Gazdaság

A vállalati biztonság 6 legfontosabb trendje 2020-ban

Az optimista azért várja az éjfélt, hogy az új év elkezdődjön, a pesszimista pedig azért, hogy megbizonyosodjon róla, az óév elmúlt.

Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy meg tudjuk mondani: idén is fontos lesz az IT-biztonság a vállalatoknál. Egyelőre ugyanis nincs kilátás arra, hogy az egyre aktívabb kiberbűnözők hirtelen más foglalkozás után néznek.

A Micro Focus szakértői szerint 2020-ban a gépek sietnek segítségünkre a védekezésben, és egyre több vállalat igyekszik majd csökkenti a kockázatokat a kiemelt fiókok, a felhasználói tevékenységek és az IoT-eszközök ellenőrzésével, valamint az alkalmazások biztonságának tesztelésével.

A kibertámadások és az adatszivárgási esetek száma idén sem fog csökkenni, ezért a vállalatoknak minden eddiginél több figyelmet, energiát és pénzt kell fordítaniuk arra, hogy megvédjék értékes adataikat és rendszereiket. 2019-ben kiemelkedően sok volt az adatszivárgás, csak az első kilenc hónapban 5183 incidensről érkezett jelentés, amelyek összesen közel 8 milliárd adatrekordot érintettek. A Gartner becslései szerint pedig 2022-re a kiberbiztonságra fordított összeg világszinten eléri a 113,7 milliárd dollárt. A Micro Focus szakértői összegyűjtötték azt a hat trendet, amelyek meghatározóak lesznek idén a vállalati IT-biztonságban.

Kiemelt fiókok ellenőrzése

Nem számít új kihívásnak a vállalatok számára a kiemelt, rendszergazdai jogosultságokkal rendelkező fiókokkal történő visszaélések megakadályozása, ettől függetlenül ez idén is a prioritások között szerepel. Ezek kihasználásával ugyanis mind a kiberbűnözők, mind a rosszindulatú alkalmazottak komoly, sokszor helyrehozhatatlan károkat okozhatnak az anyagiak és a hírnév terén egyaránt. Ezért a vállalatoknak időről időre felül kell vizsgálniuk, tényleg csak azok rendelkeznek-e kiemelt fiókkal a cégen belül, akik esetében ez valóban indokolt. Azt is monitorozniuk kell továbbá, hogy ezek a személyek milyen tevékenységeket végeznek a jogosultságok birtokában.

Nulla bizalom

A vállalatok nem tudhatják, mikor éri őket valamilyen támadás kívülről vagy belülről, ezért egyre több cégnél alkalmazzák a „nulla bizalom” megközelítést. Vagyis elvetik azt a feltételezést, hogy a céges hálózaton belül minden és mindenki, beleértve az alkalmazottakat, a szoftvereket és a hardvereket alapvetően megbízható, és nem akar ártani a cégnek. Ezért a legkisebb jogosultság elvét használva mindenkinek csak azokhoz a rendszerekhez, adatokhoz és erőforrásokhoz biztosítanak hozzáférést, amelyekre valóban szüksége van a mindennapi munkához. Ezeket az eléréseket időről időre ellenőrzik, és emellett folyamatosan értékelik minden személy és eszköz tevékenységét a kockázatok szempontjából. Ahol rizikót észlelnek, ott automatikusan meg is szüntethetik a kapcsolatot és a hozzáférést, hogy megakadályozzák az esetleges károkozást.

Gépek a szakemberhiány leküzdésére

A biztonság fenntartásához rengeteg tevékenységet kell megfigyelni, és óriási mennyiségű adatot kell elemezni. Ezt már nem lehet emberi erővel megoldani, különösen annak fényében, hogy világszerte egyre nagyobb a hiány IT-biztonsági szakemberekből. Ezért egyre fontosabb szerephez jutnak az olyan megoldások, amelyek kiváltják vagy megkönnyítik a szakértők munkáját. Ilyen például az a technológia, amely már a Micro Focus biztonsági információ- és eseménykezelő szoftverében is elérhető. Ez a rendszer mesterséges intelligenciát és gépi tanulást alkalmazva képes elemezni a naplóadatokat, és több millió esemény közül azonosítani a gyanús tevékenységeket. Így a szakembereknek csak a releváns dolgokkal kell foglalkozniuk, tehát akár kisebb személyzettel is fenntartható a biztonság.

Terjedő többlépcsős azonosítás

Egyre több cégnél vélik úgy, hogy a jelszavas azonosítás önmagában még nem elég. Hiszen egy jelszóval rengeteg veszélyes dolog történhet: ellophatják, feltörhetik, kitalálhatják, megoszthatják, leírhatják, elfelejthetik… Meg kell tehát erősíteni a biztonságot valamilyen egyéb hitelesítési módszerrel, például biometrikus azonosítóval vagy mobileszközre küldött kóddal. Természetesen ezeknek is megvan a maguk kockázata, hiszen az okostelefont és a biometrikus adatokat is ellophatják, ahogyan ez tavaly meg is történt több millió ember ujjlenyomatával. Ez különösen azért problémás, mert egy ujjlenyomatot nem lehet olyan könnyen lecserélni, mint egy jelszót. Önmagában tehát minden azonosítási módszer kockázatos, ha azonban kombinálják őket, az nagyobb biztonságot garantál. A megfelelő keretrendszert alkalmazva egyszerűen használható több hitelesítési módszer is, és a lehetőségek tárháza a későbbiekben is bővíthető újabb technológiákkal.

Vigyázó szemek az IoT-eszközökön

Ma már minden és mindenki csatlakozik az internethez. Természetesen rengeteg előnyt tartogat mind a vállalati, mind a magánfelhasználók számára, ha a különféle berendezéseink képesek intelligens módon gyűjteni és megosztani az adatokat. Ugyanakkor ez a lehetőség biztonsági problémákat is felvet, hiszen ami csatlakozik az internethez, azt fel is lehet törni. A Micro Focus szakértői szerint csökkentheti az IoT-eszközökhöz kapcsolódó kockázatot, ha a készülékekhez ugyanúgy hozzárendelnek egy-egy digitális személyazonosságot, mint az emberi felhasználókhoz, és ehhez mérten ellenőrzik a tevékenységüket: valóban szokásosnak számít-e, amit a hálózaton belül művelnek, vagy eltéríthették és kihasználhatták-e a kiberbűnözők.

Mindenki tesztel

A Micro Focus friss felmérése szerint a webes alkalmazások 94 százalékában előfordul valamilyen sérülékenység a biztonsági funkciókban, és az asztali, illetve mobilos alkalmazásokban sem sokkal rózsásabb a helyzet. A vállalatok azonban egyre egyszerűbben futtathatnak le alkalmazásbiztonsági teszteket a különféle, könnyen elérhető eszközök segítségével. Ezért idén várhatóan még többen ellenőrzik majd ilyen megoldásokkal a házon belül használt alkalmazásokat, legyen szó akár saját fejlesztésű, akár más gyártótól származó szoftverekről.

Up Next

1,4 milliós magyarországi utasforgalommal zárta 2019-et a FlixBus

Don't Miss

A Zyxel kinevezte új globális értékesítési és marketing alelnökét

Gazdaság

Három trend, amely 2026-ban teljesen átírja a kriptopiacot

2026 elején három olyan trend emelkedett ki, amelyek alapjaiban formálhatják át a kriptovilágot: a mesterséges intelligencia és a blokklánc összekapcsolódását, a valós eszközök tokenizációját (RWA), valamint a stablecoinok térnyerését.

Fél év telt el, és az adatok azt mutatják: mindhárom folyamat gyorsabban halad, mint arra sokan számítottak.

AI és kripto: véget ért a hype, kezdődik a valódi felhasználás

Az év elején az AI-hoz kapcsolódó kriptotokenek átlagosan 16%-ot veszítettek az értékükből. Ez azonban nem jelentette a technológia kudarcát – inkább megtisztította a piacot.

Azok a projektek maradtak talpon, amelyek mögött valódi felhasználás áll. A Bittensor, a Render és az ASI Alliance például sikeresen átvészelte a korrekciót, míg több mint 900 olyan AI-token tűnt el, amelynek nem volt valódi blokkláncos aktivitása. Az egyik legjobb példa az x402 protokoll. Egyetlen hónap alatt 75 millió tranzakciót dolgozott fel, átlagosan mindössze 32 cent értékben. Ez azért fontos, mert ilyen kis összegű fizetéseket a hagyományos bankkártya-rendszerek már nem tudnak gazdaságosan kezelni. Stablecoinokkal viszont igen.

“A következő nagy kihívás már nem az elfogadottság, hanem a méretezhetőség. Az x402 mögött ma már olyan óriásvállalatok állnak, mint a Visa, a Mastercard, az AWS és a Google”

– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.

Tokenizáció: a kísérletekből valódi pénzügyi infrastruktúra lett

A tokenizált valós eszközök piaca január óta 12 milliárd dollárról 34 milliárd dollárra nőtt. Ez közel 180%-os növekedés mindössze hat hónap alatt. Ma már nem az a kérdés, hogy működik-e a tokenizáció, hanem az, milyen gyorsan válik a pénzügyi rendszer részévé. Ezt jól mutatja a Canton Network, amely napi 350 milliárd dollár értékű repoügylet elszámolását végzi blokkláncon.

A kereslet is egyre erősebb. A tokenizált arany forgalma már az első negyedévben meghaladta a teljes tavalyi évet, míg a SpaceX IPO-ja egyetlen hónap alatt 3,86 milliárd dolláros forgalmat generált tokenizált részvényekből. A tokenizáció hosszú távon a magánbefektetők számára is megnyithatja az utat olyan befektetésekhez, mint az ingatlanok, a magánhitelek vagy az infrastruktúra-projektek, miközben gyorsabb és folyamatos kereskedést tesz lehetővé.

Stablecoinok: ez már nem kriptó, hanem fizetési infrastruktúra

A stablecoinok teljes piaci értéke 2026 első felében 300 milliárd dollárról több mint 315 milliárd dollárra nőtt. Még beszédesebb azonban a tranzakciós volumen. 2025-ben a stablecoinok 33 billió dollárnyi tranzakciót bonyolítottak le, ami meghaladta a Visa és a Mastercard együttes, 25,5 billió dolláros éves forgalmát. Ez már nem csak a kriptoszektorról szól, hanem a globális fizetési infrastruktúra átalakulásáról.

Az USDC csak 2026 első negyedévében 21,5 billió dollárnyi tranzakciót dolgozott fel, ami egy év alatt 263%-os növekedést jelentett. Ez azt mutatja, hogy a stablecoinokat egyre többen használják valódi fizetésekre, nem csupán befektetésként.

A következő növekedési hullámot várhatóan a nemzetközi vállalati fizetések, a vállalati pénzügyi rendszerek és az AI-alapú automatizált tranzakciók hajtják majd.

Mi következik?

Hat hónap alatt mindhárom trend új szintre lépett.

Az AI és a kriptó túljutott az első komoly piaci korrekción. A tokenizáció már intézményi szinten is működik. A stablecoinok pedig olyan forgalmat bonyolítanak, amely már a világ legnagyobb fizetési hálózataival is versenyez.

A három terület ráadásul egyre inkább összekapcsolódik. A stablecoinokkal fizető AI-rendszerek és a tokenizált valós eszközök kereskedelme már nem a jövő ígérete, hanem egy ma is működő technológia.

A következő hónapok legfontosabb kérdése már nem az lesz, hogy ezek a megoldások elterjednek-e, hanem az, hogy milyen gyorsan.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Stratégiai akvizícióval erősít Magyarországon a Promise Group az AI-korszakban

A mesterséges intelligencia néhány év alatt az üzleti informatika egyik legfontosabb hajtóerejévé vált. A vállalatok ma már nem csupán licenceket keresnek, hanem olyan technológiai partnereket, amelyek a felhőszolgáltatásoktól az AI-megoldásokon át a kiberbiztonságig képesek támogatni digitális fejlődésüket. Erre a piaci átalakulásra reagál a Promise Group is, magyarországi jelenlétét a Kontron Partner Kft. akvizíciójával erősítette, amely jelenleg Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését.

Stratégiai befektetés Magyarországon

A Promise Group közép-európai növekedési stratégiájának részeként a csoport magyarországi leányvállalata, az APN Promise Hungary Kft. felvásárolta a Kontron Partner Kft. tulajdonjogát. Az egyeztetések még 2025-ben kezdődtek, a tranzakció pedig 2026 első felében zárult le.

Az akvizíciót követően 2026. július 1-től a felvásárolt vállalat Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését. A cél nem pusztán a piaci részesedés növelése, hanem egy olyan, hosszú távon fenntartható szervezet kialakítása, amely egyszerre kínál Microsoft-licencelési, felhőalapú, mesterséges intelligencia- és kiberbiztonsági megoldásokat.

A magyarországi akvizíció szervesen illeszkedik a Promise Group 2025–2030 közötti nemzetközi növekedési stratégiájába, amelynek középpontjában a regionális terjeszkedés, valamint a Microsoft-ökoszisztémára épülő szolgáltatások fejlesztése áll.

Folytonosság a partnerek számára

Az integráció során kiemelt szempont a működés folytonosságának biztosítása. A Promise Enterprise Hungary Kft. néven tovább működő vállalat esetében valamennyi szerződés, szolgáltatás, CSP-megoldás, kapcsolattartó és támogatási folyamat változatlan marad, miközben az ügyfelek a nemzetközi vállalatcsoport szakmai tudásához és erőforrásaihoz is hozzáférhetnek.

A licenceléstől a digitális transzformációig

Az informatikai piac az elmúlt években alapvetően megváltozott. A Microsoft Copilot, az Azure AI és más generatív AI-megoldások alapjaiban alakítják át a vállalatok működését. A hangsúly ma már nem pusztán a szoftverlicenceken, hanem az üzleti tanácsadáson, a felhőmigráción, az adatplatformokon, a kiberbiztonságon és a mesterséges intelligencia bevezetésén van. Ebben a környezetben a Promise Group stratégiai technológiai partnerként támogatja ügyfeleit a digitális transzformáció teljes folyamatában.

Nemzetközi háttér, helyi szakértelem

A Promise Group ma már 16 országban van jelen, az elmúlt évben hét új piacra lépett be, és mintegy 300 szakemberrel támogatja partnereit. A kétszeres Microsoft Partner of the Year díjas vállalat több mint 600 partnerrel dolgozik együtt, platformján több mint 5000 Azure-előfizetést kezel, miközben a Microsoft CSP-disztribúció mellett marketing-, oktatási, finanszírozási és technológiai támogatást is nyújt. Hosszú távú célja, hogy a régió vállalatai számára stratégiai technológiai partnerként segítse a mesterséges intelligenciára, a felhőszolgáltatásokra és a kiberbiztonságra épülő digitális transzformációt, amelyben a magyar piac kiemelt szerepet tölt be.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A személyi kölcsönök forradalma: ami 20 éve elképzelhetetlen volt, ma természetes

Az elmúlt bő másfél évtizedben alapjaiban alakult át a szabad felhasználású hitelek piaca. Míg a 2000-es évek végén a nagyobb összegű finanszírozást elsősorban a szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentették, mára ezt a szerepet egyértelműen a fedezetlen személyi hitelek vették át.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a személyi hitelek állománya és jelentősége egyaránt látványosan nőtt, miközben a szabad felhasználású jelzáloghitelek súlya drasztikusan visszaesett – írja közleményében a Bank360.

Az elmúlt másfél évtizedben alapjaiban alakult át a személyi hitel piac. A korábban meghatározó szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentősége visszaesett, miközben a fedezetlen személyi hitelek a lakosság első számú szabad felhasználású finanszírozási formájává váltak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a Bank360 összegyűjtötte a személyi hitelek piacának hét legfontosabb változását.

1. Megduplázódott a személyi hitelek súlya

2009 első negyedévének elején a személyi hitelek – a forint- és devizaalapú konstrukciókat együtt számítva – 381,5 milliárd forintos állományt képviseltek, ami a teljes lakossági hitelállomány 6,9%-át jelentette. Ehhez képest 2026 első negyedévének végére az állomány már 1 932,11 milliárd forintra nőtt, részesedése pedig 14,3%-ra, vagyis a személyi hitelek súlya több mint kétszeresére emelkedett.

2. A szabad felhasználású jelzáloghitelek háttérbe szorultak

Miközben a személyi hitelek egyre nagyobb szerepet kaptak, a szabad felhasználású jelzáloghitelek részaránya 27,5%-ról 4,9%-ra csökkent. Ez jól mutatja, hogy a korábban ingatlanfedezethez kötött szabad felhasználású finanszírozás helyét nagyrészt a fedezetlen személyi hitelek vették át.

3. Rekordszintre emelkedett a kihelyezés

2005-ben még 150,73 milliárd forint értékben kötöttek új személyihitel-szerződéseket Magyarországon, 2025-ben viszont már 1 120,85 milliárd forint értékben. Ez több mint hétszeres növekedést jelent, de még inflációval korrigálva is közel háromszoros bővülésnek felel meg.

4. Egyre nagyobb összeget vesznek fel a magyarok

A személyihitel-szerződések átlagos összege 2017-ben még 1,23 millió forint volt, 2025-re azonban már 3,18 millió forintra nőtt, míg 2026 első hónapjainak adatai alapján elérte a 3,61 millió forintot. A kihelyezett hitelösszeg gyorsabban nőtt, mint a szerződések száma, vagyis a magyar háztartások egyre nagyobb összegű személyi kölcsönöket vesznek fel.

5. A hitelterhek a bérekhez viszonyítva alig változtak

Bár az átlagos havi törlesztőrészlet az elmúlt években jelentősen emelkedett, a bérek növekedése ezt nagyrészt ellensúlyozta. A Bank360 számításai szerint egy átlagos személyi hitel havi törlesztőrészlete az elmúlt években jellemzően a nettó átlagkereset 14–16%-át tette ki, vagyis a jövedelmekhez viszonyított hitelteher érdemben nem változott.

6. A személyi hitel válságállónak bizonyult

A 2008-as pénzügyi válság, majd a koronavírus-járvány idején ugyan átmenetileg visszaesett a kihelyezés, de a piac minden alkalommal viszonylag gyorsan talpra állt. Az elmúlt két évben ismét rekordokat döntött a személyi hitelek új kihelyezése.

7. A személyi hitel mára a meghatározó szabad felhasználású finanszírozási forma lett

Az elmúlt bő másfél évtized legfontosabb tanulsága, hogy a személyi hitel szerepe alapvetően megváltozott. Míg korábban elsősorban kisebb összegű, gyors finanszírozási megoldásként tekintettek rá, ma már akár több millió forintos kiadások finanszírozására is rendszeresen használják, és nagyrészt átvette a szabad felhasználású jelzáloghitelek korábbi szerepét.

Mire kalkulálnak az igénylők?

A Bank360 személyi kölcsön kalkulátorának elmúlt másfél évre vonatkozó adatai szerint a szabad felhasználás messze a legnépszerűbb hitelcél: az összes kalkuláció 88,2%-a ilyen céllal történt. Az autóvásárlás a kalkulációk 5,8%-ában, a hitelkiváltás 5,1%-ban, míg a lakásfelújítás mindössze 0,9%-ban lett megjelölve hitelcélként.

A kalkulációk alapján az igényelt személyi kölcsönök átlagos összege 4 037 438 forint volt, az átlagos futamidő öt év. A hitel iránt érdeklődők átlagosan havi 410 511 forintos nettó jövedelemmel számoltak, és 68,4%-uk vállalta volna, hogy jövedelmüket a hitelező banknál vezetett bankszámlára érkeztetik.

A jegybanki statisztikák és a Bank360 saját adatai egyaránt azt mutatják, hogy a személyi hitel az elmúlt másfél évtized egyik legdinamikusabban fejlődő lakossági hiteltermékévé vált, és mára a magyar háztartások első számú szabad felhasználású finanszírozási formájának tekinthető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!