Gazdaság

Több százezer idős ember számára jelenthet megoldást a digitális mise

A Telekom közreműködésével, a Somogy megyei Tab városában megvalósult digitális mise példa arra, hogyan fognak össze a generációk, családok a technológia, a szupergyors hálózatok segítségével egy helyi közösségi ötlet kapcsán – hogy senki, különösen az idősebb generáció se maradjon ki a számára fontos dolgokból.

Az elmúlt évtizedben a különböző digitális megoldások szinte észrevétlenül költöztek be az életünkbe, meglepően egyszerű és kézenfekvő megoldást nyújtva a hétköznapi igényeinkre. A Magyar Telekom most, az ünnepek közeledtével egy olyan területen szerette volna bemutatni a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket, amelyek a valós problémák megoldásán túl a helyi közösségek és családok összefogását és együttműködését is erősítik.

Magyarországon a legutolsó népszámlálási adatok szerint körülbelül 2,3 millió 60 éven felüli vallásos ember él. 18 százalékuknak azonban – koruk vagy egészségügyi állapotuk miatt – nincs lehetőségük otthonukat elhagyni, így a többi közt templomba járni, vagy akár gyülekezetben gyakorolniuk vallásukat. A digitális megoldások erre a problémára is egyszerű választ kínálnak: a szupergyors, országosan elérhető mobil- és vezetékes hálózatoknak köszönhetően az országban szinte bárhol megvalósítható olyan online közvetítés, amely a helyi közösség idősebb tagjai számára az otthonaikba hozza el az adott települések templomainak istentiszteletét.

Valódi város, valódi közösség, valódi problémák

A Magyar Telekom egy olyan közösséget talált a Somogy megyei Tabon, ahol a város fiatal és idős lakóival, valamint a helyi plébánossal közösen valósították meg a digitális mise projektet. A Siófoktól mindössze 25 kilométerre fekvő, több mint négyezres település lakóinak meghitt pillanatairól, és a misét streamelő helyi plébánosról kisfilm is készült valós szereplőkkel, amely a Telekom Facebook oldalán debütált.

A helyi katolikus plébánia számára a Magyar Telekom tableteket és streameléshez szükséges eszközöket is biztosít, amelyeket Sifter Gergely atya, a plébánia vezetője a református és az evangélikus egyházközösségekkel is megosztva használ majd a jövőben – remélve, hogy a digitális mise hamar népszerű és kedvelt formátummá válik a város lakóinak életében.

Szabó Béla, a Telekom márkakommunikációs igazgatója:

„Nagy öröm számunkra, hogy a tabi közösség és a helyi plébános partnerünk volt abban, hogy ezt a digitális lehetőséget bemutassuk. Külön köszönet a filmünkben szereplő helyi családoknak és a város további lakóinak, akik nyitottsággal csatlakoztak ehhez a digitális mise kezdeményezéshez, és ami jól példázza, hogy a családi együttműködés, a digitális világ és a Tettek hálózata együtt mikre képes, ha egy valós problémára keresünk megoldást.”

Az ember és a technológia együttműködése a jó ügyekért

A Telekom – a korábbi digitális kezdeményezéseihez hasonlóan, mint a Mentődrón-flotta is volt – azt szeretné megmutatni, hogy a digitális eszközök milyen sokfajta területen lehetnek a szűkebb (így a családok) és a tágabb értelemben vett közösségek (így a településeken élők) boldogulásának elősegítői. A digitális mise ötlete emellett a család, a különböző generációk együttműködésének, valamint a helyi közösségek előremutató és megoldáskereső gondolkodásának újabb dimenziójára is rávilágít. Hiszen az eltérő digitális hozzáértéssel rendelkező családtagok (nagyszülők, szülők és unokák) közösen válnak – a tudásmegosztásnak és a szupergyors hálózatoknak köszönhetően – a digitális lehetőségek, így saját településeik nyerteseivé. Mert bár az idősebb generációt meglepően sok területen tudják segíteni a digitális eszközök, a családi együttműködés és a fiatalabbak útmutatása nélkül sok esetben nem tudnának hozzáférni ezekhez a lehetőségekhez.

A Telekom bízik abban, hogy a digitális mise bemutatásával további számos, ehhez hasonló családi, illetve kisközösségi kezdeményezést inspirál majd országszerte. Ugyanis egy jó ötlettel, összetartó családi csapatmunkával és szupergyors hálózattal szinte bármi lehetséges, és ehhez most minden mobil-előfizető számára korlátlan mobilnetet is biztosít ajándékba a Telekom belföldön, december végéig.

Related Topics:2019 digitális idősek mise technológia telekom

Up Next

Az ABB robotjai segítenek New Yorkban karácsonyi hangulatot varázsolni

Don't Miss

A Fake News hullám 2020-ra sem fog alábbhagyni

Gazdaság

Az OMV Hungária határozatlan időre leállította autómosóinak működését

A jelenlegi helyzetben az OMV Hungária határozatlan időre felfüggesztette valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését. A felelős vállalati döntés összesen 130 autómosót – 73 gépi és 57 kézi mosót – érint, és célja a víz- és energiafelhasználás csökkentése, valamint a természeti erőforrások megóvása.

Az országot érintő rendkívüli energia- és vízügyi helyzetre reagálva az OMV Hungária Ásványolaj Kft. a hétvégén valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését határozatlan időre felfüggesztette. Az intézkedés összesen 130 autómosót érint, köztük 73 gépi és 57 kézi mosót.

A vállalat felelős piaci szereplőként úgy döntött, hogy a jelenlegi körülmények között a víz- és energiafelhasználás csökkentésével is hozzájárul a rendelkezésre álló erőforrások megóvásához és a közös teherviseléshez. Az OMV egyúttal arra kérte szerződéses partnereit is, hogy lehetőségeikhez mérten csatlakozzanak a kezdeményezéshez.

„Vannak helyzetek, amikor egy vállalat felelőssége túlmutat a saját működésén. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi körülmények között minden olyan intézkedés számít, amely hozzájárul az energia- és vízfogyasztás csökkentéséhez. Tudjuk, hogy sok nálunk tankoló autós rendszeresen használja autómosóinkat is, ezért ezt a döntést nem volt könnyű meghozni, de elkerülhetetlennek éreztük. Bízunk ügyfeleink megértésében és támogatásában”

– közölte az OMV Hungária Kft.

A szolgáltatás szüneteltetése határozatlan ideig marad érvényben. A vállalat folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és amint a körülmények lehetővé teszik, tájékoztatást ad az autómosók újraindításáról.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!