Gazdaság
Mesterséges Intelligencia Etikai Kódex – Vállalati irányelveket fogalmazott meg a mesterséges intelligencia alkalmazására a Bosch
MI etikai kódex: a Bosch irányelveket fogalmazott meg munkatársai számára és állást foglalt a mesterséges intelligencia (MI) körüli társadalmi vitában.
Etikai határvonalakat húzott a Bosch a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásával kapcsolatban.
A vállalat kötelező belső irányelvekben szabályozza, hogyan lehet termékeiben az MI-t használni. A Bosch MI etikai kódexének alapelve, hogy az MI-alapú döntéseket mindig az emberek ellenőrzik.
„A mesterséges intelligenciának az embereket kell szolgálnia. MI etikai kódexünk egyértelmű iránymutatást ad munkatársainknak az intelligens termékek fejlesztése során”
– hangsúlyozta Berlinben Volkmar Denner, a Bosch igazgatótanácsának elnöke a vállalat éves IoT-konferenciája, a Bosch ConnectedWorld (BCW) megnyitóján.
„Az a célunk, hogy az emberek megbízzanak az MI-alapú termékeinkben.”
A mesterséges intelligencia kulcsfontosságú technológia a Bosch számára. A vállalat célja, hogy 2025-re minden terméke mesterséges intelligencia alapú legyen vagy annak segítségével fejlesszenek, illetve gyártsanak mindent. A Bosch célja, hogy az MI-termékei biztonságosak és érthetőek legyenek.
„Ha a mesterséges intelligencia egyfajta ’fekete doboz’, az emberek nem bíznak benne, márpedig a bizalom meghatározó jelentőségű a hálózatba kapcsolt világban”
– mondta Michael Bolle, a Bosch digitális és technológiai igazgatója (CDO/CTO). A Bosch célja, hogy megbízható MI-alapú termékeket kínáljon. Etikai kódexe a vállalat „Életre tervezve” mottóján alapul, amely a folyamatos innovációra törekvést társadalmi felelősségvállalással ötvözi. A következő két év során a Bosch húszezer munkatársát képezi a mesterséges intelligencia alkalmazására, az oktatási programnak pedig része lesz a Bosch MI etikai kódexe is, amely a technológia felelősségteljes használatára ösztönöz.
Óriási lehetőséget kínál a mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligencia a haladás és a növekedés globális hajtóereje. A PricewaterhouseCoopers előrejelzése szerint a mesterséges intelligencia 2030-ig Kínában 26, Észak-Amerikában 14, Európában pedig mintegy 10 százalékkal növeli a bruttó hazai összterméket (GDP). Az MI segíthet napjaink kihívásaiban – például az éghajlatvédelmi intézkedések esetén – és az eredmények optimalizálását olyan területeken, mint az orvostudomány, a közlekedés, vagy a mezőgazdaság. A nagy mennyiségű adat elemzésével az algoritmusok képesek maguktól döntést hozni, és azt megindokolni. A Bosch már a kötelező érvényű EU-szabványok bevezetése előtt úgy döntött, hogy foglalkozik az MI-technológia alkalmazása kapcsán felmerülő etikai kérdésekkel. Ennek morális alapjául az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában rögzített értékek szolgálnak.
Az embernek meg kell őriznie az ellenőrzést
A Bosch MI etikai kódexe szerint a mesterséges intelligencia nem hozhat embereket érintő döntéseket emberi felügyelet nélkül, sőt az MI eszközként kell, hogy segítse az embert. Három lehetséges megközelítést írnak le, amelyek közös vonása, hogy az embernek mindig kontrollálnia kell a Bosch által fejlesztett MI-alapú termékek döntéseit. Az első megközelítésben (Human-in-Command) a mesterséges intelligencia kizárólag segítségként szolgál – például olyan döntéstámogató rendszerekben, amelyek tárgyak vagy élőlények megkülönböztetésében segítik az embert. A második forgatókönyv (Human-in-the-Loop) szerint az intelligens rendszer önállóan hoz döntéseket, ám ezeket bármikor felülbírálhatja az ember. Jó példa erre a részlegesen automatizált vezetés, amelynek során a sofőr közvetlenül beavatkozhat, például a parkolási asszisztens működése esetében. A harmadik megközelítést (Human-on-the-Loop) olyan intelligens alkalmazásokban használják, mint például a vészfékrendszerek. A szakemberek itt bizonyos paramétereket határoznak meg a fejlesztés során, ám a döntéshozatali folyamatba nem tudnak beavatkozni. Ezek a paraméterek szolgálnak a mesterséges intelligencia azon döntéseinek alapjául, hogy adott esetben aktiválja-e a rendszert vagy sem. A fejlesztőmérnökök utólag ellenőrizhetik, hogy a gép a korábban beállított paramétereknek megfelelően működött-e, és ha szükséges változtathatnak rajtuk.
Bizalomépítés közösen
A Bosch bízik abban, hogy MI etikai kódexe formálja a mesterséges intelligencia körüli nyilvános társadalmi vitát is.
„A mesterséges intelligencia életünk minden területén változást hoz” – emelte ki Volkmar Denner. Az intelligens rendszerekbe vetett bizalom kiépítéséhez nem csupán műszaki tudásra van szükség, hanem a politikai döntéshozók, a tudományos közösség és a társadalmi nyilvánosság közötti szoros párbeszédre is. A Bosch ezért is képviselteti magát az Európai Bizottság által létrehozott Mesterséges Intelligencia Szakértői Csoportban (High-Level Expert Group on Artificial Intelligence), amely többek között a mesterséges intelligenciával kapcsolatos etikai dilemmákat is vizsgálja. Emellett a vállalat egy jelenleg hét helyszínt magában foglaló, világméretű hálózatban, az Amszterdami Egyetemmel és a Carnegie Mellon Egyetemmel (Pittsburgh, Amerikai Egyesült Államok) együttműködve a mesterséges intelligencia még biztonságosabb és megbízhatóbb alkalmazását is kutatja. Hasonlóképpen, a baden-württembergi Cyber Valley kutatási együttműködés alapító tagjaként, a Bosch 100 millió eurót fordít egy MI-kampusz kialakítására, ahol hamarosan 700 saját szakembere dolgozik majd együtt külső kutatókkal és startup-munkatársakkal. A Bosch által alapított Digitális Bizalmi Fórum (Digital Trust Forum) pedig elősegíti az intenzív párbeszédet a vezető nemzetközi szövetségek és szervezetek szakértői között. A Fórum tizenegy tagja a 2020-as Bosch ConnectedWorld alkalmával is találkozott. „Közös célunk, hogy biztonságossá és megbízhatóvá tegyük a dolgok internetét”
– mondta Michael Bolle.
Több mint 170 előadó és 80 kiállító
A 2020. február 19-20. között megrendezett Bosch ConnectedWorld konferencián több mint 80 kiállító gyűlt össze és mutatta be a hálózatba kapcsolt világ legújabb fejlesztéseit. A több mint 170 előadó között szerepelt Volkmar Denner, a Bosch igazgatótanácsának elnöke, Michael Bolle, a Bosch digitális és technológiai igazgatója (CDO/CTO), valamint Roland Busch a Siemens vezérigazgató-helyettese, Axel Stepken, a TÜV Süd igazgatótanácsának elnöke és Scott Guthrie, a Microsoft felhő- és MI-csoportjának alelnöke is. A vitaindító programbeszédek és a nagyszabású kiállítás mellett, több mint 700 résztvevővel hackathont is rendeztek. Az idén hetedik alkalommal megrendezett Bosch ConnectedWorld konferencia a világ egyik legjelentősebb, kifejezetten a dolgok internete (IoT) témakörére épülő nemzetközi szakmai találkozó.
A Bosch MI etikai kódexében foglalt iránymutatások – Áttekintő
- A Bosch minden MI-termékének az „Életre tervezve” mottót kell tükröznie, amely a folyamatos innovációra törekvést társadalmi felelősségvállalással ötvözi.
- A mesterséges intelligencia nem hozhat embereket érintő döntéseket emberi felügyelet nélkül, sőt az MI eszközként kell, hogy segítse az embert.
- Célunk, hogy biztonságos és érthető MI-termékeket fejlesszünk.
- A bizalom vállalatunk egyik alapvető értéke. Megbízható MI-termékeket kívánunk fejleszteni.
- Az MI-termékek fejlesztésekor betartjuk a jogszabályokat és az etikai alapelvekre összpontosítunk.
Gazdaság
Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.
Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.
Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása
Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.
„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”
– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.
A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.
A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.
„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”
– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.
A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.
A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.
Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.
A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.
„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”
– összegezte az adatokat a szakember.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról
Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.
Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.
A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.
Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.
Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A nyár rejtett adója a vállalkozásoknál
-
Gazdaság2 hét ago
Megtorpantak a Temu-rendelések: a FOXPOST is jelentős visszaesést lát
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkeztek a Yettel HiperNet optikai internetcsomagok
-
Mozgásban2 hét ago
Biztonságban két keréken: megérkezett a Xiaomi Electric Scooter 6 sorozat
-
Egészség2 hét ago
A home office legdrágább tévedése: amikor a monitort próbáljuk megspórolni
-
Szórakozás2 hét ago
Presser, Oláh és az olimpiai bajnokok – ismét aukciót szervez a Tűzcsiholó
-
Szórakozás2 hét ago
Ilyen volt a foci VB a Telekomnál
-
Zöld2 hét ago
Kevesebb antibiotikum és környezetterhelés, kisebb járványkockázat: ezért számít az állatjólét






