Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Ezek a legfontosabb lépések a gazdaság digitális újraindításához

IVSZ-kutatás: a válság az IT-piacot is padlóra küldheti

A gazdaság digitális újraindítását támogató program azonnali megtervezését és elindítását kezdeményezi az IVSZ.

„A digitalizáció nemcsak a koronavírus-járvány okozta gazdasági válsághelyzet enyhítésében játszhat szerepet, hanem egyedülálló lehetőséget jelent a magyar nemzetgazdaság technológia-vezérelt fejlődési pályára állítására is”

– idézi a szervezet ma közzétett felméréséből. 

Az IVSZ a digitális gazdaság szereplői körében végzett friss felmérés eredményei alapján szükségesnek tartja a gazdasági mentőakciók részeként a gazdaság digitális újraindítását célzó program haladéktalan megtervezését és elindítását. Egy ilyen programnak különösen az oktatásra, a munkavállalók és a kisvállalkozások digitális felkészültségére, illetve a válság által leginkább sújtott ágazatok digitális fejlesztéseire kell fókuszálnia.

Az infokommunikációs ágazatban működő vállalkozások – és különösen a kisebb hazai fejlesztőcégek – éppen úgy a megrendelések visszaesésére és forgalmuk jelentős csökkenésére számítanak, mint a más ágazatokban működő kkv-k – derül ki a két nap alatt csaknem 150 cégvezető által kitöltött felmérésből.

Az IVSZ kutatásának célja a válság digitális gazdaságra gyakorolt hatásainak felmérése, illetve az informatikai és a digitális gazdaságba sorolható egyéb vállalkozások által tapasztalt kihívások és a kezelésükre irányuló megoldási javaslatok összegyűjtése volt.

A beérkezett válaszok alapján az alábbi főbb megállapítások fogalmazhatók meg (a kutatási gyorsjelentést mellékeljük és letölthető INNEN; a szöveges értékeléseket illusztráló ábrák megtalálhatók a közlemény végén, illetve interaktív változatban letölthetők az IVSZ honlapjáról):

  • a koronavírus-járvány okozta válság nyomán a válaszadók több mint háromnegyede már jelenleg is bizonytalanságot érez ügyfelei körében, 70% számolt be elhalasztott, 28% pedig lemondott megrendelésekről; a megkérdezettek 44%-a elhalasztotta fejlesztéseit, beruházásait, 23%-uk csökkentette kapacitásait.
  • a válság hatásainak rövidtávú kezelése érdekében a válaszadók 93%-a már megteremtette a távmunka technikai feltételeit, közel 80%-uk be is vezette a távmunkát; a vállalkozások 90%-a használ online és videós eszközöket a személyes találkozók helyett.
  • a válaszadók harmadánál már bevezettek csökkentett munkaidőt (vagy csúsztatott munkarendet), ennél is több cég már bezárta az irodáját és ugyanennyien válságstábot is létrehoztak.
  • a hosszabb távon a válaszadók mintegy 80%-a szerint a válság pénzügyi értelemben negatív hatással lesz vállalkozásukra; a teljes IKT-szektor árbevételi kilátásait illetően 71% látja negatívan a jövőt, az iparág foglalkoztatási kilátásaival kapcsolatban 64% borúlátó;
  • a magyar gazdaság egészét tekintve a válaszadók jóval pesszimistábbak: a foglalkoztatást és a GDP-t tekintve egyaránt 90% feletti a negatív hatásokat várók aránya.
  • a kormányzattól várt támogatások terén a széles spektrumú gazdasági mentőintézkedések mellett a válaszadók nagy arányban tartanak szükségesnek dedikált, kifejezetten a digitalizációhoz kapcsolódó kormányzati intézkedéseket is; erre vonatkozóan több tucat javaslatot fogalmaztak meg.
  • a válaszadók szerint az EU szerepvállalása is kiemelten fontostöbb területen is: pénzügyi támogatással, befektetésekkel, szabályozási kérdésekben egyaránt számítanak az unió segítségére.

A felmérés alapján az ágazat szereplőivel egyetértésben az IVSZ is szorgalmazza, hogy az informatikai szektor és a digitális gazdaság támogatása is váljon szerves részévé az állami gazdaságvédelmi intézkedéseknek, annál is inkább, mivel a különböző ágazatok talpra állításához és a gazdaság újraindításához a digitális megoldások elengedhetetlenek.

A válságkezeléssel kapcsolatban a felmérés kitöltői által megfogalmazott javaslatok alapján

  • a válaszadók nagyon várják az általános (szektor-semleges) gazdasági mentőcsomagot, amelytől a vállalatok működőképességének fenntartása és a munkahelyek megtartása érdekében mielőbbi állami bér- és járulékfizetési támogatást remélnek;
  • többen jelezték, hogy egy esetleges bértámogatás esetén nem szabad megfeledkezni az önfoglalkoztatókról (egyéni vállalkozók, KATA-s cégek, mikrovállalkozások) sem;
  • hasonló mértékű várakozás övezi a már megítélt, illetve a még pályázható uniós források kifizetésének felgyorsítását, új források elérhetővé tételét, a digitális fejlesztések felgyorsítását célzó konstrukciók bevezetését;
  • az állami és önkormányzati megrendelések felpörgetését, új beszerzések elindítását, illetve a folyamatban lévők kifizetésének előre hozatalát szintén sokan felvetették;
  • kiemelt hangsúlyt kapott a digitális képzések és átképzések fontossága, a digitális kompetenciák fejlesztése és az oktatás digitalizálása;
  • az oktatásban, a távoli munkavégzésben és a kapcsolattartásban kényszerűségből használatba vett digitális (szükség)megoldások egy részét a válságot követően le kell cserélni, illetve a gazdaság és a társadalom egészét fel kell készíteni a hasonló sokkhatások jövőálló digitális megoldások segítségével történő kezelésére;
  • sokan tartanak attól, hogy a magas fix költségek (pl. irodabérlet) mellett újra kialakuló körbetartozások kényszerű leépítésekhez vezetnek; ennek megakadályozása érdekében is fontos, hogy ne alakuljon ki üzleti bizalmi válság.

Az IVSZ a beérkezett javaslatok részletes feldolgozása alapján összefoglalja és a kormányzati döntéshozók rendelkezésére bocsátja a digitális ágazat válságkezelő javaslatait, egyben kezdeményezi a gazdaság digitális újraindítását támogató program közös kidolgozását a magyar nemzetgazdaság új növekedési pályára állítása érdekében.

A szervezet az elmúlt év végén publikálta a digitális gazdaság súlyát elemző tanulmányát, melynek legfőbb következtetése, hogy a magyar gazdaság egy technológia-vezérelt növekedési pályát követve néhány éven belül több ezer milliárd forintos GDP-növekedést érhetne el, amihez következetes digitalizációs politika és intézkedések szükségesek a kormányzat részéről. A tanulmány itt olvasható el: https://ivsz.hu/a-digitalis-gazdasag-sulya-2019/

Az IVSZ a válság hatásainak enyhítésére eddig is számos kezdeményezéssel élt: a szervezet felhívása nyomán az utóbbi két hétben a tagvállalatoktól és egyéb piaci szereplőktől, csak a digitális oktatás támogatására (módszertanok, szoftverek, tárgyi eszközök és szakmai segítség a tanárok/diákok/szülők, illetve iskolák részére) több mint 50 felajánlás érkezett. A beérkezett felajánlásokat közzétettük az ivsz.hu/osszefogas oldalon.

Gazdaság

Új korszak a retail ingatlanpiacon: a Westend teljesen digitalizálja a speciális területek bérbeadását

A Westend Magyarországon elsőként vezetett be olyan proptech alapú digitális megoldást, amely a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadását teljes mértékben digitális alapokra helyezi. Az új foglalási felület a mindennapi online foglalási rendszerek logikáját ülteti át a kereskedelmi ingatlanpiac működésébe.

A fejlesztést a Westend B2B és Innovációs Központ csapatai valósították meg azzal a céllal, hogy a bérbeadási folyamat átláthatóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá váljon. Az új platform a https://leasing.westend.hu/ oldalon érhető el, és lehetővé teszi, hogy a partnerek – legyen szó házon belüli együttműködőkről vagy külső bérlőkről – online, transzparens feltételek mellett foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet.

A digitális rendszer egy régóta fennálló piaci igényre reagál. A manuális egyeztetések, e-mailes körök és adminisztratív lépések helyett a platform strukturált, átlátható és jól követhető folyamatot kínál. Ez nemcsak az adminisztrációs terheket csökkenti, hanem felgyorsítja a döntéshozatalt és növeli a működés hatékonyságát is.

A megoldás különösen releváns a retail és ingatlanpiaci szereplők számára, ahol a rugalmasság, a gyors reakcióidő és az átláthatóság egyre fontosabb versenyelőnyt jelent. A Westend célja a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, valamint a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek kezelésének modernizálása innovatív technológiai megoldásokkal.

„A célunk egyértelmű volt: a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, az adminisztrációs terhek csökkentése és a döntéshozatal felgyorsítása. A megoldás lehetővé teszi, hogy a partnerek gyakorlatilag kattintásra foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet, transzparens feltételek mellett”

– emelte ki Pálvölgyi Patrik, a Westend innovációs központ vezetője.

Az új digitális foglalási platform bevezetésével a Westend új mércét állít a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadásában, és a proptech megoldások alkalmazásával a jövő digitális működési modellje felé egyértelmű és határozott lépést tesz.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Ehetővé tenni a talajt – Magyar deep tech vállalkozás nyit új piacot egy világszabadalommal

Ritka, amikor egy magyar fejlesztés nem egy meglévő iparágba próbál betörni, hanem új piacot definiál. A Draconic Technology Kft. ilyen. Egy deep tech vállalkozás, amely világviszonylatban (PCT -Patent Cooperation Treaty) szabadalmaztatott eljárásával egyszerre szól az élelmiszeriparhoz, az egészségmegőrzéshez, a kozmetikai iparhoz és a jövő gyógyszerkutatásához, mindezt zöld technológiával, hulladék nélkül.

A technológia mögött Dr. Solymosi Péter és Goda Gábor vegyészmérnök valamint csapata áll, akik egy egyszerű, de radikális kérdésből indultak ki: mi van akkor, ha a talaj nem alacsony értékű nyersanyag, hanem egy eddig alulértékelt bioaktív alapanyag forrás?

„A lényeg igazából az, hogy ehető lesz a talaj, pontosabban annak egy igen hasznos frakciója”

– mondja Goda Gábor.

„Ha így nézünk a minket körülvevő talajokra, hirtelen teljesen más üzleti és tudományos tér nyílik meg.”

Egy szabadalom, ami nem terméket, hanem platformot véd

A Draconic Technology szabadalma – „Eljárás élelmiszeripari minőségű fulvosav és/vagy huminsav előállítására” – 2022 márciusában került beadásra, a megadási értesítés pedig 2025. októberében érkezett meg. Azóta a csapat fókusza a skálázhatóságra és a nemzetközi piacra lépésre került.

A szabadalom nem egy konkrét terméket, hanem egy platformtechnológiát véd: egy olyan eljárást, amely lehetővé teszi humin- és fulvosavak ipari, élelmiszeripari minőségű előállítását talajból, melléktermék képződése nélkül. A folyamat során keletkező technológiai vizek is hasznosíthatók – például levéltrágyák alapanyagaként –, ami a technológiát egyszerre teszi fenntarthatóvá és gazdaságilag skálázhatóvá. Ez az a pont, ahol a megoldás ipari és befektetői szempontból is értelmezhetővé válik.

„Ha lett volna korábban ilyen technológia, nem kaptunk volna rá szabadalmat”

– fogalmaz Goda lakonikusan.

Várpalotai üzem: prémium alapanyag, tudatos választás

A Draconic Technology Várpalotán található üzemében folyik a technológia ipari megvalósítása, ahol a csapat tiszta, érintetlen, gyógyvízzel átitatott térségből származó tőzegből állítja elő a humin- és fulvosav-frakciókat. A kidolgozott technológia prémium alapanyagot és stabil minőséget biztosít.

Miért érdekes ez a piac számára?

A humin- és fulvosavak természetes kelátképzők: alapvető tulajdonságuk, hogy ásványi anyagokat kötnek meg, majd a helyi környezet elektronegativitása alapján, úgymond intelligensen adják le azokat a fejlettebb szervezeteknek.

Egy vas-humát például csak annyi vasat ad le, vagyis tesz elérhetővé, amennyire ténylegesen szükség van, az adott környezetben. A hasznos kelátásványok leadása közben képes káros nehézfémeket – például ólmot vagy higanyt – megkötni és eltávolítani szubsztitúciós cserereakció formájában. 

„Úgy pótolunk ásványi anyagot, hogy közben méregtelenítünk”

– mondja Goda.

„Ez az a pont, ahol az élelmiszeripar, a nutraceutikumok és a gyógyszerkutatás elkezd egymásba csúszni.”

Egyes szűkebb fulvosav-frakciók már most ígéretes eredményeket mutatnak preklinikai kutatások során a nem alkoholos májcirrózis és szívizomsorvadás vizsgálatában, ami hosszabb távon új klinikai alkalmazások felé nyithat utat.

Magyar technológia, globális skálázás

A Draconic Technology jelenleg alapanyag-előállítóként pozícionálja magát, elsősorban étrend-kiegészítő, élelmiszeripari és speciális kelátképző felhasználásra. Olyan technológiát kínál, amely különböző iparágak számára képes standardizált, élelmiszeripari minőségű humin- és fulvosav-frakciókat előállítani. Jelenleg aktív tárgyalások zajlanak az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Ghánában, miközben a csapat további nemzetközi piacokra készül.

A humin- és fulvosav-alapú készítmények globális piaca ma már több milliárd dolláros nagyságrendű, elsősorban a mezőgazdaságban és az állategészségügyben, miközben az élelmiszeripari és humán felhasználás még nagyrészt kiaknázatlan területnek számít.

Bár a vállalkozás még early stage fázisban van, a most megkapott világszabadalom stabil alapot ad a következő lépésekhez. A tervek szerint a platformra a következő években további 3–4 szabadalom és új iparági alkalmazások épülnek majd.

„Nem biztos, hogy új molekulát kell kitalálni. Néha elég másképp ránézni arra, ami eddig is ott volt a lábunk alatt”

– zárja Goda Gábor.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája: idén is várják a hallgatókat a Széchenyi István Egyetem rendezvényére

Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a győri Széchenyi István Egyetem XVIII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára.

A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvényen a hallgatók valós ipari feladatokon dolgoznak, miközben megismerhetik egymást és a szakma képviselőit is. Regisztrálni március 13-ig lehet.

A legjobb munkákat bemutató csapatok értékes nyereményekkel gazdagodhatnak – ahogy az tavaly is történt. (Fotó: Nagy Gergely/Széchenyi István Egyetem)

A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai tapasztalatot cserélhetnek. Ennek a formája végül egy mérnöki verseny lett: a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. Mindezt a közösségépítés jegyében számos szabadidős program egészíti ki.

A konferencia úgy nyújt gyakorlatorientált képzést, hogy közben a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal és akár tehetséges hallgatókkal is gazdagodhatnak. Az esemény amellett, hogy betekintést enged tényleges projektekbe, összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel. Mindennek célja, hogy a résztvevőknek lehetőségük nyíljon olyan kapcsolatokat kialakítani, amelyek értékesek lesznek későbbi szakmai pályájuk során.

A Széchenyi István Egyetem campusán zajló rendezvény mára nemzetközivé vált, amelyen a hazai egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézmények Szlovákiából, Romániából és Szerbiából. Újdonság, hogy a gépészmérnök, járműmérnök és mechatronikai mérnök szakok mellett idén már a villamosmérnöki szak hallgatóit is várják a rendezvényre.

A program a hagyományoknak megfelelően a nyílt és bárki által látogatható nagyszabású autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 12-én, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 15-ei prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára március 13-ig lehet jelentkezni a regisztrációs űrlap kitöltésével. A korábbi rendezvényekről beszámoló itt és itt olvasható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss