Gazdaság
Az európai gyártóvállalatok nem tudják eredményesen alkalmazni az okostechnológiákat
Az európai gyártóvállalatok kevesebb mint egyharmada használta fel eddig sikeresen az okosgyári működésből származó adatokat az üzleti döntéshozásban
Az európai gyártóvállalatok kétharmada nem használja fel az okosgyárak működéséből szerzett elemzési adatokat a hatékonyabb döntéshozáshoz – derül ki a Fujitsu ma közzétett vizsgálati eredményeiből.
Bár az okosgyár technológiák megtérülésével kapcsolatban teljes az egyetértés, a gyártóvállalatok többsége nem használja ki maradéktalanul a lehetőségeket.
A teknowlogy|PAC1 vezető európai kutatóintézet által a Fujitsu megbízásából végzett felmérés megerősítette, hogy a gyártóvállalatok többsége a digitális átalakulás korai szakaszában tart. Tekintve, hogy a gyártószektor éppen a gazdasági recesszió időszakát éli, az okosgyárak kialakítása értékes lehetőség lenne a növekedés élénkítésére. Annál is inkább, mert az ilyen technológiákat bevezető gyártóvállalatok 97%-a három éven belül pozitív eredményekről számol be.
A dolgok internetétől a számítási felhőn át a mesterséges intelligenciáig terjedő okosgyári technológiák javítják a hatékonyságot és a nyereségességet – többek között azáltal, hogy lehetővé teszik a termékek hatékony tömeges testre szabását, és támogatják a váratlan üzemkiesések előfordulását visszaszorító előrejelző karbantartást.
„Napjainkban a gyártóvállalatok döntő többsége még nem hasznosítja az okosgyár-technológia által biztosított elemzési adatokat. Csak 28%-uk használja őket a döntéshozás támogatására, bár további 29% tervezi, hogy ezt három éven belül megteszi. Úgy látjuk, hogy a digitális gyártás hamarosan várható forradalma egyelőre a költségszint, a komplexitás és az adatelemzési képességek hiánya miatt nem tud bekövetkezni”
– mutatott rá Johan Carstens, a Fujitsu észak- és nyugat-európai régiójának gyártási és autóipari megoldásokért felelős technológiai vezérigazgató-helyettese.
A viszonylag szűk körű elterjedtség ellenére a gyártóiparban egyértelműen elismerik az okosgyár-technológiákban rejlő lehetőségeket. A vállalatok közel kétharmada (63%) tervezi növelni ezirányú beruházásait a következő három évben, és mindössze 50 cég készül a kapcsolódó költségkeret csökkentésére.
Az okosgyár-projektek még nagyon kezdeti stádiumban vannak: 37% tervezés alatt, 36% korai pilot fázisban, és 19% esetében történt olyan éles megvalósítás, ahol már üzleti előnyökről is beszélhetünk.
A legtöbb vállalat kiemelt stratégiai célként kezeli az okosgyárak létrehozását
A Fujitsu az okosgyár-projektek számának gyors növekedésére számít, tekintve, hogy a vállalatok többsége számára ez kiemelt stratégiai cél. 62% hetes és kilences közötti fontosságúnak ítélte az ilyen fejlesztéseket egy tízfokozatú skálán. A technológiai megvalósítás azonban komplex feladat, és a vállalatok többsége még ennek korai szakaszában tart2. Jelenleg mindössze 8%-uk tartja saját okosgyár-fejlesztéseit előrehaladottnak.
A viszonylagos éretlenség ellenére a vállalatok ígéretes beruházásmegtérülésről számolnak be. A projektek 44%-a már elért bizonyos mértékű megtérülést, ráadásul elég gyorsan. Az előnyökről beszámoló gyártóvállalatok közel felénél (45%) egy éven belül jelentkeztek az előnyök, 52%-uknál pedig egy év és három év között.
„Már nem elég, ha a nagyvállalatok néhány standard változatot kínálnak termékeikből. A fogyasztók napjainkban gyakran egyedi, személyre szabott terméket igényelnek, változatlan áron. Ez hagyományos gyártással egyszerűen kivitelezhetetlen, de okostechnológiákkal megoldható. Ebből eredően azok, akik elsőként vezetik be ezeket a technológiákat, árelőnyre tesznek szert. A gyártóvállalatok gyorsan továbbléphetnek a koncepcióteszteléstől a kereskedelmi szintű okosgyár-működésig, ha olyan megbízható partnert választanak, mint a Fujitsu, amely mélyreható tapasztalatokkal rendelkezik az ilyen projektek megtervezésének és levezénylésének minden területén. Így a vállalat végső soron eredményesebben tudja hasznosítani azokat az értékes adatokat, amelyeknek valójában már eddig is birtokában volt”
– fogalmazott Johan Carstens.
A felmérés szerint az okosgyárak megvalósításának legfőbb kihívásai a megvalósítás költsége (58%), az üzleti terv kidolgozása (48%), a hozzáértő munkaerő hiánya (47%), valamint az adatelemzés komplexitása (43%). E kihívások legyőzése érdekében a technológia korai bevezetői szoftvervállalatokkal (92%) és IT-szolgáltatókkal (90%) működnek együtt.
Az okosgyárak mellet az okosvárosokról is számos cikkel foglalkoztunk az utóbbi időben, pl. 2023-ban fogják átadni Magyarország első okosvárosrészét vagy hogy milyen volt a miskolci Smart City Konferencia.
Gazdaság
Már reklámokkal is válaszolhat a ChatGPT a magyarok kérdéseire
Magyarországon is elérhetővé váltak a ChatGPT-hirdetések, így ismét hatalmas változás előtt áll a hazai digitális hirdetési piac.
Az új reklámfelület alapjaiban írhatja át az online hirdetések logikáját, hiszen a cégek már közvetlenül azokban a beszélgetésekben jelenhetnek meg, amelyekben a felhasználók tanácsot, megoldást vagy konkrét terméket keresnek, így egy teljesen új ponton kapcsolódhatnak be a fogyasztói döntésekbe.
„A reklámok az ingyenes, illetve a Go csomagot használó, bejelentkezett felhasználók beszélgetéseinek alján jelenhetnek meg. A magasabb szintű fizetős csomagok használói egyelőre továbbra sem találkoznak velük”
– hangsúlyozza Geiger Tamás, a JabJab Online Marketing digitális ügynökség operatív vezetője.
A változás azért jelentős mérföldkő, mert a felhasználók egyre gyakrabban fordulnak a generatív mesterséges intelligenciához. Már nem feltétlenül kulcsszavakat írnak egy keresőbe, hanem konkrét élethelyzeteket, igényeket és problémákat fogalmaznak meg. Ebben a környezetben a hirdetés közvetlenül egy releváns beszélgetéshez kapcsolódhat, például amikor valaki laptopot keres, szolgáltatót választana vagy egy vásárlási döntéshez kér segítséget.
„A ChatGPT-hirdetések megjelenése jóval több egy újabb reklámfelület indulásánál. A márkák most először kerülhetnek ilyen közel ahhoz a pillanathoz, amikor a felhasználó részletesen megfogalmazza, mire van szüksége. Ez teljesen új gondolkodást kíván a cégektől”
– hívja fel a figyelmet a JabJab szakértője.
Már egyetlen mondatból is célzás lehet
A rendszerben a hagyományos kulcsszavas célzás helyett kontextusjelzések segítik a megfelelő közönség elérését. A hirdető egy mezőben írhatja le, kiket szeretne megszólítani, milyen témákhoz kapcsolódna, és milyen felhasználói kérdések mellett jelenne meg szívesen. Ezek az információk iránytűként szolgálnak a rendszer számára, pontos egyezésű kulcsszavak azonban egyelőre nem állíthatók be. Ez a megközelítés a hirdetők szövegalkotását is átalakíthatja. Egy ChatGPT-ben megjelenő reklámnak nem csupán figyelemfelkeltőnek kell lennie, válaszként is természetesen kell kapcsolódnia a beszélgetéshez.
„A klasszikus reklámszövegek egyszerű átemelése várhatóan kevés lesz. Olyan üzenetekre lesz szükség, amelyek értik a felhasználó helyzetét, és valódi következő lépést kínálnak. A relevancia ezen a felületen még fontosabbá válhat, mint a hagyományos hirdetési rendszerekben”
– tette hozzá Geiger Tamás.
Drágább belépő, komoly verseny
Az amerikai tapasztalatok alapján a kattintási árak 3 dollár körüli szintről indulhatnak, ami több hazai digitális hirdetési csatornához képest magas belépési költséget jelenthet.
„Egy érdemi, egy hónapos teszthez legalább néhány százezer forintos költségkerettel érdemes számolni.
Várakozásaink szerint már az indulástól erős verseny jellemezheti a felületet, különösen az év végi, intenzív hirdetési időszakban”
– mondja a szakértő. Hozzáteszi: Azok a márkák kerülhetnek kedvezőbb helyzetbe, amelyek időben elkezdik tesztelni a célzási logikát, a kreatívokat és a mérési megoldásokat.
A hirdetési rendszer kialakításának köszönhetően az is mérhetővé válik, hogy a felhasználó a ChatGPT-ben látott reklám után vásárol, ajánlatot kér, regisztrál vagy más fontos műveletet végez. Az e-kereskedők már termékkatalógust is bekapcsolhatnak a rendszerbe, amely rképes kezelni többek között a termék nevét, márkáját, árát, elérhetőségét, kategóriáját, fotóit és különböző változatait. A felhasználó ráadásul egy beszélgetéshez kapcsolódva több ajánlatot is láthat.
A webshopok számára jöhet a legnagyobb fordulat
„A webshopoknak most a hirdetéseik mellett a termékadataikat is fel kell készíteniük az AI-alapú környezetre. Minél pontosabban írják le egy termék tulajdonságait, annál könnyebben tudja a rendszer eldönteni, milyen kérdésre és milyen helyzetben lehet releváns az ajánlat. A hiányos megjelenítés hamarosan közvetlenül elveszített láthatóságot és bevételt jelenthet”
– emeli ki Geiger Tamás.
Már nem elég a Google-ben látszani
A ChatGPT-hirdetések magyarországi megjelenése új szakaszt nyithat a digitális reklámpiacon. A keresési, közösségi és piactéri jelenlét mellé egyre hangsúlyosabban léphet be a beszélgetésalapú hirdetés, ahol a márkáknak konkrét kérdésekhez és döntési helyzetekhez kell kapcsolódniuk. A korai indulók számára most még lehetőség nyílhat arra, hogy kisebb tapasztalati előnyt építsenek fel a célzások, a kreatívok, a termékadatok és a konverziómérés terén. A piac azonban gyorsan telítődhet, ezért a JabJab szakértője szerint a következő hónapok a tesztelésről, a tanulásról és az új hirdetési logika megértéséről szólhatnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Olvadni kezdtek a betéti kamatok, de még így is verik az inflációt, érdemes sietni a lekötéssel
Az MNB kamatvágásainak hatására sorban csökkentik az akciós lekötött betétek kamatait a bankok, és ilyen lépések várhatóak tőlük a közeljövőben is.
A kínálatban azonban még mindig találni a jelenlegi és várható éves inflációt jócskán meghaladó ajánlatokat, ezért az ezeket összesítő BiztosDöntés.hu szakértői szerint érdemes minél hamarabb lépni annak, aki lekötött betétben akarja kamatoztatni a pénzét.
A Magyar Nemzeti Bank elmúlt hónapokban végrehajtott kamatvágásai a lakossági lekötött forintbetéti kamatoknál is éreztetik hatásukat. A közelmúltban több pénzintézet is csökkentett az akciós konstrukciói kamatain, illetve bejelentett későbbi időponttól érvényes változásokat. A mostanra 5,50 százalékra csökkent jegybanki alapkamat, illetve a pénzpiaci kamatkörnyezet kedvezőbbé válása nyomán az előttünk álló hetekben több bank is dönthet úgy, hogy tovább mérsékli egyes akciós betéteinek kamatát. Ezért most egyáltalán nem érdemes halogatni a lekötéseket.
Elemzői várakozások szerint a jegybank tovább mérsékelheti az alapkamatot az év hátralévő részében, ha ehhez eléggé kedvezően alakulnak a külső körülmények. Ez azt jelenti, hogy 2026 végére akár az 5 százalékos szintig is csökkenhet a jegybanki alapkamat, ami – több más befektetési és hiteltermék mellett – a lekötött forintbetétek kondícióinál is éreztetheti hatását.
Magasan verik az inflációt a legjobb kamatok
A már megtörtént, és várható kamatcsökkentések ellenére még mindig bőven találhatók a jegybanki alapkamatnál is magasabb, illetve a jelenlegi, 1,2 százalékot inflációt többszörösen meghaladó éves betéti kamatok a bankok kínálatában.
A BiztosDöntés.hu lekötött forint betét kalkulátorának adatai szerint az akciós kamatoknál legtöbbször a friss forrás elhelyezését szabják feltételül a pénzintézetek, de előfordulnak az új ügyfeleket célzó konstrukciók is.
A Magyar Cofidis Bank most tette közzé, hogy szeptember 15-től több futamidőnél is csökkenti a Cofidis Takarékszámlán leköthető betétek kamatát. Így például az 1 éves futamidőnél 6-ról 5,50 százalékra mérséklődik az éves kamat, a 6 hónaposnál pedig 5-ről 4,50 százalékra csökken. Nem változik ugyanakkor a 4 éves futamidejű lekötött betét kamata – marad évi 3 százalék –, de a látra szóló egyenlegre is változatlanul évi 4 százalékos kamatot fizet a pénzintézet.
A Gránit Bank több akciós lekötött betétet is kínálatban tart. Ezek közül a 3 hónapos futamidejű eBank betét jelenleg évi 6,85 százalékos kamatot fizet. Ennél a konstrukciónál feltétel a friss forrás elhelyezése, és az ügyfélnek a futamidő alatt végig rendelkeznie kell a bank aktivált mobilapplikációjával is. A pénzintézet befektetéssel kombinált, Hozampáros nevű betétjénél a betéti rész futamideje 3 hónap, az éves kamat pedig 8 százalék.
Az MBH Bank MBH Akciós 3 hónapos betétjénél most 6,50 százalékos az éves kamat. Az ajánlat a lekötést megelőző 31 napon belül beérkezett összegekre vonatkozik, a leköthető minimális összeg 100 000 forint.
A Trive Bank kínálatában változatlanul a 12 hónapos futamidejű, eBetét Kamatbónusz nevű konstrukciónál a legmagasabb – évi 7,5 százalékos – az elérhető kamat. Itt legalább 100 000 forint megújuló lekötése a feltétel, illetve az, hogy az ügyfélnek legfeljebb egy hónapja legyen számlája a pénzintézetnél. Utóbbi már nem követelmény az egyébként hasonló feltételekkel elérhető eBetétnél, amelynél 6,5 százalék az éves kamat.
A MagNet Bank 3 hónapos futamidejű Prizma lakossági forint betétjénél 5,81 százalék az éves kamat. Ennek feltétele, hogy legalább 500 000 forint friss forrást helyezzen el az ügyfél. A hat hónapos futamidőnél 4,83 százalékos, a 12 hónaposnál 4,51 százalékos, éves kamatot kínál a pénzintézet.
A K&H 90 napos futamidejű Rajt betétjénél 7 százalékos az éves kamat. Ennek feltétele, hogy a betétes legalább 500 000 forint új forrást helyezzen el, és legalább egy hónapja legyen lakossági folyószámlája a pénzintézetnél. A privátbanki ügyfelek 1 százalékponttal magasabb éves kamatra számíthatnak a Rajt betétnél.
Az OTP Bank 6 hónapos futamidejű, akciós OTP Prémium betétjénél legalább 100 000 forint friss pénzt kell elhelyezni, az éves kamat jelenleg 5 százalék. A konstrukciót a pénzintézet prémium ügyfelei igényelhetik.
A CIB Bank Tandem megtakarítás néven futó, befektetéssel kombinált betétjénél 6 hónap a betéti rész futamideje, az éves kamat pedig 7 százalék. Fontos, hogy a betéti rész az elhelyezett összeg egyharmada, de legalább 100 000 forint lehet. Magnifica (prémiumbanki) kedvezménnyel a betéti rész éves kamata 10 százalék ennél a konstrukciónál.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Nőtt az árengedmény a használt ingatlanok piacán
Az idei év első hét hónapjában mindhárom használt ingatlanszegmensben nőtt a teljes árengedmény mértéke 2025 azonos időszakához képest.
A meghirdetett és a tényleges eladási ár közötti különbség a használt házaknál átlagosan 10,8 százalék, a téglalakásoknál 7,1 százalék, a panellakásoknál pedig 6,1 százalék volt. A területi adatok alapján a nagyvárosokban jellemzően kisebb, a kisebb településeken és a vízpartokon nagyobb alkura nyílt lehetőség.
Az idei év első hét hónapjában mindhárom használt ingatlanszegmensben nőtt a teljes árengedmény mértéke 2025 azonos időszakához képest. A legkisebb elmozdulás a használt házak piacán történt, ahol a két időszak közötti különbség egy százalékponton belül maradt. A téglalakások esetében ugyanakkor 2 százalékponttal, míg a panellakásoknál 2,4 százalékponttal nőtt az alku mértéke idén.
A panellakások esetében az árengedmény mértéke 6,1 százalék volt, így továbbra is a házgyári lakásoknál a legkisebb az alku mértéke. A legkevesebb engedményt az agglomerációban lehetett elérni, ahol a lakások a meghirdetett árnál 4,6 százalékkal alacsonyabb összegért keltek el. A megyei jogú városokban szintén mérsékelt, 5,4 százalékos értéket mért az Otthon Centrum. A régióközpontokban és a főváros pesti oldalán 6 százalék körül alakult az árengedmény, míg Budán 6,6 százalékot tett ki. A legnagyobb, 8,5 százalékos árengedmény a kisebb vidéki városokban fordult elő.
A téglalakások árából az említett időszakban átlagosan 7,1 százalékot engedtek az eladók, miközben a területi különbségek jóval markánsabbak voltak, mint a panellakások esetében. A nagyvárosokban továbbra is kisebb alkura nyílt lehetőség, míg a kisebb településeken az eladók idén is nehezebben találtak vevőt. Emiatt az eredetileg elképzelt árból, a sikeres eladás érdekében nagyobb engedményt kellett adniuk.
A téglalakások piacán a legkisebb alkura a külső pesti kerületekben nyílt lehetőség, ahol a tulajdonosok végül a meghirdetett ár 5,3 százalékát engedték el. Ezzel szemben a megyei jogú városokban 6,3 százalék volt az árengedmény mértéke, míg az agglomerációban és Budapest belvárosi kerületeiben 7 százalék körül alakult ez az érték, miközben Budán átlagosan 7,9 százalékot tudtak a vevők a meghirdetett árból alkudni. A vízparti településeken mért 9,4 százalékos árengedmény már meghaladta az országos átlagot. A legnagyobb alkura ebben a szegmensben is a kisvárosokban és a községekben nyílt lehetőség. Ezeken a településeken átlagosan 11 százalékot engedtek az eladók a meghirdetett árból a sikeres értékesítés érdekében.
A használt házaknál idén átlagosan 10,8 százalékos alkura nyílt lehetőség. Ez az érték ugyan kismértékben nőtt a tavalyi évhez képest, de így is átlagosnak mondható.
Ebben a szegmensben a budai kerületekben és az agglomeráció településein volt a legkisebb az alku lehetősége, egyaránt 8,2 százalékkal. A kisvárosokban és a külső pesti kerületekben 11 százalék, a megyei jogú városokban 11,5 százalék, a községekben pedig 13 százalék volt az árengedmény mértéke. Ennél is többet engedtek a vízparti települések eladói: ott a teljes árengedmény elérte a 19 százalékot.
Az elmúlt negyedévek trendjei alapján a használt lakások piacán az év hátralévő részében kismértékben tovább nőhet az árengedmény mértéke. A házak piacán ezzel szemben stagnálás, illetve minimális csökkenés várható.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Zöld2 hét ago
Kiszáradó Velencei-tó: nem vízhiány van, hanem alkalmazkodási válság
-
Ipar2 hét ago
Az LG electronics megkezdte 5G-alapú intelligens telematikai megoldásának tömeggyártását
-
Gazdaság2 hét ago
Újabb magyar szakember kapott régiós feladatot a Schneider Electricnél
-
Ipar2 hét ago
Automatizálás egy erdélyi ásványvízüzemben
-
Gazdaság2 hét ago
A magyarok közel fele akciókkal spórol nyáron a Viber felmérése szerint
-
Gazdaság2 hét ago
Pénzügyminisztérium: A valóság költségvetése
-
Tippek2 hét ago
Vigyázzunk egymásra! Kampány a fiatalok biztonságáért
-
Okoseszközök2 hét ago
Nem ugyanaz a jó képernyő tízévesen és húszévesen




