Gazdaság
Az ABB a digitális iparágak innovatív technológiáit mutatja be a Hannoveri Ipari Vásáron
A jövő gyára, a világ leggyorsabb e-jármű töltője és az ABB AbilityTM platform digitális megoldásai fémjelzik az ABB kiállítási standját, amely az egyre intelligensebb, a jövő iparát, energetikáját, közlekedését, nagyvárosait és gyárait forradalmasító technológiák bemutatásra helyezi a fő hangsúlyt.
A digitális iparágakban játszott vezető szerepéhez híven az ABB olyan kollaboratív automatizálási és digitalizálási technológiákat mutat be a 2019. évi Hannover Messén, amelyek már a negyedik ipari és energetikai forradalom következő szakaszát alakítják.
Az ABB pavilonjában megtekinthető jövő gyára azt mutatja be, hogy az ABB napjainkban miként valósítja meg az egyedi igények szerint tervezett termékek tömeggyártását. A kiállított mintagyártósor az érdeklődők szeme láttára valós időben különböző méretű karórákat egy tételben szerel össze. Az ilyen magas szintű rugalmasság nagyon fontos tényező, mivel a gyártók sikeressége és üzleti növekedése csak úgy garantálható, ha gyorsabban tudják piacra dobni az új termékeket, a rugalmasságuk pedig lehetővé teszi, hogy a gyártási sorozatok méretét költséghatékonyan módosítsák, a termékeket kisebb tételekben, de nagyobb variációban gyártsák.
Az ABB rugalmas, hatékony digitális gyártási ökoszisztémája mindent tud, amit a jövő gyártása megkövetel: YuMi®, az együttműködő robot precíziós szerelési műveleteket végez; a SuperTrak rugalmas szállítási rendszer kellő időben biztosítja az alkatrészek munkaállomások közötti továbbítását; az ABB Ability™ Connected Services felügyeli a berendezések üzemi állapotát és teljesítményét, és az adatoknak a felhőbe történő továbbításával olyan fejlett analitika alkalmazását teszi lehetővé, amellyel a termelékenység legmagasabb szintjei érhetők el, proaktív karbantartást lehet végezni, hibák esetében a reagálási és hibajavítási időt pedig akár 60%-kal is javítani lehet.
Az ABB AbilityTM digitális kínálata a jövő gyárának sarokköve. Az új ABB több mint 210, az ABB Ability platformon elérhető megoldást és szolgáltatást mutat be a vásáron. Az ABB AbilityTM megoldásai az érzékelők teljesítményére, a hálózati kapcsolódási lehetőségekre és az adatelemzések kínálta lehetőségekre támaszkodva valósidejű képet biztosítanak a termelési műveletekről, állapotfüggő karbantartást tesznek lehetővé, javítják a biztonságot, és csökkentik a működés költségeket (OPEX). A jövőben az ABB Ability™ egyre nagyobb mértékben épít majd az autonóm technológiákra és az ipari mesterséges intelligenciára, így segítve az ABB azon törekvését, hogy olyan digitális ipari rendszereket fejlesszen ki, amelyek képesek lesznek alkalmazkodni, és akár tanulni is a komplex, adatgazdag környezetekben.
A digitális-iker technológia napjainkban jelentős segítséget nyújt az ügyfeleknek abban, hogy úgy vezethessék be a jövő megoldásait, hogy közben elkerülik a potenciálisan költséges hibákat. A digitális ikrek a virtuális megjelenítés segítségével már az előtt számítógépen modellezni tudják a gyárakat és a gyártósorokat, hogy sor kerülne azok megépítésére és üzembe helyezésére. A maximális ügyfél előnyök biztosítása szükségessé teszi, hogy az ilyen gyártást megelőző modellezés robusztus legyen és 3D-ben is rendelkezésre álljon. Ez is motiválta a feleket, amikor az ABB és a Dassault Syst?mes februárban bejelentette a mérföldkőnek számító partneri együttműködését, amelynek egyik célja, hogy az ABB AbilityTM és a Dassault Syst?mes fejlett, kollaboratív 3DEXPERIENCE® platformjának ötvözésével elősegítsék az ipar digitális átalakítását. A Dassault Syst?mes-mel most kötött partneri együttműködés csatlakozik azon sikeres stratégiai partnerségek sorához, amelyeket az ABB a digitális terület fejlesztéséért az IBM-mel, a HPE-vel és a Microsofttal folytat.
Ebben az évben Svédország a Hannover Messe díszvendége, melynek keretében az ABB több svédországi partneri együttműködésének eredményeit is bemutatja a 27-es csarnokban lévő svéd pavilonban. Az ABB itt mutatja be az Ericssonnal és a Tetra Pakkal a jövő gyárának fejlesztése, illetve a Stora Enso-val az energiahatékonyság terén folytatott együttműködését.
A teljes értéklánc mentén energiamegtakarítást, jobb hatásfokot és magasabb szintű termelékenységet biztosító okos hajtás az intelligens automatizálási megoldásokra alapozott jövő gyárának is meghatározó komponense. Hannoverben az ABB az intelligens digitális megoldások széles körét kínálja a gépek teljes élettartamára. A hajtásláncok felügyeletéhez kifejlesztett ABB Ability ™ Condition Monitoring teljes körű rálátást biztosít az üzemi adatokra, biztosítja a berendezés rendelkezésre állását, megbízhatóságát és karbantarthatóságát. Az ipari eszközök internete (IIoT) által kínált lehetőségeket kiaknázó ABB Ability™ Smart Sensor a motorok, a szivattyúk és a szerelt csapágyak kulcsfontosságú paramétereit monitorozza valós időben.
Az ABB a DC villámtöltőivel az e-mobilitás terén is piacvezető. Napjainkig az ABB már több mint 10 500 DC villámtöltő-állomást értékesített a világ 73 országában. Az ABB Hannoverben kiállítja a legmodernebbnek számító villámtöltési technológiáját, így a zászlóshajónak számító Terra High Power töltőjét is, amely nyolc perc alatt 200 km hatótávolságnak megfelelő szintre képesek feltölteni az e- járművek akkumulátorát. Az Electrify America szintén úgy döntött, hogy az USA eddigi legnagyobb e-mobilitási infrastruktúrafejlesztési projektjében az ABB töltőit telepíti az autópályák mentén.
Az ABB az új 24kW-os DC fali töltőjével a villámtöltési infrastruktúrát már közvetlenül az e-járművek vezetői számára teszi elérhetővé. Ez a kompakt kialakítású DC villámtöltő, amely az ABB AbilityTM Connected Services segítségével integrálja a fizetési platformokat, ideálisan telepíthető hivataloknál, autókereskedésekben és nyilvános parkolóhelyeken is.
Az ABB az okos töltési megoldásaival világszerte arra törekszik, hogy a közlekedési ökoszisztéma minden szintjén, az e-autóktól, a teherautókon, a buszokon, a hajókon át egészen a drótkötélpályákig és a vízitaxikig, segítse a fenntartható közlekedés térnyerését. A világ első, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) által elektromos autók számára szervezett nemzetközi versenysorozata, a FIA Formula-E bajnokság névadó partnerként, az ABB új szintre emeli az e-autók versenysorozatát is. Az ABB Formula E versenyautóhoz kifejlesztett szimulátorai megtekinthetők az ABB kiállítási pavilonjában is.
A jövő okos városában a villámtöltők csak az egyik elemét alkotják majd az intelligens megoldások széles körű kínálatának, amely átfogja a közüzemi szolgáltatásokat, az épületeket, a közlekedést, az ivóvízellátást, a kommunikációt és a közbiztonságot is. Az ABB megoldásai meghatározó szerepet játszanak majd a jövő okos városának kialakításában azzal, hogy elősegítik a gyárak – amelyekben dolgozunk – digitális automatizálást és az otthonok – ahol élünk – digitális energiahatékonyságát.
Az energetikában ABB arra törekszik, hogy intelligensebb energiaelosztással, intelligens villamosítással, a villamos energia biztonságosabb és hatékonyabb elosztásával, valamint a környezeti hatások és a költségek csökkentésével alakítsa az ágazat jövőjét. Az ABB Ability™ Energy Management for Sites a hagyományos és a megújuló forrásokból (így például a szél- és naperőművekből) származó villamos energia monitorozásával biztosítja a költségek és a káros kibocsátások csökkentését.
Az ABB a 2019. évi Hannoveri Ipari Vásáron a jövő iparát, energetikáját, közlekedését, okos városait, valamint a jövő munkahelyét a 11-es csarnokban található A35-ös pavilonban mutatja be.
Gazdaság
Strukturális átalakulás zajlik a teljes élelmiszer‑értékláncban
2035-re 3,1 billió dolláros új piac formálódik az élelmiszeriparban, ahol a növekedés döntő része nem a többletfogyasztásból, hanem a szerkezeti átalakulásokból, a technológiai innovációkból és az egészségtudatos vásárlói elvárásokból fakad.
A PwC Strategy& legújabb Future of Food 2.0 című tanulmánya szerint ez a lendület a termesztéstől a kereskedelemig minden szereplőnek új irányokat jelöl ki. Stabil gazdasági feltételek és célzott támogatás nélkül viszont nehezen ugorják meg az átállást a klíma- és költségkockázatoknak leginkább kitett mezőgazdasági termelők.
A modern élelmiszergazdaság eddigi legmélyebb szerkezetváltása zajlik. 2035-re az élelmiszer‑fogyasztás, a termesztés és az értékesítés alapvető változásai mintegy 3,1 billió dolláros piacot hoznak létre az iparágnál négyszer gyorsabban növekvő innovatív területeken.
A PwC globális stratégiai tanácsadó üzletágának (Strategy&) legfrissebb riportja szerint az átalakulást három meghatározó trend vezérli:
- az egészségközpontú életmód erősödése,
- a gyors és kényelmi élelmiszer‑ellátás iránti igény, valamint
- a klímakockázatok növekedése – mindezeket pedig a technológiai és mesterségesintelligencia‑alapú innovációk tovább gyorsítják.
Ezek a trendek teljesen átformálják annak módját, ahogyan az élelmiszert ma előállítják és értékesítik. Az alternatív fehérjéktől és fenntartható csomagolástól egészen az MI‑alapú bevásárlóasszisztensekig új megoldások jelennek meg, és ennek a növekedésnek közel 90%-át szerkezeti átalakulások generálják; például a szűkösen rendelkezésre álló nyersanyagok hulladékalapú helyettesítése vagy a hagyományos fehérjék alternatív fehérjékkel való kiváltása.
Egészségboom: új fogyasztói logika, új piaci nyertesek
A tanulmány előrejelzése szerint 2035-re ez a globális potenciál a teljes értékláncon végig megjelenik: az élelmiszer‑termesztésben 400 milliárd dollár, a gyártásban 680 milliárd dollár, a fogyasztói szegmensben pedig 2 060 milliárd dollár növekedés várható.
Ezeken belül számos kiemelkedően ígéretes területet is azonosítottak a PwC szakértői:
- A mezőgazdaságban az üvegházi termesztés ugrásszerűen bővül: globális piaca 2035-re várhatóan megduplázódik, elérve a 220 milliárd dollárt.
- A precíziós mezőgazdaság tovább erősödik, növelve a gazdaságok költséghatékonyságát és ellenállóképességét.
- A gyártási oldalon a fenntartható csomagolás dominál: piaca az EU szigorú szabályozásai nyomán 430 milliárd dollárra nőhet.
A legnagyobb növekedési lehetőség ugyanakkor a fogyasztói szegmensben mutatkozik. Az egészség és táplálkozás kategória forgalma a mai 490 milliárd dollárról 2035-re 800 milliárd dollárra emelkedhet. A piacot többek között a GLP‑1 gyógyszerek gyors terjedése is formálja, amelyek már most hatással vannak az adagméretekre, a jóllakottságérzetre és az ételpreferenciákra.
„Az élelmiszeripar alapvető szerkezetváltáson megy keresztül. A technológiai fejlődés, a klímakockázatok és a változó étkezési szokások egyszerre kérdőjelezik meg a hagyományos üzleti modelleket, miközben teljesen új értékteremtési területek jelennek meg. Egyre több ember számára az étel már nem pusztán éhségcsillapításul vagy élvezetként szolgál, hanem az egészség, a fittség és a személyre szabás eszközeként működik”
– hangsúlyozza Harald Dutzler, a tanulmány társszerzője és a Strategy& Austria partnere.
A szakértő kiemeli: a viselhető eszközök, a digitális egészségügyi vizsgálatok és MI-elemzések elterjedése miatt a fogyasztók egyre inkább személyre szabott étrendeket követnek. Ez élénkíti a keresletet a fehérjedús és funkcionális élelmiszerek iránt. A tejsavó – amely valaha hulladéknak számított – mára értékesebb alapanyag lett, mint a belőle készülő sajt vagy joghurt.
A szerkezetváltásnak része a fenntartható csomagolás is. Az újracsomagolás jövőjéről szóló PwC-felmérés is azt mutatja, hogy a körforgásos és újrahasznosítható megoldásokra való átállás az ellátási láncok hatékonyságát, a költségstruktúrákat és a fogyasztói bizalmat egyaránt befolyásolja.
„A fogyasztók alapvetően igénylik azokat a lehetőségeket, ahol tehetnek a környezetért. Ha lenne hasonló áron környezetbarát opció a kedvenc termékeikből, akkor azt választanák. Viszont a fenntartható megoldás csak akkor tud valóban elterjedni, ha az kényelmes és egyszerű választást jelent. Az átállás ott működik, ahol a fogyasztó a megszokott rutinjában, plusz szervezés és jelentős árkülönbség nélkül tud jó döntést hozni”
– mutatott rá Molnár Léna, a PwC Magyarország szakértője.
Egyenlőtlen viszonyok: a termelők szerepe kulcsfontosságú
A tanulmány szerint a növekedés ellenére az élelmiszer‑ökoszisztémát továbbra is jelentős szerkezeti egyenlőtlenségek jellemzik. A növekedési dinamika fókusza az értéklánc végén – a kereskedelemben és a vendéglátásban – jelentkezik, míg a legnagyobb klíma- és költségkockázatok a mezőgazdasági termelőknél összpontosulnak.
Világszerte 608 millió gazdálkodó termel élelmiszert, 84%-uk két hektárnál kisebb birtokon, azaz a világ élelmiszertermelésének gerince döntően kisléptékű gazdaságokra épül. Számukra a precíziós technológiákba, digitalizációba vagy regeneratív módszerekbe való beruházás komoly pénzügyi kockázat. A tanulmány szerint éppen az dönti el az élelmiszerrendszer átalakulásának ütemét, hogy ezek a kisgazdaságok meg tudják-e lépni ezt az átállást. Stabil gazdasági feltételek és célzott támogatás nélkül sok új technológia – és a hozzájuk kapcsolódó növekedési lehetőség – csupán elméleti maradhat.
Túlélési üzemmódból a stratégiai növekedés felé – food ökoszisztémák
A magyar élelmiszer-ökoszisztéma ma inkább a túlélés logikája mentén működik, mintsem a fejlődés irányába mozdulna el. A kiskereskedelem és a kis- és közepes termelői réteg közötti kapcsolat sokszor esetleges, a többségük nem rendelkezik azokkal az erőforrásokkal, technológiai képességekkel vagy minőségbiztosítási rendszerekkel, amelyek egy nagy lánc országos beszállítói szerepéhez szükségesek lennének. A jelenlegi, területalapú támogatási rendszer kevéssé ösztönzi a termelőket a hatékonyságot és alkalmazkodóképességet növelő beruházásokra, így a rendszer természetes következménye, hogy sok szereplő a „szinten tartásra” fókuszál – hívják fel a figyelmet a PwC szakértői.
Pozitív példák ugyanakkor léteznek. A Kifli.hu tudatosan épít a hazai termelői együttműködésekre, és sikeresen szolgálja ki azt a vevőkört, amely nyitott és fizetőképes a minőségi magyar élelmiszerek iránt. A nagyobb kiskereskedelmi láncok oldalán is láthatók kezdeményezések – például az Auchan és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködése a magyar gazdaságok piacra jutásának támogatására –, de ezek inkább részsikerek, mintsem széles körben érezhető strukturális áttörések.
„A rendszer egészének átalakulását végső soron nem a technológia önmagában, hanem a gazdálkodók beruházási képessége határozza meg. Magyarországon is az lesz a fordulópont, ahol a termelők valódi gazdasági ösztönzőt kapnak arra, hogy átálljanak nagyobb hozzáadott értékű, adatvezérelt, minőségbiztosított termelési modellekre. Csak így válhatnak hosszú távon kiszámítható, országos ellátási láncok részévé”
– mutatott rá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország vezető menedzsere.
A jövő tehát az okos választáson, a stratégiai kapcsolódásokon és a közös értékteremtésen múlik. Amíg a támogatási és ösztönzőrendszer nem mozdul el ebbe az irányba, addig a magyar termelői réteg nehezen fogja elérni azt a szintet, amely szükséges lenne ahhoz, hogy valódi, rendszerszintű nyertese legyen az átalakuló élelmiszer-ökoszisztémának.
„A rendszer alapvető változásaival és az átalakulás léptékével egyetlen szereplő sem tud egyedül megbirkózni. Ezért kulcsfontosságúak a fenntartható, kölcsönösen értékteremtő partnerségek – a gazdálkodók, technológiai szolgáltatók, csomagolóipari cégek, egészségügyi szereplők, logisztikai és kereskedelmi vállalatok, valamint a döntéshozók között. Azok a vállalatok, amelyek ma határozottan cselekszenek, nemcsak saját növekedésüket biztosítják, hanem a globális élelmiszer-ökoszisztéma meghatározó szereplőivé válhatnak”
– foglalta össze a kutatás tanulságait Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország cégtársa.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Schneider Electric megoldásaival zuhanhatnak a kórházi energiaköltségek
Átlagosan mintegy 40 százalékkal csökkentette villamosenergia-felhasználását a barcelonai Sant Joan de Déu Gyermekkórház szülészeti osztálya a Schneider Electric energiamenedzsment és automatizálási megoldásaival. A fejlesztés az energiahatékonyság javítása mellett az ellátottak komfortérzetét is növelte: a kórtermekben egyszerűbben szabályozhatóvá vált a világítás, az árnyékolás és a hőmérséklet.
A nappali időszakban 35 százalékos, míg éjszaka 50 százalékos energiamegtakarítást értek el a Sant Joan de Déu Gyermekkórház szülészeti osztályán a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata, a Schneider Electric SpaceLogic KNX energiamenedzsment és automatizálási megoldásának bevezetésével. Ez az eredmény annak fényében különösen fontos az intézmény számára, hogy a kórház energiaköltségei 2022-ben 400 ezer euróról 1,2 millió euróra emelkedtek. Az energiaárak azóta is ingadoznak, ami arra ösztönözte a kórház vezetését, hogy a felhasználás optimalizálása, valamint a karbonlábnyom csökkentése érdekében új energiamenedzsment rendszert vezessen be.
A Sant Joan de Déu, Spanyolország első gyermekkórháza, és 1867-es alapítása óta úttörő szerepet tölt be a nők, kisgyermekek és serdülők átfogó ellátásában. Az intézmény Európa egyik legfontosabb és technológiailag legfejlettebb gyermekgyógyászati központja.
A fejlesztés során egy fontos szempontot is figyelembe kellett venni: a Sant Joan de Déu már rendelkezik egy saját fejlesztésű, Cortex nevű irányítási rendszerrel, amely a betegek állapotát, az épületkihasználtságot és az energiafogyasztást is nyomon követi. Az új megoldásnak ezért zökkenőmentesen kellett illeszkednie a meglévő rendszer fejlett automatizációs képességeihez, biztosítva a magas szintű komfortérzetet és ellátást.
A SpaceLogic KNX intuitív, nyomógombos vezérlésével a szülészeti osztályon tartózkodók szabályozhatják szobájuk világítását, redőnyeit és hőmérsékletét. A „Dynamic Labelling” megoldással ellátott SpaceLogic KNX nyomógomb az ágy mellől is könnyen kezelhető. A SpaceLogic emellett az épületüzemeltetési csapat számára is hasznos információkat nyújt az energiafelhasználás további optimalizálására, miközben zökkenőmentes az integrációja a Cortex rendszerrel.
„Egy hét alatt képesek voltunk javaslatot készíteni a Sant Joan de Déu számára a SpaceLogic KNX használatának megkezdésére. Egyórányi telepítési munkával pedig integráltuk a SpaceLogic KNX-et a Cortex rendszerrel. Az ilyen gördülékeny telepítések jól mutatják ügyfeleinknek, milyen egyszerű kompromisszumok nélkül is mérhető eredményeket elérni. Hosszú és eredményes együttműködésre számítunk a Sant Joan de Déu Kórházzal”
– mondta el Ignacio de Ros, a Schneider Electric „Home and Small Building Automation” üzletága EcoXpert partnere, valamint az Albo de Ros Canto Engineering társalapítója.
„A világ minden tájáról érkeznek hozzánk betegek kezelésre, és folyamatosan olyan megoldásokba fektetünk, amelyek tovább javítják az ellátás színvonalát. A SpaceLogic KNX nagyobb kontrollt ad pácienseinknek saját szobájuk és személyes komfortérzetük felett. A jövőben a Schneider Electric-kel együttműködve azt tervezzük, hogy a SpaceLogic KNX rendszert az egész kórházban bevezetjük”
– jelezte Juan Antonio Rivas, a Sant Joan de Déu létesítményüzemeltetési vezetője.
