Connect with us

Gazdaság

1,4 milliós magyarországi utasforgalommal zárta 2019-et a FlixBus

Járatsűrítések Magyarországon, Budapest a 20 legnépszerűbb FlixBus célállomás között

Folytatva gyors növekedését már meglévő és új piacain a FlixMobility 2019-ben globálisan több mint 62 millió utasnak nyújtott közlekedési lehetőséget.

Ez éves szinten 37 százalékos emelkedést jelent az utasszámban, ami hasonló a 2018-as adathoz, akkor 40 százalékos növekedésről számolt be a cég. A magyarországi utasforgalom is tovább nőtt, közel 1,4 millió helyi megállókból induló vagy ide érkező ember fordult meg a FlixBus járatokon.

„Csupán hét év alatt a világ legnagyobb buszszolgáltatójává váltunk, közel 400.000 napi összeköttetéssel többezer célállomásra.  Büszke vagyok, hogy megfizethető és technológiailag előremutató szolgáltatást biztosítunk emberek millióinak, ami sok országban egyúttal a legklímabarátabb utazási lehetőség is. Különösen jó érzés, hogy fejlesztéseink jobbá tehetik az emberek életét és a bolygót is.”

– mondta el André Schwämmlein a FlixMobility alapítója és ügyvezető igazgatója.

A 2019-es év Magyarországon

A FlixBus már 2018-ban is hétszámjegyű helyi forgalmát újabb 27 százalékkal növelte tavaly, így közel 1,4 milliós magyarországi utasforgalommal zárta az elmúlt évet. Budapest a globális FlixBus hálózat fontos csomópontja volt 2019-ben. A magyar főváros az éves statisztika szerint a 19. legnépszerűbb célállomás világszinten, a legforgalmasabb napokon közel 90 busz indult Budapestről.

A környező nagyvárosokkal való összeköttetés tovább javult 2019-ben. Bécsbe a főszezonban akár 27 különböző indulási lehetőségből választhattak az utasok Budapest Népliget megállóból és a téli hónapokra is hasonlóan magas maradt az összeköttetések száma. A vállalat 2018-hoz viszonyítva jelentősen bővítette ajánlatát Horvátország irányába. Zágrábba a 2018-as 6-hoz képest 2019 nyarán már napi 12 közvetlen busz indult Budapestről. A nyaralószezonban 17 átszállás nélkül elérhető tengerparti város között olyan dalmáciai települések mellett, mint Zadar, Split vagy Dubrovnik megjelentek a kínálatban az Isztria közkedvelt nyaralóhelyei, így Pula, Rovinj és Umag is.

Emellett a Balkán irányába is fejlesztett a buszszolgáltató. Belgrádba és Újvidékre induló járatainak számát ősszel megkétszerezte a FlixBus, így naponta már 4 indulási lehetőség áll rendelkezésére a Budapestről Szerbiába készülő utasoknak. 7 bosnyák város, többek közt Szarajevó is elérhetővé vált, Bulgáriában 2019-ben Plovdivig terjesztette hálózatát a cég. Magyarországról 16 ország közel 200 célállomására kínál közvetlen összeköttetést a FlixBus, Budapest mellett Szegedről, Győrből és Siófokról is számos európai városba indulnak járatok.

„2019 végére elértük, hogy ha valaki ránéz Európa térképére, a legtöbb országban talál Budapestről is elérhető FlixBus megállókat. A hálózatunk a tavalyi évben az új összeköttetések révén ismét változatosabbá vált, a legnépszerűbb FlixBus célállomásokra pedig egyre rugalmasabb ajánlatok közül választhatnak utasaink a járatsűrűség növelésének köszönhetően.”

– fűzte hozzá a 2019-es év utasforgalmi eredményeihez Arany László, regionális ügyvezető igazgató.

A vállalat folytatta a technológiai innovációt is. 2019-ben elsők között tette használhatóvá az Apple Pay fizetési módot foglalási felületén, ősszel pedig a helyi partnerek által üzemeltetett buszokon is megjelent a FLIXtainment fedélzeti szórakoztató rendszer, amire az utasok saját okoseszközeikről kapcsolódva filmekkel, hangoskönyvekkel, e-könyvekkel és játékokkal színesíthetik az utazással töltött időt.

A tavalyi évben a helyi partnerek száma tovább nőtt. A globális mobilitási szolgáltató a Volánbusz Zrt. és a Five Stars Bt. után az Infinitours Kft-vel is együttműködést kezdett, így az állami társaság mellett 2 kkv partner is szolgáltat zöld buszokkal. Mindkét családi vállalat több mint 25 éves tapasztalattal rendelkezik a buszos személyszállításban, az elmúlt években elnyerték az Év Autóbuszos Személyszállítója díjat.

Nemzetközi növekedés közúton és vasúton

A FlixMobility hálózata 30 ország 2500 célállomását köti össze. 2019 végére a FlixBus keleti irányba is jelentősen kiterjesztette szolgáltatását, Törökországban megvásárolta az elsőszámú buszszolgáltatót, a Kamil Koç-ot. Az USA-ban a FlixBus 2018 óta aktív, az elmúlt évben újabb régiókban jelent meg, így már Floridában, New Yorkban, Oregonban, Texasban és Washingtonban is szolgáltat. A vállalat müncheni központjához közelebbi változás volt az Eurolines távolsági buszszolgáltató megvásárlása, amivel tovább nőtt a FlixMobility elérése.

Az új évtized még ennél is több újdonságot hoz majd, a nagyra törő tervek között szerepel a piacra lépés Dél-Amerikában és Ázsiában. Ezt a növekedést azzal a tőkével finanszírozza majd a FlixMobility, amit 2019 nyarán “Series F” befektetési körében kapott. Az új befektetők, mint a TCV vagy a Permira, illetve a hosszabb ideje a cég mellett álló, a FlixMobility-vel stratégiai partnerségre lépő invesztorok, például a HV Holtzbrinck Ventures is hozzájárulnak a gyors terjeszkedéshez.

A buszos üzletág mellett a FlixBus anyacége több fronton fejlesztette mobilitási kínálatát. A FlixTrain 2018-as indulása óta gyorsan növekszik Németországban. Múlt év végén a vasúti márka nemzetközivé válását is bejelentette a cég, 2020-ban várhatóan Svédországban is elindulnak a zöld vonatok. A FlixBus Charter privát buszok foglalását teszi lehetővé, 2019-re már összesen 1 millió fő választotta ezt az utazási módot. A decemberi ünnepi főszezonra a FlixMobility bevezette legújabb mobilitási szolgáltatását, a FlixCar-t is. A jelenleg Franciaországban elérhető, díjmentesen használható platform összeköti a telekocsizni vágyó autóvezetőket és utasokat. A vállalat így szeretne még több célállomást elérhetővé tenni megfizethető és fenntartható módon.

Folytatódott a klímabarát mobilitási technológiák tesztelése és fejlesztése is. Európai és USA-beli e-mobilitási kísérleti projektek után a FlixMobility bejelentette, hogy hidrogén meghajtású járműveket készül tesztelni, illetve biogázzal működő buszokat is hálózatába szeretne vonni. Mindez a vállalat 2030-ra vonatkozó klímasemlegességi víziójának megvalósítását támogatja.

Gazdaság

Magyarország a 18. helyre csúszott vissza az európai használtautó-piac átláthatósági rangsorában

A kilométeróra-manipuláció és a rejtett sérülések továbbra is komoly problémát jelentenek a hazai használtautó-piacon, és jelenleg semmi sem utal arra, hogy a trend a közeljövőben megfordulna.

Az autóipari adatelemzéssel foglalkozó carVertical minden évben elkészíti Európa járműpiacának átláthatósági elemzését, hogy feltárja, mely országokban a legkockázatosabb használt autót vásárolni. Magyarország idén a carVertical Piaci Átláthatósági Indexének rangsorában a 25 vizsgált ország közül a 18. helyre került, egy pozíciót rontva a 2024-es eredményhez képest. A szomszédos országok közül Szlovákia a 13., Horvátország a 11., míg Románia a 22. helyen végzett.

Továbbra is problémát jelentenek itthon a hamisított kilométerórák és a rejtett sérülések

A carVertical adatai szerint Magyarországon továbbra is számottevő a manipulált futásteljesítményű autók aránya. Az idén vizsgált járművek 5,3%-ánál derült fény visszatekert kilométerórára, átlagosan 82 700 kilométeres eltéréssel a valós futásteljesítményhez képest.

„A vásárlók többségének megvan az elképzelése az ideális futásteljesítményről: sokan 100 ezer kilométernél kevesebbet futott autót keresnek, másoknál a határ 200 ezer kilométer. A nagyobb futásteljesítményű járműveket jóval nehezebb értékesíteni, ezért egyes eladók a kilométeróra visszatekerésével próbálják kedvezőbb színben feltüntetni az autót és nagyobb haszonra szert tenni”

– magyarázza Matas Buzelis, a carVertical autóipari szakértője.

A magyar piacot továbbra is jelentősen befolyásolja az import: az ellenőrzött autók 50,1%-a külföldről érkezett. Sajnos az ilyen járművek esetében gyakoribb a manipulált kilométeróra-állás vagy eltitkolt sérülés.

A tanulmány szerint a Magyarországon ellenőrzött autók 57,3%-ánál szerepelt sérülésre vonatkozó bejegyzés, ami növekedést jelent a 2024-es 54,9%-hoz képest. Az átlagos kárérték elérte a 2 900 eurót (~ 1,15 millió forintot).

A vizsgált autók átlagéletkora 11 év volt, szemben a tavalyi 11,1 évvel. Ez az enyhe csökkenés arra enged következtetni, hogy a magyar vásárlók körében nő a fiatalabb autók iránti igény.

A legátláthatóbb piacok listáját az Egyesült Királyság, Olaszország és Németország vezeti

Az Egyesült Királyság ismét megőrizte első helyét az átláthatósági rangsorban. A szigetországban forgalomban lévő járművek mindössze 2,3%-ánál találtak manipulált futásteljesítményt, és csupán 17%-uknál rögzítettek korábbi sérülést. A bal oldali közlekedés miatt az Egyesült Királyság használtautó-piaca kevésbé függ az importtól: a járművek mindössze 2,3%-a érkezik külföldről, ami alacsonyabb kockázatot jelent a helyi vásárlók számára.

A legátláthatóbb piacok élmezőnyét Olaszország, Németország, Svájc és Franciaország alkotja. Svédország, amely tavaly még az 5. helyen szerepelt, idén a 10. helyre csúszott vissza – részben az importnövekedésnek, a több sérült autónak és a gyakoribb kilométeróra-manipulációnak köszönhetően. Portugália szintén hátrébb került: a tavalyi 11. helyről a 16.-ra esett vissza. A legnagyobb előrelépést Horvátország érte el, mely a 15. helyről a 11.-re lépett előre.

„A legnagyobb átláthatóság Nyugat-Európára és a skandináv országokra jellemző. Ennek hátterében a kisebb importarány, a magasabb életszínvonal és az autóipari adatok nyitottabb kezelése áll. Minél több használt autót importál egy ország, és minél nehezebb gazdasági helyzetben van, annál nagyobb a kockázata a kilométeróra-manipulációnak és a rejtett sérüléseknek. A skandináv országok emellett élen járnak abban is, hogy a vásárlók számára elérhetővé teszik a járműadatok egy részét”

– magyarázza Buzelis.

Kelet-Európa maradt a legkockázatosabb régió

Az öt legkevésbé átlátható ország mezőnye idén sem változott. A rangsor végén Ukrajna áll, majd Lettország, Litvánia, Románia és Észtország következik. Ezekre a piacokra hasonló tendenciák jellemzők: magas az importált járművek aránya, magas az autópark átlagéletkora is, gyakori a kilométeróra-visszatekerés, és sok a korábban sérült autó.

„A Kelet-Európába érkező autók többsége már eleve nagy futásteljesítménnyel kerül a piacra. A gyors haszon reményében az eladók gyakran visszatekerik a kilométerórát, eltüntetik a sérülések nyomait, vagy elhallgatják az autó múltját. Az ilyen járművek rendszerint gyakrabban hibásodnak meg, így a vásárlók végül jóval többet költenek javításra, mint amennyit a vételáron megtakarítottak. A használt autók határokon átnyúló mozgását ráadásul rendkívül nehéz nyomon követni – ez az egyik fő oka annak, hogy a manipulációk egy része rejtve marad”

– emeli ki Buzelis.

Buzelis arra is rámutat, hogy az országok közötti adatmegosztás hiánya miatt sok futásteljesítményre vagy sérülésre vonatkozó információ egyáltalán nem kerül be digitális adatbázisokba. Az EU-n belül nincs egységes rendszer az autóeladások nyomon követésére, ami tovább növeli a visszaélések kockázatát.

Ukrajnában az autók 9,5%-ánál derült ki, hogy visszatekerték a kilométerórát; Lettországban ez az arány 10,8%, Litvániában 7%, Romániában 7,5%, Észtországban 5,9%. Az import aránya Romániában 61%, Ukrajnában pedig 78% volt.

Milyen módszerrel készül a Piaci Átláthatósági Index?

A carVertical elemzése a 2024. szeptember és 2025. augusztus között, a vásárlók által lekért járműtörténeti jelentéseket vizsgálta. A Piaci Átláthatósági Index hat mutatót vesz alapul:

  • a hamisított kilométeróra-állások arányát
  • az átlagos hamisított kilométeróra-állást kilométerben
  • a sérült járművek arányát
  • az átlagos kárértéket
  • az importált használt autók arányát
  • az ellenőrzött járművek átlagéletkorát

Mivel ezek a tényezők eltérő mértékben befolyásolják a piac átláthatóságát, a carVertical adatszakértői az egyes tényezőket különbözőképpen súlyozzák. A kilométeróra-visszatekerés mértéke például fontosabb szempont, mint az adott országban ellenőrzött autók átlagos életkora.

A teljes tanulmány és a módszertan itt olvasható:
https://www.carvertical.com/hu/transparency-index

A 35 országban működő carVertical több mint 900 nemzetközi adatbázisból, köztük rendvédelmi szervek, kormányzati és állami nyilvántartások, pénzügyi intézmények, valamint apróhirdetési portálok információiból gyűjt adatokat. A vállalat évente több millió járműtörténeti jelentést dolgoz fel, amelyek alapján friss információkkal szolgál a használtautó-piacról, beszámol a legújabb trendekről és egyedi előrejelzéseket készít.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A Samsung már hatodik éve őrzi élvonalbeli helyét a Best Global Brands listán

A nemzetközi márkatanácsadó Interbrand idén is az ötödik helyen rangsorolta a Samsungot a világ legnagyobb márkáit tartalmazó listán. Az Interbrand minden évben közzéteszi a „Best Global Brands” listáját, amelyen a Samsung sorozatban hatodszor került a legjobb 5 közé. Az idei listán a Samsung 90,5 milliárd dolláros márkaértéket ért el, ezzel – ahogy 2020 óta minden évben – őrzi a pozícióját az egyetlen, TOP 5-ben szereplő ázsiai vállalatként.

Az Interbrand szerint a Samsung értékelését pozitívan befolyásolták az alábbi tényezők:

  • Az AI versenyképesség megerősítése a vállalat különböző üzletágaiban
  • Az ügyfélélmény fejlesztésése a termékeken átívelő intergációval
  • A célzott beruházások az AI-hoz kapcsolódó félvezetők piacán
  • Ügyfélközpontú márkastratégia

„A Samsung egyik fontos célja, hogy az AI-innováción és nyílt együttműködéseken keresztül minél több felhasználó élvezhesse a mesterséges intelligencia előnyeit a mindennapi életében – mondta Won-Jin Lee, a Samsung globális marketingirodájának vezetője. – A jövőben is felhasználóközpontú stratégiát fogunk követni, többek között az egészség és a biztonság területén is, hogy a Samsung egy még kedveltebb márkává válhasson.”

A Samsung az „Innováció mindenkinek” jövőképének megfelelően arra törekszik, hogy az AI megoldások világszerte minél több felhasználó számára elérhetővé váljanak. A vállalat várhatóan még 2025-ben 400 millió eszközön teszi elérhetővé a Galaxy AI-t, ezzel széles körben hozzáférhetővé válik ez az izgalmas technológia. A Samsung így tovább erősítheti pozícióját a mobil AI szegmensben. A háztartási elektronikai területen a vállalat számos termékének AI funkcióit továbbfejlesztette, olyan, a kategóriákra szabott megoldásokkal, mint a Vision AI vagy a Bespoke AI.

A különböző partnerekkel folytatott együttműködéseknek köszönhetően a felhasználók méginkább személyre szabott AI élményeket érhetnek el a Samsung készülékein. A vállalat Knox platformjának köszönhetően ezek a funkciók fejlett kibervédelemmel, biztonságosan használhatók.

A Samsung az AI megoldások iránti növekvő kereslet mellett komplex – felhő-, eszközalapú és fizikai AI-ra épülő – kínálatot alakított ki a félvezetők piacán.

Az AI mellett a Samsung számára kiemelten fontos, hogy termékei és szolgáltatásai minél szélesebb körben elérhetővé váljanak, és tudatos innovációkkal fejlessze az egyes üzletágakat. Erre példa a SmartThingsen keresztül összekapcsolt készülékekkel elérhető energiahatékonyság is.

A Samsung elismert tevékenységei üzletáganként

Mobileszközök:

  • Meghatározó szerep a mobil AI korszakban, a technológia népszerűsítése a Galaxy AI segítségével.
  • A márka pozíciójának további erősítése a kihajtható készülékek szegmensében a Galaxy Z Fold7 és Galaxy Z Flip7 bemutatásával.
  • A felhasználók bizalmának növelése a megerősített adatvédelmi és biztonsági technológiákkal.
  • A viselhető okoseszközökön elérhető egészségügyi szolgáltatások bővítése a Samsung Health fejlesztésével és együttműködésekkel.

Hálózatok:

  • Kiemelkedő szerepvállalás erősítése az AI-alapú virtualizált rádiós hozzáférési hálózatok (vRAN) és az Open RAN területén.
  • Folyamatos technológiai innováció a különböző 5G-alkalmazások támogatására, beleértve a kiváló minőségű streaminget és gaminget.
  • A 6G műszaki szabványosításának támogatása.
  • A Samsung hálózati technológiájának és fenntarthatósági megoldásainak bemutatása, partnerekkel együtt.

Kijelzők:

  • A televíziók, hangprojektorok és gaming monitorok területén betöltött szerep megszilárdítása.
  • Innovatív nézői élmény a Vision AI funkcióval.
  • A The Frame tévé és az Art Store szolgáltatás fejlesztése a személyre szabott művészeti élményekért.

Digitális eszközök

  • Meghatározó szerep a hűtőszekrények és mosógépek kategóriájában rendszeres innovációval és fejlett AI funkciókkal.
  • Személyre szabott, kényelmes megoldások és kiemelkedő AI funkciók a SmartThings technológia integrációjával.
  • A Bespoke AI termékvonal bővítése, rendszeres fejlesztésekkel olyan területeken, mint például az energiahatékonyság, a felhasználói élmény, a teljesítmény vagy a kialakítás.

Félvezetők

  • Sokszínű portfólió működtetése a felhőalapú, eszközön található és fizikai AI alkalmazások terén.
  • Stabil, erős pozíció megtartása az okostelefonokhoz használt, illetve autóipari memóriachipek piacán
  • A vállalat szakértelmének és jövőképének bemutatása kiemelt technológiai rendezvényeken.

Az Interbrand Best Global Brands listáját az egyes márkaértékek értékelése alapján állították össze, amely a vállalat pénzügyi teljesítményének, a márka vásárlásokra gyakorolt hatásának és a márka versenyképességének (stratégia, empátia, differenciálás, vásárlói elkötelezettség, következetesség, bizalom) átfogó elemzésén alapul. Ez a – nemzetközileg egyik legnagyobb múltra visszatekintő – márkaérték-becslés széles körben elismert értékelésnek minősül.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Nem babusgatásra, fejlesztésre van szüksége a Z generációnak a munkahelyeken

Miközben a munkaerőhiány miatt minden nap számít egy pozíció betöltésében, a Z generáció alkalmazása újfajta kihívást állít a cégek elé: gyorsan felvehetők, de csak lassan és tudatosan illeszthetők be a szervezetbe.

A klasszikus onboarding eszközök gyakran hatástalanok, a HR-eseknek pedig új szerepben kell helytállniuk: nem elég toborzónak lenniük, ma már mentorok, fejlesztők és szocializációs trénerek is egy személyben.

A Z generáció sok szempontból jól képzett, technológiailag felkészült és motivált – mégis rövid ideig maradnak, gyakran már néhány hónap után felmondanak (1). A HR-eseknek ma nem csak munkáltatóknak, hanem kísérőknek, mentoroknak, sőt időnként szinte „pótszülőknek” is kell lenniük. Fárasztó? Igen. Megéri? Ha jól csináljuk, akkor nagyon is.

„A Z generáció munkahelyi sikeréhez nem elég alkalmazkodni hozzájuk, meg is kell őket tanítani arra, hogyan működik a munka világa. Ehhez tudatos, személyre szabott fejlesztésre van szükség, és kis túlzással kell valaki, aki a beillesztési időszakban anyja helyett anyja”

– mondta Horányi-Kiss Annamária, a JIT Talent vezető tanácsadója.

Gyors toborzás, lassú integráció: miért működik ez együtt?

A Z generáció tagjai technikailag felkészültek, képzettek, a kiválasztásuk ezért határidős recruitment modellben kiválóan működik. Ugyanakkor 10 hónapon belül sokuk felmond, mert nem érzik magukat a csapat részének , nem kapják meg a kívánt visszajelzést, vagy nem értik a szervezeti szabályokat. A beillesztésük ezért nem zárulhat le az első munkanap után: fokozatos, egyéni alapú támogatásra van szükségük.

„Nem az a nehéz, hogy felvegyük őket, az a nehéz, hogy megtartsuk őket. A Z generáció egyéni figyelmet, értelmezhető visszajelzéseket és valós szocializációt igényel, nem csocsóasztalt”

– hangsúlyozta a szakértő.

A JIT Talent gyakorlata szerint a fiatal munkavállalók megtartását nem a juttatási csomag, hanem a személyre szabott támogatás és az emberi interakciók minősége határozza meg. A legjellemzőbb kihívások közé tartozik, hogy a Z generáció tagjai bár technikailag felkészültek és szakmailag is gyakran kompetensek, hiányoznak belőlük a fejlett humán készségek. Sokan nem tudják például, hogyan érdemes köszönni egy megbeszélésen, vagy mikor és milyen formában szólítsanak meg egy vezetőt.

Komoly problémát jelent a pozitív visszajelzés iránti, néha túlzott igény is. Ha nem kapnak rendszeres, konkrét megerősítést, könnyen elveszítik a motivációjukat, és hajlamosak a gyors váltásra, akár alig néhány hónap után. Mindemellett sokuk nem érzi magát a közösség részének, nem szeretik a közös tréningeket, és inkább egyéni térben, izoláltan dolgoznak. Nem ritka, hogy még az edzőteremben is fejhallgatóval edzenek, elkerülve a társas kapcsolatokat.

A babzsák nem vállalalti kultúra

Itt a céges szocializáció klasszikus eszközei, mint a modern irodatér, a babzsák vagy a heti csapatreggeli, önmagukban nem elegendőek . A Z generáció számára ezek nem jelentik automatikusan a szervezeti kultúrához való tartozást, amelyet így külön, tudatosan kell átadni számukra. Ehhez társul az a tény is, hogy gyermekkoruk óta döntéshelyzetekkel kellett szembenézniük, már két-három éves korban választási kényszert éltek meg a médiafogyasztásban, ami felnőttként bizonytalanságot, lojalitáshiányt és alacsony rezilienciát eredményezhet.

Szintén visszatérő nehézség, hogy kommunikációjuk gyakran túl közvetlen, olykor bántóan őszinte. Nem érzik, mikor lépnek át egy határt, így előfordulhat, hogy kioktatják a vezetőt, vagy nem megfelelő hangnemben adnak visszajelzést. Ezek a viselkedésformák azonban nem szándékos tiszteletlenségből fakadnak – sokkal inkább abból, hogy nem ismerik a munkahelyi kommunikációs normákat, amelyeket szintén meg kell nekik tanítani.

Nem babusgatásra, fejlesztésre vágyik a Z generáció a munkahelyeken

A Z generáció beillesztésére nincsenek mindenki számára működő sablonmegoldások, de néhány alapelv következetes alkalmazása jelentősen javíthatja a sikeres integráció esélyét. A legfontosabb, hogy a fejlesztést kezdetben ne csoportos tréningek keretében próbáljuk megoldani. A fiatalok az egyéni figyelmet értékelik igazán, míg a csoportos helyzetek gyakran feszélyezik őket, és sok esetben az idősebb generációkban is ellenérzést szülhet, hogy úgy érzik sokat kell „babusgatni” az új belépő Z-ket.

Fontos, hogy a szervezeti kultúra ne csupán az arculatban, hanem értékekben és viselkedési normákban is testet öltsön. A közösséghez tartozás érzése nem alakul ki attól, hogy van egy csocsóasztal az irodában, szükség van valódi közös célokra, példamutató vezetőkre és következetes értékközvetítésre.

De persze nem lehet az egész szervezetet alárendelni annak, hogy minden Z generációs munkatárs folyamatosan megerősítést kapjon. Ehelyett érdemes őket megtanítani arra, hogy felismerjék saját teljesítményük sikerességét anélkül, hogy állandó külső visszacsatolásra szorulnának. „Ez nem könnyű, de nem lehetetlen” – teszi hozzá Horányi-Kiss Annamária.

Végül pedig a kommunikációs normák átadására is külön figyelmet kell fordítani. Egy új kollégának tudnia kell, hogyan készüljön fel egy megbeszélésre, kit és milyen módon keressen meg egy kérdéssel, és mit jelent az, ha valamit határidőre vállal. Ezek a „munkahelyi alapszabályok” sok esetben nincsenek meg a Z generáció eszköztárában, de ha kapnak támogatást és világos kereteket, gyorsan tanulnak, és hosszú távon megbízható munkatársakká válhatnak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss