Gazdaság

Hogyan alakítja át a technológia az emberi életet és a munkavégzést a következő 10 évben?

Hálózatba kötött valóság – Gondolkodó városok

A Dell Technologies új tanulmánya előrevetíti azokat a változásokat, amelyeket a feltörekvő technológiák 2030-ra elhoznak az életünkbe
Szorosabb kapcsolatunk lesz a gépekkel, amit az olyan technológiák exponenciális fejlődése és elterjedése hoz el, mint az 5G, a mesterséges intelligencia (MI), a kibővített valóság (XR) és az IoT
Életünket radikálisan átalakítják az olyan technológiavezérelt változások, mint a gondolkodó városok, a folyamatos összekapcsolódás és mobilitás, valamint a robotok elterjedése
A vezető beosztásúak többsége (60%) úgy véli, hogy az alkalmazottaknak 2030-ra folyékonyan kell beszélniük a technológia nyelvén
Az üzleti vezetők szerint az adatvédelem és a szabályozás jelenti majd a legnagyobb kihívást a jövőben

A Dell Technologies közzétette Realizing 2030 című tanulmányának két új részét, amelyek azt vizsgálják, hogy a feltörekvő technológiák hogyan alakítják át az életünket és a munkavégzést a 2030-ra. A kutatást az Institute for the Future (IFTF) és a Vanson Bourne készítette 40 ország 4600 üzleti vezetőjének megkérdezésével. Az eredmények egy lehetőségekben bővelkedő jövőt írnak körül, hiszen a fejlett technológiák az emberi fejlődés potenciális mozgatórugói világszerte.

A feltörekvő technológiák

A feltörekvő technológiák – a kollaboratív MI, az 5G hálózatok, az Edge Computing, a multimodális felületek (Multimodal Interfaces), a kibővített valóság (Extended and Virtual Reality – XR), az IoT, valamint a biztonságos, elosztott adatbázisok (Secure Distributed Ledgers) – együtt határozzák meg a következő évtizedben a mindennapok alakulását és változásait, az emberek életét, valamint strukturálják át a munka világát. Városainkat hatékonyabbá, fenntarthatóbbá és élhetőbbé teszik és elengedhetetlenek lesznek ahhoz, hogy megértsük az emberek és a gépek egységben történő munkavégzését, valamint, hogy az embereknek jelentőségteljesebb és kreatívabb munkát adjunk.

A mindennapok jövője, a jövő mindennapjai

A tanulmány a következő változásokat jósolta a jelen és 2030 között, amelyek meghatározzák majd mindennapjainkat:

Hálózatba kötött valóság (Networked reality): A következő évtizedben a kibertér a valóság egy rétegévé válik, ahogy a digitális környezetünk elkezd túlmutatni a televíziókon, az okostelefonokon és egyéb kijelzőkön.
Folyamatos összekapcsolódás és mobilitás (Connected mobility and networked matter): A holnap járművei lényegében mozgó számítógépek lesznek. Megbízzuk őket, hogy vigyenek el oda, ahova menni szeretnénk a fizikai világban, miközben a bárhol elérhető virtuális terekben lépünk egymással kapcsolatba.
Digitális városokból gondolkodó városok (From digital cities to sentient cities): A városok szinte szó szerint életre kelnek a saját okoseszközeik hálózatba kötött infrastruktúrájával, az önellenőrzési rendszereikkel és az MI-vezérelt elemzéseikkel.
Támogató algoritmusok (Agents and algorythms): Mindenkit egy teljesen testreszabott, „élethez igazított operációs rendszer” támogat majd, amely előre kiszámítja a szükségleteinket és proaktívan támogatja a napi tevékenységeinket, hogy időt szabadítson fel.
Robotok közösségi kapcsolatokkal (Robots with social lives): A robotok partnerekké válnak az életünkben – felerősítik a készségeinket és kiterjesztik a képességeinket. A robotok megosztják majd az újonnan szerzett tudást a közösségi robothálózatokon, hogy együtt, valós időben vezessenek innovációkhoz és gyorsítsák a fejlődést.

Sok vállalkozás már most is készül ezekre a változásokra:

76 százalék arra számít, hogy a feladatok automatizálása miatt az emberek másképpen töltik majd el az idejüket.
A megkérdezett vállalkozások több mint fele számít arra, hogy a hálózatba kötött valóság mindennapossá válik.
56 százalék mondja, hogy örömmel venné a mindennapos tevékenységeket a virtuális és a kiterjesztett valóságban.
56 százalék örülne, ha az emberek olyan technológiákkal rendelkeznének, amelyek segítségével számítógépeket tudnak irányítani az elméjükkel.

A munka jövőjét alakító trendek

Az üzleti vezetők 83 százaléka szerint a technológiai átalakulás által jobb munkahelyi körülmények érhetők el. Sokan optimisták az ember-gép partnerségek lehetőségeivel kapcsolatban és 70 százalék megerősíti, hogy az emberek szívesen dolgoznak együtt gépekkel, túllépve az emberi korlátokat. 10 üzleti vezetőből majdnem 9 (86%) tervezi a feltörekvő technológiák használatát a munkaerő hatékonyságának növeléséhez.

Ennek fényében vázolta fel tanulmány a három szakaszt, amely várhatóan a következő évtizedben átalakítja a munkakörnyezetet:

Technológiai tehetségek (Inclusive talent): Az emberi és gépi partnerkapcsolatok igazságosabb munkahelyeket teremtenek majd, hiszen a jelölteket a képességeik alapján értékelik, nem pedig a nemük, koruk vagy társadalmi helyzetük alapján. Objektív információt adnak majd az optimális munkahelyi csapatok létrehozásához, és segítenek az ideális munkahelyi légkör és a hatékonyság megteremtésében, valamint az emberek megtartásában.
Jól felszerelt kollégák (Empowered workers): Az alkalmazottak egészen más módokon dolgoznak majd együtt például az XR segítségével, amely egy eddig még sosem tapasztalt lehetőségeket biztosít majd a munkában. A játékok, a programozás és az elosztott közösségek már használják a valós idejű együttműködésre épülő folyamatokat, amivel sokkal nagyobb összhangban képesek dolgozni.
Gördülékeny MI-használat (AI fluency): Az MI inkább kiegészíti és fejleszti az emberi képességeket, mint helyettesíti az embert. Az MI-t gördülékenyen használó dolgozók a készségeikre építve tudják majd kezelni a munkafolyamatokat, megoldani a feladatokat és értelmezni a rengeteg begyűjtött adatot. Az MI, valamint az emberi és gépi rendszerek mélyreható ismerete megnöveli az alkalmazottakban rejlő potenciált, így kitűnhetnek a munkaerőpiacon.

Adatvédelem és szabályozás mint a legnagyobb kihívások

Ezek a technológiavezérelt változások különböző kihívásokkal szembesíthetik az embereket és a szervezeteket egyaránt. Azoknak a szervezeteknek, amelyek szeretnék kihasználni az új, feltörekvő technológiákban rejlő lehetőségeket, meg kell tenniük a lépéseket a hatékonyan adatgyűjtés, feldolgozás és felhasználás irányába.

Az üzleti vezetők szerint két terület jelenti a legnagyobb kihívást a jövőben:

74 százalékuk úgy gondolja, hogy az adatvédelem a legfontosabb társadalmi nehézségek egyike, amit meg kell oldani.

44 százalékuk az MI szabályozását és a felhasználásának a letisztázását szorgalmazza.

A teljes tanulmány itt tölthető le.

Up Next

Digitális mintatantermet adott át a T-Systems Magyarország

Don't Miss

A digitális tudás fejlesztése az egyik legnagyobb érték

Gazdaság

Egy évtizede erősíti a nonprofitokat a PwC Civil Mentoring Programja

Tíz éve dolgozik a civilek fenntartható működéséért és társadalmi hatásuk növelése érdekében a PwC Magyarország. Ezidő alatt 129 civil szervezet vett részt a vállalat pro bono programjában, és összesen 135 mentor támogatta a fejlődésüket. Idén 17 szervezet kapott fejlesztést, hatan pedig féléves mentorálással folytatják.

2026-ban rekordszámú pályázat érkezett a PwC Civil Mentoring Programjára, a három hónapos képzésbe 17 szervezet jutott be. A PwC Magyarország 10 éve futó szakmai önkéntes programjának célja, hogy a résztvevő civil szervezetek fejleszthessék működésüket, stratégiai területeken erősödjenek, és hosszú távon fenntarthatóbban dolgozzanak fontos társadalmi ügyeken. A program egyedisége abban rejlik, hogy a résztvevők az üzleti szemléletű működéshez kapnak gyakorlati eszközöket, melyeket közvetlenül beépíthetnek a mindennapi működésükbe.

A PwC szakértői által nyújtott képzés a szervezetek aktuális nehézségeihez igazodva változatos témákat – többek között stratégiaalkotás, üzleti és pénzügyi tervezés, működésfejlesztés, illetve vállalati kapcsolatok és kommunikáció – fedett le.

A mentorprogramba kiválasztott hat szervezettel több hónapon át 2–3 fős PwC-s csapatok dolgoznak együtt, míg további két nonprofit egy-egy konkrét projekt megoldásához kap célzott szakértői segítséget.

A 2026-os program támogatott szervezetei

A záróalkalmon 12 szervezet képviselője állt „színpadra”, hogy bemutassa, milyen szakmai támogatással tudnának még nagyobb társadalmi hatást elérni a következő hónapokban.

A szakmai zsűrit egy korábbi nyertes szervezet vezetője (Illyés Tímea, Habitat for Humanity), egy független szakértő (Bakó Csaba, SIMPACT), valamint a programban oktatóként és mentorként is szerepet vállaló PwC-s munkatárs, Nádasy Bernadett alkotta. Az elbírálásnál kiemelt szempont volt a bemutatott projektek társadalmi hatása, valamint az, hogy mennyiben illeszkedik a PwC fenntarthatósági stratégiájához.

„Az elmúlt időszakban oktatóként, zsűritagként és mentorként is közelről láthattam, mekkora elhivatottság, szív és szakmai tudás van a programban részt vevő civil szervezetekben. Őszintén mondhatom, hogy én magam is rengeteget tanulok tőlük. Számomra a képzések legszebb pillanatai azok, amikor egy-egy résztvevő szemében felcsillan a felismerés, hogy egy üzleti eszköz, legyen az stratégiaalkotás, pénzügyi tervezés vagy kommunikáció, valóban a saját ügyük szolgálatába állítható. Hiszem, hogy a mentorálás igazi ereje a közösen átélt folyamatban rejlik: abban a bizalmi kapcsolatban, amely segít, hogy a szervezetek a közös munka után magabiztosabban, fenntarthatóbban és még nagyobb társadalmi hatással folytathassák a küldetésüket”

– mondta el Nádasy Bernadett, a PwC ESG-szakértője, a zsűri tagja.

Hat szervezet fél éves mentorprogramban vesz részt:

Közelebb Magamhoz Egyesület
Magyar Hospice Alapítvány
Garai Ház Alapítvány
Kortárs Építészeti Központ Alapítvány
Tunyogi Gyógyító Játszóháza Alapítvány
Kamasztér Alapítvány

Emellett 2 nonprofit szervezet konzultációs támogatásban részesül:

Tovább Élni Egyesület
Mozgássérültek Budapesti Egyesülete

Az egyik résztvevő így nyilatkozott:

„A program révén megismerkedtem más elkötelezett civilekkel, akiktől szintén sokat tanulhattam, képbe kerültem a fundraising, az üzleti tervezés alapjaival kapcsolatban, kipróbálhattam magamat pitch-elés közben is. Különösen hasznosak voltak a csoportos feladatok, amikor a csapattársakkal együtt gondolkodhattunk a feladványokon, visszajelzést adhattunk egymásnak. Remélem valamilyen formában lesz folytatás, mert nagyon jó, összetartó és egymást támogató csapat jött össze, mentorok és mentoráltak együttesen. Köszönet ezért a lehetőségért, ajánlom minden civilnek, aki szeretne egy kicsit professzionálisabban rálátni a saját működésére, miközben kölcsönösen tanulhat más, hasonló cipőben lévő civilektől is.”

– dr. Jánoskúti Boglárka, Gyermekjogi Civil Koalíció

A program idei képzési szakaszához 13 PwC-s munkatárs járult hozzá több mint 50 pro bono munkaórával. Emellett a szervezetek az ICF (International Coaching Federation) felajánlásának köszönhetően egyéni és team coaching folyamatban is részesülhettek.

10 év hatása

A program 10 éves történetében eddig 129 szervezet és 135 PwC-s mentor vett részt. A kezdeményezés szervesen illeszkedik a vállalat fenntarthatósági stratégiájába, amelynek egyik fókuszterülete a minőségi oktatás fejlesztése. Ennek jegyében a PwC megosztja tudását, illetve elérhetővé teszi azt széles rétegek, köztük nonprofitok számára. A CMP-n kívül számos mentorprogramban vesznek részt a vállalat munkatársai, valamint több szervezetnek nyújtanak pro bono szolgáltatásokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója

A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja Észtország fővárosában, Tallinnban tartotta meg „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzusát idén májusban. Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként képviselte hazánkat a szakértői képzésen.

Tizenhét tagország huszonkilenc képviselője vett részt nemrég a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának képzésén az észtországi Tallinnban. Magyarországot – hazánk első civil, vagyis nem államigazgatási szervnél vagy fegyveres testületnél foglalkoztatott résztvevőjeként – dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője képviselte.

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként végezte el a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának jogi képzését.

A kurzuson való részvételi lehetőség az egyik példája annak, hogy a honvédelmi szervezetek új típusú civil-védelmi együttműködési lehetőségekben is gondolkodnak, amely törekvésnek a Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Farkas Ádám ezredes az egyik fő kezdeményezője volt az elmúlt években. Ennek is köszönhetően a kar nem először kapcsolódott be a 32 észak-amerikai és európai ország szövetségéhez tartozó kiberbiztonsági központ programjaiba: a szervezet legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának előkészítésében dr. Vikman László alezredes vállalt szerepet, míg az esemény „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű versenyen az egyetem jogász és mérnökinformatikus hallgatókból álló csapata a legjobb háromban végzett. Oktatóként a csapat tagja volt dr. Kelemen Roland is, aki az eddig csak katonai és állami szereplők számára nyitott „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzust teljesítette sikerrel a közelmúltban.

Az ötnapos program szakértői oktatást és gyakorlati csapatmunkát is magában foglalt, tárgyalva a jelen kiberbiztonsági kihívásainak olyan kérdéseit, mint az állami felelősség, a szuverenitás kontúrjai a digitális térben vagy épp az erőalkalmazás határai. A résztvevők a mesterséges intelligencia témáján kívül azt is vizsgálták, hogyan érvényesül a nemzetközi humanitárius jog a kiberterületen – különös tekintettel a célpontok kiválasztására és a polgári lakosság védelmére, valamint az emberi jogok szerepére a konfliktusok során.

„A program legfontosabb tapasztalata, hogy az állami, katonai és civil szervezetek együttműködése kiváló eredményeket, előremutató közös gondolkodást hoz magával. Ugyanez valósul meg Győrben is – egyetemünk honvédelmi és más állami szereplőkkel partnerségben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, egy síkra terelve az akadémiai és a védelmi szférát”

– jelentette ki dr. Kelemen Roland. A képzés felépítését is követendő példaként említve hangsúlyozta: jelentős tapasztalatot jelentett számára a NATO kooperatív felépítésének még részletesebb megismerése.

„Értékes visszacsatolás volt, hogy a karunkon működtetett kurzusok is hasonló struktúrában, gyakorlati példákon keresztül elsajátított tudásanyaggal valósulnak meg, így bizonyosságot kaptunk arról, hogy oktatási tevékenységünk nemzetközi szinten is megállja a helyét”

– fogalmazott. Kiemelte: a program a globális kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget nyújtott a részt vevő tagállamok és intézmények között.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Bemutatta első autóját a SZEngine: hibrid hajtással versenyez a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata

Mérföldkőhöz érkezett a motorfejlesztőből autóépítővé vált SZEngine Team: bemutatták első járművüket, valamint az annak szívét jelentő új, hibrid erőforrást is. Bár a csapat immár önállóan versenyez a jövőben, ígérik, nem adják fel a védjegyükké vált hajtásláncfejlesztést sem – ezt megerősíti, hogy a tagok több mint fele továbbra is a motor optimalizálásával foglalkozik.

A SZEngine a győri Széchenyi István Egyetem hallgatói csapataként azzal a céllal alakult, hogy a hallgatók gyakorlati tapasztalatokat is szerezzenek a belső égésű versenymotorok fejlesztésében, valamely gyári beszállító termékének radikális átalakításával. Ez páratlan vállalásnak számított a sorozatban – ahogy arra sem volt példa korábban, hogy egy hallgatói tehetségműhely hajtásláncot biztosítson intézményi testvércsapatának. Erről szólt a hosszú éveken át gyümölcsöző együttműködés az Arrabona Racing Teammel, amit az utóbbi években számos siker koronázott. A SZEngine megbízható, magas teljesítményű és alacsony fogyasztású hajtóműve előnyösebbnek bizonyult a készen vett és alig módosítható konstrukcióknál.

A fordulat az előző szezonban következett be, amikor az Arrabona Racing Team eldöntötte, hogy elektromos hajtásra vált, s így megszűnt a kooperáció a két társaság között. Kisvártatva az Óbudai Egyetem égisze alatt működő OUR Teammel is véget ért a partnerség. Az új helyzet választás elé állította őket, s végül úgy döntöttek, hogy saját autót építve önálló Formula Student-csapattá avanzsálnak. Másfél év megfeszített munkája után jött el a pillanat, hogy végre leleplezzék járművüket, melyet a nemrégiben hagyományos rollout rendezvényükön mutattak be a nagyközönségnek.

„Egy autót a semmiből létrehozni nem egyszerű, rengeteg munka szükséges ahhoz, hogy egy komplex műszaki megoldás megszülethessen. Óriási előrelépés a csapat számára, hogy vállalta és teljesítette is ezt a kihívást”

– fogalmazott köszöntőjében dr. Dogossy Gábor professzor, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja.

Dr. Dogossy Gábor professzor szerint a SZEngine Team példát mutat nemcsak a hallgatóknak, de az oktatóknak is. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)

Gladics Gellért Ádám, a SZEngine Team konstrukciós vezetője hangsúlyozta: nem csupán egy autót mutatnak be a nyilvánosságnak, hanem egy új, hibrid hajtásláncot is, amely az első ilyen a csapat történetében.

„A hátsó tengelyen belsőégésű motor adja le a teljesítményt, az első tengelyen pedig csonkállványra integrált villamos gépek. Ezzel elérhető a regeneratív fékezés, emellett nagyban segít kanyarban kigyorsításnál”

– árulta el.

Mint szavaiból kiderült, a SZEngine Team alapmotort is váltott, a KTM 690 után a kisebb lökettérfogatú KTM 450/500 mellett tették le a garast, amely korábban, 2013-tól 2020-ig hét éven át adta az alapját a csapat fejlesztéseinek.

„A váltás legfőbb oka, hogy mindenképp turbófeltöltött motort szerettünk volna készíteni, ehhez volt egy támogatónk is. Egész egyszerűen minél kevesebb a köbcenti, annál kisebb a levegőigény, így annál jobb karakterisztikát tudunk elérni vele. Ehhez ideális motor a KTM 450/500”

– tette hozzá.

Gladics Gellért Ádám konstrukciós vezető mutatta be a SZEngine első járművét és új, hibrid hajtását. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)

A konstrukciós vezető a jármű kapcsán elmondta, első autós csapatként egyelőre nem az árnyalt műszaki megoldásokra, hanem a lehető legegyszerűbb működő konstrukció megépítésére törekedtek.

„A szerkezet egy acélcsővázra épül, ehhez kapcsoltuk a többi alkatrészt. Csak a kötelező aerodinamikai elemeket raktuk hozzá, mint az orrkúp vagy hűtőlevegő-terelő. A különböző komponenseket úgy helyeztük el, hogy az autó súlypontja minél lejjebb ereszkedjen”

– mondta.

Kádár Dóra csapatvezető kiemelte: szponzoraik száma közel megnégyszereződött az utóbbi időszakban – szerinte ez jól mutatja, hogy a vállalatok is látják a SZEngine Team által képviselt értékeket. Arra is emlékeztetett, hogy fő feladatuk jelenleg a tapasztalatok gyűjtése, így rengeteg tesztelésre lesz szükségük. Ennek érdekében részt vesznek a Formula Student Easter felkészülési versenyen (melynek a ZalaZone tesztpályája ad otthont), továbbá a cseh futamot vették célba.

Kádár Dóra csapatvezető beszélt az előttük álló versenyszezonról. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)

A bemutatót követő kerekasztal-beszélgetésen Gyuris Attila, Posvancz Olivér és Szomszéd Gábor Lugosi Lilla moderálásában elevenítették fel az utat, amely az autó megszületéséhez vezetett.

„Létrehoztunk három új csoportot, melyek a vázzal, a járműdinamikával és az aerodinamikával foglalkoztak. Idén már közel harminc főt tudtunk felvenni, így minden részleget sikerült feltöltenünk. Sokan kifejezetten azért jöttek hozzánk, mert belsőégésű motorral szerettek volna foglalkozni”

– nyitott ajtót a kulisszák mögé Posvancz Olivér, korábbi konstrukciós vezető.

A termodinamikáért felelő Szomszéd Gábor úgy vélekedett, a csapat fókuszában továbbra is a hajtáslánc áll. A saját autót lehetőségként fogják fel, hiszen így olyan motort tehetnek a járműbe, amilyet szeretnének, kompromisszumok nélkül, szabadon gondolkodhatnak.

„Ezúttal is tizenkilencre lapot húztunk, a hengeren kívül nincs alkatrész, amibe ne nyúltunk volna bele. Mi többet foglalkozunk a motorral, mint bárki a mezőnyből, nekünk ez a védjegyünk, és ezt a jövőben is szeretnénk megtartani”

– húzta alá.

Gyuris Attila nem csupán alumni tagként, hanem egyetemi munkatársként is segítette a csapat munkáját. Hangsúlyozta, hogy a Formula Student lényege a tanulás, és mikor máskor kísérletezhet az ember, mint a hallgatói évek alatt.

„Annak idején olyan extrém fejlesztéseket próbáltunk ki, amelyet valós ipari környezetben nem lehetne. Azt javaslom mindenkinek, élje ki a kreativitását, és a legvadabb ötleteket is megvalósítsa meg, hiszen később már nem lesz rá lehetőség”

– tanácsolta a fiataloknak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!