Connect with us

Gazdaság

Családi kör a digitális korban – generációk együttműködése a 21. században

Korszerűbb, hatékonyabb érintkezést, vagy épp bábeli zűrzavart hozott a családok életébe a digitalizáció?

A Telekom innovációs rendezvénysorozata, a Most Fórum szeptemberi kerekasztal-beszélgetése arra kereste a választ, hogyan járulhat hozzá a digitalizáció a nemzedékek közti kapcsolat erősítéséhez, a családi élet hatékonyabb szervezéséhez, és hogyan teremthet csatornát a generációk közti tudás átadásához – mindkét irányban.

„Egy nyelvet beszélünk” – mondjuk, mikor azt érezzük, hogy valakivel van bennünk valami közös. Bár a család az egyik legszorosabb közösség a társadalomban, napjainkban mégis általános tapasztalat, hogy még ezen a szűk körön belül is változik a nyelvhasználat, illetve a kommunikáció módja. A napról napra megújuló digitális eszközök és felületek új csatornákat teremtenek, melyeket a fiatalabb korosztályok „bennszülöttként” azonnal használatba vesznek, míg ugyanez az idősebb generáció számára kevésbé magától értetődő.

MF_4

Az eNET 2019 májusában végzett online kutatása alapján a felnőtt magyar internetezők kétharmada szerint a digitális megoldások hozzájárulnak a család együtt tartásához, ugyanakkor a netezők több mint háromnegyedével előfordult már olyan eset, hogy úgy érezte, a digitális eszközök és az internet lecsökkenti a családdal tölthető időt. Mit kell tennünk azért, hogy az új technológiák ne gátat, hanem hidat képezzenek a családtagok között? Hogy érhetjük el, hogy mindenki beszélje a digitalizáció nyelvét, és ezáltal erősödjenek a családon belüli kötelékek? Többek közt ezeket a témákat járta körbe a Telekom szeptemberben újrainduló innovációs rendezvénysorozata, a Most Fórum. Az esemény D. Tóth Kriszta író, újságíró, a WMN magazin alapítója és testvére, D. Tóth András műsorvezető, producer beszélgetésével indult, majd kerekasztalhoz ült S. Takács András, az On The Spot egyik alkotója, dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója és vezetője, dr. Aschenbrenner Zsuzsanna szülő-csecsemő konzulens, gyermekgyógyász szakorvos, valamint a Magyar Telekom lakossági szolgáltatások vezérigazgató-helyettese, Szabó Melinda.

Az eseményt megnyitó beszélgetésben D. Tóth András engedett bepillantást testvérével közös digitális életébe:

„Mindig is jó tesók voltunk. Amióta viszont együtt dolgozunk, az online kapcsolatteremtésünk hatványozódott. Nem is tudjuk mi lenne velünk, na meg a projektjeinkkel, ha nem lehetne táblázatokat megosztani egymással, vagy ne tudnánk a kommunikáció leggyorsabb formáit használni. Ránk nagyon igaz, hogy a digitalizált világ szorosabbra fűzte köztünk a kapcsolatot.”

MF_3

A kerekasztal-beszélgetés során dr. Gyurkó Szilvia kiemelte:

„ma a családok egyik legkomolyabb kihívása, hogyan tudják az egymásra való odafigyelés, a bizalom és a kölcsönös megértés szolgálatába állítani a különböző okoseszközöket, s mindebben generációkon átívelően jól együttműködni egymással.”

Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna ezzel kapcsolatban a szülők felelősségére hívta fel a figyelmet:

„Mielőtt a gyerekeink mobilozási szokásai miatt bosszankodnánk, előbb vizsgáljuk meg a saját digitális eszközhasználati szokásainkat és a gyerekeink irányába mutatott szülői odafigyelésünket, következetességünket, felelősségvállalásunkat.”

Szabó Melinda, a Magyar Telekom lakossági szolgáltatások vezérigazgató-helyettese szintén a digitalizáció által megnyitott lehetőségeket emelte ki:

„a digitalizáció, a közélet és a gazdaság számos területéhez hasonlóan, a családban is óriási fejlődést hozhat. A digitális eszközök segíthetnek összetartani és szervezni a család életét, kialakítani a belső munkamegosztást, fenntartani a kommunikációt – akár egymástól távol élő családtagok között is. Mindez alapvető fontosságú, ha azt szeretnénk, hogy a család, mint alapvető társadalmi közösség alkalmazkodni tudjon napjaink világához.”

A MOST Fórum havonta új témával és új szakértő vendégekkel jelentkezik. A következő eseményen, október 17-én a siker témaköre és digitális sikersztorik kapnak figyelmet.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.” 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Öt markáns trend alakítja a globális üzleti szolgáltatóközpontok jövőjét

A világ vezető üzleti szolgáltató vállalatai átfogó digitális stratégiákkal, generatív mesterséges intelligencia használatával (GenAI) és globális tehetséggondozással reagálnak a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira – derült ki a Deloitte friss felmérésből.

A kutatás öt kulcsterületre fókuszál – a technológiai fejlesztésektől és vezetői hatékonyságtól kezdve a működésre legalkalmasabb országok feltérképezésén át, a képzett munkaerő megtartásáig – bemutatva, hogyan válhatnak ezen szolgáltatóközpontok a vállalatokban az üzleti transzformáció és hatékonyság hajtóerejévé.

A Deloitte 2025-ös Global Business Services (GBS) felmérésben vizsgált vállalatok működésüket tekintve globális és többfunkciós megközelítést alkalmaznak. Stratégiai prioritásként kezelik a mesterséges intelligencia felhasználását és a digitális fejlesztéseket a működési folyamatok hatékonyságának javítása, a költségcsökkentés és a jobb ügyfélélmény elérése érdekében. Működésükben és a hagyományos üzleti szolgáltatásokon túlmutató tevékenység-portfóliójuk bővítésében pedig egyre meghatározóbb szerephez jut a specializált kompetencia központok felépítése, valamint a világ minden tájáról toborzott tehetségek bevonzása és fejlesztése.

A 2025-ös GBS felmérés öt markáns trendet elemez:

  1. Az új generációs képességek (next-gen skills) és a kiemelkedő ügyfélélmény növekvő jelentősége

A kutatás eredménye szerint a szervezetek a következő három évben egyre nagyobb figyelmet fordítanak új generációs kompetenciáik fejlesztésére, és digitális képességeik továbbfejlesztésére. A digitalizációt prioritásként kezelő vállalatok csaknem fele működtet GBS-központokat a jelentős digitális és adatkezelési kompetenciákat kínáló Indiában. Mindemellett az ügyfélélmény javítása azért válik még inkább jelentőssé, mert a szervezetek az ügyfelek hűségének növelése mellett így tudják megkülönböztetni magukat versenytársaiktól.

  1. Egységes vezetés, növekvő megtakarítások

A globális üzleti szolgáltatásokban jellemzően a stratégia meghatározása globálisan történik, míg az ügyfélélményt javító és a napi működést befolyásoló döntések meghozatala a helyi GBS és szakterületi vezetők feladata. A kutatás szerint a globális GBS-vezető pozíciót működtető és hatékony, központi döntéshozatali rendszert kiépítő vállalatok 55 százaléka átlagosan 20 százalékot meghaladó megtakarítást ért el.

  1. Befektetés a generatív mesterséges intelligenciába (GenAI) és az adatbiztonságba

A globális szolgáltató cégek elsősorban technológiai fejlesztésekkel és üzleti folyamataik fejlesztésével igyekeznek elérni hatékonyságnövelési és költségcsökkentési céljaikat, melyek magukban foglalják például a GenAI technológia alkalmazását, különféle automatizációs megoldások bevezetését vagy adatelemzési képességeik javítását. A kutatásban részt vevő vállalatok 58 százaléka már elindult (vagy tervezi az indulást) a generatív mesterséges intelligencia világába. Elsősorban a pénzügyek és az informatika területén alkalmaznak a cégek AI megoldásokat jellemzően a számlakezelésben, chatbotok alkalmazásában és az adatelemzés területén.

  1. A legvonzóbb országok a globális üzleti szolgáltatók szemszögéből

A mezőnyből kiemelkedő India, az Egyesült Államok és Lengyelország 2019 óta minden alkalommal szerepelt a kedveltségi lista első öt helyezettje között. Mexikó a munkaerő és a technológia elérhetősége és a versenyképes költségszint miatt tartja a két éve megszerzett harmadik pozícióját. Feljövőben van és idén bekerült Portugália is a Top 10-be, ahol Magyarország, Malajzia és Spanyolország évek óta stabil szereplők.

  1. Nagy a kereslet a jól képzett munkaerőre

Szolgáltató tevékenységük bővüléséhez igazodva a globális üzleti szolgáltató szervezetek fele tervez létszámbővítést új feladataik ellátására, de a tehetségek felkutatása és megtartása komoly kihívást jelent. A jelentkezők egy részénél a képességek és a képzettség hiánya jelent gondot, míg egyes országokban a magas fluktuáció és a megnövekedett munkaerőköltségek állítják kihívás elé a cégeket. A vállalatok erős és vonzó vállalati kultúra kialakításával, a helyi munkaerőpiaci viszonyokhoz igazított javadalmazási rendszerrel és az ahhoz kapcsolódó, a munkavállók jólétét támogató intézkedésekkel, például a hibrid munkavégzési modell bevezetésével igyekeznek kezelni a problémát.

A Deloitte a globális üzleti szolgáltatások piacát áttekintő, sorrendben a 14. Global Business Services (GBS) Survey című felmérését (korábbi nevén Global Shared Services and Outsourcing Survey) 2024 harmadik és negyedik negyedévében állította össze. A kutatásban több mint 30 ország kétezer iparági szereplőjének válaszait használta fel a Deloitte, amelyeket az elmúlt 8 évben gyűjtött.

A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss