Gazdaság

Beszéljünk egyszerűen a felhőkről úgy, hogy mindenki megértse

Getronics elemzés a vállalati cloud megoldások jelenéről és jövőjéről

A cloud, vagyis a felhő ma már nem elvont „varázsszó”, és nem is csupán a felhasználók kényelmét segítő lehetőség, hanem a gazdaság és a vállalatok fejlődését felpörgető üzleti-technológiai komplex megközelítés.

A felhő a folyamatos innovációnak és az egyre többféle új szolgáltatásnak köszönhetően egyre hatékonyabbá, de egyre komplexebbé is válik. A lehetőségek és megoldások szélesedésével a személyre szabott utat megtalálni egyre nagyobb kihívást jelent a cégek számára. A felhőbe költözés ráadásul nem a vége, hanem a kezdete egy új folyamatnak. Helyzetjelentés felhő frontról Steve Rosa-tól, a Getronics Globális Üzletfejlesztési, Cloud-infrastruktúra és Biztonsági alelnökétől.

A cloud, vagyis a felhő fontos, sőt egyenesen kötelező állomás a vállalatok fejlődésében. Bár ma már egyre ritkábban kell meggyőzni a vezetőket az átállás szükségességéről, azért akadnak, akik még nem ismerték fel a felhő jelentőségét. A lehetőségek megismerését követően azonban bárki könnyen belátja a cloud megkerülhetetlenségét. Érdemes minden vállalatvezetőnek megismerni a felhő működésének alapkoncepcióját, pilot projekteken keresztül betekinteni a használatába, felvetni és eloszlatni a biztonsággal kapcsolatos kétségeket.

A felhő többé nem egyszerűen csak eszköz, hanem a vásárlói élmény növelésének és finomításának kiváló platformja. Az IT szektor jelenlegi három nagy kihívásának megválaszolásában is központi szerepe van: ezek a biztonság, az adatok és a munkahelyek kérdései. A felhő mindháromra kitűnő válasz lehet. De hogyan használhatják ki a vállalatok a felhő adta előnyöket? Hol tart ma a felhő egyáltalán? Hogyan fejlődik, milyen kihívások elé állít és milyen lehetőségeket rejt a cloud?

Több lehetőség, nagyobb komplexitás

Szerencsére vezetőként egyre többen hisznek ma már a felhőben, de sokan közülük azt gondolják, hogy a cloud egy egyszerű dolog, és a felhőbe költözés (felhőmigrálás) is csak néhány hónapot vesz igénybe, aztán „készen is vagyunk”. Ám a felhő valójában nagyon összetett rendszer, mert egyszerre sokféle elvárásnak kell megfelelnie. Legyen maximálisan megbízható és biztonságos úgy, hogy közben a rugalmasság és mobilitás folyamatosan növekvő igényének is megfeleljen, az eszközök és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében is. A felhő egyre hatékonyabbá, ugyanakkor egyre komplexebbé válik a folyamatos innovációnak és a nap mint nap kifejlesztett új szolgáltatásoknak köszönhetően.

Egyedül nem megy

Ez is az oka annak, hogy a vállalatok – érthető módon – gyakran nem rendelkeznek a felhő hatékony bevezetéséhez és használatához szükséges belső tudással és tapasztalattal. Ilyenkor érdemes megfelelő szakértőhöz fordulni, aki segíteni tudja a felhőre történő átállást, és miután a rendszer felállt és működni kezdett, vállalja a megújult rendszer teljeskörű kezelését és támogatását. Ezt hívjuk a Getronics-nál „menedzselt szolgáltatásnak”.

Az út kezdete: felhőmigrálás három lépésben

Ne felejtsük el, hogy a felhő nem egy befejezett termék, hanem egy platform, amelyre alkalmazások és megoldások kell, hogy ráépüljenek. Számolni kell vele, hogy a felhőbe költözés nem a vége, hanem a kezdete egy folyamatnak. A felhőmigrálás általában három lépésben történik.

Az első lépés a meglévő infrastruktúra és alkalmazások áthelyezése (lift and shift) a hagyományos – örökölt vagy on-premise, „földi” – informatikai infrastruktúrából a felhőbe, és a felhőben elérhető új szolgáltatások adaptálása az áthelyezett elemekre. Ez eddig a pontig még viszonylag egyszerű, ameddig sok vállalat már elljutott. Nagyobb teljesítményt és jobb szolgáltatásokat tesz lehetővé, ugyanakkor azonnal érezhető a költségmegtakarítás is. Új távlatokat vázol föl, újabb képességek és funkciók előtt nyitja meg az utat: AI, Big Data, IoT, adatelemzés stb.
A második lépésben már alaposabban meg kell vizsgálni a vállalat által használt alkalmazásokat: fel kell mérni, mi is valójában a helyzet, és hogyan lehetne még jobban kihasználni a felhő előnyeit az alkalmazások lecserélésével vagy refaktorálásával. Ez a fázis az alkalmazások modernizálásáról szól: a felhőszolgáltatók által kínált új eszközök vagy jellemzők beépítéséről. Példaként említhetjük az adatbázis szolgáltatásokat, amelyek esetében a hagyományos szerverrendszereket relációs (vagy nem relációs) adatbázis szolgáltatások, vagy a nyilvános felhő analitikus szolgáltatásai váltják fel.
A harmadik fázis a frontend felülvizsgálatáról szól, az alkalmazások által felkínált szolgáltatásokat változtatjuk meg. Ez az a pont, ahol a vállalatok igazán profitálhatnak az új környezetből, alkalmazásmodulok vagy -képességek kifejlesztésével, például az adatelemzés területén.

Az adott vállalat sajátosságainak függvényében persze máshogyan is következhetnek a fázisok, de a lényegük ugyanez marad.

Hogy működik mindez a gyakorlatban?

A Getronics szakemberei a komplex felhőszolgáltatások részeként segítséget nyújtanak abban, hogy a vállalatok jó döntéseket hozzanak a felhőmigrálást megelőzően, majd annak folyamatában is. Miután a migrálás megtörtént, továbbra is tanácsokkal látjuk el a szervezeteket, és a speciális szükségleteikre válaszoló új funkciókat, megoldásokat és újításokat ajánlunk.

A költséghatékonyság is kiemelt szempont: a Getronics e tekintetben is testre szabott lehetőségeket tud kínálni a vállalatoknak. A nagyon komplex „felhő jelenség” egyszerű és érthető bemutatása mellett a piacon elérhető összes cloud ajánlat közül a kategóriájukban legjobb megoldásokat választjuk ki, mindent az adott cég sajátosságaira szabva. A vállalatok külső partnereként ebben a folyamatban is alapelvünk a folyamatok és igények részletes megismerése, a megoldásokról, lehetőségekről való alapos tájékozódás és tájékoztatás. Komplex és személyre szabott tanácsadói partnerségről van tehát szó, hiszen az átállás a vállalaton belül több szintet és folyamatot is érint: IT, vállalatvezetés, biztonság és megfelelőség, számlázás, riportálás, az ügyfél és a végfelhasználó kapcsolata stb.

A Getronics 2016-ban felvásárolta a Colt menedzselt felhő üzletágát, ezzel teljes körűen integrálta mindazt a cloud szaktudást, rutint és infrastruktúrát, amelyre építve az európai ügyfélkört teljes körűen támogatni tudja. Mindezek az erőforrások és kompetenciák, együtt a 19 meglévő európai és a Chicago-ban épülő legújabb Getronics adatközponttal, nagyon szilárd alapot biztosítanak a vállalati igények széleskörű támogatásához.

Magánfelhő vagy nyilvános felhő, ez itt a kérdés

A felhőmigrálás fontos lépése annak eldöntése, hogy magánfelhőbe vagy nyilvános felhőbe költözzünk. A magánfelhő a vállalat sajátja, a nyilvános felhő egy külső szolgáltató szolgáltatásaként vehető igénybe. Gyakran a nyilvános felhő tűnik „egyszerűbb” megoldásnak, de nem jelent mindenre tökéletes választ, és olyan csapdákat rejthet, amelyekről nem szabad megfeledkezni. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ne megérzés vagy hallomás alapján döntsünk, hanem szakértők bevonásával elemezzük, az adott vállalat számára mi a legoptimálisabb irány – a költségek, az alkalmazáskörnyezet, az informatikai infrastruktúra, a szabályozások és a biztonsági elvárások ismeretében.

Az utóbbi időben több példát is láttunk „felhő visszatelepítésre”, ami azt jelenti, hogy bizonyos vállalatok úgy döntöttek, hogy a nyilvános felhőből magánfelhőbe, sőt, on-premise infrastruktúrába telepítik vissza az alkalmazásaikat. Ennek leggyakrabban pénzügyi vagy biztonsági okai vannak: ha egy cég nem jól kezeli a nyilvános felhőbe telepített rendszerét, akkor szinte biztos, hogy támadásokkal, adatvisszaéléssel és/vagy magas szolgáltatási számlákkal kell szembenéznie. Ennek elkerülésében megint csak az előre tervezés, egy erős és megbízható szakmai partner bevonása segíthet.

Ami a biztonságot illeti, a fentiek ellenkezője is előfordul: egy megfelelően menedzselt nyilvános felhő az egyik legbiztonságosabb környezet az érzékeny vállalati adatok számára, ha a szolgáltató által nyújtott alapbiztonságon felül további, többszintű védelmi eszközöket is igénybe veszünk. Ilyen lehet pl. a kétlépcsős azonosítás, a tűzfalak, a behatolás elleni segédprogramok. A magas szintű biztonsági óvintézkedések fenntartása az erre szánt összeg és a szolgáltató partner képességeinek függvénye.

Felhő és GDPR: együtt is lehetséges?

A GDPR kérdése a felhőszolgáltatások esetében megkerülhetetlen, azonban a Getronicsnál a GDPR megfelelés ma már magától értetődő része a tevékenységnek. A GDPR szabályozás változását időben felmértünk és felkészültünk, ügyfeleinket felkészítettük rá. Ebből a szempontból az Európában működő Biztonsági Műveleti Központunk (Security Operations Centre) biztosítékot jelent partnereink számára, amely mint létesítmény is igen érdekes és népszerű az ügyfeleink körében, gyakran személyes látogatást is szervezünk számukra ide. A területi lefedettség növelésére Észak-Amerikában és Ázsiában is létrehozunk Biztonsági Műveleti Központokat, melyek hamarosan megkezdik a működést.

Hogyan tovább Magyarországon?

A Getronics a közeljövőben elsősorban az alkalmazások területén készül nagyobb előrelépésre globálisan és Magyarországon is. Ahogy egyre több az új feature és lehetőség, a felhasználók és a vállalatok egyre többet tudnak a felhőről, ezért az újfajta felhasználási módok lehetővé teszik, hogy a vállalatok a jövőben még hatékonyabban és még innovatívabban működjenek – cloud alapokon. Ha eljön ez az idő, akkor fogjuk igazán megérteni, milyen mértékben tágítja ki lehetőségeink spektrumát a felhő.

A Getronics mint globális ICT integrátor kínálata és szolgáltatásai ezer szálon kötődnek a felhőhöz: a cél az, hogy a lehető leghatékonyabban támogassuk és orientáljuk a vállalatokat törekvéseik megvalósításában. Magyarország a globális Getronics trendekkel együtt halad, ahogy ezt Temesvári Zsolt, a Getronics Hungary kereskedelmi vezetője is hangsúlyozza:

„A Getronics nemzetközi megújulásával párhuzamosan az elmúlt évben Magyarországon is stratégiát váltott a cég. A jövőt az értéknövelt, tudásalapú szolgáltatások erősítésében látjuk, a cloud és az alkalmazás üzletágak erősítése fontos célunk. Szeretnénk, ha multi-cloud szolgáltatásaink segítségével ügyfeleink számára a választás szabadsága mellett minden esetben egységes, gördülékeny és egyszerű felhő-élmény járna.”

Related Topics:2019 elemzés felhő getronics jelen jövő komplex

Up Next

Tökéletes együttműködés és gyors megtérülés az autonóm mobil robotokkal

Don't Miss

Több mint 1,5 milliárd forintból újította meg négy újabb üzletét a SPAR

Gazdaság

A vállalatok miatt kell fenntartani a bankfióki pénztárakat

Az elmúlt év végén a banki ATM-ekből felvett összeg 40 százalékára rúgott már az ügyfelek által befizetett összeg.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint hiába csökkentik a modern ATM-ek a bankok készpénzlogisztikai költségeit, az átlagos készülékek duplájába kerülő befizetős ATM-eket csak forgalmas helyeken érdemes telepíteni. A bankfiókok pénztárai egyre inkább a vállalati készpénzforgalom színterei lesznek.

A banki pénzbefizetési tranzakcióknak már több mint kétharmada nem a bankfiókban hanem az ATM készülékeknél bonyolódik. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője arra emlékeztet, hogy 2018 I. negyedévében, amikor az ATM-es készpénzbefizetések száma még nem érte el a 900 ezret, a bankfiókokban még több mint 5,5 millió készpénz befizetés történt a pénztárakban. Az elmúlt év IV. negyedévében ugyanakkor már több mint 4 millió készpénzbefizetést indítottak az automatáknál a magyarok, miközben a pénztári befizetések száma 1,8 millióra zuhant.

Közel az 1000 milliárdos határ

Miközben az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt hét évben négyszeresére emelkedett, az ATM-es befizetések értéke még jelentősebben ugrott meg: míg 2018 I. negyedévében 152 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek ATM-en keresztül, addig az elmúlt év utolsó negyedévében már az 1000 milliárd forintot közelítette az ATM-s készpénzbefizetések értéke.

A növekedés egyértelműen annak köszönhető, hogy elterjedtek a modern, készpénzbefizetésre alkalmas ATM-ek. Korábban a legtöbb ATM csak borítékos befizetést tudott fogadni, mellyel a jóváírás leghamarabb a következő munkanapon történt, amikor valamelyik banki dolgozó kézzel átszámolta a befizetett összeget.

Ma már az összes ATM-es készpénz befizetésnél automatikusan, és a legtöbb esetben azonnal jóváírja a bankunk az ATM-nél befizetett összeget.

A cégek a fiókot használják

Ugyanakkor a BiztosDöntés.hu szakértője szerint a bankfiókok továbbra is a nagy összegű befizetések színterei lesznek.

Annak ellenére, hogy a legmodernebb ATM-ek egy tranzakcióban már akár 200 bankjegyet is be tudnak fogadni, így az egy tranzakcióra jutó átlagos összeg, akár 4 millió forint is lehet (de a régebbi készülékek is legalább 40 bankjegyet, azaz 800 000 forint befizetését tennék lehetővé), addig az ATM-es befizetések átlagos értéke csak 40 százalékkal 171 000 forintról 238 000 forintra emelkedett.

Ezzel szemben a bankpénztári befizetések átlagos értéke a 2018-as 561 000 forintról, 2,25-szeresére, 1,267 millióra emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy miközben darabszámban 10-ből már közel 7 esetben az ATM-et választják az ügyfelek, 100 befizetett forintból 70-et még a pénztárosok számolnak át a bankfióki befizetés után.

Ez persze érthető a BiztosDöntés.hu szakértője szerint: nem túl életszerű, hogy valaki hatalmas bankjegyköteget venne elő az utcán álló ATM-nél, így a céges készpénz befizetések még döntő részben a fiókokban zajlanak majd. Mindez azt jelentheti, hogy a jövő bankfiókja a lakossági területen a tanácsadásra, a vállalati ügyfeleknél pedig a pénzforgalmi tevékenységre alapoz majd.

A kivett összeg 40 százalékát más ügyfelek rakják az automatába

Az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt év egészében 16,5 százalékos bővülést mutatott.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint figyelmeztető lehet, hogy a dinamika a tavalyi év második felében már csökkeni kezdett. 2024 IV. negyedévében már csak 13 %-kal többen kezdeményeztek ATM-s készpénzbefizetést, mint 2023 végén. Ugyanakkor az is látható, hogy ma már 100 ATM-látogatásból 16 alkalommal készpénz befizetés az ügyfelek célja.

A készpénz befizetések értéke ugyanakkor továbbra is rendkívül dinamikus növekedést mutat. Az elmúlt év egészében a 2023-as értékhez képest 24,5 százalékkal több, összesen 3649 milliárd forintot fizettek be ATM-eken keresztül az ügyfelek. Mindez Gergely Péter szerint azt jelenti, hogy az ATM-ekből felvett összegnek már 41,4 %-át tudják kiadni modern automaták, amelyeket előzőleg egy másik ügyfél fizetett be az ATM-be. Ez az arány 2 éve még alig 28% volt – emlékeztetett Gergely Péter.

A falvakban nem éri meg a befizetős ATM

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a befizetett pénz visszaforgatására alkalmas ATM-ek arra kiválóan alkalmasak, hogy lényegesen csökkentsék a bankok amúgy vaskos készpénzlogisztikai költségeit.

Gergely Péter szerint ennek ellenére aligha várható, hogy az elmúlt hetekben megfogalmazott kistelepülési ATM-bővítési programot ilyen készülékkel oldanák meg a bankok. Ezek bekerülési költsége ugyanis a szakértő szerint mintegy kétszerese a sima, önmagában 4-8 milliós, csak készpénzkiadásra alkalmas ATM-nek, ráadásul – emlékeztetett a szakértő – a kistelepüléseken minimális lenne a készpénzbefizetési forgalom.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Fordulat az építőiparban: csökkenő munkadíjak, stagnáló szakemberhiány

Csökkentek az építőipari munkadíjak: az átlagos négyzetméterár 7 százalékkal esett vissza, ezzel újra a tízezer forintos lélektani határ alá került.

A szakemberhiány gyakorlatilag változatlan: az átlagos várakozási idő februárban 53 nap volt – derül ki a Mapei Kft. friss országos kutatásából.

A szakemberhiány érdemben nem változott: míg 2024-ben átlagosan 52 napot kellett várni egy szakemberre, idén ez az idő 53 nap.

„Ez a várakozási idő már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára optimális, tervezhető”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. A szakember szerint a probléma ma már nem is a vállalási idők hosszában keresendő, hanem a visszaeső keresletben és a piaci bizonytalanságban.

A munkaerőhiány keletről nyugatra nő

A szakemberhiány területi eloszlása 2025-ben is markáns eltéréseket mutat: a legrövidebb várakozási idő Nógrád megyében jellemző, ahol átlagosan 40 nap alatt kezdődhet meg a munka, míg a leghosszabb átfutási időt Somogy megyében találjuk, 54 nappal. A fővárosban 47 napos az átlagos vállalási idő, ami bár közel van az országos átlaghoz, mégis valamivel alatta marad. Ennek Markovich Béla szerint az a magyarázata, hogy a folyamatosan magas kereslet mellett a fővárosban a szakemberkínálat is nagyobb. Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben szintén magas, 50–51 napos várakozással kell számolni.

A régiós adatok ugyanakkor pontosabb képet rajzolnak az országos helyzetről, mivel a megyei átlagokat könnyen torzíthatják egy-egy kiugró válaszok, ezzel szemben a nagyobb területi mintán alapuló regionális bontás kiegyensúlyozottabb és megbízhatóbb.

A számokból világosan kirajzolódik a tendencia: keletről nyugatra haladva egyre hosszabb a várakozási idő. Míg Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon átlagosan 42 napot kell várni a munkakezdésre, addig Nyugat-Dunántúlon ez már eléri az 54 napot. A Dél-Alföldön 48 nap az átlagos várakozási idő, ami ugyan elmarad a nyugati régiókban mért értékektől, de jelentősen meghaladja az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon tapasztalt 42 napos átlagot. Markovich szerint a viszonylag magas érték oka, hogy a térségben zajló nagyberuházások – köztük a szegedi BYD-gyár és a kecskeméti Mercedes-bővítés – erőteljesen szívják el a munkaerőt.

A szakemberhiány alakulása jelentős eltéréseket mutat az egyes szakmacsoportok és a vállalt munkák nagysága szerint. Minél nagyobb a beruházás, annál hosszabb a várakozási idő: apróbb javítások esetén átlagosan 49 nap, kisebb felújításoknál 51 nap, közepes beruházásoknál 58 nap, míg nagyobb projekteknél 59 nap a jellemző. Az adatok alapján a nagyobb beruházások vállalási ideje csökkent a legnagyobb mértékben az előző évhez képest, ami a lakáspiac visszaesésével, valamint az állami és önkormányzati beruházások alacsony szintjével magyarázható.

A leghosszabb vállalási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. Szorosan követik őket a bádogosok (62 nap), az épületszigetelők (60 nap) és a kőművesek (57 nap). Ezzel szemben 2025-ben az épületgépészek a leggyorsabbak, ők átlagosan 42 napos vállalási idővel dolgoznak. Az országos átlag (53 nap) alatti értékeket produkálnak még az ácsok (48 nap), a villanyszerelők és a víz- és gázszerelők (egyaránt 50 nap), valamint a festők (51 nap).

Árcsökkenés Budapesten, felzárkózás vidéken

Az építőipari szakipari munkák átlagos négyzetméterára 2025 februárjában 9 495 forint volt, ami 7 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Az adatok alapján az országos átlagár csökkenését elsősorban Budapest és Közép-Magyarország jelentős súlya és áresése okozta, ugyanakkor a vidéki régiókban egyértelmű felzárkózás figyelhető meg az árakban.

A legmagasabb átlagár Észak-Magyarországon tapasztalható, ahol 10 321 forint/m² a jellemző munkadíj. Ezt követi Közép-Magyarország (10 260 Ft) és Budapest (10 166 Ft). Az országos átlag alatti árakkal Észak-Alföld (9 495 Ft) és Dél-Alföld (9 307 Ft) rendelkezik. A dunántúli térségek közül Dél-Dunántúlon 9 835 Ft, Nyugat-Dunántúlon 9 802 Ft, míg Közép-Dunántúlon 9 728 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.

A megkérdezett szakemberek 64 százaléka tervez áremelést 2025-ben, az emelés átlagos mértéke 14 százalék.

„Az építőipari árak változása mögött elsősorban gazdasági kényszer húzódik meg, nem pedig árrésnövelés a cél”

– mondta Markovich Béla.

Az áremelési szándék hátterében leginkább a tartós infláció (65%), az üzemanyagárak (22%), az anyagköltségek (17%), valamint a vállalkozások működési kiadásainak (16%) növekedése áll. A munkabérek emelkedése (12%) szintén hozzájárul a költségnyomáshoz. Ezzel szemben a piaci árakhoz való igazodás (4%) és az elmaradt korábbi áremelések pótlása (3%) csupán kisebb mértékben befolyásolják az árképzést.

A szakemberek 36 százaléka ugyanakkor nem tervez áremelést idén, 80 százalékuk ezt a fizetőképes kereslet hiányával és az ügyfelek árérzékenységével indokolja. A válaszadók 58 százaléka érzékeli úgy, hogy nőtt a verseny, illetve kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, ami ugyancsak jelentősen befolyásolja az árazási döntéseiket is.

A visszafogott kereslet és a piaci bizonytalanság miatt sok vállalkozás inkább az árstabilitást tartja elsődleges szempontnak, és elkerüli az áremelés kockázatát, mivel attól tartanak, hogy a jelenlegi, rendkívül árérzékeny piacon a drágulással elveszíthetik megrendeléseiket.

„Kevesebb a munka, nagyobb a verseny. A stabilitás fontosabb lett, mint az áremelés”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Fordulóponton az építőipari hangulat

Bár továbbra is sokan borúlátóan tekintenek az építőipari ágazatra, a szakemberek megítélése javuló tendenciát mutat. A felmérés szerint az építőipari szakemberek 47 százaléka úgy érzi, hogy az ágazat rossz irányba halad – ez ugyan még mindig magas arány, de 11 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan 24 százalék már javulást érzékel, ami 8 százalékpontos növekedést jelent. A válaszadók 29 százaléka szerint pedig nem változott a helyzet, ami 3 százalékkal magasabb az előző évhez képest.

„Bár továbbra is nehézségekkel küzd az ágazat, már pislákol a fény az alagút végén. Az, hogy egyre többen érzékelnek javulást, azt mutatja, hogy a piaci szereplők alkalmazkodtak a körülményekhez, és kezd visszatérni az óvatos optimizmus”

– vélekedik Markovich Béla. A cégvezető szerint a stabilizálódó alapanyagárak, az állami ösztönzők és a kereslet lassú élénkülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakemberek megítélése pozitívabb irányba mozdult.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Magyar kkv-t is díjazott a nemzetközi Generali

A szabályozási keretek egyszerűsítésével, adóösztönzőkkel, valamint célzott pénzügyi megoldások bevezetésével lehetne hatékonyabban támogatni az európai kkv-k fenntartható átállását – hivja fel a figyelmet a Generali Csoport és az SDA Bocconi által készített Fehér Könyv, melyet idén negyedik alkalommal mutattak be.

A Generali SME EnterPRIZE kezdeményezése a fenntarthatósági gyakorlatok alkalmazását hivatott támogatni a kis- és középvállalkozások körében, az aktuális trendek és kihívások felmérése mellett pedig minden évben elismeri azt a 10 „Fenntarthatósági Hős” vállalkozást, akik példát mutatnak a zöld átállásban. Az EnterPRIZE idei eseménye az Európai Tanács lengyel elnökségének védnökségével zajlott és részt vett többek között Martin Hojsík, az Európai Parlament alelnöke is.

Philippe Donnet, a Generali csoport vezérigazgatója elmondta:

„A globális pénzügyi bizonytalanságok, a geopolitikai feszültségek és a gyors technológiai változások közepette a kis- és középvállalkozásoknak továbbra is komoly kihívásokkal kell szembenézniük. Mi a Generalinál meg vagyunk győződve arról, hogy a fenntartható átállás kulcsfontosságú előnyökkel járhat a kkv-k számára, és továbbra is a legnagyobb elkötelezettséggel kísérjük és támogatjuk őket ezen az úton. Ezen túlmenően az EnterPRIZE egyik fő célja mindig is az volt, hogy elősegítse a párbeszédet az európai döntéshozókkal és pénzügyi szakemberekkel, hogy végül olyan szabályozási keret jöhessen létre, amely valóban lehetővé teszi a vállalkozások számára a fenntartható gyakorlatok elsajátítását. Mindez jól illeszkedik az Európai Bizottság prioritásaihoz is, ezért bízom abban, hogy együtt haladunk előre egy versenyképesebb, rugalmasabb és fenntarthatóbb Európa felé.”

Kkv és kkv között is lehet hatalmas szakadék: célzottabb ösztönzők kellenek

A Fehér Könyv 2025-ös kiadása 1260 európai kis- és középvállalkozás megkérdezésével készült, és a jelentős környezeti-gazdasági-politikai kihívások ellenére azt mutatja, hogy zöld átállás útján elindult cégek továbbra is elkötelezettek a fenntarthatósági intézkedések megvalósítása terén. Mindemellett jól érzékelhető érvek szólnak: 75%-uk javuló munkavállalói- és ügyfélelégedettségről, 67%-uk növekvő versenyelőnyről számolt be, miközben a fenntarthatóság üzleti értéke is kézzelfogható. A vállalkozások 63%-a kedvezőbb hitelfeltételekhez (ez 8%-os növekedés 2023-hoz képest), illetve biztosítási kondíciókhoz jutottak. A könyv azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy sok esetben hatalmas fenntarthatósági szakadék tátong a kis- és középvállalkozások között, jellemzően pedig a kisebb cégek maradnak le a zöld átállásban. Ezért sürgető szükség van célzott és differenciált támogatási mechanizmusok kialakítására, amelyek hatékonyan kezelik az európai kkv-ökoszisztéma sokszínű igényeit.

A Fehér Könyv emellett kiemelt figyelmet szentel az éghajlati változásoknak – ez a Generali Csoport saját tapasztalatait is tükrözi, hiszen a szélsőséges időjárási események gyakorisága és az okozott károk nagyságrendje is növekszik. A kutatás szerint a klímakockázatokkal kapcsolatos tudatosság szintén jelentős eltéréseket mutat a kkv-k körében: a fenntarthatósági éllovasok 69%-ban ismerik fel a kockázatokat, míg az átlag mindössze 50% – ráadásul csupán a cégek 31%-a rendelkezik biztosítással ilyen típusú károk ellen. A klímaváltozás hatásaihoz kapcsolódó legjelentősebb aggodalom az árvolatilitás (47%), a megküzdési stratégiák között pedig inkább a napi működéssel kapcsolatos gyakorlatok jellemzőek, így például a helyi beszerzés (33%) és a megújuló energiaforrások használata (27%). A kkv-k éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének támogatása kulcsfontosságú, mivel döntő szerepet játszanak a világgazdaság és a pénzügyi rendszer stabilitásában.

Francesco Perrini, az SDA Bocconi fenntarthatóságért felelős dékánhelyettese hangsúlyozta, hogy a tanulmány nem csupán pillanatfelvétel, hanem a 2020 óta gyűjtött adatok alapján folyamatában mutatja be a kkv-k fejlődését a zöld átállás terén, ezért rendkívül értékes információkkal szolgál. Lucia Silva, a Generali fenntarthatósági vezetője hozzátette, hogy a Fehér Könyv célja nem csupán az, hogy részletes képet adjon a döntéshozók számára, hanem hogy az abban megfogalmazott megállapításokat konkrét lépésekre fordítsák a fenntarthatósági törekvések hatékony megvalósítása érdekében.

A magyar Compocity is ’Fenntarthatósági Hős lett”

Felismerve, hogy egyetlen vállalkozás sem képes önállóan megküzdeni a globális kihívásokkal, a Generali továbbra is elkötelezett az EnterPRIZE kezdeményezés mellett a fenntarthatóság kultúrájának előmozdítása érdekében. A zöld átállás támogatásának fontos formája a példamutatás és a jó gyakorlatok kiemelése, ráadusul ezek a cégek gyakran ösztönösen cselekednek fenntartható módon, nem a külső szabályozásnak megfelelve. A Generali ezért idén is kiválasztotta 10 „Fenntarthatósági Hősét” több mint 8900 európai kkv közül egy akadémiai, üzleti és innovációs szakemberekből álló tanácsadó testület segítségével. Az EnterPRIZE pályázóit a társadalmi és környezetvédelmi kötelezettségvállalásaik alapján értékelték, figyelembe véve az üzleti tevékenységeik során megvalósított értékteremtő fenntarthatósági kezdeményezéseket. A nyertesek között szerepel energiahatékony faépületeket és ultrakönnyű napelemeket gyártó cég, fogyatékkal élőket foglalkoztató közösségi farm vagy éppen olyan kezdeményezés, amely vállalatoknak szervez önkéntes programokat az idősgondozásban.

A többek között osztrák, horvát, cseh vagy német díjazottak között szerepel a magyar Compocity is. A hazai vállalkozás valódi úttörő a városi körforgásos gazdálkodásban: az általa kifejlesztett beltéri közösségi komposztáló robot, a CompoBot a hulladékot talajregeneráló anyaggá alakítja. A 2025-ös „Fenntarthatósági Hősök” és a Generali SME EnterPRIZE projekt részletei itt érhetők el: https://www.sme-enterprize.com/.

Idén a Generali EnterPrize kis- és középvállalkozásokat segítő pályázata 2025. május 5-én indul.

Generali SME

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!