Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

A vállalati biztonság 6 legfontosabb trendje 2020-ban

Az optimista azért várja az éjfélt, hogy az új év elkezdődjön, a pesszimista pedig azért, hogy megbizonyosodjon róla, az óév elmúlt.

Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy meg tudjuk mondani: idén is fontos lesz az IT-biztonság a vállalatoknál. Egyelőre ugyanis nincs kilátás arra, hogy az egyre aktívabb kiberbűnözők hirtelen más foglalkozás után néznek.

A Micro Focus szakértői szerint 2020-ban a gépek sietnek segítségünkre a védekezésben, és egyre több vállalat igyekszik majd csökkenti a kockázatokat a kiemelt fiókok, a felhasználói tevékenységek és az IoT-eszközök ellenőrzésével, valamint az alkalmazások biztonságának tesztelésével.

A kibertámadások és az adatszivárgási esetek száma idén sem fog csökkenni, ezért a vállalatoknak minden eddiginél több figyelmet, energiát és pénzt kell fordítaniuk arra, hogy megvédjék értékes adataikat és rendszereiket. 2019-ben kiemelkedően sok volt az adatszivárgás, csak az első kilenc hónapban 5183 incidensről érkezett jelentés, amelyek összesen közel 8 milliárd adatrekordot érintettek. A Gartner becslései szerint pedig 2022-re a kiberbiztonságra fordított összeg világszinten eléri a 113,7 milliárd dollárt. A Micro Focus szakértői összegyűjtötték azt a hat trendet, amelyek meghatározóak lesznek idén a vállalati IT-biztonságban.

Kiemelt fiókok ellenőrzése

Nem számít új kihívásnak a vállalatok számára a kiemelt, rendszergazdai jogosultságokkal rendelkező fiókokkal történő visszaélések megakadályozása, ettől függetlenül ez idén is a prioritások között szerepel. Ezek kihasználásával ugyanis mind a kiberbűnözők, mind a rosszindulatú alkalmazottak komoly, sokszor helyrehozhatatlan károkat okozhatnak az anyagiak és a hírnév terén egyaránt. Ezért a vállalatoknak időről időre felül kell vizsgálniuk, tényleg csak azok rendelkeznek-e kiemelt fiókkal a cégen belül, akik esetében ez valóban indokolt. Azt is monitorozniuk kell továbbá, hogy ezek a személyek milyen tevékenységeket végeznek a jogosultságok birtokában.

Nulla bizalom

A vállalatok nem tudhatják, mikor éri őket valamilyen támadás kívülről vagy belülről, ezért egyre több cégnél alkalmazzák a „nulla bizalom” megközelítést. Vagyis elvetik azt a feltételezést, hogy a céges hálózaton belül minden és mindenki, beleértve az alkalmazottakat, a szoftvereket és a hardvereket alapvetően megbízható, és nem akar ártani a cégnek. Ezért a legkisebb jogosultság elvét használva mindenkinek csak azokhoz a rendszerekhez, adatokhoz és erőforrásokhoz biztosítanak hozzáférést, amelyekre valóban szüksége van a mindennapi munkához. Ezeket az eléréseket időről időre ellenőrzik, és emellett folyamatosan értékelik minden személy és eszköz tevékenységét a kockázatok szempontjából. Ahol rizikót észlelnek, ott automatikusan meg is szüntethetik a kapcsolatot és a hozzáférést, hogy megakadályozzák az esetleges károkozást.

Gépek a szakemberhiány leküzdésére

A biztonság fenntartásához rengeteg tevékenységet kell megfigyelni, és óriási mennyiségű adatot kell elemezni. Ezt már nem lehet emberi erővel megoldani, különösen annak fényében, hogy világszerte egyre nagyobb a hiány IT-biztonsági szakemberekből. Ezért egyre fontosabb szerephez jutnak az olyan megoldások, amelyek kiváltják vagy megkönnyítik a szakértők munkáját. Ilyen például az a technológia, amely már a Micro Focus biztonsági információ- és eseménykezelő szoftverében is elérhető. Ez a rendszer mesterséges intelligenciát és gépi tanulást alkalmazva képes elemezni a naplóadatokat, és több millió esemény közül azonosítani a gyanús tevékenységeket. Így a szakembereknek csak a releváns dolgokkal kell foglalkozniuk, tehát akár kisebb személyzettel is fenntartható a biztonság.

Terjedő többlépcsős azonosítás

Egyre több cégnél vélik úgy, hogy a jelszavas azonosítás önmagában még nem elég. Hiszen egy jelszóval rengeteg veszélyes dolog történhet: ellophatják, feltörhetik, kitalálhatják, megoszthatják, leírhatják, elfelejthetik… Meg kell tehát erősíteni a biztonságot valamilyen egyéb hitelesítési módszerrel, például biometrikus azonosítóval vagy mobileszközre küldött kóddal. Természetesen ezeknek is megvan a maguk kockázata, hiszen az okostelefont és a biometrikus adatokat is ellophatják, ahogyan ez tavaly meg is történt több millió ember ujjlenyomatával. Ez különösen azért problémás, mert egy ujjlenyomatot nem lehet olyan könnyen lecserélni, mint egy jelszót. Önmagában tehát minden azonosítási módszer kockázatos, ha azonban kombinálják őket, az nagyobb biztonságot garantál. A megfelelő keretrendszert alkalmazva egyszerűen használható több hitelesítési módszer is, és a lehetőségek tárháza a későbbiekben is bővíthető újabb technológiákkal.

Vigyázó szemek az IoT-eszközökön

Ma már minden és mindenki csatlakozik az internethez. Természetesen rengeteg előnyt tartogat mind a vállalati, mind a magánfelhasználók számára, ha a különféle berendezéseink képesek intelligens módon gyűjteni és megosztani az adatokat. Ugyanakkor ez a lehetőség biztonsági problémákat is felvet, hiszen ami csatlakozik az internethez, azt fel is lehet törni. A Micro Focus szakértői szerint csökkentheti az IoT-eszközökhöz kapcsolódó kockázatot, ha a készülékekhez ugyanúgy hozzárendelnek egy-egy digitális személyazonosságot, mint az emberi felhasználókhoz, és ehhez mérten ellenőrzik a tevékenységüket: valóban szokásosnak számít-e, amit a hálózaton belül művelnek, vagy eltéríthették és kihasználhatták-e a kiberbűnözők.

Mindenki tesztel

A Micro Focus friss felmérése szerint a webes alkalmazások 94 százalékában előfordul valamilyen sérülékenység a biztonsági funkciókban, és az asztali, illetve mobilos alkalmazásokban sem sokkal rózsásabb a helyzet. A vállalatok azonban egyre egyszerűbben futtathatnak le alkalmazásbiztonsági teszteket a különféle, könnyen elérhető eszközök segítségével. Ezért idén várhatóan még többen ellenőrzik majd ilyen megoldásokkal a házon belül használt alkalmazásokat, legyen szó akár saját fejlesztésű, akár más gyártótól származó szoftverekről.

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss