Gazdaság
Itt az összekapcsolt jövő: ez várható idén az IoT-eszközök terén
„Az Internet of Things nem csupán annyit jelent, hogy RFID-címkéket helyezünk el buta tárgyakon, hogy mi, okos emberek tudjuk, hol vannak a buta tárgyak. Az IoT az intelligencia beágyazását jelenti, így a dolgok okosabbak lesznek, és több dologra képesek, mint korábban.” – Nicholas Negroponte, amerikai építész, az MIT Media Lab alapítója
Már minden és mindenki csatlakozik az internethez a babamonitortól kezdve az autókon át az ipari berendezésekig.
Mi jöhet még ezután? A SUSE szakértői azt látják jósgömbükben, hogy egyre okosabbá válnak a peremen található eszközök, és új lehetőségeket teremt az 5G, de mindezt akkor tudjuk maradéktalanul kihasználni, ha egységesítjük a rendszereket.
Az internethez csatlakoztatott, különféle készülékek száma elképesztő mértékben nő: a Gartner jóslatai szerint idén már 5,8 milliárd darab fog működni vállalati oldalon. Az elemzőcég szerint 2020-ban az épületautomatizáció terén bővül az IoT-eszközök piaca a legnagyobb mértékben (42 százalékkal), ahol az okos érzékelők és egyéb megoldások segítenek az irodák és a gyárak hatékonyabb működtetésében és ezáltal a költségek, illetve az ökológiai lábnyom csökkentésében. Az egészségügyben 31 százalékos növekedés várható világszerte, elsősorban a krónikus betegek állapotát megfigyelő készülékeknek köszönhetően. A harmadik helyen pedig az autóipar áll 29 százalékkal, mivel az internetkapcsolat révén egyszerűbben elvégezhető számos, az autókhoz kapcsoló feladat, így például a flottakezelési teendők.
Ezek a berendezések rengeteg előnyt tartogatnak minden iparágban, hiszen az adatok gyűjtésével, elemzésével és továbbításával segíthetnek abban, hogy a szervezetek új lehetőségeket térképezzenek fel, egyszerűsítsék folyamataikat és testre szabják a felhasználói élményt.
A SUSE szakértői úgy vélik, hogy az elterjedtség ellenére a szervezetek még mindig nem használják ki az IoT-eszközökben rejlő teljes potenciált, és a lehetséges felhasználási előnyök tovább fognak bővülni a jövőben. A vállalat szakemberei összegyűjtötték, mely három trend és kérdéskör alakítja majd számottevően ezt a területet az elkövetkező időszakban.
Okosabb perem
Minden olyan, internetkapcsolattal rendelkező szenzor vagy berendezés edge, vagyis peremhálózati eszköznek minősül, amely nem egy nagyobb adatközpontban gyűjti az információkat. Hagyományosan ezek a készülékek elsősorban csak összegyűjtötték az adatokat, és elküldték elemzésre a felhőbe vagy a cég központjába. Nem volt meg ugyanis bennük a szükséges tárolási is számítási kapacitás ahhoz, hogy analizálják az információkat. Napjainkban ez azonban változóban van, és egyre több olyan edge eszköz jelenik meg, amely már elég erőforrással rendelkezik az elemzésekhez, és akár gépi tanulást is képes bevetni. Ennek köszönhetően az adatok feldolgozása olcsóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá válik. Ha az információk egy részét helyben tárolják és elemzik a hálózat peremén található IoT-eszközön, akkor mind az adatok, mind a belőlük levont következtetések elérhetők helyben, ami csökkenti a hálózat leterheltségét és a sávszélesség-igényt is.
Új lehetőségek az 5G-ben
Az 5G hálózatok nem csupán a mobiltelefonok számára teszik lehetővé a gyorsabb adatátvitelt. Az alacsony késleltetésnek és a szupersebességnek köszönhetően minden eddiginél egyszerűbb lesz minél több helyen elhelyezni és használni a különféle IoT-szenzorokat. Az 5G révén így a vállalatok valós időben tudnak adatokat gyűjteni, kezelni és elemezni, ezáltal még többféle és még innovatívabb felhasználási módokat találhatnak majd az IoT kiaknázására.
Szabványos szenzorok
Az IoT egyik legnagyobb kihívását manapság a fragmentált rendszerek jelentik. Előfordulhat, hogy több különféle eszköz működik egy-egy ellátási láncban, de ezek nem tudnak egymással kommunikálni, mert nem ugyanazt a nyelvet beszélik, vagy ha mégis, akkor sem feltétlenül úgy alakították ki őket, hogy képesek legyenek egymással információt megosztani. Ahhoz, hogy az IoT minden lehetőségét ki lehessen használni, a termékeknek, az alkalmazásoknak és a szolgáltatásoknak interoperábilisnak kell lenniük, elkerülve ezzel a gyártófüggést. Ezen sok helyi és nemzetközi szabályozási szervezet dolgozik már egy ideje. A SUSE szakértői úgy vélik, hogy mivel óriási ütemben nő az eszközök száma, hamarosan nagyobb előrelépést várhatunk a szabványosítás terén is.
SUSE támogatás minden szinten
A SUSE átfogó támogatást kínál a különféle IoT-megoldások működtetéséhez és felügyeletéhez, amit jól alátámaszt a Knorr-Bremse példája. A vezetéstámogató és automata fékrendszereket előállító üzemekben többek között a SUSE megoldásainak segítségével aknázzák ki az IoT-ban rejlő lehetőségeket. Ezekben a gyáregységekben ugyanis számos olyan berendezést használnak, amelyek nem rendelkeznek internetkapcsolattal, illetve nem képesek maguktól gyűjteni az adatokat az őket érintő folyamatokról. Ezért a vállalat Raspberry Pi és a SUSE Linux Enterprise Server for ARM rendszerekre alapozva olyan IoT-platformot épített ki, amely valós időben összesíti az információkat a gyártóberendezésekről. Mindezt központilag felügyelik a SUSE Manager segítségével, amellyel ezek az IoT-eszközök ugyanolyan egyszerűen és jól menedzselhetők, mint az adatközpontokban lévő végpontok. Az IoT előnyeit kihasználva pedig hatékonyabbá vált a gyártás: a gyorsabban el tudják hárítani az esetleges hibákat és fejleszthetik a karbantartási folyamatokat, illetve csökkenthetik a nem tervezett állásidőt.
Gazdaság
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.
A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.
A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.
„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”
– fogalmazott Zala Mihály
A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.
„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”
– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.
Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén
2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.
Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.
Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.
„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.
A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.
Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.
A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.
A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.
A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.
Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban5 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Gazdaság1 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Zöld2 hét ago
A világ legfenntarthatóbban működő vállalata a Schneider Electric a TIME és a Statista rangsora alapján
-
Okoseszközök2 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Tippek2 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Ipar2 hét ago
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden