Gazdaság
Kényszerből sietünk a digitális jövőbe: új időszámítás kezdődik a magyar cégeknél a járvány után
Miközben az új típusú koronavírus világjárvánnyá nőtte ki magát, a lakosság és lassan a gazdasági szereplők is belátták, hogy a következő hetek-hónapok drasztikusan megváltoztatják a hétköznapokat és az üzleti kilátásokat.
Habár a hosszútávú következményeket egyelőre megbecsülni is lehetetlen, a vállalkozások számára most Magyarországon és világszerte is kulcskérdés, hogy hogyan tudják fenntartani az üzletmenet folytonosságát. A kényszerhelyzet újabb és újabb digitális eszközök bevonását követeli meg a cégektől, a most megszerzett technológiai tőkéből pedig a válság után is nagy előnyt lehet kovácsolni. Ebben nyújt segítséget a magyar Stylers Group informatikai cégcsoport, mely március 26-án ingyenes webinarral és szoftveres megoldásaival mutatja az irányt a digitális jövőbe.
A járványhelyzetben a minél hatékonyabb digitális eszközök és megoldások csatasorba állítása elemi érdeke minden vállalatnak, közvetetten pedig az államok és a munkavállaló lakosság számára is kulcsfontosságú. A távmunkát segítő vagy egyéb digitális megoldások bevezetése nemcsak a vírus terjedését, de a gazdasági károkat is mérsékelhetik, ezért érdemes most minden cégnek előremenekülni és megtalálni a válaszokat a válságszituációban jelentkező kihívásokra. Mivel a lassú felzárkózás lehetősége a járvánnyal elúszott, számos magyar és nemzetközi techcég tette ingyenesen elérhetővé platformjait és alkalmazásait, valamint a digitális átállással kapcsolatos ajánlásait – köztük a Stylers Group is.
Barátkozzunk meg velük: remote work, hiperautomatizáció, 5G
Felmérések szerint az amerikai vállatok 70 százaléka már rendelkezik a digitális transzformációra vonatkozó stratégiával vagy éppen annak kialakításán dolgozik, miközben előrejelzések szerint 2030-ra a teljes globális GDP mintegy 13 ezer milliárd dollárral nőhet a digitalizáció és automatizáció hatásának köszönhetően. A képlet világos: a járvány okozta visszaesés is hatékonyabban kezelhető, ha a digitális kihívásokra lehetőségként tekintenek a hazai cégek, és mihamarabb megpróbálják adaptálni az új technológiákat a mindennapi működésükbe.
„A napokban számos világcég döntött már a távmunka részleges vagy teljes körű bevezetése mellett, a magyar vállalkozások azonban lépéskényszerbe kerültek: eddig a munkavállalók mindössze 4 százaléka dolgozhatott csupán otthonról, ami még az uniós átlagot (19%) is messze alulmúlja. Ezen a területen tehát azonnal lépnie kell a hazai cégeknek, megismerni és széles körben alkalmazni a különböző otthoni munkavégzést segítő eszközöket. Elképesztő mértékben törnek ugyanakkor előre a mesterséges intelligenciát (AI) és a gépi tanulást (ML) alkalmazó „hiperautomatizációs” megoldások is. Gondoljunk csak a chatbotokra, automatizált email marketingre, vagy az RPA, magyarul robotizált folyamatautomatizációs megoldásokra, melyek mind óriási lehetőséget jelentenek a cégek kezében, hogy növeljék hatékonyságukat, ügyfeleik elégedettségét vagy éppen munkavállalóik motivációját”
– magyarázza Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO-ja.
Biztosan velünk maradnak az okostelefonok is, melyek nemcsak a magánéletben, de a munkánkban is nélkülözhetetlen társaink – és elsősorban már nem a telefonos kapcsolattartás miatt. Új korszakot nyit ugyanis az 5G hálózatok elterjedése, mely olyan munkafolyamatok elvégzését is lehetővé teszi a mobilunkon, melyekre korábban nem is gondoltunk volna megfelelő sávszélesség és számítási kapacitás hiányában. A mobileszközök fokozottabb bevonásával ráadásul a legfiatalabb munkavállalók elköteleződését is javíthatják az innovatív vállalkozások sőt, az 5G krízishelyzetek, valamint természeti katasztrófák idején is életmentő kommunikációs csatornákat kínálhat.
Remote, kész, rajt! – ingyenes webinarral segít a Stylers
„Nagyot tévednek azok, akik a digitális forradalomban csupán a robotok és a mesterséges intelligencia uralmát látják. Minden újonnan megjelenő eszközhöz értő felhasználók kellenek, így a cégeknek nagy felelősségük van abban, hogy a folyamatos tanulást támogató vállalati kultúrát alakítsanak ki, és felkészítsék a dolgozókat a munkájukat érintő változásokra. A Braining Hub-bal együttműködve egy olyan webináriumot szervezünk, ahol az aktuálissá vált szükséghelyzet kapcsán kerekasztal partnereink segítségével osztjuk meg a tapasztalatainkat és javaslatainkat a remote munkavégzésről, annak lehetőségeiről és kihívásairól”
– teszi hozzá Gönczy Gábor.
Hogyan motiváljuk a távmunkában dolgozó kollégákat? Mire kell kifejezetten ügyelni IT-biztonsági szempontból? Milyen eszközök támogathatják HR oldalról a közép-és hosszútávú remote munkavégzésből adódó kihívások kezelését? Ezekre és még sok más kérdésre is választ kaphatnak az érdeklődők március 26-án 14 órától. A virtuális találkozó ingyenes és mindenki számára nyitott, azonban előzetes regisztrációhoz kötött.
Gazdaság
175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében
Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.
Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.
A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.
Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.
„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”
– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.
„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”
– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.
„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”
– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.
„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”
– emelte ki Nagy Elek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.
Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.
Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.
Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.
Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.
Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.
Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:
- az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
- a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.
Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.
A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.
Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság1 hét ago
Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat
-
Gazdaság1 hét ago
Több milliós megtakarítás: még ingatlanár-robbanáskor is verhetetlen lesz a 3 százalékos lakáshitel
-
Tippek1 hét ago
Adni Öröm! – Országos összefogás az iskolakezdéshez
-
Mozgásban1 hét ago
Így alakítja át a jövőt a töltés, a parkolás és a navigáció digitalizációja
-
Gazdaság5 nap ago
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
-
Gazdaság2 hét ago
Sokmilliós egyszeri kiadást jelent majd Otthon Start hitelből vásárolni ingatlant
-
Ipar2 hét ago
2,7 milliárd forintos beruházással lép szintet a SPAR logisztikája
-
Tippek2 hét ago
Elindult a nevezés a Hégető Honorka-díjra