Gazdaság

Megnyílik a világ legnagyobb együttműködő robotikai központja Dániában

A dán robotikai cégek a Mobile Industrial Robots és az Universal Robots 36 millió dollárt fektetnek be a robotok fejlesztésébe és gyártásába

A mai napon Simon Kollerup, Dánia ipari, pénzügyi és gazdasági minisztere bejelentette, hogy hol lesz az új székhelye a virágzó dán robotikai ipar két kiemelkedő képviselőjének, a Mobile Industrial Robots-nak (MiR) és az Universal Robots-nak (UR).

A vállalatok egy 32 000 m²-es új „cobot központon” fognak osztozni Odense városában, Dánia gyorsan bővülő robotikai központjának szívében.

A Mobile Industrial Robots (MiR) és az Universal Robots (UR) közös anyavállalatuk, a Teradyne, pénzügyi támogatásával 50000 m² építési területet szerzett Odense-ben, ahol 36 millió dollár befektetéssel egy nagy cobot központot építenek fel a világ „cobot fővárosában”. Az együttműködő robotok, másnéven cobot-ok az egyik leggyorsabban fejlődő terület az ipari automatizációban. A cobotok olyan felhasználóbarát robotok, amelyek biztonsági ellenőrzés nélkül tudnak szorosan együttműködni az emberekkel, ezzel javítva a munkakörnyezetet és a termelékenységet.

Az új cobot központ támogatja a Teradyne küldetését abból a célból, hogy tovább erősítse a MiR és a UR által kialakított világszerte jelentős vezetői szerepét.

„A MiR és a UR vezeti világszinten az együttműködő robotikai forradalmat, amely automatizálási megoldásokat kínál bármilyen méretű vállalat számára. Teradyne továbbra is folytatja agresszív befektetéseit új termékeinek, megoldásainak, értékesítési csatornáinak fejlesztésével, és ez az új létesítmény is a növekedési stratégiánk kulcseleme,”

– mondta Mark Jagiela a Teradyne elnöke és vezérigazgatója.

„Találtunk valami nagyon különlegeset Dániában. Az innovatív ipari formatervezés egyesítése, a gyakorlati üzleti szemlélettel egy tökéletes kombinációt hozott létre ennek a feltörekvő iparágnak a számára. Az a képesség, hogy a robotok felhasználóbarát módon dolgozzanak együtt az emberekkel, olyan amivel ilyen formában még nem találkoztunk máshol a világon, és nagyon örülünk, hogy bővíthetjük lehetőségeinket Odenseben is.”

Ez nem az első eset, hogy a MiR és a UR tulajdonosa pénzügyi támogatást biztosít a dániai robotika fejlesztésére. Ezidáig a Teradyne több, mint fél milliárd dollárt fektetett be a két új, gyorsan fejlődő robotikai vállalatba.

A munkahelyek további növekedése várható

Az építkezés Odense ipari negyedében, a UR jelenlegi központjának közelében található, amely így szintén az új cobot központ része lesz. A két vállalat önálló egységként folytatja a munkát azzal a céllal, hogy az új alkalmazottak bevonzásával elősegítsék az elkövetkező években várható folyamatos növekedésben rejlő lehetőségek kiaknázását.

„Dániának jelentős vezető szerepe van a cobotok globális piacán. Így teljesen érthető, hogy befektetünk a világ legnagyobb robotikai központjába, Odense-ben.”

– mondja Thomas Visti, a Mobile Industrial Robots vezérigazgatója.

„Az erős, professzionális környezet biztosítása kiváló berendezésekkel teszi lehetővé számunkra, hogy bevonzuk a tehetségeket a világ minden tájáról.”

A MiR 100 új alkalmazottat, a UR 280 új munkavállalót vett fel az utóbbi két évben. Ma a két vállalatnak egymástól függetlenül 160 illetve 450 alkalmazottja van Dániában. A UR munkavállalók közel 700-an vannak világszerte, míg a MiR alkalmazottjainak száma globálisan 220 fő körül van.

Egyedülálló adottságok Dániában

Jürgen von Hollen, a Universal Robots elnöke óriási potenciált lát a cobot piacban.

„Az ABI Research szerint a piac várhatóan 12 milliárd dollár összeértékkel fog növekedni 2030-ra. A dán cobotok iránti kereslet már most azt mutatja, hogy kezdjük kinőni a jelenlegi irodáinkat Odense-ben, mind a UR-nál és a MiR-nél.”

– mondja a UR elnöke.

„Odense ökoszisztémájában kimagasló lehetőségek vannak és örülünk, hogy lehetőségünk van hosszútávon befektetni az egyedülálló robotikai környezetbe, amelyet itt felépítettünk az elmúlt 10 évben.”

A dán robotika felemelkedése

A dán robotikai ipar jelenleg virágzik, az Odense Robotikai Szakszervezet 2019-es évi felmérése szerint jelenleg 8500 ember dolgozik a dán robotikai cégeknél, és ezek közül 3900-an Odense-ben, Dánia harmadik legnagyobb városának környékén. Ha az iparág továbbra is követi a növekedési előrejelzéseket, a dán robotikai ipar 25 ezer embert fog 2025-re foglalkoztatni, a Damvad dán elemző vállalat szerint.

Azonban nem csak a munkavállalók száma növekszik. A dán robotikai vállalatok teljes bevétele 18%-kal növekedett 2018-ban, ezzel elérve a 995 millió dollárt, az export pedig 26%-os növekedés mutatott. Ezek a számadatok különösen akkor lesznek kiemelkedők, ha figyelembe vesszük, hogy 15 évvel ezelőtt Dániában nem volt említésre méltó robotikai vállalat.

Kapcsolódó cikkek:2020 cobot dánia együttműködő kobot központ robotok robots universal

Következő hírünk

Több lesz a csőd a Brexit miatt az EU-ban is

Előző hírünk

Együttműködési megállapodást kötött a Szent István Egyetem és a Közlekedési Műszergyártó

Tovább

Hirdetés

Gazdaság

A Hankook az idei Aranylabda hivatalos szponzora

A labdarúgás legrangosabb egyéni díja egyesíti erőit a Hankookkal: a gumiabroncsgyártó-vállalat lett az idei Aranylabda díjátadó hivatalos szponzora.

Az Aranylabdát világszerte a férfi és női profi labdarúgók teljesítményének legnívósabb elismeréseként tartják számon. A 68. díjátadó gálát 2024. október 28-án rendezik meg a Théâtre du Châtelet épületében, a francia főváros, Párizs szívében.

A partnerség értelmében mindkét fél használhatja a másik márka logóját, és a Hankook emblémáját a vörös szőnyeg mentén és a sajtóterületen is jól láthatóan elhelyezik. Emellett az UEFA és a Hankook csatornáin folytatott digitális tevékenységek célja, hogy tovább erősítsék a szurkolók márkahűségét. 2024 óta az UEFA, a France Football és a L’Équipe médiavállalatok tulajdonosa, a Groupe Amaury közösen ítélik oda az Aranylabdát. Az elismerést 1956 óta adják át.

“Hivatalos szponzori szerepvállalásunk az Aranylabda díjátadón logikus folytatása az UEFA-val való sokéves gyümölcsöző együttműködésnek”

– nyilatkozta Sanghoon Lee, a Hankook Tire Europe elnöke és COO-ja.

„Ez a partnerség testesíti meg a tökéletes egymásra találást a nemzetközi szponzorációs stratégiánkban, amelynek mindig a Hankook prémium márkaként való pozícionálása volt a középpontban. A labdarúgás továbbra is a legnépszerűbb sport Európában, és emberek millióit köti össze. Büszkék vagyunk arra, hogy részesei lehetünk ennek.”

Globális szponzorációs stratégia a piac erősítéséhez

A Hankook Tire szponzorációs stratégiája világos megközelítést követ, amely globális, európai és nemzeti szinten is jelentős partnerségeken alapul. A hangsúly az olyan széles hatósugarú, első osztályú platformokon van, mint az ABB FIA Formula E világbajnokság, az UEFA Európa Liga és Konferencia Liga, vagy a Borussia Dortmund labdarúgóklub. Ezeknek a partnerségeknek a célja, hogy világszerte erős jelenlétet teremtsenek, és egyúttal különböző célpiacokat szólítsanak meg. Különösen az UEFA-val való partnerség nyújt lehetőséget arra, hogy a márka aktívan megjelenjen a legfontosabb európai piacokon.

A legjobb férfi és női labdarúgók díjazása mellett a Ballon d’Or^TM hét további kategóiában is oszt ki díjakat a labdarúgás területén elért eredményekért. Az idei év újdonsága az Év férfi labdarúgó edzője és az Év női labdarúgó edzője, amelyekkel az edzők a pályán elért sikerekhez való értékes hozzájárulását díjazzák.

Link a Ballon d’Or^TM hivatalos videójához: https://www.uefa.tv/video/vod/540365/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Egyre kedveltebbek az energiahatékony ingatlanok

Két régióban, valamint a családi és társas házak esetében is javultak az energiahatékonysági mutatók a tavalyi felmérés óta – ismertette az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója az Energetikai Iránytű legfrissebb megállapításait.

Az idén értékesített lakóingatlanok fajlagos hőveszteségének átlaga a tavalyihoz hasonló eredményt hozott, ám két szegmensben javulást tapasztaltunk – kommentálta Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója a IV. Energetikai Iránytű eredményeit. A felmérés az év első félévben az Otthon Centrum hálózatának közreműködésével értékesített ingatlanok összesítése alapján határozta meg a különböző ingatlantípusok átlagos hőveszteségi mutatóit. A szakember elmondta, a családi házak fajlagos hőveszteség tényezője idén kedvezőbb volt a tavalyi átlagnál, és az 1,12-es átlagérték 0,95 W/m3K-re csökkent. Az ikerházaknál, sorházaknál néhány tizedet romlott a tavalyi második féléves felméréshez képest az idei érték, míg a társasházi lakások valamivel fenntarthatóbbnak bizonyultak, a 0,41 W/m3K átlaga a tavalyi 0,44 W/m3K-hez képest javuló tendenciát mutatott. Ugyanakkor Tóth Csaba leszögezte, az adatsort az értékesített ingatlanok összetételhatása is befolyásolta.

Az energetikai tanúsítás során az épületek energetikai jellemzőit vizsgálták, s a besorolás az ingatlan becsült energiaigénye, szén-dioxid-kibocsátása, fűtéstípusa és melegvízhasználata alapján történt. Az épületekre számított fajlagos hőveszteség tényező azt mutatja meg, hogy a gépészet nélküli ingatlan önmagában mekkora hőveszteséggel üzemeltethető, azaz, mennyire korszerű maga a szerkezet.

A legkedvezőbb mutatókkal idén is a Nyugat-dunántúli (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyében), valamint a Közép-magyarországi régióban (Pest vármegyében) értékesített ingatlanok büszkélkedhettek. Mindkét országrészben jelentős javulást mért az OC az összesített energetikai jellemzők, valamint a fajlagos hőveszteség terén, ami azt mutatja: a piacra került ingatlanok korszerűbbek voltak az előző félévben értékesítetteknél.

A legmagasabb, legkedvezőtlenebb érték a Dél-Alföld régióban mutatkozott az ingatlanok átlagos fajlagos hőveszteség tényezője, és az összesített energetikai jellemzők terén. A sorrend változott tavaly óta, akkor még az Észak-Alföldön volt a legrosszabb ez az érték.

Az OCS PEI értéke az idei első félévi tanúsítások alapján a főváros budai kerületeiben volt a legalacsonyabb, a tavalyi 88,7 százalékhoz képest 86 százalékra javult. A főváros belső kerületeiben viszont romlott a helyzet: a tavalyi második félévben mért 99,8 százalékos érték az idei első félévre lényegesen kedvezőtlenebb 113 százalékra emelkedett, míg a régióközpontokban a tavalyi 93,2 százalékról 97,1 százalékra nőtt.

Tóth Csaba elmondta, minél több a környezetével közvetlenül érintkező felülete van egy lakóegységnek, annál nagyobb az összes lehűlő felülete, ennélfogva nagyobb a hővesztesége is. Ha ez a geometriai adottság ráadásul még korszerűtlen szerkezettel is társul, akkor a hőveszteség még nagyobb lesz. „Ez a magyarázata, hogy a családi háznak jóval magasabb a hőveszteségi tényezője egy iker- vagy társasházi lakásnál” – magyarázta a szakember. Minél kisebb a lehűlő felület, annál kedvezőbb a hőveszteség mértéke, például egy ikerház esetén az épület egyik oldala védett, hiszen a szomszédos ikerház-egység fűtött helyiségeihez kapcsolódik. A társasházaknál az épületen belüli elhelyezkedéstől függ, hogy hány oldalról védett a lakás. Ugyanakkor a hőveszteséget nem csak az elhelyezkedés, de a lakás mérete is befolyásolja. Minél nagyobb alapterületű és belmagasságú egy lakás, a geometriából fakadóan annál nagyobbak a lehűlő felületei.

Ugyanakkor az épület formája mellett nagyon nagy jelentősége van a felhasznált építőanyagoknak és az építési technológiának is. Az elmúlt évtizedben épült lakóingatlanok a korábbi évtizedekhez képest jóval energiahatékonyabbak, ami az árazásra is kihat: a korszerűbb, energiahatékonyabb épületekben magasabb áron keltek el a lakóegységek, mint a rosszabb fajlagos hőveszteségűekben, vagyis a hőveszteségi mutató beépült az árba – jelentette ki Tóth Csaba, aki megjegyezte: emellett természetesen az elhelyezkedés, az ingatlan minőségi állapota, típusa, valamint az építéstechnológia és a fűtés módja is befolyásolja az ár alakulását.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Ezt javasolják a biztosítók, hogy a megtakarítások megőrizzék az értéküket

A biztosítók 3 és 19,6 százalék közötti indexálást javasoltak idén a nyugdíjbiztosításokra és a megtakarításos életbiztosításokra.

A Grantis elemzéséből az is kiderül, hogy a tavalyi magas infláció ellenére sem történt drasztikus visszaesés a megtakarítások hosszú távú fenntartásában.

Változatos képet mutat az indexálási gyakorlat

A biztosítóknál jellemzően az előző naptári év KSH fogyasztói indexét, azaz az inflációt (tavaly 17,6 százalék) figyelembe véve határozzák meg az éves értékkövetés mértékét.

Az Alfánál idén 19,5 százalékos indexálást javasoltak a nyugdíjbiztosítások, illetve a megtakarításos életbiztosítások esetében. A biztosítónál minden évben 90 százalék feletti az index elfogadási arány, és hozzátették, hogy ez idén sem változott.

A CIG Pannóniánál 0, 5 és 10 százalékos értékkövetés is választható, tehát legalább 5 százalékos az indexálás mértéke.

A Generalinál 0, 3, 5 vagy 8 százalékos éves indexálást választhat az ügyfél induláskor, és ez alapján fog futni a szerződés, de van lehetőség eltérő (magasabb vagy alacsonyabb) indexálás választására is a futamidő során.

A Groupamánál az indexértesítő kiküldését megelőző 12 havi infláció átlagát ajánlják fel, de minimum 5 százalékos indexálás választható.

A K&H Biztosítónál 15 százalékos indexálást ajánlottak az ügyfeleknek. A biztosító arról számolt be, hogy az idei évben is a döntő többség elfogadta a javasolt indexálást.

Az NN az idei első félévben 14,5 százalék, második félévben pedig 17,6 százalék volt egységesen az indexálás mértéke a nyugdíj- és életbiztosítási termékeknél. Bár az automatikus díjnövelés mértéke nem választható, a legtöbb termék esetében van lehetőség visszautasítani azt. A díjemelést az ügyfelek több mint háromnegyede fogadta el.

A MetLife szintén a belépéskor állapítja meg az indexálást, náluk a unit-linked termékeknél 0, 3, 6 és 10 százalékos indexálás választható. A hagyományos termékeknél 12,6 százalékot javasoltak idén.

Az Unionnál 19,6 százalékos indexálást ajánlottak. A magasabb infláció és az ez alapján megajánlott magasabb értékkövetési index hatására az ügyfelek valamivel több, mint egytizede utasította el az indexálást.

Vannak olyan biztosítók, ahol kötelező az indexálás. Az Allianz 3 százalékos, a Signal Iduna 5 százalékos fix értékkövetést alkalmaz évente.

Az Uniqa Biztosítónál is automatikus a díjnövelés, a biztosítás díja a biztosítási évfordulókon fixen 5 százalékkal emelkedik.

Az indexálás, azaz az értékkövetés szerepe, hogy a megtakarítás az infláció növekedésével is meg tudja őrizni az értékét. Ezt akkor lehet elérni, ha a takarékoskodók minden évben az inflációs változásokhoz igazítják a rendszeres megtakarításuk díját – jelezték a Grantis szakértői.

Továbbra sem éri meg a visszavásárlás

A megtakarítások visszavásárlása mellett jellemzően azok döntenek, akik anyagilag nehéz helyzetbe kerülnek. A független alkusz felhívta rá a figyelmet, hogy az idő előtti feltörés súlyos adóvonzattal jár, és mivel a költségelvonás jelentős része jellemzően az első 5 évben történik, így akkor különösen nem éri meg a visszavásárlás, mert még nem is termelődött ki annyi megtakarítás, hogy érdemes lenne felvenni.

A Grantis értesülései szerint azonban a biztosítók nem észleltek megugrást ezzel kapcsolatban az elmúlt években. A biztosítók többféle szerződésmentő lehetőséget is kínálnak, a megszüntetés helyett például jó alternatíva lehet az átmeneti díjcsökkentés, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy kevesen élnek vele.

Van olyan biztosító, amelyik jelezte, hogy az ügyfelek többsége a szerződéskötéskor választott díjon nem szokott csökkenteni a tartam során, egy másik biztosító adatai szerint az ügyfelek alig 2 ezreléke él a díjcsökkentés lehetőségével.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább