Gazdaság

Családi kör a digitális korban – generációk együttműködése a 21. században

Korszerűbb, hatékonyabb érintkezést, vagy épp bábeli zűrzavart hozott a családok életébe a digitalizáció?

A Telekom innovációs rendezvénysorozata, a Most Fórum szeptemberi kerekasztal-beszélgetése arra kereste a választ, hogyan járulhat hozzá a digitalizáció a nemzedékek közti kapcsolat erősítéséhez, a családi élet hatékonyabb szervezéséhez, és hogyan teremthet csatornát a generációk közti tudás átadásához – mindkét irányban.

„Egy nyelvet beszélünk” – mondjuk, mikor azt érezzük, hogy valakivel van bennünk valami közös. Bár a család az egyik legszorosabb közösség a társadalomban, napjainkban mégis általános tapasztalat, hogy még ezen a szűk körön belül is változik a nyelvhasználat, illetve a kommunikáció módja. A napról napra megújuló digitális eszközök és felületek új csatornákat teremtenek, melyeket a fiatalabb korosztályok „bennszülöttként” azonnal használatba vesznek, míg ugyanez az idősebb generáció számára kevésbé magától értetődő.

Az eNET 2019 májusában végzett online kutatása alapján a felnőtt magyar internetezők kétharmada szerint a digitális megoldások hozzájárulnak a család együtt tartásához, ugyanakkor a netezők több mint háromnegyedével előfordult már olyan eset, hogy úgy érezte, a digitális eszközök és az internet lecsökkenti a családdal tölthető időt. Mit kell tennünk azért, hogy az új technológiák ne gátat, hanem hidat képezzenek a családtagok között? Hogy érhetjük el, hogy mindenki beszélje a digitalizáció nyelvét, és ezáltal erősödjenek a családon belüli kötelékek? Többek közt ezeket a témákat járta körbe a Telekom szeptemberben újrainduló innovációs rendezvénysorozata, a Most Fórum. Az esemény D. Tóth Kriszta író, újságíró, a WMN magazin alapítója és testvére, D. Tóth András műsorvezető, producer beszélgetésével indult, majd kerekasztalhoz ült S. Takács András, az On The Spot egyik alkotója, dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója és vezetője, dr. Aschenbrenner Zsuzsanna szülő-csecsemő konzulens, gyermekgyógyász szakorvos, valamint a Magyar Telekom lakossági szolgáltatások vezérigazgató-helyettese, Szabó Melinda.

Az eseményt megnyitó beszélgetésben D. Tóth András engedett bepillantást testvérével közös digitális életébe:

„Mindig is jó tesók voltunk. Amióta viszont együtt dolgozunk, az online kapcsolatteremtésünk hatványozódott. Nem is tudjuk mi lenne velünk, na meg a projektjeinkkel, ha nem lehetne táblázatokat megosztani egymással, vagy ne tudnánk a kommunikáció leggyorsabb formáit használni. Ránk nagyon igaz, hogy a digitalizált világ szorosabbra fűzte köztünk a kapcsolatot.”

A kerekasztal-beszélgetés során dr. Gyurkó Szilvia kiemelte:

„ma a családok egyik legkomolyabb kihívása, hogyan tudják az egymásra való odafigyelés, a bizalom és a kölcsönös megértés szolgálatába állítani a különböző okoseszközöket, s mindebben generációkon átívelően jól együttműködni egymással.”

Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna ezzel kapcsolatban a szülők felelősségére hívta fel a figyelmet:

„Mielőtt a gyerekeink mobilozási szokásai miatt bosszankodnánk, előbb vizsgáljuk meg a saját digitális eszközhasználati szokásainkat és a gyerekeink irányába mutatott szülői odafigyelésünket, következetességünket, felelősségvállalásunkat.”

Szabó Melinda, a Magyar Telekom lakossági szolgáltatások vezérigazgató-helyettese szintén a digitalizáció által megnyitott lehetőségeket emelte ki:

„a digitalizáció, a közélet és a gazdaság számos területéhez hasonlóan, a családban is óriási fejlődést hozhat. A digitális eszközök segíthetnek összetartani és szervezni a család életét, kialakítani a belső munkamegosztást, fenntartani a kommunikációt – akár egymástól távol élő családtagok között is. Mindez alapvető fontosságú, ha azt szeretnénk, hogy a család, mint alapvető társadalmi közösség alkalmazkodni tudjon napjaink világához.”

A MOST Fórum havonta új témával és új szakértő vendégekkel jelentkezik. A következő eseményen, október 17-én a siker témaköre és digitális sikersztorik kapnak figyelmet.

Related Topics:2019 család digitalizáció együttműködés generáció t-systems

Up Next

Mi a DeepFake? Milyen veszélyeket rejt a TikTok?

Don't Miss

Radikálisan új irányt vehet a bankkártyás fizetés Magyarországon!

Gazdaság

Az OMV Hungária határozatlan időre leállította autómosóinak működését

A jelenlegi helyzetben az OMV Hungária határozatlan időre felfüggesztette valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését. A felelős vállalati döntés összesen 130 autómosót – 73 gépi és 57 kézi mosót – érint, és célja a víz- és energiafelhasználás csökkentése, valamint a természeti erőforrások megóvása.

Az országot érintő rendkívüli energia- és vízügyi helyzetre reagálva az OMV Hungária Ásványolaj Kft. a hétvégén valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését határozatlan időre felfüggesztette. Az intézkedés összesen 130 autómosót érint, köztük 73 gépi és 57 kézi mosót.

A vállalat felelős piaci szereplőként úgy döntött, hogy a jelenlegi körülmények között a víz- és energiafelhasználás csökkentésével is hozzájárul a rendelkezésre álló erőforrások megóvásához és a közös teherviseléshez. Az OMV egyúttal arra kérte szerződéses partnereit is, hogy lehetőségeikhez mérten csatlakozzanak a kezdeményezéshez.

„Vannak helyzetek, amikor egy vállalat felelőssége túlmutat a saját működésén. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi körülmények között minden olyan intézkedés számít, amely hozzájárul az energia- és vízfogyasztás csökkentéséhez. Tudjuk, hogy sok nálunk tankoló autós rendszeresen használja autómosóinkat is, ezért ezt a döntést nem volt könnyű meghozni, de elkerülhetetlennek éreztük. Bízunk ügyfeleink megértésében és támogatásában”

– közölte az OMV Hungária Kft.

A szolgáltatás szüneteltetése határozatlan ideig marad érvényben. A vállalat folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és amint a körülmények lehetővé teszik, tájékoztatást ad az autómosók újraindításáról.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!