Gazdaság

Az ABB a digitális iparágak innovatív technológiáit mutatja be a Hannoveri Ipari Vásáron

A jövő gyára, a világ leggyorsabb e-jármű töltője és az ABB AbilityTM platform digitális megoldásai fémjelzik az ABB kiállítási standját, amely az egyre intelligensebb, a jövő iparát, energetikáját, közlekedését, nagyvárosait és gyárait forradalmasító technológiák bemutatásra helyezi a fő hangsúlyt.

A digitális iparágakban játszott vezető szerepéhez híven az ABB olyan kollaboratív automatizálási és digitalizálási technológiákat mutat be a 2019. évi Hannover Messén, amelyek már a negyedik ipari és energetikai forradalom következő szakaszát alakítják.

Az ABB pavilonjában megtekinthető jövő gyára azt mutatja be, hogy az ABB napjainkban miként valósítja meg az egyedi igények szerint tervezett termékek tömeggyártását. A kiállított mintagyártósor az érdeklődők szeme láttára valós időben különböző méretű karórákat egy tételben szerel össze. Az ilyen magas szintű rugalmasság nagyon fontos tényező, mivel a gyártók sikeressége és üzleti növekedése csak úgy garantálható, ha gyorsabban tudják piacra dobni az új termékeket, a rugalmasságuk pedig lehetővé teszi, hogy a gyártási sorozatok méretét költséghatékonyan módosítsák, a termékeket kisebb tételekben, de nagyobb variációban gyártsák.

Az ABB rugalmas, hatékony digitális gyártási ökoszisztémája mindent tud, amit a jövő gyártása megkövetel: YuMi ®, az együttműködő robot precíziós szerelési műveleteket végez; a SuperTrak rugalmas szállítási rendszer kellő időben biztosítja az alkatrészek munkaállomások közötti továbbítását; az ABB Ability ™ Connected Services felügyeli a berendezések üzemi állapotát és teljesítményét, és az adatoknak a felhőbe történő továbbításával olyan fejlett analitika alkalmazását teszi lehetővé, amellyel a termelékenység legmagasabb szintjei érhetők el, proaktív karbantartást lehet végezni, hibák esetében a reagálási és hibajavítási időt pedig akár 60%-kal is javítani lehet.

Az ABB Ability^TM digitális kínálata a jövő gyárának sarokköve. Az új ABB több mint 210, az ABB Ability platformon elérhető megoldást és szolgáltatást mutat be a vásáron. Az ABB Ability^TMmegoldásai az érzékelők teljesítményére, a hálózati kapcsolódási lehetőségekre és az adatelemzések kínálta lehetőségekre támaszkodva valósidejű képet biztosítanak a termelési műveletekről, állapotfüggő karbantartást tesznek lehetővé, javítják a biztonságot, és csökkentik a működés költségeket (OPEX). A jövőben az ABB Ability ™ egyre nagyobb mértékben épít majd az autonóm technológiákra és az ipari mesterséges intelligenciára, így segítve az ABB azon törekvését, hogy olyan digitális ipari rendszereket fejlesszen ki, amelyek képesek lesznek alkalmazkodni, és akár tanulni is a komplex, adatgazdag környezetekben.

A digitális-iker technológia napjainkban jelentős segítséget nyújt az ügyfeleknek abban, hogy úgy vezethessék be a jövő megoldásait, hogy közben elkerülik a potenciálisan költséges hibákat. A digitális ikrek a virtuális megjelenítés segítségével már az előtt számítógépen modellezni tudják a gyárakat és a gyártósorokat, hogy sor kerülne azok megépítésére és üzembe helyezésére. A maximális ügyfél előnyök biztosítása szükségessé teszi, hogy az ilyen gyártást megelőző modellezés robusztus legyen és 3D-ben is rendelkezésre álljon. Ez is motiválta a feleket, amikor az ABB és a Dassault Syst?mes februárban bejelentette a mérföldkőnek számító partneri együttműködését, amelynek egyik célja, hogy az ABB Ability^TM és a Dassault Syst?mes fejlett, kollaboratív 3DEXPERIENCE® platformjának ötvözésével elősegítsék az ipar digitális átalakítását. A Dassault Syst?mes-mel most kötött partneri együttműködés csatlakozik azon sikeres stratégiai partnerségek sorához, amelyeket az ABB a digitális terület fejlesztéséért az IBM-mel, a HPE-vel és a Microsofttal folytat.

Ebben az évben Svédország a Hannover Messe díszvendége, melynek keretében az ABB több svédországi partneri együttműködésének eredményeit is bemutatja a 27-es csarnokban lévő svéd pavilonban. Az ABB itt mutatja be az Ericssonnal és a Tetra Pakkal a jövő gyárának fejlesztése, illetve a Stora Enso-val az energiahatékonyság terén folytatott együttműködését.

A teljes értéklánc mentén energiamegtakarítást, jobb hatásfokot és magasabb szintű termelékenységet biztosító okos hajtás az intelligens automatizálási megoldásokra alapozott jövő gyárának is meghatározó komponense. Hannoverben az ABB az intelligens digitális megoldások széles körét kínálja a gépek teljes élettartamára. A hajtásláncok felügyeletéhez kifejlesztett ABB Ability ™ Condition Monitor ing teljes körű rálátást biztosít az üzemi adatokra, biztosítja a berendezés rendelkezésre állását, megbízhatóságát és karbantarthatóságát. Az ipari eszközök internete (IIoT) által kínált lehetőségeket kiaknázó ABB Ability ™ Smart Senso r a motorok, a szivattyúk és a szerelt csapágyak kulcsfontosságú paramétereit monitorozza valós időben.

Az ABB a DC villámtöltőivel az e-mobilitás terén is piacvezető. Napjainkig az ABB már több mint 10 500 DC villámtöltő-állomást értékesített a világ 73 országában. Az ABB Hannoverben kiállítja a legmodernebbnek számító villámtöltési technológiáját, így a zászlóshajónak számító Terra High Power töltőjét is, amely nyolc perc alatt 200 km hatótávolságnak megfelelő szintre képesek feltölteni az e- járművek akkumulátorát. Az Electrify America szintén úgy döntött, hogy az USA eddigi legnagyobb e-mobilitási infrastruktúrafejlesztési projektjében az ABB töltőit telepíti az autópályák mentén.

Az ABB az új 24kW-os DC fali töltőjével a villámtöltési infrastruktúrát már közvetlenül az e-járművek vezetői számára teszi elérhetővé. Ez a kompakt kialakítású DC villámtöltő, amely az ABB Ability^TM Connected Services segítségével integrálja a fizetési platformokat, ideálisan telepíthető hivataloknál, autókereskedésekben és nyilvános parkolóhelyeken is.

Az ABB az okos töltési megoldásaival világszerte arra törekszik, hogy a közlekedési ökoszisztéma minden szintjén, az e-autóktól, a teherautókon, a buszokon, a hajókon át egészen a drótkötélpályákig és a vízitaxikig, segítse a fenntartható közlekedés térnyerését. A világ első, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) által elektromos autók számára szervezett nemzetközi versenysorozata, a FIA Formula-E bajnokság névadó partnerként, az ABB új szintre emeli az e-autók versenysorozatát is. Az ABB Formula E versenyautóhoz kifejlesztett szimulátorai megtekinthetők az ABB kiállítási pavilonjában is.

A jövő okos városában a villámtöltők csak az egyik elemét alkotják majd az intelligens megoldások széles körű kínálatának, amely átfogja a közüzemi szolgáltatásokat, az épületeket, a közlekedést, az ivóvízellátást, a kommunikációt és a közbiztonságot is. Az ABB megoldásai meghatározó szerepet játszanak majd a jövő okos városának kialakításában azzal, hogy elősegítik a gyárak – amelyekben dolgozunk – digitális automatizálást és az otthonok – ahol élünk – digitális energiahatékonyságát.

Az energetikában ABB arra törekszik, hogy intelligensebb energiaelosztással, intelligens villamosítással, a villamos energia biztonságosabb és hatékonyabb elosztásával, valamint a környezeti hatások és a költségek csökkentésével alakítsa az ágazat jövőjét. Az ABB Ability ™ Energy Management for Sites a hagyományos és a megújuló forrásokból (így például a szél- és naperőművekből) származó villamos energia monitorozásával biztosítja a költségek és a káros kibocsátások csökkentését.

Az ABB a 2019. évi Hannoveri Ipari Vásáron a jövő iparát, energetikáját, közlekedését, okos városait, valamint a jövő munkahelyét a 11-es csarnokban található A35-ös pavilonban mutatja be.

Related Topics:2019 ABB Energetika innováció jövő megoldás

Up Next

AHA! brainstore 2.0 startup program: beszállt a hiventures

Don't Miss

A telefonos valós idejű fizetés jelentősen növeli a behajtó cégek hatékonyságát

Gazdaság

Fordulat az albérletpiacon: már nem a kis lakások diktálják az áremelkedést

Az év elején mérsékelt, ugyanakkor szerkezetében egyre markánsabb változások rajzolódtak ki a hazai albérletpiacon: miközben a garzonok bérleti díja lényegében stagnált, addig a nagyobb lakások iránti kereslet erősödése érdemi áremelkedést hozott, különösen vidéken.

Az Otthon Centrum legfrissebb adatai szerint 2026 első negyedévében Budapesten a téglalakások átlagos havi bérleti díja 261 ezer forint körül alakult, míg a legnagyobb vidéki városokban 167 ezer forint volt az átlag. A főváros és a vidék közötti különbség továbbra is jelentős, ugyanakkor növekedési ütemük eltérő: Budapesten mindössze 1,8 százalékos éves drágulás volt megfigyelhető, ezzel szemben vidéken 6,7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak.

A fővárosi piacon a legtöbb kerületben 250-300 ezer forint közötti árszint tekinthető irányadónak, ugyanakkor jelentős a szórás az árakban. A II. és III. kerületben az átlagos bérleti díj már átlépte a 300 ezer forintot, míg a VIII. kerületben, illetve a külső pesti városrészekben 200 ezer forint körüli árszinttel találkozhatnak a bérlők.

,,A piac egyik legfontosabb fejleménye, hogy az áremelkedést egyre inkább a nagyobb lakások hajtják. Az egyszobás lakások átlagosan 177 ezer forintért, a kétszobások 247 ezer forintért, míg a háromszobás ingatlanok már 331 ezer forintos havi díjért kerülnek piacra. Utóbbi kategóriában 6,5 százalékos áremelkedés történt, miközben a kisebb lakások bérleti díja gyakorlatilag nem változott. Egyértelműen látszik, hogy átalakul a bérlői kereslet szerkezete: a családok és az összeköltözők által preferált nagyobb lakások iránt erősödik a fizetőképes kereslet, miközben a kisebb lakások piacán egyensúlyközeli állapot alakult ki”

– mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

Vidéken hasonló folyamatok figyelhetők meg, de erőteljesebb eltérésekkel. Az egyetemi városok közül Debrecen a legdrágább, ahol az átlagos bérleti díj eléri a 190 ezer forintot, míg Kecskeméten mindössze 136 ezer forint az átlag. A lakásméret itt is meghatározó: a garzonokért átlagosan 134 ezer, a kétszobásokért 160 ezer, a háromszobásokért pedig 207 ezer forintot kértek. A különbség a drágulás ütemében is tetten érhető: a háromszobás lakások bérleti díja 13 százalékkal nőtt egy év alatt, ami közel kétszerese a budapesti ütemnek, miközben a kisebb lakások ára itt is lényegében változatlan maradt.

,,A vidéki piacokon még jelentős a felzárkózási potenciál, különösen az egyetemi központokban, ahol a kereslet szezonálisan is erősödik. Ez a következő hónapokban a fővárosinál gyorsabb áremelkedéshez vezethet”

– tette hozzá a szakember.

A bérlakáspiac kilátásait tekintve ismét előtérbe kerülhetnek a szezonális hatások: a tavaszi-nyári időszakban élénkülő kereslet rövid távon is érdemi hatást gyakorolhat a bérleti díjakra. A piacra kerülő új lakások esetében akár 5–10 százalékos áremelkedés sem kizárt a tavalyi szinthez képest.

,,A bérlakáspiac nem egységesen drágul: a stagnáló kisebb lakások és a gyorsabban dráguló nagyobb ingatlanok kettőssége határozza meg a folyamatokat. Mindez egyértelműen a piac erősödő szegmentálódására utal”

– összegezte Soóki-Tóth Gábor a bérlakáspiac változásait.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Közel 200 ezres futással is kapósak a japán modellek

A Használtautó.hu 2026 első negyedéves adatai alapján a japán autók továbbra is stabilan a hazai használtautó-piac legkeresettebb szereplői közé tartoznak. A toplista élén toronymagasan a Suzuki Swift áll, de a Toyota és a Honda modelljei is szép számban képviseltetik magukat.

Az adatok alapján egyértelmű trend rajzolódik ki: a magyar vásárlók jelentős része továbbra is a megbízható, kiszámítható fenntartású modelleket keresi, még akkor is, ha ezek általában idősebbek a piaci átlagnál.

A vizsgált tíz modell népszerűségét jól mutatja, hogy a 2026 első negyedéves összes érdeklődés* 11%-a ezekhez a típusokhoz kapcsolódik, és az oldalon szereplő hirdetéseknek 6%-át adják. Az érdeklődések* alapján összeállított népszerűségi toplista élén a Suzuki Swift végzett 30 500 érdeklődéssel, ami messze kiemelkedik a mezőnyből. Az átlagosan 1,68 millió forintos áron kínált modell 18 éves átlagéletkorral szerepel a kínálatban, a típus még idősebb példányok esetében is stabil keresletnek örvend. Hasonló jelenség figyelhető meg a Suzuki Ignisnél is, amely közel 19 éves átlagéletkor mellett több mint 10 ezer érdeklődést generált.

A toplista második és harmadik helyén a Toyota Corolla és a Toyota Yaris áll 17 800, illetve 17 400 érdeklődéssel. A Corolla átlagosan 4,76 millió forintos árszinten, 11 éves átlagéletkor mellett szerepel, míg a Yaris ennél olcsóbb, 3,1 millió forintos átlagárral és közel 13,6 éves átlagéletkorral. A lista középmezőnyében a Suzuki Vitara, a Honda Civic és a Toyota RAV4 egyaránt 11–15 ezer közötti érdeklődést hozott. A Vitara különösen érdekes, hiszen a lista egyik legfiatalabb modellje 8,6 éves átlagéletkorral, miközben átlagára már meghaladja az 5,2 millió forintot. A RAV4 ezzel szemben a legdrágább modellek közé tartozik, 7,64 millió forintos átlagárral, ami jól mutatja, hogy a japán SUV-k a magasabb árkategóriában is versenyképesek.

A futásteljesítményeket vizsgálva szintén kirajzolódik egy fontos minta: több modell – például a Honda Civic vagy a Suzuki Ignis – 180–190 ezer kilométeres átlag mellett is jelentős érdeklődést generál. A vásárlók ezeknél a típusoknál kevésbé tartanak a magasabb futástól, ami szorosan összefügg a megbízhatóságról kialakult képpel.

„A japán autók népszerűségének fő oka Magyarországon a megbízhatóság, a kedvező fenntartási költség és a jó értéktartás. A hazai vásárlók többsége olyan modellt keres, amely hosszú távon is kiszámítható választás, ritkábban hibásodik meg, és idősebb korban is könnyen eladható. A Toyota, Suzuki és Honda márkák iránt régóta erős a bizalom: ebben szerepet játszik a Suzuki hazai jelenléte, a Toyota ismert megbízhatósága, valamint a Honda tartóssága is. Emellett a Swift, Yaris vagy Corolla méretben és fogyasztásban is jól illeszkedik a magyar autósok mindennapi igényeihez”

– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu vezetője.

Az adatok alapján a japán modellek sikere mögött egyértelműen egy tudatos vásárlói stratégia áll. A piacon egyre több modern, alternatív hajtású autó jelenik meg, és az árak is folyamatosan változnak, a kereslet egy jelentős része továbbra is a jól bevált konstrukciók felé fordul. A japán modellek esetében ez a stabilitás különösen jól látszik: a magasabb életkor és futásteljesítmény ellenére is vonzzák az érdeklődést, ami hosszú távon is meghatározó szereplőkké teszi őket a hazai használtautó-piacon.

*Érdeklődések: telefonszám és e-mail cím felfedések száma.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az MI nem munkahelyeket, hanem feladatokat automatizál

Igaz, hogy negatív spirálba került az IT szakma, és a mesterséges intelligencia a programozók munkáját is veszélyezteti? Itt az idő mélységében is megvizsgálni a helyzetet, hiszen az aggodalmak mellett létezik optimista forgatókönyv is, miszerint – ahogy a Világgazdasági Fórum előrejelzése is mutatja – 2027-ig akár 40%-kal nőhet a mesterséges intelligenciával és gépi tanulással foglalkozó szakemberek iránti kereslet.

A mesterséges intelligencia már most alakítja a munkaerőpiacot: a leginkább érintettek a fiatal diplomások, a technológiához nehezebben alkalmazkodó idősebb munkavállalók és a rutin irodai munkát végző diplomások – különös tekintettel a női munkaerőre. Mindezt megerősíti az Anthropic napokban megjelent kutatása. Tény, hogy nagyon sok munkafolyamat kiváltható az MI segítségével, és ezek közé már bekerültek a junior programozói feladatok is. A The Washington Post szerint a ChatGPT berobbanását követő két évben az amerikai programozói állások száma 25%-kal csökkent, az OECD becslése alapján pedig a munkahelyek körülbelül 27%-a magas automatizációs kockázatnak van kitéve.

Hatékonyságnövelés – emberi kontroll mellett

A GitHub Copilot használatával végzett kutatások szerint a fejlesztők átlagosan akár 55%-kal gyorsabban képesek kódot írni, ami jól mutatja, hogy az MI elsősorban a termelékenységet növeli. Ha azonban a minőséget is nézzük, már lényegesen árnyaltabb a kép. A Stack Overflow kutatásában a professzionális fejlesztők közel fele (45%) úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia eszközei rosszul vagy nagyon rosszul kezelik az összetett feladatokat, ezért 70%-uk nem érzi a mesterséges intelligenciát a munkájukra leselkedő fenyegetésnek. A jelenlegi nagy nyelvi modellek esetében a kutatások szerint összetettebb feladatoknál akár 10–30% közötti hibaarány (hallucináció) is előfordulhat, ami továbbra is elengedhetetlenné teszi az emberi ellenőrzést. Nem véletlen, hogy a ChatGPT mögött álló OpenAI cég az előzetes jelzések szerint megduplázza, és a 2026-os év végéig 8000 főre növeli munkatársainak számát.

Mindez azt jelenti, hogy bár a hagyományos programozói szerepkörök iránti igény csökken, új lehetőségek is nyílnak az új készségekkel rendelkező, speciális területeken dolgozó programozók számára: a magas szintű problémamegoldás, az architektúra-tervezés, a fejlesztői MI-eszközök promptolása és betanítása válnak egyre értékesebbé.

Soft skillek és MI ismeretek a megoldás

„A felsőoktatási intézményeknek kulcsszerepe van a képzésben, hiszen nyitott, innovatív, kreatív, kritikus gondolkodású, problémamegoldó diplomásokat kell a munkaerőpiacra bocsátani, akik már készségszinten és interdiszciplináris környezetben használják az MI-t. Fel kell készítenünk a hallgatóinkat, hogy a jövőben a piacképes tudás nem egy statikus diploma, hanem egy folyamatosan frissített kompetenciacsomag, amely a belépési pont egy élethosszig tartó tanulási ökoszisztémába”

– mondta el Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke, majd hozzátette:

„A Gábor Dénes Egyetemen az MI-t nemcsak az elméleti és gyakorlati tananyagainkba, hanem a módszertanba és eszközeinkbe is beépítjük.”

MI-tudás – az alapműveltség része

Egyre nagyobb a piaci igény az ún. MI-alapműveltség meglétére is: mi az MI, milyen területeken használható, mit jelent a nyelvi modell, és melyik nyelvi modell mire jó, hogyan kell promptolni, hogyan kell ellenőrizni a válaszokat, és milyen kockázatokkal kell számolni. Ez azért is fontos, mert az MI már minden ágazatban jelen van, és ilyen értelemben minden cég egy kicsit technológiai vállalattá válik a jövőben.

Ezt a kutatások is alátámasztják: egy friss Microsoft felmérés szerint az USA-ban a vezetők 66%-a már nem vesz fel olyan munkavállalót, aki nem rendelkezik mesterségesintelligencia-ismeretekkel, és az amerikai munkavállalók 50%-a – ágazattól függetlenül – már használja is az MI-t a munkájához.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!