Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Itt az összekapcsolt jövő: ez várható idén az IoT-eszközök terén

„Az Internet of Things nem csupán annyit jelent, hogy RFID-címkéket helyezünk el buta tárgyakon, hogy mi, okos emberek tudjuk, hol vannak a buta tárgyak. Az IoT az intelligencia beágyazását jelenti, így a dolgok okosabbak lesznek, és több dologra képesek, mint korábban.” – Nicholas Negroponte, amerikai építész, az MIT Media Lab alapítója

Már minden és mindenki csatlakozik az internethez a babamonitortól kezdve az autókon át az ipari berendezésekig.

Mi jöhet még ezután? A SUSE szakértői azt látják jósgömbükben, hogy egyre okosabbá válnak a peremen található eszközök, és új lehetőségeket teremt az 5G, de mindezt akkor tudjuk maradéktalanul kihasználni, ha egységesítjük a rendszereket.

Az internethez csatlakoztatott, különféle készülékek száma elképesztő mértékben nő: a Gartner jóslatai szerint idén már 5,8 milliárd darab fog működni vállalati oldalon.  Az elemzőcég szerint 2020-ban az épületautomatizáció terén bővül az IoT-eszközök piaca a legnagyobb mértékben (42 százalékkal), ahol az okos érzékelők és egyéb megoldások segítenek az irodák és a gyárak hatékonyabb működtetésében és ezáltal a költségek, illetve az ökológiai lábnyom csökkentésében. Az egészségügyben 31 százalékos növekedés várható világszerte, elsősorban a krónikus betegek állapotát megfigyelő készülékeknek köszönhetően. A harmadik helyen pedig az autóipar áll 29 százalékkal, mivel az internetkapcsolat révén egyszerűbben elvégezhető számos, az autókhoz kapcsoló feladat, így például a flottakezelési teendők.

Ezek a berendezések rengeteg előnyt tartogatnak minden iparágban, hiszen az adatok gyűjtésével, elemzésével és továbbításával segíthetnek abban, hogy a szervezetek új lehetőségeket térképezzenek fel, egyszerűsítsék folyamataikat és testre szabják a felhasználói élményt.

A SUSE szakértői úgy vélik, hogy az elterjedtség ellenére a szervezetek még mindig nem használják ki az IoT-eszközökben rejlő teljes potenciált, és a lehetséges felhasználási előnyök tovább fognak bővülni a jövőben. A vállalat szakemberei összegyűjtötték, mely három trend és kérdéskör alakítja majd számottevően ezt a területet az elkövetkező időszakban.

Okosabb perem

Minden olyan, internetkapcsolattal rendelkező szenzor vagy berendezés edge, vagyis peremhálózati eszköznek minősül, amely nem egy nagyobb adatközpontban gyűjti az információkat. Hagyományosan ezek a készülékek elsősorban csak összegyűjtötték az adatokat, és elküldték elemzésre a felhőbe vagy a cég központjába. Nem volt meg ugyanis bennük a szükséges tárolási is számítási kapacitás ahhoz, hogy analizálják az információkat. Napjainkban ez azonban változóban van, és egyre több olyan edge eszköz jelenik meg, amely már elég erőforrással rendelkezik az elemzésekhez, és akár gépi tanulást is képes bevetni. Ennek köszönhetően az adatok feldolgozása olcsóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá válik. Ha az információk egy részét helyben tárolják és elemzik a hálózat peremén található IoT-eszközön, akkor mind az adatok, mind a belőlük levont következtetések elérhetők helyben, ami csökkenti a hálózat leterheltségét és a sávszélesség-igényt is.

Új lehetőségek az 5G-ben

Az 5G hálózatok nem csupán a mobiltelefonok számára teszik lehetővé a gyorsabb adatátvitelt. Az alacsony késleltetésnek és a szupersebességnek köszönhetően minden eddiginél egyszerűbb lesz minél több helyen elhelyezni és használni a különféle IoT-szenzorokat. Az 5G révén így a vállalatok valós időben tudnak adatokat gyűjteni, kezelni és elemezni, ezáltal még többféle és még innovatívabb felhasználási módokat találhatnak majd az IoT kiaknázására.

Szabványos szenzorok

Az IoT egyik legnagyobb kihívását manapság a fragmentált rendszerek jelentik. Előfordulhat, hogy több különféle eszköz működik egy-egy ellátási láncban, de ezek nem tudnak egymással kommunikálni, mert nem ugyanazt a nyelvet beszélik, vagy ha mégis, akkor sem feltétlenül úgy alakították ki őket, hogy képesek legyenek egymással információt megosztani. Ahhoz, hogy az IoT minden lehetőségét ki lehessen használni, a termékeknek, az alkalmazásoknak és a szolgáltatásoknak interoperábilisnak kell lenniük, elkerülve ezzel a gyártófüggést. Ezen sok helyi és nemzetközi szabályozási szervezet dolgozik már egy ideje. A SUSE szakértői úgy vélik, hogy mivel óriási ütemben nő az eszközök száma, hamarosan nagyobb előrelépést várhatunk a szabványosítás terén is.

SUSE támogatás minden szinten

A SUSE átfogó támogatást kínál a különféle IoT-megoldások működtetéséhez és felügyeletéhez, amit jól alátámaszt a Knorr-Bremse példája. A vezetéstámogató és automata fékrendszereket előállító üzemekben többek között a SUSE megoldásainak segítségével aknázzák ki az IoT-ban rejlő lehetőségeket. Ezekben a gyáregységekben ugyanis számos olyan berendezést használnak, amelyek nem rendelkeznek internetkapcsolattal, illetve nem képesek maguktól gyűjteni az adatokat az őket érintő folyamatokról. Ezért a vállalat Raspberry Pi és a SUSE Linux Enterprise Server for ARM rendszerekre alapozva olyan IoT-platformot épített ki, amely valós időben összesíti az információkat a gyártóberendezésekről. Mindezt központilag felügyelik a SUSE Manager segítségével, amellyel ezek az IoT-eszközök ugyanolyan egyszerűen és jól menedzselhetők, mint az adatközpontokban lévő végpontok. Az IoT előnyeit kihasználva pedig hatékonyabbá vált a gyártás: a gyorsabban el tudják hárítani az esetleges hibákat és fejleszthetik a karbantartási folyamatokat, illetve csökkenthetik a nem tervezett állásidőt.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Csökken a kereskedelem jövedelmezősége

kereskedelem

Érdemi forrásokat nyit meg a kormány

Május 28-án tartották a Laurel Számítástechnikai Kft. sorrendben 12. Retail Konferenciáját. Az ezúttal a fővárosban rendezett esemény köszöntőjében Bessenyei Attila, a cég ügyvezetője lényegében korszakváltást jelentett be a kiskereskedelem világában és számos, a digitalizáció következő lépcsőjének tekinthető eszközre felhívta a figyelmet. Ilyenek voltak a hibrid okosbolt, az árufelismerő mérlegek, az AI vezérelt beléptetőrendszerek, az illetéktelen bolti tevékenységeket felismerő kamerafelügyelet és számos más, a kereskedelem hatékonyságát jelentősen javító, részben saját fejlesztésű megoldás.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is előadást tartott az eseményen. A politikus áttekintette a kormányzat különböző támogatási programjait és felhívta a figyelmet a kereskedelmi egységek számára is elérhető támogatási formákra, melyeket a szektor szereplői megfelelő, a GDP-részesedését meghaladó arányban használnak fel. Mint rámutatott, új, kifejezetten a tőkeemelésre felhasználható külső források állnak rendelkezésre hamarosan, melyek természetesen az ágazat képviselőinek is elérhetőek lesznek. Szabados Richárd külön felhívta a figyelmet a jelenségre, mely szerint a hazai KKV szektor egy dolgozóra jutó hatékonysága különösen alacsony, nagy a különbség e tekintetben a nagyvállalati szféra és a kisvállalkozások között, miközben hazánk lényegében a kisvállalkozások országa. Ez a lemaradás, ennek csökkentése meghatározó lesz a kormányzati politikában.

dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára összefoglalójában rámutatott, hogy a kiskereskedelem jövedelmezősége évek óta csökken Magyarországon, elsősorban éppen a szakpolitikai döntések hatására. Eközben a szektorban dolgozók termelékenysége, hatékonysága már ma is nagyon jelentősen meghaladja az országos átlagot, elsősorban a magas fokú digitalizáció, automatizálás hatására, épp az olyan újításoknak köszönhetően, amelyeket bevezetőjében Bessenyei Attila is említett.

Ennek ellenére, a profitkorlátozások és más körülmények miatt egyre több a veszteséges bolt, miközben a kereskedelmi forgalom volumene lényegében a 2021-es szinten van, e tekintetben is lemaradva a környező országok többségétől. A működő cégekre vonatkozó adminisztratív korlátozások európai összevetésben nálunk különösen magasak, a kereskedelmet ezen belül pedig plusz előírások sújtják. Mint kifejtette, a készpénzhasználat mesterséges élénkítése, az élőerős kiszolgálás tervezett forszírozása minden tekintetben szembe megy a trendekkel, és további versenyhátrányt okozhat a szektornak. Mint hangsúlyozta, akinek van igénye egy élő pénztárossal beszélgetni, annak nem kötelező önkiszolgáló boltban vásárolnia, ez egy lehetőség. Ugyanakkor a néhány száz fős kistelepülések bezáró élelmiszerboltjait például kiválóan lehet automata boltokkal helyettesíteni, ha a jogszabályok lehetővé teszik. Mint elmondta, az OKSZ kidolgozott egy szakpolitikai ajánláscsomagot, melyet örömmel megvitatnának, ha a kormányzat részéről meglenne az ágazattal az egyeztetési szándék.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Magyar nyertes a nemzetközi médiaversenyen

Kilenc ország pályázói közül Kis Judit, a Forbes újságírója kapta a Siemens Media Award regionális fődíját.

Igazán különleges helyszínen, a bécsi repülőtér irányítótornyában adták át május 23-án a Siemens Media Award regionális díjait. A nemzetközi szakmai zsűri kilenc ország pályázói és pályaműi közül a legjobbnak az idén a hazai fődíjat másodjára is elnyerő Kis Judit, a Forbes újságírójának Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkét választotta.

A riport a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatja be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.

Kis Judit ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.

A médiaverseny további két díját a cseh Hospodářské noviny lap újságírója, Jan Brož és a Spider’s Web lengyel technológiai portál újságírója, Rafał Pikuła vehette át. Brož a villamosenergia-piacok működését és az algoritmikus villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó cseh Second Foundation céget bemutató cikkéért kapott elismerést, míg Pikuła a mesterséges intelligencia keresőmotorokra gyakorolt hatását elemezte díjnyertes cikkében.

A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia a mindennapi életben betöltött szerepét. Magyarországon 17 nevező 42 pályaművét értékelte a független zsűri, és öt pályázatot díjaztak, akik egyúttal tovább is jutottak a nemzetközi versenybe.

Itt a nemzetközi zsűri, – amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is, – kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) több mint 100 pályamű közül választotta ki a legjobbakat. A shortlistre került pályázók az átadó után a nagymúltú bécsi újságíró rendezvényen, a Concordia Ball-on részt véve ünnepelhettek.

A korábbi években is volt már példa hazai sikerre a Siemens régiós versenyén: 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” c. cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” c. cikkével.

Kis Judit 2008 és 2019 között az MTI Gazdasági Szerkesztőségének újságírója volt, ahol elsősorban a munka világával, illetve környezetvédelmi témákkal foglalkozott. 2010-ben elnyerte a Junior Prima díjat. MTI-s pályafutása után szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság Kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új tranzakciós igazgató a PwC Magyarországnál

Májustól ismét a PwC csapatát erősíti Herodek Róbert. A szakember sokéves PwC-s tapasztalat birtokában tér vissza a vállalathoz a pénzügyi tanácsadás üzletág Executive Directoraként.

Róbert több mint 25 éves hazai és nemzetközi vállalati akvizíciós szakértelemmel rendelkezik. Korábban tíz évet töltött a PwC-nél, először a könyvvizsgálati, majd a tranzakciós tanácsadási üzletágban.

Tapasztalatainak egy részét külföldön szerezte: három évig a frankfurti irodában dolgozott, majd két évig vezette a tanácsadási szolgáltatási területet Belgrádban. Ezt követően 14 évig a közép-európai régió egyik meghatározó magánegészségügyi szolgáltatója, az Affidea csoport régiós üzletfejlesztési és befektetési igazgatójaként tevékenykedett. Inorganikus növekedési stratégiáért felelős vezetőként több mint 50 sikeres akvizíciót és zöldmezős beruházást irányított, így átfogó rálátása van az európai egészségügyi piacra. Közvetlenül a PwC-hez való visszatérését megelőzően egy magyar tranzakciós tanácsadó cégnél kamatoztatta tudását.

A szakember Executive Director pozícióban a PwC pénzügyi tanácsadási területét erősíti, és az általános magyarországi tanácsadási munkák mellett kiemelt fókusza a dinamikus fejlődés és konszolidáció előtt álló regionális magánegészségügyi szektor.

Róbert közgazdászként végzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, ACCA-képesítéssel rendelkezik, valamint Executive MBA-diplomát szerzett a CEU-n.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss