Gazdaság

Hihetetlen népszerű a felhő, viszont a biztonságból még mindig nem jeles

Az Oracle és a KPMG közös kutatása szerint a tisztázatlan felhőbiztonsági feladatkörök, az átláthatóság hiánya és a shadow IT hátráltatják a vállalatok kiberbiztonságát

Egyre több vállalat helyezi a felhőbe az üzemkritikus működési folyamatait és a legbizalmasabb adatállományait, azonban a felhő alapú megoldásokhoz kapcsolódó biztonsági kihívások továbbra is jelentősek – derül ki az Oracle and KPMG Cloud Threat Report 2019 jelentéséből.

Az immár második éve végzett felmérésben a válaszadók 72 százaléka állította, hogy a nyilvános felhő biztonságosabb, mint a saját céges adatközpontjuk, ezért inkább a felhőbe helyezik adataikat. Az átláthatóság hiánya azonban megnehezíti a cégek számára annak megértését, hol és hogyan kezelik bizalmas adataikat a felhőben.

Az Oracle és a KPMG közös felmérése szerint 2018 és 2020 között 3,5-szeresére növekszik azon vállalatok száma, amelyek adataik legalább felét a felhőben tárolják, emellett a vállalatok 71 százaléka azt állította, hogy a felhőben tárolt adatok többsége bizalmas információ, szemben a tavaly mért 50 százalékkal. Ugyanakkor a felmérésben résztvevők többsége (92 százalék) aggódik, hogy a munkavállalóik betartják-e az adatok védelmét szolgáló felhőbiztonsági szabályozásokat.

A jelentésből az is kiderül, hogy a felhőszolgáltatások üzemkritikus jellege miatt a felhőbiztonság mára stratégiai szempontból is elengedhetetlenné vált. A felhőszolgáltatások napjainkban nem harmadrangú IT kiegészítőként vannak jelen a vállalati működésben, hanem számos üzleti érdeket érintő, alapvető jelentőségű funkciót szolgálnak ki. Az Oracle és a KPMG idei felmérése több kulcsfontosságú területet tárt fel, ahol a vállalatok számára kihívást jelent a felhőben tárolt adatok védelme.

A megosztott felelősség körüli bizonytalanságok kibervédelmi incidenseket eredményeztek. A felhőmegoldásokat használók 82 százaléka tapasztalt biztonsági incidenseket, amelyek a megosztott felelősségi körök értelmezésének hibáiból adódtak. Míg a válaszadók 91 százaléka rendelkezik pontos belső szabályozással a felhő alkalmazásának tekintetében, 71 százalékuk biztos benne, hogy a munkavállalók megsértik a szabályokat, ami kibertámadásokhoz és adatvédelmi incidensekhez vezet.

Az információbiztonságért felelős vezetők (Chief Information Officer – CISO) túl sokszor szorulnak a partvonalra. A CISO-k 90 százaléka mondta, hogy nincs tisztában a szerepkörével az SaaS (Software as a Service) alkalmazások védelmével kapcsolatban, ellentétben a felhőszolgáltatói környezettel. A CISO-k 90%-a úgy nyilatkozott, hogy SaaS (Software as a Service) szolgáltatás védelmével kapcsolatban nincs tisztában a szerepkörök megosztásával a saját, illetve a felhőszolgáltató környezete között.

Továbbra is az átláthatóság a legfőbb biztonsági probléma. A válaszadók 38 százaléka számára a legnagyobb kihívást a kiberbiztonsági incidensek észlelése és azok kezelése jelenti a felhőben. A felmérésben részvevők 30 százaléka szerint biztonsági kihívást jelent számukra, hogy a meglévő hálózati biztonsági eszközeikkel nem tudják a felhőben lévő szerveren futó alkalmazásaikat monitorozni.

A felhőalkalmazások illetéktelen használata és a biztonsági ellenőrzések hiánya veszélyezteti az adatokat. A válaszadók 93 százaléka mondta, hogy még mindig problémát okoz számukra a „shadow IT”, ahol a munkavállalók engedély nélkül használják saját eszközeiket, tárhelyeiket vagy fájlmegosztó szoftvereket a vállalati adatok kezelésére. A vállalatok mintegy fele említette a csalások és az adatok sérülékenységének gyakori okaként a biztonsági ellenőrzések hiányát és a helytelen konfigurációkat. Emellett a vállalatok 26 százaléka számára a legnagyobb kiberbiztonsági kihívást a felhőszolgáltatások jogosulatlan használata jelenti.

A jelentés főbb megállapításai:

Az automatizálás segíthet a tartósan fennálló patchelési problémákban: a megkérdezettek 51 százaléka állította, hogy a patchelés hátráltatta az IT projekteket, a vállalatok 89 százaléka pedig automatikus patchelési stratégia bevezetését tervezi.
A gépi tanulás csökkentheti a fenyegetettségek számát: a válaszadók 53 százaléka használ gépi tanulást a kiberfenyegetések ellen, 48 százalék pedig többfaktoros azonosítást (Multi-factor Authentication – MFA) alkalmaz, amelynek segítségével automatikusan beiktathatnak egy második hitelesítési faktort a szokásostól eltérő felhasználói viselkedés észlelése esetén.
Kockázatok az ellátási láncban: az üzemkritikus szolgáltatásokat el kell szigetelni, mivel az ellátási lánc veszélyeknek való kitettsége az esetek 49 százalékában vírusok bejutásához vezetett, amelyet az esetek közel felében (46%) illetéktelen adathozzáférések követtek.
A megosztott felelősségi körökkel kapcsolatos bizonytalanság növekedése egyre több biztonsági incidenshez vezet: tízből egy vállalat képes elemezni a biztonsági eseményekhez kapcsolódó adatok legalább 75 százalékát, és a felhő felhasználóinak 82 százaléka került már biztonsági incidensbe a megosztott felelősségi körökön alapuló felhőbiztonsági modellek körüli bizonytalanság miatt.
A felhő növekvő alkalmazása kiterjesztette a core-to-edge modellt: az egyre mobilisabb munkaerő, amely mind a telephelyi, mind a felhőben elérhető alkalmazásokhoz is képes hozzáférni, drasztikusan megnehezíti a kiberbiztonsági szakemberek munkáját a kockázatok és fenyegetettségek tekintetében. 2018-ban még a képzésekbe fektettek a legtöbbet, idén viszont már a tréningek a második helyre szorultak, és a végponti védelem vette át a vezető szerepet (pl. WAF, CASB, Botnet/DDoS Mitigation ellenőrzések).

Related Topics:2019 adat adatvédelem biztonság felhő felmérés tárolás

Up Next

Egyszer volt, hol nem volt – Gyerekek mesélték el a Telekom Erdei házikójának történetét

Don't Miss

Az OTT-One árbevétele közel 50, nettó eredménye pedig több mint 90 százalékkal nőtt 2018-ban

Gazdaság

Mesterséges intelligencia-kutatással növeli a képzési hatékonyságot a Kamara

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) munkájában a mesterséges intelligencia és ahhoz kapcsolódóan az oktatás is hangsúlyos szerepet kap.

A hatékonyság növelése érdekében a Nagy Elek vezetésével megújuló Kamara kérdőívvel térképezi fel a kis- és középvállalkozások tudását, hozzáállást és tapasztalatait a mesterséges intelligenciáról.

Az oktatás és a digitalizáció kiemelten fontos a vállalkozások működése során, mert a képzettebb, valamint a modern megoldásokat hatékonyan használó munkavállalók nagyobb hozzáadott érték előállítására képesek, illetve magasabb nyereség érhető el ott, ahol modern, innovatív megoldásokat alkalmaznak. A digitális fejlődést a kamara számos programja gyorsítja. Az intézkedések egyszerre kínálnak választ a rövid távú kihívásokra és alapozzák meg a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességét, biztosítva, hogy a hazai vállalkozások tudásra, innovációra és együttműködésre építve aktív alakítói legyenek a jövő gazdaságának, miközben megőrzik hagyományos értékeinket.

A mesterséges intelligencia (MI) gyors fejlődése alapjaiban formálja át a vállalkozások működését és versenyképességét. Az MKIK ebben kiemelt szerepet vállal, hiszen megbízható információt és gyakorlati támogatást nyújt tagjai számára az új technológiák alkalmazásában. Ennek részeként tavasszal elindította a „Digitális Ébresztő!” című szemináriumsorozatot, amely kifejezetten a kis- és középvállalkozások számára kínál üzleti folyamatokban is hasznosítható megoldásokat Kerek István AI-szakértő irányításával. A program ősszel kibővítve, sorozatként folytatódik azzal a céllal, hogy tízezer vállalkozáshoz jusson el. Ezeken az eseményeken a szakértők akár egy nap alatt is kínálhatnak megoldásokat az egyes vállalkozások digitális kihívásaira.

A kis- és középvállalkozások tudását feltérképező felmérés eredményeinek feldolgozása után még relevánsabb és gyakorlatiasabb oktatást tud majd nyújtani a kkv-knak, amely után a vállalatok folyamatai gyorsabbá, pontosabbá és egyszerűbbé válhatnak az adatalapú döntési folyamatok révén. A kutatást ezen a linken (https://app.cooltool.com/psrv3dpztvn) lehet kitölteni.

Az MKIK a stratégiai együttműködés keretében már javasolta a kormánynak az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelését, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését is javasolt a Kamara, amely újabb konkrét ajánlások részletein dolgozik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Fontos változások a FOXPOST működésében: megkezdődik a Z-BOX-ok integrációja

Ősszel megkezdődik a Packeta Z-BOX automaták integrálása a FOXPOST hálózatába.

Az első szakasz szeptember 8-án indul: ettől a naptól a FOXPOST hálózatában kétféle automata lesz elérhető. A már ismert érintőképernyős készülékek FOXPOST A-BOX néven működnek tovább, emellett megjelennek a Packeta rendszeréből ismert, gombos kezelőpanelű automaták, FOXPOST Z-BOX néven.

A két automatatípus egy hálózatban, egységes megjelenéssel működik, az eligazodást az automatákon elhelyezett A-BOX és Z-BOX logók segítik. A csomagátvétel mindkét automatánál ugyanúgy működik, de néhány dologban különböznek.

Az A-BOX automaták a FOXPOST-nál megszokott érintőképernyős felülettel működnek, csomagfeladáshoz nem szükséges előzetes regisztráció, a fizetés pedig POS-terminálon történik. A Z-BOX nyomógombos kezelőpanelt használ, csomagfeladáshoz online regisztráció kell, a fizetés pedig fizetési linken keresztül zajlik. A webshopokban külön jelölések mutatják, melyik típus milyen lehetőségeket kínál.

Az első lépésben 18 automata kerül telepítésre. Ezt követően néhány hetes tesztüzem indul, amely során a cég figyeli és értékeli a működési tapasztalatokat. A tesztidőszak után az idén összesen 139 FOXPOST Z-BOX automata kerül kihelyezésre új helyszínekre. A teljes Packeta-hálózat integrálása 2026-ban folytatódik.

A változásokkal együtt megújul az automata-kereső modul és az adatkapcsolati rendszer (widget/JSON). Az új rendszer pontosabb, valós idejű telítettségi adatokat mutat, így a felhasználók könnyebben választhatják ki a legszabadabb automatát.

A FOXPOST pontos, részletes tájékoztatással segíti a felhasználókat, a webshopokat és a webáruházmotor-fejlesztőket az átállásban. Az elérhető információk között szerepelnek az automaták használatát bemutató leírások, a különböző típusok funkcióit összehasonlító anyagok, valamint az integrációhoz szükséges technikai útmutatók is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Soha még nem vettünk fel ennyi személyi kölcsönt egy hónap alatt

Miközben mindenki az Otthon Start lakáshitelről beszélt júliusban, a személyi kölcsönök piacán történelmi csúcs született: a havi folyósítás átlépte a 100 milliárdos lélektani határt. A bankok között is óriási a verseny az ügyfelekért: már több pénzintézet kínál 10 százalék alatti kamatot átlagos jövedelemre is – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Miközben már a július is jórészt az Otthon Start lakáshitelről szólt, a személyi kölcsönök folyósítása újabb történelmi csúcsok döntött. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője emlékeztetett rá: már korábban jelezte, hogy júliusban a személyi kölcsönök havi folyósítása átlépheti a bűvös 100 milliárd forintos értéket, ami meg is történt.

Megdőlt a lélektani határ

A hónapban a családok által felvett 107,2 milliárd forint harmadával magasabb összeg, mint egy évvel ezelőtt. Ennél is beszédesebb azonban, hogy a júliusban kihelyezett személyi kölcsönök összege mindössze 10 milliárd forinttal maradt el attól, amennyit a teljes 2014-es évben igényeltek a lakosok a pénzintézetektől.

Gergely Péter emlékeztet: a lakáshitelpiacon is 2021 tavaszán sikerült átlépni a havi 100 milliárdos álomhatárt, és idén júliusban is „csak” 142 milliárdos volt az adott hónapban aláírt lakáshitel-szerződések értéke.

További csúcsot jelent az, hogy július végére átlépte a 200 ezret a folyósított személyi kölcsönök száma: hét hónap alatt 202 904 esetben folyósítottak a bankok személyi kölcsönt. Tavaly még októberig kellett várni ahhoz, hogy a szerződések száma átlépje a 200 ezres határt, míg a 2019-es sikerévben is augusztus végére sikerült csak elérni ezt.

Az infláció húzza felfelé az átlagos hitelösszeget

A BiztosDöntés.hu szakértője ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a növekedésnek inflációs oka is van: az év első hét hónapjában a folyósított 634,5 milliárd forint ugyan összegében 40 százalékkal haladja meg a 2024-es év hasonló időszakának kihelyezéseit, ám a szerződések számában – hiába léptük át már hét hónap alatt a kétszázezres határt – az éves növekedés mindössze 15 százalékos.

Ez azt okozza, hogy az átlagos személyi kölcsön összege egyetlen év alatt 20 százalékot meghaladó mértékben emelkedett. Az ügyfelek által idén aláírt szerződések átlagosan 3,13 millió forintról szóltak, szemben az egy évvel ezelőtti 2,6 millió forinttal.

Ennek az emelkedésnek egészen biztos az az oka, hogy a hitelből megvalósítani akart vásárlások, beruházások megdrágultak. Gergely Péter szerint persze lehet ezt optimistán is interpretálni és azzal érvelni, hogy annak köszönhető a magasabb hitelösszeg, hogy a személyi kölcsönök kamata komoly mértékben csökkent az elmúlt időszakban. Tavaly júliusban a személyi kölcsönök átlagos THM-e (teljes hiteldíj-mutatója) az MNB statisztikái szerint 17,56 százalék volt, ami idén júliusra másfél százalékponttal, 16,07 százalékra csökkent.

Mindez a szakértő szerint azt jelenti, hogy egy átlagosnak számító, 3 millió forint összegű, 5 évre felvett hitel havi törlesztője mintegy 1 500 forinttal alacsonyabb, mint egy éve, a teljes futamidő alatt közel százezer forint pénzügyi előnyt jelent.

Már 10 százalék alatt a kamatok

A személyi kölcsönök iránt várhatóan a jövőben is erős marad a kereslet, amiben közrejátszhat, hogy már kisebb hitelösszeg esetében is elérhető 10 százalék alatti kamat.

A BiztosDöntés.hu személyi kölcsön kalkulátor alapján 3 millió forint hitelösszeg, 5 éves futamidő és 400 ezer forint nettó igazolt jövedelem esetén jelenleg már három bank (CIB, Erste, K&H) is 10 százalék alatti kamattal ad kölcsönt, ami 64 ezer forint alatti havi törlesztőket jelent. Amennyiben a bankok közötti verseny tovább erősödik, akkor Gergely Péter szerint a 10 százalék alatti kamat után a 10 százalék alatti THM elérése lesz a következő lépés.

A kamaton felül a bankok az online igénylést és a gyors hitelbírálatot illetően is versenyeznek egymással. A CIB Előrelépő Személyi Kölcsönnél és az Erste Most Extra Személyi Kölcsönnél például a teljes hiteligénylési folyamat online, az utóbbinál pedig a folyósítás akár 3 napon belül megtörténhet, míg az MBH Bank a Hajrá Személyi Kölcsönnél 48 órán belüli hitelbírálatot ígér.

Gergely Péter szerint ráadásul a következő hónapokban, főleg az Otthon Start miatt még inkább elterelődik majd a figyelem a személyi hitelekről, emiatt a bankok akár újabb akciókkal hívhatják fel magukra a figyelmet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!