Gazdaság
Okostévéken is használhatjuk a KRÉTA és a Google Tanterem rendszereket
Nagy segítséget jelenthetnek az otthoni televíziók a távoktatásban
Komoly kihívás elé állítja az oktatókat, diákokat és szülőket, hogy a hazánkba is begyűrűző, az egész világon óriási veszélyt jelentő koronavírus elleni intézkedések egyik sarkalatos pontjaként határozatlan időre bezárták az iskolákat, hiszen a hagyományos módszerek helyett hirtelen teljesen új eszközökkel kell tanítaniuk és tanulniuk.
Szinte minden otthonban vannak azonban olyan eszközök, amelyeket könnyen bevonhatunk a folyamatba – ilyen például az okostelevízió is, amely plusz egy digitális eszközként segítheti a családokat. Az LG most összegyűjtött pár hasznos tippet, melyek segítségével az otthoni tévékészülék is fontos szereplőjévé válhat a távoktatásnak.
Online Kréta és Tanterem
Jelenleg nincs egységesen használt rendszer vagy protokoll arra vonatkozóan, hogy milyen alkalmazást kell használni a távoktatáshoz, az Oktatási Hivatal mindenesetre a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszert, vagyis a KRÉTA-t javasolja. A rendszer minden szülő és diák számára ismerős lehet, hiszen eddig elsősorban adminisztrációs felületként alkalmazták az iskolák – az osztályzatok beírása és a tanulók értékelése is ezen a felületen zajlott –, de jól használható az online tanulásban is, hiszen alkalmas a tudásanyag átadására, podcastek letöltésére, valamint a kétoldali kommunikációra.
Emellett minden jel arra utal, hogy az elkövetkező hetekben-hónapokban igen fontos szerepet kaphat a Google Tanterem. Ez egy olyan ingyenes szolgáltatás, amellyel bárki egyszerűen hozhat létre kurzusokat és mapparendszereket, oszthat ki és ellenőrizhet feladatokat vagy kommunikálhat a diákokkal.
A Kréta és Tanterem alkalmazások számos eszközről érhetők el ingyenesen. A leggyakrabban asztali számítógépről vagy laptopról, böngésző segítségével használják a felületeket. Hasonlóan népszerű a mobilra vagy tabletre letöltött alkalmazások használata, hiszen a KRÉTA és a Google Tanterem is kínál applikációt ezekre a digitális eszközökre.
Televízió, mint oktatási eszköz
Az alapvetően kulturális témákra fókuszáló M5 televíziócsatorna március 16. óta minden hétköznap olyan tartalmakat sugároz, amelyek segítik az otthoni tanulást, de nem csak emiatt kaphatnak kiemelt szerepet a tévékészülékek. „A ma kapható LG okostelevíziók gyorsan és egyszerűen csatlakoztathatók a mobileszközökhöz és számítógépekhez, így az online oktatás során használt alkalmazásokat egyszerre többen nézhetik, amellyel egyszerűbbé és kényelmesebbé válhat a tananyag elsajátítása és a családtagok együttműködése” – mondta el Slezsák Dániel, az LG szórakoztatóelektronikai szakértője. Az alábbiakban az ő segítségével mutatjuk be azokat a funkciókat, amelyeknek köszönhetően a tévéket is könnyedén bevonhatjuk az otthoni oktatási gyakorlatba.
- Böngésző
Az okostévék szerves részét képezi a webböngésző, így ezt használva csak be kell írni a megfelelő internetes címeket, és máris lehet használni a KRÉTA-t. Fontos megjegyezni, hogy az LG televíziók képesek együttműködni az USB porton keresztül csatlakoztatott billentyűzettel, illetve egérrel, aminek köszönhetően a szövegbevitel és a navigáció is gyors, valamint kényelmes. Ennek köszönhetően a böngésző a tévén gyakorlatilag majdnem úgy használható, mint egy számítógépen.
- Képernyőtükrözés
A kompatibilis okostelefonok kijelzője egyszerűen, vezeték nélküli úton tükrözhető a televízió nagyméretű képernyőjére az LG TV Plus nevű ingyenes alkalmazás, a Screen Share/Miracast technológia (a legtöbb mobil ilyenkor a tévé mozgásérzékelős Magic Remote távirányítójával is vezérelhető) vagy Apple készülékek esetén az Airplay szolgáltatás segítségével. Ezt követően nincs más dolga a diákoknak, szülőknek, mint elindítani a KRÉTA vagy Google Tanterem applikációt a mobilon, és máris láthatják annak képét a tévé nagy kijelzőjén.
- Számítógépes monitor
A számítógépek is egyszerűen csatlakoztathatók egy okostelevízióhoz, így a feladatokat sokkal kényelmesebben láthatjuk egy nagy képernyőn. Ehhez nem kell mást tenni, mint egy HDMI kábellel összekötni a laptopot vagy asztali gépet a tévével.
Nem mindegy, hogy mit nézünk
A televíziók bevonása az otthoni tanulásba sok szempontból segítheti a családok életét. A szemünk védelme ugyanakkor legalább olyan fontos, mint a tökéletes szín- és képmegjelenítés, ezért nem mindegy, hogy milyen televíziót használunk. A független TÜV Rheinland minősítő intézet vizsgálatai szerint az LG OLED televízióinál a kékfény-kibocsátás mértéke 34 százalék, ami jelentősen kisebb az 50 százalékos egészségügyi határértéknél, valamint lényegesen alacsonyabb, mint amit egyes csúcskategóriás LCD kijelzők produkálnak. Mindez pedig azért fontos, mert a kék komponens túlzott jelenléte káros hatással lehet az agyra, csökkentheti a koncentrációt és álmatlanságot okozhat. A TÜV Rheinland szakemberei emellett azt is megállapították, hogy az LG OLED kijelzői nem villódznak, és hivatalosan is szemkímélőnek nyilvánították őket.
Azoknak, akik szeretnék online oktatásra használni LG okostévéjüket, érdemes ellátogatniuk a https://www.lg.com/hu/lg-magazine/hasznos-tanacsok/a-tavoktatasban-is-segitenek-az-lg-televiziok weboldalra, ahol részletes segítséget kaphatnak a fent említett funkciók beállításához.
You may like
-
Újgenerációs módszer a nyelvtanulás szolgálatában
-
A Samsung AI TV-k a televíziózás új korszakát hozzák el
-
Hány éves kortól járhat egyedül iskolába a gyerek?
-
Népszerűek voltak az elmúlt félévben a logisztikai események és oktatások
-
Bortárolás mesterfokon – akár csak egy igazi borospincében
-
Hűsölj okosan a Samsung klímamegoldásaival!
Gazdaság
Változások a Magyar Telekom felsővezetésében
Szerződése lejártával távozik a Magyar Telekomtól Daria Dodonova gazdasági vezérigazgató-helyettes és Igazgatósági tag.
Lubor Zatko műszaki vezérigazgató-helyettes pedig a Deutsche Telekom Csoporton belül más pozícióban folytatja karrierjét. A gazdasági vezérigazgató-helyettesi pozícióra a Deutsche Telekomtól André Lenz érkezik a társasághoz 2025. március 1-i hatállyal, a műszaki vezérigazgató-helyettesi feladatkört pedig 2025. január 1-től Nagy Péter látja el, aki jelenleg a Magyar Telekom műszaki kiszolgálásért felelős vezetője.
Daria Dodonova, a Magyar Telekom gazdasági vezérigazgató-helyettese és Igazgatósági tagja 25 év után távozik a Deutsche Telekom Csoporttól és a Magyar Telekomnál betöltött pozíciójából 2025. február 28-án. A felsővezető 2020-ban érkezett a Magyar Telekom Csoporthoz, ahol fő fókusza a pénzügyi eredményesség, a pénzügyi stratégia, valamint a kockázatmenedzsment, illetve a vállalat piaci kapitalizációjának növelése volt.
Utódja André Lenz, a Deutsche Telekom Group controlling vezetői feladatköréből érkezik Budapestre 2025. március 1-i hatállyal. André Lenz több mint 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik, korábban a Deutsche Telekom Csoport németországi és ausztriai operációiban dolgozott pénzügyi területen. 2009 és 2014 között kezdetben a Sales controlling, később a Planning and reporting területekért felelt vezetőként a Telekom Deutschlandnál. 2014 és 2018 között pedig a T-Mobile Austria kontrolling igazgatója volt. Ezt követően 2018-tól – Bonn-ba visszatérve – a Deutsche Telekom business, majd performance controlling vezetőjeként folytatta karrierjét, ahol jelenleg is Csoport szinten felel a Deutsche Telekom stratégiai üzleti egységeiért: Németországért, a T-Systemsért, Európáért, valamint a Technológiai és Innováció, illetve Group Headquarter szolgáltatásokért. André Lenz közgazdasági diplomáját Németországban, a Ruhr Egyetemen szerezte.
Lubor Zatko, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese, aki 2019 októbere óta látta el a pozíciót, 2024. december 31-ével távozik a Társaságtól, hogy karrierjét a Deutsche Telekom Csoporton belül más pozícióban folytassa. Felsővezetői tevékenysége során sikeresen vezette a technológiai terület agilis átalakulását, felelt a hálózati modernizáció és üzemeltetés, valamint az informatikai architektúra-fejlesztés és üzemeltetési tevékenység irányításáért. Mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Telekomnak meghatározó a szerepe a magyar társadalom digitalizációjában.
A műszaki vezérigazgató-helyettesi feladatkört 2025. január 1-től Nagy Péter veszi át, aki jelenleg a vállalat műszaki kiszolgálásért felelős vezetőjeként dolgozik. A szakember húsz év szakmai tapasztalattal és tizenöt év vezetői tapasztalattal rendelkezik a szolgáltatás menedzsment és üzemeltetés területén. Korábban különböző pozíciókat látott el az IBM Global Services Hungary-nél, a magyarországi Lufthansa Systems-nél, valamint az Unisys Global Services Hungary-nél, majd 2020-ban csatlakozott a Magyar Telekomhoz. Új feladatkörében a már megkezdett digitális transzformáció folytatásáért, az 5G lefedettség fejlesztéséért, az IT transzformáció támogatásáért, valamint a gigabit-képes vezetékes hálózati végpontok számának növeléséért lesz felelős.
„A Magyar Telekom nevében ezúton is szeretnék köszönetet mondani Daria-nak és Lubornak az elmúlt években nyújtott kiváló szakmai és vezetői munkájukért. Daria gazdasági vezetése meghatározó szerepet játszott a vállalat kiegyensúlyozott működésében és a kiemelkedő pénzügyi eredmények tekintetében. Pénzügyi szakértelmének köszönhetően azon túl, hogy a Magyar Telekom megőrizte stabilitását, további növekedést ért el. A műszaki területen Lubor vezetése alatt mind technológiai, hálózatfejlesztési, mind pedig transzformációs szempontból izgalmas és eredményes időszakot tudhatunk magunk mögött, területe számos innovációt valósított meg útmutatásával”
– mondta Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója.
„André Lenz-t és Nagy Pétert üdvözlöm a Magyar Telekom felsővezetésében. Biztos vagyok benne, hogy sokrétű tudásuk, tapasztalatuk hozzájárul majd vállalatunk lendületének és üzleti eredményességének megőrzéséhez”
– tette hozzá.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Mesterséges intelligencia egy kkv mindennapjaiban
A forgószélként érkező, de a jelek szerint tartósan köztünk maradó mesterséges intelligencia nemcsak a laikus közönséget, az MI vezérelte alkalmazások piacát és a startup ökoszisztémát, vagy a művészek világát bolygatta meg, hanem komoly hatással van a hazai kkv-kra is. Egy friss kutatás szerint 63%-uk rendkívül alacsony MI tudatossággal bír és csak 2% nevezhető kiemelkedően tudatosnak ezen a területen. * Azonban, akik már használnak generatív MI alkalmazásokat, ők sem biztos, hogy tisztában vannak olyan kérdésekkel, hogy az ilyen eszközök segítségével előállított, majd céges, akár piaci környezetben felhasználni kívánt tartalmaknak milyen szerzői jogi vonatkozásai vannak.
Annyira áthatja a generatív mesterséges intelligencia témája a hazai kis- és -középvállalkozások életét is, hogy egy-egy cégvezető előbb-utóbb szembesül a kérdéssel: az én cégem mire tudná használni? Erre már most rengeteg válasz adódik, az azonban még sok esetben kérdéses, hogy az MI „termékei” szerzői és egyéb jogi szempontból milyen megítélés alá esnek. A leggyakrabban használt, szöveget, képeket, videókat, akár zenei felvételeket generáló MI platformokat már nagyon kis befektetés mellett, minimális betanulással működésre lehet bírni, majd az eredményt akár céges kommunikációra, értékesítés támogatására, vagy akár PR célokra használni. Lássuk, hogy vannak-e ebben jelenleg buktatók és ha igen, mik azok!
A szerzői jog és az MI viszonya
Elsőként azt érdemes tisztázni, hogy pontosan mit és hogyan véd a szerzői jog: művészeti, kulturális vagy tudományos alkotások (például filmek, fotók, irodalmi művek, grafikai alkotások) akkor állhatnak szerzői jogi védelem alatt, ha többek puszta ötletnél, és bírnak úgynevezett „egyéni, eredeti jelleggel”. Ez azt jelenti, hogy az alkotás, például a fotó, akkor lesz szerzői jogilag védett, ha annak elkészítése során a fotós kreatív döntéseket hoz – például a téma, pozíció, perspektíva megválasztásával –, és olyan egyéni jelleggel ruházza fel, amely megjelenik a végső alkotásban. Az így készült alkotások a létrejöttüktől a „szerző”, vagyis az alkotó egész életében és a halála utáni 70. év végéig a jogilag védett.
Szorosan kapcsolódik ide a névfeltüntetés, ami a szerzőket illető egyik legfontosabb személyhez fűződő jog, mely révén a mű és a szerző kapcsolata tisztázható, és erről – vagyis arról, hogy feltüntessék-e a szerző nevét a művel összefüggésben, a szerző jogosult dönteni (főszabály szerint egyébként fel kell tüntetni). Ha ez elmarad az a szerzői jog megsértésének minősülhet – amivel szemben bíróságnál fel is léphet a szerző. Erre példaként: Gaál Sándor fodrász és feltaláló, a gépével hullámosított hajú modellről készült fotó publikálását a Színházi Élet című magazinban a Bíróság jogsértőnek találta, mert elmulasztották feltűntetni a fotográfus, Földes Izsó nevét a képpel összefüggésben 1931-ben.
Mindezt a jelenre, az MI korra vetítve egyelőre bonyolult kérdés, hogy mi a helyzet a MI segítségével átalakított/készített képekkel? A gépi tanuláson alapuló szoftvereket már elég régóta használják általános retusálási feladatokra, mégsem merült fel eddig komolyan annak a szükségessége, hogy például a szín filterezés során használt szoftvert meg kellene jelölni szerzőként. Ha azonban komolyabb átalakítást, például deepfake (valósághű, de hamis tartalom – pl. olyan mondatok híres emberektől, amelyek sosem hangzottak el) jellegű beavatkozást végeztetünk el az MI segítségével, akkor az EU AI Rendelete alapján fel kell tüntetnünk, hogy mesterséges Intelligencia manipulálta képet.
Kié akkor az MI által előállított kép?
Erre egyelőre csak nem egyértelmű válasz adható: attól függ. Attól, hogy mennyi emberi kreatív döntés, vagy egyéni jelleg jelenik meg a végső alkotásban. Ha például csak annyi promptot (szöveges utasítást, parancsot) kap a képgeneráló MI, hogy alkosson egy fotót egy tengerparti naplementéről, minden mást azonban a rendszerre bízunk, akkor csak egy ötletet, mint egy megrendelést adtunk át az eszköznek, miközben az érdemi, kivitelezési kreatív döntést a rendszerre bíztuk, rá delegáltuk.
Az AI azonban nem lehet szerző.
Mivel nem vett részt a kreatív kivitelezésben ember, aki a szerzői jogok alanya lehet, és a kreatív kivitelezést megvalósító MI nem lehet szerzői jogok alanya, az így létrejött kép nem is kap jogi védelmet. Más a helyzet azonban, ha a generált képet jelentősen átdolgozzuk, új elemekkel egészítjük ki saját alkotómunka révén, ugyanis ilyenkor az új elemek tekintetében – ha közben érdemi, új, kreatív döntések születnek – szerzői tevékenységet végzünk és ezekre a részekre szerzői jogunk lehet. És megint más a helyzet, ha az MI például csak a retusálásban, utómunkákban segít, hiszen ilyenkor elenyésző a gépi hozzájárulás a végső alkotásban, és aligha vitatott a szerzői státusz.
A zeneszámok esetén annyiban lehet más a helyzet, hogy ha a zenemű szerzője és a dalszöveg írója két külön személy – ilyen szempontból egyszerűbb az MI általi generálás értékelése is. Ha megírunk egy dalszöveget, és annak a megzenésítését az MI-re bízzuk, akkor szerzői jog csak a dalszövegen keletkezhet – ha az a feltételrendszernek megfelel – míg az MI által generált zene nem minősülhet műnek annak okán, hogy azt nem természetes személy alkotta
Itt azt is fontos tisztázni, hogy a szerzői jogi védelemhez nem szükséges a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejelentést tenni; ha az alkotás megfelel a törvényi feltételeknek, akkor az jogvédettnek tekinthető. Ha a feltételek megfelelő fennálltát vitatná valaki – például felmerül, hogy a sajátunknak vallott zeneszám zenei alapja az MI bevonása miatt nem is részesülne jogi védelemben – akkor az ilyen típusú jogvitát a felek bírósági úton tudják rendezni.
Belátható és beláthatatlan következmények
Még mindig friss élmény talán mindenkinek a generatív mesterséges intelligencia használata, aminek a lehetséges felhasználási módjait folyamatosan tárjuk fel, ezzel párhuzamosan nyaktörő tempóban zajlik a fejlesztése is, ezért jósolni rendkívül nehéz, de valamennyi tapasztalatot mégis összegezhetünk az elmúlt pár évből.
A kreatív iparágak fő szegmenseiben egyelőre nem csökkent a kereslet az emberi alkotók munkái iránt, szemben az MI generált tartalmakkal. Továbbra is emberi szerzők művei szólnak a rádióban, és streaming platformokon is ők dominálnak. Vannak olyan piaci szegmensek, ahol tere lehet a gyorsabb és egyszerűbb gépi generálásnak az emberi alkotókkal szemben – a háttérzene felhasználás, vagy a stock image-ek (illusztrációnak szánt, előre elkészített, megvásárolható fotók) piacán az MI generált tartalmak például kiválthatják az emberi kreativitás által táplált repertoárokat.
A szerzők, előadóművészek, illetve általában a szerzői jogi jogosultak oldaláról az ijedelem nagyobb részt abból ered, hogy a hozzájárulásuk nélkül, vagy legalábbis nem teljesen tisztázott körülmények között, használták fel a műveiket gyakran olyan MI rendszerek tanítására, amik a jogosultak piacán, a műveikkel, teljesítményeikkel akár versenyezni is tudó termékek tömeges előállítására alkalmasak.
Ezen a területen a jogalkotók, jogalkalmazók még felmérni és értékelni próbálják a jogosultak sérelmeit és keresik az élhető, arányos intézkedéseket, amelyek egyszerre védik a jogosultak érdekeit, és nem jelentenek túl nagy akadályt a technológiai innovációnak sem.
A szakértők általános tanácsa, hogy ha a céges célokra használunk bármilyen generatív MI-t, akkor érdemes feltüntetni a forrást, illetve az eszközt, betartani az alapvető, kézenfekvő etikai szempontokat (ismert műalkotások, karakterek, pl. Mona Lisa, felhasználása), illetve átolvasni a felhasználási feltételeket, és az alapján meggyőződni arról, hogy pontosan mire ad jogosultságot, vagy milyen felelősséget vállal az adott platform szolgáltatója.
*Forrás: a BellResearch és a System 32 IT Kft. közös kutatása
Illusztrációk: CoPilot AI
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Az ESG elsősorban kommunikációs kérdés – de nem úgy, ahogy sokan gondolják
Az ESG hamarosan a kisebb vállalkozásokra is jelentős kötelezettségeket ró majd, ami sok más mellett a belső kommunikáció terén is új és összetett kihívásokat hoz magával.
A feladat nehezen oldható meg átfogó, minden dolgozót elérő kommunikációs platform nélkül, miközben a kétoldalú kommunikáció megteremtése önmagában is nagyban erősíti az ESG „S” lábát, tehát a társadalmi pillért, ami a kritériumrendszer egyik meghatározó eleme.
A nagyvállalatoknál már a napi feladatok része, míg a kis- és középvállalatoknál a következő évek feladatai közé tartozik az ESG-jelentési kötelezettség. A kérdéssel ma még gyakran csak jogi megközelítésben, a jelentés és audit szintjén foglalkoznak, miközben már maga a kötelezettség teljesítése is embereken múlik, ráadásul a teljesítéshez szükséges szemléletet sem a „cégnek”, hanem személy szerint a dolgozóknak kell átvennie. Ha ebből indulunk ki, akkor nem kérdés, hogy egyelőre méltatlanul kevés szó esik az ehhez szükséges kommunikációról ‒ hívta fel a figyelmet Czinger Erik, a többcsatornás vállalati kommunikációs hálózatokat üzemeltető Munipolis hazai vezetője.
A szakértő szerint az ESG-kérdést tisztán jogszabályi kötelezettségként megközelíteni épp a kezdeményezés lényegét ássa alá, és gyakran egyenes út a „greenwashing”-hoz. Kezdetben, a kapcsolódó rutin kialakulásáig érezheti azt egy vállalat vezetése, hogy csak egy újabb terhet kapott a vállára, de ennél érdemes messzebb látni. Az ESG mint fogalom azért jött létre, hogy a vállalkozások működése biztosabban környezettudatos, átlátható, etikus, méltányos és társadalmilag is hasznos legyen, így az elveivel nehéz lenne vitatkozni.
Mindezen törekvések azonban felszínesek maradnak, ha a cégben dolgozók ‒ álljanak a hierarchia bármely szintjén ‒ nem vallják magukénak az ehhez kapcsolódó elveket és emiatt mellőzik, a gyakorlatban nem, vagy csak látszólag hajtják végre a sikeres ESG működéshez szükséges lépéseket. A valódi szemléletváltozáshoz így többek közt a belső kommunikáción és a példamutatáson keresztül vezet az út.
Már maga az ESG kötelezettség miatt is rengeteg, korábban nem kezelt információt kell előállítani és gyűjteni, ami szintén a dolgozóknak jelent feladatot, amit megint csak kommunikálni, ellenőrizni kell. Begyűjteni a dolgozói visszajelzéseket, megszervezni és összefogni a csapatokat, motiválni a munkatársakat és megosztani velük a vonatkozó információkat. Ha egy cég különböző, egymástól távoli helyszíneken működik, vagy a munkatársak jelentős része dolgozik külső helyszíneken, mindez egyáltalán nem evidens ‒ fogalmazott Czinger Erik.
Az elsődleges az ennek megszervezésére irányuló vezetői szándék, de utána rögtön bizonyos kommunikációtechnikai kérdéseket kell megválaszolni. Ezen segít egy olyan átfogó platform, ami rendelkezik az intranet mélységével és stabilitásával, de elég rugalmas és kétirányú ahhoz, hogy például gondoskodjon a HR-osztály számára az elkészített felmérések vagy kérdőívek visszajelzéseiről. Emellett alkalmas a balesetmegelőzés, a hibák, dicséretek, fejlesztési ötletek tolmácsolására, megoldja a visszaélésbejelentési rendszer (whistle blowing) feladatait is, ráadásul minderről elemzéseket ad a vezetőknek.
A megfelelő kommunikációs technológia tehát egyrészt segít eleget tenni az ESG-követelményeknek, másrészt a belső kommunikáció javításával, a dolgozói vélemények, szándékok becsatornázásával és a mindenkire kiterjesztett információ-hozzáféréssel önmagában is jelentős lépés az ESG törekvésekben. Mindez elsősorban az „S”, tehát social, társadalmi pillér tekintetében fontos, de a kommunikáció, ennek magas színvonala lényegében mindennel összefügg, amit a vállalatok az ESG területén tesznek, vagy tenniük kell. Nem véletlen, hogy már ma is több száz, főleg nagyvállalat kezeli belső kommunikációját az említett platformon keresztül, mintegy 30 ezer alkalmazottat kötve be az információáramlásba.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Népszerű
HONOR Watch 5: Könnyed kialakítással és fejlett funkciókkal érkezik az új okosóra
A HONOR Magic V3 és V2 a minimalista divat legjobb barátai
A Messer csökkenti CO2-lábnyomát, és támogatja ügyfeleit fenntarthatósági törekvéseikben
A Hankook kiválóan szerepelt a független téli és négyévszakos gumiabroncs-teszteken
Testre szabott logisztika
Kihívások mellett lehetőséget is tartogat a NIS2 a magyar cégeknek
Trump a TikTok-kal győzött – ez volt a titka a szakértő szerint
A Samsung AI TV-k a televíziózás új korszakát hozzák el
Újabb adókönnyítés segítheti a kockázati tőkebefektetéseket
Meddig számít frissen gyártottnak egy gumiabroncs?
Kapcsolódó cikkek
Technokrata.hu
Szabadon engedett betoncápák
IT-őrült van a családban? Ezeknek biztosan örülni fog karácsonykor
3D-s szkennelés érkezik a Siemens épületmenedzsment szoftverébe
Egy ajándék, ami megkönnyíti a mindennapokat egész évben
Az állam megteheti, hogy digitalizál, kérdés, hogy miként fogjon hozzá
Több mint 5 tonnás termésátlaggal nyerte egy gazdálkodó a Syngenta napraforgó termésversenyét
Egyszerre terjed majd az AI és az emberközpontúság a munkahelyeken
Nemzetközi startup siker az EWA Food versenyen
Új lehetőség civil szervezeteknek: üzleti szakemberek támogatják a társadalmi hatás növelését
Magyar cégek: minél zöldebb, annál valószínűbb, hogy becsődöl
Műszaki-Magazin.hu
Lassul a mobil adatforgalom növekedése, de 2030-ig így is megtriplázódik
A vezetés iránytűje: japán filozófia mentheti meg a cégvezetőket?
3D-s szkennelés érkezik a Siemens épületmenedzsment szoftverébe
Egy tuti tipp a tökéletes karácsonyi ajándékhoz
Olvassa online is a Műszaki Magazin legfrissebb lapszámát!
Fiatalokkal erősít Európa: a Z generáció a jövő kulcsa
A vállalatok önmérsékletére is szükség lenne a mérnökhiány csökkentéséhez
Találja meg a megfelelő hajtáskábelt az igus readycable keresővel
Akár 60 százalék energiamegtakarítás a legmodernebb kompresszorral?
Rugalmas termékcsalád a stabil tisztaságért alacsony egységnyi tisztítási költséggel
Ajánljuk
Friss
-
Okoseszközök2 hét ago
A HONOR Magic V3 és V2 a minimalista divat legjobb barátai
-
Egészség2 hét ago
10 panasz, amit elkerülhetsz, ha mozogsz a munkahelyeden
-
Okoseszközök2 hét ago
Robotokkal segíti a hatékonyabb oktatást a Yettel
-
Ipar2 hét ago
Újfajta motorindítót hoz a Siemens
-
Szórakozás2 hét ago
A SkyShowtime és a Magyar Telekom prémium szórakoztatást kínál a magyar nézőknek
-
Okoseszközök2 hét ago
Számos innovációs díjjal ismerték el az LG-t a CES 2025 bírái
-
Okoseszközök2 hét ago
Melody of Europe: Szimfónia született Európa mobilhálózati adataiból
-
Ipar1 hét ago
80 százalékkal csökkentett teljes károsanyag-kibocsátás