Az ABB megkezdte új robotikai gyártó- és kutatólétesítményének építését Kínában, a világ legnagyobb robotikai piacán.
A 150 millió amerikai dollár (1,1 milliárd RMB) összköltségű beruházás keretében épülő gyáregységet várhatóan 2021-ben nyitják meg.
A Sanghaj közelében, Kangqiao-ban épülő 67 000 m2 területű új gyárban a legkorszerűbb gyártási folyamatokat alkalmazzák majd, beleértve a gépi tanulást, valamint a digitális és kollaboratív technikákon alapuló megoldásokat is. A robotikaiparban ez lesz a világ legmodernebb, legnagyobb mértékben automatizált és legrugalmasabb gyára – egy olyan központ, ahol robotok gyártják a robotokat. Az új gyárban helyet kap majd egy helyszíni kutatási és fejlesztési központ is, ezzel elősegítve a gyorsabb innovációt a Mesterséges Intelligencia (MI) területén. A központ nyitott innovációs bázisként szolgál majd, ahol az ABB szoros együttműködésben fog dolgozni az ügyfelekkel annak érdekében, hogy együtt fejlesszék ki az egyéni igényekre szabott automatizálási megoldásokat.
Az ABB robotikai megoldásai változatos ügyfélkört szolgálnak ki Ázsiában: támogatást nyújtanak az autóipari gyártóknak, különösen az e-mobilitás területén, valamint segítik – a teljesség igénye nélkül – az elektronikai gyártókat, az élelmiszeripari és italgyártókat, a gyógyszeripart, a logisztika automatizálását és az általános iparágakat. Az ABB várakozásai szerint a robotok globális értékesítéséből származó forgalom a jelenlegi 80 milliárd dollárról 130 milliárd dollárra fog nőni 2025-re. Kína a világ legnagyobb robotikai piaca; 2017-ben világszerte minden harmadik értékesített robot Kínába került.
Balról jobbra: Peter Voser, az ABB elnök-vezérigazgatója; Chunyuan Gu, az ABB AMEA (Ázsia, Közel-Kelet, Afrika) térség elnöke; Sami Atiya, az ABB Robotika és Gyártásautomatizálás divízió elnöke; James-Gang Li, vezető üzleti menedzser, Robotika és Gyártásautomatizálás, ABB Kína
Peter Voser, az ABB elnöke-vezérigazgatója így nyilatkozott:
„Az új gyár létesítése egy újabb mérföldkő az ABB kínai fejlesztései terén, amellyel még jobban megerősítjük vezető pozíciónkat a világ legnagyobb robotikai piacán. A projekt tavaly októberi bejelentése óta már rengeteg támogatást kaptunk a helyi önkormányzattól. Nagy megtiszteltetés az ABB számára, hogy a projektet a 2019-es „Gyártás Sanghajban” elnevezésű kezdeményezés legjobb 10 projektje közé sorolták.”
„Az ipari robotika kínai piacvezetőjeként büszkén támogatjuk a kínai ipart a gyártási szektor megerősítésében”
– nyilatkozta Sami Atiya, az ABB Robotikai és Gyártásautomatizálási divíziójának elnöke.
A nagymértékben automatizált gyárban a termelés a rögzített összeszerelő sorok helyett automatizálási egységeken fog alapulni, ezzel lehetővé téve a robotok számára, hogy állomásról állomásra haladjanak, és a hagyományos gyártósoron történő termelési rendszernél testreszabottabb gyártás és nagyobb fokú rugalmasság valósuljon meg. Az automata irányítású járművek (AVG) a megfelelő időben alkatrészeket szállítanak a gyártást végző robotoknak, míg a legkorszerűbb kollaboratív megoldásokon alapuló technológiák biztosítják majd, hogy az emberek és a robotok biztonságosan tudjanak egymás mellett dolgozni, ezzel nagyobb rugalmasságot és gyorsabb gyártási folyamatokat teremtve, továbbá ötvözni tudják majd a robotok előnyeit az emberek egyedülálló képességeivel.
A gyár egy teljes digitális gyártó ökoszisztémaként működik majd, egy olyan „digitális ikernek” elnevezett módszert alkalmazva, amellyel a menedzsereken és mérnökökön át egészen az operátorokig és a karbantartó személyzetig mindenki betekintést nyerhet az adatokba, a gépi tanulási képességek pedig növelik a teljesítményt és a maximális szintre emelik a termelékenységet. Az ABB gépi tanuláson alapuló rendszerrel fogja ellenőrizni a robotokat azok összeszerelése során annak érdekében, hogy megfeleljenek a legmagasabb minőségi elvárásoknak.
Az ABB Robotika világszerte három gyárral rendelkezik: az új gyárral Sanghajban, amely az ázsiai ügyfeleket fogja kiszolgálni, és amely a már meglévő gyárat fogja felváltani. A svédországi Väster?s-ban lévő gyár az európai ügyfelek, a Michiganban lévő Auburn Hills gyár pedig az amerikai ügyfelek igényeit látja el.
Az ABB teljes körű üzleti tevékenységet folytat Kínában – a második legnagyobb piacán – beleértve a K&F, a gyártási, az értékesítési és a szolgáltatási részlegeket. A cég körülbelül 20 000 munkavállalót foglalkoztat 131 városban és 44 helyi cégnél. Kínában a cég robotikai üzletága több mint 2000 mérnököt, technológiai szakértőt és operatív vezetőt alkalmaz, országszerte 20 helyen. Az ABB több mint 2,4 milliárd amerikai dollárt fektetett be Kínában 1992 óta.
Az ABB Robotika úttörő szerepet tölt be az ipari és az együttműködő robotok, valamint a fejlett digitális szolgáltatások terén. A világ egyik vezető robotikai szállítójaként 53 országban, több mint 100 helyszínen vagyunk jelen. Az ABB Robotics napjainkig 400 000 robotot szállított a vállalatok és az alkalmazások széles köre számára. Segítünk vevőinknek, hogy javítsák a létesítményeik rugalmasságát, hatásfokát, biztonságát és megbízhatóságát, és átállhassanak a jövő gyárára, amelyet a kollaboratív robotika és a hálózatra kapcsolt eszközök jellemeznek majd.www.abb.com/robotics
A labdarúgás legrangosabb egyéni díja egyesíti erőit a Hankookkal: a gumiabroncsgyártó-vállalat lett az idei Aranylabda díjátadó hivatalos szponzora.
Az Aranylabdát világszerte a férfi és női profi labdarúgók teljesítményének legnívósabb elismeréseként tartják számon. A 68. díjátadó gálát 2024. október 28-án rendezik meg a Théâtre du Châtelet épületében, a francia főváros, Párizs szívében.
A partnerség értelmében mindkét fél használhatja a másik márka logóját, és a Hankook emblémáját a vörös szőnyeg mentén és a sajtóterületen is jól láthatóan elhelyezik. Emellett az UEFA és a Hankook csatornáin folytatott digitális tevékenységek célja, hogy tovább erősítsék a szurkolók márkahűségét. 2024 óta az UEFA, a France Football és a L’Équipe médiavállalatok tulajdonosa, a Groupe Amaury közösen ítélik oda az Aranylabdát. Az elismerést 1956 óta adják át.
“Hivatalos szponzori szerepvállalásunk az Aranylabda díjátadón logikus folytatása az UEFA-val való sokéves gyümölcsöző együttműködésnek”
– nyilatkozta Sanghoon Lee, a Hankook Tire Europe elnöke és COO-ja.
„Ez a partnerség testesíti meg a tökéletes egymásra találást a nemzetközi szponzorációs stratégiánkban, amelynek mindig a Hankook prémium márkaként való pozícionálása volt a középpontban. A labdarúgás továbbra is a legnépszerűbb sport Európában, és emberek millióit köti össze. Büszkék vagyunk arra, hogy részesei lehetünk ennek.”
Globális szponzorációs stratégia a piac erősítéséhez
A Hankook Tire szponzorációs stratégiája világos megközelítést követ, amely globális, európai és nemzeti szinten is jelentős partnerségeken alapul. A hangsúly az olyan széles hatósugarú, első osztályú platformokon van, mint az ABB FIA Formula E világbajnokság, az UEFA Európa Liga és Konferencia Liga, vagy a Borussia Dortmund labdarúgóklub. Ezeknek a partnerségeknek a célja, hogy világszerte erős jelenlétet teremtsenek, és egyúttal különböző célpiacokat szólítsanak meg. Különösen az UEFA-val való partnerség nyújt lehetőséget arra, hogy a márka aktívan megjelenjen a legfontosabb európai piacokon.
A legjobb férfi és női labdarúgók díjazása mellett a Ballon d’OrTM hét további kategóiában is oszt ki díjakat a labdarúgás területén elért eredményekért. Az idei év újdonsága az Év férfi labdarúgó edzője és az Év női labdarúgó edzője, amelyekkel az edzők a pályán elért sikerekhez való értékes hozzájárulását díjazzák.
Két régióban, valamint a családi és társas házak esetében is javultak az energiahatékonysági mutatók a tavalyi felmérés óta – ismertette az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója az Energetikai Iránytű legfrissebb megállapításait.
Az idén értékesített lakóingatlanok fajlagos hőveszteségének átlaga a tavalyihoz hasonló eredményt hozott, ám két szegmensben javulást tapasztaltunk – kommentálta Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója a IV. Energetikai Iránytű eredményeit. A felmérés az év első félévben az Otthon Centrum hálózatának közreműködésével értékesített ingatlanok összesítése alapján határozta meg a különböző ingatlantípusok átlagos hőveszteségi mutatóit. A szakember elmondta, a családi házak fajlagos hőveszteség tényezője idén kedvezőbb volt a tavalyi átlagnál, és az 1,12-es átlagérték 0,95 W/m3K-re csökkent. Az ikerházaknál, sorházaknál néhány tizedet romlott a tavalyi második féléves felméréshez képest az idei érték, míg a társasházi lakások valamivel fenntarthatóbbnak bizonyultak, a 0,41 W/m3K átlaga a tavalyi 0,44 W/m3K-hez képest javuló tendenciát mutatott. Ugyanakkor Tóth Csaba leszögezte, az adatsort az értékesített ingatlanok összetételhatása is befolyásolta.
Az energetikai tanúsítás során az épületek energetikai jellemzőit vizsgálták, s a besorolás az ingatlan becsült energiaigénye, szén-dioxid-kibocsátása, fűtéstípusa és melegvízhasználata alapján történt. Az épületekre számított fajlagos hőveszteség tényező azt mutatja meg, hogy a gépészet nélküli ingatlan önmagában mekkora hőveszteséggel üzemeltethető, azaz, mennyire korszerű maga a szerkezet.
A legkedvezőbb mutatókkal idén is a Nyugat-dunántúli (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyében), valamint a Közép-magyarországi régióban (Pest vármegyében) értékesített ingatlanok büszkélkedhettek. Mindkét országrészben jelentős javulást mért az OC az összesített energetikai jellemzők, valamint a fajlagos hőveszteség terén, ami azt mutatja: a piacra került ingatlanok korszerűbbek voltak az előző félévben értékesítetteknél.
A legmagasabb, legkedvezőtlenebb érték a Dél-Alföld régióban mutatkozott az ingatlanok átlagos fajlagos hőveszteség tényezője, és az összesített energetikai jellemzők terén. A sorrend változott tavaly óta, akkor még az Észak-Alföldön volt a legrosszabb ez az érték.
Az OCS PEI értéke az idei első félévi tanúsítások alapján a főváros budai kerületeiben volt a legalacsonyabb, a tavalyi 88,7 százalékhoz képest 86 százalékra javult. A főváros belső kerületeiben viszont romlott a helyzet: a tavalyi második félévben mért 99,8 százalékos érték az idei első félévre lényegesen kedvezőtlenebb 113 százalékra emelkedett, míg a régióközpontokban a tavalyi 93,2 százalékról 97,1 százalékra nőtt.
Tóth Csaba elmondta, minél több a környezetével közvetlenül érintkező felülete van egy lakóegységnek, annál nagyobb az összes lehűlő felülete, ennélfogva nagyobb a hővesztesége is. Ha ez a geometriai adottság ráadásul még korszerűtlen szerkezettel is társul, akkor a hőveszteség még nagyobb lesz. „Ez a magyarázata, hogy a családi háznak jóval magasabb a hőveszteségi tényezője egy iker- vagy társasházi lakásnál” – magyarázta a szakember. Minél kisebb a lehűlő felület, annál kedvezőbb a hőveszteség mértéke, például egy ikerház esetén az épület egyik oldala védett, hiszen a szomszédos ikerház-egység fűtött helyiségeihez kapcsolódik. A társasházaknál az épületen belüli elhelyezkedéstől függ, hogy hány oldalról védett a lakás. Ugyanakkor a hőveszteséget nem csak az elhelyezkedés, de a lakás mérete is befolyásolja. Minél nagyobb alapterületű és belmagasságú egy lakás, a geometriából fakadóan annál nagyobbak a lehűlő felületei.
Ugyanakkor az épület formája mellett nagyon nagy jelentősége van a felhasznált építőanyagoknak és az építési technológiának is. Az elmúlt évtizedben épült lakóingatlanok a korábbi évtizedekhez képest jóval energiahatékonyabbak, ami az árazásra is kihat: a korszerűbb, energiahatékonyabb épületekben magasabb áron keltek el a lakóegységek, mint a rosszabb fajlagos hőveszteségűekben, vagyis a hőveszteségi mutató beépült az árba – jelentette ki Tóth Csaba, aki megjegyezte: emellett természetesen az elhelyezkedés, az ingatlan minőségi állapota, típusa, valamint az építéstechnológia és a fűtés módja is befolyásolja az ár alakulását.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ezt javasolják a biztosítók, hogy a megtakarítások megőrizzék az értéküket
A biztosítók 3 és 19,6 százalék közötti indexálást javasoltak idén a nyugdíjbiztosításokra és a megtakarításos életbiztosításokra.
