Gazdaság

Hogyan alakítja át a technológia az emberi életet és a munkavégzést a következő 10 évben?

Hálózatba kötött valóság – Gondolkodó városok

A Dell Technologies új tanulmánya előrevetíti azokat a változásokat, amelyeket a feltörekvő technológiák 2030-ra elhoznak az életünkbe
Szorosabb kapcsolatunk lesz a gépekkel, amit az olyan technológiák exponenciális fejlődése és elterjedése hoz el, mint az 5G, a mesterséges intelligencia (MI), a kibővített valóság (XR) és az IoT
Életünket radikálisan átalakítják az olyan technológiavezérelt változások, mint a gondolkodó városok, a folyamatos összekapcsolódás és mobilitás, valamint a robotok elterjedése
A vezető beosztásúak többsége (60%) úgy véli, hogy az alkalmazottaknak 2030-ra folyékonyan kell beszélniük a technológia nyelvén
Az üzleti vezetők szerint az adatvédelem és a szabályozás jelenti majd a legnagyobb kihívást a jövőben

A Dell Technologies közzétette Realizing 2030 című tanulmányának két új részét, amelyek azt vizsgálják, hogy a feltörekvő technológiák hogyan alakítják át az életünket és a munkavégzést a 2030-ra. A kutatást az Institute for the Future (IFTF) és a Vanson Bourne készítette 40 ország 4600 üzleti vezetőjének megkérdezésével. Az eredmények egy lehetőségekben bővelkedő jövőt írnak körül, hiszen a fejlett technológiák az emberi fejlődés potenciális mozgatórugói világszerte.

A feltörekvő technológiák

A feltörekvő technológiák – a kollaboratív MI, az 5G hálózatok, az Edge Computing, a multimodális felületek (Multimodal Interfaces), a kibővített valóság (Extended and Virtual Reality – XR), az IoT, valamint a biztonságos, elosztott adatbázisok (Secure Distributed Ledgers) – együtt határozzák meg a következő évtizedben a mindennapok alakulását és változásait, az emberek életét, valamint strukturálják át a munka világát. Városainkat hatékonyabbá, fenntarthatóbbá és élhetőbbé teszik és elengedhetetlenek lesznek ahhoz, hogy megértsük az emberek és a gépek egységben történő munkavégzését, valamint, hogy az embereknek jelentőségteljesebb és kreatívabb munkát adjunk.

A mindennapok jövője, a jövő mindennapjai

A tanulmány a következő változásokat jósolta a jelen és 2030 között, amelyek meghatározzák majd mindennapjainkat:

Hálózatba kötött valóság (Networked reality): A következő évtizedben a kibertér a valóság egy rétegévé válik, ahogy a digitális környezetünk elkezd túlmutatni a televíziókon, az okostelefonokon és egyéb kijelzőkön.
Folyamatos összekapcsolódás és mobilitás (Connected mobility and networked matter): A holnap járművei lényegében mozgó számítógépek lesznek. Megbízzuk őket, hogy vigyenek el oda, ahova menni szeretnénk a fizikai világban, miközben a bárhol elérhető virtuális terekben lépünk egymással kapcsolatba.
Digitális városokból gondolkodó városok (From digital cities to sentient cities): A városok szinte szó szerint életre kelnek a saját okoseszközeik hálózatba kötött infrastruktúrájával, az önellenőrzési rendszereikkel és az MI-vezérelt elemzéseikkel.
Támogató algoritmusok (Agents and algorythms): Mindenkit egy teljesen testreszabott, „élethez igazított operációs rendszer” támogat majd, amely előre kiszámítja a szükségleteinket és proaktívan támogatja a napi tevékenységeinket, hogy időt szabadítson fel.
Robotok közösségi kapcsolatokkal (Robots with social lives): A robotok partnerekké válnak az életünkben – felerősítik a készségeinket és kiterjesztik a képességeinket. A robotok megosztják majd az újonnan szerzett tudást a közösségi robothálózatokon, hogy együtt, valós időben vezessenek innovációkhoz és gyorsítsák a fejlődést.

Sok vállalkozás már most is készül ezekre a változásokra:

76 százalék arra számít, hogy a feladatok automatizálása miatt az emberek másképpen töltik majd el az idejüket.
A megkérdezett vállalkozások több mint fele számít arra, hogy a hálózatba kötött valóság mindennapossá válik.
56 százalék mondja, hogy örömmel venné a mindennapos tevékenységeket a virtuális és a kiterjesztett valóságban.
56 százalék örülne, ha az emberek olyan technológiákkal rendelkeznének, amelyek segítségével számítógépeket tudnak irányítani az elméjükkel.

A munka jövőjét alakító trendek

Az üzleti vezetők 83 százaléka szerint a technológiai átalakulás által jobb munkahelyi körülmények érhetők el. Sokan optimisták az ember-gép partnerségek lehetőségeivel kapcsolatban és 70 százalék megerősíti, hogy az emberek szívesen dolgoznak együtt gépekkel, túllépve az emberi korlátokat. 10 üzleti vezetőből majdnem 9 (86%) tervezi a feltörekvő technológiák használatát a munkaerő hatékonyságának növeléséhez.

Ennek fényében vázolta fel tanulmány a három szakaszt, amely várhatóan a következő évtizedben átalakítja a munkakörnyezetet:

Technológiai tehetségek (Inclusive talent): Az emberi és gépi partnerkapcsolatok igazságosabb munkahelyeket teremtenek majd, hiszen a jelölteket a képességeik alapján értékelik, nem pedig a nemük, koruk vagy társadalmi helyzetük alapján. Objektív információt adnak majd az optimális munkahelyi csapatok létrehozásához, és segítenek az ideális munkahelyi légkör és a hatékonyság megteremtésében, valamint az emberek megtartásában.
Jól felszerelt kollégák (Empowered workers): Az alkalmazottak egészen más módokon dolgoznak majd együtt például az XR segítségével, amely egy eddig még sosem tapasztalt lehetőségeket biztosít majd a munkában. A játékok, a programozás és az elosztott közösségek már használják a valós idejű együttműködésre épülő folyamatokat, amivel sokkal nagyobb összhangban képesek dolgozni.
Gördülékeny MI-használat (AI fluency): Az MI inkább kiegészíti és fejleszti az emberi képességeket, mint helyettesíti az embert. Az MI-t gördülékenyen használó dolgozók a készségeikre építve tudják majd kezelni a munkafolyamatokat, megoldani a feladatokat és értelmezni a rengeteg begyűjtött adatot. Az MI, valamint az emberi és gépi rendszerek mélyreható ismerete megnöveli az alkalmazottakban rejlő potenciált, így kitűnhetnek a munkaerőpiacon.

Adatvédelem és szabályozás mint a legnagyobb kihívások

Ezek a technológiavezérelt változások különböző kihívásokkal szembesíthetik az embereket és a szervezeteket egyaránt. Azoknak a szervezeteknek, amelyek szeretnék kihasználni az új, feltörekvő technológiákban rejlő lehetőségeket, meg kell tenniük a lépéseket a hatékonyan adatgyűjtés, feldolgozás és felhasználás irányába.

Az üzleti vezetők szerint két terület jelenti a legnagyobb kihívást a jövőben:

74 százalékuk úgy gondolja, hogy az adatvédelem a legfontosabb társadalmi nehézségek egyike, amit meg kell oldani.

44 százalékuk az MI szabályozását és a felhasználásának a letisztázását szorgalmazza.

A teljes tanulmány itt tölthető le.

Up Next

Digitális mintatantermet adott át a T-Systems Magyarország

Don't Miss

A digitális tudás fejlesztése az egyik legnagyobb érték

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!