Gazdaság
A motivált karrierváltók előtt áll nyitva az IT szakma
Több tízezer informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról, a robotizáció terjedésével pedig a szoftverfejlesztők iránti kereslet további növekedése várható.
A hiány egyre több embert csábít át IT területre, ugyanakkor az iparági szakértők arra figyelmeztetnek, hogy csak az elkötelezett, nyitott, fejlődni vágyó szakembereket fogadják tárt karokkal a vállalatok.
Összhangban a munkaerő-piaci igényekkel az elsősorban karrierváltókat képző Green Fox Academy a felvételi folyamat során a motiváció szűrésére helyezi a hangsúlyt.
A legóvatosabb számítások szerint is több tízezer informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról. Az IVSZ (Szövetség a Digitális Gazdaságért) főtitkára, Molnár Attila becslése szerint a hiány kb. egyharmadát a szoftverfejlesztők teszik ki, de az IVSZ 2018-as Munkaerőpiaci Tünettérkép kutatása szerint az IT határterületeken is nagy hiány mutatkozik. Az iparági szakértők abban is egyetértenek, hogy ezen a területen biztosan nem várható dekonjunktúra. Balogh-Mázi Mária, Magyarország egyik legfelkapottabb újgenerációs állásportáljának, a DreamJo.bs-nak a vezérigazgatója és Molnár Attila is arra hívja fel a figyelmet, hogy a többi szektorban megjelenő munkaerőhiány is további keresletet gerjeszt a szoftverfejlesztők iránt, ami egyre inkább fokozódni fog.
“A vállalatok a munkaerőhiány ellensúlyozására olyan technológiákat kezdenek el alkalmazni, amihez kevesebb ember kell. A technológia kialakításához pedig további szoftverfejlesztőkre van szükség: nemcsak kódolókra, hanem olyan algoritmizálási képességekkel rendelkező, business analyst szakértőkre, akik képesek egy folyamatot leírni, lépésekre bontani”
– fogalmaz Molnár Attila és hozzáteszi, hogy amennyiben a világgazdaságban dekonjunktúra is lesz, az tovább fogja növelni a robotizáció iránti igényt, és így még több szoftverfejlesztőre lesz szükség.
Az IVSZ áprilisban leköszönt főtitkára, Major Gábor arra is rámutat, hogy a minőségi munkaerő megléte további állásokat teremthetne hazánkban:
“Mindenképpen a hiányhoz számolnám azokat a pozíciókat is, amik még nem léteznek, de ha lenne szabad, elérhető minőségi munkaerő, akkor nemzetközi versenyben ide jönnének ezek az állások – ez további legalább tízezer fő.”
Több csatorna kell a szakember-utánpótlás biztosítására
A szakértők egyöntetűen úgy látják, hogy az ilyen mértékű szakemberhiányt az egyetemek kibocsátása önmagában nem képes pótolni, ezért nagy szükség van az intenzív képzést nyújtó programozó bootcampekre, amelyek rövidebb idő alatt, gyakorlatias tudással bocsátanak ki pályakezdő programozókat.
Balogh-Mázi Mária tapasztalatai azt mutatják, hogy nem mindenkinek jelent valós alternatívát az egyetemi képzés:
“Egy karrierváltó nem feltétlen fog belekezdeni egy több éves egyetemi képzésbe, így reálisan úgy válthat IT területre, ha néhány hónap alatt, vagy akár részmunkaidőben 1 év alatt el tud sajátítani egy új szakmát, erre kínálnak lehetőséget a bootcampek.”
A Budapest Business Journal felmérése szerint Magyarország vezető szoftverháza, a több mint 60 Green Foxból érkező juniort foglalkoztató evosoft ügyvezetője, Petényi István is úgy látja, hogy nagyon fontos a bootcampek tevékenysége:
“Ha nézzük azokat az információkat, hogy hány tízezer mérnök és informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról, és mennyi az egyetemek kibocsátó képessége, azt gondolom, hogy mindenképp indokolt volt, hogy 3 évvel ezelőtt együttműködésre léptünk a Green Foxszal és más bootcampekkel. Azt látom, hogy ma is ez a helyzet. Az autóiparból érkező információk alapján pillanatnyilag ugyan lehet, hogy kicsit enyhül ez a hiány, de egyrészt nem gondolnám, hogy 3-5 éves távlatban ez így marad, vagy hogy az egyéb csatornák ilyen gyorsan képesek lennének kezelni ezt az igényt.”
Balogh-Mázi Mária hozzáteszi, hogy a vállalatoknak nem a papír számít:
“Teljesen mindegy, hogy egyetemet végzett, főiskolát, Green Foxot vagy bármi mást, nem is nagyon kérik a papírt a programozók esetében. Talán az állami intézményekben vagy nagyvállalatokban, ahol nagyon szigorú policy van erre vonatkozóan, de egyébként nem szokták papírhoz, végzettséghez kötni. Ehelyett az a jellemző, hogy a jelölt rátermettségét a próbafeladat vagy szakmai beszélgetés alapján ítélik meg.”
A motiváció és tanulási vágy a kulcs a sikeres karrierkezdéshez
A szakértők ugyanakkor abban is egyetértenek, hogy a hiány ellenére bármely más szakmához hasonlóan nem mindenki előtt áll nyitva az IT iparág, a pályakezdő programozók esetében elsősorban elkötelezettség, motiváció, munka iránti alázat, nyitottság és tanulási vágy kell ahhoz, hogy valaki sikeres legyen a munkaerőpiacon.
Petényi István az evosoft kiválasztási szempontjai kapcsán azt vallja:
“Nekünk az számít, hogy mennyi mindent tud valaki megtanulni, kevésbé az, hogy milyen tudással érkezik. Kellő nyitottsága legyen, jól, hatékonyan tudjon és akarjon tanulni. Fontos még a csapatszellem, hogy a közös érdeket az egyéni fölé tudja valaki helyezni. Ezek ugyan nem csak a junioroknál fontosak, de a junioroknál teljesen erre kell fókuszálnunk, mert ott elképzelhető, hogy a hard skill tudás még kevesebb, emiatt kevésbé mérvadó.”
A több mint 20 éves múltra visszatekintő, webes alkalmazások és szoftverek fejlesztésével, valamint hálózat- és szerverüzemeltetéssel foglalkozó Biroda alapítója, Bíró András is hasonlóan látja:
“Nekünk nagyon fontos, hogy az új munkatársunk illeszkedjen az adott projektcsapatba és a cég egészébe is. Emellett fontos szempont, hogy tényleg érezzük rajta azt, hogy tanulni, fejlődni akar és nyitott az újdonságokra, akár más programnyelvekre is.”
Baráth Barbara, a Green Fox Academy ügyvezetője képzési oldalról hozzáteszi:
“Mi is azt tapasztaltuk, hogy elsőként nem feltétlenül a szakmailag legkiemelkedőbb hallgatóinknak sikerül elhelyezkedni. A partnereink sokkal inkább az elkötelezett, fejlődni vágyó, nyitott jelölteket keresik. Ezért arra készítjük fel a hallgatóinkat, hogy az interjúk során ezt is meg tudják mutatni.”
Sokan a kecsegtető kezdőfizetés miatt váltanának a programozásra, Molnár Attila ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a pénz önmagában nem elegendő motiváció:
“Az egy jó motiváltsági tényező, ha valaki hajlandó elvégezni egy bootcampet, befizetni a tandíjat, a képzés idejére összehúzni a nadrágszíjat. De ha a motivációja egyedül a pénz, és 2-3 hónap után sem látható a fejlődése, akkor úgy elküldik, mint a szél.”
A bootcampek előnye, hogy tudnak szűrni
Molnár Attila úgy látja, a jó programozónak a hobbija is a programozás, és nem az a kérdés, hogy szükség van-e bootcampre vagy főiskolára, hanem az, hogy ki tud ilyen embert kibocsájtani.
“Ebben a legjobb tapasztalat az egyetemi végzettségű jelöltekkel van, a bootcampeknek ugyanakkor az az előnye, hogy tudnak szűrni. Ha jól csinálják, akkor olyan embereket engednek be a programjukba, akik egyébként motiváltak, csak alapvetően nem ezt a szakmát választották. A bootcamp néhány hónapos képzéssel megadja nekik a szükséges alapot a meglévő motiváltság mellé, és ha egy interjún be tudják mutatni, hogy ez a kettő megvan nekik, nagy örömmel fogják felvenni őket.”
Petényi István is a szűrési rendszert látja a bootcampek egyik fontos sikertényezőjeként:
“Azt vettem észre a Green Foxtól érkező kollégák esetében, hogy a hozzáállásuk, hogy mekkora bizonyítási vággyal rendelkeznek, az a Green Fox kiválasztási módszeréből fakad. Itt arra gondolok, hogy van már munkatapasztalatuk, de korábbi szakmájukban éri őket egy trauma, ami változtatásra készteti őket. Ezért hajlandóak a saját energiájukból, idejükből és pénzükből áldozni, ami a motivációt alapvetően befolyásolja.”
Krüpl Attila 2016-ban végezte el a Green Fox Academyt, jelenleg a Doclernél fejleszt.
“Szerintem a Green Fox leginkább olyan embereket keres felvételi során, akik változtatni akarnak az életükön. Akik aktívan tesznek ezért, csak kell nekik egy partner, aki segít belépni ebbe az iparágba. Olyanoknak ajánlom, akik elszántak, nem adják fel, és tudják hova akarnak eljutni.”
Gazdaság
Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.
Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.
Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása
Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.
„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”
– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.
A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.
A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.
„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”
– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.
A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.
A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.
Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.
A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.
„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”
– összegezte az adatokat a szakember.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról
Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.
Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.
A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.
Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.
Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A nyár rejtett adója a vállalkozásoknál
-
Gazdaság2 hét ago
Megtorpantak a Temu-rendelések: a FOXPOST is jelentős visszaesést lát
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkeztek a Yettel HiperNet optikai internetcsomagok
-
Mozgásban2 hét ago
Biztonságban két keréken: megérkezett a Xiaomi Electric Scooter 6 sorozat
-
Egészség2 hét ago
A home office legdrágább tévedése: amikor a monitort próbáljuk megspórolni
-
Szórakozás2 hét ago
Presser, Oláh és az olimpiai bajnokok – ismét aukciót szervez a Tűzcsiholó
-
Szórakozás2 hét ago
Ilyen volt a foci VB a Telekomnál
-
Zöld2 hét ago
Kevesebb antibiotikum és környezetterhelés, kisebb járványkockázat: ezért számít az állatjólét




