Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

A SZTAKI vezetésével alakul meg a Mesterséges Intelligencia Kiválósági Központ

Dr. Palkovics László, innovációért és technológiáért felelős miniszter az Infotér Konferencián bejelentette, hogy a SZTAKI vezetésével 2020-ban megalakul a Mesterséges Intelligencia Kiválósági Központ. A központot a Digitális Jólét Program keretében létrejött MI Koalíció hozza létre, vezetője a SZTAKI, tagjai az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kutatóintézetei és felsőoktatási intézményekből kerülnek ki.

A Mesterséges Intelligencia Kiválósági Központ (AI National Lab) feladata lesz a mesterséges intelligencia (MI) témában induló és folyamatban lévő alap- és alkalmazott kutatások szervezése, koordinálása, ezzel a részvétel európai AI Excellence Centerek munkájában.

A központ bekapcsolódik a nemzetközi MI-kutatási együttműködésekbe, illetve részt vesz az MI-oktatásában és MI-fejlesztésben is.

„A SZTAKI küldetése szerint »erős – és jellemzően célzott – alapkutatási tevékenységre támaszkodva, széleskörű hazai és nemzetközi együttműködések keretében hoz létre új eredményeket, és támogatja azok alkalmazását a gazdaság és a társadalom fenntartható fejlődésének érdekében, ugyanakkor működési területén segít megőrizni, és lehetőség szerint magasabb szintre emelni a hazai tudományos-műszaki kultúrát«. A megalakítandó Mesterséges Intelligencia Kiválósági Központ célkitűzései jelentős összhangban vannak küldetésünkkel. Hagyományainkra, valamint a mesterséges intelligencia kutatásában és alkalmazásában elért eredményeinkre támaszkodva készséggel és örömmel veszünk részt a Kiválósági Központ munkájában”

– mondta Monostori László, a SZTAKI igazgatója az MI Kiválósági Központ létrehozásáról.

Nemzeti MI-stratégia készül

„Magyarország jelenleg is egy gazdasági dimenzióváltás kapujában áll, amely keretében a munkalapú gazdaság tudásalapú gazdasággá fejlődhet. Ennek érdemi része a mesterséges intelligencia terjedésére való felkészülés, amelynek jegyében az immár közel 200 tagú MI Koalíció egyéves működésének eredményeire építve elkészült az MI akcióterv”

– mondta Dr. Palkovics László, innovációért és technológiáért felelős miniszter az Infotér Konferencián.

Az akcióterv kiemelt célja, hogy áttörést érjen el a mesterséges intelligencia társadalmi tudatosításában. Az MI Koalíció ezért skandináv mintára meghirdeti az AI Challange-t, melynek célja, hogy 2020 végére legalább százezer magyar polgár elvégezzen egy alapozó MI-kurzust. Az online képzés mellett állandó kiállítás nyílik a Csodák Palotájában is a témában.

A koalíció célja az is, hogy megszólítsanak legalább 1 millió magyar embert azzal az üzenettel, hogy a mesterséges intelligenciától nem kell félni, mivel az egy mindennapi életünkben jelen lévő technológia, amelyet közös gazdasági és társadalmi erőfeszítéssel saját előnyünkre kell és lehet fordítani.

Jönnek az adatpiacterek, úton az adatvagyon szabályozás

Az intézkedéscsomag kulcseleme az MI ökoszisztéma szervezetrendszerének definiálása, amely a SZTAKI által vezetett MI Kiválósági Központra és az MI Koalícióra épül. A Kiválósági Központ elsősorban a mesterséges intelligenciához kapcsolódó alkalmazott és az alapkutatásokat koordinálja, míg az MI Koalíció a piacszervezés és általános tájékoztatás mellett brókeri funkcióban ökoszisztéma építést és menedzsmentet, továbbá MI képzésszervezést végez.

Dr. Palkovics László azt is bejelentette, hogy GDPR-kompatibilis adatpiaci platformot hoznak létre az állami és versenyszférában keletkező, nem személyhez kötött adatoknak. Létrejön a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség, amely megteremti a felhasználás feltételeit, azonosítja az érdekelt szereplőket, valamint támogatja az adatpiac kiépítését és működését

Emellett 2020 tavaszáig kereshetővé válnak a nem személyhez kötött vagy teljesen anonimizált közadatok. Az adatvagyontörvény előkészítése pedig ugyancsak folyamatban van a DJP 2030 stratégiai keretrendszer célkitűzéseinek megfelelően.

Az MI országstratégia előkészítése iparági workshopokon folytatódik, ahol az MI Koalíció definiálja azokat a fókuszterületeket, ahol Magyarország a világpiacon értelmezhető szinten az élvonalba törhet.

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss