Gazdaság

Beszéljünk egyszerűen a felhőkről úgy, hogy mindenki megértse

Getronics elemzés a vállalati cloud megoldások jelenéről és jövőjéről

A cloud, vagyis a felhő ma már nem elvont „varázsszó”, és nem is csupán a felhasználók kényelmét segítő lehetőség, hanem a gazdaság és a vállalatok fejlődését felpörgető üzleti-technológiai komplex megközelítés.

A felhő a folyamatos innovációnak és az egyre többféle új szolgáltatásnak köszönhetően egyre hatékonyabbá, de egyre komplexebbé is válik. A lehetőségek és megoldások szélesedésével a személyre szabott utat megtalálni egyre nagyobb kihívást jelent a cégek számára. A felhőbe költözés ráadásul nem a vége, hanem a kezdete egy új folyamatnak. Helyzetjelentés felhő frontról Steve Rosa-tól, a Getronics Globális Üzletfejlesztési, Cloud-infrastruktúra és Biztonsági alelnökétől.

A cloud, vagyis a felhő fontos, sőt egyenesen kötelező állomás a vállalatok fejlődésében. Bár ma már egyre ritkábban kell meggyőzni a vezetőket az átállás szükségességéről, azért akadnak, akik még nem ismerték fel a felhő jelentőségét. A lehetőségek megismerését követően azonban bárki könnyen belátja a cloud megkerülhetetlenségét. Érdemes minden vállalatvezetőnek megismerni a felhő működésének alapkoncepcióját, pilot projekteken keresztül betekinteni a használatába, felvetni és eloszlatni a biztonsággal kapcsolatos kétségeket.

A felhő többé nem egyszerűen csak eszköz, hanem a vásárlói élmény növelésének és finomításának kiváló platformja. Az IT szektor jelenlegi három nagy kihívásának megválaszolásában is központi szerepe van: ezek a biztonság, az adatok és a munkahelyek kérdései. A felhő mindháromra kitűnő válasz lehet. De hogyan használhatják ki a vállalatok a felhő adta előnyöket? Hol tart ma a felhő egyáltalán? Hogyan fejlődik, milyen kihívások elé állít és milyen lehetőségeket rejt a cloud?

Több lehetőség, nagyobb komplexitás

Szerencsére vezetőként egyre többen hisznek ma már a felhőben, de sokan közülük azt gondolják, hogy a cloud egy egyszerű dolog, és a felhőbe költözés (felhőmigrálás) is csak néhány hónapot vesz igénybe, aztán „készen is vagyunk”. Ám a felhő valójában nagyon összetett rendszer, mert egyszerre sokféle elvárásnak kell megfelelnie. Legyen maximálisan megbízható és biztonságos úgy, hogy közben a rugalmasság és mobilitás folyamatosan növekvő igényének is megfeleljen, az eszközök és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében is. A felhő egyre hatékonyabbá, ugyanakkor egyre komplexebbé válik a folyamatos innovációnak és a nap mint nap kifejlesztett új szolgáltatásoknak köszönhetően.

Egyedül nem megy

Ez is az oka annak, hogy a vállalatok – érthető módon – gyakran nem rendelkeznek a felhő hatékony bevezetéséhez és használatához szükséges belső tudással és tapasztalattal. Ilyenkor érdemes megfelelő szakértőhöz fordulni, aki segíteni tudja a felhőre történő átállást, és miután a rendszer felállt és működni kezdett, vállalja a megújult rendszer teljeskörű kezelését és támogatását. Ezt hívjuk a Getronics-nál „menedzselt szolgáltatásnak”.

Az út kezdete: felhőmigrálás három lépésben

Ne felejtsük el, hogy a felhő nem egy befejezett termék, hanem egy platform, amelyre alkalmazások és megoldások kell, hogy ráépüljenek. Számolni kell vele, hogy a felhőbe költözés nem a vége, hanem a kezdete egy folyamatnak. A felhőmigrálás általában három lépésben történik.

Az első lépés a meglévő infrastruktúra és alkalmazások áthelyezése (lift and shift) a hagyományos – örökölt vagy on-premise, „földi” – informatikai infrastruktúrából a felhőbe, és a felhőben elérhető új szolgáltatások adaptálása az áthelyezett elemekre. Ez eddig a pontig még viszonylag egyszerű, ameddig sok vállalat már elljutott. Nagyobb teljesítményt és jobb szolgáltatásokat tesz lehetővé, ugyanakkor azonnal érezhető a költségmegtakarítás is. Új távlatokat vázol föl, újabb képességek és funkciók előtt nyitja meg az utat: AI, Big Data, IoT, adatelemzés stb.
A második lépésben már alaposabban meg kell vizsgálni a vállalat által használt alkalmazásokat: fel kell mérni, mi is valójában a helyzet, és hogyan lehetne még jobban kihasználni a felhő előnyeit az alkalmazások lecserélésével vagy refaktorálásával. Ez a fázis az alkalmazások modernizálásáról szól: a felhőszolgáltatók által kínált új eszközök vagy jellemzők beépítéséről. Példaként említhetjük az adatbázis szolgáltatásokat, amelyek esetében a hagyományos szerverrendszereket relációs (vagy nem relációs) adatbázis szolgáltatások, vagy a nyilvános felhő analitikus szolgáltatásai váltják fel.
A harmadik fázis a frontend felülvizsgálatáról szól, az alkalmazások által felkínált szolgáltatásokat változtatjuk meg. Ez az a pont, ahol a vállalatok igazán profitálhatnak az új környezetből, alkalmazásmodulok vagy -képességek kifejlesztésével, például az adatelemzés területén.

Az adott vállalat sajátosságainak függvényében persze máshogyan is következhetnek a fázisok, de a lényegük ugyanez marad.

Hogy működik mindez a gyakorlatban?

A Getronics szakemberei a komplex felhőszolgáltatások részeként segítséget nyújtanak abban, hogy a vállalatok jó döntéseket hozzanak a felhőmigrálást megelőzően, majd annak folyamatában is. Miután a migrálás megtörtént, továbbra is tanácsokkal látjuk el a szervezeteket, és a speciális szükségleteikre válaszoló új funkciókat, megoldásokat és újításokat ajánlunk.

A költséghatékonyság is kiemelt szempont: a Getronics e tekintetben is testre szabott lehetőségeket tud kínálni a vállalatoknak. A nagyon komplex „felhő jelenség” egyszerű és érthető bemutatása mellett a piacon elérhető összes cloud ajánlat közül a kategóriájukban legjobb megoldásokat választjuk ki, mindent az adott cég sajátosságaira szabva. A vállalatok külső partnereként ebben a folyamatban is alapelvünk a folyamatok és igények részletes megismerése, a megoldásokról, lehetőségekről való alapos tájékozódás és tájékoztatás. Komplex és személyre szabott tanácsadói partnerségről van tehát szó, hiszen az átállás a vállalaton belül több szintet és folyamatot is érint: IT, vállalatvezetés, biztonság és megfelelőség, számlázás, riportálás, az ügyfél és a végfelhasználó kapcsolata stb.

A Getronics 2016-ban felvásárolta a Colt menedzselt felhő üzletágát, ezzel teljes körűen integrálta mindazt a cloud szaktudást, rutint és infrastruktúrát, amelyre építve az európai ügyfélkört teljes körűen támogatni tudja. Mindezek az erőforrások és kompetenciák, együtt a 19 meglévő európai és a Chicago-ban épülő legújabb Getronics adatközponttal, nagyon szilárd alapot biztosítanak a vállalati igények széleskörű támogatásához.

Magánfelhő vagy nyilvános felhő, ez itt a kérdés

A felhőmigrálás fontos lépése annak eldöntése, hogy magánfelhőbe vagy nyilvános felhőbe költözzünk. A magánfelhő a vállalat sajátja, a nyilvános felhő egy külső szolgáltató szolgáltatásaként vehető igénybe. Gyakran a nyilvános felhő tűnik „egyszerűbb” megoldásnak, de nem jelent mindenre tökéletes választ, és olyan csapdákat rejthet, amelyekről nem szabad megfeledkezni. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ne megérzés vagy hallomás alapján döntsünk, hanem szakértők bevonásával elemezzük, az adott vállalat számára mi a legoptimálisabb irány – a költségek, az alkalmazáskörnyezet, az informatikai infrastruktúra, a szabályozások és a biztonsági elvárások ismeretében.

Az utóbbi időben több példát is láttunk „felhő visszatelepítésre”, ami azt jelenti, hogy bizonyos vállalatok úgy döntöttek, hogy a nyilvános felhőből magánfelhőbe, sőt, on-premise infrastruktúrába telepítik vissza az alkalmazásaikat. Ennek leggyakrabban pénzügyi vagy biztonsági okai vannak: ha egy cég nem jól kezeli a nyilvános felhőbe telepített rendszerét, akkor szinte biztos, hogy támadásokkal, adatvisszaéléssel és/vagy magas szolgáltatási számlákkal kell szembenéznie. Ennek elkerülésében megint csak az előre tervezés, egy erős és megbízható szakmai partner bevonása segíthet.

Ami a biztonságot illeti, a fentiek ellenkezője is előfordul: egy megfelelően menedzselt nyilvános felhő az egyik legbiztonságosabb környezet az érzékeny vállalati adatok számára, ha a szolgáltató által nyújtott alapbiztonságon felül további, többszintű védelmi eszközöket is igénybe veszünk. Ilyen lehet pl. a kétlépcsős azonosítás, a tűzfalak, a behatolás elleni segédprogramok. A magas szintű biztonsági óvintézkedések fenntartása az erre szánt összeg és a szolgáltató partner képességeinek függvénye.

Felhő és GDPR: együtt is lehetséges?

A GDPR kérdése a felhőszolgáltatások esetében megkerülhetetlen, azonban a Getronicsnál a GDPR megfelelés ma már magától értetődő része a tevékenységnek. A GDPR szabályozás változását időben felmértünk és felkészültünk, ügyfeleinket felkészítettük rá. Ebből a szempontból az Európában működő Biztonsági Műveleti Központunk (Security Operations Centre) biztosítékot jelent partnereink számára, amely mint létesítmény is igen érdekes és népszerű az ügyfeleink körében, gyakran személyes látogatást is szervezünk számukra ide. A területi lefedettség növelésére Észak-Amerikában és Ázsiában is létrehozunk Biztonsági Műveleti Központokat, melyek hamarosan megkezdik a működést.

Hogyan tovább Magyarországon?

A Getronics a közeljövőben elsősorban az alkalmazások területén készül nagyobb előrelépésre globálisan és Magyarországon is. Ahogy egyre több az új feature és lehetőség, a felhasználók és a vállalatok egyre többet tudnak a felhőről, ezért az újfajta felhasználási módok lehetővé teszik, hogy a vállalatok a jövőben még hatékonyabban és még innovatívabban működjenek – cloud alapokon. Ha eljön ez az idő, akkor fogjuk igazán megérteni, milyen mértékben tágítja ki lehetőségeink spektrumát a felhő.

A Getronics mint globális ICT integrátor kínálata és szolgáltatásai ezer szálon kötődnek a felhőhöz: a cél az, hogy a lehető leghatékonyabban támogassuk és orientáljuk a vállalatokat törekvéseik megvalósításában. Magyarország a globális Getronics trendekkel együtt halad, ahogy ezt Temesvári Zsolt, a Getronics Hungary kereskedelmi vezetője is hangsúlyozza:

„A Getronics nemzetközi megújulásával párhuzamosan az elmúlt évben Magyarországon is stratégiát váltott a cég. A jövőt az értéknövelt, tudásalapú szolgáltatások erősítésében látjuk, a cloud és az alkalmazás üzletágak erősítése fontos célunk. Szeretnénk, ha multi-cloud szolgáltatásaink segítségével ügyfeleink számára a választás szabadsága mellett minden esetben egységes, gördülékeny és egyszerű felhő-élmény járna.”

Related Topics:2019 elemzés felhő getronics jelen jövő komplex

Up Next

Tökéletes együttműködés és gyors megtérülés az autonóm mobil robotokkal

Don't Miss

Több mint 1,5 milliárd forintból újította meg négy újabb üzletét a SPAR

Gazdaság

Százezrek hiányoznak a munkaerőpiacról, és nincsenek rejtett tartalékok

A magyar gazdaság működőképességének fenntartása mindig, de a jelen helyzetben kiemelkedően fontos. Ennek számos előfeltétele van, melyek közül a legkritikusabb a rendelkezésre álló munkaerő. 2025-ben éves szinten a GKI Gazdaságkutató Zrt. adatai szerint is mintegy 350-550 ezer közötti munkaerőigény jelenhetett meg a magyar munkaügyi és állásközvetítő rendszerekben, melyeknek csak mintegy 60%-át sikerült több-kevesebb nehézség árán betölteni.

150-250 ezer állás tehát részben vagy teljesen üres maradt, melyek közül legalább 65 ezer munkakör számíthat tartósan betöltetlennek ‒ mutatott rá a hazai helyzetre Horváth Tamás, a Menton Jobs Kft. tulajdonos-ügyvezetője.

A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó cég szakértője hozzátette, hogy ezekkel az igényekkel a hazai, mintegy 4,6 milliós foglalkoztatást kell szembe állítani, ami arányait tekintve európai összehasonlításban is kiemelkedően magas. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a magyar lakosságban évek óta nincsenek gyorsan, hónapok alatt mobilizálható munkaerőtartalékok. Aki akar dolgozni és alkalmas rá, az jellemzően már elhelyezkedett. Vannak régiók, ahol a munkalehetőségek száma és a lakosság mobilitása is alacsony, illetve vannak, akiket képzéssel, hosszú idő alatt talán vissza vagy be lehet vezetni a munkaerőpiacra, de ez hosszú távú érdemi programokat, jelentős állami szerepvállalást kívánna, és itt sem százezrekről van szó.

A hazai iparnak ehhez képest azonnal, többezres nagyságrendben lenne szüksége egyebek mellett képzett hegesztőkre, kamionsofőrökre, CNC-megmunkálókra, gyári operátorokra, logisztikai dolgozókra, technikusokra és karbantartókra, de a lista nem teljes, hatalmas az igény például az agráriumban is.

Horváth Tamás rámutatott, hogy bár minden narratíva és összehasonlítás kérdése, Magyarország egy jóléti európai állam, a kontinensre jellemző problémákkal. Ilyen az öregedő korfa, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők emelkedő aránya, illetve a globális összevetésben magas életszínvonal. Tudomásul kell vennünk, hogy bizonyos, egyébként jól fizetett szakmák egyre kevésbé vonzóak a hazai munkaerő, különösen a fiatalok számára.

Ezeket az állásokat leginkább külföldi munkaerővel lehet reálisan betölteni, ahogy az egyébként minden, itthon „bezzegországként” emlegetett európai államban is történik. 2025-ben már több mint 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozott Magyarországon, főleg a logisztika, az építőipar és a gyártás területén. Nagyon fontos azonban tudatosítani, hogy itt nem a korábban emlegetett migránsokról, pláne nem betelepülőkről van szó. A két csoportban legfeljebb annyi a közös, hogy külföldiek, de még a származási országaik között sincs átfedés. Ezek a munkavállalók, bárhonnan érkezzenek is, elképesztően szigorú feltételekkel, folyamatos helyszíni, hatósági kontroll mellett, legfeljebb néhány évre, a magyarokkal azonos pénzt keresni lépnek be az országba, hogy elvégezzék mindazon feladatokat, amelyekre a munkaadók nem találtak magyar munkaerőt. Nem is kell gazdasági vagy munkaerőpiaci rálátással rendelkezni ahhoz, hogy belássuk: nélkülük teljes iparágak állnának le, vagy veszítenék el növekedési potenciáljukat.

,,Soktényezős ellentmondás, hogy szakemberek régóta a magas hozzáadott értékű szolgáltatásokban, a jellemzően felsőfokon képzett munkaerőben vizionálják az ország adottságaihoz illeszkedő jövőképet. Ehhez képest a hazai iparszerkezetnek, az elmúlt több mint 30 évben létrejött és betelepült iparágak zömének alap- és középfokú végzettségű, szorgos kezek százezreire lenne a legnagyobb szüksége. Ugyanitt hozzátehetjük azt is, hogy a külföldi cégek közben az említett magas hozzáadott értékű, vezetői feladatköröket is gyakran külföldi, leginkább az adott vállalat anyaországából érkezett emberekkel töltik fel”

‒ zárta szavait egy újabb anomáliával Horváth Tamás.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Már most közel 30%-al erősebb nyári szezonra számíthatunk a magyar turizmusban, mint tavaly

A 2026-os nyári szezon előtt jelentősen erősebb foglaltsági szinttel indulnak a magyarországi szálláshelyek, mint egy évvel korábban. A június–augusztusi időszakra vonatkozó átlagos előfoglaltság országosan 31,5%-kal magasabb, mint 2025 ugyanezen pontján volt.

A növekedés különösen Budapesten látványos, ahol az idei nyárra vonatkozó előfoglaltság 65,5%-kal haladja meg a tavalyi szintet, miközben az ország többi részén stabilabb, 13,3%-os emelkedés látszik derül ki a SabeeApp friss reprezentatív adatelemzéséből.

Az utazók egyre korábban biztosítják be a nyári pihenést

A SabeeApp partnerhálózatból kiválasztott közel 700 szálláshely adatai alapján készült elemzés szerint mindhárom nyári hónapban magasabb az előfoglaltság, mint egy évvel korábban. Júniusra országosan 22,1%-os, júliusra 21,9%-os, augusztusra pedig 17,4%-os előfoglaltság látszott az áprilisi adatok alapján. Ugyanezek az értékek 2025-ben még rendre 16,7%, 16,2% és 13,8% voltak.

Ez azt jelenti, hogy a szálláshelyek már a szezon előtt erősebb foglalási bázissal rendelkeznek, mint tavaly ilyenkor. A trend nemcsak a kereslet növekedésére utal, hanem arra is, hogy a vendégek egy része tudatosabban és korábban tervezi meg nyári utazását.

„Az idei adatok alapján jól látszik, hogy az előfoglaltság jóval magasabb, mint tavaly. Ez nagyobb kiszámíthatóságot adhat a szálláshelyeknek, ugyanakkor a tavalyi végleges adatok alapján a késői foglalások szerepe továbbra is meghatározó marad a szezon egészében. Ha arányaiban hasonló lesz a szezonközi foglalás, akkor az elmúlt évek legerősebb szezonját zárhatja a magyar turizmus.”

– mondta Herman Szabolcs, a SabeeApp alapítója.

Budapest látványosan erősödik: júniusban és júliusban jöhet a legnagyobb ugrás

A legnagyobb változás Budapesten látszik. A fővárosi szálláshelyek esetében a június–augusztusi előfoglaltság átlagosan 65,5%-kal magasabb, mint 2025 azonos időszakában volt. Az idei évben tapasztalható kiemelkedően magas budapesti nyári foglaltságot részben a minden évben megrendezésre kerülő nagyszabású események és fesztiválok, például a Sziget Fesztivál vagy a Formula 1 Magyar Nagydíj, és az Államalapítás ünnepe is befolyásolhatják. Bár ezek az események minden nyáron jelentős keresletet generálnak, idén különösen erős foglalási aktivitás tapasztalható ezek időszakában. Júniusra a tavalyi 20,4% helyett idén már 31,6%-os, júliusra pedig 12,3% helyett 24,6%-os előfoglaltság látszik. Ez utóbbi gyakorlatilag azt jelenti, hogy a júliusi előfoglaltság közel megduplázódott.

Bár a nyári hónapok hagyományosan nem kizárólag városlátogatási időszaknak számítanak, Budapest egyre erősebb nyári desztinációként jelenik meg. A korábbi foglalások emelkedése arra utal, hogy a főváros iránti kereslet a nyári időszakban is stabilan erősödik.

Fordult a trend: Budapesten 65,5%-kal, míg vidéken 13,3%-kal nőtt a nyári előfoglaltság

Vidéken szintén növekedés látszik, de jóval kiegyensúlyozottabb ütemben. A vidéki szálláshelyeknél a 2026-os nyári előfoglaltság 13,3%-kal magasabb, mint egy évvel korábban; júniusra 16,5%, júliusra 20,4%, augusztusra pedig 16,8%. A vidéki adatokból továbbra is az látszik, hogy a foglalások jelentős része közelebb a tényleges utazási időponthoz realizálódik. Különösen júniusban marad nagy tér a későbbi foglalásoknak: tavaly a júniusi vidéki előfoglaltság 14,5%-ról a szezon végére 42,6%-ra nőtt, vagyis a végső foglaltság jelentős része csak később valósult meg.

A 2024–2025-ös és a 2025–2026-os időszak összehasonlítása különösen érdekes változást mutat. Tavaly az előfoglaltsági növekedést főként a vidéki szálláshelyek adták: Budapest 22,1%-os, az ország többi része pedig 36,9%-os növekedést mutatott. Idén ez a dinamika megfordult: Budapest 65,5%-os emelkedése mellett a vidék 13,3%-kal nőtt. Ez arra utal, hogy a vidéki kereslet a korábbi évek erős visszarendeződése után stabilabb szakaszba léphetett, míg Budapest esetében továbbra is erősödik a nyári előfoglalási aktivitás. A főváros így 2026-ban az előfoglalási növekedés szempontjából az országos trend egyik legfontosabb hajtóerejévé vált.

Június elején a gyermektelen párok, a szezon többi részében a családoké a főszerep a vidéki turizmusban

A 2026-os előfoglalási adatok alapján országosan június és július indul erősebben: júniusra 22,1%-os, júliusra 21,9%-os, augusztusra pedig 17,4%-os előfoglaltság látszik. Ez azonban nem feltétlenül jelent gyengébb augusztusi szezont: a 2025-ös végleges adatok alapján éppen augusztus volt a legerősebb nyári hónap, országosan 69,2%-os foglaltsággal.

A különbség inkább arra utal, hogy az egyes hónapok mögött eltérő utazói döntési minták állnak. Június eleje különösen vidéken sajátos időszak: a vidéki júniusi előfoglaltság jelenleg 16,5%, ami a teljes adatsor egyik legalacsonyabb értéke, miközben tavaly ugyanez a hónap a szezon végére 42,6%-os foglaltságot ért el. Ennek egyik oka lehet, hogy a családos vendégek számára június első fele még korlátozottabban utazható, hiszen az iskolai év jellemzően csak a hónap közepén ér véget. Emiatt a korai júniusi vidéki kereslet inkább a gyerek nélkül utazó párokhoz, wellness-pihenést keresőkhöz, távmunkázókhoz vagy nyugdíjas vendégekhez kapcsolódhat.

Erősebb előfoglaltság idén, de a szezon közbeni foglalások, akár meghatszorozhatják a foglalások számát

Bár az előfoglaltsági adatok erősek, a tavalyi tapasztalatok alapján a szezon közbeni foglalások továbbra is jelentős szerepet játszanak. Budapesten például 2025 augusztusában az előfoglaltság 12,5%-ról a szezon végére 78,2%-ra nőtt, vagyis a végső foglaltság jelentős része később épült fel.

Az adatok szerint tehát egyszerre van jelen a korábbi tervezés és a későbbi foglalás. Ez a kettősség különösen fontos jellemzője lehet a 2026-os nyári szezonnak: a szálláshelyek erősebb előfoglalási szintről indulnak, de a végleges foglaltság alakulásában továbbra is meghatározó lesz a szezon közbeni kereslet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A BMW a vezető márka a hazai használtmotor-piacon, de a japán gyártók dominanciája megingathatatlan a top 10-ben

BMW R sorozat lett 2026 első négy hónapjának legnépszerűbb használt motorkerékpárja Magyarországon a Használtautó.hu adatai alapján: a modellre 5369 érdeklődés érkezett, ami 57 százalékkal haladja meg a második helyezett Honda CB iránti keresletet.

A 2026. január 1. és április 30. közötti időszakban összesen 49 989 érdeklődést* regisztrált a Használtautó.hu a motorkerékpár kategóriában, miközben az átlagos havi hirdetésszám közel 3940 darab volt. A piaci átlagár 1,93 millió forintot tett ki, az átlagos futásteljesítmény 28 452 kilométer, az átlagéletkor pedig közel 16 év volt. Az adatok alapján a szezon már januárban erős kereslettel indult, tavasszal pedig bővülő kínálat és enyhülő árszint jellemezte a piacot.

A toplista egyértelműen kirajzolja a piac preferenciáit. A BMW R mellett a Honda CB, a Suzuki GSX, a Yamaha MT és a Kawasaki Z szerepeltek a legkeresettebb modellek között, de a tizedik helyen szintén BMW-modell, az F sorozat végzett. A német márka tehát dupla jelenléttel képviseltette magát a listán, miközben a fennmaradó helyeket teljes egészében japán gyártók dominálták. A Honda két modellel, a Suzuki hárommal, a Yamaha kettővel, a Kawasaki pedig eggyel került be a top 10-be, ami jól mutatja a japán motorkerékpárok töretlen hazai népszerűségét. A BMW R modellek átlagára meghaladta a 4,35 millió forintot, ezzel magasan a legdrágább szériát képviselve a listán.

A teljes piac átlagosan 1,93 millió forintos árszintje azt jelzi, hogy a kétmillió forint körüli ársáv ma már meghatározó referenciapont a használtmotor-vásárlók számára. Érdekes piaci jelenség ugyanakkor, hogy a közel 16 éves átlagéletkorhoz viszonylag alacsony, 28 452 kilométeres átlagos futásteljesítmény társul. Ez arra utal, hogy sok motorkerékpárt inkább szezonális használatra tartottak, jellemzően garázsban tárolva, kíméletes körülmények között. A toplistán szereplő modellek közül különösen a Yamaha MT emelkedik ki fiatal, 6 év alatti átlagéletkorával, míg a Yamaha FZ és a Honda CBR esetében a 17–19 éves modellekre is erős kereslet mutatkozik.

A szezonális trendek az év első hónapjaiban fokozatos élénkülést mutattak. Januárban még 9006 érdeklődés érkezett a portálra, februárban azonban már 10 863, márciusban pedig 15 841 érdeklődést mértek, ami a szezon közeledtével erősödő vásárlói aktivitást jelez. Ezzel párhuzamosan a hirdetésszám januárról márciusra több mint 66 százalékkal nőtt, 2844-ről 4753 darabra, miközben az átlagár 2,09 millió forintról 1,85 millió forintra csökkent. Áprilisban a kereslet továbbra is magas maradt 14 279 érdeklődéssel, az átlagár pedig 1,79 millió forintra mérséklődött, ami kedvezőbb vásárlási környezetet teremtett a szezon kezdetére.

„A mostani adatokból jól látszik, hogy a magyar motorosok tudatosan keresnek megbízható, értéktartó modelleket, és nem feltétlenül riadnak vissza az idősebb motoroktól sem, ha azok megkímélt állapotban vannak”

– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.

„A magas átlagéletkor és az alacsony futásteljesítmény kombinációja sok esetben kifejezetten vonzó lehet a vásárlóknak, hiszen ezek a motorok gyakran keveset használt, jó állapotú példányok. A tavaszi kínálatbővülés és az enyhülő árak ráadásul most kedvező belépési pontot teremthetnek azok számára, akik a szezonra keresnek motorkerékpárt”

– tette hozzá a szakértő.

*Érdeklődések: telefonszám- és e-mailcím-felfedések száma.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!