Gazdaság

Startup Grind tech konferencia a Szilícium-völgyben magyar szemmel

A vállalkozásoknak, startupoknak szóló nemzetközi hálózat, a Startup Grind 2020. februárban ünnepelte fennállásnak 10. évfordulóját. A Startup Grind története 2010-ben indult, amikor Derek Andersen és egy barátja összeült egy februári napon, hogy a vállalkozásuk előtt álló nehézségekről beszéljenek, őszintén. Akkor még nem gondolták, hogy ez az első találkozó csak a kezdet, és hogy pár évvel később egy országokon és kontinenseken átívelő közösség fog formálódni, amivel több millió ember életére lesznek hatással.

A baráti beszélgetésekből mára a Startup Grind egy globális nonprofit hálózattá nőtte ki magát. Száznál is több országban működnek azok a helyi közösségek, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy a hasonlóan gondolkodó vállalatok, cégek és startupok számára egy olyan platformot biztosítanak, ami összeköt, edukál és inspirál.

2020. február 11-én tartotta a nyolcadik konferenciáját a Startup Grind, a helyszín San Francisco, Redwood City volt, ahol 2 napra a világ élvonalába tartozó startupok, tech cégek és szervezetek találkoztak, hogy tanuljanak egymástól, és hogy megosszák a közönséggel azokat a történeteket és siker sztorikat, amik inspirálhatják a vállalkozások következő generációit. A Startup Grind magyarországi szekciója, a Startup Grind Budapest, a Start it @K&H inkubátor és az INPUT Program támogatásával az idei konferenciára 3 magyar résztvevő is kiutazott. A konferencián a Start it @K&H inkubátor programjában résztvevő Zero Waste Journey-től Mascsák Klaudia, a Briefly részéről pedig Bittera Réka és Tassonyi Csenge vett részt. A két napos eseményen több mint 96 ország képviseltette magát és több mint 100 workshop és programelem közül választhattak a látogatók.

A Startup Grind Global konferenciáról rengeteg pozitív tapasztalattal és élménnyel tért haza a 3 fiatal startupper. A 10 napos amerikai útjuk során bejárták San Francisco-t, ízelítőt kaphattak az amerikai startup világ egy kis szeletéből, illetve új kapcsolatokkal és tudással gyarapodtak. Sokan érezhetik úgy, hogy az itthoni startup világ egy burkot képez, és aki nem volt még nagyobb nemzetközi startup tematikájú eseményen az könnyen általánosíthat. Így volt ezzel Klaudia is, akinek ez egy remek alkalom volt, hogy kilépjen a biztonságosnak hitt komfortzónájából és megtapasztalja, illetve betekintést nyerjen a szilícium-völgyi startup gondolkodásba és életérzésbe. Elmondása szerint Budapesten ritkán találkozik olyan emberekkel, akik nem csak felületesen érdeklődnek a másik iránt, illetve nagyon ritkán élte át azt, hogy a magyar startupok támogatnánk egymást, helyette mindenkiben a versenytársat keresik. A legnagyobb kontraszt szerinte, az emberek hozzáállásában van. Az ottani környezet sokkal befogadóbb, a startup vállalkozók szenvedélye pedig ragadós, ami így együtt képes megteremteni a tökéletes légkört, hogy merjünk nagyot álmodni. A Zero Waste Journey tanácsa: kellő önbizalom, megfelelő empátiával párosulva, a figyelmesség, hogy mindenkiben észre vegyünk valami különlegeset, mindehhez pedig nyitottságra és új gondolkodás módra van szükség. Hazatérve Klaudia és csapata újult erővel dolgozik azon, hogy egy olyan mobil applikációt hozzanak létre, ami segít a felhasználóknak egy zero-waste környezetet teremteni.

A Briefly alapítói Réka és Csenge, akik egy az ügyfelek és szabadúszók? közötti együttműködést segítő platformot álmodtak meg, korábban részt vettek már nagyobb startup konferenciákon, mint például a Web Summit vagy a Techfestival. Nem volt teljesen új tehát számukra ez a környezet, de elmondásuk szerint az amerikai networking semmilyen korábbi élményhez sem hasonlítható.

“Sokat tanultunk az amerikai Smalltalk erejéről, hogy hogyan lehet nyitottsággal gyorsan és egyszerűen kapcsolódást kiépíteni egy potenciális ügyféllel. Mindezeket főleg az aktív networking által sajátítottuk el, melyben nagy segítségünkre volt a konferencia saját fejlesztésű applikációja, mely lehetővé tette a kapcsolatfelvétel hasonló érdeklődésű startupperek-kel, potenciális befektetőkkel vagy ügyfelekkel. Több speed-meetinget is szerveztünk az applikáció segítségével, többek között amerikai startup-okkal, akik számára nagyon vonzó volt a Briefly ajánlata, hiszen komplexebb projektekre nyújtunk megoldást kedvezőbb áron, mint például nagy versenytársunk az amerikai piacon legismertebb Upwork.” – mondta Tassonyi Csenge társalapító.

Az üzleti tervük validációja mellett nagy potenciált láttak a különböző amerikai accelerator programokban is, hiszen saját tapasztalatból tudják, milyen sokat ad egy kelet-közép-európai early stage startup portfóliójához egy külföldi mentorprogram, mint a londoni Eligent club is, amelyben jelenleg részt vesznek. Az utazásuk egyik legnagyobb eredménye, hogy részt vehettek a konferencia egyik side event-jén, egy Founder Gym meetup-on, melyre Paige Hendrix Buckner, a Founder Gym Program Director-a invitálta meg őket egy előadása után. Ezzel párhuzamosan pedig el is indult az egyeztetés arról, hogy a következő programba ösztöndíjjal bekerülhessen a Briefly Csapata. A Startup Grind Budapest és a Start it @K&H közreműködésével, a rendezvény ideje alatt az alapítók Doncsev Andrással, Magyarország San Francisco-i Alkonzulátusának vezetőjével is találkoztak, mely során megismerhették az amerikai piacra lépés lehetőségeit és folyamatát egy magyar startup számára.

A Zero Waste Journey és a Briefly példája jól mutatja, hogy akaraterővel és kitartással bármi elérhető, a jó hír pedig, hogy a lehetőség mások számára is nyitva áll, ugyanis az induló és feltörekvő startupok március 25-ig még jelentkezhetnek a Start it @K&H aktuális, féléves inkubációs programjába. A Startup Grind Budapest továbbra is aktívan keresi azokat a partnereket és együttműködési lehetőségeket, amik segíthetik az induló vagy már működő vállalkozásokat és startupokat, abban, hogy részt vegyenek különböző eseményeken és workshopokon, illetve, hogy megjelenést biztosítson nekik a hazai és nemzetközi színtéren. Hiszünk az együttműködés és a nyitottság kultúrájában, és örülünk, hogy partnereink között tudhatjuk a Start it @K&H-t, Magyarország legnagyobb nagyvállalati inkubátorát.

Related Topics:2020 Briefly inkubátor Start it @K&H startup Startup Grind Zero Waste Journey

Up Next

5G hálózat építéséhez szükséges frekvenciát szerzett a Telenor

Don't Miss

Rohamtempóban digitalizálnának a magyar cégek: gyógyír lehet a válságra a mesterséges intelligencia

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!