Connect with us

Gazdaság

Teljesen megújul az Óbudai Egyetem a következő tanévre

Új arculat, új vezetés, modernizáció.

Mára már a magyar felsőoktatás meghatározó szereplőjévé vált Óbudai Egyetem úgy döntött, nem kíván a maradiak sorába tartozni tovább.

Az Egyetemet 2019. július 15-től új vezetők irányítják, ezzel párhuzamosan az óbudai felsőoktatási intézmény arculatát is megújította.

obudai_egyetem_modern_logo_ajandektargy_2019_07_30

Prof. Dr. Kovács Levente 2019. július 15-től az Óbudai Egyetem új rektora. Az Óbudai Egyetem új Rektorának célkitűzései között szerepel, hogy a világ legelismertebb felsőoktatási intézményei között jegyezzék az Óbudai Egyetemet, amely már most teljes akadémiai programot kínál magyar és külföldi hallgatók számára. Hangsúlyozta:

„Egy egyetem számára  egyformán fontos az oktatás és a tudomány művelése. Nem elég hatékonyan csak egyiket művelni.”

Az új rektor személye mellett az Intézmény gazdálkodásáért 2019. február 15-től Földesi Gabriella, az Egyetem kancellárja felel. Kancellár asszony kiemelte, hogy az Intézmény akadémiai és kancellári vezetésének szoros együttműködésére van szükség a mai dinamikusan változó környezetben, ahol a kihívások gyors reagálást igényelnek a versenyképesség megtartásához. Ennek egyik kiemelt eszköze az Egyetem új márkaidentitása is. A jogelőd intézmények alapításának 140 éves múltját és hagyományos értékeit, valamint a felsőoktatásban és kutatásban betöltött innovatív szerepét két – egymást kiegészítő – arculat mutatja meg: a könnyen felismerhető, geometrikus elemekből felépülő modern ÓE logó, illetve a letisztult, klasszikus címeres logó.

A modern logó sötétkék és narancssárga, illetve világoskék színt kapott, amely az Egyetem közösségi média oldalain, ajándéktárgyakon és kreatív felületeken jelenik meg. A megújult címeres, sötétkék és óarany színű logóval elsősorban az egyetemi meghívókon, díszmappákon, okleveleken és névjegykártyákon találkozhatunk.

„A modern logó egyik legnagyobb erőssége, hogy könnyen és változatosan alkalmazható bármilyen felületen. Az ÓE kezdőbetűket egy négyzet keretezi, amely ikon jelleget és letisztult formavilágot biztosít az arculatnak, így akár pecsétszerűen a legkisebb arculati elemen is hangsúlyosan tud megjelenni.”

– mondta Misetics Mátyás, az Óbudai Egyetem új arculatáért felelős ügynökség, a MITTE Communications kreatív igazgatója.

Az egyetemi karok részére saját logók készültek, tiszteletben tartva a karok által már korábban alkalmazott szimbólumokat, amelyek egy egységesebb, ernyőmárka rendszerben az Óbudai Egyetem modern logója mellett kaptak helyet.

Idén is nagy számban felvételiztek az Intézménybe, akik közül több mint háromezer-kétszázan kezdhetik meg tanulmányaikat szeptembertől az Egyetem hat karán. Ez a szám várhatóan még bővül az augusztus 26-án záruló pótfelvételi eljárásban sikeresen jelentkezőkkel.

image002

Prof. Dr. Kovács Levente Temesváron, a Műszaki Egyetemen végzett 2000-ben. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett PhD fokozatot 2008-ban.  2012-től csatlakozott az Óbudai Egyetemhez, ahol 2013-ban az Óbudai Egyetem első habilitált doktora volt. A Neumann János Informatikai Kar oktatási dékánhelyettesi pozícióját töltötte be 2013-2018 között, emellett a mérnökinformatikus BSc és MSc tantervek szakfelelőse is, 2018-tól pedig az Óbudai Egyetem oktatási rektorhelyettese. A hazai és nemzetközi élet aktív szereplője, ERC StG nyertes kutatóként több hazai és nemzetközi szervezetben tölt be vezető tisztséget, amelyek közül kiemelendő az IEEE Hungary Section, ahol 2013-tól, 2016-ig alelnöki tisztséget töltött be, majd 2017-től a szervezet elnöke.

image006-3

Földesi Gabriella jogi szakokleveles közgazdász és tanári diplomával rendelkezik, teljes mértékben elkötelezett az oktatás iránt. Több mint 20 éve dolgozik gazdasági szakemberként, oktatóként vezető pozícióban. Az Emberi Erőforrások Minisztériumában 2015-től, főosztályvezetőként részt vett a felsőoktatás irányításában a kancellári rendszer kialakításában, továbbá az oktatás finanszírozása, az intézmények gazdasági irányításával kapcsolatos feladatok, valamint pénzügyi monitoring tevékenységek tartoztak hozzá. Szakmai érdeklődése révén számos külföldi felsőoktatási intézménybe is eljutott, így a hazai felsőoktatás mellett a külföldi jó gyakorlatokra is van rálátása nemcsak Európán belül, hanem tengeren túli is. Több jelentős EU-s projektben volt projekt- és pénzügyi vezető, pályája kezdetén a köznevelésben tanított.

Az új arculatot bemutató oldal az alábbi linken található:

https://mittecomm.com/obudaiegyetem/

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.” 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss