Gazdaság

Az ABB a digitális iparágak innovatív technológiáit mutatja be a Hannoveri Ipari Vásáron

A jövő gyára, a világ leggyorsabb e-jármű töltője és az ABB AbilityTM platform digitális megoldásai fémjelzik az ABB kiállítási standját, amely az egyre intelligensebb, a jövő iparát, energetikáját, közlekedését, nagyvárosait és gyárait forradalmasító technológiák bemutatásra helyezi a fő hangsúlyt.

A digitális iparágakban játszott vezető szerepéhez híven az ABB olyan kollaboratív automatizálási és digitalizálási technológiákat mutat be a 2019. évi Hannover Messén, amelyek már a negyedik ipari és energetikai forradalom következő szakaszát alakítják.

Az ABB pavilonjában megtekinthető jövő gyára azt mutatja be, hogy az ABB napjainkban miként valósítja meg az egyedi igények szerint tervezett termékek tömeggyártását. A kiállított mintagyártósor az érdeklődők szeme láttára valós időben különböző méretű karórákat egy tételben szerel össze. Az ilyen magas szintű rugalmasság nagyon fontos tényező, mivel a gyártók sikeressége és üzleti növekedése csak úgy garantálható, ha gyorsabban tudják piacra dobni az új termékeket, a rugalmasságuk pedig lehetővé teszi, hogy a gyártási sorozatok méretét költséghatékonyan módosítsák, a termékeket kisebb tételekben, de nagyobb variációban gyártsák.

Az ABB rugalmas, hatékony digitális gyártási ökoszisztémája mindent tud, amit a jövő gyártása megkövetel: YuMi ®, az együttműködő robot precíziós szerelési műveleteket végez; a SuperTrak rugalmas szállítási rendszer kellő időben biztosítja az alkatrészek munkaállomások közötti továbbítását; az ABB Ability ™ Connected Services felügyeli a berendezések üzemi állapotát és teljesítményét, és az adatoknak a felhőbe történő továbbításával olyan fejlett analitika alkalmazását teszi lehetővé, amellyel a termelékenység legmagasabb szintjei érhetők el, proaktív karbantartást lehet végezni, hibák esetében a reagálási és hibajavítási időt pedig akár 60%-kal is javítani lehet.

Az ABB Ability^TM digitális kínálata a jövő gyárának sarokköve. Az új ABB több mint 210, az ABB Ability platformon elérhető megoldást és szolgáltatást mutat be a vásáron. Az ABB Ability^TMmegoldásai az érzékelők teljesítményére, a hálózati kapcsolódási lehetőségekre és az adatelemzések kínálta lehetőségekre támaszkodva valósidejű képet biztosítanak a termelési műveletekről, állapotfüggő karbantartást tesznek lehetővé, javítják a biztonságot, és csökkentik a működés költségeket (OPEX). A jövőben az ABB Ability ™ egyre nagyobb mértékben épít majd az autonóm technológiákra és az ipari mesterséges intelligenciára, így segítve az ABB azon törekvését, hogy olyan digitális ipari rendszereket fejlesszen ki, amelyek képesek lesznek alkalmazkodni, és akár tanulni is a komplex, adatgazdag környezetekben.

A digitális-iker technológia napjainkban jelentős segítséget nyújt az ügyfeleknek abban, hogy úgy vezethessék be a jövő megoldásait, hogy közben elkerülik a potenciálisan költséges hibákat. A digitális ikrek a virtuális megjelenítés segítségével már az előtt számítógépen modellezni tudják a gyárakat és a gyártósorokat, hogy sor kerülne azok megépítésére és üzembe helyezésére. A maximális ügyfél előnyök biztosítása szükségessé teszi, hogy az ilyen gyártást megelőző modellezés robusztus legyen és 3D-ben is rendelkezésre álljon. Ez is motiválta a feleket, amikor az ABB és a Dassault Syst?mes februárban bejelentette a mérföldkőnek számító partneri együttműködését, amelynek egyik célja, hogy az ABB Ability^TM és a Dassault Syst?mes fejlett, kollaboratív 3DEXPERIENCE® platformjának ötvözésével elősegítsék az ipar digitális átalakítását. A Dassault Syst?mes-mel most kötött partneri együttműködés csatlakozik azon sikeres stratégiai partnerségek sorához, amelyeket az ABB a digitális terület fejlesztéséért az IBM-mel, a HPE-vel és a Microsofttal folytat.

Ebben az évben Svédország a Hannover Messe díszvendége, melynek keretében az ABB több svédországi partneri együttműködésének eredményeit is bemutatja a 27-es csarnokban lévő svéd pavilonban. Az ABB itt mutatja be az Ericssonnal és a Tetra Pakkal a jövő gyárának fejlesztése, illetve a Stora Enso-val az energiahatékonyság terén folytatott együttműködését.

A teljes értéklánc mentén energiamegtakarítást, jobb hatásfokot és magasabb szintű termelékenységet biztosító okos hajtás az intelligens automatizálási megoldásokra alapozott jövő gyárának is meghatározó komponense. Hannoverben az ABB az intelligens digitális megoldások széles körét kínálja a gépek teljes élettartamára. A hajtásláncok felügyeletéhez kifejlesztett ABB Ability ™ Condition Monitor ing teljes körű rálátást biztosít az üzemi adatokra, biztosítja a berendezés rendelkezésre állását, megbízhatóságát és karbantarthatóságát. Az ipari eszközök internete (IIoT) által kínált lehetőségeket kiaknázó ABB Ability ™ Smart Senso r a motorok, a szivattyúk és a szerelt csapágyak kulcsfontosságú paramétereit monitorozza valós időben.

Az ABB a DC villámtöltőivel az e-mobilitás terén is piacvezető. Napjainkig az ABB már több mint 10 500 DC villámtöltő-állomást értékesített a világ 73 országában. Az ABB Hannoverben kiállítja a legmodernebbnek számító villámtöltési technológiáját, így a zászlóshajónak számító Terra High Power töltőjét is, amely nyolc perc alatt 200 km hatótávolságnak megfelelő szintre képesek feltölteni az e- járművek akkumulátorát. Az Electrify America szintén úgy döntött, hogy az USA eddigi legnagyobb e-mobilitási infrastruktúrafejlesztési projektjében az ABB töltőit telepíti az autópályák mentén.

Az ABB az új 24kW-os DC fali töltőjével a villámtöltési infrastruktúrát már közvetlenül az e-járművek vezetői számára teszi elérhetővé. Ez a kompakt kialakítású DC villámtöltő, amely az ABB Ability^TM Connected Services segítségével integrálja a fizetési platformokat, ideálisan telepíthető hivataloknál, autókereskedésekben és nyilvános parkolóhelyeken is.

Az ABB az okos töltési megoldásaival világszerte arra törekszik, hogy a közlekedési ökoszisztéma minden szintjén, az e-autóktól, a teherautókon, a buszokon, a hajókon át egészen a drótkötélpályákig és a vízitaxikig, segítse a fenntartható közlekedés térnyerését. A világ első, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) által elektromos autók számára szervezett nemzetközi versenysorozata, a FIA Formula-E bajnokság névadó partnerként, az ABB új szintre emeli az e-autók versenysorozatát is. Az ABB Formula E versenyautóhoz kifejlesztett szimulátorai megtekinthetők az ABB kiállítási pavilonjában is.

A jövő okos városában a villámtöltők csak az egyik elemét alkotják majd az intelligens megoldások széles körű kínálatának, amely átfogja a közüzemi szolgáltatásokat, az épületeket, a közlekedést, az ivóvízellátást, a kommunikációt és a közbiztonságot is. Az ABB megoldásai meghatározó szerepet játszanak majd a jövő okos városának kialakításában azzal, hogy elősegítik a gyárak – amelyekben dolgozunk – digitális automatizálást és az otthonok – ahol élünk – digitális energiahatékonyságát.

Az energetikában ABB arra törekszik, hogy intelligensebb energiaelosztással, intelligens villamosítással, a villamos energia biztonságosabb és hatékonyabb elosztásával, valamint a környezeti hatások és a költségek csökkentésével alakítsa az ágazat jövőjét. Az ABB Ability ™ Energy Management for Sites a hagyományos és a megújuló forrásokból (így például a szél- és naperőművekből) származó villamos energia monitorozásával biztosítja a költségek és a káros kibocsátások csökkentését.

Az ABB a 2019. évi Hannoveri Ipari Vásáron a jövő iparát, energetikáját, közlekedését, okos városait, valamint a jövő munkahelyét a 11-es csarnokban található A35-ös pavilonban mutatja be.

Related Topics:2019 ABB Energetika innováció jövő megoldás

Up Next

AHA! brainstore 2.0 startup program: beszállt a hiventures

Don't Miss

A telefonos valós idejű fizetés jelentősen növeli a behajtó cégek hatékonyságát

Gazdaság

Az ESG rangsorok élmezőnyében a Schneider Electric

Kiemelkedő eredményeket ért el a World Benchmarking Alliance (WBA) legutóbbi ESG értékelésén a Schneider Electric. A vállalat az EcoVadis értékelésen ismét Platina érmet kapott, ezzel már sorban hatodik éve van a legjobban teljesítő 1 százalékban a vizsgált cégek között.

Újabb jelentős elismerést kapott a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) teljesítményéért. A vállalat kiváló eredményeket ért el a legutóbbi World Benchmarking Alliance (WBA) értékelésen, amelynek keretében globálisan mintegy 2000 céget értékelnek. A Schneider Electric a „Social Benchmark” szegmensben az első, míg a „Gender Benchmark” kategóriában a harmadik helyet szerezte meg, ami mutatja, hogy a társaság élen jár a tisztességes munkavégzés, az etika, az egyenlő javadalmazás és juttatások, valamint az erőszak és zaklatás megelőzése terén.

A Schneider Electric egyike volt annak a mindössze kilenc vállalatnak világszerte, amely „A” minősítést kapott a WBA „ACT Core” módszertana alapján, ami újabb elismerése annak, hogy hatékony a karbonátmenet megvalósításában.

A cég a lehetséges 100-ból 87 pontot ért el az EcoVadis értékelésen, ezzel Platina érmet szerzett, és sorban hatodik éve bekerült az értékelésbe világszerte bevont vállalatok között a legjobban teljesítő 1 százalékba.

„Schneider Sustainability Impact” programunk utolsó évében ezek az elismerések jelzik következetességünket és az eddig elért eredményeinket. Egyben bizonyítékai annak is, hogy abban az esetben, ha a fenntarthatóságot stratégiánk és működésünk középpontjába állítjuk, mérhető eredményeket hoz. Miközben felkészülünk utunk következő szakaszára, továbbra is arra koncentrálunk, hogy még magasabbra tegyük a lécet, és mindenkit, aki velünk kapcsolatban áll bevonjunk a fenntarthatósághoz vezető átalakulásba”

– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

A WBA értékelésen elért eredmények mellett más jelentős ESG-rangsorokban és indexekben is a legjobbak között szerepelt a Schneider Electric. A vállalat bekerült a Corporate Knights „Global 100 Most Sustainable Corporations” indexébe, megerősítve pozícióját a környezetvédelmi gyakorlatukról világszerte elismert cégek között.

Emellett a társaság elnyerte az IR Society Awards legjobb fenntarthatósági kommunikációért járó díját. A közelmúltban a vállalatot a Fortune magazin „World’s Most Admired Companies 2026” listáján is elismerték, ami mutatja, hogy milyen hírnévnek örvend a Schneider Electric a cégvezetők és elemzők körében a stratégia megvalósításának, a vezetői képességeknek és a hosszú távú jövőképnek köszönhetően.

Az elmúlt öt évben a Schneider Electric fenntarthatósági stratégiáját a Schneider Sustainability Impact (SSI) program irányította, amely jól mérhető célok elérését tűzte ki a klímavédelem, az erőforrások, a bizalom és az esélyegyenlőség területén, támogatva a vállalat 2021 és 2025 közötti törekvéseit. Ennek eredményeként a céget egyaránt kétszer választotta a világ legfenntarthatóbb vállalatának a Corporate Knights, illetve a Time Magazine és a Statista is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új EU-tanulmány vizsgálja a nemek közötti különbségeket a deep tech befektetésekben

Egy új, EU által támogatott tanulmány rávilágít a befektetések nemek közötti különbségeire Európában, különös tekintettel a deep tech szektorra, arra az innovációs területre, amely kulcsszerepet játszik Európa hosszú távú versenyképességében, biztonságában és gazdasági ellenálló képességében.

A deep tech olyan vállalatokat jelent, amelyek tudományos áttörésekre és fejlett mérnöki megoldásokra épülnek, és gyakran kutatólaboratóriumokból vagy egyetemekről indulnak. Ide tartoznak többek között a mesterséges intelligencia, a fejlett anyagok, a félvezetők, a robotika, a kvantumtechnológiák, az éghajlati és energiarendszerek, az egészségügy és a biotechnológia, valamint az ipari technológiák területén működő cégek. A fogyasztói piacra fókuszáló digitális startupokkal szemben a deep tech vállalatok jellemzően hosszabb fejlesztési ciklusokat, speciális szaktudást és jelentős kezdeti tőkét igényelnek, mielőtt piacra lépnek.

Az Európai Unió számára a deep tech stratégiai jelentőségű. Megalapozza a zöld és a digitális átállást, erősíti az ipari vezető szerepet, és csökkenti a külső technológiáktól való függést olyan kritikus területeken, mint az energia, az egészségügy és a biztonság. Ezért a tehetségek tőkéhez jutásának biztosítása ezekben az ágazatokban nem csupán méltányossági kérdés, hanem Európa globális versenyképességének kulcsa.

Két cél: a különbség mérése és annak csökkentése

A projekt két egymást kiegészítő cél köré épült. Egyrészt olyan adatok azonosítására és egységesítésére törekedett, amelyek segítségével a nemek közötti befektetési különbség Európa-szerte következetes és átlátható módon mérhető. Másrészt közvetlen párbeszédet folytatott alapítókkal, befektetőkkel és szakpolitikai döntéshozókkal annak érdekében, hogy feltárja, miért marad fenn ez a különbség, és mi segíthet annak csökkentésében, különösen a deep tech területén.

Bár léteznek nemek szerint bontott adatok, ezek gyakran széttagoltak, eltérő definíciókon alapulnak, vagy nem hasonlíthatók össze nyilvánosan. Ez megnehezíti a döntéshozók, befektetők és az ökoszisztéma szereplői számára a haladás értékelését és a célzott beavatkozások megtervezését.

Prototípus dashboard: interaktív adatfelület a befektetési nemi különbségek feltérképezésére

A projekt egyik központi eredménye a Dealroom által kifejlesztett Gender Gap in Investments Dashboard, egy interaktív adatfelület, amely már most is átfogó képet ad a befektetésekben tapasztalható nemi különbségek jelenlegi helyzetéről. A felület egyetlen, könnyen hozzáférhető rendszeren belül gyűjti össze az európai vállalatok alapítócsapataira és kockázatitőke-befektetéseire vonatkozó adatokat.

A dashboard nem végleges megoldás, hanem egy továbbfejleszthető alap: idővel további adatforrások bevonásával bővíthető, javíthatja a lefedettséget, és árnyaltabb képet adhat arról, hogyan hatnak egymásra a nemek, az ágazatok, a finanszírozási szakaszok és a földrajzi tényezők. A hosszú távú cél egy hiteles, közös európai adatplatform kialakítása a nemek és a befektetések területén.

Mit mutatnak az adatok: a deep tech szektorban továbbra is jelentős az egyenlőtlenség

Már ebben a korai szakaszban is tartós egyenlőtlenségek rajzolódnak ki. Európa-szerte azok a startupok, amelyeknek legalább egy női alapítójuk van, az összes kockázatitőke-finanszírozási kör mindössze 14,4%-át, valamint a teljes kockázatitőke-volumen 12%-át vonzzák.

A deep tech területén az aránytalanság még markánsabb: a vállalatok mintegy 80%-át kizárólag férfiakból álló csapatok alapítják, és ők részesülnek a kockázati tőke közel 90%-ában.

Mivel a deep tech kifejezetten tőkeigényes ágazat, ezek az eltérések különösen nagy jelentőséggel bírnak. Az, hogy ma kik jutnak korai és további finanszírozáshoz, meghatározza, hogy a jövőben mely technológiák tudnak széles körben elterjedni Európában.

Az ökoszisztéma tapasztalatai: a számokon túli bizonyítékok

Az adatelemzés kiegészítéseként a projekt kiemelt hangsúlyt fektetett a kvalitatív kutatásra és az ökoszisztéma szereplőivel folytatott aktív párbeszédre.

A kutatócsapat 11 hónap alatt:
• 81 mélyinterjút készített alapítókkal, befektetőkkel, alapkezelőkkel, állami bankok képviselőivel és uniós döntéshozókkal
• 12 ökoszisztéma-eseményt szervezett Európa-szerte, több mint 1000 résztvevő bevonásával

Országoktól és ágazatoktól függetlenül a résztvevők rendszeresen strukturális akadályokra hívták fel a figyelmet, köztük a korai és növekedési tőkéhez való hozzáférés nehézségeire, a forrásbevonás során tapasztalható hitelességi hiányosságokra – különösen a deep tech területén –, a támogatási rendszerek széttagoltságára, valamint a befektetési döntéshozatalban megfigyelhető korlátozott diverzitásra.

A felismeréstől a cselekvésig: Európa prioritásai

Az adatok és az ökoszisztéma visszajelzései alapján a jelentés több cselekvési területet jelöl ki:

Egy állandó európai adatközpont létrehozása a nemek és a befektetések területén, a Dealroom dashboardra építve, majd további nyilvános és magánadatforrások bevonásával.
A beruházási adatok összehasonlíthatóságának és érthetőségének javítása közös definíciók és jelentési szabványok alkalmazásával az uniós és nemzeti finanszírozási programokban.
A korai támogatás és a növekedési finanszírozás közötti szakadék csökkentése, hogy a startupok – különösen a hosszabb fejlesztési ciklusú deep tech vállalatok – ne essenek ki a finanszírozási pályáról, mielőtt növekedési szakaszba léphetnének.
A közberuházások tudatos felhasználása a piac alakítására, az EU jelentős befektetői szerepére – köztük az Európai Innovációs Tanácsra (EIC) és befektetési ágára, az EIC Alapra – építve, a magántőke bevonzása és megfelelő ösztönzők kialakítása érdekében.
Az ökoszisztéma szereplői közötti kapcsolatok erősítése, hogy az alapítók könnyebben megtalálják a megfelelő finanszírozási útvonalakat és elérjék a kulcsfontosságú döntéshozókat.

A hosszú távú változás alapja

A tanulmány központi következtetése egyértelmű: Európában nincs hiány női innovátorokból, hiányoznak azonban azok a rendszerek, amelyek következetesen mérik, finanszírozzák és növekedési pályára állítják őket.

A közös adatbázis és az ökoszisztémán belüli együttműködések ötvözésével a projekt alapot teremt a tájékozottabb szakpolitikai irányok kidolgozásához, az előnyösebb befektetési döntésekhez, és segít megteremteni egy erősebb, inkluzívabb európai mélytechnológiai ökoszisztémát.

A tanulmány ezen a linken megtekinthető: https://gendergap-investments.eu/uploads/documents/Gender-Investment-Gap-Report-Executive-Summary.pdf

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

„Cápát fogtak” a Széchenyi István Egyetem hallgatói

A győri Széchenyi István Egyetem két jelenlegi és egy már végzett hallgatója szerepelt a napokban az RTL Cápák között című televíziós műsorában, ahol Holostep nevű startupjukat mutatták be.

A fiatalok olyan szolgáltatásokat hoztak létre, amelyek az online vásárlást emelik magasabb szintre a saját fejlesztésű szoftverük és 3D alapú technológiák segítségével. A cápák közül Balogh Péter – közismert nevén Petya – gyorsan lecsapott a lehetőségre, és betársult a vállalkozásba.

A Széchenyi István Egyetem két jelenlegi hallgatóját, a mérnök-informatikusnak tanuló Litvai Gábort és az építőmérnök szakos Malachowsky Kornélt, valamint az intézményben korábban mérnök-informatikusként végzett Gróf Eriket a közelmúltban az egész ország megismerhette, hiszen a Cápák Között című műsorban mutatták be vállalkozásukat, a Holostepet. Látványosan prezentálták fejlesztéseiket, amelyek a webshopokban vásárlók számára kínálnak jobb felhasználói élményt, az üzemeltetőknek pedig magasabb vásárlási, alacsonyabb visszaküldési arányt.

A Széchenyi István Egyetem hallgatói a Cápák között című műsorban. (Fotó: RTL/Cápák között)

Megoldásaik lehetővé teszik, hogy az érdeklődők valósághű képet kapjanak, virtuálisan ki-, illetve felpróbálhassák az adott webshopban elérhető árucikket. 3D-s megjelenítőjükkel például egy bútort tekinthetünk meg saját szobánkban, 3D konfigurátorukkal pedig egyedileg állíthatunk össze egy terméket, többek közt megtervezhetjük új autónk megjelenését. A harmadik fejlesztésük a „virtual try on”, amivel fel is próbálhatjuk az árucikket. A műsorban ezt egy Balogh Petyára virtuálisan ráhelyezett napszemüveggel illusztrálták. A számítástechnikai vonalon mozgó cápát hamar meggyőzték a látottak, hiszen alkudozás nélkül megadta a fiatalok által kért 15 millió forintot a cég 10 százalékáért. Sokat nyomott a latban, hogy vállalkozásuk mindössze egy év alatt közel 100 millió forintos árbevételt ért el.

„Kornél és Erik Szombathelyről, én a Zala vármegyei Batykról érkeztem a Széchenyi István Egyetemre, ahol barátság szövődött közöttünk”

– kezdte történetüket Litvai Gábor, a Holostep ügyvezetője. A cégnél programozással foglalkozó Gróf Erik hozzátette, a győri egyetem Állásbörzéjén ismerte meg első munkahelyét, ahol később Gábor mentora lett, aki gyakornoki pozíciót kapott ugyanannál a vállalatnál. A három fiatalt egy közös cél motiválta, hogy saját vállalkozást alapítsanak, és valami igazán innovatívat alkossanak.

„A koncepció már három-négy éve megszületett, körülbelül két éve lett belőle demózható termék, ez alapozta meg, hogy már az első üzleti évünkben profitot tudtunk termelni”

– árulta el Gábor.

„Korábban egy észt cégnél dolgoztam, amely hasonló szolgáltatásokat fejlesztett, de elsősorban a divatipar területére. A mi szerepvállalásunkat viszont a piac alakította, így a klímás cégtől a bútorgyártó vállalkozásokig széles az ügyfélpalettánk”

– emelte ki Malachowsky Kornél, akinek a vizuális, 3D-s megjelenítés a fő feladata. Hozzáfűzte, legelső ügyfelüket a hazai e-kereskedelem fórumán, a budapesti Ecommerce Expón szerezték, ahol akkor még csak látogatóként voltak jelen.

„A következő évben már kiállítóként mentünk, és borzasztóan elfáradtunk a nap végére. Az ötödik kávé után jött az ötlet, hogy egy kicsit hagyjuk el a standunkat, és nézzük meg a Cápák között kitelepülését. A beszélgetés olyan jól sikerült, hogy behívtak minket, az eredményes casting után pedig a műsorban is megmutathattuk magunkat”

– mesélte.

Visszaidézték azt a pillanatot, amikor kiderült, hogy a cápák között ülő Bojinka Miklós cégével akkor már kapcsolatban álltak, hogy webshopját „feltuningolják”. Ez a momentum hitelesítette szolgáltatásukat, egyben olyan pozitív hangulatot teremtett, amely sokat segített nekik prezentációjuk során. Az adás óta folyamatos az érdeklődés a Holostep iránt, naponta akár öt-hat új ügyféllel is tárgyalnak, így számuk már eléri a hetvenet, ami jóval száz feletti webshopot jelent.

„Balogh Petyával és cégével már meg is kezdődött a közös munka, folyamatosan egyeztetünk, és tervezzük közös útunkat. Érezzük a bizalmat, ami nagyon fontos számunkra”

– egészítette ki Gábor.

Balogh Petya Litvai Gáborral, Malachowsky Kornéllal és Gróf Erikkel. (Fotó: RTL/Cápák között

A fiatalok elmondták, sokat köszönhetnek a Széchenyi-egyetemnek, hiszen innen indult a barátságuk, ahogy közös vállalkozásuk ötlete is. Litvai Gáborra nagy hatást gyakoroltak azok a vállalkozásépítést ösztönző spinoffrendezvények, amelyeken tapasztalt vezetők, köztük éppen Balogh Petya is megosztotta életútját a hallgatókkal. Gróf Erik a programozás szeretetét hozta magával az egyetemről, itt vált világossá számára, hogy ebben szeretne dolgozni. Malachowsky Kornél szemléletét, vizualitását és a kreatív alkotói attitűdjét említi, amely építőmérnöki tanulmányai során fejlődött ki benne. Kapcsolódási pontnak nevezték kutatásukat is, amelyben azt vizsgálják, hogy fejlesztéseiket miként lehet alkalmazni az edukációban, interaktívabbá téve az építőmérnöki képzést.

Mindhárman úgy látják, ha valaki eltökélt, szereti azt, amit csinál, valamint hajlandó rá időt és energiát áldozni, az előbb-utóbb eredményre vezet.

„A győri egyetem kitűnő helye a kapcsolatépítésnek és a jövőbe mutató beszélgetéseknek is, amelyek során meg lehet találni azokat a társakat, akikkel érdemes nagy dolgokba belevágni”

– adták útravalóul hallgatótársaiknak a Holostep ifjú tulajdonosai.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!