Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

A vállalati biztonság 6 legfontosabb trendje 2020-ban

Az optimista azért várja az éjfélt, hogy az új év elkezdődjön, a pesszimista pedig azért, hogy megbizonyosodjon róla, az óév elmúlt.

Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy meg tudjuk mondani: idén is fontos lesz az IT-biztonság a vállalatoknál. Egyelőre ugyanis nincs kilátás arra, hogy az egyre aktívabb kiberbűnözők hirtelen más foglalkozás után néznek.

A Micro Focus szakértői szerint 2020-ban a gépek sietnek segítségünkre a védekezésben, és egyre több vállalat igyekszik majd csökkenti a kockázatokat a kiemelt fiókok, a felhasználói tevékenységek és az IoT-eszközök ellenőrzésével, valamint az alkalmazások biztonságának tesztelésével.

A kibertámadások és az adatszivárgási esetek száma idén sem fog csökkenni, ezért a vállalatoknak minden eddiginél több figyelmet, energiát és pénzt kell fordítaniuk arra, hogy megvédjék értékes adataikat és rendszereiket. 2019-ben kiemelkedően sok volt az adatszivárgás, csak az első kilenc hónapban 5183 incidensről érkezett jelentés, amelyek összesen közel 8 milliárd adatrekordot érintettek. A Gartner becslései szerint pedig 2022-re a kiberbiztonságra fordított összeg világszinten eléri a 113,7 milliárd dollárt. A Micro Focus szakértői összegyűjtötték azt a hat trendet, amelyek meghatározóak lesznek idén a vállalati IT-biztonságban.

Kiemelt fiókok ellenőrzése

Nem számít új kihívásnak a vállalatok számára a kiemelt, rendszergazdai jogosultságokkal rendelkező fiókokkal történő visszaélések megakadályozása, ettől függetlenül ez idén is a prioritások között szerepel. Ezek kihasználásával ugyanis mind a kiberbűnözők, mind a rosszindulatú alkalmazottak komoly, sokszor helyrehozhatatlan károkat okozhatnak az anyagiak és a hírnév terén egyaránt. Ezért a vállalatoknak időről időre felül kell vizsgálniuk, tényleg csak azok rendelkeznek-e kiemelt fiókkal a cégen belül, akik esetében ez valóban indokolt. Azt is monitorozniuk kell továbbá, hogy ezek a személyek milyen tevékenységeket végeznek a jogosultságok birtokában.

Nulla bizalom

A vállalatok nem tudhatják, mikor éri őket valamilyen támadás kívülről vagy belülről, ezért egyre több cégnél alkalmazzák a „nulla bizalom” megközelítést. Vagyis elvetik azt a feltételezést, hogy a céges hálózaton belül minden és mindenki, beleértve az alkalmazottakat, a szoftvereket és a hardvereket alapvetően megbízható, és nem akar ártani a cégnek. Ezért a legkisebb jogosultság elvét használva mindenkinek csak azokhoz a rendszerekhez, adatokhoz és erőforrásokhoz biztosítanak hozzáférést, amelyekre valóban szüksége van a mindennapi munkához. Ezeket az eléréseket időről időre ellenőrzik, és emellett folyamatosan értékelik minden személy és eszköz tevékenységét a kockázatok szempontjából. Ahol rizikót észlelnek, ott automatikusan meg is szüntethetik a kapcsolatot és a hozzáférést, hogy megakadályozzák az esetleges károkozást.

Gépek a szakemberhiány leküzdésére

A biztonság fenntartásához rengeteg tevékenységet kell megfigyelni, és óriási mennyiségű adatot kell elemezni. Ezt már nem lehet emberi erővel megoldani, különösen annak fényében, hogy világszerte egyre nagyobb a hiány IT-biztonsági szakemberekből. Ezért egyre fontosabb szerephez jutnak az olyan megoldások, amelyek kiváltják vagy megkönnyítik a szakértők munkáját. Ilyen például az a technológia, amely már a Micro Focus biztonsági információ- és eseménykezelő szoftverében is elérhető. Ez a rendszer mesterséges intelligenciát és gépi tanulást alkalmazva képes elemezni a naplóadatokat, és több millió esemény közül azonosítani a gyanús tevékenységeket. Így a szakembereknek csak a releváns dolgokkal kell foglalkozniuk, tehát akár kisebb személyzettel is fenntartható a biztonság.

Terjedő többlépcsős azonosítás

Egyre több cégnél vélik úgy, hogy a jelszavas azonosítás önmagában még nem elég. Hiszen egy jelszóval rengeteg veszélyes dolog történhet: ellophatják, feltörhetik, kitalálhatják, megoszthatják, leírhatják, elfelejthetik… Meg kell tehát erősíteni a biztonságot valamilyen egyéb hitelesítési módszerrel, például biometrikus azonosítóval vagy mobileszközre küldött kóddal. Természetesen ezeknek is megvan a maguk kockázata, hiszen az okostelefont és a biometrikus adatokat is ellophatják, ahogyan ez tavaly meg is történt több millió ember ujjlenyomatával. Ez különösen azért problémás, mert egy ujjlenyomatot nem lehet olyan könnyen lecserélni, mint egy jelszót. Önmagában tehát minden azonosítási módszer kockázatos, ha azonban kombinálják őket, az nagyobb biztonságot garantál. A megfelelő keretrendszert alkalmazva egyszerűen használható több hitelesítési módszer is, és a lehetőségek tárháza a későbbiekben is bővíthető újabb technológiákkal.

Vigyázó szemek az IoT-eszközökön

Ma már minden és mindenki csatlakozik az internethez. Természetesen rengeteg előnyt tartogat mind a vállalati, mind a magánfelhasználók számára, ha a különféle berendezéseink képesek intelligens módon gyűjteni és megosztani az adatokat. Ugyanakkor ez a lehetőség biztonsági problémákat is felvet, hiszen ami csatlakozik az internethez, azt fel is lehet törni. A Micro Focus szakértői szerint csökkentheti az IoT-eszközökhöz kapcsolódó kockázatot, ha a készülékekhez ugyanúgy hozzárendelnek egy-egy digitális személyazonosságot, mint az emberi felhasználókhoz, és ehhez mérten ellenőrzik a tevékenységüket: valóban szokásosnak számít-e, amit a hálózaton belül művelnek, vagy eltéríthették és kihasználhatták-e a kiberbűnözők.

Mindenki tesztel

A Micro Focus friss felmérése szerint a webes alkalmazások 94 százalékában előfordul valamilyen sérülékenység a biztonsági funkciókban, és az asztali, illetve mobilos alkalmazásokban sem sokkal rózsásabb a helyzet. A vállalatok azonban egyre egyszerűbben futtathatnak le alkalmazásbiztonsági teszteket a különféle, könnyen elérhető eszközök segítségével. Ezért idén várhatóan még többen ellenőrzik majd ilyen megoldásokkal a házon belül használt alkalmazásokat, legyen szó akár saját fejlesztésű, akár más gyártótól származó szoftverekről.

Gazdaság

Már szupermarketben is vásárolhatunk itthon személyzet nélkül

coop hibrid okosbolt szeged

A jubileumi XX. Coop Rally egyik állomásaként mutatkozott be Szeged második hibrid okosboltja: a Temesvári COOP Szuper Plusz Áruház az ország második olyan üzlete, amelynek teljes – 6000 termékes – árukészlete elérhető marad a normál nyitvatartási időn túl, személyzet nélkül. Az új egységben is a Laurel Kft. magyar fejlesztésű 247 Shop rendszere működik, melyet ezúttal már szupermarket-méretű környezetben kellett kialakítani.

A bevezetést valós, hazai működési tapasztalatok előzték meg. Magyarország első hibrid okosboltja 2025 májusában nyílt meg Szegeden, a júniusban nyilvánosságra hozott adatok szerint pedig a 150 négyzetméteres üzletben egy év alatt több mint 27 ezer vásárlás történt a személyzet nélküli időszakokban. Ezekben az órákban az átlagos kosárérték mintegy 22%-kal haladta meg a hagyományos nyitvatartás alatt mért értéket, a 0–24 órás működés pedig 23,61%-os többletbevételt hozott. Az AI-alapú gesztusfelismerő rendszer közben több lopási kísérletet is észlelt és riasztást küldött a távfelügyeletnek.

„Az első üzlet eredményei megmutatták, hogy a technológia révén 0-24-es kiterjesztett nyitvatartásra Magyarországon is van valós vásárlói igény, a modell pedig üzletileg is életképes. A mostani fejlemény szakmai szempontból azért fontos számunkra, mert a technológiát már egy jóval nagyobb üzletkategóriában alkalmaztuk. Egy ilyen környezetben nagyobb eladóteret, összetettebb vásárlói útvonalakat és több be- és kilépési helyzetet kell kezelni, miközben a komplex rendszernek könnyen kezelhetőnek, hatékonynak és biztonságosnak kell maradnia” – mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője.

A 247 Shop a hagyományos és az automata bolti működést kapcsolja össze. A személyzettel működő nyitvatartás után a regisztrált vásárlók a mobilalkalmazásban elérhető QR-kóddal léphetnek be, majd önkiszolgáló kasszánál fizethetnek. A rendszerhez kamerás felügyelet és távoli diszpécserszolgálat is kapcsolódik. A konstrukció így a meglévő infrastruktúrára építve teszi lehetővé a nyitvatartás meghosszabbítását anélkül, hogy az üzlet teljes működését át kellene alakítani kizárólag személyzet nélküli üzemre.

Bessenyei Attila hozzátette, a mostani projekt azt is mutatja, hogy a hibrid technológia nem kötődik egyetlen bolttípushoz: a rendszer kialakítása a kis alapterületű üzletektől a nagyáruházi környezetig az adott helyszín méretéhez, elrendezéséhez és működéséhez igazítható. A Laurel ügyvezetője elárulta, a megoldás iránt már a Coop-hálózaton kívülről is érdeklődnek, több kereskedelmi partnerükkel folyik előkészítés. Ez azt jelzi, hogy nem egyedi kísérletről, hanem egy most formálódó üzemeltetési modellről van szó.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban

mediamarkt allee áruház megnyító
Képek: MediaMarkt

Műszaki innováció és élményalapú vásárlás Buda szívében

Személyes élményzónákkal, digitális integrációval és exkluzív nyitási programokkal erősíti budai jelenlétét a műszaki áruházlánc

A nyári bejelentést követően ma hivatalosan is megnyitotta kapuit a MediaMarkt legújabb, szám szerint 41. hazai áruháza az Allee bevásárlóközpont második emeletén. A műszaki áruházlánc az újbudai egységgel nem csupán a budai hálózatát bővíti, hanem omnichannel és élményalapú stratégiájára építve kifejezetten a személyes tapasztalásra és a komplex szolgáltatási élményre helyezi a hangsúlyt.

Az Allee kiválasztásában kulcsszerepet játszott a bevásárlóközpont forgalmas budai elhelyezkedése, magas látogatottsága és kiváló megközelíthetősége. A MediaMarkt ezzel egy olyan forgalmas kereskedelmi és közösségi helyszínen jelenik meg, amely a környéken élők mellett a város más részeiből érkezők számára is könnyen elérhető, így széles vásárlói réteget szolgál ki.

Az új áruházban a széles termékkínálat mellett hangsúlyos szerepet kap a személyes terméktapasztalat. A vásárlók nemcsak megnézhetik, hanem működés közben össze is hasonlíthatják, illetve ki is próbálhatják a készülékeket az interaktív tesztállomások egyikén vagy a TV experience zónában. Az új bolt emellett a teljes szolgáltatási paletta bázisaként szolgál: a kiterjesztett garanciától és biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig és az online rendelések átvételéig minden elérhető egy helyen.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója és Mihók György áruházigazgató Allee

A bővítés szervesen illeszkedik a MediaMarkt omnichannel stratégiájába. A vásárlási folyamat ma már sok esetben online kezdődik: a vásárlók előzetesen tájékozódnak, összehasonlítják a termékeket és az árakat, majd eldöntik, hogyan szeretnék folytatni a vásárlást. A MediaMarkt célja, hogy ebben ne kelljen választani a digitális és a személyes csatornák között: az online vásárlás kényelmét az áruházakban elérhető terméktapasztalat, szakértői segítség és szolgáltatások egészítik ki.

„A műszaki kereskedelemben a bizalom továbbra is meghatározó tényező. Minél összetettebb vagy nagyobb értékű egy vásárlás, annál fontosabb, hogy a vásárló ne csak információt kapjon, hanem személyesen is meggyőződhessen arról, hogy jó döntést hoz. Ebben a fizikai üzleteknek ma is nehezen helyettesíthető szerepük van: lehetőséget adnak a termékek kipróbálására, az összehasonlításra és arra, hogy a vásárló szakértőtől kérjen segítséget. Mi azt látjuk, hogy a technológia fejlődésével ez a személyes bizalom nem veszít az értékéből, sőt bizonyos termékkategóriákban még fontosabbá válik. Az Allee megnyitása számunkra ezért nem egyszerűen hálózatbővítés, hanem befektetés egy olyan vásárlási élménybe, ahol a választék, a szakértelem és a személyes kapcsolat együtt teremt értéket” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége

Együttműködési megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a napokban.

A partnerség célja, hogy tovább erősítse a logisztikai képzések gyakorlatorientáltságát és még szorosabb kapcsolatot teremtsen az egyetemi oktatás, valamint a szakterület piaci szereplői között.

„Hatékony logisztika – versenyképesség a gyakorlatban” címmel rendezett szakmai konferenciát és üzleti találkozót a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára elmondta: céljuk, hogy az ágazatot érintő legfrissebb információk első kézből jussanak el a terület szakembereihez.

„Gyakorlati megoldásokat adunk ahhoz, hogy miként növelhetik versenyképességüket a kis-, közepes és nagyvállalatok, többek közt hatékonyabb logisztikával, zöld és fenntartható megoldásokkal, digitalizációval és adatvezérelt döntésekkel, valamint az elérhető támogatások és pályázatok bevonásával”

– sorolta. Hozzátette, a konferencia keretei közt a Széchenyi István Egyetemmel aláírt megállapodás ahhoz járul hozzá, hogy a naprakész ismeretek a hallgatók számára is elérhetővé váljanak.

Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja kifejtette, a logisztika gyakorlatilag minden területen megjelenik. Nem véletlen, hogy ma már a műszaki menedzser szak keretében építőipari logisztika specializáción is képeznek szakembereket.

„Az együttműködés révén még gyorsabban tudjuk becsatornázni képzésünkbe azokat az információkat, amelyek az ipari szereplőktől jönnek. Hallgatóink így értékes és keresett tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra”

– húzta alá.

Az eseményen dr. Földesi Péter professzor, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék vezetője üdvözölte a szövetséggel kialakított szoros kapcsolatot. Kiemelte, a logisztika ma már sokkal több mint rakodás-szállítás-tárolás, ezért nélkülözhetetlen, hogy a dinamikusan fejlődő tudományterületen folyamatosan a tananyag részévé váljanak a legújabb trendek és eredmények.

Az együttműködés értelmében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége összegyűjti és az egyetem rendelkezésére bocsátja az aktuális piaci és szakmai elvárásokat, valamint tapasztalataival segíti a képzést. A szövetség folyamatos tájékoztatást ad a logisztikai ágazat legfrissebb trendjeiről, és lehetőséget biztosít az egyetem oktatóinak, valamint hallgatóinak arra is, hogy díjmentesen vegyenek részt saját szervezésű szakmai konferenciáin.

A Széchenyi István Egyetem a megfogalmazott szakmai és gyakorlati igényeket beépíti képzési programjaiba, emellett megosztja partnerével az oktatás területén megjelenő aktuális szakmai és módszertani irányokat. A partnerség közös szakmai rendezvények szervezésére is lehetőséget teremt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss