Gazdaság
Így értékelte a tavalyi évet a Mercedes-Benz Hungária Kft.
Ismét piacvezető a prémium személyautók értékesítésében a Mercedes-Benz, három sikeres gyártásindítás és stabil teljesítmény a kecskeméti gyárban
Rekordévet zárt a Mercedes-Benz Hungária Kft., idén is a vezető helyet szerezte meg a prémium személyautók eladásában, és jól teljesítettek a kishaszon- és nagyhaszonjárművek üzletágak is. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. 2019-ben újabb sikeres évet zárt: mintegy 190.000 személygépkocsit gyártottak Kecskeméten, amellyel mintegy 3,7 milliárd eurós nettó árbevételt ért el a vállalat. Egy éven belül háromszor is sikeresen indították el az egymást követő új modellek sorozatgyártását.
A két cég közös sajtótájékoztatón értékelte a 2019-es év eredményeit.
Az eseményen Reinhard Münster, a Mercedes-Benz Hungária Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a cég 2019-es, 113,16 milliárd forintos árbevételével 4,2 százalékos növekedést ért el 2018-hoz képest.
A személyautó üzletág a Datahouse hivatalos regisztrációs adatai szerint 2019-ben 4503 Mercedes-Benz személygépjárművet értékesített, ezzel már negyedik éve vezeti a prémium szegmens eladásait Magyarországon. Kiemelkedő eredményt értek el az AMG modellek, amelyek a teljes eladás több mint tíz százalékát tették ki. A Kecskeméten gyártott kompakt autók eladása dinamikusan nőtt: tavaly az A-osztály, a CLA és a CLA Shooting Brake modellekből összesen 830 darabot értékesítettek, ami 48 százalékos növekedést jelent 2018-hoz képest. Legnagyobb számban az E-osztály limuzin változatát értékesítették tavaly, összesen 574 darabot. A SUV kategóriába tartozott a teljes értékesítés több mint egyharmada, 1530 darab. 200-ra nőtt a teljesen elektromos és plug-in hibrid modellek eladása, amely 68 százalékos növekedést jelent 2018-hoz képest.
A kishaszonjárművek üzletág 16 százalékos növekedéssel zárta az elmúlt évet. A húzómodell tavaly is a Sprinter volt, a Datahouse hivatalos regisztrációs adatai szerint a megújult változatából 676 darabot, 2018-hoz képest 19 százalékkal többet adtak el.
Mercedes-Benz nagyhaszonjárműből 588 került a magyar utakra. A Magyarországon jelentős visszaesést mutató szegmensben a Mercedes-Benz megerősítette pozícióját, piaci részesedését 10 százalékról 11,5 százalékra növelte 2018-ról 2019-re.
Az after sales üzletág 7,7 százalékot nőtt; összesen 21 szerződéses partnerrel dolgozott 2019-ben, amelyek 18 értékesítési ponton és 31 szervizben várták az ügyfeleket – összesen 1360 munkatárssal.
Ismét sikeres évet zárt a kecskeméti Mercedes-Benz gyár
A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. tovább erősítette a magyar gazdaságban betöltött szerepét. Termelési és pénzügyi eredményei alapján a járműgyártó vállalat továbbra is Magyarország gazdaságának egyik meghatározó szereplője, és a régió egyik legnagyobb foglalkoztatója. Az autógyártó, az előző üzleti évekhez hasonlóan, ismét sikeres évet zárt: 2019-ben mintegy 190.000 kompakt autó gurult le a kecskeméti gyártószalagokról, amellyel mintegy 3,7 milliárd eurós nettó árbevételt ért el a vállalat. Ez az eredmény a 2018-ban elért csaknem 3,6 milliárd eurós árbevételhez képest mintegy 2,7 százalékos növekedést jelent.
A kecskeméti gyár ezzel nemcsak hazánkban, hanem a Mercedes-Benz Cars globális gyártási hálózatában is tovább növelte jelentőségét. A gyár úttörő szerepet tölt be olyan, új gyártástechnológiák alkalmazásában és tesztelésében, amelyeket a sikeres tesztidőszakot követően később a termelési hálózat más telephelyei is átvesznek és alkalmaznak.
A rugalmas és hatékony termelésnek köszönhetően a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában 2019-ben három alkalommal is sikeresen indították el az egymást követő új kompakt modellek sorozatgyártását. Februárban az újgenerációs CLA Coupé első sorozatgyártott példánya gördült le a gyártószalagról, amelyet rövid időn belül, júniusban testvérmodellje, az új CLA Shooting Brake követett. 2019 őszén a kecskeméti gyárban egy éven belül harmadszor indult el sikeres sorozatgyártás, amikor egyszerre hagyták el a gyártósort a kecskeméti kompakt modellek Mercedes-AMG Performance csúcsverziójának első példányai. Ez a háromféle modell is kizárólag a kecskeméti gyárban készül a világ piacai számára.
Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, hogy sem a 2019-es év termelési és a pénzügyi eredményei, sem pedig a modellpaletta szinte teljes megújulása nem lett volna megvalósítható a gyár elkötelezett, motivált és hozzáértő csapata nélkül.
A kecskeméti telephely vezetője arról is beszámolt, hogy a gyár a környezet- és klímavédelem, valamint a fenntarthatóság területén tett erőfeszítései alapján a közelmúltban elnyerte a Daimler Environmental Leadership Award (ELA) nemzetközi versenyének első díját. A nyertes, „#Green. #Besser. # Kecskemét.” elnevezésű pályázat a termelés 2012. évi kezdete óta a gyár, a régió és a következő generáció zöldebb jövője érdekében tett intézkedések hosszú sorát foglalja magában, amelyek között szerepel például a CO2-kibocsátás, valamint az energia- és vízfogyasztást jelentős csökkentése, valamint a hulladékújrahasznosítási arány csaknem 100 százalékra növelése. A kecskeméti gyár ezáltal hozzájárul annak a konszernszintű, Ambition2039 elnevezésű stratégiának a megvalósításához, amelyben a Mercedes-Benz azt tűzte ki célul, hogy kevesebb, mint 20 év alatt CO2-semlegessé tegye az új személyautóinak flottáját.
Gazdaság
175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében
Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.
Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.
A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.
Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.
„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”
– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.
„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”
– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.
„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”
– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.
„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”
– emelte ki Nagy Elek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.
Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.
Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.
Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.
Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.
Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.
Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:
- az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
- a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.
Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.
A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.
Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság6 nap ago
Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat
-
Gazdaság1 hét ago
Több milliós megtakarítás: még ingatlanár-robbanáskor is verhetetlen lesz a 3 százalékos lakáshitel
-
Mozgásban2 hét ago
Skóciában tör győzelemre a hétvégén Molnár Martin
-
Tippek2 hét ago
Idén is a budapesti PlayIT ad otthont a T-esports Championship döntőjének
-
Gazdaság1 hét ago
Sokmilliós egyszeri kiadást jelent majd Otthon Start hitelből vásárolni ingatlant
-
Ipar1 hét ago
2,7 milliárd forintos beruházással lép szintet a SPAR logisztikája
-
Mozgásban1 hét ago
Így alakítja át a jövőt a töltés, a parkolás és a navigáció digitalizációja
-
Gazdaság2 hét ago
Gyorsítósáv: a vállalatok hatékonyságát támogatja a Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó cég egyedülálló fejlesztése