Connect with us

Gazdaság

Az európai gyártóvállalatok nem tudják eredményesen alkalmazni az okostechnológiákat

Az európai gyártóvállalatok kevesebb mint egyharmada használta fel eddig sikeresen az okosgyári működésből származó adatokat az üzleti döntéshozásban

Az európai gyártóvállalatok kétharmada nem használja fel az okosgyárak működéséből szerzett elemzési adatokat a hatékonyabb döntéshozáshoz – derül ki a Fujitsu ma közzétett vizsgálati eredményeiből.

Bár az okosgyár technológiák megtérülésével kapcsolatban teljes az egyetértés, a gyártóvállalatok többsége nem használja ki maradéktalanul a lehetőségeket.

A teknowlogy|PAC1 vezető európai kutatóintézet által a Fujitsu megbízásából végzett felmérés megerősítette, hogy a gyártóvállalatok többsége a digitális átalakulás korai szakaszában tart. Tekintve, hogy a gyártószektor éppen a gazdasági recesszió időszakát éli, az okosgyárak kialakítása értékes lehetőség lenne a növekedés élénkítésére. Annál is inkább, mert az ilyen technológiákat bevezető gyártóvállalatok 97%-a három éven belül pozitív eredményekről számol be.

A dolgok internetétől a számítási felhőn át a mesterséges intelligenciáig terjedő okosgyári technológiák javítják a hatékonyságot és a nyereségességet – többek között azáltal, hogy lehetővé teszik a termékek hatékony tömeges testre szabását, és támogatják a váratlan üzemkiesések előfordulását visszaszorító előrejelző karbantartást.

„Napjainkban a gyártóvállalatok döntő többsége még nem hasznosítja az okosgyár-technológia által biztosított elemzési adatokat. Csak 28%-uk használja őket a döntéshozás támogatására, bár további 29% tervezi, hogy ezt három éven belül megteszi. Úgy látjuk, hogy a digitális gyártás hamarosan várható forradalma egyelőre a költségszint, a komplexitás és az adatelemzési képességek hiánya miatt nem tud bekövetkezni”

– mutatott rá Johan Carstens, a Fujitsu észak- és nyugat-európai régiójának gyártási és autóipari megoldásokért felelős   technológiai vezérigazgató-helyettese.

A viszonylag szűk körű elterjedtség ellenére a gyártóiparban egyértelműen elismerik az okosgyár-technológiákban rejlő lehetőségeket. A vállalatok közel kétharmada (63%) tervezi növelni ezirányú beruházásait a következő három évben, és mindössze 50 cég készül a kapcsolódó költségkeret csökkentésére.

Az okosgyár-projektek még nagyon kezdeti stádiumban vannak: 37% tervezés alatt, 36% korai pilot fázisban, és 19% esetében történt olyan éles megvalósítás, ahol már üzleti előnyökről is beszélhetünk.

A legtöbb vállalat kiemelt stratégiai célként kezeli az okosgyárak létrehozását

A Fujitsu az okosgyár-projektek számának gyors növekedésére számít, tekintve, hogy a vállalatok többsége számára ez kiemelt stratégiai cél. 62% hetes és kilences közötti fontosságúnak ítélte az ilyen fejlesztéseket egy tízfokozatú skálán. A technológiai megvalósítás azonban komplex feladat, és a vállalatok többsége még ennek korai szakaszában tart2. Jelenleg mindössze 8%-uk tartja saját okosgyár-fejlesztéseit előrehaladottnak.

A viszonylagos éretlenség ellenére a vállalatok ígéretes beruházásmegtérülésről számolnak be. A projektek 44%-a már elért bizonyos mértékű megtérülést, ráadásul elég gyorsan. Az előnyökről beszámoló gyártóvállalatok közel felénél (45%) egy éven belül jelentkeztek az előnyök, 52%-uknál pedig egy év és három év között.

„Már nem elég, ha a nagyvállalatok néhány standard változatot kínálnak termékeikből. A fogyasztók napjainkban gyakran egyedi, személyre szabott terméket igényelnek, változatlan áron. Ez hagyományos gyártással egyszerűen kivitelezhetetlen, de okostechnológiákkal megoldható. Ebből eredően azok, akik elsőként vezetik be ezeket a technológiákat, árelőnyre tesznek szert. A gyártóvállalatok gyorsan továbbléphetnek a koncepcióteszteléstől a kereskedelmi szintű okosgyár-működésig, ha olyan megbízható partnert választanak, mint a Fujitsu, amely mélyreható tapasztalatokkal rendelkezik az ilyen projektek megtervezésének és levezénylésének minden területén. Így a vállalat végső soron eredményesebben tudja hasznosítani azokat az értékes adatokat, amelyeknek valójában már eddig is birtokában volt”

– fogalmazott Johan Carstens.

A felmérés szerint az okosgyárak megvalósításának legfőbb kihívásai a megvalósítás költsége (58%), az üzleti terv kidolgozása (48%), a hozzáértő munkaerő hiánya (47%), valamint az adatelemzés komplexitása (43%). E kihívások legyőzése érdekében a technológia korai bevezetői szoftvervállalatokkal (92%) és IT-szolgáltatókkal (90%) működnek együtt.

Az okosgyárak mellet az okosvárosokról is számos cikkel foglalkoztunk az utóbbi időben, pl. 2023-ban fogják átadni Magyarország első okosvárosrészét vagy hogy milyen volt a miskolci Smart City Konferencia.

Gazdaság

Áremelkedés mellett is erősödik az érdeklődés a hibridek és elektromosok iránt

A használtautó-piacon ugyan enyhe visszaesés volt a keresletben, de az alternatív hajtású járművek iránti érdeklődés tovább erősödött – ezt mutatják a Használtautó.hu legfrissebb, 2025 augusztusára vonatkozó adatai.

A járművek átlagos vételára tovább nőtt, mégis sokan keresnek most jó ajánlatokat, különösen hibrid vagy elektromos modellek között.

A nyár végével, 2025 szeptemberében enyhe visszaesést mutatnak az adatok. 2%-kal kevesebb érdeklődés érkezett a Használtautó.hu-n, mint augusztusban, és előző év azonos időszakához képest is hasonló mértékű csökkenést látunk. Egy kicsivel, 1%-kal nőtt a hirdetések száma, és emelkedtek a vételárak is: míg tavaly ilyenkor átlagosan 4,8 millió forintért, a múlt hónapban pedig átlagosan 5,29 millióért kínáltak járműveket eladásra, most már 5,34 millió forint az átlagár. Ezzel együtt viszont ha nem is sokkal, de valamivel csökkent az átlagéletkor és a futásteljesítmény előző évhez képest: 13,02 helyett 12,66 éves autók közül válogathatunk, és 180 ezer kilométer helyett 174 ezer kilométert tettek meg az eladó kocsik átlagosan.

Az üzemanyagtípusok esetében a rangsor változatlan, továbbra is a benzines autók iránt érdeklődnek a legtöbben, ezt a dízel, az elektromos, majd a hibrid megoldások követik. Az érdeklődési tendenciák azonban már más képet mutatnak: a benzines autók iránti érdeklődés 3%‑kal csökkent, a dízelek esetében 9%-os visszaesés volt. Ezzel szemben az elektromos modellek iránt 37,5%-kal nőtt a kereslet, míg a hibrideknél 23%-os volt a bővülés éves összehasonlításban.

„2025-ben a használtautó-piac több rekordot is megdöntött, ugyanakkor szeptemberben kisebb visszaesés volt tapasztalható, ami részben az előző hónapok erős forgalmának tudható be. Bár az árak emelkedtek, a vásárlók továbbra is aktívak maradtak – különösen az alternatív hajtású modellek esetében”

  – mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új korszak jön: nyilvánosak lesznek a fizetések az álláshirdetésekben

Készülniük kell a cégeknek a nyílt bérkommunikációra és a jelentős adminisztrációs terhekre

Az Európai Unió bértranszparencia- irányelve a 2026. június 7-től kötelezővé teszi a bérek átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak fel kell készülniük a bérsávok nyilvánosságra hozatalára és a munkavállalói bérinformációs kérelmek kezelésére.

Bár a magyarországi implementáció még várat magára, a felkészülést nem érdemes halogatni, mert a transzparencia jelentős bérfeszültséget és elvándorlást okozhat a cégeknél – hívja fel a figyelmet az ICT Europa HR vezetője.

Az új uniós direktíva értelmében a munkáltatóknak már az álláshirdetésekben kötelező lesz a betölthető munkakörre egy bérsávot vagy egy konkrét minimum bért megadniuk. Ezen felül minden munkavállaló évente egyszer lekérdezheti a saját pozíciójára vonatkozó, nemek szerinti bontásban rendelkezésre álló átlagbér adatokat. Amennyiben egy munkavállaló fizetése legalább 5%-kal eltér az átlagtól, és azt a cég nem tudja objektív kritériumokkal, például a teljesítménnyel, eltérő kompetenciákkal, felelősségi körökkel alátámasztani, 6 hónapon belül csökkentenie vagy más egyéb juttatásokkal korrigálni kell a különbséget.

„A bérek nyilvánossá válása elkerülhetetlenül bérfeszültséghez vezet majd a szervezeteken belül. A munkavállalók össze fogják hasonlítani a fizetésüket nemcsak a piac, hanem a közvetlen kollégáik bérével is, azonnal elkezdik majd böngészni az állásportálokat. Ez különösen ott okozhat problémát, ahol a régebb óta a cégnél dolgozók kevesebbet keresnek, mint egy újonnan felvett, de azonos munkakört betöltő kolléga. A következmény várhatóan egy jelentős fluktuációs hullám lesz, mivel a dolgozók sokkal könnyebben és tudatosabban fognak jobban fizető állásért váltani” – magyarázta Lovász Tibor.

Hogyan készüljenek a cégek a változásra?

A szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy bérdiszkriminációs per esetén sem a felperesnek, hanem a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a bérkülönbség objektív okra visszavezethető és nem nemi alapon történő megkülönböztetés eredménye. Ez komoly adminisztrációval jár majd az érintett vállalatoknál. A megfeleléshez a cégeknek felül kell vizsgálniuk a teljes bér- és juttatási struktúrájukat. Fontos, hogy a szabályozás a teljes javadalmazásra kiterjed.

Az alapbéren túl órabérre visszavetítve figyelembe kell venni minden közvetlen és közvetett pénzbeli, valamint természetbeni juttatást is, a bónuszoktól és prémiumoktól kezdve a cafeteria-elemeken, utazási és lakhatási támogatáson át egészen a képzési támogatásokig vagy a nem munkaeszközként használt céges autóig.

„Nem elég csupán a jogszabályi megfelelésre törekedni, a vállalatoknak teljesen újra kell gondolniuk a bér- és juttatási stratégiájukat, hogy meg tudják tartani a munkatársaikat. Az első és legfontosabb lépés egy precíz munkaköri térkép elkészítése, amely feladattípus és felelősségi szint szerint kategorizálja a pozíciókat. Erre építve lehet kialakítani az objektív, mindenki számára átlátható bérsávokat és karrierutakat. A cégeknek már most el kellene kezdeniük a belső bérviszonyok elemzését és a költségvetés tervezését, hogy 2026-ra ne érje őket felkészületlenül egy esetleges, nagy összegű bértömeg-korrekciós kényszer. Ezt a többletköltséget vagy a profitból kell kigazdálkodni, vagy át kell terhelni az árakra, ami az adott szolgáltatások drágulásához vezethet” – tette hozzá dr. Mendly Ákos, csoportvezető ügyvéd, az ICT Europa jogi szakértője.

Magyarország még kivár

A magyar jogalkotás még adós a bértranszparencia-irányelv hazai átültetésével., de az alapvető szabályok várhatóan a Munka Törvénykönyvébe kerülnek beillesztésre. Magyarországon jelenleg 17% köré tehető a férfiak és nők közötti bérszakadék.

„Bár a hazai részletszabályok még nem ismertek, az uniós irányelv keretei egyértelműek, és a magyar szabályozás ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthat. A tapasztalatok szerint sok cég abban bízik, hogy lesz ideje reagálni, de a szükséges belső rendszerek, a munkaköri térkép és az objektív bérstruktúra kialakítása hónapokat, akár egy évet is igénybe vehet. Aki az utolsó pillanatra hagyja a felkészülést, az nemcsak a bírságokat kockáztatja, hanem a legjobb munkavállalóinak elvesztését is” – figyelmeztet a HR-szakértő.

A felkészülés kulcsa a proaktív szemlélet

A sikeres átállás érdekében a vállalatoknak a belső rendszerek kialakítása mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a vezetők felkészítésére is.

„A HR feladata lesz, hogy támogassa a vezetőket abban, hogy a bérkérdésekről nyíltan és adatokkal alátámasztva kommunikáljanak a teljesítményértékelések során. Képzésekkel, adatokkal, javaslatokkal kell őket segíteni. Tudatosítani kell a munkavállalókban azt is, hogy a bér a teljes juttatási csomagnak csak egy része. Érdemes a béren kívüli juttatásokat is hangsúlyosabban kommunikálni. Az a cég tudja majd előnyére fordítani a helyzetet, amelyik nem kényszerként, hanem lehetőségként tekint az átállásra, és egy igazságosabb, átláthatóbb és motiválóbb rendszert épít ki” – hangsúlyozta Lovász Tibor.

Az ICT Europa szakértője felhívta a figyelmet arra is, hogy a felkészülésnek ki kell terjednie az adatvédelmi tájékoztatások és a titoktartási klauzulák felülvizsgálatára is.

„Komoly jogi kérdéseket vet fel például a közvetett beazonosíthatóság problémája. Ha egy adott munkakörben vagy részlegen csupán egyetlen női munkavállaló dolgozik, a nemi bontású statisztika gyakorlatilag nyilvánosságra hozná a bérét, ami sértheti a személyes adatok védelméhez fűződő jogát.”

A 100 fő feletti cégeknek 2027-től kell először jelentést tenniük a 2026-os évről. A direktíva szabályainak elmulasztása súlyos következményekkel is járhat: a kártérítési kötelezettségen felül (amely magában foglalja a bérhátralékot, az elveszett lehetőségek kompenzálását és a nem vagyoni kárt is) a bírság alapja a munkáltató éves bruttó árbevétele, éves bérköltségvetése vagy tételes pénzbírság is. Emellett a munkavállaló felé még kártérítési kötelezettséggel is tartoznak, amely magában foglalhatja évekre visszamenőleg a bérkülönbözetet, az elmaradt lehetőségek kompenzálását és a diszkrimináció által elszenvedett nem vagyoni kárt is.

Végül az irányelv az elrettentő erő nyomatékosítása végett azt is lehetővé teszi, hogy a jogsértő cégeket állami juttatások megvonásával, vagy pályázatokból, illetve közbeszerzési eljárásból történő kizárással is sújthassák.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Digitális banki megoldásait fejleszti a CIB Bank a Kyndryllel együttműködve

A Kyndryl (NYSE: KD), a kritikus fontosságú vállalati technológiai szolgáltatások vezető globális szállítója, valamint a CIB Bank, Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi bankja, és az Intesa Sanpaolo Csoport Nemzetközi Bankok Divíziójának tagja bejelentették, hogy a Kyndryl közreműködésével és egyéb szakértők bevonásával a bank modernizálta informatikai működését, és fejlesztette az automatizációs és monitorozási képességeit.

A projekt célja az üzemeltetési komplexitás csökkentése, a valós idejű felügyelet biztosítása és a rugalmasság fokozása annak érdekében, hogy a digitális banki szolgáltatások magas rendelkezésre állással működjenek.

A Budapesten 1979-ben alapított CIB Bank ma közel 455 000 ügyfelet szolgál ki Magyarországon. A pénzintézet immár több mint 20 éve tagja az Intesa Sanpaolo Csoportnak, amely Olaszország vezető bankcsoportja, és Európa egyik kiemelkedő szereplője a vagyonkezelés és a pénzügyi szolgáltatások terén. A bővülő digitális szolgáltatások és a növekedés támogatására a CIB Bank tovább egyszerűsítette és fejlesztette felügyeleti rendszereit a gyorsabb teljesítmény, a nagyobb rendelkezésre állás és az ügyfelek fokozott bizalmának érdekében.

A Kyndryl hosszú ideje támogatja a CIB Bank központi IT-infrastruktúráját, beleértve a banki alkalmazásokat és az ügyféloldali szolgáltatásokat működtető kritikus rendszerek menedzselését is. A bank már korábban bevezette a Dynatrace Managed megoldást, egy mesterséges intelligencia által támogatott monitorozási platformot. Ennek tapasztalatai nyomán született döntés a meglévő eszközök konszolidálásáról és kiváltásáról, amelynek eredményeként a Dynatrace vált az egységes felügyeleti platformmá.

A Kyndryl a korábbi rendszerből migrálta a szükséges konfigurációkat, konszolidálta több mint 600 szerver felügyeletét, majd kivezette a régi megoldást. A folyamat során felülvizsgálták a több év alatt kialakított egyedi beállításokat, eltávolították az elavult konfigurációkat, és szoros együttműködésben dolgoztak a bank szakértőivel a zökkenőmentes átállás érdekében. Jelenleg a Kyndryl menedzseli a CIB Dynatrace Managed megoldását és annak környezetét, támogatva az üzletmenet-folytonosságot és az üzemeltetés stabilitását.

„Ügyfeleink állnak minden tevékenységünk középpontjában, ezért folyamatosan fejlesztjük digitális szolgáltatásaink hatékonyságát”

– mondta Sante Cusimano, a CIB Bank működési és transzformációs vezérigazgató-helyettese.

„Azzal, hogy a Kyndryllel egységesítettük monitorozási képességeinket, tovább erősítettük rendszereink megbízhatóságát és ellenállóképességét. Ezáltal felgyorsul az innováció, miközben ügyfeleink számára zökkenőmentes és biztonságos banki élményt nyújtunk.”

Az átállás eredményeként a Dynatrace Managed ma már a CIB Bank összes kulcsfontosságú IT-környezetére kiterjed. A bank mostantól képes kihasználni az automatizált gyökérok-elemzésből, a proaktív incidensészlelésből és a megbízható digitális szolgáltatásokból fakadó előnyöket. Az AI által támogatott, egyszerűen kezelhető, webalapú irányítópult gyorsabb reakcióidőt tesz lehetővé, így a munkatársak több figyelmet fordíthatnak az innovációra. A platform zökkenőmentesen illeszkedik a bank meglévő IT- és fejlesztési rendszereihez, megkönnyítve az új alkalmazások támogatását és a jövőbeli digitális fejlesztési célok megvalósítását.

„Ez a projekt jól tükrözi a CIB Bankkal fennálló partnerségünk erejét, és közös elkötelezettségünket a digitális transzformáció mellett”

– mondta Tóth András, a Kyndryl Magyarország országigazgatója.

„A bonyolult monitorozási környezetek átállításával egyetlen, AI-alapú platformra hozzájárultunk az üzemeltetési komplexitás csökkentéséhez és az automatizáció lehetőségeinek kibontásához. Együtt olyan alapot teremtettünk, amely nagyobb agilitást, gyorsabb innovációt és erősebb ügyfélbizalmat biztosít.”

A CIB Bank és a Kyndryl partnersége 2016-ra nyúlik vissza. Ezalatt a Kyndryl támogatta a bank kritikus IT-rendszereit, lehetővé téve az ügyfelek számára a zavartalan bankolást. 2024-ben a Kyndryl közreműködésével a CIB Bank tovább modernizálta alkalmazásait, és megújította hitelezési folyamatait is. Ez a hosszútávú együttműködés tovább erősíti a CIB Bank elkötelezettségét a biztonságos, rugalmas és ügyfélközpontú szolgáltatások nyújtása iránt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss