Gazdaság
Ezek a legfontosabb lépések a gazdaság digitális újraindításához
IVSZ-kutatás: a válság az IT-piacot is padlóra küldheti
A gazdaság digitális újraindítását támogató program azonnali megtervezését és elindítását kezdeményezi az IVSZ.
„A digitalizáció nemcsak a koronavírus-járvány okozta gazdasági válsághelyzet enyhítésében játszhat szerepet, hanem egyedülálló lehetőséget jelent a magyar nemzetgazdaság technológia-vezérelt fejlődési pályára állítására is”
– idézi a szervezet ma közzétett felméréséből.
Az IVSZ a digitális gazdaság szereplői körében végzett friss felmérés eredményei alapján szükségesnek tartja a gazdasági mentőakciók részeként a gazdaság digitális újraindítását célzó program haladéktalan megtervezését és elindítását. Egy ilyen programnak különösen az oktatásra, a munkavállalók és a kisvállalkozások digitális felkészültségére, illetve a válság által leginkább sújtott ágazatok digitális fejlesztéseire kell fókuszálnia.
Az infokommunikációs ágazatban működő vállalkozások – és különösen a kisebb hazai fejlesztőcégek – éppen úgy a megrendelések visszaesésére és forgalmuk jelentős csökkenésére számítanak, mint a más ágazatokban működő kkv-k – derül ki a két nap alatt csaknem 150 cégvezető által kitöltött felmérésből.
Az IVSZ kutatásának célja a válság digitális gazdaságra gyakorolt hatásainak felmérése, illetve az informatikai és a digitális gazdaságba sorolható egyéb vállalkozások által tapasztalt kihívások és a kezelésükre irányuló megoldási javaslatok összegyűjtése volt.
A beérkezett válaszok alapján az alábbi főbb megállapítások fogalmazhatók meg (a kutatási gyorsjelentést mellékeljük és letölthető INNEN; a szöveges értékeléseket illusztráló ábrák megtalálhatók a közlemény végén, illetve interaktív változatban letölthetők az IVSZ honlapjáról):
- a koronavírus-járvány okozta válság nyomán a válaszadók több mint háromnegyede már jelenleg is bizonytalanságot érez ügyfelei körében, 70% számolt be elhalasztott, 28% pedig lemondott megrendelésekről; a megkérdezettek 44%-a elhalasztotta fejlesztéseit, beruházásait, 23%-uk csökkentette kapacitásait.
- a válság hatásainak rövidtávú kezelése érdekében a válaszadók 93%-a már megteremtette a távmunka technikai feltételeit, közel 80%-uk be is vezette a távmunkát; a vállalkozások 90%-a használ online és videós eszközöket a személyes találkozók helyett.
- a válaszadók harmadánál már bevezettek csökkentett munkaidőt (vagy csúsztatott munkarendet), ennél is több cég már bezárta az irodáját és ugyanennyien válságstábot is létrehoztak.
- a hosszabb távon a válaszadók mintegy 80%-a szerint a válság pénzügyi értelemben negatív hatással lesz vállalkozásukra; a teljes IKT-szektor árbevételi kilátásait illetően 71% látja negatívan a jövőt, az iparág foglalkoztatási kilátásaival kapcsolatban 64% borúlátó;
- a magyar gazdaság egészét tekintve a válaszadók jóval pesszimistábbak: a foglalkoztatást és a GDP-t tekintve egyaránt 90% feletti a negatív hatásokat várók aránya.
- a kormányzattól várt támogatások terén a széles spektrumú gazdasági mentőintézkedések mellett a válaszadók nagy arányban tartanak szükségesnek dedikált, kifejezetten a digitalizációhoz kapcsolódó kormányzati intézkedéseket is; erre vonatkozóan több tucat javaslatot fogalmaztak meg.
- a válaszadók szerint az EU szerepvállalása is kiemelten fontostöbb területen is: pénzügyi támogatással, befektetésekkel, szabályozási kérdésekben egyaránt számítanak az unió segítségére.
A felmérés alapján az ágazat szereplőivel egyetértésben az IVSZ is szorgalmazza, hogy az informatikai szektor és a digitális gazdaság támogatása is váljon szerves részévé az állami gazdaságvédelmi intézkedéseknek, annál is inkább, mivel a különböző ágazatok talpra állításához és a gazdaság újraindításához a digitális megoldások elengedhetetlenek.
A válságkezeléssel kapcsolatban a felmérés kitöltői által megfogalmazott javaslatok alapján
- a válaszadók nagyon várják az általános (szektor-semleges) gazdasági mentőcsomagot, amelytől a vállalatok működőképességének fenntartása és a munkahelyek megtartása érdekében mielőbbi állami bér- és járulékfizetési támogatást remélnek;
- többen jelezték, hogy egy esetleges bértámogatás esetén nem szabad megfeledkezni az önfoglalkoztatókról (egyéni vállalkozók, KATA-s cégek, mikrovállalkozások) sem;
- hasonló mértékű várakozás övezi a már megítélt, illetve a még pályázható uniós források kifizetésének felgyorsítását, új források elérhetővé tételét, a digitális fejlesztések felgyorsítását célzó konstrukciók bevezetését;
- az állami és önkormányzati megrendelések felpörgetését, új beszerzések elindítását, illetve a folyamatban lévők kifizetésének előre hozatalát szintén sokan felvetették;
- kiemelt hangsúlyt kapott a digitális képzések és átképzések fontossága, a digitális kompetenciák fejlesztése és az oktatás digitalizálása;
- az oktatásban, a távoli munkavégzésben és a kapcsolattartásban kényszerűségből használatba vett digitális (szükség)megoldások egy részét a válságot követően le kell cserélni, illetve a gazdaság és a társadalom egészét fel kell készíteni a hasonló sokkhatások jövőálló digitális megoldások segítségével történő kezelésére;
- sokan tartanak attól, hogy a magas fix költségek (pl. irodabérlet) mellett újra kialakuló körbetartozások kényszerű leépítésekhez vezetnek; ennek megakadályozása érdekében is fontos, hogy ne alakuljon ki üzleti bizalmi válság.
Az IVSZ a beérkezett javaslatok részletes feldolgozása alapján összefoglalja és a kormányzati döntéshozók rendelkezésére bocsátja a digitális ágazat válságkezelő javaslatait, egyben kezdeményezi a gazdaság digitális újraindítását támogató program közös kidolgozását a magyar nemzetgazdaság új növekedési pályára állítása érdekében.
A szervezet az elmúlt év végén publikálta a digitális gazdaság súlyát elemző tanulmányát, melynek legfőbb következtetése, hogy a magyar gazdaság egy technológia-vezérelt növekedési pályát követve néhány éven belül több ezer milliárd forintos GDP-növekedést érhetne el, amihez következetes digitalizációs politika és intézkedések szükségesek a kormányzat részéről. A tanulmány itt olvasható el: https://ivsz.hu/a-digitalis-gazdasag-sulya-2019/
Az IVSZ a válság hatásainak enyhítésére eddig is számos kezdeményezéssel élt: a szervezet felhívása nyomán az utóbbi két hétben a tagvállalatoktól és egyéb piaci szereplőktől, csak a digitális oktatás támogatására (módszertanok, szoftverek, tárgyi eszközök és szakmai segítség a tanárok/diákok/szülők, illetve iskolák részére) több mint 50 felajánlás érkezett. A beérkezett felajánlásokat közzétettük az ivsz.hu/osszefogas oldalon.
Gazdaság
Az Ennoconn megerősítette együttműködését a Prologisszal
Az ipari informatikai rendszerek globális gyártója 40 000 négyzetméternyi területről hosszabbított szerződést
Az Ennoconn és a Prologis megújították szerződésüket, melynek értelmében az Ennoconn tovább bérli a Prologis Park Budapest-Sziget területén található 40 000 négyzetméter alapterületű ipari raktárépületet, melyből 10 000 négyzetméter gyártási területet képez. A megállapodásban az iO Partners ingatlanügynökség is közreműködött. Az Ennoconn, mint a globális vezető szerepet betöltő vállalat az integrált felhőüzemeltetési szolgáltatások, ipari IoT és beágyazott technológia területén, igénybe vette a Prologis egyedi bérleti konstrukcióját, amely lehetővé teszi számára a hosszú távú tervezést fix üzemeltetési díjjal és előre kalkulálható költségekkel a bérleti szerződés teljes időtartama alatt.
„Az Ennoconn nagy örömmel jelentette be, hogy hosszabbítja együttműködését a Prologisszal, hiszen a cég szakértelme és megbízhatósága elengedhetetlen partneri szerepet biztosít számunkra a hosszú távú céljaink megvalósításában. Világszínvonalú létesítményünkben továbbra is kiszolgáljuk az NCR (jelenleg NCR Atleos és NCR Voyix) amerikai tulajdonú vállalatot hardver szinten. A helyi üzem a „low volume-high mix” technológiai környezetben gyártja a legkorszerűbb ATM-eket, POS (Point of Sale) terminálokat, KIOSK-okat és önkiszolgáló pénztárgépeket, immár 2006 óta”
– mondta Kenderesi Loránd, az Ennoconn Mérnökségi, Új Termékbevezetési és Létesítménygazdálkodási Igazgatója. „A raktár tökéletesen alkalmas arra, hogy a globális ellátási láncunkba integráljuk az összes helyi, európai, valamint a közép- és távol-keleti országokat, és a jövőben is kulcsfontosságú szerepet játszik majd működésünk zavartalan fenntartásában.”
A nemzetközi tevékenységi- és működési körrel rendelkező vállalat, amely így más országokat is kiszolgál majd a raktárépületen keresztül, többek között kiváló stratégiai elhelyezkedése miatt választotta ismét a Prologis Park Budapest-Sziget épületét, mert a Budapest belvárosától mindössze 17 km-re, a szigetszentmiklósi Leshegy Ipari Parkban lévő helyszín hatékony elérést biztosít a nemzetközi repülőtérhez, az M1-es, M5-ös és M7-es autópályákhoz. Továbbá az épület magas színvonalú kialakítása – például a telepített LED világítás – révén a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe véve végezheti működését az Ennoconn.
„Nagy büszkeséggel tölt el minket, hogy az Ennoconn a folytonosság mellett döntött és választása ismét a mi épületünkre esett”
– mondta Gárdonyi Lóránd, a Prologis Magyarország ingatlangazdálkodási- és ügyfélélmény igazgatója.
„Sosem vesszük készpénznek, hogy ügyfeleink velünk maradnak, de mindent megteszünk, hogy a legmagasabb színvonalú szolgáltatást nyújtsuk, segítséget adjunk az üzemeltetéssel kapcsolatban felmerülő kérdésekben, a Clear Lease konstrukciónkkal stabilitást és jó tervezhetőséget vigyünk az ügyfeleink életébe, és fenntartható stratégiai megoldásaink révén hosszú távon biztosítsuk partnereink zavartalan működését.”
„Hiszünk abban, hogy a jó együttműködés alapja az ügyfélre szabott odafigyelés, ezért kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy ügyfeleink minden helyzetben megbízható partnerként tekinthessenek ránk”
– tette hozzá Hunyadi Zsuzsanna, a Prologis Magyarország bérbeadásért és ügyfélelégedettségért felelős igazgatója.
„Célunk, hogy ne csupán szolgáltatást nyújtsunk, hanem valódi értéket teremtsünk partnereink számára. Folyamatos párbeszédre törekszünk, hogy pontosan értsük ügyfeleink igényeit, és azokra rugalmas, innovatív megoldásokkal tudjunk reagálni. A hosszú távú kapcsolat és az ügyfeleink sikere számunkra is közös eredmény.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Soha ennyi pénz nem hevert még parlagon a lakosságnál
Rekordszintre, 11 200 milliárd forint fölé ugrott februárra a lakossági számlákon lévő folyószámlabetétek állománya, vagyis tovább nő a lekötés nélküli pénzek mennyisége a lakosságnál.
Mindez annak ellenére van így, hogy már a klasszikus lekötött betéteknél is akadnak versenyképes kamatokat kínáló konstrukciók a bankoknál – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Korábban soha nem látott szintre, 11 238,8 milliárd forintra emelkedett februárra a lakosságnál lévő látra szóló és folyószámlabetétek állománya, ami éves összevetésben több mint 16 százalékos növekedés a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint.
„Ennek nyomán a teljes lakossági betétállomány több mint 84 százaléka már lekötés nélkül pihen a folyószámlákon, amire szintén nem akadt eddig példa”
– hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Hozzátette: a megugrásban nyilvánvalóan meghatározó szerepük lehet a lakossági állampapírok kamatkifizetéseinek is, amelyek az első negyedévben több száz milliárd forinttal dobhatták meg a kimutatott állományt.
„Ezzel együtt ekkora mennyiségű pihenő pénz még akkor is figyelemre méltó, ha figyelembe vesszük, hogy a lakossági számlákon lévő összeg jelentős része napi kiadásokat szolgál”
– mutatott rá a szakértő. Hozzátette: arra is számítani lehet, hogy ekkora mennyiségű szabad pénz nem marad tartósan a lakossági számlákon, előbb-utóbb helyet keres majd magának.
Már léteznek versenyképes lekötött betéti ajánlatok
Gergely Péter szerint bizonyos szempontból érthető, hogy az utóbbi években fokozatosan emelkedett a folyószámlabetétek mennyisége és aránya a lakosságnál, hiszen a lekötött betéti kamatok hosszú ideig nulla és egy százalék között mozogtak.
Mára viszont – hívta fel a figyelmet – megváltozott a helyzet, és a különböző befektetési alapok – illetve a lakossági állampapírok – mellett a lekötött betéteknél is találni versenyképes kamatot kínáló konstrukciókat, igaz, a BiztosDöntés.hu lekötött forintbetét kalkulátora szerint a jó kamatokhoz többnyire bizonyos feltételeket is teljesíteni kell.
A Gránit Bank eBank nevű konstrukciójánál most évi 6,5 százalék az akciós kamat: a betét futamideje három hónap, a leköthető összeg pedig minimum 50 ezer, legfeljebb 30 millió forint lehet. Az eBank betétnél az akciós kamat feltétele ugyanakkor, hogy friss megtakarítást helyezzen el az ügyfél, és – ahogy ez a konstrukció nevéből is sejthető – rendelkezzen aktivált mobilbankkal a pénzintézetnél, és havonta legalább 400 ezer forint jóváírás érkezzen a számlájára.
A Gránit Bank a rövid lejáratú forintbetéti konstrukciók között szintén kínálatban tartja a KamatMax betétjét, ahol a futamidő hat hónap, az elérhető éves kamat pedig 5 százalék. Itt az a feltétel, hogy az ügyfél a futamidő alatt havonta legalább 20 ezer forintért – vagyis összesen 120 ezer forintért – vásároljon a Gránit Bank által kibocsátott kártyával.
A MagNet Banknál a Prizma betéttel lehet kedvező éves kamatokat elérni. Ennél a konstrukciónál több futamidő is létezik: a legmagasabb, évi 6,62 százalékos kamatot a három hónapos lejáratnál lehet elérni, míg a hat hónapos futamidőnél évi 6,45, a 12 hónaposnál pedig 4,61 százalékos az elérhető éves kamat. Itt a legkisebb leköthető összeg 500 ezer forint, ami kizárólag új forrás lehet.
Az OTP Bank Prémium Forint Betétjénél most 6 százalékos az éves kamat – itt a lejárat egyébként hat hónapos –, viszont ebbe a konstrukcióba kizárólag azok az ügyfelek helyezhetik el megtakarításaikat, akik rendelkeznek lakossági Bázis Számlával, amihez Prémium Next szolgáltatás is kapcsolódik.
Visszatértek a kombinált betétek, két számjegyű is lehet az éves kamat
Két pénzintézet a befektetési jegyekkel kombinált betéteket is visszahozta a kínálatba: ezek lényege, hogy az elhelyezett pénznek csak egy része kerül lekötött betétbe, a másik részt a pénzintézet által forgalmazott valamelyik alap befektetési jegyeiben lehet elhelyezni. A betéti rész kamata ezeknél a konstrukcióknál nagyon vonzó, a befektetési rész hozama viszont már a kiválasztott alap teljesítményén múlik.
A CIB Bank CIB Tandem megtakarítás nevű kombinált betétjénél a betéti részbe egyharmad, míg a befektetési részbe kétharmad része kerül az elhelyezett összegnek. A betéti rész futamideje 3 hónap, a legkisebb, itt elhelyezhető összeg pedig százezer forint. A betéti részre fizetett kamat ennél a konstrukciónál alapesetben évi 7 százalék, ám a prémiumbanki (Magnifica néven futó) szolgáltatásra jogosult ügyfeleknek évi 10 százalékos kamatot kínál a pénzintézet.
A Gránit Bank Hozampáros néven futó betétjénél 4 hónapos futamidőre lehet lekötni a betéti részben elhelyezett pénzt, szintén igen attraktív, évi 8 százalékos kamat mellett. Ennél a terméknél fele-fele részben oszlik meg a betéti részben és a Gránit befektetési jegyekben elhelyezett összeg, amelynek el kell érnie a 200-200 ezer forintot. Fontos feltétel viszont, hogy ez a konstrukció csak a pénzintézethez frissen behozott pénzzel vehető igénybe.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Több mint 10 ezer mérnök kellene a magyar gazdaságba
Magyarország könnyen a közepesen fejlett országok csapdájába reked, ha a nálunk megtermelt GDP továbbra sem teszi lehetővé azokat a fejlesztéseket, amelyekre az gazdaságunknak égető szüksége lenne.
Ahhoz, hogy ezt elkerüljük a mostaninál jóval több képzett mérnök szakembert kellene csatasorba állítani, akik révén nagyobb hozzáadott értékű tevékenységekkel bővülhetne a hazai ipari kibocsátás. A korszerű technológiák, technikák tudásalapú munkahelyet követelnek és ezek elképzelhetetlenek hozzáértő, felkészült és nem utolsósorban jól fizetett műszaki diplomások nélkül – áll az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) friss állásfoglalásában, ami kitér arra is, hogy tartósan nagy a deficit a hazai felsőfokú mérnökképzésben. A Szövetség becslése szerint ennek negatív következményeként már most több mint 10 ezer mérnök hiányzik a gazdaságból.
„Hazánk nem áll túl jól a hatékonyság és versenyképesség terén. Ennek az a legfőbb oka, hogy viszonylag magas az olyan cégek aránya, amelyek az összeszerelési tevékenységük miatt csak alacsony hozzáadott értéket produkálnak. Hovatovább ezeknek a vállalatoknak a munkavállalói jellemzően bruttó 300 ezer forintos minimálbér környékén keresnek, aminek az adóvonzatai a központi költségvetésen se sokat segítenek. Ha ez így marad a közepesen fejlett országok csapdájában rekedünk. Ebből egyebek közt úgy keveredhetünk ki, ha jelentősen növeljük a műszaki végzettségű diplomások arányát, akikre építve nagyobb hozzáadott értéket képviselő tevékenységek telepíthetőek be az országba.”
– mondta Dr. Ábrahám László, az EJMSZ elnöke.
A szakember szerint a műszaki szakemberek utánpótlása több kihívással is küzd. Bár sok a középiskolás, de kevesen választják közülük a mérnöki szakokat. A szakképző centrumokban már több diák jár, mint gimnáziumba, de ha végeznek a java részük, szakmával a kézben, továbbtanulás helyett munkába áll. Őket az összeszerelő üzemek csábítják is magukhoz. Sajnos a gimnáziumokból kilépő diákok sem a műszaki egyetemeket veszik célba, mert nem ismerik a mérnöki pályákban rejlő lehetőségeket. Az egyetemekre bekerülő fiatalok nagyszámú lemorzsolódása pedig az utolsó csepp a pohárban, ami a hazai mérnökpopuláció bővülése ellen hat.
Az EJMSZ a megoldást egy jól átgondolt, az egész oktatást felölelő programban látja, ahol az egyes impulzusok egymást erősítve orientálják a fiatalokat a műszaki pályák felé. Ennek a folyamatnak az első lépéseként már az óvodában érdemes lenne a robotokról, a különböző technikai megoldásokról vizuális előadásokat, bemutatókat tartani, mert ebben a korban még a gyerekek nyitottsága, befogadóképessége maximális a fiúk és a lányok közt egyaránt. Erre vonatkozó tapasztalatokkal a Szövetség is rendelkezik a STEMOvee programjának köszönhetően.
Második lépcsőben az általános – és középiskolákban szakköri foglalkozások keretében kellene arra ösztönözni a diákokat, hogy a legkülönbözőbb területeken alkossanak. Erre az élményalapúságra nem csak a szakkörökben, hanem a teljes STEM oktatásban szükség lenne, hogy fel lehessen ébreszteni és fenn lehessen tartani mind a fiúkban, mind a leányokban a műszaki pálya iránti érdeklődést. Különösen fontos lenne ez a lányok esetében, akiknek a tanulmányi eredménye a STEM tárgyakban jobb is, mint a fiúknak az EJMSZ saját felmérései szerint. Az önbizalmuk viszont sokszor elveszik, ahogy a mérnöki pályához közelednének és a műszaki egyetemeken alig 8-10%-ra csökken az arányuk, eltekintve egy – két olyan területet, mint a vegyészet vagy az építő- és építészmérnöki szak.
Dr. Ábrahám László úgy látja, ha lányok számát 50% közelébe lehetne tornázni, akkor jelentős javulás érhetnénk el. Nem csak a mérnökök mennyiségét, de a minőségét tekintve is, mert ők a tapasztalatok szerint precízebben dolgoznak és a teljes munkafolyamatot végig viszik, míg a férfiak 80-90%-os készültségnél már újabb projekt után néznek. A helyzeten a lányoknak szervezett külön programokkal (céglátogatás, női mérnökökkel való kötetlen. pályaorientációs találkozások, mentorálás) lehetne sikeresen változtatni. A tavalyi évben az EJMSZ Női mérnök leszek programjában közel 400 középiskolás lány vett részt. A körükben végzett attitűdmérés egyértelműen arról tanúskodik, hogy a kapott információknak köszönhetően tudatosabban fordultak a mérnöki pályák felé, vagy szűnt meg a bizonytalanságuk a pályaválasztásukat illetően.
A Szövetség elnöke ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az EJMSZ-éhez hasonló kezdeményezések korántsem elegendőek a markáns változás eléréhez. Mindenképpen nemzeti szintű összefogásra van szükség a cégek, oktatási intézmények és a kormányzat bevonásával, hogy jelentősen növekedjen a mérnökök száma. Hosszútávon pedig az ő révükön is bővüljön a GDP és végső soron hazánk kiemelkedhessen a közepesen fejlett országok csapdájából. A 2025. március 5-én, a BME-n szervezett, Lányok a – STEM – porondon elnevezésű EJMSZ konferencián a műszaki területen meghatározó ipari és oktatási szereplők egyértelműen az összefogás mellett tették le a voksukat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
A SPAR új JBL hűségpromóciójával ismét veled mozdul a zene
-
Ipar5 nap ago
Az AI hardver- és energiaigénye nem ismer határokat
-
Okoseszközök1 hét ago
Immerzív gaming élmény az Evnia 34M2C5501A modellel
-
Okoseszközök2 hét ago
Professzionális portrék és lehengerlő teljesítmény Megérkezett a vivo V50 széria
-
Gazdaság3 nap ago
Több mint 10 ezer mérnök kellene a magyar gazdaságba
-
Ipar2 nap ago
A Schneider Electric megoldása hatékonyabbá teszi a kritikus infrastruktúrák védelmét
-
Gazdaság7 nap ago
Már a kis összegű személyi kölcsönökért is lehajolnak a bankok
-
Mozgásban1 hét ago
A cargo-partner szállította a világ legnagyobb harangját Brazíliába