A kórház az energiafelügyelet teljes intézményre történő kiterjesztése mellett a rendszer rugalmasságát más célokra is hasznosítaná: a tervek szerint egyes közösségi terekben animált fényjátékokat jelenítenének meg, hogy barátságosabb környezetet teremtsenek a legfiatalabb betegek számára.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
2027-től egyablakos ügyintézéssel támogatja a vállalkozókat a Kamara
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) feladatai az Országgyűlés döntése alapján 2027. január 1-től több kulcsfontosságú területen bővülnek, jelentősen csökkentve ezzel a vállalkozások adminisztrációs terheit. A Kamara így még szorosabb partnere lesz a vállalkozóknak, akik egyre több mindenben számíthatnak a szervezetre.
Az Országgyűlés a mai napon elfogadta a Kormány és a Kamara között március 5-én kötött együttműködési megállapodás kapcsán alkotott törvényt. A most elfogadott törvény értelmében a meglevő közfeladatain túl, mint például az építőipari kivitelezők és a duális képzőhelyek nyilvántartásának vezetése és ellenőrzése, a származási bizonyítványok és exportigazolások kiállítása stb., 2027. január 1-jétől a Kamara vezeti majd az egyéni vállalkozói nyilvántartást, így a vállalkozók egy helyen intézhetik az alapítással, módosítással vagy szüneteléssel kapcsolatos ügyeiket. Ez gyorsabb ügyintézését és kevesebb papírmunkát jelent a vállalkozásoknak.
A törvény megteremti a hazai építőiparban már több mint egy évtizede működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) egységes működését, amellyel a kivitelezők és a megrendelők közötti vitákat gyorsan és hatékonyan rendezi. A törvénymódosítással javul a közbeszerzési eljárások és építőipari beruházások jogszerűsége, valamint komolyan fékezi a lánctartozások kialakulását.
A felnőttképzési rendszer megerősítése érdekében a Kamara 2027-től fontos hatósági feladatokat lát el. Emellett új elemként az MKIK felel a minősítési rendszer kidolgozásáért és működtetéséért, amelynek célja a felnőttképző intézmények magas színvonalú szakmai támogatása. Mindezek garantálják a hatékonyan működő adatalapú döntéshozatalt, a minőségi, munkaerőpiaci igényekhez jobban illeszkedő felnőttképzéseket.
A villamos biztonsági felülvizsgálók nyilvántartását a Kamara vezeti, ezzel újabb ágazattal bővült a Kamara szolgáltatásfelügyeleti hatásköre, ezzel is erősítve a vállalkozások élet- és vagyonbiztonságot. A nyilvántartásokkal a Kamara nyomon követi a szakemberek képzését, továbbképzését és jogosultságát, kiszűrve a szabálytalanul működő vállalkozásokat.
A kamarai rendszer a területi kamarai hálózat, a vármegyei és városi szervezetek meglévő tapasztalatára, gyakorlatára és felkészültségére építve látja majd el a most kibővülő feladatokat.
A megújult Kamara működésének középpontjába Nagy Elek elnöksége alatt a vállalkozó került. A tavalyi, öt évre kötött Kamara-Kormány megállapodás ágyazott meg annak, hogy a Kamara közfeladatai 2027-től tovább bővüljenek és még hatékonyabban támogathassa a hazai vállalkozásokat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Százból huszonnyolc magyar hagyná, hogy az agya közvetlenül kapcsolódjon az internethez
-
Gazdaság2 hét ago
A technológia még mindig nem kiegyenlített pálya a nők számára
-
Gazdaság2 hét ago
Emberi tűzfal a kiberbiztonságban – a védelem az embernél kezdődik
-
Ipar2 hét ago
PLC programozási hibák, amelyek milliókba kerülhetnek
-
Gazdaság2 hét ago
Vállalati képzések: 233%-kal nőtt egy év alatt a cybersecurity képzések iránti igény a hazai cégek körében
-
Gazdaság2 hét ago
Februárban hirtelen megugrott a használt autók iránti érdeklődés
-
Gazdaság1 hét ago
A Samsung Galaxy S26 Ultra nyerte a „Best in Show” díjat a 2026-os Mobile World Congress Global Mobile Awards gáláján
-
Gazdaság2 hét ago
A Lenovo a 2026-os MWC kiállításon bemutatta legújabb adaptív AI PC-it, moduláris koncepcióit és a Lenovo Qira-t







