Gazdaság

A vállalkozók nem ismerik, de félnek tőle – Kutatás a nyílt bankolásról

A nyílt bankolásról szóló uniós direktíva szeptember 14. óta érvényben van, ennek ellenére az online számlázóprogrammal rendelkező vállalkozók több mint fele állítja, még sosem hallott róla. Kétharmaduknak vannak félelmei a nyílt bankolással kapcsolatban, 74 százalékuk pedig soha nem mutatná meg a számlatörténetét egy idegennek – derült ki a Számlázz.hu nyílt bankolásról szóló legfrissebb kutatásából.

Idén szeptember 14-én életbe léptek az Európai Unió PSD2 irányelvének nyílt bankolással kapcsolatos rendelkezései, amelyek kötelezték a bankokat egy olyan fejlesztői környezet létrehozására, amihez külső szolgáltatók – a megfelelő engedély birtokában – hozzáférhetnek. A direktíva célja, hogy lehetővé tegye harmadik félnek olyan szolgáltatások fejlesztését, amelyek egyszerűbbé és olcsóbbá teszik az online számlázóprogrammal rendelkező ügyfelek vállalkozással, számlázással, pénzügyekkel és bankolással kapcsolatos adminisztrációját és ügyintézését. Habár az elmúlt másfél évben rengeteg helyről lehetett hallani a közelgő változások életbe lépéséről – főleg annak többszöri elhalasztása kapcsán –, az érintettek nagy része még mindig nem elég informált. A Számlázz.hu több mint ezer online számlával rendelkező vállalkozót megkérdező kutatásának eredménye szerint a válaszadók több mint fele, 51 százaléka még soha nem hallott a nyílt bankolásról. 92,8 százalék pedig állítja, hogy a bankjától sem kapott tájékoztatást a változások lényegéről és annak kezdetéről.

A nyílt bankolással szembeni bizalmatlanságot jelzi, hogy a kutatás szerint a válaszadók 74 százaléka nem mutatná meg a számlatörténetét egy idegennek. A bizalmatlanság legfőbb oka az ismeretek hiánya, a megkérdezettek nagy valószínűséggel nincsenek tisztában azzal, hogy harmadik fél abban az esetben férhet hozzá az adataikhoz, ha megszerezte a szükséges engedélyt. Ehhez pedig közel banki szintű biztonsági követelményeknek kell megfelelniük. Ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy a fenti arány jelentősen csökken, ha a számlatörténet „megmutatása” azzal járna, hogy a megkérdezettek olcsóbban bankolhatnak, vagy olyan szolgáltatásokat kapnak, amelyekkel időt spórolnak. Ez esetben a válaszadóknak már csak 53 százaléka nem mutatná meg a számlatörténetét egy idegennek.

A kutatásban részt vevő vállalkozók nagy részének, 67 százalékának vannak félelmei a nyílt bankolás bevezetésével kapcsolatban. Legtöbben attól félnek, hogy visszaélnek az adataikkal, ezt a lehetőséget a válaszadók 82 százaléka jelölte meg. Pozitív hatásként a legtöbben azt várják, hogy olyan szolgáltatásokat fognak kapni, amelyek kényelmesebbé és gyorsabbá teszik a vállalkozói munkájukat és az ügyintézést.

Habár a legtöbb hazai bank igyekezett betartani a határidőt és hozzáférhetővé tenni egy olyan felületet és annak leírását tartalmazó dokumentációt, amihez külső szolgáltatók csatlakozhatnak (API), néhány kivételtől eltekintve nagy részük nem teljesítette a törvényben előírtakat. Ugyan mind a tizennégy hazai bank megnyitotta a tesztkörnyezetét, a legtöbb felületén csak a dokumentáció érhető el az API-król, a tesztelésre nincs lehetőség. Vállalati oldalon sem tolonganak a jelentkezők: eddig mindössze négy fintech cég szerezte meg a Magyar Nemzeti Banktól az ún. AISP engedélyt, melynek értelmében – az ügyfelek hozzájárulása után – hozzáférhetnek az ügyfelek banki adataihoz annak érdekében, hogy olcsóbb és egyszerűbb digitális pénzügyi szolgáltatásokat nyújtsanak számukra. A Számlázz.hu egyike annak a négy vállalkozásnak, amely rendelkezik AISP engedéllyel. Az autokasszának nevezett szolgáltatás a Számlázz.hu ügyfeleinek hetente több órányi munkát spórol azáltal, hogy valós idejű összeköttetésben áll az ügyfél bankjával. Így ha beérkezik egy utalás az ügyfél számlájára, akkor az az online számlázóprogramban automatikusan kifizetett állapotra vált, vagyis nem kell hosszú perceket tölteni egyetlen számla adminisztrációjával, mert a rendszer azt megteszi helyettünk. Ha pedig a díjbekérő alapján érkezik utalás a bankszámlára, és még nem tartozik hozzá számla, akkor a rendszer azt automatikusan kiállítja.

„A bankolásban olyan jelentőségű változást hoz a PSD2 most, mint annak idején a vezetékes víz megjelenése: míg a régi időkben órákat töltöttek az emberek azzal, hogy a kútról hordták a vizet, addig a vezetékes víz megérkezésével már csak ki kellett nyitniuk a csapot a konyhában. Ugyanez történik most azoknál a vállalkozásoknál, akik olyan banknál vezetik a számláikat és olyan online számlázóval számláznak, akik időben kapcsoltak, és lehetővé tették a nyílt bankolást az ügyfeleik számára”

– mondja Stygár László, a Számlázz.hu szolgáltatásfejlesztési vezetője.

Az autokasszának nevezett szolgáltatást egyébként már két évvel ezelőtt elindították a MagNet Bankkal közösen, terveik szerint pedig mostantól két-három havonta bekötnek a rendszerbe egy újabb bankot – feltéve, ha az adott bank interfésze ezt lehetővé teszi.

„A vállalkozások nem akarnak adminisztrálni, ők pénzt akarnak termelni. Ha a bankok nem lépnek és nem teszik lehetővé a nyílt bankolást az interfészeik teljes körű működtetésével, akkor ügyfeleket fognak veszíteni, mert a vállalkozások ott akarnak bankolni, ahol az egyszerűbb és olcsóbb”

– teszi hozzá Stygár László.

Ezt alátámasztja a legutóbbi felmérésük, mely szerint a megkérdezettek több mint 60 százaléka használná az autokasszát, ha lenne erre lehetőség a bankjuknál. A kutatásból egyébként az is kiderül, hogy a vállalkozók egy része már határozottan várja, hogy saját bankjával is létrejöjjön az autokassza kapcsolat – számukra hamarosan jó hírrel szolgálhat a Számlázz.hu, hiszen a tervek szerint az egyik nagy bankkal már néhány héten belül elindulhat az együttműködés.

Related Topics:2019 bankolás nyílt számlázás vállalkozás

Up Next

Fenntarthatósági okokból felére csökken a Vodafone SIM kártyák mérete

Don't Miss

Közösségi élményt varázsol az ünnepek előtti rohanásban a Telenor Hiperfa

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!