Gazdaság

Az ABB a digitális iparágak innovatív technológiáit mutatja be a Hannoveri Ipari Vásáron

A jövő gyára, a világ leggyorsabb e-jármű töltője és az ABB AbilityTM platform digitális megoldásai fémjelzik az ABB kiállítási standját, amely az egyre intelligensebb, a jövő iparát, energetikáját, közlekedését, nagyvárosait és gyárait forradalmasító technológiák bemutatásra helyezi a fő hangsúlyt.

A digitális iparágakban játszott vezető szerepéhez híven az ABB olyan kollaboratív automatizálási és digitalizálási technológiákat mutat be a 2019. évi Hannover Messén, amelyek már a negyedik ipari és energetikai forradalom következő szakaszát alakítják.

Az ABB pavilonjában megtekinthető jövő gyára azt mutatja be, hogy az ABB napjainkban miként valósítja meg az egyedi igények szerint tervezett termékek tömeggyártását. A kiállított mintagyártósor az érdeklődők szeme láttára valós időben különböző méretű karórákat egy tételben szerel össze. Az ilyen magas szintű rugalmasság nagyon fontos tényező, mivel a gyártók sikeressége és üzleti növekedése csak úgy garantálható, ha gyorsabban tudják piacra dobni az új termékeket, a rugalmasságuk pedig lehetővé teszi, hogy a gyártási sorozatok méretét költséghatékonyan módosítsák, a termékeket kisebb tételekben, de nagyobb variációban gyártsák.

Az ABB rugalmas, hatékony digitális gyártási ökoszisztémája mindent tud, amit a jövő gyártása megkövetel: YuMi ®, az együttműködő robot precíziós szerelési műveleteket végez; a SuperTrak rugalmas szállítási rendszer kellő időben biztosítja az alkatrészek munkaállomások közötti továbbítását; az ABB Ability ™ Connected Services felügyeli a berendezések üzemi állapotát és teljesítményét, és az adatoknak a felhőbe történő továbbításával olyan fejlett analitika alkalmazását teszi lehetővé, amellyel a termelékenység legmagasabb szintjei érhetők el, proaktív karbantartást lehet végezni, hibák esetében a reagálási és hibajavítási időt pedig akár 60%-kal is javítani lehet.

Az ABB Ability^TM digitális kínálata a jövő gyárának sarokköve. Az új ABB több mint 210, az ABB Ability platformon elérhető megoldást és szolgáltatást mutat be a vásáron. Az ABB Ability^TMmegoldásai az érzékelők teljesítményére, a hálózati kapcsolódási lehetőségekre és az adatelemzések kínálta lehetőségekre támaszkodva valósidejű képet biztosítanak a termelési műveletekről, állapotfüggő karbantartást tesznek lehetővé, javítják a biztonságot, és csökkentik a működés költségeket (OPEX). A jövőben az ABB Ability ™ egyre nagyobb mértékben épít majd az autonóm technológiákra és az ipari mesterséges intelligenciára, így segítve az ABB azon törekvését, hogy olyan digitális ipari rendszereket fejlesszen ki, amelyek képesek lesznek alkalmazkodni, és akár tanulni is a komplex, adatgazdag környezetekben.

A digitális-iker technológia napjainkban jelentős segítséget nyújt az ügyfeleknek abban, hogy úgy vezethessék be a jövő megoldásait, hogy közben elkerülik a potenciálisan költséges hibákat. A digitális ikrek a virtuális megjelenítés segítségével már az előtt számítógépen modellezni tudják a gyárakat és a gyártósorokat, hogy sor kerülne azok megépítésére és üzembe helyezésére. A maximális ügyfél előnyök biztosítása szükségessé teszi, hogy az ilyen gyártást megelőző modellezés robusztus legyen és 3D-ben is rendelkezésre álljon. Ez is motiválta a feleket, amikor az ABB és a Dassault Syst?mes februárban bejelentette a mérföldkőnek számító partneri együttműködését, amelynek egyik célja, hogy az ABB Ability^TM és a Dassault Syst?mes fejlett, kollaboratív 3DEXPERIENCE® platformjának ötvözésével elősegítsék az ipar digitális átalakítását. A Dassault Syst?mes-mel most kötött partneri együttműködés csatlakozik azon sikeres stratégiai partnerségek sorához, amelyeket az ABB a digitális terület fejlesztéséért az IBM-mel, a HPE-vel és a Microsofttal folytat.

Ebben az évben Svédország a Hannover Messe díszvendége, melynek keretében az ABB több svédországi partneri együttműködésének eredményeit is bemutatja a 27-es csarnokban lévő svéd pavilonban. Az ABB itt mutatja be az Ericssonnal és a Tetra Pakkal a jövő gyárának fejlesztése, illetve a Stora Enso-val az energiahatékonyság terén folytatott együttműködését.

A teljes értéklánc mentén energiamegtakarítást, jobb hatásfokot és magasabb szintű termelékenységet biztosító okos hajtás az intelligens automatizálási megoldásokra alapozott jövő gyárának is meghatározó komponense. Hannoverben az ABB az intelligens digitális megoldások széles körét kínálja a gépek teljes élettartamára. A hajtásláncok felügyeletéhez kifejlesztett ABB Ability ™ Condition Monitor ing teljes körű rálátást biztosít az üzemi adatokra, biztosítja a berendezés rendelkezésre állását, megbízhatóságát és karbantarthatóságát. Az ipari eszközök internete (IIoT) által kínált lehetőségeket kiaknázó ABB Ability ™ Smart Senso r a motorok, a szivattyúk és a szerelt csapágyak kulcsfontosságú paramétereit monitorozza valós időben.

Az ABB a DC villámtöltőivel az e-mobilitás terén is piacvezető. Napjainkig az ABB már több mint 10 500 DC villámtöltő-állomást értékesített a világ 73 országában. Az ABB Hannoverben kiállítja a legmodernebbnek számító villámtöltési technológiáját, így a zászlóshajónak számító Terra High Power töltőjét is, amely nyolc perc alatt 200 km hatótávolságnak megfelelő szintre képesek feltölteni az e- járművek akkumulátorát. Az Electrify America szintén úgy döntött, hogy az USA eddigi legnagyobb e-mobilitási infrastruktúrafejlesztési projektjében az ABB töltőit telepíti az autópályák mentén.

Az ABB az új 24kW-os DC fali töltőjével a villámtöltési infrastruktúrát már közvetlenül az e-járművek vezetői számára teszi elérhetővé. Ez a kompakt kialakítású DC villámtöltő, amely az ABB Ability^TM Connected Services segítségével integrálja a fizetési platformokat, ideálisan telepíthető hivataloknál, autókereskedésekben és nyilvános parkolóhelyeken is.

Az ABB az okos töltési megoldásaival világszerte arra törekszik, hogy a közlekedési ökoszisztéma minden szintjén, az e-autóktól, a teherautókon, a buszokon, a hajókon át egészen a drótkötélpályákig és a vízitaxikig, segítse a fenntartható közlekedés térnyerését. A világ első, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) által elektromos autók számára szervezett nemzetközi versenysorozata, a FIA Formula-E bajnokság névadó partnerként, az ABB új szintre emeli az e-autók versenysorozatát is. Az ABB Formula E versenyautóhoz kifejlesztett szimulátorai megtekinthetők az ABB kiállítási pavilonjában is.

A jövő okos városában a villámtöltők csak az egyik elemét alkotják majd az intelligens megoldások széles körű kínálatának, amely átfogja a közüzemi szolgáltatásokat, az épületeket, a közlekedést, az ivóvízellátást, a kommunikációt és a közbiztonságot is. Az ABB megoldásai meghatározó szerepet játszanak majd a jövő okos városának kialakításában azzal, hogy elősegítik a gyárak – amelyekben dolgozunk – digitális automatizálást és az otthonok – ahol élünk – digitális energiahatékonyságát.

Az energetikában ABB arra törekszik, hogy intelligensebb energiaelosztással, intelligens villamosítással, a villamos energia biztonságosabb és hatékonyabb elosztásával, valamint a környezeti hatások és a költségek csökkentésével alakítsa az ágazat jövőjét. Az ABB Ability ™ Energy Management for Sites a hagyományos és a megújuló forrásokból (így például a szél- és naperőművekből) származó villamos energia monitorozásával biztosítja a költségek és a káros kibocsátások csökkentését.

Az ABB a 2019. évi Hannoveri Ipari Vásáron a jövő iparát, energetikáját, közlekedését, okos városait, valamint a jövő munkahelyét a 11-es csarnokban található A35-ös pavilonban mutatja be.

Related Topics:2019 ABB Energetika innováció jövő megoldás

Up Next

AHA! brainstore 2.0 startup program: beszállt a hiventures

Don't Miss

A telefonos valós idejű fizetés jelentősen növeli a behajtó cégek hatékonyságát

Gazdaság

Kilőttek a panelárak, kettészakadt a vidéki lakáspiac

A panellakások látványos drágulása gyakorlatilag felszámolta a téglalakásokkal szembeni korábbi árelőnyt, ugyanakkor a vidéki városok közti különbségek számottevően megnőttek. Az áremelkedést elsősorban az egyetemvárosok hajtják, miközben Debrecen panelpiaca elsőként lépte át az egymillió forintos négyzetméterárat.

2026 elejére jelentősen átrendeződött a megyei jogú városok ingatlanpiaca. A panellakások átlagos négyzetméterára 814 ezer forintra nőtt, ezzel gyakorlatilag utolérve a téglalakások 825 ezer forintos szintjét. Ugyanakkor a használt házak továbbra is alacsonyabb árszinten maradtak, átlagosan 608 ezer forintos négyzetméterárral. Az előző év azonos időszakához viszonyítva minden szegmensben emelkedtek az árak, miközben a városok közti különbségek is látványosan nőttek.

Az első negyedévben a panellakások piacán mérték a legjelentősebb drágulást: az Otthon Centrum adatai szerint éves összevetésben 25,7 százalékkal emelkedtek az árak. A téglalakások esetében 14 százalékos, míg a családi házaknál 11,7 százalékos növekedést tapasztaltak. Ennek következtében a panelek és a téglalakások közötti árkülönbség gyakorlatilag minimálisra csökkent: országos átlagban mindössze 11 ezer forint négyzetméterenként, ami egy 50 négyzetméteres lakásnál alig félmillió forintos eltérést jelent.

A drágulás hátterében elsősorban a nagy egyetemi városok húzóereje áll.

„A tavalyi támogatási környezet, az Otthon Start Program indulása, valamint a hitelkamatok alakulása jelentős számú vásárlót terelt a lakáspiacra, különösen az egyetemi városokban, ahol magas a fiatalok aránya. A megnövekedett kereslet gyors és jelentős áremelkedést eredményezett, főként a panellakások piacán”

– értékelte a folyamatokat Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

A számok mindezt egyértelműen alátámasztják: Debrecenben a panellakások átlagos négyzetméterára elsőként haladta meg az 1 millió forintot (1,008 millió forint), míg Győr 985 ezer forintos értékkel közelítette ezt a szintet. A többi egyetemváros is csak minimálisan marad el ettől, miközben a skála másik végén Nagykanizsán 562 ezer, Szekszárdon pedig 640 ezer forint az átlagos panelár.

A téglalakások piacán még markánsabb különbségek figyelhetők meg. Debrecen 1,17 millió forintos négyzetméterárral vezeti a mezőnyt, ami azt jelenti, hogy egy kétszobás lakás átlagosan mintegy 8 millió forinttal drágább, mint egy hasonló méretű panel. Sopronban az átlagár megközelíti a 947 ezer forintot, míg Győr, Veszprém és Székesfehérvár szintén 900 ezer forint feletti sávban helyezkedik el. Ezzel szemben Nagykanizsán mindössze 537 ezer forintos átlagár a jellemző, ami még a helyi panellakások árszintjét sem éri el. Ez az anomália elsősorban a lakásállomány összetételével magyarázható. A városban ugyanis az elmúlt években kevés újlakás épült, a meglévő állomány pedig elöregedett, szemben Debrecennel vagy Győrrel, ahol sorra jelennek meg az új építésű projektek. Hasonló folyamatok figyelhetők meg más, kisebb és a fővárostól távolabb eső településeken is.

A használt házak piacán még nagyobb a szórás: Sopronban az átlagos négyzetméterár eléri 1,04 millió forintot, míg Debrecenben 800 ezer forint körül alakul. Ezzel szemben Nagykanizsán és Szekszárdon az átlagár alig haladja meg a 350 ezer forintot. Ez a szegmens tekinthető a legheterogénebbnek: nemcsak városok között, hanem egyes városokon belül is jelentős eltérések mutatkoznak az ingatlanok állapotától és elhelyezkedésétől függően.

A piacot új szabályozási változások is alakíthatják, ugyanis hat vármegyében megszűnt a családi házakra igényelhető otthonfelújítási támogatás, amely elsősorban a Nyugat- és Közép-Dunántúlt, valamint Pest vármegyét érinti. Ez különösen az alacsonyabb árú, rosszabb állapotú házak piacára lehet hatással, például Nagykanizsára, ahol a felújítás kulcsszerepet játszik az értékesíthetőségben.

Eközben a magas árszintű, erős keresletű városokban – mint Debrecen – a támogatások továbbra is elérhetők, ami mérsékelheti a kedvezőtlen hatásokat.

„A vidéki lakáspiac ma már nem tekinthető homogénnek: a kereslet és az árak mentén egyértelműen kettészakadt, és ez a különbség a következő időszakban is velünk maradhat”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Százezrek hiányoznak a munkaerőpiacról, és nincsenek rejtett tartalékok

A magyar gazdaság működőképességének fenntartása mindig, de a jelen helyzetben kiemelkedően fontos. Ennek számos előfeltétele van, melyek közül a legkritikusabb a rendelkezésre álló munkaerő. 2025-ben éves szinten a GKI Gazdaságkutató Zrt. adatai szerint is mintegy 350-550 ezer közötti munkaerőigény jelenhetett meg a magyar munkaügyi és állásközvetítő rendszerekben, melyeknek csak mintegy 60%-át sikerült több-kevesebb nehézség árán betölteni.

150-250 ezer állás tehát részben vagy teljesen üres maradt, melyek közül legalább 65 ezer munkakör számíthat tartósan betöltetlennek ‒ mutatott rá a hazai helyzetre Horváth Tamás, a Menton Jobs Kft. tulajdonos-ügyvezetője.

A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó cég szakértője hozzátette, hogy ezekkel az igényekkel a hazai, mintegy 4,6 milliós foglalkoztatást kell szembe állítani, ami arányait tekintve európai összehasonlításban is kiemelkedően magas. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a magyar lakosságban évek óta nincsenek gyorsan, hónapok alatt mobilizálható munkaerőtartalékok. Aki akar dolgozni és alkalmas rá, az jellemzően már elhelyezkedett. Vannak régiók, ahol a munkalehetőségek száma és a lakosság mobilitása is alacsony, illetve vannak, akiket képzéssel, hosszú idő alatt talán vissza vagy be lehet vezetni a munkaerőpiacra, de ez hosszú távú érdemi programokat, jelentős állami szerepvállalást kívánna, és itt sem százezrekről van szó.

A hazai iparnak ehhez képest azonnal, többezres nagyságrendben lenne szüksége egyebek mellett képzett hegesztőkre, kamionsofőrökre, CNC-megmunkálókra, gyári operátorokra, logisztikai dolgozókra, technikusokra és karbantartókra, de a lista nem teljes, hatalmas az igény például az agráriumban is.

Horváth Tamás rámutatott, hogy bár minden narratíva és összehasonlítás kérdése, Magyarország egy jóléti európai állam, a kontinensre jellemző problémákkal. Ilyen az öregedő korfa, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők emelkedő aránya, illetve a globális összevetésben magas életszínvonal. Tudomásul kell vennünk, hogy bizonyos, egyébként jól fizetett szakmák egyre kevésbé vonzóak a hazai munkaerő, különösen a fiatalok számára.

Ezeket az állásokat leginkább külföldi munkaerővel lehet reálisan betölteni, ahogy az egyébként minden, itthon „bezzegországként” emlegetett európai államban is történik. 2025-ben már több mint 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozott Magyarországon, főleg a logisztika, az építőipar és a gyártás területén. Nagyon fontos azonban tudatosítani, hogy itt nem a korábban emlegetett migránsokról, pláne nem betelepülőkről van szó. A két csoportban legfeljebb annyi a közös, hogy külföldiek, de még a származási országaik között sincs átfedés. Ezek a munkavállalók, bárhonnan érkezzenek is, elképesztően szigorú feltételekkel, folyamatos helyszíni, hatósági kontroll mellett, legfeljebb néhány évre, a magyarokkal azonos pénzt keresni lépnek be az országba, hogy elvégezzék mindazon feladatokat, amelyekre a munkaadók nem találtak magyar munkaerőt. Nem is kell gazdasági vagy munkaerőpiaci rálátással rendelkezni ahhoz, hogy belássuk: nélkülük teljes iparágak állnának le, vagy veszítenék el növekedési potenciáljukat.

,,Soktényezős ellentmondás, hogy szakemberek régóta a magas hozzáadott értékű szolgáltatásokban, a jellemzően felsőfokon képzett munkaerőben vizionálják az ország adottságaihoz illeszkedő jövőképet. Ehhez képest a hazai iparszerkezetnek, az elmúlt több mint 30 évben létrejött és betelepült iparágak zömének alap- és középfokú végzettségű, szorgos kezek százezreire lenne a legnagyobb szüksége. Ugyanitt hozzátehetjük azt is, hogy a külföldi cégek közben az említett magas hozzáadott értékű, vezetői feladatköröket is gyakran külföldi, leginkább az adott vállalat anyaországából érkezett emberekkel töltik fel”

‒ zárta szavait egy újabb anomáliával Horváth Tamás.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Már most közel 30%-al erősebb nyári szezonra számíthatunk a magyar turizmusban, mint tavaly

A 2026-os nyári szezon előtt jelentősen erősebb foglaltsági szinttel indulnak a magyarországi szálláshelyek, mint egy évvel korábban. A június–augusztusi időszakra vonatkozó átlagos előfoglaltság országosan 31,5%-kal magasabb, mint 2025 ugyanezen pontján volt.

A növekedés különösen Budapesten látványos, ahol az idei nyárra vonatkozó előfoglaltság 65,5%-kal haladja meg a tavalyi szintet, miközben az ország többi részén stabilabb, 13,3%-os emelkedés látszik derül ki a SabeeApp friss reprezentatív adatelemzéséből.

Az utazók egyre korábban biztosítják be a nyári pihenést

A SabeeApp partnerhálózatból kiválasztott közel 700 szálláshely adatai alapján készült elemzés szerint mindhárom nyári hónapban magasabb az előfoglaltság, mint egy évvel korábban. Júniusra országosan 22,1%-os, júliusra 21,9%-os, augusztusra pedig 17,4%-os előfoglaltság látszott az áprilisi adatok alapján. Ugyanezek az értékek 2025-ben még rendre 16,7%, 16,2% és 13,8% voltak.

Ez azt jelenti, hogy a szálláshelyek már a szezon előtt erősebb foglalási bázissal rendelkeznek, mint tavaly ilyenkor. A trend nemcsak a kereslet növekedésére utal, hanem arra is, hogy a vendégek egy része tudatosabban és korábban tervezi meg nyári utazását.

„Az idei adatok alapján jól látszik, hogy az előfoglaltság jóval magasabb, mint tavaly. Ez nagyobb kiszámíthatóságot adhat a szálláshelyeknek, ugyanakkor a tavalyi végleges adatok alapján a késői foglalások szerepe továbbra is meghatározó marad a szezon egészében. Ha arányaiban hasonló lesz a szezonközi foglalás, akkor az elmúlt évek legerősebb szezonját zárhatja a magyar turizmus.”

– mondta Herman Szabolcs, a SabeeApp alapítója.

Budapest látványosan erősödik: júniusban és júliusban jöhet a legnagyobb ugrás

A legnagyobb változás Budapesten látszik. A fővárosi szálláshelyek esetében a június–augusztusi előfoglaltság átlagosan 65,5%-kal magasabb, mint 2025 azonos időszakában volt. Az idei évben tapasztalható kiemelkedően magas budapesti nyári foglaltságot részben a minden évben megrendezésre kerülő nagyszabású események és fesztiválok, például a Sziget Fesztivál vagy a Formula 1 Magyar Nagydíj, és az Államalapítás ünnepe is befolyásolhatják. Bár ezek az események minden nyáron jelentős keresletet generálnak, idén különösen erős foglalási aktivitás tapasztalható ezek időszakában. Júniusra a tavalyi 20,4% helyett idén már 31,6%-os, júliusra pedig 12,3% helyett 24,6%-os előfoglaltság látszik. Ez utóbbi gyakorlatilag azt jelenti, hogy a júliusi előfoglaltság közel megduplázódott.

Bár a nyári hónapok hagyományosan nem kizárólag városlátogatási időszaknak számítanak, Budapest egyre erősebb nyári desztinációként jelenik meg. A korábbi foglalások emelkedése arra utal, hogy a főváros iránti kereslet a nyári időszakban is stabilan erősödik.

Fordult a trend: Budapesten 65,5%-kal, míg vidéken 13,3%-kal nőtt a nyári előfoglaltság

Vidéken szintén növekedés látszik, de jóval kiegyensúlyozottabb ütemben. A vidéki szálláshelyeknél a 2026-os nyári előfoglaltság 13,3%-kal magasabb, mint egy évvel korábban; júniusra 16,5%, júliusra 20,4%, augusztusra pedig 16,8%. A vidéki adatokból továbbra is az látszik, hogy a foglalások jelentős része közelebb a tényleges utazási időponthoz realizálódik. Különösen júniusban marad nagy tér a későbbi foglalásoknak: tavaly a júniusi vidéki előfoglaltság 14,5%-ról a szezon végére 42,6%-ra nőtt, vagyis a végső foglaltság jelentős része csak később valósult meg.

A 2024–2025-ös és a 2025–2026-os időszak összehasonlítása különösen érdekes változást mutat. Tavaly az előfoglaltsági növekedést főként a vidéki szálláshelyek adták: Budapest 22,1%-os, az ország többi része pedig 36,9%-os növekedést mutatott. Idén ez a dinamika megfordult: Budapest 65,5%-os emelkedése mellett a vidék 13,3%-kal nőtt. Ez arra utal, hogy a vidéki kereslet a korábbi évek erős visszarendeződése után stabilabb szakaszba léphetett, míg Budapest esetében továbbra is erősödik a nyári előfoglalási aktivitás. A főváros így 2026-ban az előfoglalási növekedés szempontjából az országos trend egyik legfontosabb hajtóerejévé vált.

Június elején a gyermektelen párok, a szezon többi részében a családoké a főszerep a vidéki turizmusban

A 2026-os előfoglalási adatok alapján országosan június és július indul erősebben: júniusra 22,1%-os, júliusra 21,9%-os, augusztusra pedig 17,4%-os előfoglaltság látszik. Ez azonban nem feltétlenül jelent gyengébb augusztusi szezont: a 2025-ös végleges adatok alapján éppen augusztus volt a legerősebb nyári hónap, országosan 69,2%-os foglaltsággal.

A különbség inkább arra utal, hogy az egyes hónapok mögött eltérő utazói döntési minták állnak. Június eleje különösen vidéken sajátos időszak: a vidéki júniusi előfoglaltság jelenleg 16,5%, ami a teljes adatsor egyik legalacsonyabb értéke, miközben tavaly ugyanez a hónap a szezon végére 42,6%-os foglaltságot ért el. Ennek egyik oka lehet, hogy a családos vendégek számára június első fele még korlátozottabban utazható, hiszen az iskolai év jellemzően csak a hónap közepén ér véget. Emiatt a korai júniusi vidéki kereslet inkább a gyerek nélkül utazó párokhoz, wellness-pihenést keresőkhöz, távmunkázókhoz vagy nyugdíjas vendégekhez kapcsolódhat.

Erősebb előfoglaltság idén, de a szezon közbeni foglalások, akár meghatszorozhatják a foglalások számát

Bár az előfoglaltsági adatok erősek, a tavalyi tapasztalatok alapján a szezon közbeni foglalások továbbra is jelentős szerepet játszanak. Budapesten például 2025 augusztusában az előfoglaltság 12,5%-ról a szezon végére 78,2%-ra nőtt, vagyis a végső foglaltság jelentős része később épült fel.

Az adatok szerint tehát egyszerre van jelen a korábbi tervezés és a későbbi foglalás. Ez a kettősség különösen fontos jellemzője lehet a 2026-os nyári szezonnak: a szálláshelyek erősebb előfoglalási szintről indulnak, de a végleges foglaltság alakulásában továbbra is meghatározó lesz a szezon közbeni kereslet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!