A Grantis elemzéséből az is kiderül, hogy a tavalyi magas infláció ellenére sem történt drasztikus visszaesés a megtakarítások hosszú távú fenntartásában.
Változatos képet mutat az indexálási gyakorlat
A biztosítóknál jellemzően az előző naptári év KSH fogyasztói indexét, azaz az inflációt (tavaly 17,6 százalék) figyelembe véve határozzák meg az éves értékkövetés mértékét.
Az Alfánál idén 19,5 százalékos indexálást javasoltak a nyugdíjbiztosítások, illetve a megtakarításos életbiztosítások esetében. A biztosítónál minden évben 90 százalék feletti az index elfogadási arány, és hozzátették, hogy ez idén sem változott.
A CIG Pannóniánál 0, 5 és 10 százalékos értékkövetés is választható, tehát legalább 5 százalékos az indexálás mértéke.
A Generalinál 0, 3, 5 vagy 8 százalékos éves indexálást választhat az ügyfél induláskor, és ez alapján fog futni a szerződés, de van lehetőség eltérő (magasabb vagy alacsonyabb) indexálás választására is a futamidő során.
A Groupamánál az indexértesítő kiküldését megelőző 12 havi infláció átlagát ajánlják fel, de minimum 5 százalékos indexálás választható.
A K&H Biztosítónál 15 százalékos indexálást ajánlottak az ügyfeleknek. A biztosító arról számolt be, hogy az idei évben is a döntő többség elfogadta a javasolt indexálást.
Az NN az idei első félévben 14,5 százalék, második félévben pedig 17,6 százalék volt egységesen az indexálás mértéke a nyugdíj- és életbiztosítási termékeknél. Bár az automatikus díjnövelés mértéke nem választható, a legtöbb termék esetében van lehetőség visszautasítani azt. A díjemelést az ügyfelek több mint háromnegyede fogadta el.
A MetLife szintén a belépéskor állapítja meg az indexálást, náluk a unit-linked termékeknél 0, 3, 6 és 10 százalékos indexálás választható. A hagyományos termékeknél 12,6 százalékot javasoltak idén.
Az Unionnál 19,6 százalékos indexálást ajánlottak. A magasabb infláció és az ez alapján megajánlott magasabb értékkövetési index hatására az ügyfelek valamivel több, mint egytizede utasította el az indexálást.
Vannak olyan biztosítók, ahol kötelező az indexálás. Az Allianz 3 százalékos, a Signal Iduna 5 százalékos fix értékkövetést alkalmaz évente.
Az Uniqa Biztosítónál is automatikus a díjnövelés, a biztosítás díja a biztosítási évfordulókon fixen 5 százalékkal emelkedik.
Az indexálás, azaz az értékkövetés szerepe, hogy a megtakarítás az infláció növekedésével is meg tudja őrizni az értékét. Ezt akkor lehet elérni, ha a takarékoskodók minden évben az inflációs változásokhoz igazítják a rendszeres megtakarításuk díját – jelezték a Grantis szakértői.
Továbbra sem éri meg a visszavásárlás
A megtakarítások visszavásárlása mellett jellemzően azok döntenek, akik anyagilag nehéz helyzetbe kerülnek. A független alkusz felhívta rá a figyelmet, hogy az idő előtti feltörés súlyos adóvonzattal jár, és mivel a költségelvonás jelentős része jellemzően az első 5 évben történik, így akkor különösen nem éri meg a visszavásárlás, mert még nem is termelődött ki annyi megtakarítás, hogy érdemes lenne felvenni.
A Grantis értesülései szerint azonban a biztosítók nem észleltek megugrást ezzel kapcsolatban az elmúlt években. A biztosítók többféle szerződésmentő lehetőséget is kínálnak, a megszüntetés helyett például jó alternatíva lehet az átmeneti díjcsökkentés, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy kevesen élnek vele.
Van olyan biztosító, amelyik jelezte, hogy az ügyfelek többsége a szerződéskötéskor választott díjon nem szokott csökkenteni a tartam során, egy másik biztosító adatai szerint az ügyfelek alig 2 ezreléke él a díjcsökkentés lehetőségével.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!