Connect with us

Gazdaság

Ezen az öt területen tarol az open source

Sokan hallottunk már a nyílt forráskódú szoftverekről, de nem biztos, hogy az Androidon és a Linuxon kívül egyéb neveket is fel tudnánk sorolni.

Pedig ezek a megoldások általában nagyobb rugalmasságot és alacsonyabb költségeket kínálnak, mint zárt forráskódú alternatíváik, ezért érdemes őket közelebbről is megismerni.

A SUSE szakértői most bemutatnak öt olyan területet, ahol az open source minden kétséget kizáróan átvette a vezetést.

A nyílt forráskód elérte azt az érettségi szintet, ahol már nem lehet figyelmen kívül hagyni. A legfrissebb kutatás szerint a vállalatok 82 százaléka sokkal pozitívabban áll a nyílt forráskódú szoftverekhez, mint öt évvel korábban, és már a felsővezetők is egyre gyakrabban részesítik előnyben ezeket a programokat a zártakkal szemben. Ennek köszönhetően az open source megoldások domináns szerepet játszanak számos olyan kulcsfontosságú fejlesztésben, amelyek jelentős mértékben átformálják világunkat.

Szuperszámítógépek és nagy teljesítményű számítástechnika

A szuperszámítógépek olyan rendszerek, amelyek tömeges mennyiségben oldanak meg bonyolult számítási feladatokat több ezer processzor teljesítményét egyesítve. Évtizedek óta használják őket különféle tudományos kutatásokhoz, kvantummechanikához, molekuláris modellezéshez és egyéb alkalmazásokhoz, a világegyetem titkainak megfejtésére törekedve. Ezekben a rendszerekben túlnyomó többségben Linuxot használnak. 2017 novembere óta pedig a top 500 legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépen mind Linux fut.

A Linuxot ezzel egyidejűleg a vállalatoknál is egyre szélesebb körben alkalmazzák a nagy teljesítményű számítástechnikai projektekhez, amelyekkel számos, egyre nagyobb jelentőséggel bíró területet támogatnak. Ilyen például a Big Data, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, az önvezető járművek, az okos városok, illetve az IoT-eszközök.

Adatbázisok

Az adatbázisok egyre fontosabb szerepet játszanak a szervezetek működésében. Ez annak köszönhető, hogy a fent említett, növekvő fontosságú technológiák gyors és hatékony adatfeldolgozási képességeket igényelnek. Ugyanakkor egyes felhasználási esetekben, például az IoT- és mobileszközök, illetve önvezető járművek esetében nagyobb mennyiségű, elosztott adatot kell kezelni, ezért különféle típusú adatbázisokra van szükség. Ezek között pedig egyre nagyobb arányban szerepelnek a népszerűségi lista élén az olyan nyílt forráskódú adatbázisok, mint a MySQL, a PostgreSQL, a SQLite, a MongoDB, a MariaDB és a Redis.

Web- és internetszerverek

A nyilvános internetszerverek nagy része Linux-alapokon fut, és a webszerverek 70 százalékán Unix jellegű rendszereket használnak, amelyek közül a Linuxé az oroszlánrész. Bár általánosságban kevés figyelmet szentelnek nekik, ezek a szerverek biztosítják legtöbbünk számára a hátteret a mindennapos internetes kommunikációhoz és különféle online szolgáltatásokhoz.

Felhőnatív alkalmazások és konténerek

A felhőalapú működésre szánt alkalmazások fejlesztéséhez nem elég, ha a felhőkörnyezetben hosztolják a megoldást. Ezeket a programokat a folyamat legelejétől kezdve úgy kell tervezni, hogy megfelelően működjenek a felhőben, és teljes mértékben képesek legyenek kihasználni a felhőplatformok által kínált lehetőségeket. Ez azt jelenti, hogy a felhőéhez hasonló, elosztott, jól skálázható, automatizált és önjavító környezetben kell fejleszteni és működtetni őket, amelyet a konténerek segítségével egyszerűen meg lehet teremteni.

A nyílt forráskód a felhőnatív megközelítéshez kapcsolódó, vezető technológiák körében is az élen jár. Közülük a Kubernetes, a Linux, a Docker konténerek, valamint a Cloud Foundry a legnépszerűbbek, és a felhőplatformok is nagyrészt open source alapokon működnek.

IoT-eszközök és beágyazott rendszerek

Az IoT piaca elképesztő ütemben bővül: az előrejelzések szerint 2022-re 1,2 trillió dollárt ér majd, és az internethez csatlakoztatott eszközök száma 2024-ig eléri a közel 14 milliárdot. Az ilyen jellegű készülékek működtetéséhez, illetve az általuk gyűjtött adatok kezeléséhez rendszerint olyan különleges, beágyazott rendszereket használnak, amelyet egy-egy konkrét feladat ellátására terveztek.

A nyílt forráskód itt is kedvelt: a beágyazott rendszerekhez a fejlesztők 53 százaléka valamilyen nyílt forráskódú operációs rendszert választ, az IoT-eszközök pedig az esetek közel háromnegyedében Linuxon futnak.

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Cafeteria bevezetés

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Cafeteria bevezetés tavasszal

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Cafeteria bevezetés ősszel

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára. 

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss