés esetén.

A program valódi perspektívát jelent a tanulók számára, hiszen hosszú távú karriert is befuthatnak a vállalatnál. Az eddigi tapasztalatok alapján a gyakornokok 95 százaléka a Schneider Electric munkavállalója lett, és van köztük olyan is, aki már középvezetőként dolgozik. A frissdiplomások számára előnyt jelenthet az is, hogy érdeklődési körüknek megfelelően választhatnak a cég szakterületei közül, amelyekből többet is kipróbálhatnak, így teljes rálátást kapnak a szervezet működésére.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Céges autók áfaügyei: rengeteg a buktató, súlyos lehet a büntetés

A munkavállalók számára gyakori juttatási forma a céges autó, de az ezzel kapcsolatos áfakezelés számos kihívást és buktatót rejt a vállalkozások számára.

A három leggyakoribb probléma a magáncélú használatot, a károkozás megtérítését és az üzemanyagelszámolást érinti. Az elektromos hajtású autók esetében ezekhez még további kérdések is hozzáadódnak.

„A vállalkozások általában nem is tudnak arról, hogy szabálytalanul számolnak el költségeket, aminek következtében jelentős adókockázatba is belefuthatnak”

– hangsúlyozza Nyári Zsolt, a K-X Consulting ügyvezetője.

A magánhasználat nem megfelelő kezelése számos bizonytalanság forrása

A cég tulajdonában lévő személyautó magáncélú használata Magyarországon jelenleg jövedelemadó-mentes juttatás. A magáncélú használatnak része az üzemanyag, valamint az autópálya matrica költsége is. Így sem a cégnek, sem a munkavállalónak nem keletkezik adókötelezettsége, ha a kolléga úgy dönt, hogy szabadnapján a céges személyautóval leviszi családját a Balatonra. A magánhasználattal kapcsolatban felmerült költség pedig teljes egészében elismert tétel a társasági adóban. Gyakori azonban, hogy a cégek csak egy bizonyos mértékű ingyenes magánhasználatot fogadnak el (például havi 500 km), és a limit feletti kilométerek költségét már megtéríttetik a munkavállalóval.

„Amikor a cégek a magánhasználatért kérnek pénzt a munkavállalóktól, sokszor költségtérítésként szedik be és nem foglalkoznak azzal, hogy valójában az áfa tekintetében adóköteles szolgáltatás nyújtására kerül sor. Ilyenkor a magánszemély részére a magánhasználatról számlát kell kiállítani és arra áfát kell felszámolni, megfizetni. A rossz gyakorlat adóhiányt eredményez, a bizonylat kibocsátásának elmaradása miatt pedig még mulasztási bírságot is kivethet az adóhatóság”

– figyelmeztet Nyári Zsolt.

A károkozás és az üzemanyag-megtérítés terén rengeteg a tisztázandó kérdés

Sok a bizonytalanság akkor is, ha a magánszemély kárt okoz a céges autóban. Amikor a cég a biztosítónak fizetendő önrészt részben vagy egészben ráterheli a magánszemélyre, szintén felmerül az áfafizetési kötelezettség kérdése. Sok esetben a vállalkozások ezt kártérítésként kezelik és nem számolnak fel áfát. Az Európai Bíróság esetjoga alapján azonban ezek a tételek is – amilyen például a szolgáltatásnyújtás – áfafizetési és számlakibocsátási kötelezettséget eredményezhetnek. Ráadásul a kockázat hatványozottan jelentkezhet, ha a személyautót a társaság más vállalkozástól veszi bérbe, amelynek ő is köteles megfizetni az önrészt.

Az üzemanyag-elszámolásokkal kapcsolatban szintén sok a kérdés és a téves gyakorlat.

„Mivel az üzemanyag-kereskedés alapvetően jövedéki engedélyes tevékenység, ezért ha magánszemélynek üzemanyagot számláz a cég, akkor felmerül a kérdés, hogy rendelkeznie kell-e jövedéki engedéllyel. Kérdéses az is, hogy ebben az esetben az üzemanyag beszerzése után megfizetett áfa levonható-e. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a cég üzemanyagkártyát használ”

– sorolja a mindennapi kockázatokat Nyári Zsolt.

 A zöld céges autók terjedése még több kérdést vet fel

Egyre gyakoribb, hogy elektromos autót ad a cég a munkavállalónak és hozzá töltőállomást is kiépít a dolgozó lakhelyén. Ez a gyakorlat újabb áfa-kérdéseket vet fel.

„Az adókövetkezmények szempontjából nagyon lényeges, hogy mi a céges szabály a dolgozó lakhelyén kiépített töltőre vonatkozóan – például abban az esetben, ha a dolgozó elhagyja a céget. Leszerelik a töltőt, kerül az bármennyibe, vagy eladják a dolgozónak, esetleg ingyenesen átengedik és leadózzák? Ha a cég nem számol a potenciális adózási következményekkel, akkor kellemetlen meglepetés érheti”

– hangsúlyozza a szakértő.

Az elektromos céges autók adózásával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a teendő, ha a magánszemély az otthoni töltés után az áramszámlát szeretné elszámolni. Mennyit és milyen áron tud a munkaadó kifizetni a dolgozójának? Vehetünk esetleg egy átlagot alapul? Ha napeleme van a dolgozónak, akkor mit tud elszámolni költségként? És ami adó szempontból szintén érdekes: mi a megfelelő adózási eljárás, ha a céges töltőállomáson töltik az ügyfelek vagy dolgozók a saját tulajdonukban lévő autókat? Ha ugyanis ingyenesen töltik a partnerek vagy a kollégák a saját autóikat, akkor azzal jövedelmet juttatunk nekik. De milyen formában kell azt leadózni, egyáltalán mit kell tenni áfa szempontból, és milyen áron kell kiszámlázni a töltés költségét? Alapul vehetőek-e a céges költségek, amelyek a töltéssel kapcsolatban felmerülnek, vagy pedig más piaci árat szükséges keresni annak érdekében, hogy a céges töltést ki lehessen számlázni? Rengeteg kérdés merül fel, a válasz pedig a körülményektől függően változhat.

Szakértő bevonása nélkül szinte elkerülhetetlen a szabálytalan gyakorlat

Mint az a fentiek alapján nyilvánvaló, a céges autók áfakezelése nagyon összetett és kockázatokkal teli terület, különösen a vegyes használat és a magáncélú juttatások miatt. Nemcsak azok a cégek hibáznak gyakran, amelyek a munkavállalóiknak autót adnak, de sokszor még azok a vállalkozások is, amelyek bérbeadással foglalkoznak. A cégek gyakran nem rendelkeznek megfelelő belső szabályzattal vagy dokumentációval a céges autók használatáról, ami tovább növeli az adókockázatot. A nem megfelelő gyakorlat pedig veszélyezteti az áfalevonási jogosultságot.

„Mindenképpen érdemes tehát felülvizsgálni a jelenlegi gyakorlatot, azonosítani a bizonytalan pontokat és azokat minél hamarabb tisztázni, hogy az autók elszámolásával kapcsolatban ne maradjon kockázat”

– összegez a K-X Consulting ügyvezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Csökken a kereskedelem jövedelmezősége

kereskedelem

Érdemi forrásokat nyit meg a kormány

Május 28-án tartották a Laurel Számítástechnikai Kft. sorrendben 12. Retail Konferenciáját. Az ezúttal a fővárosban rendezett esemény köszöntőjében Bessenyei Attila, a cég ügyvezetője lényegében korszakváltást jelentett be a kiskereskedelem világában és számos, a digitalizáció következő lépcsőjének tekinthető eszközre felhívta a figyelmet. Ilyenek voltak a hibrid okosbolt, az árufelismerő mérlegek, az AI vezérelt beléptetőrendszerek, az illetéktelen bolti tevékenységeket felismerő kamerafelügyelet és számos más, a kereskedelem hatékonyságát jelentősen javító, részben saját fejlesztésű megoldás.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is előadást tartott az eseményen. A politikus áttekintette a kormányzat különböző támogatási programjait és felhívta a figyelmet a kereskedelmi egységek számára is elérhető támogatási formákra, melyeket a szektor szereplői megfelelő, a GDP-részesedését meghaladó arányban használnak fel. Mint rámutatott, új, kifejezetten a tőkeemelésre felhasználható külső források állnak rendelkezésre hamarosan, melyek természetesen az ágazat képviselőinek is elérhetőek lesznek. Szabados Richárd külön felhívta a figyelmet a jelenségre, mely szerint a hazai KKV szektor egy dolgozóra jutó hatékonysága különösen alacsony, nagy a különbség e tekintetben a nagyvállalati szféra és a kisvállalkozások között, miközben hazánk lényegében a kisvállalkozások országa. Ez a lemaradás, ennek csökkentése meghatározó lesz a kormányzati politikában.

dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára összefoglalójában rámutatott, hogy a kiskereskedelem jövedelmezősége évek óta csökken Magyarországon, elsősorban éppen a szakpolitikai döntések hatására. Eközben a szektorban dolgozók termelékenysége, hatékonysága már ma is nagyon jelentősen meghaladja az országos átlagot, elsősorban a magas fokú digitalizáció, automatizálás hatására, épp az olyan újításoknak köszönhetően, amelyeket bevezetőjében Bessenyei Attila is említett.

Ennek ellenére, a profitkorlátozások és más körülmények miatt egyre több a veszteséges bolt, miközben a kereskedelmi forgalom volumene lényegében a 2021-es szinten van, e tekintetben is lemaradva a környező országok többségétől. A működő cégekre vonatkozó adminisztratív korlátozások európai összevetésben nálunk különösen magasak, a kereskedelmet ezen belül pedig plusz előírások sújtják. Mint kifejtette, a készpénzhasználat mesterséges élénkítése, az élőerős kiszolgálás tervezett forszírozása minden tekintetben szembe megy a trendekkel, és további versenyhátrányt okozhat a szektornak. Mint hangsúlyozta, akinek van igénye egy élő pénztárossal beszélgetni, annak nem kötelező önkiszolgáló boltban vásárolnia, ez egy lehetőség. Ugyanakkor a néhány száz fős kistelepülések bezáró élelmiszerboltjait például kiválóan lehet automata boltokkal helyettesíteni, ha a jogszabályok lehetővé teszik. Mint elmondta, az OKSZ kidolgozott egy szakpolitikai ajánláscsomagot, melyet örömmel megvitatnának, ha a kormányzat részéről meglenne az ágazattal az egyeztetési szándék.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Magyar nyertes a nemzetközi médiaversenyen

Kilenc ország pályázói közül Kis Judit, a Forbes újságírója kapta a Siemens Media Award regionális fődíját.

Igazán különleges helyszínen, a bécsi repülőtér irányítótornyában adták át május 23-án a Siemens Media Award regionális díjait. A nemzetközi szakmai zsűri kilenc ország pályázói és pályaműi közül a legjobbnak az idén a hazai fődíjat másodjára is elnyerő Kis Judit, a Forbes újságírójának Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkét választotta.

A riport a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatja be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.

Kis Judit ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.

A médiaverseny további két díját a cseh Hospodářské noviny lap újságírója, Jan Brož és a Spider’s Web lengyel technológiai portál újságírója, Rafał Pikuła vehette át. Brož a villamosenergia-piacok működését és az algoritmikus villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó cseh Second Foundation céget bemutató cikkéért kapott elismerést, míg Pikuła a mesterséges intelligencia keresőmotorokra gyakorolt hatását elemezte díjnyertes cikkében.

A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia a mindennapi életben betöltött szerepét. Magyarországon 17 nevező 42 pályaművét értékelte a független zsűri, és öt pályázatot díjaztak, akik egyúttal tovább is jutottak a nemzetközi versenybe.

Itt a nemzetközi zsűri, – amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is, – kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) több mint 100 pályamű közül választotta ki a legjobbakat. A shortlistre került pályázók az átadó után a nagymúltú bécsi újságíró rendezvényen, a Concordia Ball-on részt véve ünnepelhettek.

A korábbi években is volt már példa hazai sikerre a Siemens régiós versenyén: 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” c. cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” c. cikkével.

Kis Judit 2008 és 2019 között az MTI Gazdasági Szerkesztőségének újságírója volt, ahol elsősorban a munka világával, illetve környezetvédelmi témákkal foglalkozott. 2010-ben elnyerte a Junior Prima díjat. MTI-s pályafutása után szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság Kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss