Gazdaság
Az európai gyártóvállalatok nem tudják eredményesen alkalmazni az okostechnológiákat
Az európai gyártóvállalatok kevesebb mint egyharmada használta fel eddig sikeresen az okosgyári működésből származó adatokat az üzleti döntéshozásban
Az európai gyártóvállalatok kétharmada nem használja fel az okosgyárak működéséből szerzett elemzési adatokat a hatékonyabb döntéshozáshoz – derül ki a Fujitsu ma közzétett vizsgálati eredményeiből.
Bár az okosgyár technológiák megtérülésével kapcsolatban teljes az egyetértés, a gyártóvállalatok többsége nem használja ki maradéktalanul a lehetőségeket.
A teknowlogy|PAC1 vezető európai kutatóintézet által a Fujitsu megbízásából végzett felmérés megerősítette, hogy a gyártóvállalatok többsége a digitális átalakulás korai szakaszában tart. Tekintve, hogy a gyártószektor éppen a gazdasági recesszió időszakát éli, az okosgyárak kialakítása értékes lehetőség lenne a növekedés élénkítésére. Annál is inkább, mert az ilyen technológiákat bevezető gyártóvállalatok 97%-a három éven belül pozitív eredményekről számol be.
A dolgok internetétől a számítási felhőn át a mesterséges intelligenciáig terjedő okosgyári technológiák javítják a hatékonyságot és a nyereségességet – többek között azáltal, hogy lehetővé teszik a termékek hatékony tömeges testre szabását, és támogatják a váratlan üzemkiesések előfordulását visszaszorító előrejelző karbantartást.
„Napjainkban a gyártóvállalatok döntő többsége még nem hasznosítja az okosgyár-technológia által biztosított elemzési adatokat. Csak 28%-uk használja őket a döntéshozás támogatására, bár további 29% tervezi, hogy ezt három éven belül megteszi. Úgy látjuk, hogy a digitális gyártás hamarosan várható forradalma egyelőre a költségszint, a komplexitás és az adatelemzési képességek hiánya miatt nem tud bekövetkezni”
– mutatott rá Johan Carstens, a Fujitsu észak- és nyugat-európai régiójának gyártási és autóipari megoldásokért felelős technológiai vezérigazgató-helyettese.
A viszonylag szűk körű elterjedtség ellenére a gyártóiparban egyértelműen elismerik az okosgyár-technológiákban rejlő lehetőségeket. A vállalatok közel kétharmada (63%) tervezi növelni ezirányú beruházásait a következő három évben, és mindössze 50 cég készül a kapcsolódó költségkeret csökkentésére.
Az okosgyár-projektek még nagyon kezdeti stádiumban vannak: 37% tervezés alatt, 36% korai pilot fázisban, és 19% esetében történt olyan éles megvalósítás, ahol már üzleti előnyökről is beszélhetünk.
A legtöbb vállalat kiemelt stratégiai célként kezeli az okosgyárak létrehozását
A Fujitsu az okosgyár-projektek számának gyors növekedésére számít, tekintve, hogy a vállalatok többsége számára ez kiemelt stratégiai cél. 62% hetes és kilences közötti fontosságúnak ítélte az ilyen fejlesztéseket egy tízfokozatú skálán. A technológiai megvalósítás azonban komplex feladat, és a vállalatok többsége még ennek korai szakaszában tart2. Jelenleg mindössze 8%-uk tartja saját okosgyár-fejlesztéseit előrehaladottnak.
A viszonylagos éretlenség ellenére a vállalatok ígéretes beruházásmegtérülésről számolnak be. A projektek 44%-a már elért bizonyos mértékű megtérülést, ráadásul elég gyorsan. Az előnyökről beszámoló gyártóvállalatok közel felénél (45%) egy éven belül jelentkeztek az előnyök, 52%-uknál pedig egy év és három év között.
„Már nem elég, ha a nagyvállalatok néhány standard változatot kínálnak termékeikből. A fogyasztók napjainkban gyakran egyedi, személyre szabott terméket igényelnek, változatlan áron. Ez hagyományos gyártással egyszerűen kivitelezhetetlen, de okostechnológiákkal megoldható. Ebből eredően azok, akik elsőként vezetik be ezeket a technológiákat, árelőnyre tesznek szert. A gyártóvállalatok gyorsan továbbléphetnek a koncepcióteszteléstől a kereskedelmi szintű okosgyár-működésig, ha olyan megbízható partnert választanak, mint a Fujitsu, amely mélyreható tapasztalatokkal rendelkezik az ilyen projektek megtervezésének és levezénylésének minden területén. Így a vállalat végső soron eredményesebben tudja hasznosítani azokat az értékes adatokat, amelyeknek valójában már eddig is birtokában volt”
– fogalmazott Johan Carstens.
A felmérés szerint az okosgyárak megvalósításának legfőbb kihívásai a megvalósítás költsége (58%), az üzleti terv kidolgozása (48%), a hozzáértő munkaerő hiánya (47%), valamint az adatelemzés komplexitása (43%). E kihívások legyőzése érdekében a technológia korai bevezetői szoftvervállalatokkal (92%) és IT-szolgáltatókkal (90%) működnek együtt.
Az okosgyárak mellet az okosvárosokról is számos cikkel foglalkoztunk az utóbbi időben, pl. 2023-ban fogják átadni Magyarország első okosvárosrészét vagy hogy milyen volt a miskolci Smart City Konferencia.
Gazdaság
Új korszak a retail ingatlanpiacon: a Westend teljesen digitalizálja a speciális területek bérbeadását
A Westend Magyarországon elsőként vezetett be olyan proptech alapú digitális megoldást, amely a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadását teljes mértékben digitális alapokra helyezi. Az új foglalási felület a mindennapi online foglalási rendszerek logikáját ülteti át a kereskedelmi ingatlanpiac működésébe.
A fejlesztést a Westend B2B és Innovációs Központ csapatai valósították meg azzal a céllal, hogy a bérbeadási folyamat átláthatóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá váljon. Az új platform a https://leasing.westend.hu/ oldalon érhető el, és lehetővé teszi, hogy a partnerek – legyen szó házon belüli együttműködőkről vagy külső bérlőkről – online, transzparens feltételek mellett foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet.
A digitális rendszer egy régóta fennálló piaci igényre reagál. A manuális egyeztetések, e-mailes körök és adminisztratív lépések helyett a platform strukturált, átlátható és jól követhető folyamatot kínál. Ez nemcsak az adminisztrációs terheket csökkenti, hanem felgyorsítja a döntéshozatalt és növeli a működés hatékonyságát is.
A megoldás különösen releváns a retail és ingatlanpiaci szereplők számára, ahol a rugalmasság, a gyors reakcióidő és az átláthatóság egyre fontosabb versenyelőnyt jelent. A Westend célja a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, valamint a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek kezelésének modernizálása innovatív technológiai megoldásokkal.
„A célunk egyértelmű volt: a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, az adminisztrációs terhek csökkentése és a döntéshozatal felgyorsítása. A megoldás lehetővé teszi, hogy a partnerek gyakorlatilag kattintásra foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet, transzparens feltételek mellett”
– emelte ki Pálvölgyi Patrik, a Westend innovációs központ vezetője.
Az új digitális foglalási platform bevezetésével a Westend új mércét állít a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadásában, és a proptech megoldások alkalmazásával a jövő digitális működési modellje felé egyértelmű és határozott lépést tesz.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Ehetővé tenni a talajt – Magyar deep tech vállalkozás nyit új piacot egy világszabadalommal
Ritka, amikor egy magyar fejlesztés nem egy meglévő iparágba próbál betörni, hanem új piacot definiál. A Draconic Technology Kft. ilyen. Egy deep tech vállalkozás, amely világviszonylatban (PCT -Patent Cooperation Treaty) szabadalmaztatott eljárásával egyszerre szól az élelmiszeriparhoz, az egészségmegőrzéshez, a kozmetikai iparhoz és a jövő gyógyszerkutatásához, mindezt zöld technológiával, hulladék nélkül.
A technológia mögött Dr. Solymosi Péter és Goda Gábor vegyészmérnök valamint csapata áll, akik egy egyszerű, de radikális kérdésből indultak ki: mi van akkor, ha a talaj nem alacsony értékű nyersanyag, hanem egy eddig alulértékelt bioaktív alapanyag forrás?
„A lényeg igazából az, hogy ehető lesz a talaj, pontosabban annak egy igen hasznos frakciója”
– mondja Goda Gábor.
„Ha így nézünk a minket körülvevő talajokra, hirtelen teljesen más üzleti és tudományos tér nyílik meg.”
Egy szabadalom, ami nem terméket, hanem platformot véd
A Draconic Technology szabadalma – „Eljárás élelmiszeripari minőségű fulvosav és/vagy huminsav előállítására” – 2022 márciusában került beadásra, a megadási értesítés pedig 2025. októberében érkezett meg. Azóta a csapat fókusza a skálázhatóságra és a nemzetközi piacra lépésre került.
A szabadalom nem egy konkrét terméket, hanem egy platformtechnológiát véd: egy olyan eljárást, amely lehetővé teszi humin- és fulvosavak ipari, élelmiszeripari minőségű előállítását talajból, melléktermék képződése nélkül. A folyamat során keletkező technológiai vizek is hasznosíthatók – például levéltrágyák alapanyagaként –, ami a technológiát egyszerre teszi fenntarthatóvá és gazdaságilag skálázhatóvá. Ez az a pont, ahol a megoldás ipari és befektetői szempontból is értelmezhetővé válik.
„Ha lett volna korábban ilyen technológia, nem kaptunk volna rá szabadalmat”
– fogalmaz Goda lakonikusan.
Várpalotai üzem: prémium alapanyag, tudatos választás
A Draconic Technology Várpalotán található üzemében folyik a technológia ipari megvalósítása, ahol a csapat tiszta, érintetlen, gyógyvízzel átitatott térségből származó tőzegből állítja elő a humin- és fulvosav-frakciókat. A kidolgozott technológia prémium alapanyagot és stabil minőséget biztosít.
Miért érdekes ez a piac számára?
A humin- és fulvosavak természetes kelátképzők: alapvető tulajdonságuk, hogy ásványi anyagokat kötnek meg, majd a helyi környezet elektronegativitása alapján, úgymond intelligensen adják le azokat a fejlettebb szervezeteknek.
Egy vas-humát például csak annyi vasat ad le, vagyis tesz elérhetővé, amennyire ténylegesen szükség van, az adott környezetben. A hasznos kelátásványok leadása közben képes káros nehézfémeket – például ólmot vagy higanyt – megkötni és eltávolítani szubsztitúciós cserereakció formájában.
„Úgy pótolunk ásványi anyagot, hogy közben méregtelenítünk”
– mondja Goda.
„Ez az a pont, ahol az élelmiszeripar, a nutraceutikumok és a gyógyszerkutatás elkezd egymásba csúszni.”
Egyes szűkebb fulvosav-frakciók már most ígéretes eredményeket mutatnak preklinikai kutatások során a nem alkoholos májcirrózis és szívizomsorvadás vizsgálatában, ami hosszabb távon új klinikai alkalmazások felé nyithat utat.
Magyar technológia, globális skálázás
A Draconic Technology jelenleg alapanyag-előállítóként pozícionálja magát, elsősorban étrend-kiegészítő, élelmiszeripari és speciális kelátképző felhasználásra. Olyan technológiát kínál, amely különböző iparágak számára képes standardizált, élelmiszeripari minőségű humin- és fulvosav-frakciókat előállítani. Jelenleg aktív tárgyalások zajlanak az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Ghánában, miközben a csapat további nemzetközi piacokra készül.
A humin- és fulvosav-alapú készítmények globális piaca ma már több milliárd dolláros nagyságrendű, elsősorban a mezőgazdaságban és az állategészségügyben, miközben az élelmiszeripari és humán felhasználás még nagyrészt kiaknázatlan területnek számít.
Bár a vállalkozás még early stage fázisban van, a most megkapott világszabadalom stabil alapot ad a következő lépésekhez. A tervek szerint a platformra a következő években további 3–4 szabadalom és új iparági alkalmazások épülnek majd.
„Nem biztos, hogy új molekulát kell kitalálni. Néha elég másképp ránézni arra, ami eddig is ott volt a lábunk alatt”
– zárja Goda Gábor.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája: idén is várják a hallgatókat a Széchenyi István Egyetem rendezvényére
Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a győri Széchenyi István Egyetem XVIII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára.
A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvényen a hallgatók valós ipari feladatokon dolgoznak, miközben megismerhetik egymást és a szakma képviselőit is. Regisztrálni március 13-ig lehet.

A legjobb munkákat bemutató csapatok értékes nyereményekkel gazdagodhatnak – ahogy az tavaly is történt. (Fotó: Nagy Gergely/Széchenyi István Egyetem)
A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai tapasztalatot cserélhetnek. Ennek a formája végül egy mérnöki verseny lett: a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. Mindezt a közösségépítés jegyében számos szabadidős program egészíti ki.
A konferencia úgy nyújt gyakorlatorientált képzést, hogy közben a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal és akár tehetséges hallgatókkal is gazdagodhatnak. Az esemény amellett, hogy betekintést enged tényleges projektekbe, összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel. Mindennek célja, hogy a résztvevőknek lehetőségük nyíljon olyan kapcsolatokat kialakítani, amelyek értékesek lesznek későbbi szakmai pályájuk során.
A Széchenyi István Egyetem campusán zajló rendezvény mára nemzetközivé vált, amelyen a hazai egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézmények Szlovákiából, Romániából és Szerbiából. Újdonság, hogy a gépészmérnök, járműmérnök és mechatronikai mérnök szakok mellett idén már a villamosmérnöki szak hallgatóit is várják a rendezvényre.
A program a hagyományoknak megfelelően a nyílt és bárki által látogatható nagyszabású autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 12-én, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 15-ei prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára március 13-ig lehet jelentkezni a regisztrációs űrlap kitöltésével. A korábbi rendezvényekről beszámoló itt és itt olvasható.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban2 hét ago
A Mercedes Forma–1-es csapatánál gyakornok a Széchenyi István Egyetemen végzett fiatal szakember
-
Gazdaság2 hét ago
A luxusipar digitalizációja: Virtuális polcok és valós igények
-
Gazdaság2 hét ago
Magyar kutatók eredményei formálják az autonóm járművek és robotika jövőjét
-
Ipar2 hét ago
Űrhajókon is használt megoldással csökkentik 30–50 százalékkal a szennyvíztisztító telepek energiaigényét
-
Gazdaság2 hét ago
Egymást érik a változások a fuvarozásban: mindez a fogyasztókra is hatással lehet
-
Gazdaság2 hét ago
Ígéretes kutatási projektek nyertek támogatást a Széchenyi István Egyetemen
-
Gazdaság2 hét ago
A bértranszparencia egy kultúraváltási sokk, amire a cégek többsége nem áll készen
-
Gazdaság2 hét ago
A digitális mezőgazdaság robbanásszerű fejlődés előtt áll Magyarországon







